65 ezer eurós pályázat az űrtechnológia hasznosítására

65 ezer eurós pályázat az űrtechnológia hasznosítására

65 ezer eurós pályázat az űrtechnológia hasznosítására

esa.jpgAz Európai Űrügynökség (ESA) újabb 65 ezer euró, azaz több mint 20 millió Ft értékű pályázatot hirdetett, idén második alkalommal. Olyanok jelentkezését várják, akik űrtechnológiát vennének át új termékük, szolgáltatásuk fejlesztéséhez. Számtalan példát ismerünk, mi mindenre használják már az eredetileg űrkutatáshoz fejlesztett technológiákat. Az ilyen jellegű, saját fejlesztést finanszírozó támogatások Magyarországon is elérhetővé váltak: a legnagyobb európai űrtevékenységgel foglalkozó szervezet high-tech innovációs adatbázisa felhasználható hazai cégek számára, amelyre a rendszerváltás óta kellett várnunk. A jelentősége pedig ahhoz mérhető tudományos szempontból, mint katonai szempontból a NATO-tagságunk.

Franciaországban nem minden kisebb kórházban dolgozik radiológus szakorvos, ezért egyes betegeknek vagy várandós nőknek több száz kilométert kellett utazniuk az ultrahangos vizsgálatra. Az ESA távgyógyászati projektjében olyan módszereket sikerült kidolgozni, amelyekkel a vizsgálat akkor is elvégezhető, ha a szakorvos akár ezer kilométerre van. Az asszisztens a beteg fölé állítja a berendezést, az orvos pedig a távolból úgy mozgatja a szondát, mintha ő is ott lenne a betegnél. Mindezt eredetileg a Föld körül keringő űrhajósok vizsgálatára dolgozták ki, így született meg a TESSA (Tele-Echography for ESA - az ESA-nak fejlesztett táv-ultrahang). Hiszen egyszerűbb a vizsgálati eredményeket nagy távolságba továbbítani, mint a vizsgált személyeket. Az űrtechnológiát ehhez felhasználó francia cég már több kórháznak eladta fejlesztését.

Ez csak egy példa – és csak az egészségügy területéről - a számtalan közül, mi mindenre használják ma már az eredetileg űrkutatáshoz, űrhajózáshoz fejlesztett technológiákat. Az ESA ilyen jellegű, saját fejlesztést finanszírozó támogatásai most már Magyarországon is elérhetőek. Technológia transzfer hálózatuk egész Európában azon dolgozik, hogy az űrtechnológia fejlesztéseit nem űripari területeken, így a mindennapi életben is hasznosíthassuk. Ezt a technológia-átvitelt - egyben az ESA, mint a legnagyobb európai űrtevékenységgel foglalkozó szervezet és beszállítói high-tech tudásbázisának felhasználási lehetőségét - itthon az ESA hazai irodájának megnyitása tette lehetővé.

Pócza András főosztályvezető szerint, ha az űripar technológiai eredményeit „lehozzuk a Földre”, az hozzáadott értéket jelenthet az autóipartól kezdve az energetikai iparon, építőiparon, mezőgazdaságon át az informatikáig és orvosi műszergyártásig bel-és külföldön egyaránt. „E célkitűzéstől vezetve hoztuk létre az Európai Űrügynökséghez történő csatlakozásunkat követő egyik első intézkedésként az ESA magyarországi Technológia Transzfer Irodáját.” – mondja.

Az űrtechnológiák megismertetése a gazdaság, az ipar, vagy a hétköznapi élet bármely területén rendkívül fontos, hasznosításuk nagy potenciállal rendelkező vállalkozásokat eredményezhet Tandi Zsuzsanna, az iroda vezetője szerint. A finanszírozáshoz Magyarországon a Demonstration call elnevezésű pályázaton lehet támogatáshoz jutni, a magyar iroda pedig segít mind a szükséges technológia felkutatásában, alkalmazhatósága elemzésében, mind a technológia átvételi tárgyalások mediálásában. 

esa2_1.jpgTávgygógyászat űrtechnológiával

Magyarország és az ESA között hosszú ideje áll fenn együttműködés, 1991-ben első közép-európai országként írtunk alá együttműködési megállapodást, arra viszont, hogy ilyen pályázatokon indulhassunk, szükség volt a szervezet alapokmányához való csatlakozásra is. Ezt viszont csak 2013-ra sikerült felgyorsítani, és végül 2015 elején aláírni. Ekkor már szám szerint a 22. csatlakozó ország lettünk. Bár korábban is részt vettünk különböző együttműködésekben, például a BME diákjai által fejlesztett Masat-1, az első magyar műhold felbocsátásakor, hasonló pályázatokon viszont nem indulhattunk eddig, biztonsági, adatvédelmi okokból. 

Kik használhatnak már űrtechnológiát hazai fejlesztésekhez? A korábbi, szintén 20 milliós pályázaton két nyertes projekt is volt. Az egyik a SUPERB („Satellite image process UPon rEquest from Reports on Border security“), melyet a Montana Tudásmenedzsment Kft. fejleszt a rendőrséggel közösen. Multimédiás adatokat, szöveges, hang és képi információkat gyűjtenek múltbeli eseményekről, amelyeket mesterséges intelligencia segítségével vetnek össze belső (rendőrségi) forrásokkal, médiában megjelent hírekkel, nyilvános tartalmakkal. Az eredmények alapján pedig megkísérlik meghatározni az események földrajzi helyét, azokat űrfelvételekkel vetik egybe, és együtt elemzik a megfigyelési adatokkal. 

A másik nyertes pedig egy „Mobil 5G hullámterjedési mérőberendezés”, amelyet a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán fejlesztenek: hordozható beltéri 5G tesztberendezés a cél, amely kulcsműszere lehet a hullámterjedési méréseket végző mérnököknek, földi környezetben is.

Az ESA Technológia Transzfer programban tehát hozzáférhetünk végre az ESA által tulajdonolt, iparjogvédelmi oltalommal védett portfólióhoz is, amelynek tudományos, technológiai szempontból olyan a jelentősége, mint katonai, biztonságpolitikai szempontból a NATO-hoz való csatlakozásunk. 

A pályázatról az iroda honlapján lehet tájékozódni. A pályázat beadási határideje 2018. január 10. (szerda) 12 óra.

Borítókép: a pályázat nyílt napja.

Az elmaradt második szegedi Nobel-díj

Az elmaradt második szegedi Nobel-díj

Az elmaradt második szegedi Nobel-díj

bi.png

Szent-Györgyi Albert legközelebbi és legsikeresebb munkatársa volt dr. Banga Ilona csaknem 17 éven át. 25 közös publikációjuk jelent meg, több a Nature-ben. Jelentősen hozzájárult azokhoz a kutatásokhoz, amelyekért Szent-Györgyi a Nobel-díjat kapta: a nagy mennyiségű C-vitamin előállításáról szóló publikációt is ketten jegyezték. Egy későbbi, szintén kulcsfontosságú és Nobel-esélyes kutatást azonban mégsem ő vihetett végig. Szent-Györgyi az aktinnal és aktomiozinnal kapcsolatos eredményeket hosszú ideig másnak tulajdonította, egészen 1973-ig, amikor 26 év után először hazalátogatott, és kijelentette, hogy az ő vezetése alatt Banga Ilona fedezte fel azokat. 

1952-ben dr. Banga Ilona kapott egy táviratot a Parlamentből, miszerint Kossuth-díjjal tüntették ki. Férje és kutatótársa azonban nem kapta volna meg, így ő sem akarta elfogadni. „Négy évvel az elasztázra vonatkozó első közlésünk után, 1952-ben egy este táviratot kaptam: jelenjek meg az Országházban a Kossuth-díj átvételére - én, egyedül. Mikor meggyőződtünk arról, hogy nem tévedésről van szó, én képtelenségnek tartottam a férjem mellőzését, hiszen az ő ötlete alapján indult el a kutatás, amelybe én bekapcsolódtam. A díjat odaítélő bizottság tagjai érdeklődésemre, azt válaszolták, azért illet csak engem a díj, mert új enzimet állítottam elő kristályosan, az enzim orvosi jelentősége azonban még nem bizonyított. Ezt a döntést olyan igazságtalannak tartottam, hogy egyik hivatalos közegtől a másikhoz futottam megtudni, mi a módja a visszautasításnak. Végül is sikerült a díjról a megfelelő fórumon lemondanom, bár közölték velem, hogy ezt sértésnek tekintik és aligha számíthatok a jövőben elismerésre. A hátrányos következményeket a következő években valóban megismertem. A kutatómunkát azonban folytattuk tovább és 1955-ben, amikor a központilag diktált közéletű szélsőségek már kezdtek megszűnni, férjem és én, együtt kaptuk meg a Kossuth-díj II. fokozatát.”

Hódmezővásárhelyen született 1906-ban. Orvos édesanyja kérésére nem lett, vegyész viszont igen: Szegeden, Bécsben és Debrecenben is tanult. Pályáját Szegeden kezdte az Orvosi Vegytani Intézetben. Szent-Györgyi Albert mellé került, aki – mivel üres álláshelyük épp nem volt – gyakornoknak vette fel 3 hónap próbaidőre, de annyira elégedett volt vele, hogy már 3 hét után megoldotta a véglegesítését.

Ő lett legközelebbi és legsikeresebb munkatársa csaknem 17 éven át. 25 közös publikációjuk volt, több a Nature-ben jelent meg. Jelentősen hozzájárult azokhoz a kutatásokhoz, amelyekért Szent-Györgyi a Nobel-díjat kapta. Tanulmányozták, hogyan nyerhető ki a C-vitamin a paprikából, amikor a professzor rájött, hogy abban sokkal könnyebb izolálni, mint a citrusok levéből. A professzor ötletei alapján végezte a kutatásokat, sok párhuzamos kísérletet állított be, hogy az eredmények reprodukálhatóak legyenek. Bonyolult és monoton munka volt: egy tonna paprikát kellett felhasználnia a megfelelő mennyiségű kristályos C-vitamin kinyeréséhez. A nagy mennyiségű C-vitamin előállításáról szóló publikációt is ketten jegyezték: Szent-Györgyi Albert és Banga Ilona. (I. Banga , A. Szent-Györgyi, CCXIV. The Large Scale Preparation of Ascorbic Acid form Hungarian pepper (Capsicum Annuum). The Biochemical Journal, 1934. 28, 1625-1628.).

Végül a a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezései, különösen a C-vitaminnal és fumársav katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen Szent-Györgyi megkapta az orvosi és élettani Nobel-díjat 1937-ben. A díj után a szegedi csoportnak is több figyelem jutott, így Banga Ilona kollégáival külföldi utakra mehetett, Oxfordban például a B1-vitamint tanulmányozta egy későbbi díjazottal, Severo Ochoával. Maga Szent-Györgyi válaszút elé érkezett: lehetett volna tudománypolitikus, vagy folytathatta kutatásait, és ő az utóbbi mellett döntött. Új területet talált: az izmok vizsgálatát, amelyben Banga Ilonával újabb világraszóló sikert értek el. Két orosz kutató akkoriban mutatta ki, hogy a miozin nevű enzim felelős az izmok összehúzódásáért, mert felhasítja az adenozin-trifoszfátot (ATP), amivel energia szabadul fel, katalizálva a folyamatot. Szent-Györgyi úgy gondolta, hogy a miozin és az ATP kapcsolatának további vizsgálata elvezethet az izom-összehúzódás folyamatának megértéséhez.

Együtt megismételték az orosz kutatók kísérletét. Miozinszálakat állítottak elő, sóoldatban függesztették fel őket, és ATP-t adtak hozzájuk – a szálak pedig hirtelen harmadukra csökkentek. Ezeket a kísérleteket is Banga Ilona hajtotta végre, és végül mindig kivonta a sóoldatból a miozint további vizsgálatokhoz. Egy este már túl késő volt, és nem maradt ideje a műveletre, a sóoldatban hagyta a darált izmot. Reggelre az anyag megváltozott, a vékony rétegű izom helyett vastag, gélszerű anyag lett belőle. Rögtön tudták, hogy valami fontosat találtak: elemezve az új anyagot, ha ATP-t adtak hozzá, újra a régi vékony miozinná alakult (akkor A és B miozinnak nevezték el ezeket).

Azaz először sikerült reprodukálni az izom-összehúzódást a feltárt szövetből preparált fehérjékkel az élő organizmuson kívül („üvegben", azaz in vitro). „A kísérleteket, amelyeket a legnagyobb részletekig, a maximális reprodukálhatóság eléréséig kellett kidolgozni…6 Warburg edénybe, a 60 kísérletbe, összesen 360 izom szuszpenziót (galambmell izom minták felhasználásával) mértem be, míg 40 teljesen azonos eredményt kaptam.” – írta Banga Ilona. Ő ismerte fel, hogy egy önálló, az összfehérje-kivonatról leválasztható proteinről van szó. A megállapítások olyan alapvetőeknek bizonyultak, hogy mai tudásunk szerint minden, a kémiai energiát mechanikai munkává alakító rendszer (tehát mindenféle sejtmozgás) ugyanezen az elven és hasonló fehérjeszerkezetekkel működik.

A kutatásra vonatkozó szerepek megosztásában viszont nem tudtak megegyezni. Ezért Szent-Györgyi úgy döntött, átadja a további munkát a Cambridge-ből akkor érkezett Straub F. Brunónak. Őt sokkal dinamikusabbnak látta, mint Ilonát, aki csöndes volt és szerény, és csak a kutatás szépségeinek élt, saját bevallása szerint. Azt már Straub állapította meg, hogy a B miozin egy másik fehérjét is tartalmaz az A miozin mellett, amit aktinnak neveztek el (a B miozint pedig aktomiozinnak). A második Nobel-díjra is sokan esélyesnek tartották őket, azonban ez mégis elmaradt, és sokak szerint ez Szent-Györgyi fenti döntésének is köszönhető volt.

Ekkor már tartott a II. világháború is. Nemzetközi publikációról nem lehetett szó, csak a szegedi egyetem lapjában jelent meg egy cikk angolul a kutatásról. Banga Ilonát pedig fel sem tüntették a szerzők között, miközben az általa végzett kísérletekről is beszámoltak. Amikor pedig Németország megszállta Magyarországot, Szent-Györgyi bujkálni kényszerült: részt vett az ellenállásban, sőt, Kállay Miklós miniszterelnök megbízásából tárgyalásokat folytatott Isztambulban, megüzenve Londonnak, hogy Magyarország kész átállni. A brit titkosszolgálat törökországi vezetőjével abban maradtak, hogy kiépít egy rádiókapcsolatot a britek és Kállay között. Ezt akadályozta meg a Gestapo, és a megszállás után elkezdték keresni náciellenes tevékenysége miatt. Végül svéd segítséggel Moszkvába jutott.

Banga Ilona közben az egyetemen maradt, és a Dóm téri intézet berendezéseit mentette: magyarul, németül és oroszul is kiírta az ajtóra, hogy fertőző anyagokkal kísérleteznek, ami távol is tartott mindenkit. Szent-Györgyi a háború után Pestre tért vissza, ahová Banga Ilona követte. Még két évig dolgoztak együtt, majd a tudós kivándorolt az USA-ba, miután korábbi támogatóját, Ráth Istvánt letartóztaták és megkínozták. Segített volna kolléganőjének is kijutni, de ő inkább itthon maradt. Ezután férjével, Baló Józseffel az érelmeszesedést kutatta, hosszas munka után azonosította az elasztázt, a hasnyálmirigy egy enzimét, amely a betegséget okozza. Azonban korainak tartották felfedezését, és még sokáig tartott, mire kristályos formában is sikerült előállítania, amely már meggyőzte a szakmát. Ezért kapták végül együtt a Kossuth-díjat.

Straub és ő is eltérő pályát futottak be: Straubot beválasztották az MTA-ba, amelynek alelnöke is volt később, de nem küzdött régi kollégái elismeréséért. Végül a népköztársaság utolsó elnöke lett. Banga Ilona a szegedi egyetem első női magántanára lett, a tudományok doktora fokozatot megkapta, de a professzorit nem – ahogy az MTA sem választotta tagjai közé. 1970-ben ugyan nyugdíjba ment, de tanácsadóként az öregedéstudománnyal – 100 évet megélt emberek vizsgálatával - foglalkozott haláláig.

„Az emberi társadalmak által összegyűjtött ismeretanyag és az arra épülő világkép az egyes ember, illetve egyes embercsoportok erőfeszítéseiből, sikereiből és kudarcaiból alakul ki. Fokozottan érvényes ez az anyagi világ megismerésére vonatkozóan is. Nincs ez másként a biológiai rendszerekről, azok működéséről kialakult tudásunk, felfogásunk tekintetében sem. Az egyes emberek vagy egyes teamek által felfedezett ismeretek, összefüggések, mint „téglák” egymásra rakva és összekapcsolva épülnek be tudásunk épületébe. A tudományos technikák rohamos fejlődése, az új ismeretek megszerzésének gyors üteme és beépülésük az élő anyagi világról alkotott elképzelésünkbe, igen hamar elfelejteti velünk ezen „téglák” felfedezőinek nem csupán személyiségét, emberi mivoltát, hanem sajnos sokszor még a nevét is.” – írja egykori kollégája, dr. Guba Ferenc, aki láthatta őket Szent-Györgyivel közösen dolgozni. 

Egy interjúban Banga Ilonát megkérdezték az általa nyújtott teljesítmény és ehhez képest szerény karrier közötti aránytalanságról, amelyre ezt válaszolta: „ez nem igazságos dolog, de engem nem érdekel, hogy milyen egyéni hasznom van a kutatásból, csak hagyjanak dolgozni, harag nincs bennem”. Szent-Györgyi maga az aktinnal és aktomiozinnal kapcsolatos eredményeket hosszú ideig Straubnak tulajdonította, egészen 1973-ig, amikor 26 év távollét után először látogatott haza, és kijelentette, hogy az ő vezetése alatt Banga Ilona fedezte fel az aktint és az aktomiozint. Erről levelet írt az MTA akkori elnökének is, ami hiábavalónak bizonyult.

 

Itt egy hasonló kutatói pályáról olvashatsz.

Borítókép: Banga Ilona Szent-Györgyi Alberttel

Forrás: Hargittai Magdolna: Nők a tudományban határok nélkül, Akadémiai Kiadó, 2015., http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/miert_nem_lett_masodik_szegedi_nobel-dij/2072486/, http://vitalitas.hu/olvasosarok/online/oh/2000/40/51.htmhttp://hvg.hu/instant_tudomany/20150322_14_dolog_szent_gyorgyi_albertrol 

SCIndikátor – Tudománykommunikációs verseny

SCIndikátor – Tudománykommunikációs verseny

SCIndikátor – Tudománykommunikációs verseny

scindikator2.jpgBár a kommunikáció, a self branding és a networking ma már a tudományos és technológiai pályán való érvényesüléshez is elengedhetetlen, számos tudományterület oktatása során még mindig nem kap elegendő hangsúlyt a kommunikációs képességek fejlesztése. A Nők a Tudományban Egyesület második alkalommal hirdeti meg egyetemista és PhD hallgatóknak a SCINDIKÁTOR – TUDOMÁNYKOMMUNIKÁCIÓS VERSENYT, azaz olyanok versenyét, akik szórakoztatóan, érthetően elő tudják adni tudományos ötletüket vagy kutatásukat.

A résztvevőknek lehetőségük nyílik a hatékony kommunikáció, a self branding elsajátítására, és kapcsolatot építhetnek területük piaci, tudományos szereplőivel is. A SCindikátor programban már az indulás első évében, a 2016/17-es tanévben mentori támogatással és különböző szakmai kurzusokkal segítették a kiválasztott pályázókat a kommunikáció, a self branding és a hatékony networking alapjainak elsajátításában. 

A szervező Nők a Tudományban Egyesület célja egy olyan tudományos társadalom megteremtése, ahol mindkét nem egyelő eséllyel indul a tudás megszerzéséért, és szakmai fejlődésük, tudományos projektjeik azonos támogatással szolgálhatják a jövő nemzedékeit. „Missziónk egy olyan ideális világ megteremtése, ahol a nők és férfiak tudása egyformán elismert a társadalmi és a technológiai innováció folyamataiban” – vallja Szigeti Fanni, a NATE ügyvezetője. És hogy valóban van létjogosultsága egy ilyen gondolatnak, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a tavalyi SCIndikátor programban résztvevő 12 döntős és a zsűri tagjai között is közel azonos volt a nemek aránya. 

A tavalyi döntőn az ÉV SCINDIKÁTORA címet Muhi Kristóf, másodéves mérnök-informatikus hallgató vihette haza: az általa fejlesztett, képfeldolgozással működő alkalmazás a vakokat és a gyengénlátókat segíti hangos útmutatásokkal a dombornyomott Rubik-kocka kirakásában. A második díjat Takács Ádám, az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizika szakos hallgatója érdemelte ki, a harmadik helyen pedig Solymosi Anita végzett. Anita gépészmérnökként a Pallasz Athéné Egyetem hallgatóiból álló team innovációját mutatta be: a csapat egy magyar fejlesztésű anyagból, szénszállal erősített alumíniumhabból készített az átlagnál 20 kg-mal könnyebb, a törésteszteken kiváló eredményeket elért motorbicikli vázat és lengőkart.  

 

scind.jpg

sci-indikator.hu

Különdíjas lett Korhecz Lilla, a PTE végzős épületgépész hallgatója, aki gépészetileg és formailag is újraalkotta a radiátort: az általa újragondolt, forgatható lamellás változatot bárhol használhatjuk a lakásban, akár térelválasztóként is funkcionálhat.

radiator.jpg

pte.hu

Hogyan és miért érdemes 2017-ben is pályázni?

A pályázatra olyan alap-, mesterszakos vagy doktorandusz hallgatók jelentkezését várják,

  • akik természettudományi, műszaki, informatikai, matematika szakon tanulnak,
  • emellett szeretnék elsajátítani azokat a kommunikációs képességeket, melyek tudományos ötletük, projektjük, kutatási területük kreatív, szórakoztató bemutatásához szükségesek, és szeretnék kamatoztatni megszerzett tudásukat a leendő szponzoraikkal, munkaadóikkal történő találkozás alkalmával is. 

Az előválogatást és az ingyenes képzéseket követően a végső megmérettetésre, a SCINDIKÁTOR program döntője és AZ ÉV SCINDIKÁTORA cím átadása 2018. március végén lesz. Ezen a rendezvényen a jelöltek már szakmai érdeklődők és a lehetséges partnerek, későbbi munkaadók előtt mutathatják meg elhivatottságukat. A legügyesebbek előtt pedig új perspektívák, projektfinanszírozási lehetőségek, és komoly karrierutak is megnyílhatnak. A lehetőség innentől adott.

Az online jelentkezés módja: max. 1 perces saját készítésű, a pályázó tudományos ötletét, kutatását bemutató videóval a JELENTKEZÉS oldalon. Jelentkezési határidő: 2017. október 6. éjfél

 

Rosa Susana Durao Nhancale, tudományos kutató, szoftverfejlesztő

 

A pályázat folyamata 

  1. ELŐVÁLOGATÁS

Az előválogatás során a zsűri az ötlet kidolgozottságát, az előadásmód érthetőségét és minőségét, illetve azt vizsgálja, hogy a pályázó mennyire hitelesen tudja közvetíteni elkötelezettségét témája és annak népszerűsítése iránt. Ha a jelentkező bejut a SCIndikátor programba, máris egy több alkalmas alapozó kommunikációs tréningen vehet részt, mely során szakemberek segítségével sajátíthatja el a helyes beszédtechnikát és fejlesztheti előadásmódját. A tréning hatékony segítséget nyújt a magabiztos szerepléshez és a meggyőző előadásmódhoz.

  1. ELŐDÖNTŐ

A tréningeket követően a zsűri egy elődöntő keretében értékeli, mennyit sikerült a jelölteknek hasznosítaniuk a tanultakból, a továbbjutóknak pedig újabb, egyénre szabott kommunikációs mesterkurzust kínálnak. Itt már célzottan a záró Science Show-ra készítik fel a jelölteket, a beszéd- és előadástechnika mellett azzal is foglalkoznak, hogy milyen vizuális elemekkel teheti a jelölt még emlékezetesebbé az előadását.

  1. SCIENCE SHOW: ORSZÁGOS DÖNTŐ

A program végén a különböző kutatási területek iránt érdeklődő tudományos és piaci szereplők részvételével megrendezett látványos Science Show-ban mutathatják be a jelöltek projektjüket, bizonyíthatják szakmai felkészültségüket és rátermettségüket. Az Év SCIndikátora címet a több száz fős közönség szavazati alapján hirdetik ki, amelyet élőben közvetítenek online.

Zsűritagok:

Dr. Balázsi Katalin, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Vékonyrétegfizika Laboratóriumának vezetője

Kovács-Bernárdt Tamás, a ChimeIn.co alapítója, a LogMeIn volt ügyvezetője

Maróy Ákos, az Aero Glass, az EU Edge és az átlátszó.hu alapítója

Rosa Susana Durao Nhancale, tudományos kutató, szoftverfejlesztő, mentor

Dr. Simon Vilmos, egyetemi docens, BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék, MEDIANETS laborvezető

Turcsányi-Szabó Márta, egyetemi docens, a T@T labor vezetője. ELTE Informatikai Kar Média- és Oktatásinformatika Tanszék

Fiúk és lányok jelentkezésére egyaránt számítanak, és a szervezők különös figyelmet fordítanak arra, hogy a versenyben résztvevők között mindkét nem legalább 40%-ban képviseltesse magát. 

Weboldal

 

 

 

7 tipp férfiaknak a munkahelyi szexizmus leküzdésére

7 tipp férfiaknak a munkahelyi szexizmus leküzdésére

7 tipp férfiaknak a munkahelyi szexizmus leküzdésére

sjm-l-harassment-0709-90.jpgAz amerikai Forbes körüljárta, hogyan lehet csökkenteni a tech szektorban jelenlévő szexizmust, miután több férfi is hozzájuk fordult tanácsért, mert tudni akarják, mit tehetnek személyesen, hogy ezek a jelenségek abbamaradjanak, a Szilícium-völgy kontraproduktív kultúrája sokszínűséget támogatóvá váljon, és főleg ne veszítsen emiatt szakterületük tehetséges munkaerőt. Nem a nők az egyetlenek tehát, akiket megdöbbent a növekvő zaklatás, fenyegetettség, előítéletek vagy más, szakmai akadályozók az olyan magasra értékelt cégeknél is, mint az Uber, a Tesla, a Google, vagy akár a startupokat támogató Binary Capital.

A férfiak által nyújtott támogatás kritikus jelentőséggel bír, ezért az alábbiakban hét lépésben kaphatnak arról képet (nemcsak) férfiak, hogyan lehet a nőket támogatni a tech szektorban. A tanácsok a Szilícium-völgyben dolgozók tapasztalatain alapulnak, figyelembe véve a kutatások során feltárt, nem tudatos előítéleteket, illetve a problémák elbagatellizálásának kockázatait.

 

1. Észrevenni és népszerűsíteni a nők által elvégzett munkát

2015-ben az amerikai vállalatok döntéshozása még mindig 85%-ban fehér férfiakból állt, azaz még mindig egymást részesítik előnyben, ha előléptetésről van szó. De más csoportokat gyakran ér vád, ha hozzájuk hasonlókat támogatnak (például amikor Madeleine Albrightot azonnal kritizálni kezdték, amikor azt tanácsolta a nőknek, hogy Hillary Clintonra szavazzanak). A Harvard Business Review-ban publikált kutatás szerint 350, nő és/vagy színesbőrű vezető válaszaiból és teljesítményértékelésükből kiderült, hogy amikor saját csoportjuk tagjait előnyben részesítették, vezetőjük rontott a teljesítmény értékelésükön. Sőt, rosszabb értékelést kaptak, mint azok a csoportjukbeli dolgozók, akik nem támogatták a sokszínűséget.

A kontrollcsoport is hasonlóan döntött: ők is rontottak a vizsgált vezető értékelésén ilyenkor, de ugyanezért a fehér férfi menedzsert nem pontozták le (a jelöltek azonos képességűek voltak). Így például egy nőnek kockázatos a fehér férfiakon kívül mást támogatnia, mert aktiválja vezetőiben az inkompetenciával kapcsolatos előítéleteket, ami az üvegplafon egyik okozója. Holott a McKinsey szerint – amely 366 céget vizsgált – az etnikai és nemi diverzitás átlagosan 35%-kal növeli egy cég versenyképességét. Az USA-ban a vizsgált cégek vezetésében a sokszínűség 10%-kal való növelése az adózás előtti eredményben 0,8%-os növekedést jelentett, míg a briteknél ez 3,5%-os volt. Mégis, az USA-ban például a nők 41%-a hagyja ott az IT szektort, szemben a férfiak 17%-ával. Az okok: alulfizetettség, az előrejutás lehetetlensége, előítéletek, zaklatás. Egy kutatásban megkérdezett, érintett nők harmada már éven belüli pályamódosítást tervezett. 

240 Szilícium-völgyi cégvezető egy másik felmérésben egy képességet emelt ki: a láthatóságot, azaz olyan teljesítményt nyújtani, amelyet mindenki megjegyez. Ez szerintük fontosabb a mérnöki vagy akár a vezetői képességnél is. Mindenki ilyen feladatot akar, de a nők alulmaradnak: van, hogy főnökeik szerint családjuk mellett nem tudnának ebbe elég energiát tenni, azaz azt is eldöntik a nők helyett, hogy mennyi idő kell a magánéletükre. De még a befektetők számára is, szó szerint ugyanaz a pitch férfiak által előadva meggyőzőbbnek és logikusabbnak hat, mint ha nő mondja el. A legmeggyőzőbb a vonzó külsejű férfi a befektetőknek, míg nőknél a külső egyáltalán nem játszik szerepet.

Pedig akárcsak férfi kollégáik, a tech szektorban dolgozó nők is képesek arra a különc „kocka” gondolkodásmódra, és ők is ugyanúgy szeretnek technológiát fejleszteni. Támogathatod a kiemelkedő kolléganődet: ha a teljesítménye indokolja, dicsérd meg ugyanúgy, mint a férfiakat szokás a cégnél. Az iparágad rendezvényén pedig - konferencián, kiállításon - egy női mérnöknek is felteheted a technológiát érintő kérdéseket. Őket sokszor marketing, HR szerepkörhöz vagy szakterületük junior pozíciójához társítják, holott ugyanolyan képességekkel rendelkeznek, mint az ott dolgozó férfiak. 

 

2. Ne hagyd, hogy másokat félbeszakítsanak

Mint ismeretes, a nőket sokkal többször szakítják félbe, mint a férfiakat, annak ellenére, hogy a férfiak jóval többet beszélnek az értekezleteken: egészen pontosan 75%-át uralják az időnek, befolyásolva a születő döntéseket. Amikor egy kísérletben 95, átlagosan ötfős csoport mintegy félórás egyeztetés után a beszélgetést domináló férfiak véleménye szerint döntött, titkos szavazásra váltottak. Rögtön más döntések születtek, főleg, ha előtte a nők többet érvelhettek.

Megváltoztathatod ezt a viselkedésmintát, ha te is félbeszakítod a félbeszakítót, és azt mondod: „X (férfi), mielőtt megosztanád a gondolataidat te is, előbb szeretném hallani, hogy Y (nő) elmondja a véleményét.” Még akkor is, ha kizárólag férfiakkal dolgozol, használhatod ezt, hiszen ezt a viselkedést át fogják venni a többiek, akik majd máshol – nők munkájának támogatására is – használhatják.

