A világegyetem 10 nagy rejtélye
2015. november 29. írta: MonsoonInfo

A világegyetem 10 nagy rejtélye

villam.jpgHogy teljesen megértsük a minket körülvevő univerzumot, fárasztó feladatnak tűnik. Bár sok kérdésre választ találtunk már – miért esik le az alma a fáról? hogyan keringenek a bolygók a Nap körül? miért látjuk kéknek az eget? – mégis ahhoz, hogy megismerjük a világegyetem összes titkát, garantáltan számtalan kihívással, eddig soha nem ismert problémával kell szembenéznünk, amelyhez hegynyi találékonyságra van szükségünk. Sok fizikus próbált már megbirkózni számtalan talánnyal, mégis, az alábbiakban tíz olyan kérdéssel találkozhatsz, amely a legnagyobb, valaha élt koponyákon is kifogott.

 

1. Sötét energia

Nem láthatjuk, nem érezhetjük, mégis lehet tesztelni, de még így sem tudjuk, mi az. Ennek ellenére a tudósok szerint az univerzum mintegy 70 %-át alkotja a sötét energia, amely nevét arról is kapta, hogy nem bocsát ki magából fényt. A magyarázat szerint katalizálja az egyes galaxisok egymástól való távolodását: a sötét energia antigravitációs hatást fejt ki, azaz a gravitáció ellen hatva a világegyetem egyre gyorsuló tágulását okozza, működése viszont rejtély. Névadója Michael Turner kozmológus.

 2. Sötét anyag

Egy szintén megfoghatatlan alkotóeleme az univerzumnak, bár egy részét ismert elemek alkotják - fekete lyukak, kihunyt csillagok, bolygók, de semmilyen elektromágneses kibocsátása nincs, szintén nem érzékelhető, csillagászati eszközökkel közvetlenül nem figyelhető meg, jelenlétére csak az általa kifejtett gravitációs hatásból lehet következtetni. Arányát kb. 23 %-ra teszik. Összeadva a sötét energiát és a sötét anyagot, kiderül, hogy mindössze néhány százalékát teszi ki csak a világegyetemnek az összes látható elem.

Ezt a hatást 1933-ban Fritz Zwicky írta le először, amikor azt vette észre, hogy egy általa megfigyelt galaxishalmazban túl kevés a látható anyag ahhoz, hogy csak az tartsa egyben.

Névadója pedig egy nő, Vera Rubin, aki ’70-ben az Androméda galaxist vizsgálva arra jutott, hogy a galaxis szélén lévő csillagok ugyanolyan gyorsan mozognak, mint a közepén lévők, amely az akkori ismeretek szerint lehetetlen volt. A gravitáció kevés lett volna, hogy bent tartsa őket, ki kellett volna repülniük a világűrbe, de ez mégsem történt meg.  Azaz vagy Newton tévedett ezt illetően, vagy létezik egy extra anyag, amely a visszahúzásért felelős, de nem mérhető a csillagászok számára. Így kapta a jelenség a sötét anyag nevet, elméletét pedig röpke egy évtized alatt el is fogadta a tudomány.

rubin_vera_f1.jpg

Vera Rubin (forrás: Wikipedia)

 

3. Ez egy hullám… nem, egy részecske!

A fénysugaraknak meglehetően tudathasadt természetük van. :) Olyan interferencia mintákat hoznak létre, amelyek alapvetően hullám természetűek. Ezek tükröződve különböző felületeken, ugyanakkor azt mutatják, hogy lehetnek hullám, de részecsketermészetűek is, vagy akár mindkettő egyszerre. Ez a jelenség a hullám-részecske kettősség, amelyet a kvantummechanika igazolt. Azonban arra nincs válasz, hogy a fényt összességében részecske vagy inkább hullámtermészetűként írjuk-e le?

4. Időutazás

Egyre csak öregszünk, nem leszünk fiatalabbak. A Nap sem lesz már újra hűvös, hidrogéngázból álló labda. Az idő egy irányba halad, és fogalmunk sincs, hogyan lehetne azt visszafordítani.

"Az időutazáshoz ennél (az Apolló űrhajó sebességénél, azaz 40 ezer km/óránál) kétezerszer gyorsabban kell haladnunk. Ehhez egy jóval nagyobb hajóra van szükség, egy igazi gigantikus űrjárműre, ami elég nagy a közel fénysebességre való gyorsításhoz szükséges üzemanyag mennyiség szállítására. A kozmikus sebességhatár megközelítéséhez hat teljes évre lenne szükség teljes energián. Elméletben képesek lennénk rendkívüli távolságok megtételére egy emberi élet leforgása alatt. A galaxis peremét 80 év alatt érhetnénk el." – mondja Stephen Hawking az időutazásról, amelynek egyik lehetséges módja szerinte egy, a fénysebességnél gyorsabb űrhajó lehetne.

5. Egy hologramban élünk?

Juan Maldacena, a Harvard Egyetem fizikusa ’97-ben felfedezte, hogy a világegyetem bármely háromdimenziós (3D) tartománya leírható a tartomány kétdimenziós (2D) határán kódolt információval, hasonlóan ahhoz, ahogyan a 2D hologram a 3D tárgyakról az információt tárolja. Sok tudós gondolta már, hogy a körülöttünk lévő univerzum csak egy 2D vetítés, akárcsak a hitelkártyákon: minden információ 3D-ben érhető el, azonban valójában csak kétdimenziós, ami az univerzumban körülvesz minket, anélkül, hogy ezt képesek lennénk észlelni. 

