10 nő a „tech” szektorból, aki extrém nehézséggel küzdött a férfiak uralta társadalomban
2015. augusztus 22. írta: MonsoonInfo

10 nő a „tech” szektorból, aki extrém nehézséggel küzdött a férfiak uralta társadalomban

agora14.jpgA történelemben sosem volt könnyű dolga azoknak, akik úttörők voltak a maguk területén. Különösen igaz ez néhány női tudósra, tech szakemberre is, akiknek sokszor a férfiakhoz képest is több nehézséggel kellett szembenézniük. Hátsó ajtó az egyetemre, professzori címtől való tiltás, fizetés nélküli kutatói munka, férfiak Nobel-díjhoz vagy nagy felfedezésekhez segítése, politikai okokból karrierről való lemondás, vagy akár gyilkosság áldozatává válás jelölték ki az utat a nők közül többeknek. Még maga Marie Curie, közülük máig a legismertebb is támadások célpontja volt magánélete miatt, ahelyett, hogy második Nobel-díjának örülhetett volna.

 

1. Amalie „Emmy” Noether – Einstein kedvenc matematikusa, aki 7 évig dolgozott fizetés nélkül 

Német fizikus, matematikus volt, a modern algebra megalapozójaként tartják számon. Erlangenben és Göttingenben is tanult, de csak miután engedélyezték a nők számára egyetemek látogatását. Ledoktorálhatott, de habilitációját elutasították, mert nők nem lehettek akkor professzorok. Így a fizika fellegvárának is tartott Göttingeni Egyetemre sem jelentkezhettek nők, csak az I. világháború után. Ekkor, egy kivétel szabály miatt tudott habilitálni 1919-ben, de első, fizetett állását csak 1923-ban kapta meg. Erlangenben csak ketten voltak nők, és mire Emmy végre fizető munkát kapott, már hét éve dolgozott fizetés és cím nélkül.

1933-ban azonban zsidó származása miatt nem taníthatott tovább. Nyugalommal fogadta a hírt, és órákat kezdett szervezni a saját lakásán, hogy továbbra is a matematika tanításra koncentrálhasson. Egyik tanítványa egyszer a Sturmabteilung (SA) nevű náci félkatonai szervezet egyenruhájában jelent meg, de ő nem akadt fenn ezen, sőt, később nevetve mesélte a történetet másoknak. Nem sokkal később azonban az USA-ba emigrált, ahol a Princeton vendégprofesszora lett, főleg Einstein segítségével.

„Messze a legjelentősebb, kreatív matematikai zseni, aki született, amióta a nők részt vehetnek a felsőoktatásban”

– mondta Emmy-ről.

 

2. Cecilia Payne-Gaposchkin – a Harvard első női doktora, akinek felfedezését kollégája publikálta 

cecilia.jpgA 20. század kiemelkedő csillagászainak egyike volt. 1919-ben cambridge-i ösztöndíjat nyert, de ebben az időben nők itt nem szerezhettek P.h.D fokozatot (egészen 1948-ig), ezért megpályázott egy ösztöndíjat a Harvardra, amelyet elnyert. A Harvard obszervatóriumában dolgozott. Akkoriban a tudósok még nem jöttek rá, milyen anyagból állnak a csillagok. Úgy gondolták, sokféle anyag alkotja őket, akárcsak a Földet, de elméletüket nem tudták igazolni.

Cecilia jött rá, hogy a fő alkotóelemük a hidrogén (és a hélium), amelyet igazolt a disszertációjában. Azonban az akkor már ismert Henry Norris Russell csillagász, miután elolvasta a munkáját a publikálás előtt, azt javasolta, hogy inkább hagyja ki ezt a részt, mert szembemegy az addig általánosan elfogadott nézettel. Cecilia hallgatott rá, és kihagyta, viszont négy évvel később Russellnek eszébe jutott, hogy mégiscsak publikálja ezt a tényt, miután ő maga is igazolta. Ugyan röviden elismerte, hogy ezt előtte Cecilia már felfedezte, de ennek ellenére sokáig nem őt tartották a hivatalos felfedezőnek, hanem Russelt. Cecilia pályája ettől függetlenül felfelé ívelt, egészen a tanszékvezetésig jutott. Ő volt az első nő egyébként, aki a Harvardon doktorált.