 

3. Ne hagyd, hogy öncélú, támadó megjegyzéseket tegyenek másokra

A férfiak által dominált szektorokban gyakran megalázó vagy minimum helytelen megjegyzéseket tesznek nőkre, vagy színesbőrű munkatársakra. Ez aláássa a másik szakmai hitelét olyan személyes jellemzők hangsúlyozásával (vagy torzításával), amelyeknek az adott szektorban elvárt képességekhez semmi köze. Pályája kezdetén Sheryl Sandberget egy nála idősebb vezető össze akarta hozni a fiával, amivel nem állt le. Megbeszéléseken is folyton ez volt a téma, hangsúlyozva, hogy Sandberg fele annyi idős, mint ő. Ezzel tapasztalatlanságot sugalló képet alakított ki róla, akinek együtt kellett volna dolgozni a csapattal, és mivel nem tudta rendezni ezt a férfival, a főnöke főnökéhez kellett fordulnia. Aki afroamerikai volt, és segített, azzal, hogy nekik, akik kilógnak a sorból, néha emlékeztetniük kell a többieket, hogy helyénvalóan bánjanak velük. Hasonló "jószándékú" főnököm nekem is volt: nálam odáig ment – ezt jóval később tudtam meg –, hogy egy, szinte az összes férfi beosztottnak tartott értekezleten azzal viccelődött, hogy most már fizet félmilliót valakinek, vagy megoldja ő maga. Ilyen története rengeteg nőnek van, csak meg kell őket kérdezni.

Ezt felismerni sokaknak ma sem könnyű – nők is kínjukban mosolyognak néha a szexista vicceken, ahelyett, hogy kedvesen, de határozottan megkérnék a kollégájukat, hogy talán fejezze be ezt. Egy régi munkahelyemen új titkárnő érkezett, akit a cég vezetője bemutatott a vezetőinek, és jelezte, hogy először hozzá forduljanak. Mire az egyik férfi vezető kérdezte, hogy „az ő testén keresztül vezet majd az út hozzád?” Az egyetlen női vezetőnek is nagyon tetszett a vicc, ahogy a titkárnő elmondta. Jó példa ez, hogy próbálnak nők is önkéntelenül a domináns csoporthoz tartozni, a saját csoportjuk rovására.

Talán örülsz, ha a kollégáid megbeszélik, milyen jóképű vagy, de annak valószínűleg már nem örülnél, ha tudnád, hogy folyamatosan a külsőddel, öltözködéseddel vannak elfoglalva. Ennél is zavaróbb lenne, ha azt sugallnák akár burkolt célzásokkal, hogy milyen dilettáns vagy a mérnöki munkához, miközben végzettséged/eredményeid nem ezt mutatják.

A hasonló, nőket érintő megjegyzésekre te is mondhatod, hogy „ez nem vicces”, vagy „ezt itt nem szoktuk csinálni”. A reakció erre eltérő lehet, megkaphatod, hogy „de hát csak szórakozunk kicsit”, „neked nincs humorérzéked”, vagy akár azt, hogy „nyugodj le”. De ezeket a reakciókat nők is meghallgatják a mindennapokban, amikor próbálnak kiállni magukért. Ha valaki viszont erre figyel, megtapasztalja azt a büszkeséget, hogy helyesen járt el, és nem próbál ilyen módon nyomást gyakorolni vagy ezt engedni beosztott vagy vele egyenrangú kolléga rovására. De ha hallgatsz, tudnod kell, hogy közömbösséged vagy annak színlelése a tiszteletlen bánásmód hallgatólagos elfogadása. 

 

4. Szexizmus és zaklatás – kezeld együttérzően ezeket a történeteket

Legtöbben a szexizmussal vagy akár a rasszizmussal minimálisan foglalkozunk csak, ezért nem is tudjuk sokszor, mi minden számít annak. Minden egyes nyilvánosságra hozott történetre több tucat jut, amelyet elhallgatnak, ezért nagyon nehéz mérni ezeket, leginkább a publikus történetek jelentik a kirakós néhány darabját. A Stitch Fix nevű startup egyik alapítóját, Katrina Lake-t a cégbe fektető alap egyik partnere szexuálisan zaklatta. Amikor megkereste az alapot, eltávolították a közeléből a férfit, de Lake elé titoktartási nyilatkozatot tettek. Mivel szüksége volt a cégnek a befektetőkre, aláírta. Viszont mérlegelt, és végül mégis a kiállás mellett döntött.

A nőknek ilyenkor gyakran nem hisznek, és szakmai vagy anyagi haszonszerzés szándékával vádolják őket. Sok, zaklatással kapcsolatos körülmény látszólag jelentéktelen, de ha elszigetelt is marad, romboló hatása hosszútávon összeadódik egy szervezetben. Szükséges ezért empátiát gyakorolni ítélkezés és szkepticizmus helyett, ha valaki merőben mást él meg, mint amihez te hozzászoktál.

Ez nem jelenti, hogy ne lehetne munkahelyen ismerkedni, hiszen az emberek sokat vannak ott túlórával együtt, rengeteg lehetőségük van megismerni egymást, miközben egyre kevesebb energiájuk marad a munkán kívül kimozdulni. Csak tudni kell a határokat. Ami néha láthatóan nem könnyű az értelmiségi férfiak számára sem, akik sokszor jószándékúan keverik össze az ismerkedést a zaklatással, és értetlenek, amikor a nők pontosan értik egymást. De ez nem mentség, van hová szélesíteni a látókört. 

 women_computer_science.png

1984 után az IT szakra járó nők száma rohamosan csökkent, 2010-re már az 1970-es évek szintjére zuhant vissza, pedig a programozás eredetileg „női” szakma volt. Egy elmélet szerint a videojáték-ipar fellendülésével az egyre nagyobb forgalom jól fizető fejlesztő pozíciókat generált, ahol megjelentek a férfiak. A felsőoktatásban megugrott a számuk, a nők pedig elkezdtek lemorzsolódni, aki mégis maradt, a szektorban nem hagyták érvényesülni (néhány kivételtől eltekintve). A rohamos technológiai fejlődés, a szektor világszintű szakemberhiánya miatt is került elő újra a téma, és a kifejezetten lányoknak, nőknek szóló programok, de ez is csak évi néhány %-os növekedést generál – „a sulimban informatika szakon több a Dávid, mint a lány” – mondja egy hallgató.

  

5. Ötletek emberekhez társítása

Még mindig jellemző, hogy egy ötletet, ha nőtől származik, észre sem vesznek, egészen addig, amíg egy férfi elő nem áll ugyanazzal. Majd hozzá is kötik. Igenis számít, kié volt az eredeti ötlet, és ezt segíthetsz nyilvántartani, ha megnevezed az eredetét mások előtt. Nőknek szokták tanácsolni, hogy erősítsék egymás ötleteit, szakmai véleményét, de ezt a férfiak is megtehetik. Ha a nők is valódi támogatáshoz jutnak, 70%-kal nagyobb arányban veszik figyelembe ötleteiket, és 200%-kal nagyobb az esélye, hogy azok megvalósulnak.

 

6. Adj konkrét és következetes visszajelzéseket

Sokszor a felvételi interjún elhangzó kérdések is előítéletesek. A Yale kutatása szerint ráadásul, ha valaki érzékeli ezt a hozzáállást, önkéntelenül az előítéletek szerint viselkedik (sztereotípia-fenyegetés). Ha egy női jelölt tudományos, elméleti munkában járatos, míg a férfi jelölt gyakorlatias tapasztalattal rendelkezik, utóbbit választják. De ha a nőnek van gyakorlati tapasztalata, míg a férfinak elméleti, szintén inkább a férfit veszik fel, és a gyakorlati tapasztalatot már nem is értékelik sokra az indoklásban. Nőket a cégen kívülről feleannyi esetben vesznek fel vezetőnek, vagy péládul a fehér emberek háromnegyedének nincs nem fehér barátja, és ez is visszaköszön a munkahelyi döntéseknél.

A sztenderdizált kérdések megakadályozzák, hogy a felvételiztető csak a hozzá hasonlóan gondolkodó jelöltet javasolja. Ugyanez igaz a már említett teljesítményértékelésre, vagy a fejlesztői munka minőségellenőrzésére: legutóbb a Facebooknál derült ki, hogy a női programozók munkáját sokkal többször dobják vissza, míg a férfiakét nem vizsgálják a szükséges alapossággal. A cég szerint az alacsonyabb beosztású dolgozókat szűrik jobban, csak éppen arányaiban ők is inkább nők. De ugyanez történik általában az iparágban a fiatalabb fejlesztőkkel is, az idősebbek munkáját pedig átengedik, majd további ellenőrzésen kiderül, hogy ők is hibáznak. Ők pedig ugyanúgy igényelnék a következetes visszajelzést, miközben egy szót sem váltanak velük, csak jóváhagyják a munkájukat.

Például a svéd tudományos életben szigorúan a tudományos érdem alapján nevezik ki a professzorokat. Az egyik szabály előírja, hogy két, azonos kvalitású pályázó esetén annak kell megkapnia az állást, aki az alulreprezentált nemhez tartozik – tehát nő és férfi egyaránt lehet. A természettudományokban rendszerint a nő kapja, a bölcsészettudományokban a férfi.

 

7. Mentorálás (helyett valódi támogatás)

Egy 4000 fős reprezentatív mintán alapuló kutatás szerint a férfiakat még mindig többet mentorálják, mint a nőket.  A férfiaknak segítenek, hogy bejussanak a szűkkörű megbeszélésekre, promótálják a teljesítményüket és hitelesítik viselkedésükkel a másik kompetenciáját. Nekik megmondják, mely készségeiket fejlesszék, világos menetrendet kapnak, egy feladatukkal hogyan haladjanak tovább, és pozícióba is juttatják őket. A nőknek viszont olyan tanácsokat adnak, amelyek betagozódni segítenek ugyan a vállalat működésébe, de kiugró lehetőséget nem adnak. Sőt, sokszor kell szólniuk a mentornak, ha már rég készek a következő feladatra.

A tanácsadás is értékes, de ha igazán segíteni akarsz, közvetve és közvetlenül is képviseled egy kolléganő szakmai érdekeit, azaz felvállalod, hogy nőt mentorálsz, ahogy azt is, ha férfit. Ez nem mindenkinek könnyű: a legalább alelnöki pozícióban dolgozó férfiak 64%-a vonakodik négyszemközt beszélgetni alacsonyabb beosztású kolléganőjével. Az utóbbiak fele pedig szintén kerüli a magasabb beosztású férfiakat. Szükséges lenne elfogadni, hogy férfi és nő is kialakíthat olyan informális kapcsolatot, amely a magasabb és alacsonyabb beosztású férfiak között nagyon is létezik – és profitál belőle a mentorált az előléptetésnél.

Választhatsz ehhez nyilvános helyet is, ha attól félsz, hogy félreértik. Bob Steel, a Goldman Sachs irányító bizottságának tagja már az 1990-es években felismerte a problémát, mert kényelmetlenül érezte magát, amikor munkavacsorára ment egy női beosztottal. Úgy döntött, innentől csak munkareggelire és munkaebédre megy – mindenkivel, férfiakkal is. Persze sok nagy cégen belül hivatalos mentori program is rendelkezésre áll, ami már sztenderdizálta ezeket a folyamatokat jó esetben, de ez nem mindenhol van jelen.

Minél inkább észreveszed, milyen tehetségeket képes kitermelni ez a sokszínű iparág, annál bizarrabbnak fogod érezni magad is, ha egy tech konferencián csak férfiak adnak elő, vagy egy mesterséges intelligenciáról szóló cikkben megszólaltatnak több tucat férfit, de egy nőt sem.

Tekinthető persze az értelmiségi munkakörnyezet is dzsungelnek, ahol a természetes szelekció érvényesül, és egy nő inkább dominánsan, mint asszertívan kell viselkedjen, mert néha az sem elég az érvényesüléséhez. Csakhogy a Heidi/Howard paradoxon mutatja ennek következményeit: egy valós személyt, Heidi Roizent a Harvard esettanulmánya írt le: többek között azt, hogy sikeres befektetési vállalkozó, nyitott személyiség … „kiterjedt személyes és szakmai kapcsolatrendszert épített ki többek között az IT-szektor legbefolyásosabb vezetőivel”. Két kutató odaadta diákok egy részének Heidi jellemzését. Egy másik csoportnak is odaadták, de egy dolgot megváltoztattak: a nevét, Howardra. És megkérdezték az alanyokat, mit gondolnak? Az azonos leírás alapján szakmailag „mindkettejüket” jónak találták. Csak hát Heidi szerintük nagyon önző volt, és senki nem dolgozott volna vele szívesen. Nem úgy Howarddal, aki nagyon szimpatikus volt a csoportnak, akik kapták. Miért? Heidi láthatóan semmibe vette az előítéleteket, és nem a megfelelési kényszer, gondoskodási vágy, stb. hajtotta, amit a nőktől elvárnak. Howard pedig szimplán megfelelt annak, amit egy férfitól várnak a munkában. Így fogják vissza magukat sokszor a nők, és elégednek meg kevesebbel, csak szeressék és fogadják el őket.

Tehát az érdekérvényesítő viselkedés a nő számára végül ugyanúgy az üvegplafont jelenti, hacsak nem törte már előtte az utat néhány nő az adott cégben, mert ez esetben, csak ebben az esetben, a Heidi/Howard paradoxon repedezni kezd. Lehet azzal is érvelni, hogy aki nehezebb körülmények között is boldogul, versenyelőnyt szerezhet, de ez nem garancia, hogy mindig segít egy nála gyengébb képességű férfival szemben. Ha egy férfi vezető megbukik, jobb helyeken levonják a következtetést: többé nem nevezünk ki olyat, aki így és így dönt, dolgozik, viselkedik vagy bánik az alkalmazottakkal, stb. De ha egy nő bukik, a férfi főnök gyakran megállapítja, hogy nem kell több női vezető. Hallunk olyat valaha is bármilyen alkalmatlan férfi elküldése után, hogy „nem kell több férfi vezető”? Hát persze hogy nem, ezért is nagy a nők felelőssége, az előítéletek miatt. Azonban a helyzet javításához mindkét nemre szükség van.

A kisebbségek helyzete ebből a szempontból még nehezebben értékelhető, főleg hazai téren. Annak ellenére, hogy az USA-ban milyen súlyos társadalmi feszültségekhez vezet a kérdés, mégis nagyobb a társadalmi mobilitás lehetősége, mint itthon. A jövőben igyekszem a magyarországi viszonyokat is körüljárni a fenti témákban.

Van bármilyen kapcsolódó történeted, véleményed? Írd meg hozzászólásban.

 

 

Képek és forrás:

https://www.forbes.com/sites/mariyayao/2017/08/07/6-ways-every-man-in-tech-including-you-can-fight-sexism/#e6fa40829aa0

https://hbr.org/2016/03/women-and-minorities-are-penalized-for-promoting-diversity

http://www.mckinsey.com/business-functions/organization/our-insights/why-diversity-matters

https://medium.com/tech-diversity-files/the-real-reason-women-quit-tech-and-how-to-address-it-6dfb606929fd

http://www.pnas.org/content/111/12/4427.full.pdf

https://www.inc.com/minda-zetlin/stitch-fix-founder-had-to-choose-between-speaking-.html

https://hbr.org/2010/09/why-men-still-get-more-promotions-than-women

https://www.nytimes.com/2015/01/18/opinion/sunday/why-some-teams-are-smarter-than-others.html?_r=1

https://medium.com/@Aprilw/if-you-can-use-a-fork-youre-technical-352e21d92c87

https://medium.com/@racheltho/how-to-make-tech-interviews-a-little-less-awful-c29f35431987

https://medium.com/@tessr/dear-uber-recruiter-7f5f9b304662

https://medium.com/@taraadiseshan/dear-uber-recruiter-part-two-680c863d6fae

https://jvns.ca/blog/2017/04/16/making-small-culture-changes/ 

https://kateheddleston.com/blog/onboarding-and-the-cost-of-team-debt

https://medium.com/@vaidehijoshi/crafting-better-code-reviews-1a5fc00a9312

https://www.wsj.com/articles/facebooks-female-engineers-claim-gender-bias-1493737116

http://journals.sagepub.com/doi/abs/10.1177/0261927X14533197?papetoc=

http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-2205502/The-great-gender-debate-Men-dominate-75-conversation-conference-meetings-study-suggests.html

http://www.mercurynews.com/2017/07/09/silicon-valley-reeling-wake-sexual-harassment-storm/

Sheryl Sandberg, Lean in, 2013.

 

Az 51-es felvétel

Az 51-es felvétel

Az 51-es felvétel

kidman-photograph51-getty.jpgMára általánosan elfogadott, hogy a 20. század egyik legnagyobb jelentőségű tudományos felfedezése a DNS kettős hélix szerkezeti modelljének megalkotása, amelyért Watson, Crick és Wilkins 1962-ben Nobel-díjat kapott. A bizonyítékot egy röntgendiffrakciós felvétel jelentette: a Photo 51. Csakhogy azt a 32 éves Rosalind Franklin készítette, akit azonban kihagytak a világhírt jelentő elismerésből. Igaz, akkor már négy éve halott volt. 

A DNS-t magát már a 19. században felfedezte Friedrich Miescher, de az anyag biológiai szerepére sem ő, sem biokémikusok egész generációi nem jöttek rá. Hogy a DNS az örökítő anyag, 1944-ben mondta ki Oswald Avery (McLeoddal és McCartyval együtt). 13 éven keresztül kísérletezett kitartóan, ezalatt csak egyszer publikálta eredményeit, de testvérének írt róla: „…Ha igazunk van – ez persze még nincs bizonyítva –, az azt jelenti, hogy a nukleinsavak nemcsak szerkezeti anyagok, hanem funkcionálisan is aktívak, amelyek sejtek tulajdonságait és biokémiai aktivitását determinálják. Így egy ismert kémiai anyaggal megjósolható örökletes változások idézhetők elő a sejtekben. Ez volna a genetikusok régi álma! … Természetesen még sok jól dokumentált bizonyíték kell, hogy bárkit is meggyőzzünk arról, hogy a tiszta DNS fehérjementesen olyan különös biológiai tulajdonságokkal lehet felruházva. Éppen ez a bizonyíték, amit most próbálunk megszerezni. Szórakoztató dolog szappanbuborékokat fújni, de jobb, ha az ember maga pukkasztja ki őket, mintha valaki más próbálkozik vele.” 

Az ő esetében senki nem bántotta a buborékokat: egy év múlva publikált eredményei szaktekintéllyé tették. Bár még így is várni kellett Alfred Hershey további kísérletére, aki teljeskörűen igazolta a DNS öröklési anyag voltát.

A DNS szerkezeti modelljének megalkotása azonban már vitatottabb és intrikusabb körülmények között zajlott, amelyben négy kutató játszotta a főszerepet. Köztük egyetlen nőként Rosalind Elsie Franklin kémikus, röntgenkrisztallográfus. Befolyásos brit zsidó családban született: egyik nagybátyja volt az első zsidó brit kormánytag. 25 évesen Cambridge-ben doktorált fizikai kémiából, majd Franciaországban dolgozott évekig, a röntgendiffrakciós szerkezetvizsgálat specialistájaként. 1951-ben visszatért Nagy-Britanniába, és csatlakozott a King’s College-hoz, ahol John Randall volt a DNS szerkezetét kutató csoport vezetője.

A csapatban dolgozott Maurice Wilkins is, ő kezdte egy PhD hallgatóval, Raymond Goslinggal a DNS röntgendiffrakciós - röntgensugarak segítségével történő - képeinek készítését, amelyek azonban kezdetlegesek voltak, nem szolgáltak áttörő információval. Franklin megérkezett, de Wilkins szabadságon volt, csak Gosling várta. A feladatot és a hallgató témavezetését ő vette át, átnézte a gépeket, beállította a helyes működésüket, és megkezdte a munkát.

Hamarosan konfliktusa lett a visszatérő Wilkinssel, aki vele egyenrangú kollégája volt, de Franklin főnökeként kezdett viselkedni, nem ismerte el munkájának értékét, és nem hallgatta meg érveit. Ő viszont nem hagyta magát ignorálni. Például, hogy a laborban Rosalindnak, pláne Rosynak hívják, hanem kérte, hogy használják a dr. Franklint. Határozott, nagy tudású és független gondolkodású egyéniség volt, de ez nem volt segítségére ebben a közegben. A tudományos élet akkoriban különösen diszkriminálta a nőket, kevesen voltak, és például tilos volt belépniük még a munkahelyi étkezőbe is, ahová a férfiak jártak. De felelős volt Randall is, aki nem határolta le köztük világosan a feladatokat: a DNS kutatást kizárólag Franklinnek és Goslingnak adta, de erről „elfelejtette” értesíteni Wilkinst. Az egyre növekvő feszültségben azonban Franklin egyre jobb képeket készített Goslinggal: rendkívül éles diffrakciós felvételek voltak, különösen az 51-es számú, amely saját korában a legjobbnak számított. Egyértelművé vált, hogy a DNS-nek helikális, csavarszerű szerkezete van, bár kezdetben ezt még nem látta igazoltnak, és tovább kutatott.

Csoportjukkal párhuzamosan dolgozott Francis Crick és James Watson a Cambridge-i Cavendish laboratóriumban. Watson sokat utazott hozzájuk, hozta-vitte az információkat, felvételeket, de ehhez kérte és megkapta Randall és saját főnöke engedélyét. Egy Franklinnel való beszélgetés alapján már elkészítettek egy korai modellt, azonban hibás volt. Watson 1952-ben saját mozaikvírus röntgendiffrakciós képén szintén sejtette a kettős hélix szerkezetet, de miután egyszer hibáztak, egy ideig nem foglalkoztak a témával. Watson azonban mindenkit azzal kezdett ijesztgetni, hogy az amerikai Linus Pauling előrehaladt a nukleinsavak szerkezetével – ami igaz volt -, és ha nem sietnek, övé lesz a dicsőség.

w_c_w_f.png

Franklin már olyan rosszul érezte magát, hogy jelezte 1952 végén: átmegy egy másik intézetbe. Ekkor Wilkins - aki biztos volt a kettős hélix szerkezetben, félt, hogy Pauling nyer, illetve valószínűsíthetően szakmailag féltékeny volt kolléganőjére - a tudta nélkül megmutatta Watsonnak az 51-es fotót. Ezután Franklin az éves beszámolóban is összefoglalta addigi munkáját, mint mindenki más. Ez még előzetes, nem hivatalos jelentés volt a felettes szervnek, csakhogy annak felügyelő bizottsági tagja volt Max Perutz is, Watsonék egyik főnöke, aki révén látták teljes addigi munkáját is.

Watson felhasználta a képet (Crick nem látta még akkor), és mindketten használták a még nem hivatalos jelentést, anélkül, hogy engedélyt kértek volna Franklintől, illetve megadták volna az esélyt, hogy ő publikálhassa saját eredményeit. Holott segített nekik: beszélt az előrehaladásáról, vagy a lehetséges hibákról, ha Watsonék elakadtak. Mindkét kutatóintézet állami fenntartású volt, el is várták, hogy a csoportok segítsék egymást – megfelelő módon. 

Ők és Franklin is 1953 februárjában jöttek rá - Franklin munkája alapján, de egymástól függetlenül -, hogy a kettős hélix szerkezet igazolható. Watsonék márciusban publikálták a modellt. Franklin hivatalosan is bejelentette, hogy otthagyja az intézetet. "Örömhír, hogy a mi Sötét Hölgyünk egy hét múlva itt hagy bennünket” – mondta Wilkins. Randallnak az volt fontos, hogy a távozó beosztottját megkérje, új munkahelyén ne folytassa a DNS szerkezetének kutatását.

Crick és Watson ezután mindössze egyoldalas publikációja áprilisban jelent meg a Nature-ben, „Molecular structure of Nucleic Acids” címmel, amely azonnal ismertté tette őket a nemzetközi tudományos életben, a hírt pedig a tömegmédia is átvette. A biológusok már rövidtávon igazoltnak látták a kettős hélix szerkezetet, ami a Nobel-díj bizottságának sem kerülte el a figyelmét, de korainak tartották a díjazást. Lábjegyzetben Watsonék megemlítették, milyen mély hatást gyakorolt rájuk a Franklin és Wilkins kiadatlan (!) munkáiból származó tudás, alatta pedig ott volt az ő közös publikációjuk ugyanarról, de úgy hatott, mintha csak az előző cikk megerősítéséhez használták volna. Mint kiderült, Watson és Crick Wilkinsnek felajánlották, hogy aláírhatja a publikációjukat, Franklinnek nem. Ő a Birkbeck College-ban lett a röntgendiffrakciós szerkezetkutatási szaktekintély, John Bernal beosztottja. 1956-ban azonban kétoldali petefészekrákot diagnosztizáltak nála. Két év küzdelem - három műtét és a kísérleti kemoterápia - után, 1958-ban, 38 évesen meghalt.

 

photo_51.png

Photo 51, BBC

A DNS kettős hélix szerkezetéért járó orvosi Nobel-díjat 1962-ben ítélték oda Watsonnak és Cricknek. És Wilkinsnek is. Az átadón elmondott beszédükben egyikük sem említette Franklint. Ő három éve halott volt, és mivel a díjat posztumusz nem lehet megkapni, az ezzel kapcsolatos közbeszéd nyugvópontra jutott. Egészen 1968-ig, amikor Watson kiadta önéletrajzi írását, a Kettős spirált. A könyvben degradálóan írt az akkor már 10 éve halott kolléganőjéről, például, hogy „nem volt képes felismerni munkája jelentőségét”, amíg „8 hónapig ült az eredményein”.  A vádjai különösek voltak, mert a publikáláskor még azt nyilatkozta a Scientific American c. lapnak, hogy járna neki a Nobel-díj. Most viszont állította, hogy amikor ő meglátta a cikküket a Nature-ben, attól félt, hogy megüti (mármint Watsont). A könyvben szándékosan többször is Rosynak hívja.

A könyv miatti felháborodás szülte a vádaskodást, miszerint Franklin az egyedüli felfedezője volt a kettős hélix szerkezetnek, és munkáját ellopták. Ami ebben a formában nem teljesen pontos. Bár Franklin korainak tartotta a publikálást, de az együttműködés elvárt volt. Igaz, nem is ő adta át eredményeit, nem beszélték meg vele azok közlését, ahogy az új munkahelyére sem vihette magával azokat. Kétségkívül ő tette lehetővé a szerkezet modellezését, mégsem szólalt fel nyilvánosan az etikátlan eljárás miatt, vagy, hogy a neve nyilvánosságot kapjon és a másik három kutatóval együtt őt is méltassák. 

Watson szerint azért nem kérték fel társszerzőnek, mert „ellenséges” volt. „Mindig ellenséges volt, mert Maurice (Wilkins) ellenfele volt. Igazi harc dúlt Maurice és közte.” – mondta. Azonban Gosling nem így emlékszik. Szerinte Franklin soha nem mondta, hogy lopás, vagy a szenzáció megkaparintása történt volna, helyette azt mondta Goslingnak: „Mindannyian egymás vállán állunk.” Betegsége kiderülése után is tartotta például a kapcsolatot Crickkel és annak feleségével, Odile-lel, akivel barátok voltak.

Watsont 2007-ben kirúgták a New York-i Cold Spring Harbor laboratóriumból, mert azt nyilatkozta, hogy az afroamerikaiak kevésbé intelligensek, mint a fehérek. Korábban azt is kijelentette, hogy minden terhes nőnek joga van abortuszhoz, ha az embrió genetikai vizsgálatából kiderül, hogy a gyermek homoszexuális hajlamú lesz. De foglalt állást az eugenetika mellett is (fajelméleti elképzelés a magasabb rendű emberről és annak kitenyészthetőségéről). Crick a Salk Institute kutatójaként ment nyugdíjba, a nevére intézetet és díjat alapítottak, 2002-ben halt meg. Wilkins a publikálás után már vezetőként folytatta: később Randall utódja is ő lett a King’s College-ban, akit mindvégig hibáztatott a Franklinnel megromlott munkakapcsolatáért. 2004-ben halt meg.

Franklin haláláig folyamatosan dolgozott újra a szénnel kapcsolatos vizsgálatain, amelyből a disszertációját írta. Sokat megtudott a szén fizikai felépítéséről, porozitásáról, vizsgálati eredményei később a karbonszálas technológia felfedezéséhez vezettek. Mellette a dohánymozaik-vírusok és az RNS felépítését tanulmányozta – jelentős eredményeket ért el a víruskutatás, például a gyermekbénulás területén kollégájával, Aaron Kluggal, aki ezért 1982-ben kémiai Nobelt nyert.

Ha Franklin marad az intézetben, több esélye lett volna, hogy inkább neki tulajdonítsák az eredményt. Ha viszont még korábban felmond, kérdés, Watson és Crick mikor jártak volna sikerrel, megelőzte-e volna őket Pauling vagy bárki más? A tudománytörténészek abban egyetértenek, hogy a DNS szerkezet kutatásában a négy tudós érdeme csaknem egyenlő súlyú. Annyit azért hozzátesznek, hogy – mivel a díjat maximum 3 személy kaphatja megosztva – Wilkins helyett Franklin kapta volna még munkájáért, így az 51-es felvételért is.

A Franklinnel való bánásmód ma is érvényes akadályozóknak tudható be, amelyekről itt olvashatsz

 

Borítókép: Nicole Kidman alakítja Franklint a West Enden 

Forrás: https://www.facebook.com/nobelprize/posts/10154743554764103, https://www.facebook.com/theroyalsociety/posts/1618644284834767, http://news.bbc.co.uk/1/hi/sci/tech/2895681.stm, http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz1609/FizSzem-201609_03RadnaiGyula.pdf, http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1108/vene.html, http://www.nature.com/news/due-credit-1.12806, http://www.nature.com/nature/dna50/watsoncrick.pdf?foxtrotcallback=true, http://gyartastrend.hu/muveltmernok/cikk/intrikus_vagy_meglopott_tudos, http://www.origo.hu/nagyvilag/20071019-rasszizmus-miatt-fuggesztettek-fel-james-watson-nobeldijas-genetikust.html, http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz0305/hargi0305.html, https://nokert.hu/k-07262016-1216/1504/560/rosalind-elsie-franklin-brit-kemikus-es-rontgen-krisztallografus-kettos, http://index.hu/tudomany/ngbf071018/, 

Akit azért fizetnek, hogy meghekkelje a Google Chrome-ot

Akit azért fizetnek, hogy meghekkelje a Google Chrome-ot

Akit azért fizetnek, hogy meghekkelje a Google Chrome-ot

tabriz.jpgParisa Tabriz 31 évesen lett a Chrome információbiztonsági csapatának vezetője, de a Fehér Háznak is volt már szüksége a tudására. Hogy dolgozik, akinek az a munkája, hogy úgy gondolkodjon, mint egy bűnöző? Melyik eset volt rá a legnagyobb hatással? Mit keres egy leendő kollégában? Mi a legnagyobb félelme a szakmájával kapcsolatban? Miért kell a jó PR a hekkereknek? 

„Először nem tudtam, mi akarok lenni. A középiskolai karrierteszten az jött ki, hogy rendőr. Akkor ez vicces volt, de most már nem is áll tőlem olyan távol, hiszen mindent megteszek mások védelmében.”