6. Anyag és antianyag

Az antianyag az anyagban lévő atomot felépítő proton, elektron és neutron helyett azok ellentéteiből áll: antiprotonból, pozitronból és antineutronból. Ha közönséges anyaggal találkozik, megsemmisül mindkettő, és elektromágneses sugárzássá alakul. Távoli galaxisokról nem dönthető el csillagászati megfigyeléssel, hogy anyagból vagy antianyagból állnak-e, azonban, ha égitestek ütközésekor szokatlanul nagy energia szabadulna fel, valószínűsíthető lenne, hogy egyikük antianyagból állt. Ilyet viszont nem figyeltek még meg, ezért úgy gondolják, az észlelhető világegyetem leginkább anyagból áll. Ez a fajta asszimmetria máig megoldatlan probléma a tudomány számára. Ma azt feltételezik, hogy az univerzum keletkezésekor anyag és antianyag egyenlő arányban volt jelen, majd történt valami az utóbbival – hogy mi, azt viszont senki nem tudja.

Egyébként, amikor az anyag energiává alakul, valamennyi anyag mindig megmarad, csak az anyag egy része alakítható energiává. Az anyag-antianyag találkozásnál nem ez a helyzet, mindkettő teljes mennyisége energiává alakul. 1 gramm antianyag energiamennyisége egyenlő 1000 űrsikló külső tartályainak potenciális energiájával. Az antianyag felfedezője Paul Dirac volt, elméletét később igazolták.

7. Meddig marad fenn a világegyetem?

OK, nem ez az a sürgető kérdés, amely nem hagy minket aludni éjjel, de nagyobb időtávlatban valóban aggodalomra adhat okot, hogy a létezés a távoli jövőben nem biztosított. Jelenleg ugyan úgy gondolják, hogy csak 10 milliárd év múlva merülhet fel komolyan ez a kérdés, mégis már most két fő elképzelés létezik a végre.

Az egyik – a The Big Crunch (Nagy Reccs) – az ősrobbanás ellentéte, azaz az univerzumban található anyag nem tágulni fog, hanem ellenkezőleg: az elemek elkezdenek közeledni egymáshoz. Így az összes anyag egymással való ütközését az emberiség sem valószínű, hogy túléli.

A The Big Rip (Nagy Széthasadás) szerint pedig az elemek távolodása fog felgyorsulni, annyira, hogy a végén minden atom elemeire szakad szét (az emberiség pedig ezt sem éli túl). Ez a két legelfogadottabb nézet – de közel sem az egyedüli két lehetőség, viszont a többi sem jelent semmi jót az emberiség számára.

8. Miért nem tudunk négy dimenzióban gondolkodni?

Mi, emberek többnyire el sem tudjuk képzelni, milyen lenne a világ négy dimenzióban, holott vannak elméletek, amelyek nem is négy, hanem 10 vagy 11 dimenzió létét is engedik hipotézis szintjén feltételezni. Ilyen például a húrelmélet, amelynek állításai, ha bebizonyosodnak, nem is egy hiányzó dimenziót kell, hogy elképzeltessen velünk, hanem jóval többet…

9. Miért van a fénynek egységes sebességhatára?

A fény egységesen 3x10∧8 métert tesz meg másodpercenként. De miért ez a szám jellemző, miért nem például 4x10∧20 méter/másodperc? Ez talán egy véletlenszerűen a zsákból előhúzott szám arra az esetre, ha éppen egy új univerzum belerobban a létezésbe? Jelenleg ez is egyike azoknak a rejtélyeknek, amelyekre nem tudják a választ. Ugyan vannak kisebb ingadozások, és néhány éve felmerült, hogy már vákuumban sem ez az állandó sebességhatár, de attól még a miértre továbbra sem tudni a választ. Annyi biztos, hogy a tudomány szerint a fénysebesség állandósága nélkül nem létezhetne a világegyetem.

10. A mindenség elmélete

Az univerzumban minden, ami nagy, mint a csillagok vagy fekete lyukak, kis elemekből állnak össze: részecskékből. Einstein relativitáselmélete szabályozza a nagy elemeket, míg a kvantummechanika a kis elemek világát. A kettőt viszont máig nem tudták összehangolni a fizikusok. A probléma az, hogy az általános relativitáselmélet nem teljes, a kvantummechanika nélkül az elegendően nagy energiákon az nem használható. Így viszont nem tud megvalósulni a kvantumgravitáció célja, vagyis a mindenség elméletének kidolgozása, amely kapcsolatot teremtene az összes fizikai jelenség között.

Itt a legújabb posztomat olvashatod: Nők a tudományban - ideális ajándék nőknek (is)

Ha tetszett a poszt, csatlakozz Facebook oldalamhoz! 

 

Képek és forrás: http://www.iflscience.com/physics/greatest-mysteries-physics, https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B6t%C3%A9t_energia, http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=2543, https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B6t%C3%A9t_anyag , http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20130408-tuzhej-a-fekete-lyukak-korul.html , https://hu.wikipedia.org/wiki/Antianyag, gifsgallery.com, https://en.wikipedia.org/wiki/Vera_Rubin#/media/File:Rubin_vera_f1.jpg     

A bejegyzés trackback címe:

http://monsooninfo.blog.hu/api/trackback/id/tr298125358

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Zsolt Jankulár 2015.11.30. 19:06:42

Nagyon jó,összefoglalás. Tetszik!

klacus 2015.11.30. 19:07:36

Hi.
9-es pont.
"A fény egységesen 3x108 métert tesz meg másodpercenként"

Nekem egy kicsit több rémlik.

A poszt jó de szerintem még 1000 dolog van a fizikán és csillagászaton kívül amiről gőzünk sincs.

