2015. már 07.

Polgár Judit a 30 legokosabb ember között

írta: KovácsBernadett
Polgár Judit a 30 legokosabb ember között

polgar_j.jpgA világhírű magyar sakkozónő is felkerült a legokosabb embereket rangsoroló listára, egyedüli magyarként. Főleg az IQ és eredmények alapján választották ki az ott szereplőket, bár annak megítélése, ki mennyire okos, még így is szubjektív. Ennek ellenére megpróbálták a lehetetlent. A listán számos fizikus, matematikus vagy IT szakember is szerepel, de olyanok is, mint a tévés személyiség Rick Rosner, nem kis meglepetést okozva. A legfiatalabb közülük pedig mindössze 24 éves.

Polgár Judit az egyik legfiatalabb a listán, és már 2012-ben is kiválasztották, akkor egy tízfős listán szerepelt egyedüli nőként. A SuperScholar nevű oktatási oldal az IQ és az elért szakmai eredmények alapján rangsorolta a résztvevőket. Érdekes végiggondolni ennek kapcsán, hogy vajon mi dönti el, mennyire okos valaki? És hogy mennyire okos az okos ember? Az intelligenciahányados alapján jellemző adatok: 

  • az emberek fele 90-110 közötti IQ-val rendelkezik,
  • 2,5 % a 70 alatti pontszám, azaz a mentálisan sérült embereké,
  • 2,5 % a nagyon magas intelligenciával rendelkezők aránya, 130-as IQ felett,
  • illetve az emberek 0,5 %-a számít zseninek 140-es IQ felett,
  • a többi megoszlik a 70-90 és a 110-130 tartomány között. 

2012-ben még nem állítottak fel sorrendet a bírálók, tavaly azonban igen, az azóta is érvényes lista így alakul: 

30. Paul Allan (62): a Microsoft társalapítója, aki megmutatta, hogy kell a zsenialitást gazdagságra váltani. 14,2 milliárd dollárjával a világ 48. leggazdagabb embere. A SAT teszten - amely a legtöbb amerikai egyetem egységes felvételi tesztjének számít -, a maximális pontot érte el, bár, ahogy Bill Gates, ő is otthagyta az egyetemet, majd Új-Mexikóban megalapították a Microsoftot. Sokak szerint egyike a világ legnagyobb emberbarátainak, már 1,5 milliárd dollárt adományozott többek között tudományos és technológiai célokra (160-170 közötti IQ). 

29. Christopher Langan: sajátos utat járt be. Négyévesen már tudott olvasni, később 100 %-os lett a SAT tesztje, annak ellenére, hogy egy részénél egyszerűen elaludt. Akár a Good Will Huntingban Matt Damon, ő is otthagyta az iskolát és portásnak állt, miközben saját kognitív-elméleti modelljét dolgozta ki az univerzumról. 1999-ben mérte meg egy neuropszichológus az IQ-ját, amelyet 195-210 közé tett.

 

polgar_judit.jpg28. Polgár Judit (38): a sakktörténet legjobb női sakkozója, 25 éven keresztül vezette a női sakkranglistát megszakítás nélkül, majd férfi versenyeken kezdett indulni: 15 évesen minden idők legfiatalabb férfi sakk nagymestere lett ilyen módon, Bobby Fischer rekordját megdöntve. Többek között Kaszparovot is legyőzte, 2002-ben, a beszédes című „Russia vs The Rest of the World 2002” tornán. Ő is hét sakk Oscar-díjas, mint Kaszparov, a díj korábbi időszakából, az újat, a Caissa-díjat 2012-ben kapta meg a Nemzetközi Sakkszövetségtől. Nővérei is sakknagymesterek voltak a férfi kategóriában. Ők hárman hihetetlen képességeiket édesapjuknak és édesanyjuknak, Polgár Lászlónak és Altberger Klárának köszönhetik, akik pedagógusként maguk tanították lányaikat, és bebizonyították, hogy nevelési módszereikkel a gyerekek már korai éveikben is különleges teljesítményre képesek. „A zseni nem születik, hanem azzá nevelik.” – mondta édesapja, aki örül, hogy lányai lettek, mert ezzel bizonyíthatta, hogy a nők is ugyanolyan szellemi teljesítményre képesek, mint a férfiak. Bár nem volt egyszerű magántanítványként oktatni lányaikat, akkoriban ezért folyton el akarták venni őket tőlük, és intézetbe vinni, holott ők tanárok voltak. Karpovnak például több tucat edzője volt, ugyanilyen feltételekkel még jobb eredményt is elérhettek volna lányaiknál, de anyagilag ezt nem engedhették meg akkoriban. Több diplomás és 4-8 nyelven beszél mindhárom testvér. Judit visszavonult tavaly a versenyzéstől, és az általa létrehozott „Polgár Judit Sakk Alapítvány a Képességfejlesztésért” nevű szervezetet menedzseli, neki is köszönhetően 2013-tól általános iskolában választható tárgy lett a sakk. A Kaszparovval és más híres sakkozókkal való játszmái lépéseit itt tudod megnézni: http://juditpolgar.com/hu/kedvenc-jatszmaim.