2011-ben a holland DigiNotar tanúsítvány kibocsátó biztonsági réseit kihasználva online bűnözők elloptak olyan digitális hitelesítőkódokat, amelyekkel honlapok valódiságát lehet igazolni. Ezek birtokában csalásokhoz, kártevők terjesztéséhez használt oldalakat tudnak legitimnek álcázni. Maga a DigiNotar egy hónap után vette észre a hibát, majd újabb egy hónapig nem kezdtek vele semmit. Az incidenst így a Google információbiztonsági csapata jelezte először, miután olyan SSL-tanúsítvány is megjelent a neten, amelyet ismeretlenek bocsátottak ki a Google nevében. A támadás vélhetően Iránból jött, az iráni kormány szponzorálásával, és végül 300 ezer iráni adataihoz férhettek hozzá. Mivel a kibocsátó hatóság a holland kormánnyal is szerződésben állt, a belügyminiszter éjszaka tartott sajtótájékoztatót, hogy közölje: szerződést bontanak a céggel (ami csődbe ment). És visszaálltak a papíralapú ügyintézésre, amíg a hiba el nem hárult.

A Google csapatának ekkor már 5 éve tagja volt Parisa Tabriz IT mérnök. Az eset nagy hatással volt rá, emlékszik egy iráni érintett kommentjére, aki azt írta egy blogon: „számotokra egy hamis tanúsítvány egy ellopott jelszót vagy személyes adatot jelent, nekem és több ezer iráninak ez börtönhöz, kínzáshoz vagy akár halálbüntetéshez is vezethet”. Amikor két év múlva átvette a Google Chrome biztonsági csapatának vezetését, ez lett az első böngésző, amelynél jutalmat kezdtek fizetni etikus hekkereknek a felfedezett hibákért, és 2017-től minden weboldalnál jelzik, ha nem biztonságos.

Tabriz a világ legtöbbet használt böngészőjét több mint 50, az USA-ban és Európában dolgozó beosztottjával védi. Egy ilyen részleget azért fizetnek, hogy úgy gondolkodjanak, mint egy bűnöző, vagyis rosszindulató hekker. Keresniük kell a biztonsági réseket, bugokat, azaz folyamatosan próbálni feltörni a Chrome-ot, megelőzve az adott problémával kapcsolatos információ rossz kezekbe jutását. Ha ő és csapata jól végzi a munkáját, a felhasználók észre sem veszik, ahogy dolgoznak. „Közel kétmilliárd ember használja ezt a böngészőt. Sokan nem tudnak angolul, és a többségük nem igazán tudja, hogy működik az internet.” – mondja. Ezért jelölik január óta „nem biztonságos”-ként a böngészősávban, ha egy oldal nem használja a HTTPS protokollt, arra ösztönözve az internetet, hogy biztonságosabb hellyé váljon. „Azzal vádolnak minket, hogy paternalisták vagyunk, de egyszerűen megtehetjük, hogy ezzel is védjük a használókat.”

A számítógépes bűnözés többnyire lefedi az offline világban is fellelhető bűncselekményeket: a többségük csalás, például valaki elad egy autót, amely nem az övé, vagy másnak adja ki magát, hogy emailben csaljon ki pénzt másoktól. És vannak a nagy volumenű adatlopások, például 2014-ben a Yahoo-nál használhattak ki egy biztonsági rést, akár 1 milliárd felhasználó adataihoz hozzáférve. De ekkor már egy éve tartott az Edward Snowden által kirobbantott világméretű botrány is, amely alapjaiban kérdőjelezte meg az emberek biztonságérzetét. De elég akár csak az idén már két világméretű hullámban megjelent zsarolóvírusokra gondolni. 

Tabriz szerint a hekkerek folyton egyfajta erkölcsi purgatórium állapotában vannak – a jó és rossz közötti határvonal sokszor elmosódik -, de attól még fekete-fehérben gondolkodnak magukról. Aki etikus („white hat hacker”), megtalálja a pénzzel kitömött tárcát, de megkeresi a tulajdonosát, és visszaadja neki, amire nyilván büszke. Ehhez képest a rosszindulatú hekker („black hat hacker”) szerint a másik egy lúzer. Ő nemcsak elteszi a pénztárcát, de folyamatosan újabb áldozatokra vadászik, akiket meglophat (vagy használhatja identitásukat, megbéníthatja a gépüket, vagy szervezetek működését, a megszerzett információkat eladhatja, stb.). Ő is nagyon büszke arra, amit csinál, ráadásul folyamatosan megújuló technológia mellett önmagukat állandóan fejlesztő emberekről van szó. Velük szemben egy átlagos felhasználó szinte tehetetlen, azért is, mert a többségnek eszébe sem jut alapvető biztonsági intézkedések betartása (például bonyolultabb, minden oldalhoz különböző jelszavak használata).

A kriptográfia – titkos üzenet illetéktelenek általi elolvasásának megakadályozása – és a steganográfia, azaz kódolt üzenet elrejtése – amelynek célja, hogy illetéktelenek ne is tudjanak róla, hogy valahol rejtett üzenet létezik – fejlesztik a hekker gondolkodását. Jó példa szerinte az uralkodó, aki leborotváltatta rabszolgája fejét, és beletetováltatott egy üzenetet. Megvárta, amíg a rabszolga haja újra kinő, majd elindította a követeként. Terrorista hálózatok tagoknak szóló üzenetei pornóoldalakon is voltak már elrejtve, de Tabriz csapata talált már egyszerű macskás képeknél is kártékony elemeket. 

Éppen ezt az abszurdhoz való érzéket keresi, amikor új kollégákat toboroznak. „A legtöbbükben megvan a kíváncsiság, meg szeretnének érteni valamit (hogy működik). És a kalandvágy is, hogy kipróbáljanak valami szokatlant.” Nehezítve elvárásait, nemcsak olyan csapattagra van szüksége, aki a legbonyolultabb biztonsági hibát is felfedezi és javítja, de elég erős ahhoz, hogy ellenálljon a tudásával illegálisan elérhető nagy pénznek is.

A hekkelés piaca hasonló a fegyverpiacéhoz: van bennük egy jókora szürkezóna. Vannak közvetítők, és ha egy hekker rajtuk keresztül keresi meg az adott céget, nem kell elmondania, hogyan dolgozott. Ilyenkor a közvetítő adja el az információt, akár bűnözőknek is. Ugyanígy kormányok is részt vesznek olyan programok felkutatásában, amelyek gyengíthetik ellenségeik védelmét – mondja. Az iparágban terjedő információkat begyűjtve bizonyos emberekkel a Google is elutasítja az együttműködést. Ahogy nő az iparág, úgy nő a szürkezóna, és van némi félelme, hogy megtalálja-e a jövőben is a megfelelő munkatársakat.

A cég fejlesztő mérnökeinek is tréningeket tart, hogy lehetőleg már a fejlesztés közben figyeljenek biztonsági szempontokra, és ne a végeredményt kelljen állandóan javítani. Első feladatuk az, hogy találják ki, hogy hekkelnék meg a csokiautomatát – technológia nélkül. A válaszaikból rögtön látja, kiben van meg a kíváncsiság és egyben „rosszaság”, ami ehhez kell. Van, aki a kedvencének megszerzésére koncentrál, van, aki az automata teljes tartalmát akarná, és akad olyan, aki plusz funkciókat adna a gépnek. Az egyik legjobb megoldást egy európai munkatárstól kapta, aki szerint egy 10 baht-os érmét (Thaiföld fizetőeszköze) kell használni a 2 eurós helyett, mert ugyanaz a méret, súly és ötvözet mindkettő. A Google a legjobb hely az olyanoknak, akik képesek az újszerű meglátásokra, az „outside-the-box thinking” szerint – mondja.

És egyben jó terep mindenféle támadásnak, hiszen az internet ikonikus része. Olyan, mint a „hekkelés Alcatraza”. A nagy cégek pénzt ajánlanak, ha a saját biztonsági résükről értesítik őket, a Google akár 30 ezer dollárt is fizet (közel 8 millió forintot), amelyhez konkrét útmutatást kell adni a cégnek, hogyan lehet megtalálni a bugot a programban. Közel tartják „ellenségeiket”: már 3 millió dollár (közel 800 millió forint) felett jár a szabadúszóknak kifizetett összeg, amely sokszorosan megtérült. Mindez nem tétel a vállalatnak, cserébe több száz hibát tudtak kijavítani. És nem presztízsveszteség az ott dolgozó csapatnak sem, hanem óriási segítség. Így lesz a rosszindulatú hekker etikus. „A saját oldaladra akarod állítani őket, nem az ellenségeiddé tenni.”

Tabriz Chicago külvárosában nőtt fel, iráni-lengyel orvos szülők gyerekeként, akiknek nem volt számítógépük. Egészen az egyetemig nem igazán foglalkozott informatikával, majd mégis ilyen szakra felvételizett. Ott érdekelni kezdte a webfejlesztés. Egy nap feltörték a honlapját, ő pedig tudni akarta, miért történt. Elment az egyetem erre specializálódott klubjába, ahol megtanulta a biztonsági tudnivalókat. Meséltek neki egy korai hekkerről, John Draperről, aki az amerikai légierő technikusaként dolgozott az 1960-as években, amikor rájött, hogy tud távolsági hívásokat bonyolítani ingyen. Mindössze egy játéksípot használt, amit müzlisdobozokba csomagoltak gyerekeknek. A síp pontosan 2600 Hz-en szólalt meg – ugyanazon a frekvencián, amelyet akkoriban az USA legnagyobb telefonszolgáltatója használt a távolsági hívásokhoz.  

Mire Tabriz végzett, tudta, hogy információbiztonsági területen akar dolgozni. Már diploma előtt a Google gyakornoka volt, fel is vették főállásba. Először az informatikai beszerzések biztonsági vizsgálatával foglalkozott. Mikor odakerült, csak 8 emberük volt erre. Később ez több száz fő lett, és ahogy Tabriz haladt előre, néhány éven belül a Google Chrome információbiztonsági vezetője lett. 2014-ben a Forbes magazin beválasztotta a legsikeresebb 30 év alatti, tech szektorban dolgozó fiatalok 30-as listájába. Még ebben az évben meghívták a Fehér Házba tanácsadónak, a munkája mellett, miután az Obamacare oldalát is támadás érte.

tabriz_team.jpg

Néhány kolléganőjével a csapatból (Amy Herrity, Wired)

Amikor bekerült a céghez, az ott dolgozók valamivel kevesebb, mint harmada volt nő. Szerinte a nők alulértékelik magukat. Például egy felmérésben azt kérdezték az informatikai csoportokból lemorzsolódottaktól, hogy miért hagyták ott a kurzust. Közülük a nők átlagos teljesítménye B- volt, és azt mondták, nehéz volt a képzés. Ehhez képest a férfiak átlagos teljesítménye rosszabb, gyenge C volt, a kérdésre pedig azt válaszolták, hogy nem volt elég érdekes a tárgy. 

„A hekkelés ma ronda tud lenni. A fickó, aki hírességek meztelen képeit lopta el és tette ki a netre, mindenhol szalagcímeket csinált. Amit tett, erőszak volt ezekkel a nőkkel szemben, bűncselekményt követett el, amit hekkerként nagyon szomorúnak tartok. Ahogy látom, nekünk, hekkereknek jobb PR kell, hogy megmutassuk, nem vagyunk mind ilyenek.” Hiszen ő sem olvasná el az exbarát emailjeit, csak mert megtehetné. Számtalan konferencián képviseli a Google-t, reprezentálva, hogy nőként látja el ezt a feladatot. Évente mentorál középiskolás lányokat, hogy minél többen csatlakozzanak a szakmához. „A számítógépes biztonsággal foglalkozó ágazatban a képesség nem ott kezdődik, hogy valaki férfi vagy nő. Ha ilyen munkát szeretnél, ezt meg kell értened.” Ezzel ő nagyon is tisztában van, hiszen a sok túlmunka és ébren töltött éjszakák az ára annak, hogy a világ legnépszerűbb böngészőjét védje a támadásoktól minden egyes nap.

Itt Einstein életének kevésbé ismert részleteiről olvashatsz.

 

 

Borítókép

Forrás: https://www.wired.com/2016/11/googles-chrome-hackers-flip-webs-security-model/https://www.wired.com/2017/04/20-people-creating-future-next-list-2017/, http://www.telegraph.co.uk/technology/google/11140639/Googles-top-secret-weapon-a-hacker-they-call-their-Security-Princess.html, http://www.elle.com/culture/tech/a14652/google-parisa-tabriz-profile/, http://www.businessinsider.com/google-security-princess-parisa-tabriz-2014-7, http://www.protokoll-etikett.hu/cikk/85143/hamis-google-tanusitvany-borzolja-a-kedelyeket?area=216

Így küzdött Einstein a nácizmus ellen

Így küzdött Einstein a nácizmus ellen

Így küzdött Einstein a nácizmus ellen

einstein_time_1.jpg

Albert Einstein már világhírű volt, amikor Hitler pártja megerősödött, majd átvette a hatalmat Németországban. A tudós nem maradt csendben: bár el kellett hagynia az országot, nem szűnt meg felhívni a figyelmet mindarra, ami hazájában folyt. Válaszul a tudományos akadémia közleményt adott ki ellene, barátai sem álltak ki mellette, vagy megfélemlítették őket, volt munkahelye náci "fajnemesítő" intézetet működtetett, vagyonát elkobozták, könyveit elégették, és nemzeti büszkeségnek számított az elüldözése. Nobel-díjas kollégáinak egy része pedig a fejébe vette, hogy meg kell tisztítani az általa művelt "zsidó fizikától" az "árja fizikát".  

Jó hírek Einsteintől – nem jön vissza.

 

Felfuvalkodott hiúság, ahogy ítélkezni mer Németország felett, anélkül, hogy tudná, mi történik itt. (Ezek) a kérdések örökre érthetetlenek maradnak egy olyan ember számára, aki sosem volt német a szemünkben, aki zsidónak tartja magát és nem is több egy zsidónál.

 

Még nem akasztották fel.

Néhány vélemény az 1930-as évek német sajtójából Albert Einsteinről, aki ekkor már nem élt az országban, de külföldről próbálta felrázni a nemzetközi közvéleményt Hitler hatalomra jutása után.

 „Csend a gonosz szemében van” - mondta. Úgy érezte, ha ő is a hallgatást választja, az bűnrészessé tette volna.

1930 szeptemberében választásokat tartottak Németországban, és a nemzetiszocialisták nagy győzelmet arattak: 6,4 millió szavazattal – ami tízszerese volt két évvel korábbi eredményüknek – a képviselői helyek 18%-át szerezték meg. A szó: „náci”, többé nem asszociációt jelentett a bolondokházára, ahogy egy kommentátor írta. A Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt (NSDAP) a második legnagyobb párt lett, és hirtelen tiszteletreméltóvá vált.

Einstein 1914 óta élt újra hazájában, amikor is Max Planck meghívta a berlini egyetemre, illetve a Kaiser Wilhelm Gesellschafthoz (Vilmos Császár Társaság), hogy ott folytassa kutatásait. 15 évesen hagyta ott német középiskoláját, két évre rá elvesztette állampolgárságát is. 5 évig élt hontalanul Svájcban: elvégezte a műszaki főiskolát, dolgozni kezdett a szabadalmi hivatalban, majd 1905-ben felfedezései áttörést jelentettek a fizikában és meghozták számára az ismertséget. Innen költözött vissza, már svájci állampolgárként. Felvette tagjai közé a porosz tudományos akadémia is. Neki feltűnt, hogy a tagok "titkos tanácsos úrnak" és "őméltóságának" szólították egymást. "Úgy tűnt, hogy a legtöbb tag írásaiban is tartotta magát ehhez a páváskodó nagyzoláshoz, máskülönben azonban egészen emberiek voltak."

Azonban a német fizikusok hamarosan kezdtek két részre szakadni: a nemzetiszocialistákkal egyre inkább szimpatizálók állították, hogy csak egy szélhámos. Támadta Nobel-díjas is, például Johannes Stark vagy Lénárd Fülöp. Lénárdot az első magyar Nobel-díjasként emlegetik, de inkább németnek tartotta magát. A katódsugárral kapcsolatos vizsgálatai vezettek az elektron felfedezéséig, de ez a dicsőség már nem neki jutott. Főleg Einsteint hibáztatta, aki meghaladta őt. Már 1912-ben jelölték a tudóst fizikai Nobel-díjra, de nyolc alkalommal tagadták meg tőle a jelölések ellenére. Végül 1921-ben díjazták. A késlekedésben nemcsak a relativitáselmélet akkori vitatottsága, hanem Lénárd befolyása is szerepet játszott a jelölőbizottság tagja szerint. 

Lénárd először cikkeiben Einstein zsidó voltára terelte a szót, és ebből vezette le, hogy csak szélhámos lehet. Einstein rögtön észrevette, hogy munkásságának kritikája a tudományos érvekről a származására terelődött, ami abszurd volt. 1920-ban, a berlini Filharmónia nagytermében Lénárd nyilvános előadást tartott több kollégájával, hogy "leleplezzék", amikor váratlanul megjelent nézőként, és végighallgatta, hogy népszerűséget hajhászónak, plagizátornak és sarlatánnak nevezik. Egy hónap múlva Bad Nauheimban nyílt vitában védte nézeteit, de a közönség kifütyülte és közbekiabált, a rendőröknek is ki kellett vonulni. A botrány Londonig jutott, a németek nem győztek magyarázkodni, hogy nem céljuk elűzni az akkor már világhírű tudóst.

1922-ben szélsőjobboldali támadók megölték a német külügyminisztert, Walter Rathenaut, aki szintén fizikus volt, Einstein korábbi kollégája. Később egy férfit azzal vádoltak, hogy pénzt ajánlott az ő és más német zsidó értelmiségiek megöléséért, bűnösnek találták, de csak pénzbüntetést kapott. Egy nő pedig fenyegető leveleket írt a tudósnak, és a házukba is betört, majd elvitték a rendőrök. Végig kellett néznie Berlinben a nemzetiszocialisták előretörését, akikre sokan Hitler miatt szavaztak - megerősítve bizalmatlanságát a német politikai élet iránt, de még ekkor sem látta tartósnak a veszélyt: „nem élvezem Hitler úr ismeretségét. Ő Németország üres gyomrából él. Amint a gazdasági feltételek javulnak, nem lesz többé tényező.” A következő két évben azonban mások előtt felismerte, hogy cselekedni szükséges az ország általános „patológiája” miatt, amelynek a nemzetiszocializmus egy tünete volt.

A tovább erősödő náci párt nem késlekedett elítélni, „zsidó perverziónak” nevezve a relativitáselméletet. Kollégái végképp két részre szakadtak: a nemzetiszocializmus hívei Lénárd és Stark vezetésével azzal vádolták, hogy "zsidó fizikát" művel az "árja fizikával" szemben, amelyet meg kell tisztítani tőle és a hozzá hasonlóktól. Megjelentettek egy könyvet, Száz szerző Einstein ellen címmel (Hundert Autoren gegen Einstein), amelynek célja volt, hogy "a követői által keltett megfélemlítéssel szemben felmutassa ellenfelei erejét". A tudós annyit fűzött hozzá, hogy a relativitáselmélet megbuktatásához nem kellett volna száz tekintély, elég lett volna egy apró tény is.

Hamarosan annyi névtelen halálos fenyegetést kapott, hogy nem mert egyedül az utcára kimenni szokásos sétáira. De ez nem jelentette, hogy el is hallgatott. Beszédeket tartott otthon és külföldön, bizottságokba járt, írt, kampányolt, bátorított másokat és pénzt gyűjtött. Azonban 1932 végére feladta reményeit – vagy illúzióit -, hogy a többé-kevésbé demokratikus német társadalom képes lesz túlélni a gazdasági összeomlást és a nácik egyidejű ténykedését. Németországot december 12-én hagyta el, feleségével, Elzával Kaliforniában telepedtek le. 1933. január 30-án Hitler letette a kancellári esküt. A Reichstag február 27-i felgyújtása, majd az SA és SS tisztogatásai megmutatták, hogy nincs visszaút. „Amíg csak van választásom, olyan országban szeretnék élni, ahol a szabadság, a tolerancia és a törvény előtti egyenlőség mindenkit megillet. Ezek a feltételek Németországban jelenleg nem teljesülnek.” – jelentette ki.

A válasz nem maradt el: elkobozták vagyonát, így elhagyott otthonát egy náci fiatalokat tömörítő szervezetnek adták, bankszámláját befagyasztották. Az ő könyveit is elégették - Thomas Mann, Sigmund Freud, Bertold Brecht és Erich Kästner művei mellett -, mert "nem volt helyük a nemzetiszocialista kultúrában". Büszkeség lett, hogy ha el tudták üldözni, akkor az összes zsidó származású tudóst el tudják majd űzni. A német országos lapok cikksorozatot indítottak ellene, amelyekben folyamatosan támadták. Fotója bekerült a nácik ellenségeit gyűjtő sorozatba egy lapban, a kép alatt ez állt: „Még nem akasztották fel.”

Mindez mégsem érintette mélyen. Nem úgy volt kollégái a porosz tudományos akadémián, akik miatt korábban vállalta a berlini kutatómunkát. Belgiumba utazott, és átadta a német követségnek lemondólevelét az akadémiai tagságáról – a visszakapott német állampolgárságról való lemondásával együtt. Közben a kormány utasította az akadémiát, hogy kezdjék meg a tudós kizárását, de beérkezett lemondása mindenkit meglepett. Feldühítette őket, hogy kilépett magától, mielőtt kirúgathatták volna. A területért felelős miniszter kiáltványt követelt, amelyben elítélik a korábban hősnek tekintett tagjukat. A tervezet lényege szerint: „nincs okunk, hogy sajnáljuk Einstein lemondását. Az akadémiát megdöbbenti részéről ez az idegen agitáció.”

Barátja, Max von Laue elborzadt az állásfoglalás kiadásától, és kirohant ellene egy rendkívüli megbeszélésen, április 6-án. A jelenlévő 14 tagból csak egy támogatta Lauét. Még Fritz Haber, az átkeresztelkedett, zsidó származású tudós és Einstein közeli barátja is a kiadás mellett szavazott. Max Plancknak, mint az akadémia egyik állandó elnökének Einstein külön írt, miszerint nem Németországot támadja, hanem a nácik tevékenységét, de ő azt válaszolta, mind a zsidó származás, mind a nemzetiszocializmus ideológia, amelyek nem férnek meg egymással. Mindkettőt helytelenítette és inkább lojalitását hangsúlyozta hazája felé. Nyilvánosan pedig sajnálatosnak nevezte a tudós viselkedését, „amellyel lehetetlenné tette, hogy tagsága folyamatos legyen az akadémiánál”.

Planck ekkor már elmúlt 70, központi szerepet töltött be a német tudományban, ezért lavírozott. 1933 májusában, kollégái unszolására személyes meghallgatást kért Hitlertől, hogy ne omoljon össze a tudományos élet. A kancellár azt mondta, nincs baja a zsidókkal, csak az, hogy kommunisták. Planck próbált reagálni, de Hitler kiabálni kezdett: "az emberek azt hiszik, hogy idegrohamokat kapok, de az én idegeim acélból vannak!" És tovább folytatta a zsidók szidását. A találkozó eredménytelenül zárult, Planck pedig elkeseredetten állapította meg: "képtelen voltam megértetni magamat...egyszerűen nincs nyelv, amelyen az efféle emberekkel szót lehetne érteni." 

A közben külföldre költöző Haber halálakor még mert emlékünnepséget szervezni, és sok zsidó származású kollégájának segített tovább dolgozni, de egy idő után őt is támadták, „fehér zsidónak” nevezve, mert továbbra is Einstein munkájával értett egyet. Egy törvény a zsidó köztisztviselők elküldését írta elő: Nobel-díjasok és a tudomány más jeles képviselői hagyták el az országot, például Lise Meitner, aki Svédországban adta meg az első magyarázatot a maghasadásra, vagy Szilárd Leó. Egy éven belül 1700 tanárt rúgtak ki a német egyetemekről, aki tudott, elmenekült. Planck 1938-ban lemondott akadémiai elnökségéről, miután az maradék függetlenségét is elvesztette.

A háború után vált igazán láthatóvá a nemzetközi közvélemény számára, milyen pusztítás ment végbe Hitler alatt. 

Einstein korábbi munkahelye, a Kaiser Wilhelm Gesellschaft 1911-ben a német tudományos élet megújítását célzó intézetként indult. Planck vezette a háború előtt, de mandátuma lejártakor a náci kormány nyomást gyakorolt rá, hogy ne akarja folytatni. Carl Bosch követte, a társaság pedig teljes mértékben a faji ideológia kiszolgálójává süllyedt, Emberi Öröklődési és Fajnemesítési intézetében áltudományos emberkísérletek zajlottak. Többek között az egyik kutató, Otmar von Verschuer ikreken kísérletezett, amelyhez Mengele küldött holttesteket Auschwitzból. Albert Vögler, a háború alatt kinevezett elnök 1945-ben öngyilkos lett. Utána Planck újra vezette egy évig, nem sokkal később meghalt. Idős korára csak árnyéka volt önmagának: egyik fiát kivégezték, miután részt vett a Hitler elleni merénylet előkészítésében. Egy év múlva a szervezet jogutóda a Max Planck Társaság lett, egy non-profit kutatóhálózat, melynek 80 intézete van országszerte. A Berlin közelében lévő intézet mellett még tavaly is találtak emberi maradványokat. 

Lénárd Hitler elkötelezett és feltétel nélküli támogatójaként annak bukása után aggastyánként feladta magát az amerikaiaknak. Ők elengedték, nem sokkal később meghalt. Johannes Starkot pedig - aki támadta német kollégáit is, például a fiatal és tehetséges Werner Heisenberget, aki saját magára kért SS vizsgálatot, hogy tisztázzák - négy év börtönre ítélték, szintén a náci kormány kiszolgálójaként, ezt letöltés közben felfüggesztették. 

Einstein többé nem vett részt Németországgal semmilyen közös munkában, és a számtalan felajánlott német kitüntetésből nem fogadott el egyet sem, a 6 millió zsidó életét követelő holokauszt miatt.

Az USA-ban is tevékeny volt, nemcsak a szavak szintjén: eskü alatt tett nyilatkozattal segítette vízumhoz jutni az Európából menekülő zsidókat. Cionista szervezeteknek gyűjtött pénzt, és részben ő alapította a Nemzetközi Mentő Egyletet. Rooseveltnek írt levelével hozzájárult az atomboma kifejlesztésének támogatásához, amikor hírét vette, hogy a nácik is sikerrel kísérleteznek (ez később tévedésnek bizonyult). De Hirosima után – a bomba támogatását megbánva - tett az atom békés célú felhasználásáért is.

Amerikában sem egyértelműen fogadták a hatóságok: megkapta az állampolgárságot, de nem sokkal megérkezése után az FBI nyitott róla egy titkos aktát, miután nem szűnt meg felszólalni társadalmi ügyekben sem, így felemelte a hangját a rasszizmus ellen: például amikor az afroamerikai énekes Marian Andersontól megtagadta egy szálloda, hogy szobát kapjon, és kitiltották az éttermekből is, ő és felesége meghívták a házukba. Később kijelentette, hogy a szegregáció a fehér emberek betegsége. Ennyi elég is volt J. Edgar Hoovernek, az FBI leghosszabb ideig hivatalban lévő igazgatójának, hogy figyeltesse. Hoover meg volt győződve, hogy radikálisan szélsőséges. Sokan jártak így, az FBI akkor számtalan embert figyeltetett a legkisebb gyanú alapján is, akik ellen nem folyt nyomozás köztörvényes ügyekben.

A róla szóló akta már 1427 oldalnál tartott a lehallgatásokból és felbontott levelezésekből álló információk alapján, amikor 1955-ben Einstein meghalt. Ezzel be is fejezhették a tudós kukájában való turkálást, aki egyébként talán hangosan nevetett volna a vádakon, ha tud róluk: rosszabbakat kapott otthonról, a náciktól. Egyáltalán nem volt megfélemlíthető egész életében, sőt, tartotta magát ahhoz, amit még 1901-ben mondott, miszerint „az átgondolatlan tekintélytisztelet az igazság legnagyobb ellensége”.

Itt további idézeteit olvashatod.

 

 

Kép és forrás: Phillippe Halsman/TIME, pinterest.com, http://news.nationalgeographic.com/2017/04/science-march-einstein-fbi-genius-science/, https://www.theatlantic.com/science/archive/2017/06/einstein-germany-and-the-bomb/528534/, http://mult-kor.hu/20120607_150_eve_szuletett_lenard_fulop_nobeldijas_fizikus, http://www.fu-berlin.de/en/universitaet/leitbegriffe/gruendungsgeschichte/standort_mit_geschichte/kwi_anthro.html, Michio Kaku, Einstein kozmosza, HVG, 2013., https://en.wikipedia.org/wiki/Political_views_of_Albert_Einstein

A jövő okosvárosát tervezik lányok a V4 országokból

A jövő okosvárosát tervezik lányok a V4 országokból

A jövő okosvárosát tervezik lányok a V4 országokból

v4stem-camp.jpg40 lány számára indult V4 STEM elnevezéssel nemzetközi tábor a Visegrádi Alap támogatásával Nagykovácsiban. A matematika, a természettudományok, az informatika vagy éppen a mérnöki tudományok iránt érdeklődő 15-19 év közötti lányok olyan várost terveznek, ahol húsz-harminc év múlva élni szeretnének. Az egy hétig tartó közös munka során a résztvevők próbára teszik képzelőerejüket, fejlesztik kooperációs készségeiket, miközben megismerik a modern digitális eszközöket is.

A Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) évek óta dolgozik azon, hogy minél több középiskolás lány érdeklődését keltse fel a mérnöki, természettudományos és informatikai pályák iránt. Ezen törekvés szerves részeként valósították meg idén a Makerspace-szel szorosan együttműködve a V4 STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics) Camp elnevezésű tábort. 

A NaTE a Gender Studies (Csehország), a Perspektywy (Lengyelország) és az Aj Ty v IT (Szlovákia) partnerszervezetek segítségével 40, a V4 országbeli lánynak teremtett lehetőséget arra, hogy megtanuljanak önállóan és csapatban dolgozni, saját elképzeléseiket céltudatosan végigvinni a megvalósításig, megtanulják kezelni a kudarcot, fejlődjön problémamegoldó képességük, ezzel egyidőben pedig az alkotás örömének megélése magabiztossá, motiválttá tegye őket. 

„A nemzetközi táborba tíz-tíz résztvevő érkezett Csehországból, Szlovákiából, Lengyelországból és Magyarországról. A tapasztaláson, aktív bevonáson, játékosságon alapuló ismeretterjesztés és ismerkedés a technológiai trendekkel hatékonyabban szólítja meg a természettudományi területek iránt érdeklődő diákokat, mint a száraz tananyag. A résztvevőknek kitűnő lehetőségük adódik az angol nyelv gyakorlására és nem utolsó sorban kapcsolatépítésre és tapasztalatcserére is.” – nyilatkozta Szigeti Fanni, a NaTE ügyvezetője. 

Az urbanizációs folyamat mindenhol a világon egyik legintenzívebb fázisát éli, miközben a különböző technológiák is rohamosan fejlődnek. Az ötnapos együttlét alatt a lányok megtervezik és megépítik a jövő okos városát, amely önfenntartó, automatizált, nem bocsát ki káros anyagokat és amelyben különböző kultúrák élhetnek, alkothatnak együtt. 

A kivitelezés során klasszikus és modern technológiákat egyaránt felhasználnak: a hagyományos famegmunkálás, varrás, linóleumvágás ugyanúgy része lesz a folyamatnak, mint a 3D-nyomtatóval, lézervágóval, robotokkal végzett munka. A projekt a Visegrádi Alap finanszírozásával jöhetett létre, célja, hogy gyerekeknek és felnőtteknek is megmutassa, a technológia mindenkié, bárki képes lehet bonyolultnak tűnő, működő dolgok megalkotására.