- piramisok
- genetikai származás vs népek származása
- nyelv kialakulása
- víz alatti települések
- bibliai történetek igazságtartalma
- szuper vonzás / tszítás pl. két hajó túl közel kerül egymáshoz
- állatok kommunikációja
- teremtés vs evolúció
- nagy boom
- prim szám sorozat
stb,stb.

hosaka 2015.11.30. 19:08:05

Fénysebesség értéke hibás, kérlek javítsd.

bertajancsika 2015.11.30. 19:09:01

4. Ha van értelme az időnek, akkor időutazás nincs, ha nincs értelme az időnek, akkor meg minek? Olyan lehetséges, hogy egyik pillanatban itt vagyok, aztán egy rákövetkező pillanatban millió fényévekkel odébb.
5. Ez a hologrammos modell ha egy az egyben megfeleltethető a 3 dimenziós világunkkal, akkor semmi értelme sincs.
6. A tudomány tudja. A gyenge kölcsönhatásban vannak olyan folyamatok, mik eltérő sebességgel történnek anyagban és antianyagban. Ez okozza, hogy csak egyféle van.
7. a avilágegyetem biztosan nem Nagy Reccsben fog végződni, Innen az látható, hogy még 10e300-dikon évig biztos el lesz magával.
8. Sok matematikus és kevés nem matematikus is tud 4 dimenzióban gondolkodni.
9. A fénynek nem 3e8 m/s a sebessége, hanem 1 (azaz 1 fénysebesség)
10. Lesz biztosan ilyen elmélet, és ki is fogják mérni. Valószínű, hogy mi már nem érjük meg. Később még tanítani is fogják.

Üdv:
u.i.: azért jó fizikázást, A többihez nem mertem hozzászólni

Mészáros Laci 2015.11.30. 19:09:44

Egyébként meg, a poszt címéről ez jutott eszembe:

index.hu/tudomany/2014/02/26/tiz_szalagcim_amire_soha_ne_kattintson/

de nem szoktam kibírni :)

drbubo2 2015.11.30. 19:10:38

még 3 nagy kérdés van ami részben kapcsolódik ehhez:

- hierarchy problem (mért gyengébb 10 a negyvenediken-szer a gravitáció mint pl. a mágnesesség)
- measurement problem ( a kvatnumos jelenségek ''átcsapása'' klasszikusá hogyan történik
- hogyan működik a kvatntumos csatolás (entanglement)

Mészáros Laci 2015.11.30. 19:11:16

Azért ez elég leegyszerűsítő felsorolás, de mindenképpen gondolatébresztő. Azt az anekdotát idézte fel, ami állítólag az ifjú Max Planckkal esett meg. Fizikusnak készült, de az apja próbálta erről lebeszélni, elmentek hát egy tekintélyes professzorhoz, aki így győzködte az egyetemre készülő fiatalt:
- A fizika lényegében lezárult, nincs már semmi, ami felfedezésre vagy megoldásra vár, két apró részletkérdést kell csak tisztázni, a Michelson-Morley interferenciakisérlet sikertelenségére és a feketetest-sugárzás spektrumára nincs még magyarázat.

Az elsőből lett ugye a relativitáselmélet, a másodikból a kvantummechanika :-)

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2015.11.30. 19:12:50

ugyan csak az egyes pontok címeinek elolvasására volt időm (munkahelyen munkát várnak el tőlem, botrány) de ez alapján tetszik. no majd otthon...

téridő2 2015.11.30. 19:20:58

9. pontban zavaró a nyomdai hiba (bár nyilvánvaló). 10 a 8-ikon és 10 a 20-ikon (azaz kitevők) szerepelnek. (itt formálni én nem tudtam, gondolom, a szerző sem. Lehet, hogy korszerűbb írási platform kellene.)

triac 2015.11.30. 19:22:26

"A fény egységesen 3x108 métert tesz meg másodpercenként. De miért ez a szám jellemző, miért nem például 4x1020 méter/másodperc?"
Gyanítom ez 3*10^8 m/s akart lenni. ;)

De egyébként azért ennyi (pontosabban 299792458 m/s), mert ebben állapodtak meg 1983-ban a 17. Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia egy 1972-ben elvégzett 1 m/s pontosságú lézer-interferometriás mérés eredményeképp.

bonebear · http://cinca.blog.hu 2015.12.01. 21:56:00

Természetesen a fény sebességének konkrét számértéke attól függ, hogy mit tekintünk hosszúság és időegységnek. Mivel az elméletek szempontjából a lényeg maga az állandóság, ezért az elméleti fizikában szokás az ilyeneket 1-nek venni vagy dimenziótlanítani.

Azt sem mondanám, hogy "Azonban arra nincs válasz, hogy a fényt összességében részecske vagy inkább hullámtermészetűként írjuk-e le?". A kérdés úgy pontos, hogy részecskének vagy hullámnak KÉPZELJÜK, amelyek fejben lévő modellek. Mindkettőnek. Az 50-es évek óta senkinek semmi gondja ezzel a kettősségel, hiszen a kvantum-elektrodinamika matematikai LEÍRÁSA mindent tud, amit ez ügyben tudnia kell. "Megtalálható" benne ez is, meg az is.

Dr_utcai_arcos 2015.12.01. 21:57:08

A múltkor volt egy adás a Spektrumon, miszerint az ősrobbanás után 10 a -54-en mp és 10 a -45-en mp között a galaxis a 0-ról akkora lett mint amilyen most. Nekem itt filmszakadás volt, azóta olvad le az agyam mert egyszerűen meg akarom érteni, de tudom, hogy képtelen vagyok rá :(.