 

3. Harriet Brooks – akinek le kellett mondania egyetemi állásáról, mert férjhez ment 

Az első kanadai nő, aki atomfizikus lett. Ernest Rutherford első mesterképzést elvégző hallgatója lett a kanadai McGill Egyetemen, ezt követően Rutherford munkatársaként a tórium radioaktív folyamatait kutatta. Az abból kinyert radioaktív "gőzről" kimutatta, hogy jóval alacsonyabb a molekuláris sűrűsége, mint a tóriumé, amelyből keletkezett. Azaz nem lehetett gáz halmazállapotú tórium. Ez a felfedezés vezette Rutherfordot és társát, Soddy-t ahhoz a hipotézishez, hogy a radioaktivitás szubatomos változás - sugárzással együttjáró spontán átalakulás. Úgy tűnt, hogy a radioaktív átalakulások energiája jóval nagyobb, mint bármely kémiai (tehát molekuláris) reakcióé. Rutherford 1908-ban részben ezért Nobel-díjat kapott. Harriet Marie Curie mellett is dolgozott, sokan Curie után őt tartják korának legjelentősebb női atomfizikusának.

Harriet 1904-ben került a Barnard College-ra. Állásáról azonban le kellett mondania, mert akkoriban az volt a szabály, hogy ha egy nő férjhez megy, egyetemi munkáját fel kell adnia. Egy évig tudta csak húzni az időt, amíg jegyben járt vőlegényével. 1907-ben azonban férjhez ment, és abbahagyta a fizikát. Felmondólevelében azért megírta a véleményét a nőket érintő diszkriminációról, de többet nem tehetett. Hátralévő életét Montrealban töltötte családjával, végül betegségben hunyt el, amely összefüggésbe hozható a radioaktív anyagokkal folytatott kísérletezéssel.  

 

4. Alexandriai Hüpathia – akit megöltek 

800px-hypatia_portrait2.pngAz ókor egyik kiemelkedő egyéniségének számító egyiptomi hellén filozófus, csillagász és matematikus, az alexandriai könyvtárt vezető Theon lánya volt. Hüpathia Athénban tanult filozófiát, majd hazatért Alexandriába és tanítani kezdett, főleg újplatonista és arisztotelészi filozófiát. I. sz. 400-tól a platonikus iskola vezetője lett. Emellett aritmetikai és csillagászati művekhez írt magyarázatokat. Még távoli vidékekről is érkeztek előadásaira, a férfiak gyűlését is látogatta, és ott is elismerték tudását. Jó kapcsolatokat ápolt a politikusokkal is, köztük a római prefektussal, Oresztésszel is.

De neki volt egy ellensége, a keresztény Kürillosz püspök, aki Hüpathia ellen hangolta a tömegeket. Hüpathia ismerte a keresztény tanokat, de a hellenizmushoz maradt hű, így egy idő után pogánynak bélyegezték. A politikai légkör csak fokozta az ellene irányuló feszültségeket, például meg kellett semmisíteni minden művet, amely nem volt összhangban a kereszténység tanításaival, és ez érvényes volt az alexandriai könyvtárra is.

415-ben, egy nap, amikor Hüpathia hazafelé tartott, dühös, keresztény tömeg támadt rá. Mágiával és hipnotizálással vádolták, de őt hibáztatták a Kürillosz és Oresztész közötti viszályért is. A Cesáriumnak nevezett templomba hurcolták, és megölték. Egyes források szerint letépték a ruháját, testét kövekkel kaszabolták össze, testrészeit pedig Alexandria szerte szétszórták. Mások szerint vadakkal tépették szét, maradványait elégették. Ahogy műveit is, mindössze egyetlen levél maradt fenn kézírásával. Halála után az alexandriai matematikai iskola is hanyatlásnak indult. Meggyilkolása után a tömeg úgy éltette Kürillosz püspököt, mint aki megtisztította a pogány nőtől Alexandriát. A kutatók szerint Hüpathia meggyilkolásával példát akartak statuálni, korai boszorkányüldözésként, amely később a középkorban terjedt el. Egyben a bájos és mindenkivel kedves Hüpathia a szép és okos nő küzdelmének szimbóluma lett a férfiak uralta társadalomban. 

