Az ember, aki milliók életét mentette meg, és milliók halálát okozta
2017. január 09. írta: MonsoonInfo

Az ember, aki milliók életét mentette meg, és milliók halálát okozta

fh_posterwebhome_1.jpgKevés ember van a történelemben, akiről olyan nehéz lenne megmondani, hogy több ember életét mentette-e meg, mint amennyi haláláért felelhet, mint Fritz Haberről. Amikor karrierje váratlan fordulatot vett, mert önként a hadiipar felé fordult, még nem tudhatta, hogy az egyik, általa kifejlesztett mérges gáz lesz az alapja a nácik által használt Zyklon-B gáznak. Felesége, Clara Immerwahr, Németország első kémiából doktorált nője öngyilkos lett férje találmányának bevetésekor, Haber több rokonát pedig szintén az általa kifejlesztett gázzal ölték meg koncentrációs táborokban.

"Haber élete a német zsidó tragédiája volt - a viszonzatlan szerelem tragédiája" - mondta Fritz Haberről Albert Einstein találóan. 

„Vannak nevezetes évfordulók, melyekről évente megemlékeznek az emberek. Vannak események, melyekre nem szívesen emlékeznek, de a jelentősége és aktualitása az intő példa erejével bír. Az emberiség önpusztító képessége a tudomány felhasználásával nem ismer korlátokat. A tudomány és a háború erkölcsileg ellentétes fogalmak, bármi legyen is az indíték. A háborút megindító fél a saját igazának meggyőződésével vezeti polgárait a katasztrófába. Kevés példát ismerünk arra, hogy a hazafias érzelmeken túlmutató józan önmérséklet kerekedik felül. A tudomány és ennek jeles képviselői a folyamatoknak sok esetben előkészítői és aktív résztvevői voltak” – írja Dr. Grósz Zoltán alezredes. Talán elsőre meglepő, hogy valaki így fogalmaz, de Haber története valóban a legmegosztóbbak közé tartozik.

Egy oldal aszerint rangsorolta a kutatókat, tudósokat, hogy hány életet menthettek meg munkájukkal (scienceheroes.com). Az oldalon az első helyen szerepel Fritz Haber kémikus, akinek - becslések szerint - akár 2,7 milliárd ember is köszönheti az életét, illetve születhetett meg neki köszönhetően az ammóniaszintézis, azaz a Haber-Bosch eljárás miatt, mellyel a levegő nitrogénjéből nagy nyomáson, katalizátorok segítségével ammónia állítható elő. Ez megnyitotta az utat a mezőgazdaság robbanásszerű növekedése felé: máig ez adja a műtrágyatermelés nagy részét. Kimondható tehát, hogy Haber nélkül az emberiség egy része meg sem születhetett volna.

Fritz Haber zsidó családban nőtt fel, de később átkeresztelkedett. Anyja belehalt a szülésbe, és bár mostohaanya mellett nőtt fel, vele is jobban kijött, mint apjával. Apja belátta, hogy nem tudnak együtt dolgozni a családi vállalkozásban, ezért engedélyezte, hogy fia kémikus legyen. Haber több neves német egyetemen is tanult, végül a professzori címig vitte.

Még 1904-ben Haber figyelme a nitrogén kérdés felé fordult. A növekvő népesség élelmiszer-ellátása egyre nagyobb gondot jelentett, mert a termőtalajok nitrogéntartalma kimerülőben volt. A Dél-Amerikából szállított nitrát nem biztosított egyenletes ellátást a műtrágyagyárak számára, ezért szorgalmazták a nitrát szintetikus úton való előállítását. Haber kísérletezett az ammónia előállításával nitrogénből, de mivel kis mennyiségben tudott csak előállítani ammóniát, feladta. Walther Nerst professzor azonban felfigyelt Haberre és biztatta, hogy nagyobb légnyomás alatt folytassa kísérleteit. Haber rájött, hogy az ammónia nagy mennyiségben történő előállítása megvalósulhat, ha a folyamatot kb. 200 atmoszféra nyomáson hajtják végre. Az iparban azonban ilyen magas nyomást még sohasem alkalmaztak.

Haber 1909-ben prezentálta eredményeit a "Badische Anilin & Soda Fabrik" társulásnak (BASF), amely vállalta a szintézis bonyolult energetikai problémáinak megoldását. A nagy nyomást előállító reaktor végül a BASF munkatársának, Carl Bosch-nak volt köszönhető. 1914-tõl a BASF napi 20 tonna ammóniát állított elő, megoldva ezzel a nitrogén problémát, és lehetővé téve az éhínségek visszaszorítását.

Az ammónia-szintézissel Haber elismertségre és vagyonra tett szert, mivel a BASF-től minden kilogramm előállított ammóniáért jutalékot kapott. Leopold Koppel, egy gazdag iparos felajánlotta, hogy alapít egy új intézetet az elektrokémiai és fizikai kísérletezés számára, ha Haber vállalja a vezetését. Ez lett a berlini Kaiser Wilhelm Intézet, ahol Haber létrehozhatta a világ legjobban felszerelt laboratóriumát. És ez volt az az intézet is, amely az első mérges gáz kísérleteket elvégezte.