MEDVE1978 2015.12.01. 21:57:59

Az időutazással előre semmi baj sincsen, hiszen lehetséges. Ha valaki egy űrhajóval megkerüli a Földet, atomórával ki lehet mutatni, hogy számára lassabban telt az idő, mint a Földön élőknek. Ebből kiindulva leginkább a felgyorsítandó űrhajó gyorsítási módszere és az integritása a kérdéses (hogyan oldják meg, hogy ellenálljon a ráható erőknek). A múltba utazás viccesebb, mert ellentmond az univerzum egyik legfőbb törvényének, a kauzalitásnak. Ennek lényege, hogy minden valamilyen ok miatt történik, okok és következmények sorozata a világegyetem. A normál ember szerintem nem képes elképzelni,hogy mi lenne kauzalitás nélkül, mert az egész gondolkodásunk és minden általunk ismert természeti folyamat erre épül. A múltba utazás ezt a kauzalitási törvényt sértené meg.

Skatulya bácsi megmondta 2015.12.01. 21:58:41

A Doki tudott negyedik dimenzióban gondolkodni, de Marty még nem! :))

Amúgy a Vég eljövetelének még szokták mondani a Nagy Brrr elméletet, miszerint az egész világegyetem megfagy.

Egyébként az erről való elmélkedés a legigényesebb bulvártéma.
Michio Kaku is jól el tud szórakoztatni a Discoveryn vagy a Spektrumon. :)

Andie 2015.12.01. 21:58:59

11. (vagy inkább 0?) : NŐK! :D

pangea 2015.12.01. 22:01:07

Végre valami érdekes az indexen.

foton 2015.12.06. 20:33:01

A fény és más elektromágneses hullám sebessége ebben az univerzumban a Maxwell egyenletekből következik. Semmi rejtély, síma fizika.

Leylandi 2015.12.06. 20:33:31

3. pont: "Azonban arra nincs válasz, hogy a fényt összességében részecske vagy inkább hullámtermészetűként írjuk-e le?"

Mindkettő egyszerre, ha igaznak vesszük a deBroglie-hipotézist. (Miért ne vennénk annak, 1929-ben Nobel-díjat kapott érte, azóta pedig senki nem cáfolta meg.) Az ugyan kérdéses, hogy a Planck-tömegnél nehezebb dolgoknak van-e de Broglie-hullámhossza, de a fotonoknak, sőt az atomoknak és molekuláknak is van. Lásd még: "Scrödinger macskája".

Wildhunt 2015.12.06. 20:34:31

@Dr_utcai_arcos: Ez lenne ugye, hogy az egész univerzum tulajdonképpen egy kvantumfluktuáció, csak sehogy sem akar összeomlani a szuperpozíciója :D

Gyűrött Papír 2015.12.06. 20:34:39

A" 3x10∧8 métert tesz meg másodpercenként" az 300.000 km /s.
Nem tudom ez volt-e eredetileg, amikor jelezték, hogy rossz az érték, de ez így jó. :)

porthosz 2015.12.06. 20:35:04

@MEDVE1978: " A múltba utazás viccesebb, mert ellentmond az univerzum egyik legfőbb törvényének, a kauzalitásnak"

Ez nem szükségszerü. Ha több (vagy akár végtelen) párhuzamos idősik létezik egyszerre, akkor a múltba utazás igazából nem más mint egyik idősikból a másikra ugrani.

Megjegyzem, a kvantummechanika pont azt bizonyitotta be hogy ugymond a józan paraszti ész pont semmit nem jelent, hisz ott olyan dolgok történnek amik józan paraszti ész szerint nem lehetségesek, feloldhatatlanok.
Ebből következőleg a klazualitás megsértése semmivel sem lenne furább vagy valószenütlenebb.

hotward 2015.12.06. 20:35:51

MEDVE1978

A visszautazás működhetne, ha a visszaút egy párhuzamos univerzumba vinne...Így nem jöhetne létre a 'nagypapa effektus'.

klacus

A két hajó esete: kvantummechanika. A nagyobb energiájú részecskék nem férnek el a két hajó (kísérletben két vaslemez) között, ezáltal kívül maradnak, egymás felé nyomva a két hajót.

röf 2015.12.06. 20:36:04

Hát én azért még fölvennék egy 11. pontot, ami akár az első is lehetne...
Magának a Világegyetemnek a keletkezése...? A Nagy Bumm? Lehet, de erre csak következtetni lehet a tágulásból, a sugárzásból....

Baloldali érték 2015.12.06. 20:36:38

#4

A relativitáselméletben szereplő idődilatációnak semmi köze az időutazáshoz. Ellenben semmi rejtélyes nincs benne. Gyorsan mozgó űrhajón a földi szemlélő számára lassabban telik az idő, az űrhajón utazó szemlélő számára meg a földi idő telik gyorsabban.

De ez nem borít fel ok-okozati viszonyokat, mint a tényleges időutazás tenné, ahol az időben visszafelé haladna az időutazó.

Ylim 2015.12.06. 20:36:49

A sötét anyag az, aminek a neve azért lett sötét, mert nem bocsát ki elektromágneses hullámokat, így csak közvetetten, a gravitációs hatása alapján tudható, hogy létezik.
A sötét energia azért lett sötét, mert a sötét anyag neve is sötét. Mert nincs az az energia, ami fényt bocsátana ki magából. Sőt, gravitácós hatása sincs, így a sötét energia létezése csak azért valószínű, mert jelenleg nincs más ismert hatás, amely a világegyetem gyorsuló tágulását magyarázná.

Szalahaddin 2015.12.06. 20:37:11

Én bevettem volna a kvantum-összefonódottságot is, mert szembe megy a relativitás szabta fénysebesség-határral.
Esetleg a Bohr-féle diszkrét elektron-pályákat és hogy köztük miért nem "vándorolnak" az elektronok, hanem kvázi teleportálnak...

