A 20. századi világszínvonalú oktatásunk titka
2016. május 28. írta: MonsoonInfo

A 20. századi világszínvonalú oktatásunk titka

fasori_gimna_zium_highschool_class_1919_ra_tz_la_szlo.jpgA Nobel-díjas Wigner Jenő és kollégái, Teller Ede, Szilárd Leó, Neumann János vagy Kármán Tódor is nagy hátránnyal indultak volna az akkori magyar oktatás nélkül. A mezőnyből kiemelkednek a külföldön is elismert Fasori Evangélikus Gimnázium és a Trefort utcai Mintagimnázium, miután egy időben ontották magukból tudósainkat, akik később Nyugaton alakították a 20. század világpolitikáját. Felmerül a kérdés: mit tudtak akkor, amit a világ legtöbb iskolája nem? 

Esetleg folytathatjuk magyarul.” 

– fordult a többiekhez Szilárd Leó egy megbeszélésen, amit a Manhattan-terv, azaz az atombomba projekt kapcsán tartottak épp, amikor a katonai vezető, Groves kiment a mosdóba. Csak magyarok maradtak az asztalnál. Az anekdota fennmaradt, jelezve a magyar tudósok egykor nagyszámú jelenlétét a nemzetközi tudományos életben és a világpolitika alakulásánál.

Akkoriban sokaknak nem fért a fejébe, hogy lehet ennyi magyar az élmezőnyben, ezért már az terjedt róluk, hogy biztos marslakók: „Magyar emigránsoknak álcázták magukat, hiszen köztudott, hogy a magyarok beszédének van ez a furcsa sajátossága. (…) Talán el is hitték volna róluk, hogy igazán magyarok, csakhogy Sherlock Holmes kiderítette: mind ugyanannak a városnak (Budapest) ugyanazon részéből (Pest) rajzottak ki. Ez természetesen már több volt, mint gyanús” – írja Marx György fizikus a vicces elképzelésről.

A magyarázat persze ennél prózaibb: nagy szerepe volt ebben az akkori magyar oktatásnak és magának az oktatáspolitikának, amelynek két kiemelkedő eredménye a Fasori Gimnázium és a Mintagimnázium.

Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium

1823-ban kezdte meg működését eredetileg a mai Deák téren, Schedius Lajos akadémikus oktatási elvei alapján, aki 24 évesen lett a Magyar Királyi Egyetem tanszékvezetője. 50 évig volt pozícióban, jelentős hatást gyakorolva az iskolaügyre. Egységes tantervet is készített az oktatás minden szintjére, de anyagi okokból ez nem valósult meg, amely nagy veszteség a Fasori Gimnázium eredményeit tekintve.

Főleg Johann Heinrich Pestalozzi, a világhírű svájci tanár hatott rá, aki maga is szegényen nőtt fel, ezért újabb és újabb szegényházakat nyitott gyerekek oktatására. De legismertebb mégis az Yverdonban működő intézete volt, főleg jómódú diákoknak, akik Svájcból és más országokból is érkeztek. Tanácsért hozzá fordultak a Brunszvik nővérek és Esterházy Miklós is. Sosem felejtette el a szegény diákokat: intézete mellett tovább kísérletezett nevelésükkel. Egész életében hangsúlyozta a minden gyermek, így a szegények tehetséggondozásának fontosságát, amely szemlélet markánsan megjelent a Fasori Gimnázium elveiben is.

Ide járt:

  • Petőfi Sándor két évig,
  • Kandó Kálmán feltaláló (később a Mintagimnáziumba került át),
  • két későbbi Nobel-díjas, Wigner Jenő fizikus és Harsányi János közgazdász,
  • Neumann János,
  • Teller Ede pedig a matematika órákra.
  • Emellett az MTA több mint harminc tagját, kiváló orvosokat, a művészetek különböző ágainak képviselőit (például Faludy György) is kinevelte az iskola. 

Meghatározó egyénisége volt Rátz László matematikatanár, aki diploma után rögtön ide került. 35 évig dolgozott itt, ez volt élete egyetlen munkahelye. Később még az igazgatói posztról, a vele járó presztízsről és pénzről is lemondott, hogy újra taníthasson. Mindent megtett, hogy a matek utált tárgyból kedveltté váljon, és ez sikerült is neki.

laszlo_ratz_1863-1930.jpg

Rátz László

20 évig szerkesztette az országos hírű Középiskolai Matematikai Lapokat: minden számban érdekes versenyfeladatokat adott fel, a problémamegoldó képesség fejlesztéséért. Nyereményre nem tellett, mégis versenyzett az ország, csak azért, hogy a nyertesek neve bekerüljön a lapba. Rátz ezért pénzt nem kapott, sőt, ő fedezte a kiadás költségeit. Utólag már látszik, hogy az ország legjobb matematikusai mind Rátz lapjának diákgárdájából kerültek ki. Rátz oktatási módszerei megjelentek az állami tantervekben is, a magyar matematikaoktatás erőssége innen ered. Hatott az egész 20. század természettudományának alakulására is, főként Wigneren, Neumannon és Telleren keresztül, akiknek első világsikereit még megérte.