Próbálkozások mindig is voltak biológiai vagy vegyifegyver bevetésére, de alacsony hatásfokkal. Tömeges méretű mérgezéshez a tudománynak el kellett érnie egy fejlettségi szintet. Ez összpontosult Habernél, akinek aktív közreműködésével született meg az első mérges gáz bevethetősége.

Haber már az első világháború kitörésekor önként megkereste a német hadsereget, és hazafias okokból felajánlotta segítségét, mint intézetvezető. Javasolta a mérges gáz bevetését, amelyhez titkos kutatások elvégzésével bízták meg. Végül egy üzemi baleset során a kiszabaduló klórgáz egy munkatársának fulladásos halálát okozta, igazolva ilyen módon a gáz alkalmazhatóságát. A német vezérkar mégsem adott engedélyt: a németek is aláírták a Hágai-egyezményt, amely tiltotta ennek alkalmazását.

Azonban a németek számára kedvezőtlenül alakult a háború. Várakozásuk ellenére kezdett elhúzódni, és ehhez nem volt elég hadianyaguk, ezért a gázfegyver bevetése mellett döntöttek. Haber minden felhatalmazást megkapott az előkészítésre, és a bevetés helyszíneként Ypern-t és környékét jelölték ki. 6000 nagyobb és 24000 kisebb gázpalackot szállítottak oda vasúton, amelynek egy részét a gyalogság kipakolta a kijelölt állásokba. Háromszor fújták le a támadást szélcsend miatt, majd 1915. április 22-én kiadták a parancsot, és a klórgáz elindult a francia katonák felé a palackokból.

Az előkészítés korábban feltűnt az ottani francia parancsnoknak, aki próbált segítséget kérni a feletteseitől, de nem hittek neki, és magára maradt. A lezajlott támadásról végül Mordacq francia tábornokot értesítették először, akinek sárgásfehér felhőről számoltak be. Olyan érthetetlen volt az egész, hogy maga ült lóra és a frontvonalhoz ment. Odaérve heves ingert érzett a torkában fülzúgás és fejfájás kíséretében. Hamarosan menekülő katonákkal találkozott, nagyrészük fegyver nélkül, tébolyodott tekintettel vízért kiabált, sokan közülük vért köptek, mások a földön vonaglottak és látszott, hogy rettenetes kínokat élnek át. Végül maguk a németek sem nyomultak be a franciák által ellenőrzött területekre: ugyan két kilométeren keresztül maradtak védelem nélkül a franciák állásai, de csak azokat foglalták el.

Tízezer volt a halottak és sebesültek száma. Haber maga is jelen volt, három másik, később Nobel-díjas kollégájával együtt (James Franck, Gustav Hertz, Otto Hahn), mindannyian aktívan részt vettek az események alakításában, Haber vezetésével.

clara_immerwahr.jpgClara Immerwahr

Fritz Haber felesége, Clara Immerwahr 1915. május 2-án, a férje tiszteletére rendezett fogadást követő napon agyonlőtte magát a férje fegyverével. Haber felesége ellenezte a kísérleteket. Az első nő volt, aki kémiából doktori címet szerzett Németországban, magna cum laude kitüntetéssel, és aktívan segítette is férjét a felfedezéseiben. Kelet-Poroszországi zsidó értelmiségi család lánya volt, a tanárképző elvégzése után a breslaui egyetemen tanult kémiát. 1900-ban védte meg doktori értekezését, egy évre rá házasságot kötött Haberrel. Abban bízott, hogy folytathatja kutatásait, de csalódnia kellett. A gyerekszülés, háztartás, gyakori vendégfogadás mellett önálló munkát nem végezhetett. Amikor az üzemi balesetben meghalt egy munkatárs, nyilvánvalóvá vált számára, hogy milyen célokat szolgálnak a kísérletek, ekkor Clara nyilvánosan is elítélte férje munkáját, de tiltakozása eredménytelen maradt.

14 évig voltak házasok, gyerekkoruktól ismerték egymást, de Haber nem mutatott részvétet felesége halála után. Pár napra rá már Oroszország felé utazott, ahol oroszok elleni támadást felügyelt. Két évre rá újra megnősült. Századossá léptették elő, és továbbfejleszthette fegyvereit. Ekkor már a másik oldalon is zajlottak a kísérletek, így a háború végére több ország is rendelkezett gázfegyverrel.