BéLóg 2016.01.03. 19:52:06

11. Hova a fenébe tűnik a FIZETÉSEM minden hónap UTOLSÓ napjára? Na ezt kéne valami jó 1-en LET-tel leírni.

csakférfi 2016.01.03. 19:52:30

@bertajancsika: Jó a felsorolásod. Tetszik az első. Az időnek nincs értelme.Az értelemnek van ideje.Magyarul csak az ember képes időhöz kötni a tevékenységét és számokat.csakhogy az idő relatív.meg csak az értelem számára létezik.Tehát nem természetes, mintahogy az istenhit sem.nem létező dolog. .)

pneumónia 2016.01.03. 19:53:22

Érdekesek ezek a kérdések, de összességében azt kell mondanom hogy baromi lassan fejlődünk, mármint ha az 1 emberöltőt veszem alapul.
Én már nem igen fogok bolygót kolonizálni :)

Minap minden ellenérzésem félretéve, talán az unalom miatt elolvastam egy vélhetően kamu interjú cikket, még akár lehet benne logika is, ha van időtök olvassátok el, inkább a közepe vége fele vannak fizikai tech vonatkozásai:

rejtelyekszigete.com/ufo-k-es-foldonkivuliek/a-lacerta-interju/

BUÉK

steery 2016.01.03. 19:54:17

Én is mondom a válaszokat egy-egy mondatban, tömören:
1. A sötét energia hatását valójában a taszítási kölcsönhatás okozza, ami az egyetlen fizikai kölcsönhatás a világegyetemben, tehát minden ebből vezethető le.
2. A sötét anyag hatása arra utal, hogy sokkal több fekete lyuk, neutroncsillag és bolygó van a galaxisokban, mint eddig feltételeztük.
3. A fény nem részecske és nem is hullám, hanem olyan időhurok, aminek hullámtere van és ennek torlódási frontja miatt ütköztethető, mint egy részecske.
4. Az idő egyirányúsága abszolút jellemző, tehát visszafordíthatatlan, így az időutazással sem lehet antiidőt létrehozni (vagyis hátrafelé utazva egy időgéppel is előrefelé telik a sajátidőd).
5. A világegyetem nem hologram, benne az információ a fizikai kölcsönhatásokon keresztül szuperponálódik a végtelenségig, minden elemén (ezért van meg a mindentuds minden pontjában).
6. Az észlelhető világegyetem teljes egészében anyagból áll, mivel a keletkezésekor is csak anyagi részecskék jöttek létre (ennek oka a téridő szerkezete, ami ezt favorizálja).
7. A világegyetem alkotói gyorsulva szétrepülnek és eltűnnek a végtelenben, azaz magukra maradnak a galaxisok, csillagok, bolygók (viszont nem esnek szét ettől porfelhőkké).
8. A gondolkodásunkat a beágyazási környezet határozza meg, amiben élünk (tehát ha 4D-ben élnénk, az lenne a természetes a számunkra).
9. A fény határsebességét az időhurka által kibocsátott időhullámainak terjedési sebessége szabja meg, ami a világegyetem abszolút alapmértéke (Expand=1) és megváltoztathatatlan.
10. Mind a relativitáselmélet, mind a kvantummechanika hibás elméletek, amiket ennélfogva nem lehet összeegyeztetni (el kéne dobni őket és elölről kezdeni a gondolkodást, valami igazán újat produkálva).

Bohócnok 2016.01.03. 19:54:31

Vannak nagyon jó magyarázó videók, hogy miért is jó a világegyetemnek a kazualitás végessége, amiből ugye a véges sebességhatár következik. Most nem jut az eszembe a videó, youtubeon a PBS Space Time csatornán pl van erről több rész is.

inkvisitor 2016.05.24. 17:24:47

@klacus: Az erő, ami egymáshoz rántja a közel haladó hajókat régóta ismert, ugyanaz, mint ami fenntartja a repülőgépeket a levegőben.

sutyerák 2016.05.24. 17:25:51

az 5. pont a lényeg.

Baloldali érték 2016.05.24. 17:27:44

Ami a 4-es pontban le van írva az az idődilatáció, aminek semmi köze az időutazáshoz. És különösebben nem rejtélyes.

Az időutazás azt jelentené hogy az időben előre vagy vissza ugrunk az ok-okozati hatások megsértésével. Az idődilatáció nem sért meg semmit, az űrhajós ugyanúgy 1x-es sebességgel éli az életét az űrhajón saját órája szerint, csak a külső világ gyorsul fel a számára (és ő lassul le a külső világ számára.)

De nem történik ugrás az időben semelyik irányba se.

dukeekud 2016.05.24. 17:28:09

"9. Miért van a fénynek egységes sebességhatára?"

A fénysebesség, az nem is a fény sebesége, hanem valamilyen határsebesség, és mellesleg a fény is azzal a sebességgel terjed.

dukeekud 2016.05.24. 17:28:34

Szerintem alapvető relytéj, nagy kérdés még a TÉR, vagy TÉRIDŐ mibenléte, szerkezete, származása.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2016.05.24. 17:29:53

Mivel az Ia szupernóvák energiájának azonossága erősen vitatható a csillagászati távolság mérések erősen pontatlanok.
Az Ia szupernova robbanás energiája függ a csillag forgásától. Például egy igen gyors forgás esetén sokkal nagyobb tömeg kell ugyanahhoz a gravitációs nyomáshoz, hiszen a csillag nem gömb alakú lesz. Ráadásul akkor keverednek a rétegek, vagyis lehet hogy az egyébként is nagyobb tömegű csillag jóval nagyobb hányada fogja produkálni a Si28+Si26 -> Ni56 -> Co56 ->Fe56 rekciót, amely ma a legvalószínűbb oka a szupernova robbanásnak.