Rátz hamar észrevette például Neumann tehetségét, és szabadidejében is foglalkozott vele, ingyen. A fiú gazdag apja fizetni akart, de ő nem fogadta el, sőt egy idő után úgy látta, jobb, ha egyetemi tanárokat kerít mellé. Ugyanakkor Rátz annyira jó volt, hogy Wigner pedig bevallottan unta a pesti és a berlini egyetem matematika előadásait is Rátz órái után, aki francia állami kitüntetést is kapott munkájáért (magyart nem). De nemcsak miatta volt kivételes az iskola.

Talán a legfontosabb, hogy a társadalom minden rétegéből származó gyerek tanulhatott itt, akik így nemcsak saját társadalmi csoportjukból származó gyerekekkel találkoztak nap mint nap. A tanároktól elvárták a tudományos munka végzését, többségük tankönyveket írt, és saját tananyagát dolgozta fel diákjaival. Az adott területen kiváló diákokkal személyre szabottan foglalkoztak, de ha valaki éjt nappallá téve tanult, hogy jelest kapjon, annak megmondták: ha erre van szüksége, rossz úton jár. 

„Ezek a nagy tanáregyéniségek imádtak tanítani, és rendkívül sikeresen motiválták a diákokat a tanulásra. Nemcsak elkötelezett hivatástudatuk és tényszerű tudásuk volt imponáló: a tudás tiszteletét és szeretetét is sikerült átadniuk” 

– mondta Wigner. Aki vitázni akart, megtehette, sőt igényelték, hogy a diákok újszerű megoldásokat találjanak a problémákra. A vallásos szemlélet és a tudományos igényesség is jól megfért egymás mellett akkor. De az iskola az átlagnál jóval magasabb követelményeket is támasztott, amit sokan nem bírtak, és máshová mentek át.

1952-ben bezárták, a tanárok fele máshol helyezkedett el: felsőoktatásban, kutatóhelyeken vagy középiskolákban, ami jól mutatja képességeiket. A rendszerváltás után újranyitották, többek között Wigner segítségével. Ő sosem felejtette el kedvenc tanárát, a Princetoni Egyetemen dolgozószobájának asztalán Rátz László fényképét tartotta. „Csodálatos tanár volt: imádott tanítani, ismerte a tárgyát, és tudta, hogyan kell az érdeklődést felkelteni iránta. A legmélyebb megértést adta át. Sok gimnáziumi tanárban megvoltak ezek a képességek, de senki nem tudta úgy megmutatni a tantárgy szépségét, mint Rátz” – mondta róla. 2015-ben a Fény Nemzetközi Éve alkalmából a gimnázium is egyike lett a 20 nemzetközi helynek, melyeken Európa-szerte tábla jelöli a fizika szempontjából jelentős állomásokat. 

 

Trefort utcai Mintagimnázium

A csak Mintagimnáziumként emlegetett iskola 1872-ben indult Kármán Mór nyelvész, oktatási szakértő – Kármán Tódor gépészmérnök, fizikus apja – tervei alapján, aki a pedagógiai vezetője is lett a már akkor az ELTE elődjének gyakorlóiskolájaként működő intézménynek. Korábban az osztrák császár unokaöccse, Albrecht főherceg nevelésével bízta meg, és olyan elégedett volt, hogy nemesi címet adományozott neki. 

Kármánra hatott Johann Friedrich Herbart német pedagógus, aki ugyanolyan ismert Németország szerte, mint Pestalozzi Svájcban (és a világon). Halála után terjedt el igazán módszere, amely uralta Németország oktatását a 20. századig, de hatott cseh, osztrák és főleg Kármánnak köszönhetően magyar területen is.

A Mintagimnázium a Fasori Gimnáziumhoz hasonlóan figyelt a tanárok kiválasztására, akiktől szintén elvárták a tudományos, illetve a felsőoktatásban végzett munkát. Szakmai műhelyük lényege a jövő pedagógus generációjának országos szintű kitermelése volt, így vidékre is jutott mindabból a tudásból, amelyet a Mintagimnáziumban szereztek, hozzájárulva az esélyegyenlőséghez és a vidéken is megvalósítható tehetséggondozáshoz.