Kép: NaTE, V4 STEM Camp/Facebook

Itt 15 programozást oktató oldalt találsz.

 

28 ezer km/h-val mozog, 700 ezer is lehet belőle, mi az?

28 ezer km/h-val mozog, 700 ezer is lehet belőle, mi az?

28 ezer km/h-val mozog, 700 ezer is lehet belőle, mi az?

hollywoodreporter.pngA Földön az élet minden nappal egyre jobban függ a világűrtől, anélkül, hogy ezt igazán érzékelnénk. Elég csak a technológiai fejlődésre gondolni, vagy arra, hogy hamarosan hétköznapivá válhat az űrturizmus. De mi történne, ha egy nap a GPS nem mutatná az utat, a tévében szünetjel lenne, vagy, ami rosszabb, nem tudnánk előre jelezni a következő hurrikánt? Akár 700 ezer, 28 ezer km/órás sebességgel közlekedő űrszemét, és a növekvő törmelékfelhője nemcsak a globális kommunikációt, hanem végső soron a Föld lakosságát is veszélyezteti, amely folyamat visszafordíthatatlanná válhat. Mivel minden nagy ütközés megelőzése nehéz és költséges is, egyre sürgetőbb a megoldás keresése.

 Milyen érzés, hogy elneveztek önről egy szindrómát?"

- kérdezik gyakran Don Kesslert, az első embert, aki az űrszemét kockázatait felismerte.

1957-ben Oroszország kilőtte a Szputnyik1-et, a Föld első mesterséges holdját. A következő 59 évben 4500 űrmissziót indítottak, és ezzel együtt űrtörmelékek tömkelegét is. Az egész félreértésből indult: azt hitték, a világűr elég tágas ahhoz, hogy két űrpályán lévő tárgy soha ne ütközzön össze, ezért hátrahagyhatóak különböző objektumok. Csak a meteoritok miatt aggódtak, pedig akadt volna más is.

Az első, aki figyelmeztetett a hibás feltevésre, Don Kessler volt, a NASA űrszemét programjának nyugalmazott vezetője, 1978-ban. Ő kezdett azon gondolkodni, hogy ha az ember által felbocsátott tárgyak összeütközhetnek, máris nagyobb gondot okozna, mint a meteoritok. Előrejelzése végül olyan problémává nőtte ki magát, amely csak a klímaváltozás nagyságához mérhető.

Mert űrszemétből rengeteg van: minden tárgy az, amely a Föld körül kering, és semmilyen célja nincs: rakétamaradvány, alkatrészek, használaton kívüli hasznos terhek, a követhetetlen, mm-es tárgytól a 2-10 tonnás méretűig. Akár a félretett holmik, amit melléképületben vagy hátsó kertben tárolunk: el is felejthetjük, de attól még ott van. Ez történik az űrben is, ahol különböző pályákon kering az űrszemét. Az űrpálya nem más, mint egy ív, amit egy, az űrben keringő tárgy leír, amely az alacsony, a közepes és a geoszinkron pályákon is mozoghat. Ezeken az amerikai légierő által azonosított 5-10 cm-nél nagyobb tárgyakból összesen 20 ezer kering, köztük 4900 műhold, amelyből csak 1100 aktív, minden más űrszemét. Ezek átlagosan 27 350 km/órás sebességgel mozognak, tízszer gyorsabban, mint a puskagolyó. Mint egy lőtér, ahol nagyon gyorsak a lövedékek. És hogy milyen sűrűek?

Minden űrsiklón száznál több becsapódás nyomát találják meg visszatérés után. Egy üveggolyónyi tárgy már a kézigránát erejével bír. Az 5 cm-nél kisebb tárgyakat pedig már követni sem lehet, ezekből akár 700 ezer keringhet a Föld körül. Sőt, létezik olyan becslés, miszerint az ennél is kisebb, 1 mm - 1 cm közötti törmelékből akár 150 millió is lehet.

A feladat adott: meg kell akadályozni, hogy ezek emberbe vagy űrhajóba csapódjanak. Ha ez megtörténik, két tárgy hangsebességgel való ütközésekor azok már folyadékként viselkednek. Olyan, mintha minden irányból felrobbanna valami. Ha ezek az ütközések összeadódnak, beindul a Kesslerről elnevezett szindróma, amely egyetlen ütközésnél is láncreakciót jósol. Azaz megsokszorozódik az ütközések növekedése, hiszen eleve több darabra szakad egy tárgy, amelyek annál nagyobb eséllyel ütköznek tovább más tárgyakkal. Így már törmelékfelhő alakul ki, minden műholdat, űrsiklót és űrállomást veszélyeztetve.

Ez gyakorlatilag az űrkutatás és űrutazás végét jelentené.

via GIPHY

25 év után lehet műholdat kivonni a pályáról, azaz legalább az irányításának eddig működnie kell, hogy lehessen mozgatni. Emellett az űrsiklókra pajzsokat tesznek, több rétegből, hogy megfogja a becsapódó tárgyat. De ettől nehezebb is lesz, és könnyebben is eltalálja a törmelék.

Ha követhető tárgyak közelednek egymáshoz, az amerikai légierőre van szükség. Világszerte 25 földi radart és szenzort működtetnek az űrszemét követéséhez, de még a nagyobb tárgyakat is nehéz úgy mozgatni, hogy elkerüljék egymást, mert a pályák is folyamatosan változnak. A légierő figyelmeztetésére pedig csak 80 tárgy képes manőverezni. Például a Hubble űrtávcső nem tud.

Űrhajó fellövésekor figyelik annak pályáját, és akkor engedélyezik a kilövést, ha semmi nem keresztezi az útját. De ha valami már pályán van, azt sokkal nehezebb megvédeni. Az űrállomások 300–400 km magasságban tartózkodnak, ebben a térségben különösen veszélyes ezeknek a tárgyaknak a mozgása, mégis a legnagyobb veszélyt a 800–1500 km-es zónában mozgó objektumok jelentik, a földmegfigyelő holdak magasságában. 

Azt hitték, a fentiek betartásával megelőzik a problémát, amikor 2007-ben a kínaiak úgy döntöttek, szétlövik a saját műholdjukat, a Feng Yun 1C-t. 3300 követhető törmeléket hoztak létre, részben erődemonstrációból – hivatalosan űrszemét csökkentési kísérletként. 2009-ben pedig a Szibéria felett keringő Iridium műhold ütközött az egy évtizede használaton kívül lévő orosz katonai műholddal, 600 darabra szétesve, egy rossz manőver miatt. Először semmisült meg működő tárgy.

 A két esemény minden addigi erőfeszítést lenullázott.

space-debris-visualizing-the-risk-and-informing-stakeholders-s2-a119.png

Országok, amelyek rendelkeznek műholddal, vagy képesek műholdat indítani

Hogyan lehet kitakarítani hát a világűrt?

Minden minden nagy ütközés megelőzése nehéz és költséges művelet, egyre sürgetőbb a megoldás keresése. Az egyik ötlet, hogy bizonyos zónákra korlátoznának űrbeli tevékenységeket. Másrészt, a használaton kívüli, de kevés üzemanyaggal még rendelkező műholdakat célzottan valamelyik óceán felé irányíthatják, de itt lakott területeket, repülők és hajójáratok mozgását is figyelembe kell venni. Amennyiben a kapcsolat megszakad, a műhold véletlenszerű helyen és időben léphet a Föld légkörébe.

Egy japán, halászhálókat gyártó cég fejlesztett egy speciális, űrszemetet befogó eszközt, mely alumíniumból és acélsodronyból álló hálóként lelassítja a befogott űrszemetet, amely azután a légkörbe érkezve megsemmisül. Az első kísérlet idén azonban nem sikerült: a próbatestet nem tudta elengedni a szerkezet, majd a kábel kiengedése ütközött nehézségekbe. Egy angol cég pedig miniatűr műholdat fejlesztett, a Snap–1-et, amely összegyűjti és a sztratoszféra szélére tolja az űrközi szemetet, amely aztán a Föld sűrűsödő légkörébe érve elég; bár alkalmanként előfordul, hogy egy-egy űrhulladék visszatér a Földre (átlagosan napi egy darab).

stuff_in_space.png

A teljes megoldás tehát még várat magára, de a probléma jelentőségét segít megérteni az is, hogy ma már élőben is követhetőek a tárgyak a Stuff in Space oldalon (a képen a kilőtt FY-1C törmelékének pályája).

A Nemzetközi Űrállomást (ISS) is folyton érik becsapódások, többször kerültek törmelékfelhőbe, amit már nem tudtak elkerülni. 2011-ben a biztonság kedvéért átszálltak a Szojuz űrhajóba és felkészültek a menekülésre egy űrszemét miatt, amely végül 250 méterrel mellettük haladt el. Jelenleg átlagosan 70 elkerülést tesznek évente, a többi becsapódással „együtt kell élniük”. Eddig négyszer kellett elhagyniuk az állomást az ISS működése óta.

Itt a fizika megoldatlan kérdéseiről olvashatsz.

 

 

Forrás: https://conference.sdo.esoc.esa.int/page/programme, https://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%B0rszem%C3%A9t, Collision Point, Az űrtisztítási verseny, 2012., http://www.themarketforideas.com/space-debris-visualizing-the-risk-and-informing-stakeholders-a119/, Gravity, hollywoodreporter.com

Rekordot döntött a lányok érdeklődése a mérnöki pálya iránt

Rekordot döntött a lányok érdeklődése a mérnöki pálya iránt

Rekordot döntött a lányok érdeklődése a mérnöki pálya iránt

ge_digital22017.jpgAz eddigi legmagasabb résztvevőszámmal, 1840 diáklány ismerkedett a technológiai pályákkal a Lányok Napján, országszerte 77 helyszínen, ami rekord a program történetében. Kimutatások szerint több tízezer mérnöki állás betöltetlen ma hazánkban. Ez a hiány jelentősen csökkenthető lenne, amennyiben a lányok legalább olyan arányban választanának mérnöki pályát, mint amilyen arányban teszik ezt a fiúk. Az eseményt szervező Nők a Tudományban Egyesület 2020-ra megduplázná a műszaki karokon tanuló nők arányát, hozzájárulva egzisztenciális biztonságuk növeléséhez. 

Lányok Napja kezdeményezés a „Take your Child to Work Day” elnevezésű amerikai kezdeményezésből indult el, mindkét programot évente április utolsó csütörtökén rendezik meg. A résztvevők idén tervezhettek digitális kampányt, programozhattak robotot, ellátogathattak információ-biztonsági taktikai adatközpontba és Future zónába, kipróbálhattak VR-szemüveget vagy azt is megtudták, mit csinál egy etikus hacker. 

Kimutatások szerint több tízezer mérnöki állás betöltetlen ma hazánkban, ami orvosolható lenne, ha a lányok legalább olyan arányban választanának mérnöki pályát, mint amilyen arányban teszik ezt a fiúk. Egyre több cég ismeri fel annak jelentőségét is, hogy a tapasztaláson, aktív bevonáson, játékosságon alapuló ismeretterjesztés és ismerkedés a technológiai trendekkel, a jövő munkahelyeivel hatékonyabban szólítja meg a pályaválasztás előtt álló diákokat, mint a száraz tananyag. Így lehetőségük adódik arra, hogy az egyes szakmákról ne csak elképzelésük legyen, és például hangzatos kicsengésük alapján válasszanak pályát, hanem tudatosan, már saját tapasztalatuk segítségével. 

A műszaki pályák versenyképesek, kreatívak, rugalmasak, folyamatosan megújulnak, és biztos megélhetést nyújtanak. Ahhoz azonban, hogy az előítéleteket és a rögzült sztereotípiákat leküzdhessék a mai középiskolások, választásukat támogató tanárokra, szülőkre és nagyobb tájékozottságra is szükségük lenne.  

„Kedvenc tantárgyaim a matematika, az informatika és a fizika, ezért is szeretnék mérnök informatikusként dolgozni a jövőben. Így amikor döntenem kellett, hova menjek a Lányok Napján, egyértelmű volt, hogy valami informatikával kapcsolatos programra szeretnék jelentkezni. Végül a választásom a debreceni IT Services Hungary-ra esett. Nagyon megfogott a családias légkör és az, hogy szívesen fogadnak mindenkit nemtől függetlenül és előítéletek nélkül.” 

– mondta az egyik résztvevő diák, Borz Barbara. 

Az informatikai tudás nemtől független, csak bátorítás és biztatás kell a nőknek is, hogy kellően hinni tudjanak a képességeikben és azok hasznossá tételében. Ma ötven középiskolás lányt inspiráltak kollégáim a Legyél Te is informatikus előadásunkkal, interaktív innovációs terünk, a Future Zone bemutatásával, valamint pályaorientációs beszélgetéssel. A visszajelzések szerint bízhatunk abban, hogy később hatékony részesei lesznek az ICT piacnak és talán lesznek többen is, akik majd nálunk dolgoznak.” - mondta Kaszás Zoltán, a hazai piacvezető infokommunikációs vállalat, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója.   

Kép: Bosch/Facebook

Lencsés Gergő, a GE Power veresegyházi gyárának vezetője szerint: “A veresi gyárban nem teszünk különbséget munkavállalók között semmilyen diszkriminatív alapon; csak az számít, hogy ki mennyire ért a szakmájához, hogyan viszonyul a munkatársaihoz és mennyire elkötelezett a rá bízott feladat iránt. Remélem, hogy a nálunk szerzett pozitív tapasztalatok segíthetik őket abban, hogy a mérnöki pálya felé orientálódjanak és nekünk pedig lehetőséget nyújt arra, hogy megmutassuk, milyen szép és izgalmas szakma a miénk.” 

A program hazai elindítója a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE), hosszú távú célja, hogy megfordítsa a lányok pályaválasztási szokásaiban uralkodó trendet és felhívja figyelmüket a természettudományokhoz, technológiához, mérnöktudományokhoz és informatikához szorosan kapcsolódó pályákra. 

Borítókép: GE Digital Careers. A tavalyi esemény képei itt láthatók.

Amerika legkeményebb iskolaigazgatója

Amerika legkeményebb iskolaigazgatója

Amerika legkeményebb iskolaigazgatója

o-dozier-2-570.jpgAmikor Elizabeth Dozier 31 éves matematika tanárnő elfogadta a chicagói Fenger középiskola igazgatói posztját, sejtette, hogy nem lesz egyszerű dolga, de a valóság felülmúlta addigi elképzeléseit is. Két hete töltötte be a posztot, amikor az iskolától nem messze 15, többségében Fenger diák verekedett össze. Nem volt náluk fegyver, de az ott talált deszkákkal fejbe vágták a 16 éves Derrion Albertet, aki elvesztette az eszméletét. Ez nem volt elég, ahogy a földön feküdt, többen is fejbe rúgták, aminek következtében életét vesztette.

Abban az évben számtalan ilyen eset történt, azonban egy nézelődő az egészet felvette, és feltöltötte a netre. Nemcsak a Youtube-on, hanem a kábeltévéken is leadták, az iskolát pedig megrohanta az országos média. Műholdas közvetítőkocsik álltak hetekig az iskolánál, miközben tiltakozások indultak. Végül a legfőbb ügyész, Eric Holder is meglátogatta az iskolát és a diákokat. A frissen kinevezett igazgatónőnek pedig szembe kellett néznie a valósággal, hogy mit jelent középiskolát vezetni éppen akkor, amikor a gyilkossági ráta megugrott az egyébként is nagyon rossz bűnözési statisztikával rendelkező Chicagóban.

Liz Dozier Chicagótól nem messze nőtt fel. Meglehetősen nehéz körülmények között: anyja apáca volt, aki azzal foglalkozott, hogy fogvatartottakat látogatott a börtönben. Egymásba szerettek egy rabbal, és teherbe esett. Doziert anyja egyedül nevelte fel, és közben tanítónő lett, a fizetését pedig takarításból egészítette ki, hogy megéljenek lányával.

Aki szintén tanár lett, bár anyja óva intette a pályától, mert nem akarta, hogy ugyanúgy keveset keressen. Mégis anyja hivatását választotta és matematikát kezdett tanítani Chicago szegény negyedeiben, 2009-ig, amikor is felajánlották neki a Christian Fenger Középiskola igazgatói posztját. Ez hatalmas előrelépést jelenthet számára egy kívülálló szemszögéből, mégis lehetetlen küldetésnek bizonyult.

A Fenger enyhén szólva is válságban volt. Hogy mennyire, azt jól mutatja az iskola sajátos helyzete. Chicago legszegényebb negyedében, a South Side-on helyezkedik el. Régen jómódú környék volt, de elszegényedett az idők során. Földrajzilag messze esik a városközponttól, és súlyosan szegregált: míg Chicago egészére általában jellemző, hogy arányosan oszlik meg a népesség a fehérek, afroamerikaiak és spanyol ajkúak között, addig ezen a környéken 98%-ban afroamerikaiak élnek. Ennek ellenére egyáltalán nem hanyagolta el az iskolát a politika, sőt, a legjobb szakembereket szerződtették, hogy fejlesszék a diákok teljesítményét.

1995-ben Richard M. Daley polgármester saját gazdasági vezetőjét, Paul Vallast bízta meg a gyengén teljesítő iskolák felzárkóztatásával, aki rögtön a legrosszabb kategóriába sorolta a Fengert, ugyanakkor rengeteget tett az iskoláért, ahová maga is két évet járt. A tanárok továbbképzése mellett külön megerősítette az iskolába újonnan kerülő, kilencedikes gyerekek külön oktatását, hogy a képzésben maradjanak. Még 1999-ben matematikai és természettudományos részleget hozott létre: a NASA fizette fél millió dollárból az új természettudományos laboratóriumukat.

Mégis alig volt javulás. Ahogy a következő vezető, Arne Duncan idején, aki a Bill & Melinda Gates Alapítvány 21 millió dolláros támogatását is megkapta, amely később 80 millió dollárra nőtt, és már egész Chicago fejlesztését célozta. Azonban a Fenger továbbra sem javult, ezért bekerült a város legújabb iskola megújítási programjába, azaz lényegében már csak annyit tettek, hogy kirúgták az igazgatókat és a fél tanári kart.

Így érkezett meg Liz Dozier.

A Fenger azért is sajátos helyzetű, mert mind Vallas, mind Duncan elismert oktatási szakemberek: Vallas később részt vett a Katrina hurrikán által sújtott New Orleans iskolarendszerének újjáépítésében, Duncan pedig Obama oktatási minisztere lett 2009-ben. A Fengerrel mégsem boldogultak, állatorvosi lóként annak a példája lett, amelyben minden, hátrányos helyzetű gyerekek felzárkózását segítő programot kipróbáltak már, és semmi nem segített.

A gyerekek fele-kétharmada morzsolódott le minden osztályban a végzés előtt. Mindössze 4%-uk volt képes arra, hogy az egyetemi felvételi próbateszten átmenjen. Liz Dozier vezényelte le a megújítási programot, így ő is kirúgta a tanárok többségét. Fiatal, lelkes tanárokat vett fel, és nem adott nekik állandó státuszt, hogy azonnal eltávolítsa őket, ha szükségesnek látja. Ettől várta a csodát, de tévednie kellett: a probléma sokkal mélyebben gyökerezett.

Korábban részt vett egy képzésen, ahol azt sulykolták belé, hogy egy jó vezető a társadalmi problémáktól függetlenül is javítani tudja diákjai teljesítményét. De a gyakorlatban kellett rájönnie, hogy ez tévedés. Látszott, hogy a problémát nem lehet megoldani a közösség gondjainak figyelmen kívül hagyásával. A családok többsége alig tudta fizetni a számláit, a lányok egy része terhes volt, vagy már szült. Szinte mindenkit egyedül neveltek, vagy mostohaszülővel is éltek. Harmaduknak nem volt állandó otthona.

De a legrosszabb a chicagói bűnözési ráta. Kétszer olyan magas az emberölések száma, mint például New Yorkban: 2008-ban, Dozier Fengerbe érkezése előtt 83 kamaszt öltek meg, és további 600-at meglőttek a városban, az ottani bandaháborúk következtében. Míg Chicago belvárosában nyugodt életet lehet élni, addig itt nem csökken a gyilkosságok száma: az USA 3. legnagyobb városának szegénynegyedeiben tavaly is több mint 3000 embert lőttek le, gyakran gyerekeket. Az okok között említik ezen csoportok széttöredezetté válását: szétszóródva, váratlanul tör ki a lövöldözés, sokszor járókelőket, velük lévő gyerekeket is eltalálva. Emellett a környék olyan szegény, olyan kevés a munka, hogy sokan végül bűnözővé válnak, így jellemző az is, hogy a kamaszok bekerülnek valamelyik bandába, amelyek aztán egymással harcolnak az utcákon.

És az iskolában: Derrion Albert halála után egy hónappal már az iskolában törtek ki a harcok. Három különböző emeleten zajlottak, mire kiértek a rendőrök, és több óra után tudtak elvinni öt diákot, majd újra megnyitották az iskolát.

Dozier ezután minden erőszakos vagy csak arra utaló viselkedést tíznapos felfüggesztéssel büntetett. Ha összeverekedtek a diákok, azonnal rendőrt hívott, és akit tudott, kirúgott az iskolából. Már odáig jutott, hogy fegyveres biztonsági őröket alkalmazott, akik járőröztek a folyosókon. A diákoknak azonosító kártyájuk lett, ezzel mozoghattak az iskolában, becsengetéskor azonnal be kellett menniük a termeikbe, és ha óra közben mosdóba kellett menniük, magukkal vittek egy félméteres, élénksárga engedélyt. Részlegesen sikerült stabilizálni a helyzetet, de egyre inkább érezte, hogy ez nem lehet megoldás.

liz.pngA főügyész és Duncan félmillió dolláros támogatást adtak csak a Fengernek. Tanácsadási programot indítottak a gyerekekben lévő traumák feldolgozására, amelybe az egész családot bevonták. Dozier a 25 legproblémásabb gyereket külön mentorálási programba küldte. Ebben olyan chicagói felnőttek vállaltak szerepet, akik közül többen maguk is jártak a Fengerbe, illetve átéltek hasonló traumákat gyerekkorukban, és példakánt szolgálhattak a gyerekeknek. A cél már nem az lett, hogy fegyelmet tartson mindenáron, hanem, hogy segítsen a szegénység következtében előállt társadalmi, családi problémák megoldásában, amelyek teljesen meggátolták a gyerekeket, hogy normális életet élhessenek. Azt is, akivel problémák voltak, és azt is, aki elszenvedte a környezete által generált problémákat, hiszen így csak azzal tudtak foglalkozni, hogy túléljék a következő napot, nem azzal, hogy jól teljesítsenek.

Jó példa erre az a fiú, akit kezdetben el akart távolítani az iskolából, és fél évre át is helyeztette egy másik intézménybe. Közben talált neki egy mentort is, aki korábban hasonló körülmények között nőtt fel, és szintén volt gondja a rendőrséggel, de felnőttként sok sorstársának segített talpra állni.

Duncant közben felváltotta a városvezetésben Ron Huberman, ekkor olyan rossz volt a helyzet, hogy az új polgármester, Rahm Emanuel, Obama korábbi fehér házi vezetője tőle már azt kérte, akadályozza meg, hogy a diákok megöljék egymást. Ehhez egy CompStat nevű, akkor modern adatelemző rendszert is használtak, amely statisztikai adatokból azonosította azokat, akik két éven belül várhatóan erőszakos bűncselekmény áldozatává válhatnak. A fiú azért is került a programba, mert az adatelemzés ebbe a körbe sorolta.

A mentorálás során nem úszta meg, hogy katonai kiképzőtáborba is elküldjék, ahol fegyelemre szoktatták, de a viselkedése okait a mentorprogram tárta fel: az egyik nagybátyját a szeme láttára lőtték le. Ami ennél is jobban megviselte, hogy a bátyja – aki a seregbe menekült inkább – rablás áldozata lett, a laktanyájához közel. A fiúban ekkor eltört valami, a traumája kezeletlen maradt, és egyre rosszabb társaságba keveredett, amíg a mentora és végül is Dozier, közbeléptek. A mentoroknak közel sem volt könnyű dolguk, nem egy mentorált végül lecsúszott, bűnöző lett, vagy megölték. De sok gyerek van, akit megmentettek, továbbtanult vagy elhelyezkedett valahol.

extralarge.jpgLiz Dozier 2015 nyarán adta fel, és közölte a tantestülettel, hogy a jövő tanévtől már nem lesz többé a Fenger igazgatója. Elfogytak az állami támogatások is. Megpróbáltak még forrást szerezni, ebben segített nekik Robert Redford, aki a producere lett egy Chicagóról szóló dokumentumfilm sorozatnak. A Chicagoland hatására Amerika-szerte ismertté vált, és az iskola hozzájutott szinte azonnal 100 ezer dollárnyi adományhoz, de ez is kevésnek bizonyult.

Az ő idején a Fenger diákjainak 80%-a szerezte meg a középiskolai végzettséget, szemben a korábbi 30%-kal. Csökkent a lemorzsolódás, a hiányzások száma, és végül rendet tudott tenni a város legrosszabb környékének iskolájában. A távozása nagyon rossz jel mind az iskolában dolgozók és tanulók, mind a környéken élők szerint.

Jelenleg a Chicago Beyond nevű alapítványt vezeti, amely gyerekek biztonságával és iskolai végzettségük megszerzésének támogatásával foglalkozik. Arne Duncan szintén sokat tesz a városért és az oktatásért, most, hogy az Obama adminisztrációval együtt távozott az oktatási miniszteri posztról. Chicago 3 milliós város, de agglomerációjával együtt már a 9 milliót közelíti, ezzel az USA 3. legnagyobb városa. A városban 60 ezerre teszik azoknak a fiataloknak a számát, akiknek nincs munkájuk és nem is tanulnak.

Itt a sikeres magyar oktatás példáiról olvashatsz.

 

 

Képek és forrás: Paul Though: Segítsük kibontakozni gyerekeinket, HVG, 2013., https://www.dnainfo.com/chicago/20150618/roseland/chicagoland-superstar-principal-liz-dozier-resigns-from-fenger-high-cps, https://en.wikipedia.org/wiki/Murder_of_Derrion_Albert, http://brightcove.vo.llnwd.net/e1/uds/pd/717773684/717773684_3754638939001_Takes-Names-140828-Dozier-V4.mp4?playerId=62129015001&lineupId=&affiliateId=&pubId=717773684&videoId=3754160750001, http://edition.cnn.com/videos/world/2016/08/30/chicago-beyond-liz-dozier-interview-amara-walker.cnn/video/playlists/gun-violence-in-america/, http://www.chicagotribune.com/topic/education/schools/high-schools/fenger-academy-high-school-OREDU0000002265-topic.html, http://www.chicagotribune.com/news/local/breaking/ct-chicago-fenger-principal-quits-met-20150619-story.html, http://www.chicagotribune.com/business/liz-dozier-cnn-jpg-20160405-photo.html, https://444.hu/2016/09/13/tobb-mint-3000-embert-lottek-le-iden-chicagoban, https://444.hu/2013/06/21/chicago/, http://www.huffingtonpost.com/2014/03/24/liz-dozier-chicagoland-cnn_n_5007924.html     

Kutatónőket díjaztak az MTA-n

Kutatónőket díjaztak az MTA-n

Kutatónőket díjaztak az MTA-n

women-in-science_0.jpgNegyedszer adták át a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat az információs technológia, a műszaki tudományok és az agrártudományok terén dolgozó kutatónőknek. Az elismerést olyan, szakterületükön kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatónők kaphatják, akik készek részt vállalni a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítéséből a fiatal lányok körében, így inspirálva környezetüket. A díjak odaítéléséről az alapító Nők a Tudományban Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia közösen dönt. Fontos ez azért is, mert itthon a nők aránya a kutatói pályán még mindig alacsony: a természettudományokban 23%, a műszaki tudományokban 18%. 

A Nők a Tudományban Kiválósági Díj 2016 nyertesei 

 

Információs technológia

„Nagy örömet jelent számomra a díj elnyerése, hiszen így szélesebb körben is közvetíteni tudom, hogy nőként is lehet tudományos sikereket elérni egy "férfiasnak" tekintett szakterületen. Egyúttal útmutató is lehet a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára, hogy kövessék az álmaikat és válasszanak olyan foglalkozást, amit szívvel-lélekkel tudnak végezni, függetlenül attól, hogy mennyire "férfias" vagy "nőies" szakma a közvélemény szerint.” - mondja Dr. Vincze Veronika, akinek szakterülete a számítógépes nyelvészet. A Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársaként és az MTA-SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportjának tagjaként arra törekszik, hogy az elmélet nyelvészetben elért eredményeket a számítógépes nyelvészet gyakorlatában is minél nagyobb hatásfokkal alkalmazza, illetve a számítógépes nyelvészeti eredményeket a gyakorlati életben is hasznosíthatóvá tegye.

 

Műszaki tudományok

„Nagyon örülök a díjnak, nagy megtiszteltetés. Örömmel tölt el, hogy az amit napról napra, hétről hétre apró lépésekben hozzáteszünk a csoportommal a tudományterülethez elegendő ennek a nagy presztízsű díjnak az elnyeréséhez. Ezen felül fontosnak tartom, a lehetőséget, amit a díj jelent, hogy a társadalom és főleg az iskolások és szüleik, egyetemi hallgatók és fiatal kutatók számára megmutassuk, hogy ma már családos nőként éppen olyan sikeres lehet valaki a tudományos pályán a műszaki területeken is, mint bárki más. A díj alkalmat teremt arra is, hogy megköszönjem a családom mellett mindazoknak a támogatást, akik mentorként, főnökként és munkatársként lehetővé tették, hogy azzal foglalkozzam, ami mindennapi örömöt jelent nekem: az egyetemi hallgatókkal együtt végzett kutató-fejlesztő tevékenységgel.” – mondja Kózelné dr. Székely Edit Éva, akit a Budapesti Műszaki Egyetem docenseként a szuperkritikus fluidumok alkalmazási területeinek bővítésével, és a lejátszódó folyamatok leírásával foglalkozik. Kutatása kapcsán enantiomer elválasztási és továbbtisztítási módszert fejlesztettek ki. A szuperkritikus oldószer alkalmazásánál lehetőség nyílik új, korábban nem létező termék előállítására is. Felhasználási területe például az élelmiszeripar, a gyógyszer- és növényvédőszer ipar.

nate_dij.jpg

 

Agrártudományok

„Köszönöm szépen az elismerést és remélem hogy munkám során sok fiatal hölgynek be tudom mutatni a kutatói pálya szépségeit, valamint a természetvédelem és a gyepgazdálkodás fontosságát." - mondja Dr. Valkó Orsolya, akit a gyepgazdálkodás területén elért eredményeiért díjazott a bizottság. Kutatásainak célja, hogy olyan megoldásokat dolgozzon ki és teszteljen a mezőgazdasági művelés körülményei között, amelyek sikeresen és széles körben alkalmazhatók az ökológiai gazdálkodásban és segítik összehangolni a gazdálkodók, illetve a természetvédelem céljait. A díjazott a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének adjunktusa.

A tavalyi díjazottakról itt olvashatsz.

 

 

Kép: Balogh Zoltán/MTI, muszaki-magazin.hu 

Minden idők 30 legrosszabb tech jóslata

Minden idők 30 legrosszabb tech jóslata

Minden idők 30 legrosszabb tech jóslata

apple.jpgTévedni emberi dolog, mi sem mutatja jobban, mint hogy a legnagyobbakkal is előfordul. A következőkben 30 olyan, a technológiai fejlődéssel, találmányokkal kapcsolatos jóslatot olvashatsz, amelyeket többségében a téma akkor elismert szakértői hangoztattak. Akiknek többnyire még életükben szembesülniük kellett hibájukkal, hiszen a fejlődés korábban is robbanásszerű volt, ezért akár néhány év már megcáfolta a legjobb szakértőt is. Ma, tekintve az infokommunikáció napról napra a szemünk előtt zajló változásait, még tanulságosabbak a lenti esetek.