$pi$ 2016.05.24. 17:30:43

@Bohócnok: "Vannak nagyon jó magyarázó videók, hogy miért is jó a világegyetemnek a kazualitás végessége,"

A világegyetem egy szimuláció és nyilván logikus volt beépíteni egy ilyen limitet. :D

IamTwo 2016.05.24. 17:31:05

@Baloldali érték: Miért, az előrefelé utazás nem "tényleges időutazás"?

Aranyi Gábor 2016.05.24. 17:33:06

@Szalahaddin: Nem megy szembe. A világ "ilyen". Az összetartozó párok között nem "terjed" az információ, így fel sem merül a terjedés adott közegben max. sebessége, ami a világűrben cca. a fénysebesség. Volt egy emlékezetes kísérlet: a fotonpárt (nyalábot) szétszedték, és külön úton zavarták az ernyőre, Ha az egyiket késleltették, akkor interferencia-kép volt látható. Megtették, hogy a késleltetést a foton áthaladása UTÁN, mintegy "mögötte" szüntették meg - ennek ellenére az interferencia elmaradt, mintha eleve nem is lett volna ott a késleltető útakadály.

Lordhell 2016.05.24. 17:33:48

@triac: De ez is csak vákuumban, más közegben ennél lassabb (Cserenkov effektus is ennek következménye), ha már szőrszál hasogatunk.

commando 2016.05.24. 17:34:08

Üdítő és szórakoztató volt végigolvasni a cikket és a hozzászólásokat. Őszinte tiszteletem minden kommentelőnek tárgyi tudásáért és intelligens, a témákra fókuszáló soraikért. Igen! Ilyennek kell lenni egy blognak, így lehet értelmes, egymást tisztelő hozzászólásokat beírni. Sok-sok hasonló bejegyzést olvasnék szívesen, bármilyen témából. Még egyszer köszönet a sok értékes információért és az intelligens hozzászólásokért!!!

Látens Inszinuáció 2017.05.31. 23:12:15

A klasszikusnak nevezett időutazás - Vissza a jövőbe - nem lehetséges.

Több okból sem.
És itt nem a "nagypapa effektust" említem - bár ez is az egyik oka és ezen a multiverzum sem segít -, hanem azon egyszerű problémát, hogy

egy időben és térben csak egy atom létezhet.

Azaz. Ha akár előre, akár hátrafelé utazom az időben, mi a biztosíték arra nézve, hogy például nem egy falban, vagy - feltételezve a több százezer vagy millió éves utazást - nem egy teljesen más égitestre kerülök?

Ha csak azt nézzük, hogy itt a földön milyen ütemben változtatjuk meg a környezetünket, akár már ezer évnyi előre utazási is végzetes lehet, tekintve az akkori légköri viszonyokra.

Nem utolsó sorban - és erre már Hawking is figyelmeztetett - a tér-idő egy olyan zárt pályára hasonlít, ahol az eredet és a végpont találkozik.
Így a "nagypapa paradoxon" mint esemény létre sem jöhet.

A múltba való utazás azért sem lehetséges, mert a múltba való időutazás a technikai feltételek mellett érdekes paradoxonokat is felvet: mi történne például, ha valaki láthatná saját magát egy perccel korábban a múltban, majd lelőné korábbi önmagát? Ez esetben a fegyvert eleve nem tudná elsütni, mivel egy perce halott lenne. De akkor mégis ki lőtte le?

A "jövőutazás" is legfeljebb csak úgy lehetséges, hogy egy űrhajóval megközelítenénk a fény sebességét, és így haladnánk előre az időben.
Bár ennek ránk nézve semmi értelme nem lenne.

Summa summarum, szerintem időutazás nincs és soha nem is lesz.

Ennyi.

]{udarauszkasz 2017.05.31. 23:12:51

A relativisztikus idoutazasban semmi misztikus nincs,sot. Pl.a Gps muholdak is folyamatosan utaznak a jovo fele,ha csak nagyon kis mertekben is. Ezert jaratjak gyorsabban az atomoraikat,hogy a relativisztikus lassulast kompenzaljak.(kulonben tobb 10 meterrel tevednenek a gps vevok.)
A jelenleg leg elfogadottabb elmelet a big freeze,ami azt jelenti,hogy az Univerzum addig tagul gyorsulva,amig a vegtelenul kis ertek elteressel kozeliti meg a fenysebesseget, ezaltal az osszes tomeggel rendelkezo anyag tomege vegtelenne valik,es befagy szamunkra az ido is. Mintegy tomegge alakul a sotet energia.(jo sokara lesz ez azert..)
4 dimenzioban ha korlatozottan is,de lehetseges elkepzelni ezt azt. N dimenzios geometriat is lehet epiteni erre.

agarik 2017.05.31. 23:14:19

A sötét energiát asszem pont mostanság fejtették meg (hogy nem létezik).
A részecske/hullám nem csak a fényre igaz, ráadásul mit kell ezen megfejteni? A válasz: mindkettő.
Igazából van fogalmunk arról hogyan lehetne visszafordítani az időt.
A hologramozás ki a fenét érdekel?
Az antianyag hiányát is sikerült mára megötletelni. Nem tudni miért, de anyagi tulajdonsága az antianyagnak hogy könnyebben szétbomlik. És fekete lyukak eseményhorizontja.
A BC és BR-en kívül az egyetlen lehetőség az egyensúlyi állapot elérése,ami igenis remek kilátás az emberiség számára.
Azé nem t'unk 4D-ben gondókonni, mer' 3D-sek va'unk. Ennyi.
A fény sebessége azér' állandó, mer' csak. Ez olyan kérdés, miért kocka alakú egy kocka.

commando 2017.05.31. 23:16:17

@röf: Sőt! 12.-nek, ha tényleg volt a Nagy Bumm, akkor mi volt előtte??