 

5. Stephanie „Steve” Shirley – férfinak kellett kiadnia magát, hogy megbzíást kapjon 

damesteve2.jpgHatéves volt a zsidó származású kislány, amikor Németországból kimenekítették a szülei 1939-ben, akikkel csak később találkozott újra Angliában. Középiskolában már emelt szintű matekot akart tanulni, de lányoknak ez nem volt elérhető. Végül sikerült elintézni, hogy egy fiú középiskolába járhasson át. Estin szerzett matekból diplomát, közben már programozásból tartotta fenn magát. A ’60-as években Shirley úgy döntött, hogy szoftverfejlesztő céget alapít. Csakhogy akkoriban egy nő a férje engedélye nélkül még bankszámlát sem nyithatott, plusz a hardverekhez adták a szoftvert, tehát piaca sem nagyon volt ötletének. De nem adta fel: létrejött az F. I. Group, és miután nőkkel senki nem akart üzletelni, üzleti levelezését Steve-ként kezdte intézni. Mire létrejött az üzlet, már késő volt visszamondani, amikor kiderült, hogy egy nő a megbízott. Végül több mint 70 női alkalmazottja volt, távmunkában végeztek olyan megrendeléseket, mint a Concorde fekete dobozához szükséges programozás.

Azonban 13 év múlva életbe lépett végre az egyenlő bánásmódot kimondó Sex Discrimination Act, és kinek kellett ezért férfiakat is alkalmaznia? Shirleynek, hiszen súlyosan diszkriminálta a férfi munkavállalókat. :) Cégét ’96-ban vezette be a tőzsdére, 2000-ben Xansa néven már 6000 embert foglalkoztatott és 1,2 milliárd dollárt ért.

"Az a tény, hogy majdnem meghaltam a holokauszt idején, arra ösztönöz, mindennap úgy éljek, hogy elmondhassam, érdemes volt megmenteni az életem. Nem hagyhatom, hogy mások határozzanak meg engem és azt, amit csinálok. Új dolgokat kell létrehoznom, nem hagyhatom, hogy a konvenciók halasztásra kényszerítsenek”

– mondja most is, 80 felett. 

 

6. Lise Meitner – aki nem kapta meg megérdemelt Nobel-díját 

lise2.jpgOsztrák-svéd atomfizikus volt, ő adta az elméleti magyarázatot az első maghasadásra. Mivel lányok a 19-20. század fordulóján nem járhattak Bécsben gimnáziumba, ezért magántanulóként, 22 évesen szerezte meg az érettségit, majd a bécsi egyetemen foglalkozott a radiokativitással. Végül Berlinbe került továbbképzésre, de a nők itt sem voltak egyenrangú hallgatók a férfiakkal: csak a hátsó bejáraton közlekedhetett, és nem látogathatta az előadó- és kísérletező termeket. Ez a szabály 1909-ig volt érvényben. Lise itt kezdett dolgozni Otto Hahn-al. Közösen fedezték fel a radioaktív visszalökődést és a radioaktív atommagokat. Hahn-al mintegy 30 évig dolgoztak együtt, megszakításokkal. Az I. világháború alatt Lise röntgennel gyógyított egy hadi kórházban, Hahn pedig a mérgesgáz projekten dolgozott. A háború után Lise is saját részleget kapott, mint Hahn, és karrierje felfelé ívelt: docens lett, '23-ban Auger előtt felfedezte az Auger-effektust, majd a magfizika professzora lett.

Csakhogy zsidó származású volt, így 1933-ban megvonták a tanítási jogát, de a nem állami Vilmos Császár Intézetben tovább dolgozhatott, még mindig Hahn-al. '38-ban viszont nem volt többé maradása, Svédországba szökött. Hahn még itt is utánaküldte kérdéseit, és kérte, hogy publikálja elméleti magyarázatát egy folyamatról, amelyben az urán széthasad. Így jelent meg publikációja a maghasadás elméleti magyarázataként, amelyre Lise a szintén fizikus unokaöccsével jött rá. Lise számolta ki Einstein híres egyenlete alapján, hogy kb. 200 millió elektronvolt szabadul fel maghasadáskor, megalapozva az atomfegyverek technikai fejlesztését és az atomenergia használatát (Niels Bohr ennek hallatán azt mondta: „Ó, milyen ostobák voltunk mind!”)