Ide járt:

  • Szilárd Leó és Teller Ede fizikusok,
  • Kármán Tódor,
  • Polányi Mihály fizikokémikus, közgazdász, filozófus, a Nobel-díjas Polányi János kémikus édesapja,
  • Kandó Kálmán,
  • Kőnig Dénes matematikus,
  • Kürti Miklós fizikus, aki a brit atombombán dolgozott,
  • Balogh Tamás közgazdász (Lord Tamas Balogh), aki egy időben Nagy-Britannia energiaügyi minisztere is volt.

Az iskolában a reál és humán tárgyak oktatása ugyanolyan fontos volt. Kármán Tódor is hálás volt, hogy matematikai érdeklődése mellett humán területen is széleskörű műveltséggel rendelkezett: ezt később mérnöki munkája során is hasznosíthatta, amikor világhírű repülésügyi intézeteket, illetve az amerikai rakétagyártást, űripart és légiközlekedést katalizálta a későbbi NASA Jet Propulsion Laboratory (Sugárhajtási Laboratórium) megalakításával.

„Számomra a Mintagimnáziumban tanulni nagy élmény volt. Apám erősen hitt valamennyi tantárgy – legyen az latin, matematika vagy történelem – oly módon való tanításában, amely a tárgy mindennapi élettel való kapcsolatait is feltárja. …A matematikát, amelyet ekkoriban mohón tanultam, a mindennapi statisztika fogalmaival tanították, s ez rám…igézően hatott. Áttekintettük például a magyarországi gabonatermés néhány éves adatait. Táblázatokat és grafikonokat készítettünk, s ezeken megfigyelhettük a változásokat, s meghatározhattuk a gabonatermés maximumát és minimumát. A diagramokon korrelációkat kerestünk, és a “változás sebességéről” tanultunk, ami azután elvezetett bennünket a differenciál- és az integrálszámításhoz. Ilyenformán gyakorlati úton tanultuk meg, hogy a változó mennyiségek között összefüggés van” – mondta.

A kommunizmusban az iskolát ugyan államosították, de a rendszerváltás után az ország jelenleg is egyik legerősebb középiskolájának számító intézmény vált belőle.

Itt egy hasonlóan sikeres, mai oktatási projektről olvashatsz.

A borítóképen Rátz László (második sor balról a harmadik) és Wigner Jenő is látható (első sorban jobbról a második).

 

Képek és forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest-Fasori_Evang%C3%A9likus_Gimn%C3%A1zium,http://www.matud.iif.hu/08okt/12.html , http://fenyeve.mta.hu/nemzetkozi-fizikai-emlekhellye-valt-wigner-jeno-iskolaja-a-fasori-gimnazium/,https://hu.wikipedia.org/wiki/ELTE_Trefort_%C3%81goston_Gyakorl%C3%B3iskola,http://www.trefort.elte.hu/lapok/bemutatkozik.php,http://www.omikk.bme.hu/archivum/bay/szocikkek/mintagimn.htm,http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/olvaso/histchem/legenda/egt/mintag.html,http://www.fasori.hu/az_iskolarol,https://hu.wikipedia.org/wiki/Schedius_Lajos,https://hu.wikipedia.org/wiki/Johann_Heinrich_Pestalozzi, http://www.wjp.hu/2015/08/24/fasori-gimnazium-es-mintagimnazium-az-innovatorok-bolcsoi/, https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10152756766619855&set=a.165101444854.116423.614474854&type=1&pnref=storyNyáry Krisztián: Igazi hősök, Corvina Kiadó, 2014.,https://www.facebook.com/igazihosok?fref=tshttp://epa.oszk.hu/00700/00775/00052/2003_03_17.html

A bejegyzés trackback címe:

http://monsooninfo.blog.hu/api/trackback/id/tr958754690

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Szőrös Kaméleon 2016.05.29. 16:48:09

A cikkből egyértelműen kiderül, hogy nem az egész korabeli oktatási rendszer volt jó, hanem egyes kivételes tanárok, iskolaalapítók voltak nagy hatással a későbbi híres magyar tudósokra. Azt is tudjuk (nem a cikkből), hogy szinte mindegyikük jómódú sőt gazdag nagypolgári családból származott, minden lehetőséget megkaptak, hogy tehetségüket kibontakoztathassák.

Szerintem az akkori oktatási rendszer általában ugyanazoktól a bajoktól szenvedett, mint a mai: alulfizetett, rosszul képzett és motiválatlan tanárok, rossz tananyag (pl. a már akkor is felesleges latin), anyagi gondokkal küzdő iskolák, a hivatal packázásai. A Karinthy által a "Tanár úr kérem"-ben megírt magoltatós, lélektelen módszer lehetett inkább az általános és Rácz László módszere a kivételes.