Vulgo 2017.05.31. 23:16:42

Fenysebesseg erteke vakuumban. Nem mindegy, mert bizonyos kozegekben a feny lehagyhato gyalogtempoban, vagy human erteken nezve akar "megallhat". Szoval nagyon nem "allando".

Gabor Jeges 2017.05.31. 23:17:04

A sötét energia létezését ma már elég sokan megkérdőjelezik. Utalok itt az ELTE-s Rácz Gáborék kutatására. Ők sokkal nagyobb mintán vizsgálták az Ia szupernóvákat, mint a Nobel-díjas Perlmutterék.

has 2017.05.31. 23:17:27

A mindenség kérdését már régen megfejtették. 42.

Célkereszt 2017.05.31. 23:17:51

@bonebear: Jól mondod. A fénysebesség lehetne akármennyi is vagy 1. A metrikus rendszerben például 300 000 km/s. A lényeg az állandóság.

Doryyka 2017.05.31. 23:19:02

@klacus: a 8-as a kitevő, ennyi.

Aranyi Gábor 2017.05.31. 23:19:31

@MEDVE1978: Nem mond ellent. Elvileg lehet a mostaninál korábbi időbe visszamenni, de a kauzalitás nem változik. Nem ölheted meg a saját köbükidet, mert más valóságvonalra kerülsz... Pontosabban: nem hagyhatod el a sajátodat, bármilyen koordinátákra mégy is...

nniicckk 2017.05.31. 23:19:56

Szerintem a fenysebesseg allandosaga a legerdekesebb.
Ugye ha ket targy kulon kulon fenysebeseggel halad egymas fele, akkor a logika szerint egymashoz kepest muszaly lenne a fenysebesseg ketszeresevel kozeliteniuk. De ehelyett inkabb torzul az ido, es a ter, csak azert hogy ne lepjek tul a fenysebesseget.
Persze ez a mukodes nyilvan osszefugg az osszes tobbivel, ezert nem erdemes kiemelni a tobbi kozul, de talan megis ez a legkezzelfoghatobb az osszes kozul.

Nyers Fa 2017.05.31. 23:20:32

@csakférfi: valahol olvastam, hogy ha valami fénysebességgel mozog pl. egy részecske, akkor számára nem létezik az idő. Egyszerre van jelen az általunk annak nevezett múlt, jelen és jövő. Az idő csak a külső szemlélő számára létezik.

Tronald Dump 2017.05.31. 23:20:53

@röf: Erre van egy olyan magyarázat, hogy ahogy megfigyelhető a világegyetemben, hogy a semmiből spontán anyag-antianyag párok kialakuljanak, úgy alakulhatott ki spontán nagyobb léptékben egy buborékként az univerzum. Az anyag-antianyag párok csak nagyon rövid ideig élnek, mert a szétválás után szinte azonnal egyesülnek és megsemmisülnek, azonban az univerzumnak valamivel több idő kell ehhez (ami a big crunch azaz nagy reccs lenne).

Tronald Dump 2017.05.31. 23:21:31

@MEDVE1978: @hotward: Ha létezne időutazás (mondjuk akár a jövőben), akkor mindennapos lenne, hogy bizonyos dolgok előzmény nélkül történnek, azaz nem lenne általános tapasztalat a klauzalitás. Hiába zárjuk ki a párhuzamos univerzumokkal azt, hogy a saját nagyapád lehess, attól még abban az univerzumban, amelybe belepiszkálnak, történik egy előzmény nélküli esemény.
Az idő előrehaladását azért érezzük, mert az entrópia folyamatos növekedése miatt mindig a jövő bizonytalan és a múlt biztos. Ezen a tendencián ember nem tud változtatni, ezért elég valószínűtlen, hogy lehetséges volna az időben visszafelé haladni. (Bár Hawking szerint a zsugorodó világegyetemben már az entrópia csökkenne, tehát akkor a jövőre "emlékeznénk" és a múlt lenne bizonytalan.)

Wabbit 2017.05.31. 23:22:08

@triac: (Ez itt most erős agymenés lesz de remélem érthető marad): Nem maga a szám, a fénysebesség a lényeges szerintem. Az számít, hogy milyen nézőpontból vizsgálod a téridőt. A foton számára nem lényeges a fénysebesség, hiszen a foton számára sem a távolság, sem pedig az idő nem létezik (és nyilván tömege sincs). Lényegében a tömeggel rendelkező részecskék hoznak létre egy téridő-buborékot maguk körül, amelyben a tömeg tekinthető pozitív energiabefektetésnek, a tér pedig energia-tárolónak (gondolj például egy megfeszített rugóra). Ez a tér-idő-tömeg buborék az, amelyik a nyugalmi állapothoz képest eltérően viselkedik, ha nyugalmi állapotként a fotonok világát értjük - vagyis ahol a foton kibocsátásának és becsapódásának a pillanata egy és ugyanaz a pillanat.
Ebből a nézőpontból vizsgálva a kérdés inkább az lesz, hogy amikor a téridőben az idő és a tér koordináták mentén szétválik két esemény (nem a foton számára válik szét, csak a tömeggel rendelkező megfigyelők számára!), akkor ez miért lesz annyi, amennyi. Ebben a megközelítésben nem a fénysebesség az, ami a lényeges konstans, hanem az, hogy adott egységnyi tömeg (pozitív energia) pontosan mennyire választ szét két eseményt térben és időben - vagyis mekkora tér-idő buborékot hoz létre.
Analógia: rugóállandó. Egységnyi tömeg mennyire képes megfeszíteni egy rugót a gravitációs mezőben. Persze ez egy dimenziós analógia, a téridő pedig négy dimenzós.