 

vossavant2.jpg27. Marylin vos Savant (68): filozófus, író, rekorder. A Guinness Rekordok Könyve 1986-ban a legokosabb embernek nevezte, 228-as IQ-ja miatt. A Stanford-Binet intelligencia tesztet 10 évesen teljesítette, 1937-ben. Bár a tesztet kifejezetten gyerekeknél alkalmazták, később az eredményt mégis megtámadták, és egy másik teszttel 186-os eredményt állapították meg nála, azonban a vitát nem sikerült lezárni. A Guinness '90-ben ettől függetlenül visszavonta a címet. Több könyvet is írt, magyarul az "Agyépítés" érhető el. 1989-ben őt és férjét, Robert Jarvikot – aki az első sikeres mesterséges szívet tervezte – New York legokosabb párjának nevezte a New York magazin.

26. John H. Sununu (75): Kubában született, a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) doktorált, a Tuft Egyetemen tanított, majd a mérnöki tudományok dékánhelyettese lett. ’83-’89. között New Hampshire kormányzója lett, majd a Fehér Ház személyzeti főnöke, ahonnan ’91-ben távozni kényszerült, miután utazási kiváltságokkal való visszaéléssel vádolták meg (IQ:180). 

 

neildegrassetyson.jpg25. Neil deGrasse Tyson (56): nagyhatású fizikus, asztrofizikus és kutató az Amerikai Természettudományi Múzeumban, és társigazgatója a New York-i Hayden Planetáriumnak. Rengeteget szerepel a médiában, öt évig saját tudományos show-műsora volt, a Kozmosz: Történetek a világegyetemről, Carl Sagan korábbi műsorához hasonlóan. Tyson is osztja Carl Sagan meggyőződését, hogy a kozmikus perspektíva lehet az, amely megmentheti a Földet és az emberiséget is. „Azok az emberek, akik igazán felfogják a kozmikus perspektívát, soha nem fognak háborúba vezetni embereket. Mert ez egyszerűen nem történhet meg. Ha megvan a kozmikus perspektívánk, és itt ez a kis Földnek nevezett porszem, akkor azt kérdezzük, ’Mégis mit akarsz csinálni? Itt vagy, egy képzeletbeli vonal egyik oldalán a homokban, és meg akarod ölni az embereket a túloldalon, miért is?’ A kozmikus perspektívát nem hordozza magában elég ember ebben a világban. Pedig az egész életünket megváltoztatná.” A NASA is kitüntette és egy aszteroidát is róla neveztek el. A közösségi oldalakon is jelen van: a Twitteren több mint 3 millióan követik (https://twitter.com/neiltyson), a Facebookon 2,5 millióan (https://www.facebook.com/neildegrassetyson).   