Bár az USA folyamatosan kérte Lise-t, hogy vegyen részt az atombomba fejlesztésén, ő pacifista lévén nemet mondott, és Svédországban maradt. '44-ben Otto Hahn kémiai Nobel-díjat kapott, Lise nem. Dirk Coster holland fizikus, aki segített Lise-nek Svédországba szökni, ezt írta neki: „Otto Hahn, a Nobel-díj! Bizonyára megérdemelte. Kár viszont, hogy Önt 1938-ban Berlinből megszöktettem (…) Különben ön is mellette lett volna. Bizonyára úgy lett volna igazságos.” Lise '47-ig a stockholmi egyetem magfizikai részlegét vezette. Foglalkozott az atom békés célú felhasználásával, a radioaktivitás hatásaival és Hahn-al még egy sor izotópot fedeztek fel. Annak ellenére, hogy háromszor is jelölték Nobel-díjra, egyszer sem kapta meg. Úgy gondolják, azért, mert nem tudott végig Hahn mellett dolgozni. Nyilván, hiszen menekülni és távolmaradni kényszerült. 

 

7. Geraldyn "Jerry" Cobb és a Mercury 13 – aki kétszer is lecsúszott az űrhajós karrierről 

Az amerikaiak közül a Földet először megkerülő John Glenn akadályozta meg, hogy az USA küldjön először nőt a világűrbe. A legesélyesebb Geraldyn „Jerrie” Cobb jobban teljesített a teszteken, mint a vadászpilóta férfiak, és még Lyndon Johnson alelnökig is eljutott, de '63-ban végképp elbukott. Egy kongresszusi meghallgatáson Glenn azt mondta, nem támogatja a női űrhajósok indítását, mert szerinte ez pénzpocsékolás, hiszen rengeteget költöttek a férfiak kiképzésére, és ők alkalmasak erre a feladatra, valamint: „a nők társadalmi helyzetüknél fogva nem alkalmasak arra, hogy hősként képviseljék az űrben az amerikai népet”. Glenn megnyilvánulása hozzájárult, hogy a meghallgatás végén közölték Jerrie-vel: hiába a sok éves felkészülés, nem utazhat. Pár hónap múlva indult Valentyina Tyereskova szovjet textilgyári munkásnő a világűrbe, aki ezzel az első női űrhajós lett.

'99-ben Jerrie újra esélyt kapott, hogy idős emberként vizsgálják az űr rá gyakorolt hatását, de ekkor is épp a már szenátor Glenn juthatott csak ki. Jerrie misszionárius pilótaként végzett munkájáért béke Nobel-díj jelölést kapott, 14 másik díja mellett, de reményei élete nagy lehetőségét illetően végleg elszálltak. Róla itt írtam: John Glenn és Jerrie Cobb harca a kilövésért az űrbe.

 

8. Hedy Lamarr – a WiFi anyja, aki egy fillért sem kapott találmányáért 

150115-hedy-lamarr-03.jpgMond valamit az, hogy frekvenciaugratásos adásmód? De a WiFi és más vezeték nélküli technológiák már ismerősek? Alapjuk az említett technológia, ennek egyik úttörője volt a ’40-es években az istenített amerikai színésznő, Hedy Lamarr. A világ legszebb nőjének is nevezett filmsztárnak 25 filmjében többek között Clark Gable, Judy Garland és Spencer Tracy voltak a partnerei. Ünnepelt színésznőként azonban nem lelkesedett a partikért, inkább találmányokkal kísérletezett. Szomszédjával közös találmányuk – Nikola Tesla elvi megfogalmazása alapján - képes lett volna torpedókat rádióvezérléssel irányítani, lehallgatás vagy megzavarás nélkül, ami frekvenciaugratásos adásmóddal védte a jelküldést felderítés és zavarás ellen, hogy a torpedók jobban célba találjanak.