 

1. "Mindenki úgy fog erre emlékezni, mint egy nyilvánvaló tévedésre."

- Henry Morton, a Stevens Institute of Technology elnöke Edison villanykörtéjéről, 1880.

2. „A vonatok nem közlekedhetnek túl nagy sebességgel, mert az utasok levegő hiányában megfulladnak.” 

3. „A gőzhajó sohasem lesz képes áthajózni az Atlanti-óceánt, mert több szénre volna hozzá szüksége, mint amennyit elbír.”

- Dionysius Lardner, természettudomány professzor, 1823.

4. „A váltóárammal való bohóckodás nem több, mint időpocsékolás. Soha az életben senki nem fogja használni.” 

 - Thomas Edison Nikola Tesla találmányáról, 1878.

  5. "Közel járunk ahhoz, hogy mindent tudjunk a csillagászatról." 

 - Simon Newcomb, csillagász, 1888.

6. „A röntgensugár nem több, mint kitaláció.” 

7. „A léghajó vagy a repülőgép soha nem lesz a gyakorlatban működőképes.” 

 - Lord Kelvin, kémikus, 1885., 1895.

 8. "Minden kétséget kizárhatóan mondhatom, hogy a Párizsi Világkiállítással együtt az elektromos világításnak is vége lesz, és soha többé nem hallunk majd arról." 

 - Erasmus Wilson, oxfordi professzor, 1899. 

9. “Még ezer évig nem fog repülni az ember.” 

 - mondta elkeseredésében az egyik Wright-fivér egy kudarcuk után, 1901-ben.

10. „Lovakat mindig is fogunk használni, de az automobil csak múló szeszély marad.” 

- a Michigan Bank elnöke Henry Ford ügyvédjének, 1903.

11. “Jó terv, csak egy dologról feledkeztek meg: a gőzmotor működéséhez szilárd talapzat kell.” 

 - a brit tudományos akadémia elnöke a gőzhajóról.

12. “A fájdalom a sebészeti beavatkozások örökös velejárója lesz.” 

 - Alfred Velpau, a párizsi egyetem orvostudományi karának professzora, 1840., az éter használatának bevezetése előtt.

13. “Ez a telefon nevű dolog túl sok hiányossággal bír ahhoz, hogy telekommunikációs eszközként komolyan vegyük.” 

 - Western Union, amerikai postaszolgáltató, 1876.

14. „Lehet, hogy az amerikaiaknak szükségük van a telefonra, de nekünk biztosan nincs. Túlkínálat van a futárokból.” 

 - Sir William Preece, a Brit Postahivatal főtanácsadója és szakmérnöke, 1878. Tény, hogy általában a brit lakosság igényeire gondolt, nem a postáéra. Később ő is távíró és telefon rendszerek fejlesztésével kezdett foglalkozni.

15. „Japán túl szegény ország ahhoz, hogy olyan luxuscikkeket, mint a televízió, megengedhessen magának.” 

 - a Toshiba elnöke, 1955.

16. "A világpiac potenciális igénye a fénymásolóra legfeljebb 5000 darab." 

 – IBM, 1959.

17. “Míg az ENIAC számológép 19 ezer vákuumcsővel van felszerelve és 30 tonnás, a jövőben a kompjútereknek talán ezer cső is elég lesz, és az is lehet, hogy nem lesznek nehezebbek másfél tonnánál.” 

 - Popular Mechanics magazin, 1949.

18. “Nincs olyan ok, amiért valaki számítógépet akarna az otthonába.” 

 - Ken Olson, Digital Equipment Corporation elnöke 1977-ben a Jövő Társadalma konferencián nyilatkozott így. Bár később azt mondta, hogy a szövegkörnyezetből kiragadott részlet volt, és nem pont így értette.

19. “Az Apple-t be kell zárni és a tőkét vissza kell juttatni a részvényeseknek.” 

 - Michael Dell, 1997.

20. „Az internet egy éven belül teljesen összeomlik.” 

 - Robert Metcalfe, 1995., az Ethernet feltalálója.

21. „Az űrutazás a legtökéletesebb ostobaság. Nem gondolom, hogy erre bárki is elég pénzt tudna áldozni….Miért lenne ez jó nekünk?” 

  - Sir Richard Woolley, angol csillagász, 1956.

22. „A televízió soha nem lesz képes piaci részesedést szerezni magának, mert az emberek már az első hat hónap után unni fogják, hogy minden este egy pozdorjalemezből készült doboz előtt ücsörögjenek.” 

 - Darryl F. Zanuck, a 20th Century Fox elnöke, 1946.

23. „Az ember sohasem fog eljutni a holdra, a jövő összes tudományos felfedezése ellenére sem.” 

 - Dr. Lee De Forest, a vákuumcső felfedezője.

24. "A maghasadásból származó energia nagyon gyenge fajta. Aki azt reméli, hogy ebből valódi energiaforrás lesz, képzelődik." 

 - Ernest Rutherford.

25. "Egy rakéta sosem lesz képes kilépni a Föld légteréből." 

 - New York Times, 1936. 

26. "Sohasem építenek majd ennél nagyobb repülőgépet." 

 - a Boeing egyik mérnöke a kétmotoros, a tíz személyt befogadni képes 247-es első útja után.

27. "Gyakorlatilag semmi esély arra, hogy a kommunikációs műholdak jobb telefonos, televíziós, rádió vagy távirati szolgáltatást fognak majd biztosítani az Egyesült Államokon belül." 

 - T. Craven, a Szövetségi Kommunikációs Bizottság elnöke, 1961. 

28. "A televízió halálra van ítélve. Csak egy pillanatnyi érdekesség." 

 - Mary Somerville, a rádiós oktatóműsorok úttörője, 1948.

29. "Mindenki azt kérdezi tőlem, az Apple mikor fog mobiltelefont gyártani. A válaszom, hogy valószínűleg soha." 

- David Pogue, The New York Times, 2006. 

30. „Semmi esély arra, hogy az iPhone jelentős piaci részesedést érjen el. Semmi esély.” 

- Steve Ballmer, Microsoft, 2007.

 

Itt Albert Einsteintől olvashatsz a fentieknél előremutatóbb idézeteket.:)

 

 

Kép és forrás: http://www.businessinsider.com/false-predictons-2012-5https://en.wikiquote.org/wiki/Incorrect_predictionshttps://www.scientificamerican.com/article/pogue-all-time-worst-tech-predictions/http://www.pcmag.com/article2/0,2817,2484583,00.asp

15 úttörő nő a „tech” szektorban

15 úttörő nő a „tech” szektorban

15 úttörő nő a „tech” szektorban

r_i_curie3.jpgFebruár 11-e a Nők és Lányok a Tudományban nemzetközi napja, az ENSZ döntésének köszönhetően. Ma a kutatóknak csak 30%-a nő, Magyarországon ez az arány még kisebb, 27%, amelynek növelése érdekében az UNESCO főigazgatója, Irina Bokova emelte fel a szavát legutóbb. Ennek történelmi okai is vannak, a nők később szerezhettek érettségit, diplomát, doktori címet, de kutatói munkát is, illetve sokáig fizetést sem kaptak egyetemi tanári, kutatói állásokban. A következő 15 nő többsége ezekben az időkben játszott úttörő szerepet a saját területén.

 

Űrkutatás, csillagászat 

1. Vera Rubin

A sötét anyag névadója. A sötét anyag megfoghatatlan alkotóeleme az univerzumnak, bár egy részét ismert elemek alkotják - fekete lyukak, kihunyt csillagok, bolygók, de semmilyen elektromágneses kibocsátása nincs, szintén nem érzékelhető, csillagászati eszközökkel közvetlenül nem figyelhető meg, jelenlétére csak az általa kifejtett gravitációs hatásból lehet következtetni. Arányát kb. 23 %-ra teszik. Vera Rubin 1970-ben az Androméda-galaxist vizsgálva arra jutott, hogy a galaxis szélén lévő csillagok ugyanolyan gyorsan mozognak, mint a közepén lévők, amely az akkori ismeretek szerint lehetetlen volt. A gravitáció kevés lett volna, hogy bent tartsa őket, ki kellett volna repülniük a világűrbe, de ez mégsem történt meg. Azaz vagy Newton tévedett ezt illetően, vagy létezik egy extra anyag, amely a visszahúzásért felelős, de nem mérhető a csillagászok számára. Így kapta a jelenség a sötét anyag nevet, elméletét pedig röpke egy évtized alatt el is fogadta a tudomány.

2. Sally Ride

Az első amerikai nő volt, aki az űrben járt, 1983-ban. Az orosz Valentyina Tyereskova utazása után az amerikaiak közel 20 évet vártak női űrhajós felküldésével, ezért kiemelt jelentősége volt annak, hogy sikeres lesz-e a küldetése. 8000 jelentkezőből választották ki, és kétszer is utazott. Eredetileg teniszező akart lenni, de az egyetemen meglátott egy újságcikket, amelyben a NASA női fizikusokat keresett. Tagja volt a Challenger űrrepülőgép katasztrófáját vizsgáló csapatnak. 1989-ben fizikaprofesszor lett a Kaliforniai Egyetemen, illetve kinevezték a Kaliforniai Űrintézet igazgatójának. 

3. Eileen Collins

21 évvel ezelőtt, 1995. február 3-án indult el az űrbe Eileen Collins ezredes, akinek 4 útja során – melyből kettőnél a küldetés parancsnoka volt – történelmi jelentőségű feladatokat hajtottak végre: megteremtették a dokkolás lehetőségét a MIR űrállomáshoz, pályára állították a Chandra űrtávcsőt (a Hubble, a Compton és a Spitzer mellett). Ezzel tudták tanulmányozni például a galaxisunkban lévő fekete lyukat. Utolsó küldetése a Columbia katasztrófája után demonstráció volt, hogy a NASA biztonságosan tud feljuttatni embereket az űrbe. Ekkor próbálták ki az új biztonsági intézkedést, mely szerint az űrsikló megfordul a tengelye körül, hogy minden oldaláról lássák az állomáson, nem sérült-e meg. A Nemzetközi Űrállomáson lévő asztronauták közben fotózzák, majd ezeket elemzik. (A Columbia katasztrófáját a sérült burkolat okozta). Ezt Eileen Collins személyesen végezte el az űrsiklóval.    

  

IT 

4. Ada Lovelace

A világ első számítógépes programját neki köszönhetjük. Életének fordulópontja volt, hogy megismerte Charles Babbage matematikust 1833-ban, aki hajózási és csillagászati táblázatokhoz egy korabeli "számítógépet" fejlesztett éppen, de elakadt. Lovelace megnézhette a gépet, amely lenyűgözte: Luigi Menabrea olasz matematikus írt róla, ezt kezdte el fordítani 1842-ben, az írás és Babbage gépének folyamatos vizsgálatával a fordítást saját számításokkal látta el, amelyek megoldották a találmány problémáját.

Valójában az első algoritmust alkotta meg, amellyel rá lehetett volna venni a gépet, hogy egyetlen paranccsal utasítássorozatot hajtson végre. Az analitikai gép lyukkártyákkal programozható lett volna. A terv számos módszert vezetett be, amelyeket a modern számítógépek alkalmaznak. Azonban sem Lovelace, sem Babbage életében nem épült meg, így soha nem derül ki, elindulhatott-e volna a számítástechnika 100 évvel korábban?  

5. Joan Clarke

Tagja volt az Enigma kódfejtő csapatnak, amely Alan Turing vezetésével megfejtette a németek feltörhetetlennek hitt elektromágneses gépének működését. Alan Cambridge-ből ismerte Clarke-ot, ő hívta maga mellé dolgozni. A kód feltörésével becslések szerint két évvel rövidítették le a világháború idejét, és legalább 14 (de akár 21) millió ember életét mentették meg. Joanon kívül többségében is nők dolgoztak a Bletchley Parkban, a kódfejtés helyszínén. A háború egyes időszakaiban akár 12 ezren is, 80 %-uk nő volt. 

6. Erna Schneider Hoover

Az első szoftver szabadalmak egyikének tulajdonosa a világ egyik vezető kutatóintézete, a Bell Laboratories számítástechnikával foglalkozó részlegénél volt kutató. Az intézet telefonközpontjában a vezetékes, mechanikus kapcsolórendszer a nagy forgalom miatt gyakran elromlott. Hoover programja, az SPC (stored program control) képes volt a nagyszámú bejövő hívások kezelésére és a hívásfogadások irányítására. A módszert a telefontársaságok jelenleg is alkalmazzák, az e-mail forgalom alapja is az SPC.  

r_i_hopper2.jpg7. Grace Mary Hopper

Amazing Grace (Bámulatos Grace) 43 évet töltött a haditengerészetnél, miután a Yale-n matematikából doktorált és osztályelső lett a Midshipman’s School-ban. A programozás volt a szakterülete, az ő nevéhez fűződik az első gépi kódra fordító, ún. compiler program. A világháború kitörése után a Harvard Egyetemen kezdett dolgozni a Mark I, II és III számítógépekkel. Olyan programok fejlesztésével foglalkozott, amelyek lehetővé tették a kutatóknak és a laikusoknak, hogy önállóan tudjanak a számítógéppel dolgozni.

„A nők azért lesznek rendkívül jó programozók, mert van kitartásuk, és mindig a dolgok végére járnak”

- mondta. 1966-ban nyugdíjba ment, de hat hónap sem telt el, amikor a tengerészeti vezetők visszahívták, mert nem tudták nélkülözni. Reagen 1985-ben ellentengernaggyá nevezte ki. 1996-ban felavatták a modern tengerészeti tervezés és számítástechnika szempontjából az akkor legtökéletesebb hajót, és USS Hopper-nek nevezték el.  

8. Gertrude Blanch 

A Mathematical Tables Project (MTP) szakmai igazgatója volt, amely az NBS (National Bureau of Standards) támogatásával dolgozott a második világháború alatt. A hadseregnek végeztek ballisztikai számításokat, a tengerészetnek pedig navigációs táblázatokat készítettek. Blanch 450 ember, köztük sok nő munkáját irányította. A hihetetlen mennyiségű számítási munka alapján létrejött táblázatokat később 28, hatalmas méretű kötetben publikálták, melyek a mai napig használatban vannak.

9. Margaret Hamilton

A NASA-nál dolgozott, ahol ki is tüntették. Eredetileg matematikus volt, de programozni is meg kellett tanulnia. Már a Manhattan Terv idején is elvárták, hogy a programozást nők csinálják, míg a fizikusok főleg elméleti kérdésekkel foglalkoztak. Ez egészen a ’80-as évekig működött, majd egyre több férfi jelent meg a pályán. Margaret Hamilton 31 évesen a holdraszállás navigációs programjának vezető szoftvermérnöke volt az Apollo Project keretében. Később saját céget alapított Hamilton Technologies néven, amelyet a mai napig ő vezet. 

  

Fizika 

10. Marie Curie

Az első, fizikai Nobel-díjat 1903-ban megosztva kapta professzorával, Henri Bequerellel és férjével, Pierre Curie-vel a radioaktív sugárzás felfedezése kapcsán végzett munkájukért. Az első nő volt, aki Nobel-díjat kapott, és aki két különböző tudományágban is díjazott lett. Megalapította Párizsban a Rádium Intézetet (ma a nevét viseli), amely még négy Nobel-díjast adott a világnak, köztük lányát, Iréne Joliot-Curie-t és férjét, Frédéric Joliot-Curie-t, aki tiszteletből felvette a Curie nevet. Ők az egyetlen család, ahol apja-lánya, anyja-lánya, és két férj-feleség Nobel-díjas. 

1911 januárjában a Francia Tudományos Akadémia megtagadta, hogy Marie Curie a tagja lehessen. Az ok: nő volt, ateista, és tudhattak kapcsolatáról a feleségétől különvált Paul Langevinnel, bár ezt soha nem nevezték volna az elutasítás okának. Az biztos, hogy tudományos teljesítménye alapján nehéz lett volna elvitatni tőle az akadémiai széket. 1962-ben tanítványa, Marguerite Perey volt az első nő, aki megkapta azt. 

11. Maria Goeppert Mayer

Marie Curie mellett máig az egyetlen fizikai Nobel-díjas nőt apja ösztönözte a tudományos pályára: 

„Nem nőnek akarlak nevelni – úgy értette, nem háziasszonynak - … aki nem lát túl a mindennapi teendőkön” 

– mondta lányának, aki hallgatott rá, és fizikus lett. Göttingenben tanult és dolgozott Max Born mellett, majd kémikus férjével, Joe Mayer-rel együtt az USA-ba költöztek. A férjének a Johns Hopkins Egyetemen ajánlottak állást, de Mariát nem vették fel. Senkit sem érdekelt, hogy jobban értett a kvantummechanikához, mint a Johns Hopkins összes akkori fizikaprofesszora. Végül mentora Teller Ede lett: ő segített, hogy dolgozhasson a Chicagoi Egyetemen.

Amikor viszont Joe-t a Johns Hopkins nem véglegesítette, tovább költöztek, és míg férjét felvette a Columbia Egyetem, őt ismét nem akarták. A már Nobel-díjas Harold Urey kémikus vette fel – de ő is fizetés nélkül. Goeppert-Mayer hallgatott Enrico Fermi-re, és magfizikával kezdett foglalkozni. Ez három dolgot hozott az életébe: egy titkos projektet az uránhasadás terén, egy másikat Tellertől, a Manhattan-terv részeként, és a további, háború utáni közös munkát Tellerrel és újra Fermivel, amikor felfedezte az atommag héjszerkezetét és elkészítette annak modelljét, amelyért 1963-ban Nobel-díjat kapott.

12. Csien-Siung Wu

Marie Curie által inspirált érdeklődésének középpontjába hamar a fizika került. 1936-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött, 1940-ben doktorált, majd ajánlatot kapott a Princetontól, és az egyetem első női előadója lett. 1944-ben csatlakozott a Manhattan-tervhez, részt vett az uránérc-gazdagítás módszerének kidolgozásában. 1956-ban Csung-Dao Lee és Csen Ning Jang elméleti fizikusok felvetették a paritássértés jelenségének lehetőségét. Az egyik bizonyító kísérletet Lee-vel való konzultációja után Wu tervezte meg, ám a szükséges – majd 0 K-es – hőmérsékletet a Columbián nem tudták biztosítani, ezért Ernest Ambler brit kutató segítségét kérte, hogy Washingtonban az alacsony hőmérsékletű laboratóriumokban kísérletezhessenek. 1957-ben Lee és Jang Nobel-díjat kaptak, ő nem.

 

Matematika 

hypathia2.jpg13. Alexandriai Hüpathia 

Az alexandriai könyvtárt vezető Theon lánya volt. Hüpathia Athénban tanult filozófiát, majd hazatért Alexandriába és tanítani kezdett, aritmetikai és csillagászati művekhez írt magyarázatokat. Elismert volt, de a keresztény Kürillosz püspök ellene hangolta a tömegeket. Hüpathia a hellenizmushoz maradt hű, így egy idő után pogánynak bélyegezték. A politikai légkör csak fokozta ezt, például meg kellett semmisíteni minden művet, amely nem volt összhangban a kereszténység tanításaival, és ez érvényes volt az alexandriai könyvtárra is.

415-ben egy nap, amikor Hüpathia hazafelé tartott, dühös keresztény tömeg támadt rá. Mágiával és hipnotizálással vádolták, a Cesáriumnak nevezett templomba hurcolták, és megölték. Halála után az alexandriai matematikai iskola is hanyatlásnak indult. A kutatók szerint Hüpathia meggyilkolásával példát akartak statuálni, egyfajta korai boszorkányüldözésként.

14. Szofja Kovalevszkaja

A világ első női egyetemi tanárai, professzorai között van. A 11 éves Szofja hálószobáját – elfogyott a tapéta – apja egyetemi matematikai jegyzeteivel tapétázták ki. A kislányt elbűvölték a rejtélyes jelek, amelyeket matematikus nagybátyja segített megérteni. Apja nehezen engedte, hogy Szentpéterváron egy professzornál matematika órákat vegyen. Ezért külföldre akart menni, amelyben csak a névházasság segíthetett, így férjhez ment 16 évesen.

Férjével Heidelbergbe mentek, de nőként ott sem iratkozhatott be az egyetemre, viszont részt vehetett az órákon. Olyan hatást tett professzoraira, hogy ajánlólevelet adtak neki a legelismertebb német matematikushoz, Karl Weierstrasshoz. Neki köszönhetően Kovalevszkaja 1874-re már három önálló dolgozatot publikált, amelyek tanára szerint egyenként felértek a doktori disszertációval. A göttingeni egyetemen volt arra precedens, hogy külföldinek távollétében doktori fokozatot adnak. Weierstrass ezért elküldte a három munkát és 1874 júliusában Kovalevszkaja summa cum laude doktori fokozatot kapott. Végül a stockholmi egyetemen 1884-ben egyetemi tanárrá nevezték ki.

r_i_katherine2.jpg15. Katherine Goble Johnson

14 évesen érettségizett, 18 évesen pedig summa cum laude végezte el a főiskolát. 1938-ban ő lett az első afroamerikai nő, aki doktori iskolába jelentkezhetett. 1953-ban a NASA előde, a NACA állást ajánlott neki a navigációval foglalkozó részlegen. Egy nap őt és egy kollégáját ideiglenesen a csak férfiakból álló repüléskutatási részlegbe irányították. A geometria terén mutatott tudása és villámgyors számításai miatt főnökei átvették. Az űrprogram indulása után pedig átkerült az űrrepülések ellenőrzését végző divízióhoz, számításaival Alan Shepard, az első amerikai űrhajós kilövése az űrbe biztonságosabb lett.

Amikor a NASA először kezdett számítógépeket használni, mindig őt hívták, hogy ellenőrizze a gépek számítását: 1962-ben, amikor John Glenn tervezett Föld körüli repülési pályáját számították, Glenn nem volt hajlandó repülni, amíg Johnson nem számolta át a tervezett küldetés adatait.

"Ha ő azt mondja, hogy a gép nem téved, megcsinálom"

- mondta. 1969-ben az Apollo 11 az általa ellenőrzött számítások alapján repült a Holdra, majd tért vissza, Neil Armstronggal és Buzz Aldrinnal. Egy évre rá az Apollo 13 küldetésén dolgozott, amikor az elektromos rendszert is károsító baleset után vissza kellett hozni a személyzetet a Földre, és nagy szerepe volt abban neki is, hogy a pálya újratervezése után négy nap alatt biztonságban visszaérjenek az űrhajósok. Obamától megkapta az Elnöki Szabadság-érmet, majd elvitték a NASA-ba, ahol felavatták a 40 millió dollárból épült új kutatórészleget, amelyet róla neveztek el. Életéről könyv és film is készült (A számolás joga, Hidden Figures).  

 

Itt további 10 női tudósról olvashatsz.

 

Irina Bokova, az UNESCO főigazgatójának kezdeményezését itt lehet aláírni: http://unesdoc.unesco.org/images/0024/002470/247047e.pdf  

Képek és forrás: Rachel Ignotofsky: https://www.rachelignotofskydesign.com/women-in-science, Hargittai Magdolna: Nők a tudományban határok nélkül, Akadémiai Kiadó, 2015., https://nokert.hu/kategoriak/tudosok, https://hu.wikipedia.org/wiki/Alexandriai_H%C3%BCpatia,  https://hu.wikipedia.org/wiki/Sally_Ride, https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B6t%C3%A9t_anyag  

Az ember, aki milliók életét mentette meg, és milliók halálát okozta

Az ember, aki milliók életét mentette meg, és milliók halálát okozta

Az ember, aki milliók életét mentette meg, és milliók halálát okozta

haber.jpgKevés ember van a történelemben, akiről olyan nehéz lenne megmondani, hogy több ember életét mentette-e meg, mint amennyi haláláért felelhet, mint Fritz Haberről. Amikor karrierje váratlan fordulatot vett, mert önként a hadiipar felé fordult, még nem tudhatta, hogy az egyik, általa kifejlesztett mérges gáz lesz az alapja a nácik által használt Zyklon-B gáznak. Felesége, Clara Immerwahr, Németország első kémiából doktorált nője öngyilkos lett férje találmányának bevetésekor, Haber több rokonát pedig szintén az általa kifejlesztett gázzal ölték meg koncentrációs táborokban.

"Haber élete a német zsidó tragédiája volt - a viszonzatlan szerelem tragédiája"

- mondta Fritz Haberről Albert Einstein. 

„Vannak nevezetes évfordulók, melyekről évente megemlékeznek az emberek. Vannak események, melyekre nem szívesen emlékeznek, de a jelentősége és aktualitása az intő példa erejével bír. Az emberiség önpusztító képessége a tudomány felhasználásával nem ismer korlátokat. A tudomány és a háború erkölcsileg ellentétes fogalmak, bármi legyen is az indíték. A háborút megindító fél a saját igazának meggyőződésével vezeti polgárait a katasztrófába. Kevés példát ismerünk arra, hogy a hazafias érzelmeken túlmutató józan önmérséklet kerekedik felül. A tudomány és ennek jeles képviselői a folyamatoknak sok esetben előkészítői és aktív résztvevői voltak” – írja Dr. Grósz Zoltán alezredes. Talán meglepő, hogy valaki így fogalmaz, de Haber története a legmegosztóbbak közé tartozik.

Egy oldal aszerint rangsorolta a kutatókat, tudósokat, hogy hány életet menthettek meg munkájukkal. Az oldalon az első helyen szerepel Fritz Haber kémikus, akinek - becslések szerint - akár 2,7 milliárd ember is köszönheti az életét, illetve születhetett meg neki köszönhetően az ammóniaszintézis miatt, mellyel a levegő nitrogénjéből nagy nyomáson, katalizátorok segítségével ammónia állítható elő. Ez megnyitotta az utat a mezőgazdaság robbanásszerű növekedése felé: máig ez adja a műtrágyatermelés nagy részét. Haber nélkül az emberiség egy része meg sem születhetett volna.

Zsidó családban nőtt fel, de később átkeresztelkedett. Anyja belehalt a szülésbe, és bár mostohaanya mellett nőtt fel, vele is jobban kijött, mint apjával. Apja belátta, hogy nem tudnak együtt dolgozni a családi vállalkozásban, ezért engedte, hogy fia kémikus legyen. Több neves német egyetemen is tanult, végül a professzori címig vitte.

Még 1904-ben Haber figyelme a nitrogén kérdés felé fordult. A növekvő népesség élelmiszer-ellátása egyre nagyobb gondot jelentett, mert a termőtalajok nitrogéntartalma kimerülőben volt. A Dél-Amerikából szállított nitrát nem biztosított egyenletes ellátást a műtrágyagyárak számára, ezért szorgalmazták a nitrát szintetikus úton való előállítását. Haber kísérletezett a nitrogénnel, de mivel kis mennyiségben tudott csak előállítani ammóniát, feladta. Walther Nerst professzor azonban felfigyelt rá és biztatta, hogy nagyobb légnyomás alatt folytassa kísérleteit. Így jött rá, hogy az ammónia nagy mennyiségben történő előállítása megvalósulhat, ha a folyamatot kb. 200 atmoszféra nyomáson hajtják végre. Az iparban azonban ilyen magas nyomást még sohasem alkalmaztak.

1909-ben prezentálta eredményeit a "Badische Anilin & Soda Fabrik" társulásnak (BASF), amely vállalta a szintézis bonyolult energetikai problémáinak megoldását. A nagy nyomást előállító reaktor végül a BASF munkatársának, Carl Bosch-nak volt köszönhető. 1914-tõl a BASF napi 20 tonna ammóniát állított elő, megoldva ezzel a nitrogén problémát, és lehetővé téve az éhínségek visszaszorítását.

Az ammónia-szintézissel elismertségre és vagyonra tett szert, mivel a BASF-től minden kilogramm előállított ammóniáért jutalékot kapott. Leopold Koppel, egy gazdag iparos felajánlotta, hogy alapít egy új intézetet az elektrokémiai és fizikai kísérletezés számára, ha Haber vállalja a vezetését. Ez lett a berlini Kaiser Wilhelm Intézet (ma Max Planck Társaság), ahol létrehozhatta a világ legjobban felszerelt laboratóriumát. És ez volt az az intézet is, amely az első mérges gáz kísérleteket elvégezte.

Próbálkozások mindig is voltak biológiai vagy vegyifegyver bevetésére, de alacsony hatásfokkal. Tömeges méretű mérgezéshez a tudománynak el kellett érnie egy szintet, amelyet végül Habernél aktív közreműködésével értek el.

Már az első világháború kitörésekor önként megkereste a német hadsereget, és hazafias okokból felajánlotta segítségét, mint intézetvezető. Javasolta a mérges gáz bevetését, amelyhez titkos kutatások elvégzésével bízták meg. Egy üzemi baleset során a kiszabaduló klórgáz egy munkatársának fulladásos halálát okozta, igazolva ilyen módon az alkalmazhatóságot. A német vezérkar mégsem adott engedélyt, hiszen aláírták a Hágai-egyezményt.

Azonban a németek számára kedvezőtlenül alakult a háború. Várakozásuk ellenére kezdett elhúzódni, és ehhez nem volt elég hadianyaguk, ezért a gázfegyver bevetése mellett döntöttek. Haber minden felhatalmazást megkapott az előkészítésre, és a bevetés helyszíneként Ypern-t és környékét jelölték ki. 6000 nagyobb és 24000 kisebb gázpalackot szállítottak oda vasúton, amelynek egy részét a gyalogság kipakolta a kijelölt állásokba. Háromszor fújták le a támadást szélcsend miatt, majd 1915. április 22-én kiadták a parancsot, és a klórgáz elindult a francia katonák felé a palackokból.

Az előkészítés korábban feltűnt az ottani francia parancsnoknak, aki próbált segítséget kérni a feletteseitől, de nem hittek neki. A lezajlott támadásról végül Mordacq francia tábornokot értesítették először, akinek sárgásfehér felhőről számoltak be. Olyan érthetetlen volt az egész, hogy maga ült lóra és a frontvonalhoz ment. Odaérve heves ingert érzett a torkában fülzúgás és fejfájás kíséretében. Hamarosan menekülő katonákkal találkozott, nagyrészük fegyver nélkül, tébolyodott tekintettel vízért kiabált, sokan közülük vért köptek, mások a földön vonaglottak és látszott, hogy rettenetes kínokat élnek át. Végül maguk a németek sem nyomultak be a franciák által ellenőrzött területekre: ugyan két kilométeren keresztül maradtak védelem nélkül a franciák állásai, de csak azokat foglalták el.

Tízezer volt a halottak és sebesültek száma. Haber maga is jelen volt, három másik, később Nobel-díjas kollégájával együtt (James Franck, Gustav Hertz, Otto Hahn), mindannyian aktívan részt vettek az események alakításában, Haber vezetésével.

clara_immerwahr.jpgClara Immerwahr

Fritz Haber felesége, Clara Immerwahr 1915. május 2-án, a férje tiszteletére rendezett fogadást követő napon agyonlőtte magát a férje fegyverével. Felesége ellenezte a kísérleteket. Az első nő volt, aki kémiából doktori címet szerzett Németországban, magna cum laude kitüntetéssel, és aktívan segítette is férjét a felfedezéseiben. Kelet-Poroszországi zsidó értelmiségi család lánya volt, a tanárképző elvégzése után a breslaui egyetemen tanult kémiát. 1900-ban védte meg doktori értekezését, egy évre rá házasságot kötöttek. Abban bízott, hogy folytathatja kutatásait, de csalódnia kellett. A gyerekszülés, háztartás, gyakori vendégfogadás mellett önálló munkát nem végezhetett. Amikor az üzemi balesetben meghalt egy munkatárs, nyilvánvalóvá vált számára, hogy milyen célokat szolgálnak a kísérletek, ekkor Immerwahr nyilvánosan is elítélte férje munkáját, de tiltakozása eredménytelen maradt.