A háború Németország számára rossz kimenetele miatt Haber is menekült, mert félt a felelősségre vonástól. Ehelyett 1918-ban Nobel-díjat ítéltek neki, még az ammóniaszintézis megvalósításáért. Visszatért hazájába, és újraszervezte a háború végén lerombolt laboratóriumát Dahlemben, világhírű tudósokat gyűjtve maga köré – például Polányi Mihályt -, jelentős anyagi támogatással. De ez nem tartott sokáig: 1933-ban, Hitler hatalomra kerülésével az ő származása is téma lett, hiába lett keresztény. Tavasszal megtiltották, hogy zsidó munkatársai legyenek, ő maradhatott egyedül, érdemeire tekintettel. "Több mint 40 évig munkatársaimat intelligenciájuk és személyiségük alapján válogattam ki, nem pedig aszerint, hogy ki volt a nagymamájuk, és ezt a módszert nem vagyok hajlandó megváltoztatni" – mondta erre, majd nyáron ő is elhagyta Németországot.

Rövid ideig Cambridge-ben tartózkodott, de nem látták szívesen, még kezet sem akartak fogni a vegyifegyver atyjának nevezett Haberrel. Egy év múlva meghalt. Hazájában emlékülést tartottak, ahová a német kollégái a náci kormány ellenkezése dacára is elmentek – már aki még nem menekült el.

Már életében sokan vitatták Haber hadiiparban végzett tevékenységét, de halála után az ő felfedezése vezetett a koncentrációs táborok gázkamráiban használt Zyklon-B gáz kifejlesztéséhez is, amely legalább egymillió ember halálát okozta, köztük Haber néhány távolabbi rokonáét is.

A biológiai és vegyifegyverek tömeges gyártásának lehetővé tételével szélesre nyitotta a kaput beláthatatlan jövőbeni események előtt. Ezekre nem irányul ugyan jelentős figyelem a nukleáris fegyverek mellett, azonban nagyon is valós fenyegetést jelenthet, amelynek lehetőségét épp az élelmiszer-ellátás világszintű javulását megoldó tudós teremtette meg.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz Facebook oldalamhoz!

Itt további Einstein idézeteket olvashatsz.

 

Képek és forrás: https://curiosity.com/memes/chemist-fritz-haber-was-both-a-hero-and-a-villain-curiosity/#meme-a-genius-and-a-madman-fritz-haber-i-who-did-what-in-ww1-the-great-war, https://en.wikipedia.org/wiki/Fritz_Haber, https://www.facebook.com/nokert.hu/posts/1047838891977339:0, https://hu.wikipedia.org/wiki/Clara_Immerwahr, http://www.zmne.hu/Forum/00apr/vegyi.htm, http://www.zmne.hu/Forum/01okt/vegyi.htm, http://www.origo.hu/tudomany/20141008-nobel-dij-fritz-haber-kemia-i-vilaghaboru.html, http://tanarblog.hu/cikk/hos-tudosok, http://www.scienceheroes.com/, http://www.scienceheroes.com/index.php?option=com_content&view=article&id=441:haber-fertilizer&catid=195:fritz-haber&Itemid=528, https://hu.wikipedia.org/wiki/Zyklon%E2%80%93B, http://www.bbc.com/news/world-13015210  

A bejegyzés trackback címe:

http://monsooninfo.blog.hu/api/trackback/id/tr5812110769

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Csezarro 2017.01.09. 16:01:15

"... mellyel a levegő nitrogénjéből nagy nyomáson, katalizátorok segítségével ammónia állítható elő."

Apró pontatlanság. Levegő nitrogénjéből és hidrogénből nagy nyomáson, katalizátorok segítségével ammónia állítható elő.

Volt szerencsém mütrágyagyárban dolgozni, tudom miről beszélek ;)

rókarege 2017.01.09. 16:01:33

Haber nem felelős semmiért, a politikai, katonai döntéshozók felelősek.
Ugye nem hisszük azt, hogy Haber nélkül nem lett volna mérgesgáz?

Sárfehér 2017.01.09. 16:01:49

Az ammóniaszintézis rossz oldala kimaradt az írásból, ti. hogy az ammóniagyártás jelenti a robbanóanyaggyártás, így a hadiipar fő pillérét is. Sarkítva mondhatnánk azt is, hogy az ammóniaszintézis teremtette meg a világháborúk élelmiszer- és lőszerellátását is, ammóniaszintézis nélkül sokkal "szolídabb" lett volna mindkét világháború - ha lenne a törtélemben olyan, hogy "ha". Tulajdonképpen a világon mindennek lehet két arca. A dolgok önmagukban nem jók vagy rosszak, de lehet jóra és rosszra is használni őket.

kuki123 2017.01.10. 20:20:08

érdekes az atombomba vagy a mustárgáz feltalálói nem lettek lenézve.
Pedig legalább ennyi halott volt.

Egyébként már többször több ízben ízekre szedték már ezt a Zyklon-B story-t
Kezdve ott hogy nincs dokumentáció róla a megmaradt iratok közt. Miközben az utolsó gombszegről is pontos feljegyzés van a precíz németek által.
És még mindig nem tudjuk hogy sikerült elégetni a holttesteket mikor se szén se benzin nem volt a lakosságnak 43-tól vagy a katonáknak is csak szűkösen.

bkkzol 2017.01.10. 20:20:17

Érdekes, jó olvasmány.