Végül egy pontosítás: Lord Balogh Tamás nem egészségügyi, hanem energiaügyi miniszter volt.

dunántúli gyerek 2016.05.29. 16:48:19

Petőfi minden város gimnáziumába járt 2 évig, pl. abba is ahova én jártam, pedig nem Pestre jártam, nem ám.

atpijkamo102 · http://bestofhomar.blog.hu/ 2016.05.29. 16:48:25

És most megyünk pont az ellenkező irányba.

Velszi bárdolatlan 2016.06.01. 21:52:22

@dunántúli gyerek:
És gondolj bele, hogy erre összesen 26 éve volt. :-)
(Járt Selmecbányára is, pedig oda még autóval sem egyszerű eljutni, nemhogy gyalog vagy lovas szekéren.)

Ballib cenzúrázók réme 12 2016.06.01. 21:54:28

@Szőrös Kaméleon:

Hogy a jómodú értelmiségi szülők gyerekei kerültek a tanulmányi elitbe, az sokkal inkább következmény mintsem peremfeltétel.

Méghozzá annak az egyszerű ténynek a következménye, hogy régen is és ma is, a tudás nagyrészét a háttértámogatást, azt születéstől kezdve a szülők nyújtják elsősorban. Akik rengeteg időt áldoznak arra, hogy a gyerek szellemi nevelését irányítsák. Ezt pedig az a szülő adja meg elsősorban, aki tapasztalta ennek a fontosságát.

Csak ilyen környzetben felnőtt gyereknek van esélye bekerülni a legjobb 30-40-be.
Ha megnézed, akkor ma is és régen is, az középiskolás versenyek 99%-át olyan gyerekek nyerik, kerülnek a legjobbak közé, akik szülei akítv versenyzők voltak a maguk idejében.

Vannak kivételek persze itt is, csak nem sokan. És a kivételek is azért bírtak kivételek lenni, mert a szüleik annak ellenére segítették a gyermek előrehaladását minden eszközzel, hogy nekik ez nem adatott meg.

Weißkopf 2016.06.01. 21:55:04

"a már akkor az ELTE gyakorlóiskolájaként működő intézménynek": nono, akkoriban (1872-ben) max. a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem gyakorlóiskolája lehetett a mai Trefort utcában (bár lehet, hogy a bíboros nevét utóbb vette fel az intézmény, de hogy nem ELTE volt a XIX. század végén, az biztos).

Kedves Loránd x 2016.06.01. 21:55:22

Azért ne felejtsük el a numerus clausus-t és a zsidóüldözést sem.

A "nagyok" jelentős része a rosszra forduló körülmények hatására vándoroltak ki (majd menekültek tovább Amerikába általában Németországból). Egyébként kivételes képességeik találkoztak a "gyökértelenség" szabadságával, és a világháborúval, amely MINDEN, elsőre ütődött gondolatnak tűnő kísérletnek helyet adott, nehogy az "ellenség" azon az úton megelőzzön "minket".

Innen nézve lehet, hogy egy új magyar hullám közeledik? ;-)

Ballib cenzúrázók réme 12 2016.06.01. 21:55:31

Plussz, nem árt megjegyezni, hogy ma is vannak ilyen kaliberű tanárok, akik méltó utódai a Rátz László által képviselt tehetséggondozásnak.

Pl Pósa Lajos. és az alapítványa, amit általa felnőtt versenyzők irányítanak: agondolkodasorome.hu/

midnight coder 2016.06.01. 21:56:12

A mi oktatási rendszerünk még utána is nagyon sokáig jó volt, még Kádárék alatt is. A probléma ott kezdődött, amikor ide is elért az európai liberalizmus szele, ahol a lényeg a rossz értelemben vett esélyegyenlőség, a túlzásba vitt gyerek / szülői jogok, a komfortzónában tartásnak az eredményesség fölé helyezése. Innentől kezdve itt is elkezdődött a boldog de hülye gyerekek tömegtermelése mint egész Európában. Ami hosszú távon oda vezet, hogy labdába se tudunk majd rúgni a kicsi kínaiak, indiaiak mellett, de azt nagyon boldogan.

Persze nem segít a dolgon az sem, hogy már a Kádár-rendszerben is a béka segge alatt volt a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülése, a pedagógiai főiskola volt, a 80-as évek végére az volt az, ahová az egyik legalacsonyabb pontszámmal lehetett bejutni - annál lejjebb már csak a katonai főiskola volt, ahová szinte lasszóval fogták a gyerekeket. És azóta sem igazán pálya ilyen területre menni. Persze pártunk és kormányunk is sok minden tesz azért, hogy szar legyen pedagógusnak lenni, lásd Pl. amikor a nyári szünet kezdete után is be kell menni a pedagógusnak - mert csak. Gyerek ugyan nincs benn, az egész csak arra jó, hogy dögöljön meg a más tehene is.