Már ha a szabadalom után a katonaság alkalmazza a II. világháborúban, de ez elmaradt. Nem kértek egy civil találmányból, de titokban használták a kubai rakétaválság idején, ahol be is vetették, majd a szabadalom lejárta után megkapták az amerikai cégek szabad felhasználásra. Ebből született a mai WiFi is. Hedy végül 84 évesen a feltalálói Oscar-díjat nyerte el. Majdnem élete végéig kellett várnia munkája elismerésére, de pénzt sosem látott a találmányból. Itt olvashatsz többet róla: A WiFi feltalálója a világ legszebb geek színésznője.

 

9. Péter Rózsa - a pesti gettó rabja 

mta_peter_rozsa_1.jpgMagyar matematika és fizika tanárnő. Zsidó származása miatt 1939-ben elbocsátották, majd gettóba zárták, de túlélte. Az ELTE professzora volt, ő kezdte el az egyetemen a halmazelmélet és a logika oktatását. A matematikatudományok doktora, ismert műve a „Játék a végtelennel”, amely a bölcsészekhez hozza közel a tantárgyat (Matematika kívülállóknak alcímmel). A könyvet több nyelvre lefordították.

 

10. Marie Curie – házánál összegyűlt tömeg elől kellett kimenekítenie gyerekeit 

Még Marie Curie, a világhírű, kétszeres Nobel-díjas fizikus és kémikus életében is volt olyan időszak, amikor nem számítottak szakmai érdemei: második Nobel-díja átvétele előtt nem örülhetett, mert kollégájával folytatott viszonya miatt még gyerekeit is egy időre ki kellett menekítenie házából, hogy az odagyűlt csőcseléktől megmentse őket. Erről itt írtam: Einstein így vigasztalta Marie Curie-t.

 

 

 

Az első képen az Agóra című filmben Hüpathiát halála előtt viszik a Cesariumba.

Képek és forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Alexandriai_H%C3%BCpatiahttp://tudosnaptar.kfki.hu/localhost/egyen.php?namenev=paynegaposchkin&nev5=Payne-Gaposchkin,+Ceciliahttps://en.wikipedia.org/wiki/Cecilia_Payne-Gaposchkin, https://hu.wikipedia.org/wiki/Lise_Meitner, http://www.washingtonpost.com/news/comic-riffs/wp/2015/03/23/emmy-noether-google-doodle-why-einstein-called-her-a-creative-mathematical-genius/, https://en.wikipedia.org/wiki/Emmy_Noether, http://www.virtualmuseum.ca/edu/ViewLoitLo.do;jsessionid=3011C3F313AB93D1C230A9368FFB8321?method=preview&lang=EN&id=4007, https://en.wikipedia.org/wiki/Harriet_Brooks, http://encyclopedia.jrank.org/articles/pages/7025/Brooks-Harriet.html, http://personalbranding.blog.hu/2015/06/20/steve_151, http://www.steveshirley.com/home   

A bejegyzés trackback címe:

http://monsooninfo.blog.hu/api/trackback/id/tr577726040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Jóléti Dán Kekszesdoboz 2015.08.23. 23:33:53

Csak egy Tudósok dalszövegrészlettel tudok érdemben reflektálni:
"óóóóóóóó ez borzasztóóóóóóó, ez borzasztóóóóóó óóóóó óóóóóóóóóóó..."

kistukesz 2015.08.23. 23:33:58

Az említett ismert neveken kívül még mennyi okos ember veszett el a történelem során csak azért, mert nőnek született.

Férfiként szégyellem magam, a mai napig is a férfiak által uralta társadalmak (a miénk is közéjük tartozik) miatt!

Nagy kár azért a rengeteg tehetségért, akik nem tudták a világ javára fordítani született adottságaikat.

Az egyházak hibája is amit az évezredek során vesztett az emberiség és sajnos a mai napig nem sokat javult a helyzet.

Ideje lenne változtatni ezen!

marczy 2016.07.11. 22:31:36

Egy név kimaradt:
Sophie Germain francia matematikusnő, aki rugalmasságtani munkáját az Eiffel-torony tervezéséhez felhasználták, nevét mégis lehagyták a tornyon szereplő listáról, aki a nagy Fermat-tétel bizonyításának kérdésével is foglalkozott, aki eleinte "Leblanc úr" álnéven levelezett Gauss-szal.