24. Kim Ung-Yong (52): sokan vitáznak arról, hogy ki számít csodagyereknek, ő azonban vitathatatlanul az volt. Szöulban született, két éves korában már koreaiul, japánul, angolul és németül beszélt folyékonyan, négyévesen főiskolai kurzusokat hallgatott. Nyolc éves volt, amikor a NASA az USA-ba hívta, hogy ott folytassa tanulmányait, és tiniként már nekik dolgozott. De annyit, mintha egy gép lenne. Nem voltak barátai, és magányos volt. Később visszatért Szöulba, ledoktorálni (IQ: 210).

23. Mislav Predavec (47): horvát matematika professzor, 190-es IQ-val. Már kora gyermekkorában látszott a tehetsége, mindig gyorsabb és jobb volt a többieknél. Zágrábban tanít, emellett a GenerIQ alapítója, amely a Mensa HungrIQa-hoz hasonló közösség. 2012-ben a World Genius Directory listán a harmadik legokosabb lett.

 

manahel_thabet_posing_in_library_1.png22. Manahel Thabet: jemeni közgazdász és tudós, 2008-ban, mindössze 25 évesen a legfiatalabb lett, aki valaha ledoktorált pénzügyi tervezésből, magna cum laude minősítéssel. Jelenleg kvantum matematikai témájú, második doktoriján dolgozik. 2012-ben előállt egy 350 oldalas képlettel, amellyel leírja a távolságot az űrben, a fény használata nélkül. Már kapott díjat humanitárius erőfeszítéseiért is az ENSZ kötelékében. 

21. Rick Rosner (54): sokakat meglep, hogy a televíziós forgatókönyvíró rákerült a listára, amelyre főleg 192-es IQ-ja jogosítja fel. Főleg a Jimmy Kimmel Live! tv-show-hoz köthető munkája. Nem átlagos géniusz: önéletrajzában olyan munkák szerepelnek, mint görkorcsolyás pincér, kidobóember, aktmodell és chippendale. Még húszas éveiben is a középiskolában maradt, saját akaratából.

20. Chris Hirata (32): 13 évesen elnyerte a Nemzetközi Fizikai Diákolimpia aranyérmét, amellyel a legfiatalabb címbirtokos lett. 14 évesen kezdte az egyetemet, fizikusként végzett, és 16 évesen már a NASA-nak dolgozott (az akkor mért 226-os IQ-jával). Nem kisebb volt a feladata, mint megvizsgálni a Marson való landolás lehetőségét. A Princetonon le is doktorált fizikából. Kutatja például a sötét energiát, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást vagy az általános relativitáselméletet. Egy korábbi középiskolai tanára szerint, ha azt mondaná róla, hogy Chris egy a millióhoz, még azzal is alábecsülné szellemi képességeit.

19. Steven Pinker (60): Kanadában született, pszichológia professzor a Harvardon, ezt megelőzően az MIT-n tanított. 2004-ben szerepelt a TIME magazin legbefolyásosabb gondolkodók és tudósok listáján. Talán legismertebb könyve „Az üres palatábla: az emberi természet cáfolata” című munkája.

18. Ivan Ivec (38): horvát matematikus, középiskolában tanít, és IQ-teszt specialista. A már említett Mislav Predavec és ő közösen dolgoztak ki IQ teszteket. Ivec IQ-ja 174, de tartja magát ahhoz, hogy a tesztek nem feltétlenül alkalmasak minden esetben a magas intelligencia hányados kimutatására, mert tapasztalata alapján sok nagyon is intelligens ember lassú ezek megoldásában. 

 

kasparov.jpg17. Garri Kaszparov (51): Bakuban született, a leghíresebb sakk világbajnok, egyben a valaha volt legfiatalabb sakkvilágbajnok címének birtokosa, amióta 22 évesen nyert a világbajnokságon. Már tízévesen az akkori sakk nagymester Mihail Botvinnikkel edzett. ’96-ban legyőzte az IBM Deep Blue számítógépét, de a következő évben vesztett a gép továbbfejlesztett változata ellen. 2003-ban pedig döntetlent ért el a géppel szemben. Polgár Judittól is kikapott. 2005-ben visszavonult a sakktól, politikai aktivista és író lett (IQ: 190).