14 évig voltak házasok, gyerekkoruktól ismerték egymást, de Haber nem mutatott részvétet felesége halála után. Pár napra rá már Oroszország felé utazott, ahol oroszok elleni támadást felügyelt. Két évre rá újra megnősült. Századossá léptették elő, és továbbfejleszthette fegyvereit. Ekkor már a másik oldalon is zajlottak a kísérletek, így a háború végére több ország is rendelkezett gázfegyverrel.

A háború Németország számára rossz kimenetele miatt Haber is menekült, mert félt a felelősségre vonástól. Ehelyett 1918-ban Nobel-díjat ítéltek neki, még az ammóniaszintézis megvalósításáért. Visszatért hazájába, és újraszervezte a háború végén lerombolt laboratóriumát Dahlemben, világhírű tudósokat gyűjtve maga köré – például Polányi Mihályt -, jelentős anyagi támogatással. De ez nem tartott sokáig: 1933-ban, Hitler hatalomra kerülésével az ő származása is téma lett, hiába volt már keresztény. Tavasszal megtiltották, hogy zsidó munkatársai legyenek, ő maradhatott egyedül, érdemeire tekintettel. "Több mint 40 évig munkatársaimat intelligenciájuk és személyiségük alapján válogattam ki, nem pedig aszerint, hogy ki volt a nagymamájuk, és ezt a módszert nem vagyok hajlandó megváltoztatni" – mondta, majd nyáron ő is elhagyta Németországot.

Rövid ideig Cambridge-ben tartózkodott, de nem látták szívesen, még kezet sem akartak fogni a vegyifegyver atyjának nevezett Haberrel. Egy év múlva meghalt. Hazájában emlékülést tartottak, ahová a német kollégái a náci kormány ellenkezése dacára is elmentek – már aki még nem menekült el.

Már életében sokan vitatták Haber hadiiparban végzett tevékenységét, de halála után az ő felfedezése vezetett a koncentrációs táborok gázkamráiban használt Zyklon-B gáz kifejlesztéséhez is, amely legalább egymillió ember halálát okozta, köztük Haber néhány távolabbi rokonáét is.

A biológiai és vegyifegyverek tömeges gyártásának lehetővé tételével szélesre nyitotta a kaput beláthatatlan jövőbeni események előtt. Ezekre nem irányul ugyan jelentős figyelem a nukleáris fegyverek mellett, azonban nagyon is valós fenyegetést jelenthetnek, amelynek lehetőségét épp az élelmiszer-ellátás világszintű javulását megoldó tudós teremtette meg.

 

Itt Einstein idézeteket olvashatsz.

 

Képek és forrás: https://curiosity.com/memes/chemist-fritz-haber-was-both-a-hero-and-a-villain-curiosity/#meme-a-genius-and-a-madman-fritz-haber-i-who-did-what-in-ww1-the-great-war, https://en.wikipedia.org/wiki/Fritz_Haber, https://www.facebook.com/nokert.hu/posts/1047838891977339:0, https://hu.wikipedia.org/wiki/Clara_Immerwahr, http://www.zmne.hu/Forum/00apr/vegyi.htm, http://www.zmne.hu/Forum/01okt/vegyi.htm, http://www.origo.hu/tudomany/20141008-nobel-dij-fritz-haber-kemia-i-vilaghaboru.html, http://tanarblog.hu/cikk/hos-tudosok, http://www.scienceheroes.com/, http://www.scienceheroes.com/index.php?option=com_content&view=article&id=441:haber-fertilizer&catid=195:fritz-haber&Itemid=528, https://hu.wikipedia.org/wiki/Zyklon%E2%80%93B, http://www.bbc.com/news/world-13015210  

10 tipp kezdő mérnököknek

10 tipp kezdő mérnököknek

10 tipp kezdő mérnököknek

thinkstock.jpgBár itthon, és a világ más részein is a mérnök szakmában az egyik legnagyobb a munkaerőhiány, mégis vannak olyan szempontok, amelyeket érdemes figyelembe venni a pályakezdő mérnököknek, hogy minél könnyebb legyen elhelyezkedniük:

1. A kapcsolatépítés fontossága: a kapcsolatépítés elengedhetetlen egy sikeres karrier szempontjából. Talán azt gondolod, hogy már van egy nagyobb ismeretségi hálód az egyetemi, főiskolai barátokból, de ez önmagában nem elég. Már az egyetemen jelentkezz olyan kurzusokra is, amelyek nem kötelezőek, és figyeld, mikor jön meghívott vendégelőadó azoktól a cégektől, ahol szívesen elhelyezkednél. Járj el a cégek által szervezett szakmai összejövetelekre, meetupokra, ahol tovább bővítheted kapcsolataidat az általad választott szektorban dolgozó szakemberekkel.

2. Saját portfolió: minél korábban kezdd el felépíteni a portfoliódat a saját munkáidból, azokat is felhasználva, amelyeket még a tanulmányaid alatt készítettél, és alkalmas arra, hogy másoknak is bemutasd. Csatolj hozzá részletes szakmai önéletrajzot, és töltsd fel olyan szakmai oldalakra, ahol rátalálhatnak: a LinkedIn nyilván a legismertebb, itt pályakezdőként is érdemes regisztrálni. Különösen segíthet ez akkor, ha még nem rendelkezel akár egy év szakmai tapasztalattal sem, ilyenkor az egyetemen, gyakornoki helyeken elkészített munkáid segíthetnek abban, hogy felfigyeljenek rád.

3. Legyen mentorod! Sokszor, sokak által hangoztatott tanács, mégsem egyszerű megvalósítani. Az általad választott szektorban dolgozó szakemberekhez, vezetőkhöz járható út lehet a már említett módszer, azaz a vendégelőadók megkeresése. De segíthet, ha az egyetem karrierirodát működtet, vagy egyébként is részt kell venned kötelező gyakorlaton. Szintén segít a szakdolgozat készítése, ami jó indok a cégekkel való kapcsolatfelvételre. De kitartás is szükséges, hiszen nem biztos, hogy elsőre találsz mentort, ezért az esetleges kudarc után se add fel, hiszen sokaknak egyszerűen ideje sincs arra, hogy mentoráltjuk legyen. Viszont, ha van egy mentorod, az akár egész pályádon keresztül a vezetőddé válhat, biztosítva szakmai céljaid elérését.

4. Fejleszd vezetői képességeid! A munkáltatók előnyben részesítik azt, aki fel tud mutatni vezetői tapasztalatot, akár kezdőként is. Hogy lehetséges ez? Például, ha egy egyetemi szervezetben láttál el ilyen szerepet, vagy önkéntes tevékenység során, ahol olyan ügyet szolgáltál, amelyben hiszel. De lehetőséget ad ennek kipróbálására az egyetemi csoportmunka is. A versenyszférában sok helyen a vezetői gyakornoki programok, vagy a projektalapú szervezet is adhat lehetőséget bizonyos esetekben ennek kipróbálására.

5. Csapatmunka: nemcsak az előzőekben írtak miatt fontos, hanem alapvető képesség kell legyen ahhoz, hogy megértsd a megfelelő információáramlás és együttműködő készség fontosságát. Ezen keresztül válsz elfogadott csapattaggá. Figyelj a csapaton belül tett vállalásaid, megállapodásaid betartására, mert ha ezt elmulasztod, az nagyon nehézzé teszi a veled való munkát, és hosszútávú kihatása lehet a karrieredre. A csapatmunka megtanít a közös célok elérésére, így arra, hogy nem kizárólag rólad szól az adott feladat, hanem a szervezet sikerességéről, illetve arra is, hogy nem vagy egyedül a problémák megoldásában.

6. Jó kommunikációs készségek: szinte mindig felróják a mérnököknek, hogy gondjaik vannak ezen a területen. Nem kell, hogy így legyen. :) Ha fejleszted ezt a készséget, könnyebb lesz bemutatni a munkádat másoknak, akár laikusoknak is, ami szintén számít, hogy elismerjék az általad elvégzett feladatok jelentőségét. Sokan hajlamosak elzárkózni, és csak a munkát végrehajtani – és bár időhiány miatt valóban nehéz lehet a rendszeres kommunikáció, mégis törekedni kell annak fenntartására. Ez főleg akkor fontos, ha később vezetőként saját csapatod lesz. Ekkor már nem teheted meg, hogy visszavonulsz az elefántcsonttoronyba, és csak azzal törődsz, hogy minden kimenjen határidőre. Fontos a visszajelzés a beosztottaknak is: igenis tudni kell dicsérni időnként, amitől ők is jobban elköteleződnek feléd.

7. Nyári szünet kihasználása: leginkább ekkor jut idő a tanultak élesben való kipróbálására. Az egyik legnagyobb hiba ma már, ha nem töltöd munkával legalább a nyári szünet egy részét, különösen, ha az egyetem nem kötelez gyakorlatra, illetve nem biztosít gyakornoki helyet. Utóbbi esetben magadnak kell keresni a lehetőségeket, amelyhez a fent írtak már jó kiindulási alapot jelentenek.

8. Végzettség: figyelj, hogy azért ennek megszerzését ne árnyékolja be semmi. Ha mérnöknek készülsz, hosszútávon fontos, hogy diplomázz is le. A mérnökhallgatóknak is felajánlhatják gyakornoki helyen a véglegesítést, hiszen ezen a pályán nagy a szakemberhiány, felelősen állnak ahhoz, hogy valakit ott tartsanak, míg más szakmákban előfordul, hogy a nagy túlkínálat miatt csak kihasználják a gyakornokokat. Ha állást ajánlanak diploma nélkül is, és elfogadod, tudnod kell, hogy hosszútávon akkor jársz jól, ha a diploma megszerzésére állás mellett is időt fordítasz. A mérnöki munkát sok helyen el lehet már látni részleges vagy teljes távmunkában, pl. az IT-szektorban, ez segítheti az egyetemmel való összehangolást.

9. Specializálódás minél korábban: ha van kedvenc tárgyad, érdemes mélyebben megismerni, pluszfeladatot kérni a tanárodtól, megismerni azokat a cégeket, amelyek kifejezetten erre szakosodtak. Ez később komoly versenyelőnyt jelenthet számodra. Ez abban is segít, hogy a későbbi munkahelyeden minél több olyan feladatod legyen, amelyet szívesen végzel.

10. Fizetés vagy értékes tapasztalat? Remélhetőleg nem kerülsz pályakezdő mérnökként sem abba a helyzetbe, hogy választanod kelljen a kettő között. Ha mégis előáll ez a helyzet, pályád elején fontos a tudatos karriertervezés, ezért érdemes fontolóra venni, hogy inkább a később jól jövedelmező munkatapasztalat megszerzését választod a jelenlegi helyzetben. 

Ha van saját történeted, tanácsod, írd meg kommentben! :)

A tippek részben innen származnak. Itt egy magyar mérnök életéről olvashatsz.

 

 

Kép: Thinkerstock

Újra pályázható a Nők a Tudományban Kiválósági Díj

Újra pályázható a Nők a Tudományban Kiválósági Díj

Újra pályázható a Nők a Tudományban Kiválósági Díj

nate.jpgNovember 17-től várják az információs technológia, a műszaki és agrártudományok területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatal kutatónők pályázatait. A Magyar Tudományos Akadémián november 16-án rendezett kerekasztal beszélgetésen emellett olyan kérdésekre is keresték a választ, mint például, hogy milyen speciális nehézségekkel néznek szembe a kutatónők pályafutásuk során, léteznek-e generációs különbségek, hogyan lehetne növelni a nők elismertségét, és milyen kezdeményezések segíthetnék őket az előrejutásban.

A résztvevők, köztük például Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, egyetértettek abban, hogy bár a felsőoktatásban tanulók között jelenleg már többségben vannak a lányok, pályafutásuk során kevesen kerülnek közülük vezető pozícióba, és hasonló tendencia tapasztalható a tudományos ranglétrán való előrehaladás esetében is. Ők is tapasztalják, hogy már a PHD fokozat megszerzésénél összezárul az olló, és innentől kezdve a nőknél egy ún. szivárgó vezeték effektus figyelhető meg, azaz folyamatos a lemorzsolódás.

Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára még egy ún. labirintus metaforára is kitért. Véleménye szerint mind a vezető, mind pedig a tudós nők esetében a nők a vezetés útvesztőjében vannak, azaz folyamatos falakba ütköznek és hosszú időbe telik, amíg megtanulják, hogy lehet kikerülni azokat. Optimizmusra ad azonban okot, hogy a labirintusból van kiút, azaz el lehet jutni a célhoz. A labirintus összetevői:

  1. az uralkodó előítéletek,
  2. nők kompetenciájának megkérdőjelezése,
  3. vezetési stílus,
  4. munka és magánélet összehangolása,
  5. kapcsolatépítés, az old boys network-be való bekerülés lehetősége,
  6. tudományos karrierút férfiakra szabott,
  7. Máté effektus: „akinek van, annak adatik, akinek nincs attól elvétetik”,
  8. Matilda effektus, azaz a női kutatók munkájának eredményét inkább férfiaknak tulajdonítják,
  9. a női tudósok kevésbé láthatók, sokkal kevesebb elismerést és díjazást kapnak,
  10. a nem támogató légkör,
  11. jóindulatú viszonyulás kérdése.

 

Kondorosi Éva, az MTA rendes tagja szerint korán eldől, kiből lesz kiváló kutató, hiszen már a tanulmányok alatt rendkívül meghatározó, milyen indíttatást kapnak tanáraiktól a fiatalok és milyen támogatást az intézetvezetőktől.

A megoldási javaslatoknál Lovász Anna (MTA) olyan pozitív példákat említett, mint például a tudományos konferenciák alatti gyerekellátást, ami lehetővé teszi fiatal anyáknak, hogy részt vehessenek konferenciákon, tehát ne kerüljenek ki a körforgásból, információáramlásból, kapcsolatépítésből és egyben láthatók maradjanak, mert megoldott a gyerekfelügyelet. A közönség soraiból is érkezett megfontolandó javaslat a társadalmi sztereotípiákra utalva annak jelentőségére, hogy a gyerek milyen példát lát a családban, és a nevelésben milyen fontos szerep jut a nőknek az arányosság javítása érdekében.

A női kutatók sokkal kevesebb elismerésben is részesülnek, mint férfitársaik. Viszont ismertség nem létezik díjak nélkül. Az lenne ideális, ha a nők ugyanolyan esélyekkel indulhatnának a nagy díjakért, mint a férfiak, de ennek minimális előfeltétele, hogy a felterjesztések között legyenek nők. Azon nem lehet, és nem is kívánnak változtatni, hogy az elbírálás és követelményrendszer kizárólag szakmai alapokon nyugszik, de azon lehetne változtatni, hogy a férfiak segítsék női kutatótársaikat, legyen arányosság a bírálóbizottságokban és az intézmények vezetői vegyék ki részüket a tudatosítás folyamatában.

A fentiekhez kapcsolódóan bejelentették, hogy jövőre negyedszerre is odaítélik a Kiválósági Díjat, melyre november 17-től lehet pályázni. Az elismerést olyan fiatal kutatónők nyerhetik el, akik kiemelkedő teljesítményt mutatnak fel szakterületükön, és aktív részesei a hazai tudományos életnek; mindemellett készek részt vállalni a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítéséből a fiatal lányok körében, így inspirálva környezetüket és a fiatal, pályaválasztás előtt álló korosztályt. A díjak odaítéléséről a Nők a Tudományban Egyesület és az MTA által felállított tudományos szakmai bizottság dönt. PhD fokozattal rendelkező, 40. életévüket a pályázat beadáskor még be nem töltött kutatónők pályázhatnak az agrártudományok, a műszaki tudományok és az információs technológia területeiről. A díj fővédnöke Prof. Hargittai Magdolna akadémikus.

A fiatal kutatók elismerésével szeretnék sikereiket hazai szinten is láthatóvá tenni, egyben megerősíteni őket abban, hogy teljesítményük az egész társadalom számára kiemelkedő fontossággal bír. A díjátadás 2017. március 8-án lesz a Magyar Tudományos Akadémia székházában.

Az idei nyertesekről itt olvashatsz.

 

Kép: MTA

Kalandorból innovátor

Kalandorból innovátor

Kalandorból innovátor

puskas_tivadar_3.jpgA mindössze 30 éves magyar mérnök nyereséges vállalkozását hagyta itthon 1874-ben, hogy az USA-ba menjen, de szakmája helyett egy dolog foglalkoztatta: az aranyásás. Puskás Tivadar talált is aranyat, jogait érvényesíteni az aranyláz korában mégsem tudta. Más elfoglaltság után kellett néznie, és hamarosan már Edisonnal dolgozott találmányok terjesztésén. Majd hazatért, hogy Bell telefonjának útját egyengesse az első európai telefonközpont formájában, amely végül egész iparágat indított el nálunk is. Utolsó találmánya, a telefonhírmondó, ma is információtechnológiai világszenzációnak számít.

A „magyar Edison”-ként is emlegetett Puskás Tivadar kalandvágya olyan erős volt, hogy egyik napról a másikra az USA-ba költözött, és Coloradoban vásárolt földet, ahol arany után kutatott. Talált is, a saját földjén, a saját bányájában, de ennek ellenére sem tudta érvényesíteni jogait, az aranybányászat körüli szabályozatlanságok miatt (ami még enyhe kifejezés az aranyláz korára). Felfigyelt viszont az amerikaiak „startup” kultúrájára, annak ezernyi új találmányával. Jól értett hozzá, hogy megítélje egy fejlesztés valódi értékét: lebuktatott például egy csalót, aki állította, hogy találmánya fűtőanyag nélkül is működik. Puskás képes volt megvenni a szomszéd házat, és alagutat fúrni a kerítés alatt, hogy leleplezze a „feltalálót”. A csaló 3 millió dollárt ígért a hallgatásáért, de őt nem hatotta meg, és cikket írt róla.

Ekkoriban történt, hogy a skót Alexander Graham Bell süketnémákat oktató tanár siketeknek segítő eszközöket fejlesztett. Erős volt a motivációja: nagyapja, apja és bátyja is beszédtechnikát tanított, édesanyja és felesége pedig siketek voltak. 1871-ben megalkotta az első, gyakorlatban is használható telefonkészüléket, melynek szabadalmát 1876. február 14-én jelentette be, csak két órával előzve meg az amerikai Elisha Gray-t. Így októberben a philadelphiai világkiállításon új találmányként a Bell-féle telefonkészüléket mutatták be.

Puskás ekkor már ismerte Thomas Alva Edisont, aki nagy hatással volt rá. Edison a Gray-féle technológiát vásárolta meg, és kezdte továbbfejleszteni, ebben pedig ő is részt vett: amikor Bell találmánya megjelent, beszélt Edisonnak a telefonközpontról, amelyet közös munkával hoztak létre, több készülék sikeres összekapcsolásával. Charles Scribner nevén szabadalmaztatták, 1877-ben pedig Bostonban indították el az elsőt. Edison később elismerte, hogy az ötlet maga Puskástól származott. Kevesen tudják, hogy a nemzetközileg egységesen használt „halló”-t is ő találta ki a tesztelésnél. Két évvel később szénmikrofonnal látták el a készülékeket, egyesítve Bell, Edison és Puskás találmányait. Ő pedig eközben visszatért Európába.

Kitartására nemcsak ez volt jellemző: fiatalon megtanulta, hogy egyedül saját magára számíthat. Pesten született, az erdélyi Ditróból származó nemesi családban. Bécsben és a Műegyetemen is mérnöknek tanult, de édesapja korai halála után, az örökölt kevés pénzből Angliába ment. A nyelvet gyorsan megtanulta: leborotváltatta a haját, hogy biztosan ne akarjon kimozdulni tanulás helyett. Majd Erdélybe került, ahol az angol vasúttársaság főmérnökeként részt vett a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó vasúthálózat kiépítésében. De már akkor vállalkozni akart, ezért nyitott egy jegyirodát az 1873-as bécsi Világkiállításon. Szép nyereséghez jutott, de megunta az egy helyben ülést és inkább az USA-ba ment aranyat ásni.

Amerikai kalandjai után visszatérve, elismert mérnökként Edison találmányait értékesítette Párizsban. Nem maradt az Egyesült Államokban, holott fényes karrier várhatott volna rá ott is. Az vezette, hogy a találmányok előnyei Európába, így Magyarországra is eljussanak. Komolyabb vagyonra, és még több tapasztalatra tett szert a vállalkozások működtetése és növekedése terén. 35 évesen Edison igazgatósági taggá nevezte ki részvénytársaságánál. Köztiszteletnek örvendett, esküvői tanúja a walesi herceg volt, a későbbi VII. Edward király, aki lelkesedett a technikai újdonságokért.

Párizsban, majd később Budapesten Puskás kezdte kiépíteni az első telefonközpontokat, testvérével, Ferenccel. Hogy ezt megtehette, nemcsak elszántságának, hanem Magyarország akkori, találmányokra való nyitottságának is volt köszönhető. És kockázatvállaló természetének is: a pesti bankok nem adtak hitelt a telefontársaság létrehozására, így ő maga finanszírozta meg. A telefonközpont berendezést az amerikai Bell Telephone Company, a készülékeket pedig Edison gyára szállította Magyarországra, de még a szerelést is az USA-ból érkezett munkások végezték, annyira új volt a technológia.

Testvérével bemutatókat tartott, amire felfigyelt Kemény Gábor iparért felelős miniszter: 20 évre kizárólagos jogot adott nekik, hogy Budapesten távbeszélőket építsenek. Két évre rá megnyitották a budapesti telefonhálózatot. 1882-re már egy magyar cég is foglalkozott a távíró és távbeszélő huzalok gyártásával, akik a Margit-hídon lefektették az első telefonkábelt, és elindították az első alközpontot a Pénzügyminisztériumban. Pozsonyban, Aradon és Szegeden létesültek az első vidéki hálózatok.

Neki dolgozott egy ideig Nikola Tesla is. Nem tudta befejezni anyagi és családi okokból tanulmányait, de szerencsére kapott egy ajánlatot a Ganz gyártól, ami miatt Budapestre jött. Itt ismerkedett meg Puskás Ferenccel, aki bejuttatta bátyjához. Tesla később az USA-ba ment. Edisont már akkor istenítette, ezért a Menlo Park lett a célja, Puskás ajánlásával a zsebében.

Azonban a gyors fellendülés után Puskásnak komoly nehézségekkel kellett szembenéznie: Ferenc nem bírta a megterhelést és 36 évesen meghalt. Hazahívta Amerikában tanuló öccsüket, és együtt vezették tovább a céget. Hitelezőkre is szükségük volt, akik egy idő után érvényesíteni akarták követeléseiket, miután visszaesett a forgalom. Próbált másba is fektetni és több lábon állni, de ezek a befektetések is csak vitték a pénzt. Be akarta vezetni Magyarországon a villanyvilágítást, de nem talált partnereket.

Ekkor Baross Gábor miniszter államosította a céget: adósságait átvállalták, és csak bérlő lehetett korábbi tulajdonában, igaz, kizárólagos jogot kapott a tevékenységre. A miniszter műegyetemi végzettségű mérnököket vetetett fel, és a fejlődés újból lendületet vett: az első teljesen magyar gyártású távbeszélő készülékek is megjelentek. Budapesten 1887-ben már 959 távbeszélő állomás üzemelt. Úgy tűnt, a fiatal mérnökök mellett Puskás háttérbe szorul, de őt nem ilyen fából faragták: a telefont tovább akarta fejleszteni informáló, kultúrát terjesztő eszközzé, így született meg a telefonhírmondó ötlete. Ez az eddig ismert első elektronikus hír- és műsorszolgáltató közeg a világon, a rádió és az internet őse, amelyet már kizárólag neki tulajdonítanak.

Az első telefonhírmondót Budapesten nyitotta meg, miután szabadalmaztatta telefonújság néven, amely egy beszélő hangját megsokszorozva, tetszés szerinti hallgatókészülék között osztotta szét. Hamarosan létrejött a budapesti hálózat, függetlenül a meglévő telefonvonalaktól és készülékektől. Híreket közöltek, óránként frissítve. “A Telefonhírmondó korunknak legelmésebb találmánya. Egy élő hírlap, mely minden nyomtatott hírt megelőz, a nap eseményeit odahozza helyünkbe: nappal értesít, tudósít, este pedig a színházi élvezeteket osztja szét otthon ezereknek. Fő- és székvárosunknak ez az egyik legérdekesebb speczialitása” – mondta Jókai Mór.

Puskás Tivadar nagy érdeme a kiemelkedő szervezőkészsége, és hogy felismerte: nem helyes, ha elszigetelten dolgozik találmányain, így az egész világra hatott vállalkozásainak inkubátorként való működtetésével. Végül a telefonhírmondó, élete nagy találmányának európai népszerűsítő körútját már nem élhette meg: kevéssel az indulás előtt szívrohamban meghalt, mindössze 48 évesen.

Itt Nikola Tesláról olvashatsz.

 

 

 

Képek és forrás: http://www.fizikaiszemle.hu/archivum/fsz9409/hl9409.html, http://www.epa.oszk.hu/00300/00342/00058/pcs9409.html, http://www.wjp.hu/2015/09/13/530/https://en.wikipedia.org/wiki/Alexander_Graham_Bell, https://hu.wikipedia.org/wiki/Pusk%C3%A1s_Tivadar_(m%C3%A9rn%C3%B6k), https://hu.wikipedia.org/wiki/Telefonk%C3%B6zpont, http://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/puskas-tivadar

Utcagyerekből Nobel-díjas genetikus

Utcagyerekből Nobel-díjas genetikus

Utcagyerekből Nobel-díjas genetikus

capecchi_1.jpg„Délre mentem, néha az utcán éltem, néha csatlakoztam más utcagyerekek bandájához, máskor árvaházakban laktam, és az idő legnagyobb részében éheztem. Az emlékeim ebből a négy évből élénkek, de nem egybefüggők; inkább pillanatképek sorozata. Némelyikük leírhatatlanul brutális, némelyikük elfogadható” – mondja Mario R. Capecchi genetikus, molekuláris biológus, aki 2007-ben megosztva nyerte az orvosi Nobelt, amelyhez megrázó gyerekkoron át vezetett az útja.

Még 1996-ban pedig Kyoto-díjas lett: a japán Nobelt szintén a szakmai eredményekért és az emberiség szolgálatában nyújtott kiemelkedő teljesítményért adják. Ezzel együtt felkérték, írjon arról, hogyan töltötte korai gyermekéveit, azzal a céllal, hogy felfedje mindazon hatásokat és tapasztalatokat, amelyek elősegíthették a díjazottak kreativitásának kibontakozását. Csakhogy az ő esetében ezek a hatások merőben mások voltak, mint a többi díjazottnál.

Életében, ahogy írja is, a korai, fizikailag és lelkileg támogató környezet teljes hiánya végül azért létrehozta a belső hajtóerőt, amely hozzásegítette az általa bejárt életúthoz, és megmutatta, hogy a korai hátrányok legyőzhetők, és az álmok elérhetők. Capecchi a visszaemlékezésben nagynénjére és nagybátyjára hagyatkozik, valamint olaszországi régi ismerősökre, akik még emlékeztek rá kisgyerekkorából. A sajtó pedig megtalálta lány féltestvérét, akiről egyáltalán nem tudott, és időskorukig nem is találkoztak egymással.

A nagyanyja amerikai festő volt, aki a 19. század végén nőként, saját elhatározásából fejlesztette magát elismert művésszé, ami akkor ritkaságnak számított. Nagyapja régész volt, de meghalt az I. világháborúban. Nagyanyjuk egyedül nevelte fel három gyerekét, portréfestőként dolgozva, köztük a tudós édesanyját, Lucy Ramberget. Ő, bár az USA-ban született, Firenzében nőtt fel, a család villájában, amelyet anyjuk végül amerikai lányok iskolájává alakított át. Lucy tehetséges költő lett, a párizsi Sorbonne-on végzett, majd ott is maradt: irodalmat és nyelveket tanított.

Ekkor ismerte meg Luciano Capecchit, az olasz légierő tisztjét, akivel viszonya lett, de a házasságra nemet mondott, amit fia bátor döntésnek tart, tekintettel apja természetére. 1937-ben született meg Mario Veronában, akivel Lucy egy tiroli faházba költözött. Nem ok nélkül: tagja lett egy olasz antifasiszta társaságnak, és a fasizmus erősödésével világossá vált számára, hogy nincsenek többé biztonságban kisfiával. Így is volt. 3 és fél éves koráig élt anyjával a faházban, amikor 1941-ben német tisztek érkeztek hozzájuk, és letartóztatták Lucyt. Ez a legkorábbi emléke. Mivel anyja korán elkezdte az olasz mellett németül is tanítani, tisztán értette, mit mondanak a németek. Érezte, hogy sokáig nem fogja újra látni anyját, ha látja még egyáltalán. 

Lucyt elvitték, és mint politikai foglyot tartották fogva Németországban, Dachauban. Öccse, Edward, aki az USA-ban élt, többször próbálta megtalálni, sikertelenül. Később az Associated Press kiderítette, hogy Mario két éves korában is fogva tartották anyját egy ideig még Olaszországban. Lucy tudta tehát, mi fog történni, és készült is rá: mindenét pénzzé tette, és az összeget odaadta egy tiroli földműves családnak, csak fogadják majd be a fiát. Miután őt elvitték, Mario egy évet töltött náluk, emlékei szerint a földeken volt egész nap és a szőlőt segített szüretelni. A házat megtalálták, ma is ugyanannak a családnak a birtokában van, és amikor odalátogatott, sikerült visszaemlékeznie néhány részletre.

lucy_ramberg.jpg

Lucy Ramberg

Később bombázni és lőni kezdték a szövetségesek a területet, és őt is eltalálta egy golyó, de szerencsésen túlélte. Egy év után – rejtélyes okokból – elfogyott a pénz, amit az édesanyja a családnak adott, és ők egyszerűen kitették az utcára, 4 és fél évesen. Ekkor kezdődött több mint négy évig tartó kóborlása, utcagyerekek között és árvaházakban.

Néhány feljegyzés szerint az apja vitte el a farmról, oda, ahol élt, de egyáltalán nem emlékszik rá, hogy érte jött volna, viszont találtak egy szemtanút, aki ismerte őt, mint a helyi utcagyerekek legfiatalabbikát, még Bolzanoból, amely valóban útba esik apja akkori lakóhelye felé. Azt viszont tudja, hogy 1942 után járt apja lakóhelyén többször, ahol az évek alatt összesen, ha három hetet töltött vele. Apja verte őt, és annyira szenvedett tőle, hogy a háború borzalmai közepette számára az egyik legrosszabb dolog saját apja brutalitása volt, aki végül Észak-Afrikában esett el. Később kapott levelet egy árvaházból, egy ottani nevelőtől, aki emberségesen bánt vele, és még mindig emlékezett rá. Bár onnan is megszökött egyszer, de végül ott maradt a háború végéig.

Münchent 1945 tavaszán szabadították fel, Mario anyja pedig végre kiszabadult, és első dolga volt megkeresni a fiát. 1946 októberében találta meg, épp a 9. születésnapján, egy kórházban, ahol tífuszosan feküdt sok más beteg, alultáplált gyerekkel. Az esélyük a gyógyulásra kevés volt, és még ennivalót is alig tudtak adni nekik a nővérek. Szökni innen már nem tudott: délutánra mindig felment a láza, és direkt nem adtak rá ruhát, ezzel is akadályozva, hogy eltűnjön.