otapi 2017.05.31. 23:22:27

@MEDVE1978: a kauzalitás nem az univerzum egyik legfőbb törvénye, hanem az emberi tudományé. Ne keverjük a kettőt, az univerzum törvényeiről egyelőre csak elméleteink vannak :)

Donatus a Jerbiton 2017.05.31. 23:23:01

Nem tudom komolyan venni ezeket a problémákat, mivel senkinek fogalma sincsen róla.
Elmélet erről-arról, amit senki sem tud bebizonyítani (kezdve az ősrobbanás)

Vagy úgy véli mindenki, hogy valaminek a bizonyítása megtörtént, és máris felfedeznek valamit a csillagászok, fizikusok az űrben, amely "az eddigi
elméleteknek ellentmond. "

Be kell vallani, az emberiség jelenleg annyit tud a világegyetemről, mint egy óvodás a kétismeretlenes egyenletről.

Translator +X+ · http://www.szabadzona.hu 2017.05.31. 23:24:58

5. Az univerzum méretére itt egy levezetés:

physics.stackexchange.com/questions/2268/supermassive-black-holes-with-the-density-of-the-universe

+1, a legalapvetőbb kérdés: Miért van valami, ahelyett, hogy nincs semmi?

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2017.05.31. 23:25:32

A 9-es ponthoz: ha úgy nézzük, akkor a fénysebesség nagyság lényegében az elektromos és a mágneses mezők erősségének valamilyen arányának felel meg (szemléletesen ez felel meg a c = 1/sqrt(epsilon*mu) formulának). Azaz a fény sebességének nagysága ha változik, akkor ez azt jelenti, hogy az elektromos és a mágneses terek erősségének arányai változnak, ami gyökeresen befolyásolja az anyagok szerkezetét. Egy javasolt videó a témában:

www.youtube.com/watch?v=3qIHCudXcGA

FlybyWire 2017.05.31. 23:26:08

@csakférfi: ezen már én is elgondolkodtam.
Az idő fogalma teljességgel mesterséges dolog.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2017.05.31. 23:26:24

Érdekes volt, bár mindegyiket ismertem. Így összefoglalva jó volt.

FlybyWire 2017.05.31. 23:26:42

@IamTwo: dehogynem, de ilyen értelemben mindannyian időutazók vagyunk, és mind előrefelé utazunk az időben "n" sebességgel.

ben2 2017.05.31. 23:27:06

A fény sebessége és annak állandósága nem rejtély. A fénysebesség a fizikailag elérhető maximális sebesség határértéke. Ha egy bármekkora tömeggel rendelkező testet a fény sebességére akarnánk gyorsítani, akkor végtelen mennyíségű energiára lenne hozzá szükség, ezért lehetetlen elérni, vagy meghaladni.
Hasonló határérték van még pár a fizikában, pl. az abszolut 0 hőmérséklet is ilyen.

marczy 2017.05.31. 23:27:24

A fénysebesség egészen pontosan 299 792 458 méter másodpercenként, amit azonban gyakorta 300 000 000-val közelítünk. Hatványjelet csak az tud írni, aki programozott valaha pl. Pascalban, azért tűnik "kevésnek" a 3*108, ami valójában 3*10^8.

ver@s kan-tár 2017.05.31. 23:28:02

Akár a saját létének kérdéseire vetített illúziókkal szórakoztatja magát az ember, mikor a mindenség összefüggéseiről faggatja a bemérhető környezetet, akár valós jelenségek szabályszerűségeiről mond ki és szögez le tényeket, mindenképpen klassz dolog (játék), mert az elme potenciálját aknázza ki, és mindinkább csiszolja, finomhangolja az analitikus gondolkodás részletekig ható mechanizmusát. Megoldandó rejtélyek, kibogozandó jelenségokok mindig lesznek, és az az izgalmas ebben a létezésben, amit megélünk, és aminek tevékeny, bár álmodozásra hajlamos részesei, alanyai vagyunk. Igaz, az álmokkal sincs különösebb baj: a képzelőerő e faj legfőbb aranytartaléka és talán legkedvesebb vonása. Az univerzum elketyeg a maga megszabta mechanizmusok mentén, ameddig akar. Mi pedig valójában a magunk határait feszegetjük, mikor a kozmoszt vizsgáljuk, nem az övéit. És ez így van rendjén.

FogarasiArpi 2017.05.31. 23:28:58

Nagyon jó bejegyzés, érthető módon - még számomra is - megírva.
Köszönet érte, sokat tanultam belőle, meg a hozzászólásokból is.
Teljesen egyetértek commando kollégával éppen ezért.

Amúgy meg Szamuráj Jack óta tudjuk, hogy az egész időutazás csak átesés egy féreglyukon valami erő hatására. Ő esetében ez az erő Aku-behatásnak nevezhető.

Az én elméletem szerint nincs olyan, hogy lineáris idő, hiszen mi egy hurokban - tudományosan - loop-ban élünk, amikor minden ugyanabban az idősíkban áll, csak mi és a környezetünk különbözőképpen reagál rá, és a környezeti behatásoknak köszönhetően a testünk is változik - vagyis öregszik.

Na, remlélem hozzászólásom a tudományt fogja gyarapítani és az emberiség előrejutását szolgálja.