16. Terence Tao (39): ausztrál csodagyerek, 9 évesen ő is főiskolai hallgató volt, 13 évesen elnyerte a Nemzetközi Matematikai Diákolimpia aranyérmét, amely rekordot ma is ő tartja. 18 volt, amikor már elvégezte a mesterképzést az egyetemen, és 20, amikor a princetoni doktoriját megkapta. Matematika professzor a Los Angeles-i egyetemen. 2006-ban pedig elnyerte a Fields érmet, a matematikai Nobel-nek is nevezett díjat. 

15. Scott Aaronson (33): az MIT villamosmérnöki és informatikai karának docense, a kvantum számítógépek kapacitását és korlátait kutatja. 23 évesen doktorált a Berkeley-n. Több díjat is elnyert a számítási elméletek kutatása terén.

14. Nikola Poljak (32): fizikus és kutató a zágrábi egyetemen, egyben a CERN munkatársa, és részt vett a genfi Nagy Hadronütköztető kísérleteiben is. 

 

alan_guth.jpg13. Alan Guth (67): az MIT fizika professzora, szintén fiatalon doktorált az MIT-n. Híres elmélete a kozmikus felfúvódás (infláció), 1978-ból, amely széles körben elfogadottá vált, és sokkal jobban megvilágította, hogyan vált lehetővé a világegyetem nagymértékű, ugrásszerű növekedése.

12. Donald Knuth (75): a Stanford professzora. Úttörőnek számít az IT kutatásában, ismert műve A programozás művészete. Az algoritmikus elemzések atyjaként emlegetik. ’78-ban alkotta meg a TeX-et, amely a nyílt forráskódú szoftverekhez készült, és az egyik legbonyolultabb tipográfiai keretrendszer egyben. Sok más díj mellett a Grace Murray Hopper-díj első elnyerője, amely a híres, egyik korai modern számítógép, az ENIAC programozónőjéről kapta a nevét. 

11. Noam Chomsky (86): filozófus, kognitív tudós, politikai megfigyelő. A modern nyelvészet atyja, aki a mesterséges intelligenciától a zeneelméletig szinte mindenre hatott. Az MIT professzora, és aktív politikai kérdésekben: az USA külpolitikája, az államkapitalizmus és a tömegmédia üzenetei az őt legjobban érdeklő kérdések. Több mint 100 könyvet írt eddig. 

10. Evangelos Katsioulis (40): a görög orvos rögtön a görög lapok címoldalára került, amikor 2013-ban Az Év Géniuszának választotta a World Genius Directory. 198-as IQ-ja van, orvosi kutatásokkal és technológiával foglalkozik, filozófus és pszichofarmakológiából doktorált. 2001-ben megalakította a World Intelligence Network IQ közösséget, és ő maga is 28 másik ilyen jellegű közösség tagja. 

 

carlsen.jpg9. Magnus Carlsen (24): jelenlegi sakkvilágbajnok, a legfiatalabb a listán. 2009-ben már Garri Kaszparov edzette, egy év múlva sakk nagymester lett, és rákerült a világranglistára. 2013-ban lett világbajnok. Eddig négy sakk Oscart nyert, még hét kell, hogy utolérje Kaszparovot. A média nevezte már a sakk Justin Bieberének is, miután a G-Star Raw modellje lett. 

8. Shahriar Afshar (42): iráni-amerikai fizikus, nevéhez fűződik a Harvardon végrehajtott Afshar optikai kísérlet, amely a kvantummechanikai komplementaritás elméletét vizsgálja.   

7. Akshay Venkatesh (33): indiai matematikus és egykori csodagyerek. 16 évesen kitüntetéssel végezte az egyetemet matematika szakon Ausztráliában. A Princetonon szerezte a doktoriját, jelenleg a Stanford matematika karának fiatal tanára. 

6. Saul Kripke (73): filozófia professzor a New York-i egyetemen. Hatévesen megtanult óhéberül. Egy közvélemény kutatásban az elmúlt kétszáz év 7. legnagyobb filozófusának választották. Matematikai logikával, matematikai filozófiával, metafizikával foglalkozik. 