Amikor anyja rátalált, Mario nem ismerte fel. A fogságban átéltek annyira meggyötörték, hogy évtizedeket öregedett, és bár 82 éves koráig élt, soha nem jött helyre pszichésen. Anyja elhozta a kórházból. Vett neki egy tiroli ruhát kalappal, amit ma is őriz. Elindultak papírokat intézni, és végre megfürödhetett rendesen, közel hat év után. Anyja öccse, Edward küldött nekik pénzt, hogy hajójegyet vegyenek, és az Egyesült Államokba utazhassanak. Nápolyból indultak, és azt hitte, hogy Amerikában az utak is aranyból vannak. Várta, hogy végre megláthassa őket, de ehelyett sokkal többet talált: lehetőségeket. Nagybátyja és felesége fogadták be őket. Edward fizikus volt, aki kvantummechanikából doktorált épp. A fizika számtalan területén tett felfedezései nagy hatással voltak Mariora, aki a Kyoto-díj átvételekor is találkozott Edwardot dicsérő japán tudósokkal, akik az ő könyveiből tanultak.

Edward és felesége, Sarah kvékerek voltak, elleneztek minden erőszakot, ezért a háború alatt Edward inkább elmegyógyintézetben dolgozott, majd Pennsylvaniaban telepedtek le, ahol alapítói lettek egy helyi közösségnek. Ide került Lucy és Mario is. Az itteni közösség és a gyerekek, akik között felnőtt, óriási kontrasztot jelentettek az olaszországi kóborlásaihoz képest, és végül itt gyógyult meg. Persze el kellett vinniük pszichológushoz is, mert annyira gyötörték a rémálmok, hogy szabályosan eltörte az ágyat, ahogy vergődött éjszakánként álmában.

A középiskola után politológiát kezdett tanulni, de hamar a kvantummechanikánál kötött ki. A főiskolának nagyon jó gyakornoki programja volt, így nemcsak élesben próbálhatta ki tudását, hanem átkerült az MIT-re is. Itt találkozott először a molekuláris biológiával, amely új, születőben lévő terület volt, és ő megtalálta élete hivatását. A Harvardon folytatott kutatásokat évekig, majd a Utah Egyetemre került, ahol nyugdíjazásáig dolgozott.

Mario Capecchi 2007-ben megosztott Nobel-díjat kapott Oliver Smithies-el és a brit Martin Evans-el közösen az úgynevezett gén-targeting, vagy célzott génbevitel kidolgozásáért: genetikai változásokat eszközöltek az állatok őssejtjeiben, amellyel különböző emberi betegségek idézhetők elő egereknél. A daganatos megbetegedések és a szívbetegségek egészséges emberekre mért csapásait, az öregedési folyamatot vagy akár az embrió fejlődését az anyaméhben is ezzel a módszerrel tárták fel. Lényeges, hogy a gén "kiütés" lehetővé teszi, hogy génenként felépíthető legyen egy betegség kialakulásának kórképe, anélkül, hogy embereken kellene kísérletezni a gyógymód megtalálásához.

Capecchi reméli, hogy története bátorítást ad azoknak, akiknek korai gyermekéveiben sokat kellett küzdeniük. Figyelmeztet arra is, hogy sok még az ismeretlen terület annak kutatásában, mi által válik egy gyerek tehetségessé, és hogyan lehetne azt kibontakoztatni. Ezért is fontos minden gyereknek hozzáférnie a megfelelő oktatáshoz, mert nincsenek jó módszerek másképp, hogy rájöjjünk: ki lesz a következő Beethoven, Modigliani, vagy Martin Luther King. 

Itt egy hasonlóan kiemelkedő karrierről olvashatsz.

 

 

Képek és forrás: University of Utah, http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/2007/capecchi-bio.html?utm_source=facebook&utm_medium=social&utm_campaign=facebook_pagehttps://sg.hu/cikkek/55429/iden_is_a_genetika_vitte_el_a_nobelt

♀tervezem - Okosjövő lányoknak

♀tervezem - Okosjövő lányoknak

♀tervezem - Okosjövő lányoknak

11-lanyok-napja-2015.jpgMegálmodom, megtervezem, megvalósítom – idén is elindult a Nők a Tudományban Egyesület „♀tervezem - Okosjövő lányoknak" programsorozata. A program pályaválasztás előtt álló diáklányoknak segít orientálódni és lehetőséget biztosít, hogy székesfehérvári cégeknél betekintést nyerjenek a természettudományokhoz, technológiához, mérnöktudományokhoz és matematikához szorosan kapcsolódó szakmákba.

A jelentkezőknek lehetősége van árnyékként követni egy-egy cég munkatársát és így testközelből megismerkedni a munkafolyamatokkal, az alkotás élményével. A regisztráció elindult, a helyi cégek várják a 7-11. osztályos lányok jelentkezését a szeptemberi dátumokra. Idén az Alcoa, a Videoton, az IBM, a Grundfos, az Emerson, az Innoskart, a Masterplast valamint az Óbudai Egyetem várja tárt karokkal az érdeklődőket. (Regisztráció: http://nokatud.hu/megtervezem-regisztracio2016/

A programhoz két pályázat is kapcsolódik: az egyik a résztvevő diákokat, a másik pedig az őket tanító tanárokat célozza: a diákoknak szóló pályázat segít a shadowing napon szerzett tapasztalatok elmélyítésében, az élmények tudatosításában a pályázó lányoknak. A tanári pályázat célja a jó gyakorlatok megismertetése, hogy a Megtervezem program kínálta lehetőségeket minél több iskolában a lehető legjobban ki tudják használni. 

A legjobb pályamunkák készítői lehetőséget kapnak az őszi szünetben az Okosjövő táborban (2016. november 2-4.) való részvételre és meghívást kapnak a gálarendezvényre is. A tábort követi november 5-én az Okosjövő napja (http://nokatud.hu/megtervezem_okosjovonapja/), ahova várják a természettudományok iránt érdeklődő lányokat és fiúkat is. 

A kezdeményezés az amerikai egyesült államokbeli AAUW (Amerikai Egyetemista Nők Egyesülete) és az Alcoa Foundation támogatásával egy évvel ezelőtt indult Székesfehérváron. Ezzel is csökkenteni szeretnék a pályaválasztás előtt álló lányok tudományos területeken való elhelyezkedéséhez kapcsolódó előítéleteit, feltárva előttük a városban rejlő munkavállalási lehetőségeket. Hosszú távú cél, hogy a helyi fiatalok közül minél több lány válassza a műszaki, természettudományos és informatikai tanulmányokat, és a helyi cégeknél kezdjék pályafutásukat.

 

 

Ha nagy leszek...

Ha nagy leszek...

Ha nagy leszek...

sakima_niger_teacher.jpegEgy, a Humanitárius Világnap alkalmából kiállított fotósorozat háborúval, természeti katasztrófával sújtott övezetekben élő vagy onnan elmenekült gyerekeket mutat be, akik már most készülnek, illetve készülnének választott hivatásukra a nehéz körülmények ellenére is. Ma 130 millió ember függ az ENSZ segélyszervezeteinek támogatásától, köztük sok gyerek. Két fotós, Vincent Tremeau és Meredith Hutchison két évet töltött ezeken a helyeken, és fotózta az ott élő 6-18 év közöttieket, akik „beöltöztek” sok más mellett mérnöknek, asztronautának vagy tanárnak.

Az eredmény elgondolkodtató: mennyi esélye lehet a képeken látható gyerekeknek, hogy felnőve valóban azzá válhassanak, amivé szeretnének - érzékeltetve sok esetben környezetük visszahúzó erejét is, amellyel szintén meg kell küzdeniük. Sokuk az oktatásnak köszönheti kíváncsiságát és lelkesedését, másokat személyes tragédiák hajtanak.

2003-ban az ENSZ bagdadi főhadiszállása elleni bombatámadásban 22 ember vesztette életét, akik Irak humanitárius katasztrófájának enyhítésén dolgoztak, és több mint százan megsebesültek. 2008 óta augusztus 19-e a Humanitárius Világnap, amellyel az áldozatokra, illetve más, a humanitárius szolgálat teljesítése közben életüket vesztettekre emlékeznek, és arra a munkára, amelyet segélyszervezetek munkatársai végeznek szerte a világon. Ennek egyik eredménye többek között, hogy az UNICEF segítségével 11 600 gyereket sikerült visszajuttatni a családjához, akiket korábban fegyveres erőkhöz kényszerítettek, 8,76 millió gyerek pedig alapfokú oktatásban részesülhet. A jelenleg New Yorkban, Brooklynban kiállított fotók ennek a jelentőségére is rávilágítanak.

A borítóképen:

1. Sakima, Niger: „Apám azt mondta, hogy lehetek majd tanár, mint ő. Szeretnék harmadikosokat tanítani majd, mert mindent értek, amit tanítanak nekünk.”

 

fatima_architect_jordan.jpeg

2. Fatima, Jordániában élő szír menekült: „Mindig is építész szerettem volna lenni. Amikor kisebb voltam, az emberek azt mondták, ez nem nőnek való szakma, válasszak olyat, amilyet a nők szoktak. De továbbra is arról álmodtam, hogy otthonokat tervezek családoknak, örömöt hozva az életükbe. Remélem, hogy más lányok számára is követendő példa lehetek majd, bizonyítva, hogy nem érdemes feladni az álmainkat, bármit is mondjanak mások."

 

haja_astronaut_jordan.jpeg

3. Haja, Jordániában élő szír menekült: „Tanultunk a Naprendszerről általános iskolában, azóta űrhajós akarok lenni. Elképzelem magam, ahogy az égben vagyok és új dolgokat fedezek fel. Azért is szeretnék asztronauta lenni, mert akkor új szemszögből láthatnám a világot. Sok ember mondja, hogy egy lány nem lehet űrhajós. De szerintem a lányoknak nem kell félniük, beszélniük kell a szüleikkel, hogy mit szeretnének és miért, bízni magukban és tudni, merre tartanak."

 

doctor.jpeg

4. Michael, Sierra Leone: "Egy nap orvos leszek, hogy segíthessek az embereknek, ahogy ők is segítettek nekem, amikor beteg voltam. 26 családtagom halt meg ebolában: a szüleim, fiú- és lánytestvéreim, nagyszüleim, nagybátyám, unokaöcsém, unokahúgom... Most a nagynénémnél vagyok."

 

pilot.jpeg

5. Chaibou, Közép-Afrikai Köztársaság: „Egy nap majd szeretnék pilóta lenni.”

 

lawyer.jpeg

6. Aicha, Nigerben élő nigériai menekült: "Ügyvéd szeretnék lenni, és emberek jogaiért küzdeni. Születésemtől testi fogyatékkal élek, de erről a hátrányról el szoktam felejtkezni, mert el szeretném érni a céljaimat. 8 hónapja menekültem Nigerbe, Damassakból (amely a Boko Haram támadásainak van kitéve). Boldog vagyok itt."

 

amani_jordan_pilot.jpeg

7. Amani, Jordániában élő szír menekült: „Szeretem a repülőket. Mielőtt valaha is ültem volna repülőn, már tudtam, hogy pilóta akarok lenni. Repülni kalandos és izgalmas. Amikor kisebb voltam, a bátyám mindig azt mondta, a lányok nem lehetnek pilóták, de én mélyen belül tudtam, hogy ez az, amit csinálni akarok.”

 

57b5f93c170000ae02c74083.jpeg

8. Fatima, Jordániában élő szír menekült: „Ezen a röntgenképen azt vizsgálom, mi okozhatja a beteg mellkasi fájdalmát. A beteg, aki a legjobban érdekel – és aki miatt ezt a pályát választottam – az apám, aki több egészségügyi problémával is küzd. Hogy képes vagyok segíteni neki, erőssé tesz engem is.” 

Még több képet itt találsz: http://www.huffingtonpost.com/entry/world-humanitarian-day-children-dream-jobs-photos_us_57b60476e4b0b51733a21558

Itt egy afroamerikai nő különleges karrierjéről olvashatsz.

 

98 éves az "emberi számítógép"

98 éves az "emberi számítógép"

98 éves az "emberi számítógép"

katherine-johnson_annie_leibovitz.jpgA NASA történetének egyik legjelentősebb munkatársa, Katherine Johnson matematikus, fizikus a héten töltötte be a 98-at. Charles Bolden, a NASA vezetője emlékeztet mindenkit arra a történelmi pályára, amelyet az „emberi számítógépnek” is nevezett afroamerikai Katherine Johnson járt végig, amikor kulcsszerepet játszott az Apollo 11 Holdra küldésében. Vagy a Földet először amerikaiként körberepülő John Glenn küldetésénél, aki nem volt hajlandó vállalni a repülést, míg Katherine le nem ellenőrizte a számítógépek számításait. A 18 évesen már főiskolát végzett színesbőrű nő olyan korban lett példakép, amikor társadalmi csoportjában az általános iskola elvégzése is ritka volt.

Bolden emlékszik rá, hogy – szintén afroamerikaiként – Dél-Karolina szegregált részén felnőve semmilyen példaképet nem látott a fekete közösségek számára. Később, amikor már a tengerészetnél volt, akkori diákjaival egy kis tévét ültek körbe, amelyen a holdraszállást figyelték. És tudta, hogy az egyike azoknak a kulcsembereknek, akik a küldetés sikeréért feleltek, egy ismeretlen fekete nő volt Nyugat-Virginiából: Katherine Goble Johnson.

Hogy mennyire úttörő volt mind teljesítményét, mind származását tekintve, jól mutatja, hogy 14 évesen érettségizett, 18 évesen pedig summa cum laude végezte el a főiskolát egy olyan korban, amikor afroamerikaiak még az általános iskolát is kevesen fejezték be. Apja farmer volt, anyja pedig korábban tanított, és mivel négy gyereküknek nem láttak helyben oktatási lehetőséget, ezért inkább távolabb költöztek egy jobb iskola közelébe, hogy gyerekeik képzettek legyenek. Így került a főiskolára is, ahol több tanár is külön foglalkozott vele - volt, aki már akkor javasolta, hogy legyen kutató matematikus, és külön neki indított egy kurzust, ahol egyedüli hallgató volt -, majd ő maga is tanárként kezdett dolgozni. 

1938-ban ő lett az első afroamerikai nő, aki doktori iskolába jelentkezhetett a Nyugat-Virginiai Egyetemen, két férfi mellett, miután az USA legfelsőbb bírósága egy másik ügyben döntésével ezt lehetővé tette. Majd egyre inkább a matematika felé fordult, és eldöntötte, hogy életét ennek a pályának szenteli. Egy családi összejövetelen a rokona említette, hogy a NACA (a NASA előde, amely a repülésre fókuszált, amikor még nem volt űrprogram) új embereket keres. 1953-ban nyitottnak bizonyultak, és állást ajánlottak Katherine-nek a navigációval foglalkozó részlegen. Így kezdődött pályafutása a helyen, ahol egészen nyugdíjba vonulásáig, 1986-ig dolgozott.

Kezdetben a csak nők által alkotott technikusi „pool”-ban dolgozott: ők végezték a matematikai számításokat. Johnson úgy utal rájuk, mint virtuális számítógépek, akik szoknyát hordanak. A fő feladatuk a lezuhant repülőgépek fekete dobozai adatainak elemzése volt, illetve egyéb számítások. Aztán egy nap őt és egy kollégáját ideiglenesen a csak férfiakból álló repüléskutatási részlegbe irányították. A geometria terén mutatott tudása és villámgyors számításai pedig meggyőzték férfi főnökeit, akik „elfelejtették” visszaküldeni a poolba.

Miközben a nemeket és rasszokat érintően jelen volt a hátrányos megkülönböztetés, figyelmen kívül hagyta azt. Amikor elindult az űrprogram, kérte, hogy részt vehessen a vezetői megbeszéléseken, amelyeken korábban nők nem lehettek jelen. "Nos, lányok rendszerint erre nem jönnek" - mondták, mire megkérdezte, hogy törvénybe ütközik? - mesélte később egy interjúban. Végül beengedték.

hidden_figures_2.jpgRészlet a róla készült filmből

Dolgozott olyan feladatokon, mint a repülőket érő széllökések enyhítésével kapcsolatos elemzések, majd az űrprogram indulása után átkerült az űrrepülések ellenőrzését végző divízióhoz. Itt végzett a rakéták repülési pályáival kapcsolatos számításokat azért, hogy a Mercury-programban Alan Shepard, az első amerikai űrhajós kilövése az űrbe minél biztonságosabb legyen, majd más, a programban résztvevő űrhajósoké. Még navigációs térképeket is készített nekik, ha meghibásodna az elektronikai rendszer (amely később az Apollo 13-nál be is következett).

Amikor a NASA először kezdett számítógépeket használni, mindig őt hívták, hogy ellenőrizze a gépek számítását: 1962-ben, amikor John Glenn tervezett Föld körüli repülési pályáját számították, amelyet első amerikaiként tett meg, Glenn nem volt hajlandó repülni, amíg ő nem számolta át a tervezett küldetés adatait. Ma, amikor a NASA-nál mindent meghatároz a technológia, nehéz elképzelni, ahogy Glenn maga is kéri Johnsont, hogy minden számítást kétszer is ellenőrizzen. "Ha ő azt mondja, hogy a gép nem téved, megcsinálom" - mondta.

Később tudatosan dolgozott számítógépekkel, megkönnyítve a velük való munkára történő átállást, és azok nagyobb elfogadottságát. 1969-ben az Apollo 11 az általa ellenőrzött számítások alapján repült a Holdra, majd tért vissza, miután Neil Armstrong és Buzz Aldrin megtették történelmi jelentőségű holdsétájukat. "Mindenki azon aggódott, hogy juttatjuk őket oda? Mi azon aggódtunk, hogy jöjjenek vissza" - mondja.

Egy évre rá az Apollo 13 küldetésén dolgozott, amikor az elektromos rendszert is károsító baleset után vissza kellett hozni a személyzetet a Földre, és nagy szerepe volt abban neki is, hogy a pálya újratervezése után négy nap alatt biztonságban visszaérjenek az űrhajósok. Ez a mai napig az egyik legnagyobb vészhelyzetként számon tartott eset, ahol a NASA teljes személyzete dolgozott a visszatérésen, többek között a repülési pálya többszöri korrekcióján, a teljes nyilvánosság előtt. A matematikusok ekkor végzett munkája alapozta meg a rendszert, amely egy csillag figyelését és a fedélzeti csillagtérképpel való összenézését követeli meg az űrhajósoktól a helyzetük meghatározásához.

De John Glenn, Alan Shepard, illetve az Apollo 11 küldetése mellett foglalkozott űrrepülőgépekkel, földmegfigyelő műholdakkal és a korai Mars-misszióval is, miközben három gyereket neveltek férjével.

Tavaly Katherine Johnson megkapta Obamától az Elnöki Szabadság-érmet, a legmagasabb polgári kitüntetést, majd elvitték a NASA-ba, ahol felavatták a 40 millió dollárból épült új kutatórészleget, amelyet róla neveztek el. Róla, aki afroamerikai nőként jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az űrrepülés minél biztonságosabbá váljon. Életéről könyv és film is készült, a Számolás joga (Hidden Figures) januártól lesz látható.

Itt a női vezetőkkel kapcsolatos előítéletekről olvashatsz.

 

 

Képek és forrás: Annie Leibovitz, http://www.vanityfair.com/culture/2016/08/katherine-johnson-the-nasa-mathematician-who-advanced-human-rights, https://en.wikipedia.org/wiki/Katherine_Johnson, https://www.nasa.gov/image-feature/katherine-johnson-at-nasa-langley-research-center, http://www.iflscience.com/editors-blog/the-unbelievable-life-of-the-forgotten-genius-who-turned-americans-space-dreams-into-reality/all/, empireonlines.com

Sheryl Sandberg a női vezetőkről

Sheryl Sandberg a női vezetőkről

Sheryl Sandberg a női vezetőkről

sandberg_1.jpgA New York Times hozta le nemrég Sandberg írását arról, hogy tényleg olyan rosszul bánnak-e egymással a nők a munkahelyen, hogy valójában nők vagy férfiak hátráltatják-e a nők előrejutását, és milyen pozitív hozadékai vannak a nők közötti munkának. Egy kutatóval közösen sikerült ismét a sztereotípiák mögé látnia, és felfedni olyan összefüggéseket, amelyek sokak számára meglepőek lesznek.

A 2014-es Téli Olimpiai Játékokon a norvég sífutónő, Therese Johaug - aki 2011-ben világbajnok lett a 10 km-es távon -, épp az első egyéni aranyérméért küzdött, a 30 km-es távon. Kimerítő, egyórás küzdelem után végül ezüstöt nyert: második lett, mert közel 3 másodperccel lemaradt az aranyérmes, szintén norvég Marit Björgen mögött, aki egyben az edzőpartnere is.

Ők ketten a világ legjobb sífutói közé tartoznak, és ádáz versenytársak. Mégis ahelyett, hogy rivalizálnának, a legjobb barátok. Björgen a sportág királynője már több mint tíz éve. Amikor Johaug színre lépett, 8 évvel fiatalabb csodagyerekként, komolyan veszélyeztetni kezdte Björgen pozícióját, aki mégis inkább szárnyai alá vette. „Hihetetlen mennyiségű bizalmat kaptam tőle, és ezáltal azzá a sífutóvá váltam, aki most vagyok” – mondja Johaug. Amikor Björgen 2015-ben bejelentette, hogy babát vár, sporttársa azzal viccelődött, hogy tartalék nagynéni lesz.

Ez extrém példa valamire, ami Sandberg szerint mindennapos: a nők segítenek egymásnak, szakmailag és emberileg is. Ennek ellenére tartja magát az elképzelés, hogy a nők inkább csak gáncsolják egymást. Őket nevezik gúnyosan „méhkirálynőnek”. Miközben érdekes módon a férfiakra nincs ehhez hasonló, becsmérlő kifejezés. A legnagyobb ellenség a nők számára – hangzik a figyelmeztetés – egy másik nő. A méhkirálynő elutasítja, hogy segítsen másoknak. Ha egy ilyet megközelítesz, hogy tanácsot kérj tőle, bevágja előtted az ajtót, még mielőtt a lábad betehetnéd rajta. Gyakran hallunk nőket, ahogy csendesen bevallják: „fáj, hogy ezt kell mondanom, de életem legrosszabb főnöke egy nő volt”.

Csakhogy statisztikai értelemben ez nem igaz.

A méhkirálynő elmélet szerint egy női felsővezető gátolja a többieket, akik megpróbálnak előrejutni a szakmai ranglétrán. A Standard&Poor 1500 indexhez tartozó cégeket több mint 20 éven át kutatva találtak is valamit, ami ezt igazolni látszott: ha egy nő elérte, hogy felsővezetővé váljon, 51%-kal kevesebb lett az esély, hogy egy másik nő követhesse.

De a személy, aki az útját akadályozta, nem egy nő volt, hanem a férfi vezérigazgató. Amikor egy nő lett a vezérigazgató, épp az ellenkezője történt: ezekben a cégekben a nőknek nagyobb esélye lett bekerülni a felsővezetésbe, mint ott, ahol férfi volt az első számú vezető.

Mind az üzleti életben, mint a kormányzatban kutatások támasztják alá, hogy a nők lehetőséget teremtenek egymás számára. Egy szervezetben, annak ellenére, hogy sokszor képzettebbek a férfiaknál, a nők kevésbé találnak mentorált – hacsak nincs nő a vezetésben. Amikor ez a helyzet, sokkal nagyobb az esélye, hogy más nők is a cég felsővezetésébe kerüljenek. Sandberg is elismeri, hogy a méhkirálynő jelenség létezik, de sokkal ritkább, mint ahogy az általánosan elterjedt vélekedés. Sőt, továbbmegy és kimondja: a nők közel sem bánnak úgy el egymással, mint a férfiak egy másik férfival. Ugyan a sztereotípiák szerint is a férfiak agresszívak, míg a nők kedvesek, ha viszont a nők megtörik ezt a sztereotípiát, kegyetlenül megítélik őket.

Egy kísérletben arra kérték a résztvevőket, hogy olvassanak egy munkahelyi konfliktusról, amely két nő között, két férfi között, illetve egy férfi és egy nő között zajlik. Habár a konfliktus azonos volt minden esetben, a válaszadók mégis úgy látták, amikor két nő között zajlik, az rendkívüli mértékben károsítja a kapcsolatot, és arra számítottak, hogy azt meg is szakítják majd. Ha viszont férfiak között van konfliktus, az már rögtön csak egy egészséges vitának tűnt a szemükben.

A méhkirálynő jelenség tehát nem az oka az egyenlőtlenségeknek, hanem az „eredménye”: a múltban a strukturális egyenlőtlenségek kényszerítették arra a nőket, hogy védjék törékeny helyzetüket. Ezekből az egyenlőtlenségekből pedig néhány ma is létezik: kutatások bizonyítják, hogy férfiak által uralt környezetben, ha a nők nem érzik biztosnak a helyüket, vonakodnak közbenjárni más nőkért. Egy tehetséges társuk ekkor már fenyegetést jelent, ha csak egy hely van az asztalnál a nőknek: „ha felveszünk téged, nekem is rosszabb lesz”.

Ez a viselkedés nem eredendően csak nőkre jellemző, hanem természetes reakció, amellyel a diszkriminációra reagálunk, ha egy nem domináns csoporthoz tartozunk. Attól tartva, hogy a saját csoportjukat nem értékelik mások, néhányan inkább elkülönülnek attól. Azonosulnak a társadalmi előítéletekkel, és kerülik a csoportjukat, amelyhez alacsony státuszt társítanak.

Ahogy egyre több nő kerül magas pozíciókba a munkahelyeken, a méhkirálynő jelenség is el fog tűnni. Igazolt az is, hogy konkrét haszna van egymás segítésének: ha nők tárgyalhatnak más nők nevében a csapatukból, arra is képesek lesznek, hogy például növeljék saját fizetésüket. Ennek ellenére a nőknek ma is sokszor meg kell fizetniük az árát, ha előnyben részesítik egymást. Egy kutatásban több mint 300 felsővezetőt vizsgáltak, és kiderült, hogy ha a férfiak segítik a nők előrejutását, jobbra értékelik a teljesítményüket. Ők jó fiúnak számítanak, mert elősegítik a régi, férfiak által uralt kapcsolati hálók megtörését. Azokat a női vezetőket viszont, akik szintén segítik más nők előrejutását, jelentősen rosszabbra értékelik, mint azokat, akik nem. Őket úgy könyvelik el, hogy csak a saját csoportjukat akarják előnyben részesíteni.

Ugyanez igaz a különböző rasszok esetében is. A fehér vezetők dicséretet kapnak a csoportjuktól eltérők segítéséért, a színesbőrű vezetőket ugyanezért büntetik. Egy kontrollált kísérletben a fehér férfi vezetőt nem ítélték meg rosszul, ha felvételi döntésével egy nőt és/vagy színesbőrű személyt választott egy ugyanolyan képzettségű, fehér férfival szemben. De ha egy női és/vagy színesbőrű vezető tette ugyanezt, rögtön 10%-kal kevésbé hatékonynak értékelték.

Sandberg szerint itt az ideje abbahagyni az ezekből a csoportokból származó egyének büntetését csak azért, mert ők is promótálják a sokszínűséget. Több módja is van, hogy a nők segítsék egymást a munkahelyen. Minél többen vállalják más nők mentorálását, annál inkább példaképpé válnak pártfogoltjaik és mások számára. Megoszthatják egymással tanácsaikat arról, hogyan lehet áttörni az üvegplafont, ami semmibe nem kerül, csak időt kell rá fordítani. Ha egy nő teljesítménye elkerüli mások figyelmét, nőtársaik akkor is megünnepelhetik, mutatva a környezetüknek, hogy becsülik az eredmény miatt.

És itt az ideje, hogy abbahagyjuk ugyanannak a viselkedésnek a sokkal szigorúbb megítélését, ha az egy nőtől jön, és nem egy férfitól. A nőknek joguk van ezzel nem egyetérteni, és megvédeniük egymást.

Therese Johaug és Marit Björgen versenytársak minden egyes futamon, hiszen csak egyikük nyerhet. De hosszú távon, hála a közös tréningnek is, mindketten erősebbé váltak. Mint csapattársak, Szocsiban három aranyat, egy ezüstöt és egy bronzérmet nyertek Norvégiának. Ha egy nő segít egy másiknak, mindketten nyernek. És valahányszor a nők elismerik más nők teljesítményét, mindannyian előrébb jutnak, emlékeztet Sandberg.

Itt 10 nőről olvashatsz, akik nehézségekkel küzdöttek munkájuk során.

 

 

Kép és forrás: Facebook, http://www.nytimes.com/2016/06/23/opinion/sunday/sheryl-sandberg-on-the-myth-of-the-catty-woman.html?_r=0, thedailybeast.com

Tériszonytól az űrsétáig

Tériszonytól az űrsétáig

Tériszonytól az űrsétáig

chris-750x400.jpgA nemrég nálunk járt Chris Hadfield bevallottan tériszonyos, mégis több mint 20 év kitartó munka áll mögötte. Ő az első a világűrbe kijutott több mint 500 űrhajósból, aki igazán fel tudta hívni a figyelmet munkája jelentőségére, miután a Nemzetközi Űrállomáson elénekelte David Bowie Space Oddity című számát, amelyet 32 millióan láttak. A közvélemény újra felfigyelt a lenyűgöző szakmára, amely az USA-ban egyszercsak annyira hétköznapivá vált, hogy már a tévé sem közvetítette a kilövéseket. Érezte, hogy tennie kell valamit, holott pályája jóval több, mint éneklés az ISS-en, könyveiben, interjúkban adott tanácsait pedig mindenki hasznosíthatja.

 

1. A higgadt, problémákra rugalmasan reagáló személyiségtípus kifizetődőbb

Régen rövid utakra, bátor, szenvedélyes embereket kerestek – ma már ez nem működik: olyanok kellenek, akiket be lehet zárni 6 hónapra egy konzervdobozba, és egymást is elviselik. A felkészítés hosszú és aprólékos: az ISS-en tudni kell programozni, szerelni, alapvető fogászati és sebészeti beavatkozást végezni, vagy akár profi fotósnak lenni és sajtótájékoztatót tartani. A feladatokat naponta kapják az irányítóközponttól, ötperces bontásban. Amíg itt lent ezt csodás utazásnak látjuk remek kilátással, ők szinte örülnek, ha van 10 percük kinézni az ablakon, miközben számtalan tudományos kísérletet is elvégeznek. Nem beszélve az alapos felkészítés ellenére is előforduló vészhelyzetek higgadt elhárításáról, amelyre jó esetben még a Földön megtanulják a megoldást, vagy saját kárukon, élesben, ezzel is bővítve nagy szabálykönyvüket, amit betéve tudniuk kell. 