 

4-ruth-lawrence_17.jpg5. Ruth Lawrence (43): brit matematikus, szintén csodagyerek volt. 13 évesen diplomázott matekból, majd fizikából, ’89-ben doktorált matekból, szintén Oxfordban, 17 évesen. Jelenleg a jeruzsálemi egyetem Einstein Matematikai Intézetében kutatja a matematika olyan területeit, amelyekhez csak évek múlva fog eljutni a tudomány és a technológia, hogy a gyakorlatban igazolja a munkáját. 

4. Grigorij Perelman (48): kicsit különc orosz matematikus. 2002-ben igazolta a Poincare-sejtést, az egyik legnehezebb matematikai problémát. Majd otthagyta a matematikai pályát, és meglehetősen szerény körülmények között élt édesanyjával. Rá egy évre jelölték a Fields-éremre, de elutasította: „Nem érdekel a pénz és a hírnév. Nem szeretném, ha a nevem egy kijelzőn lenne, mint valami állaté az állatkertben.” – mondta. 2010-ben már egymillió dollárt próbáltak neki adni a Clay Millenium díjjal, de ezt sem fogadta el. „Értem, hogy kell irányítani az univerzumot. Miért futnék, hogy szerezzek egymilliót?” – mondta.

3. Sir Andrew Wiles (61): brit matematikus. 1995-ben bizonyította a 358 éves Fermat-sejtést (Fermat törvényévé téve ezzel), amely széles körben a világ legnehezebb matematikai problémájának számított. Munkásságáért lovaggá ütötték, emellett 15 különböző matematikai és tudományos díj tulajdonosa.

2. Edward Witten (63): történész és fizikus, a Princetonon tanít. Főleg húrelmélettel, M-elmélettel, kvantumgravitációval és szuperszimmetriával foglalkozik. Nevezték már a legnagyobb élő elméleti fizikusnak, és a 2004-es TIME szerint az egyik legnagyobb hatású tudós ma a Földön. Egy sor díja között a Fields-érem is megtalálható.

 

hawking_1.jpg1. Stephen Hawking (73): az elméleti fizikus talán a legismertebb mindannyiuk közül. Nevét nemcsak az elméleti fizika terén végzett kutatásai, hanem tudományt népszerűsítő tevékenysége miatt is világszerte ismerik. Hét könyve is bestseller lett, 14 díjat kapott eddig (IQ: 160). Mindezt úgy, hogy több mint ötven éve küzd betegségével, az ALS-el. Amikor diagnosztizálták, depressziós lett, és majdnem feladta kutatásait, de első felesége, Jane Wilde arra motiválta, hogy folytassa a munkáját, és végül világhírű tudós lett belőle. 

Milyen témákról olvasnál szívesen? A link végén a többiek szavazatát is megnézheted. 

 

Képek és forrás: MTI, http://www.juditpolgar.com/en/node/62, http://superscholar.org/smartest-people-alive/, http://www.sciencealert.com/this-controversial-infographic-lists-the-10-smartest-people-in-the-world  http://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Judit, http://www.hetek.hu/hatter/200208/eletre_szolo_szabadsag, http://www.life.hu/horoszkop/20121003-marilyn-vos-savant-a-vilag-legokosabb-embere.html, http://marilynvossavant.com/photo-galleries/, http://www.brainpickings.org/tag/neil-degrasse-tyson/, http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d2/Manahel_Thabet_Posing_In_Library.png, http://sportgeza.hu/sakk/2014/08/13/visszavonult_polgar_judit_a_sakkozastol/, http://en.wikipedia.org/wiki/Stephen_Hawking#mediaviewer/File:Physicist_Stephen_Hawking_in_Zero_Gravity_NASA.jpg, http://www.telegraph.co.uk/news/celebritynews/9948532/My-brief-encounter-with-Magnus-Carlsen-the-Justin-Bieber-of-chess.htmlhttp://www.nytimes.com/2014/03/18/science/space/detection-of-waves-in-space-buttresses-landmark-theory-of-big-bang.html?_r=0.      

Szólj hozzá

űrkutatás tudomány karrier programozás informatika matematika fizika Facebook Twitter Microsoft CERN Stephen Hawking e-Trend