2. Mit tegyünk, ha elemi félelmünk gátol a céljaink elérésében?

Chris Hadfieldnek tériszonya van, gyerekkora óta. A mai napig szédül egy magas ház erkélyén, mégis kijutott az űrbe, ahol nemcsak űrsétát hajtott végre, hanem hosszú órákig szerelte a Canadarm2 nevű robotkart – darut - társaival, amely tulajdonképpen az ISS-t segíti űrhajók, műholdak elkapásában, és az ISS bővítésében, amely akkor még nem állt készen. Egyszer pedig a rendszerek hűtését segítő ammónia szivárgását észlelték az űrállomás oldalán, amelyet azonnal el kellett hárítani.

sts_100_hadfield_eva-620x429.jpg2001-es űrsétáján

Hogy csinálta végig tériszonnyal? Már tizenévesen elvitte őt apja kisrepülőgépén, amellyel még manőverezett is. Meg kellett értenie, hogy be van kötve, a technika működik, az apja pedig tudja, mit csinál. Mivel a kizuhanástól fél, az űrhajóban és az űrállomáson is megértette magával, hogy onnan képtelenség kiesni. Ugyan a Columbia katasztrófája 2003-ban nagyon megviselte, minden űrhajóst jól ismert, azt gondolja, hogy a szörnyűségek mellett tovább kell folytatni az űrutazást, a legkisebbre csökkentve a veszteség lehetőségét. A Columbia után nehéz volt tovább dolgoznia, sokan kérdezték, miért költi az állam erre az adófizetők pénzét, de ha leálltak volna – ha a NASA valaha is leállna –, az még rosszabb lenne az emlékükre nézve. Végleg nem tudta tehát leküzdeni félelmét, de annyira fontos volt a cél, hogy ezt szem előtt tartva mindig sikerült megakadályoznia, hogy eluralja a félelem. Persze a felkészítés ebben sokat segít. 

3. Türelem nélkül nem megy

Chris Hadfield 9 éves volt, amikor meglátta a tévében Neil Armstrongot, amint kilép a Holdra. Azonnal tudta: űrhajós akar lenni, és onnantól kezdve minden nap tett valamit azért, hogy álma valóra válhasson. Kanadában élt földműves családjával, és akkoriban csak a NASA jöhetett szóba, viszont ők csak amerikaiakat vettek fel. De úgy volt vele, hogy addig az is lehetetlen volt, hogy elérjük a Holdat.

13 évesen jelentkezett légikadétnak, 16 évesen már motoros gépen repülhetett, majd egy katonai főiskola gépészmérnök szakán végzett, és pilóta lett a Kanadai Légierőnél. Katonai pilótaként mégsem érezte közel magát a céljához: veszélyes volt, szovjet repülőket kellett elfognia, szinte minden évben elvesztette egy kollégáját, és később sem volt lehetősége kiszámítható életpályára. Válaszút elé került: marad vagy polgári repülővezető lesz. Felesége, Helene, aki hamarabb kezdett dolgozni, mint ő, végül nem engedte, hogy feladja az álmát. Úgy döntöttek, várnak még. Így került be az USA berepülőpilóta képzésére, ahol egy év alatt 32 különböző típusú gépen repült, a legjobb eredménnyel végzett, és Pax Riverbe, a világ egyik legnagyobb tesztközpontjába került.

Konkrétan azzal a feladattal, hogy irányíthatatlanná tegye repülőgépét, majd zuhanáskor tesztelje, hogyan lehet visszaszerezni az irányítást, az ösztönös cselekvés helyett automatizáltan. Ekkor kezdett a már megalakult Kanadai Űrügynökség űrhajósokat toborozni: jelentkezett, szólt a munkahelyén, hogy lehet, helyettesíteni kell hamarosan, végigcsinálta a többfordulós kiválasztást, és végül 5330 jelölt közül 3 társával együtt bekerült a programba.

nasas-pool_2.jpgHoustonban búvárok segítenek a leendő űrhajósoknak hozzászokni a súlytalanság állapotához

Végigjárta a ranglétrát: egyike volt a kapcsolattartóknak az űrrepülők és a földi személyzet között (ő volt „Houston” :) évekig), majd vezette az ISS-t irányító részleget. Tanult oroszul égi mechanikát, két évig volt a NASA oroszországi műveleti igazgatója. És az első űrrepüléseit követően (1995., 2001.) 11 évet várt a harmadik, legjelentősebb útjára, amelyet ő vezetett, az ISS parancsnokaként. Mind a 11 évben az útra készült és várt, de soha nem volt csalódott, nem ettől tette függővé az életét. Ha nem jut fel többé az űrbe, attól is teljesnek érezte volna a karrierjét, miközben a mindennapos, nyilvánosság számára nem látható munkáját is szerette. Van, akit beválogatnak egy programba, mégsem repül soha, van, akit betegség miatt nem engednek indulni, és talán soha nem kap többé lehetőséget. Ezzel együtt kell tudni élni.

Ő is átesett hasonló procedúrán, amikor a gyerekkori vakbélműtétjének szövődményeit csak új, hasi műtéttel lehetett kezelni, majd ezt követően nem akarták felengedni az űrbe. Mindez nemcsak neki okozott gondot: ő lett volna a küldetés vezetője, és a helyettese sosem volt űrutazáson. Orvosi bizottság vizsgálta, és amikor már engedélyt kapott volna, néhány orvos újabb műtétet javasolt: meg akarták nézni, tényleg kockázatmentessé vált-e laparoszkópiás műtétje után – mindezt hagyományos műtéttel, miközben neki és társainak is sokkal nagyobb esélye volt más betegségekre. Feleségével együtt hónapokig jártak utána, hogy indulhasson műtét nélkül, végül bizonyították az orvosoknak, hogy betegsége kiújulásának az esélye egész pontosan nulla. Ott is tudni kell együtt élni a néha értelmetlen bürokráciával. 

4. A negatív gondolkodás ereje

Némi pesszimizmus életmentő lehet az űrben. A felkészítés nagyon is életszerű, amikor minden apró részletet átgondolva gyakorolják be lépésről lépésre, mikor, mi a teendő. Ezt segítik a szimulációk is, például füstöt fújnak a gyakorlásra használt űrhajóba, vagy azt kell végigbeszélni a csapatnak, hogy mi lesz, ha valaki meghal odafönt. Chris és felesége végigültek egy ilyet, ahol azt hallgatták: Chris meghalt, mi legyen a holttesttel? Tegyük be egy szkafanderbe? Küldjük vissza teherűrhajóval, vagy rakjuk ki az űrbe? Mit mondjunk a sajtónak? Felesége addig himalájai hegymászást tervezett, míg férje az űrben van, de rögtön belátta, hogy ez nem fog menni.

Ez a gondolkodás az, ami lehetővé teszi, hogy ne az adrenalin lóduljon meg bennük, hanem a higgadt, automatikus cselekvés, ha az űrállomáson gond lenne. És az akadhat bőven, bármennyi gyakorlás mellett is: egy éjszaka a tűzjelző indult be, ami a lehető legrosszabb dolog odafent, de téves volt, bár eltartott egy ideig, míg rájöttek. Az egyik űrsétáján pedig átmenetileg elvesztette a látását, kint a világűrben, szerelés közben, miután a sisakjáról nem távolította el jól a páramentesítő oldatot. Ami mosogatószer volt. Ki kellett engednie az oxigénjéből, hogy cserélődjön, és kivigye az oldat maradékát. Ezután a NASA kevésbé irritálóra cserélte a szert, és rögtön tudták az űrséta közbeni vakságnál, hogy mi a hiba. Milyen szerencse!

Pilóta korában is előfordult, hogy kötelékben repült, amikor a sisakjában egy nagyobb méhet pillantott meg, vagy 3000 méter magasan egy fekete kígyó ágaskodott a lábánál, amit végül a társa fogott meg és dobott ki a résnyire lehúzott kis ablakon – remélve, hogy nem egy nyugodtan autózó szélvédőjére zuhan.

Készülj fel a legrosszabbra, és utána élvezz minden pillanatot – ez a NASA filozófiája. 

balaton.jpgŐ fotózta először a Balatont az űrből

5. Csapatszellem

Még egy olyan élvonalbeli szakembereket foglalkoztató területnél is, mint az űrrepülés, nem kifizetődő a versenyszellem. Hadfield sokáig így viselkedett, hiszen pilótaként megszokta, az űrhajós programba is így került be, de onnantól, főleg egy űrutazáson az számít, együtt tudnak-e dolgozni a társaival. Mivel csak egymásra számíthatnak, sokkal jobb ötlet mások törekvéseit segíteni, hiszen vészhelyzetben csak rajtuk múlhat, hogy az ő élete megmarad-e, és fordítva.

6. Néha a régi módszerek a legjobbak

Amikor 1991-ben széthullott a Szovjetunió, az USA nem akarta, hogy az orosz szakemberek technológiája és tudása akár bizonytalan hátterű országokhoz kerüljön, miután állami támogatásuk megszűnt. Ezért a NASA-n keresztül több programot is finanszírozni kezdtek, így például közösen utaztak a MIR űrállomásra. Hadfield és kollégája egy űrséta alkalmával remekül haladtak a szereléssel, még hamarabb is kész lettek egy dokkolómodul MIR-hez kapcsolásával, mint tervezték. Csakhogy nem tudtak visszamenni az űrrepülőgépre a dokkolómodulon keresztül – amelyeket előzőleg összekapcsoltak -, mert az oroszok olyan erősen rögzítették a Földön a zárófedelet, hogy nem nyílt ki. A többiek belülről már minden eszközzel próbálták kinyitni, de hiába ütögették. Ekkor Hadfield elmondása szerint igazi űrkorszakbeli megoldást választott: elővette a svájci bicskáját, és kifeszegette a fedelet. A tanulság: soha ne hagyd el a bolygót svájci bicska nélkül.

ch2.jpgKözös kép a dedikálásán :)

Meghallgattam az előadását is, itt is, mint máshol, hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy a Földön élő több mint 7 milliárd ember minél jobban kibontakoztathassa képességeit, és elérje az álmait. Nyilván ehhez az is kell, hogy megfelelőek legyenek világszerte a feltételek. Az ő példája a kitartásról, és az ezután kapott lehetőségekről mindenképp előremutató.

A mérnöki pályát hasonlóan túlteljesítő magyar mérnökről itt olvashatsz.

 

Képek és forrás: Chris Hadfield: Egy űrhajós tanácsai földlakóknak, Akkord Kiadó, 2014., Chris Hadfield előadása a Brain Bar Budapest rendezvényen, 2016. június 3-án, https://www.facebook.com/AstronautChrisHadfield/?fref=ts, http://www.asc-csa.gc.ca/eng/astronauts/biohadfield.asp, http://chrishadfield.ca/, https://en.wikipedia.org/wiki/Chris_Hadfield, http://notable.ca/chris-hadfield-posts-powerful-tribute-to-david-bowie/, wikipedia.org

Makótól Detroitig - Galamb József és a világ autógyártása

Makótól Detroitig - Galamb József és a világ autógyártása

Makótól Detroitig - Galamb József és a világ autógyártása

galamb_jozsef_kezdokep.jpg„I’ll ask Joe.” (Majd megkérdezem Joe-t.) – mondogatta gyakran Henry Ford egy fontosabb döntés előtt. Joe-t, vagyis Galamb Józsefet, a Makóról indult, egykori szegénysorból származó mérnököt, aki nélkül sokak szerint a Fordot is rövid úton felvásárolta volna a Chrysler vagy a General Motors, így viszont azok versenytársa lett. Az általa tervezett modell, a Ford-T minden idők egyik legnépszerűbb autója, amely egy időben a világ autóinak felét tette ki. 

 „Joe, új autót szeretnék tervezni. Készíts elő magadnak egy speciális szobát a harmadik emeleten. Vidd fel a rajztábládat és egy palatáblát, és kezdjünk el dolgozni az új típuson” – mondta nem más, mint Henry Ford Galamb Józsefnek egy nap. Ez volt a máig ismert, egykori Ford T-modell születésének kezdete.

A Ford T-modellt majdnem 20 évig, 1927-ig gyártották. Több mint 15 millió darab készült belőle, amelyet eddig csak a VW Bogár és a Toyota Corolla tudott megelőzni, utóbbiakkal ellentétben azonban a Ford T ezt az autógyártás hőskorában érte el, amikor az még nem volt olyan mértékű tömeges használatban, mint napjainkban. A maga idejében egyedülálló sikert Henry Ford mellett egy fiatal magyar mérnök, Galamb József tette lehetővé, aki négy kerékre ültette Amerikát tehetségével és kitartásával.

Galamb Makón született, hétgyermekes családban nőtt fel, szegényen. Földműves édesapja korán meghalt, helyét később ügyvédnek állt bátyja töltötte be. Szegeden járt egy még ma is létező szakközépiskolába, ahol Csonka Ferenc – Csonka János, a motorgyártás úttörőjének testvére – volt a kedvenc tanára. A mai Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépészmérnöki Karán tanult, és a Műegyetemet is látogatta. Szeged óta tudta, hogy autókat akar konstruálni. 

A diósgyőri Vasgyárban lett műszaki rajzoló, majd bevonult kötelező katonai szolgálatra 1901-ben, és egy bizonyos Horthy Miklós akkori torpedónaszád parancsnokhoz került. Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán és Aradon is dolgozott leszerelése után, majd Németországba került egy ösztöndíjjal. Az 1904-es autóipari kiállítás St. Louis-ban már annyira felvillanyozta, hogy előző évben az USA-ba hajózott, és ott is maradt.

A kezdet viszont nehéz volt: dolgozott dobozgyárban, volt szerszámkészítő, és szerelt össze porlasztókat is. 1905-ben érkezett meg Detroit-ba, az autógyártás fellegvárába. A Cadillac szerszámtervezésért felelős mérnökénél próbált álláshoz jutni, de ő a 20 dolláros bért sem akarta megadni neki, ezért Galamb otthagyta. Így került Childe Harold Willshez a Fordnál, aki megadta a fizetést, amit Galamb kért. Addigra már az Oldsmobile-t, a Cadillac-et és a Lincolnt is elutasította.

Sokak szerint az akkori amerikai autógyártás sorsa itt dőlt el. Pedig a Ford Motor Company 300 munkással kicsinek számított, nem saját alkatrészt gyártottak, és maga az Oldsmobile mögötti cég például az orosz gépkocsik 70%-át adta már akkor.

Galamb mégis ragaszkodott a Fordhoz, ahol karrierje hamarosan szárnyalni kezdett: Wills bemutatta Fordnak, aki egyre többször ment oda rajzasztalához, amíg egyszer el nem mondta a már idézett szöveget: új autótípust akart az addigi drága Ford helyett, olyat, amit egy munkás is meg tud venni, könnyű vezetni és a prérin is jól közlekedik.

Galamb lett a gyár főkonstruktőre, miután újratervezte a Ford-N hűtőrendszerét, Ford új ötletét pedig hárman – ő, Wills és egy szintén magyar mérnök, Farkas Jenő – dolgozták ki. Így született meg a T-modell, amely pontosan olyan volt, amilyennek Ford akarta, amikor ontotta az ötleteit mérnökeinek. Galamb tervezte benne például a bolygóműves váltót, vagy a motort, az első levehető hengerfejű konstrukciót az USA-ban. Az alvázat és karosszériát szintén az ő utasításai alapján tervezték. Két évig tartott a projekt: 1908-ban, az autó piacra dobásakor a legmodernebb és egyben a legolcsóbb volt – 800 dollárba került.

ford_galamb.jpgGalamb középen, Ford a jobb szélen látható

Népszerűsége az egekig nőtt: a közel 20 év alatt eladott 15 millió példányból 100 ezer darab még az ezredfordulón, azaz 2000-ben is működőképes volt, ami jól mutatja Galamb tehetségét. A nagy igény miatt a munka is ekkor alakult át a gyárban: 1913-tól szintén Galamb szervezte meg a futószalagon végzett munkát, ahol a teljes munkát több fázisra bontották, és az egyes dolgozók már csak ezeket a fázisokat ismételgették, az összerakás sorrendjében. Aki bírta a monoton munkát, többszörösét kereste az átlagnak. Kezdetben percenként, a csúcson 10 másodpercenként készült el egy teljes Ford T-modell.

Olyan könnyű volt vezetni, hogy az USA egyes államaiban a szokásosnál alacsonyabb szintű jogosítványt adtak hozzá, de nyert például 1909-ben a több mint 4000 mérföldes New York-Seattle derbin is, és több győzelem és sebességi csúcs is ehhez a típushoz volt köthető.

A Ford T két évtizedig őrizte meg versenyelőnyét, ezalatt a világ autóinak fele T-modell volt. 1927-re hagytak fel a gyártásával, amikor a konkurencia előretört, ekkor ők is kijöttek az A-modellel. De még 1997-ben is, egy nemzetközi zsűri nem mást választott az évszázad autójának, mint a Ford T-modellt.

Még 1915-ben figyeltek fel arra, hogy a farmerek már szántáshoz is használni kezdték a kocsit. Galamb feladata lett, hogy a gyár alkalmazkodjon a helyzethez, és megjelent a Fordson traktor, amellyel új piacot teremtettek maguknak. Egy hónap alatt rakta össze a prototípust, és Ford farmján tesztelték, majd indult is a sorozatgyártás. Közben Magyarországon is márkakereskedést nyitottak, méghozzá Makón, amelyet Galamb testvérei vezettek, a traktorokból ide is került néhány.

1926-ban találkozott újra Horthy Miklós kormányzóval, akinek fiát, Istvánt később gyakornokként helyezte el a Fordnál. Ez oda vezetett, hogy amikor az ifjabb Horthy 1935-től a MÁVAG vezérigazgató-helyettesi teendőit is ellátta, a Ford V8 és Eifel típusait Magyarországon szerelték össze. Emellett Galamb 100 ezer koronás ösztöndíjat alapított makói diákoknak.

Galamb József 40 évig szolgálta a Fordot, ezalatt több személy- és tehergépkocsi-típus kifejlesztésében is szerepet játszott, a háborús években pedig tengeralattjáró-kereső, harckocsi- és repülőgépmotorok, de még sebesülteket szállító autók tervezésében is részt vett. Gyakran mondta, hogy az autógyártás húzóágazatként hatással lesz az acél-, a gumi-, és az olajipar fejlődésére, és hogy nem kell aggódni az amerikai úthálózat elmaradottsága miatt – ha lesz autó, lesznek jó utak is.

Keresete egyébként évi 75 ezer dollár volt, pont annyi, mint az USA akkori elnökének. A gyár főmérnökeként később két tűz közé került, miután Henry Ford és unokája, Henry II között nem volt egyetértés abban, hogy beengedjenek-e más márkát is a gyárukba. Ekkor kérte nyugdíjazását, 1944-ben.

1955-ben hunyt el, de Magyarországon már nem tarthattak megemlékezést. A magyar képviseleteket államosították, termékeit lefoglalta az ÁVÓ, testvéreit pedig zaklatták. A propaganda mélyen elutasította mindazt, amit Galamb képviselt, de természetesen a politikai vezetők szolgálati autói mind amerikai márkák közül kerültek ki.

Hamarosan egy mai, szintén kivételesen kitartó mérnököt szeretnék bemutatni.

Itt az egykori, világszínvonalú magyar oktatásunkról olvashatsz.

 

Képek és forrás: http://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/galamb-jozsefhttp://www.v8cars.hu/mag.php?cikk=cikk0110http://totalcar.hu/magazin/szerelem/galamb,http://www.wjp.hu/2015/08/31/galamb-jozsef/ https://hu.wikipedia.org/wiki/Galamb_J%C3%B3zsef, http://autopult.hu/magazin/magyarok-a-ford-hoskoraban-reflektorfenyben-galamb-jozsef-es-farkas-jeno.html, http://www.muzeum.mako.hu/index.php/latogatoknak/kiallitasok/galamb-jozsef-es-a-ford-t-modell, www.sk-szeged.hu 

A 20. századi világszínvonalú oktatásunk titka

A 20. századi világszínvonalú oktatásunk titka

A 20. századi világszínvonalú oktatásunk titka

fasori_gimna_zium_highschool_class_1919_ra_tz_la_szlo.jpgA Nobel-díjas Wigner Jenő és kollégái, Teller Ede, Szilárd Leó, Neumann János vagy Kármán Tódor is nagy hátránnyal indultak volna az akkori magyar oktatás nélkül. A mezőnyből kiemelkednek a külföldön is elismert Fasori Evangélikus Gimnázium és a Trefort utcai Mintagimnázium, miután egy időben ontották magukból tudósainkat, akik később Nyugaton alakították a 20. század világpolitikáját. Felmerül a kérdés: mit tudtak akkor, amit a világ legtöbb iskolája nem? 

Esetleg folytathatjuk magyarul.” 

– fordult a többiekhez Szilárd Leó egy megbeszélésen, amit a Manhattan-terv, azaz az atombomba projekt kapcsán tartottak épp, amikor a katonai vezető, Groves kiment a mosdóba. Csak magyarok maradtak az asztalnál. Az anekdota fennmaradt, jelezve a magyar tudósok egykor nagyszámú jelenlétét a nemzetközi tudományos életben és a világpolitika alakulásánál.

Akkoriban sokaknak nem fért a fejébe, hogy lehet ennyi magyar az élmezőnyben, ezért már az terjedt róluk, hogy biztos marslakók: „Magyar emigránsoknak álcázták magukat, hiszen köztudott, hogy a magyarok beszédének van ez a furcsa sajátossága. (…) Talán el is hitték volna róluk, hogy igazán magyarok, csakhogy Sherlock Holmes kiderítette: mind ugyanannak a városnak (Budapest) ugyanazon részéből (Pest) rajzottak ki. Ez természetesen már több volt, mint gyanús” – írja Marx György fizikus a vicces elképzelésről.

A magyarázat persze ennél prózaibb: nagy szerepe volt ebben az akkori magyar oktatásnak és magának az oktatáspolitikának, amelynek két kiemelkedő eredménye a Fasori Gimnázium és a Mintagimnázium.

Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium

1823-ban kezdte meg működését eredetileg a mai Deák téren, Schedius Lajos akadémikus oktatási elvei alapján, aki 24 évesen lett a Magyar Királyi Egyetem tanszékvezetője. 50 évig volt pozícióban, jelentős hatást gyakorolva az iskolaügyre. Egységes tantervet is készített az oktatás minden szintjére, de anyagi okokból ez nem valósult meg, amely nagy veszteség a Fasori Gimnázium eredményeit tekintve.

Főleg Johann Heinrich Pestalozzi, a világhírű svájci tanár hatott rá, aki maga is szegényen nőtt fel, ezért újabb és újabb szegényházakat nyitott gyerekek oktatására. De legismertebb mégis az Yverdonban működő intézete volt, főleg jómódú diákoknak, akik Svájcból és más országokból is érkeztek. Tanácsért hozzá fordultak a Brunszvik nővérek és Esterházy Miklós is. Sosem felejtette el a szegény diákokat: intézete mellett tovább kísérletezett nevelésükkel. Egész életében hangsúlyozta a minden gyermek, így a szegények tehetséggondozásának fontosságát, amely szemlélet markánsan megjelent a Fasori Gimnázium elveiben is.

Ide járt:

  • Petőfi Sándor két évig,
  • Kandó Kálmán feltaláló (később a Mintagimnáziumba került át),
  • két későbbi Nobel-díjas, Wigner Jenő fizikus és Harsányi János közgazdász,
  • Neumann János,
  • Teller Ede pedig a matematika órákra.
  • Emellett az MTA több mint harminc tagját, kiváló orvosokat, a művészetek különböző ágainak képviselőit (például Faludy György) is kinevelte az iskola. 

Meghatározó egyénisége volt Rátz László matematikatanár, aki diploma után rögtön ide került. 35 évig dolgozott itt, ez volt élete egyetlen munkahelye. Később még az igazgatói posztról, a vele járó presztízsről és pénzről is lemondott, hogy újra taníthasson. Mindent megtett, hogy a matek utált tárgyból kedveltté váljon, és ez sikerült is neki.

laszlo_ratz_1863-1930.jpg

Rátz László

20 évig szerkesztette az országos hírű Középiskolai Matematikai Lapokat: minden számban érdekes versenyfeladatokat adott fel, a problémamegoldó képesség fejlesztéséért. Nyereményre nem tellett, mégis versenyzett az ország, csak azért, hogy a nyertesek neve bekerüljön a lapba. Rátz ezért pénzt nem kapott, sőt, ő fedezte a kiadás költségeit. Utólag már látszik, hogy az ország legjobb matematikusai mind Rátz lapjának diákgárdájából kerültek ki. Rátz oktatási módszerei megjelentek az állami tantervekben is, a magyar matematikaoktatás erőssége innen ered. Hatott az egész 20. század természettudományának alakulására is, főként Wigneren, Neumannon és Telleren keresztül, akiknek első világsikereit még megérte.

Rátz hamar észrevette például Neumann tehetségét, és szabadidejében is foglalkozott vele, ingyen. A fiú gazdag apja fizetni akart, de ő nem fogadta el, sőt egy idő után úgy látta, jobb, ha egyetemi tanárokat kerít mellé. Ugyanakkor Rátz annyira jó volt, hogy Wigner pedig bevallottan unta a pesti és a berlini egyetem matematika előadásait is Rátz órái után, aki francia állami kitüntetést is kapott munkájáért (magyart nem). De nemcsak miatta volt kivételes az iskola.

Talán a legfontosabb, hogy a társadalom minden rétegéből származó gyerek tanulhatott itt, akik így nemcsak saját társadalmi csoportjukból származó gyerekekkel találkoztak nap mint nap. A tanároktól elvárták a tudományos munka végzését, többségük tankönyveket írt, és saját tananyagát dolgozta fel diákjaival. Az adott területen kiváló diákokkal személyre szabottan foglalkoztak, de ha valaki éjt nappallá téve tanult, hogy jelest kapjon, annak megmondták: ha erre van szüksége, rossz úton jár. 

„Ezek a nagy tanáregyéniségek imádtak tanítani, és rendkívül sikeresen motiválták a diákokat a tanulásra. Nemcsak elkötelezett hivatástudatuk és tényszerű tudásuk volt imponáló: a tudás tiszteletét és szeretetét is sikerült átadniuk” 

– mondta Wigner. Aki vitázni akart, megtehette, sőt igényelték, hogy a diákok újszerű megoldásokat találjanak a problémákra. A vallásos szemlélet és a tudományos igényesség is jól megfért egymás mellett akkor. De az iskola az átlagnál jóval magasabb követelményeket is támasztott, amit sokan nem bírtak, és máshová mentek át.

1952-ben bezárták, a tanárok fele máshol helyezkedett el: felsőoktatásban, kutatóhelyeken vagy középiskolákban, ami jól mutatja képességeiket. A rendszerváltás után újranyitották, többek között Wigner segítségével. Ő sosem felejtette el kedvenc tanárát, a Princetoni Egyetemen dolgozószobájának asztalán Rátz László fényképét tartotta. „Csodálatos tanár volt: imádott tanítani, ismerte a tárgyát, és tudta, hogyan kell az érdeklődést felkelteni iránta. A legmélyebb megértést adta át. Sok gimnáziumi tanárban megvoltak ezek a képességek, de senki nem tudta úgy megmutatni a tantárgy szépségét, mint Rátz” – mondta róla. 2015-ben a Fény Nemzetközi Éve alkalmából a gimnázium is egyike lett a 20 nemzetközi helynek, melyeken Európa-szerte tábla jelöli a fizika szempontjából jelentős állomásokat. 

 

Trefort utcai Mintagimnázium

A csak Mintagimnáziumként emlegetett iskola 1872-ben indult Kármán Mór nyelvész, oktatási szakértő – Kármán Tódor gépészmérnök, fizikus apja – tervei alapján, aki a pedagógiai vezetője is lett a már akkor az ELTE elődjének gyakorlóiskolájaként működő intézménynek. Korábban az osztrák császár unokaöccse, Albrecht főherceg nevelésével bízta meg, és olyan elégedett volt, hogy nemesi címet adományozott neki. 

Kármánra hatott Johann Friedrich Herbart német pedagógus, aki ugyanolyan ismert Németország szerte, mint Pestalozzi Svájcban (és a világon). Halála után terjedt el igazán módszere, amely uralta Németország oktatását a 20. századig, de hatott cseh, osztrák és főleg Kármánnak köszönhetően magyar területen is.

A Mintagimnázium a Fasori Gimnáziumhoz hasonlóan figyelt a tanárok kiválasztására, akiktől szintén elvárták a tudományos, illetve a felsőoktatásban végzett munkát. Szakmai műhelyük lényege a jövő pedagógus generációjának országos szintű kitermelése volt, így vidékre is jutott mindabból a tudásból, amelyet a Mintagimnáziumban szereztek, hozzájárulva az esélyegyenlőséghez és a vidéken is megvalósítható tehetséggondozáshoz.

Ide járt:

  • Szilárd Leó és Teller Ede fizikusok,
  • Kármán Tódor,
  • Polányi Mihály fizikokémikus, közgazdász, filozófus, a Nobel-díjas Polányi János kémikus édesapja,
  • Kandó Kálmán,
  • Kőnig Dénes matematikus,
  • Kürti Miklós fizikus, aki a brit atombombán dolgozott,
  • Balogh Tamás közgazdász (Lord Tamas Balogh), aki egy időben Nagy-Britannia energiaügyi minisztere is volt.

Az iskolában a reál és humán tárgyak oktatása ugyanolyan fontos volt. Kármán Tódor is hálás volt, hogy matematikai érdeklődése mellett humán területen is széleskörű műveltséggel rendelkezett: ezt később mérnöki munkája során is hasznosíthatta, amikor világhírű repülésügyi intézeteket, illetve az amerikai rakétagyártást, űripart és légiközlekedést katalizálta a későbbi NASA Jet Propulsion Laboratory (Sugárhajtási Laboratórium) megalakításával.

„Számomra a Mintagimnáziumban tanulni nagy élmény volt. Apám erősen hitt valamennyi tantárgy – legyen az latin, matematika vagy történelem – oly módon való tanításában, amely a tárgy mindennapi élettel való kapcsolatait is feltárja. …A matematikát, amelyet ekkoriban mohón tanultam, a mindennapi statisztika fogalmaival tanították, s ez rám…igézően hatott. Áttekintettük például a magyarországi gabonatermés néhány éves adatait. Táblázatokat és grafikonokat készítettünk, s ezeken megfigyelhettük a változásokat, s meghatározhattuk a gabonatermés maximumát és minimumát. A diagramokon korrelációkat kerestünk, és a “változás sebességéről” tanultunk, ami azután elvezetett bennünket a differenciál- és az integrálszámításhoz. Ilyenformán gyakorlati úton tanultuk meg, hogy a változó mennyiségek között összefüggés van” – mondta.

A kommunizmusban az iskolát ugyan államosították, de a rendszerváltás után az ország jelenleg is egyik legerősebb középiskolájának számító intézmény vált belőle.

Itt egy hasonlóan sikeres, mai oktatási projektről olvashatsz.

A borítóképen Rátz László (második sor balról a harmadik) és Wigner Jenő is látható (első sorban jobbról a második).

 

Képek és forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest-Fasori_Evang%C3%A9likus_Gimn%C3%A1zium,http://www.matud.iif.hu/08okt/12.html , http://fenyeve.mta.hu/nemzetkozi-fizikai-emlekhellye-valt-wigner-jeno-iskolaja-a-fasori-gimnazium/,https://hu.wikipedia.org/wiki/ELTE_Trefort_%C3%81goston_Gyakorl%C3%B3iskola,http://www.trefort.elte.hu/lapok/bemutatkozik.php,http://www.omikk.bme.hu/archivum/bay/szocikkek/mintagimn.htm,http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/olvaso/histchem/legenda/egt/mintag.html,http://www.fasori.hu/az_iskolarol,https://hu.wikipedia.org/wiki/Schedius_Lajos,https://hu.wikipedia.org/wiki/Johann_Heinrich_Pestalozzi, http://www.wjp.hu/2015/08/24/fasori-gimnazium-es-mintagimnazium-az-innovatorok-bolcsoi/, https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10152756766619855&set=a.165101444854.116423.614474854&type=1&pnref=storyNyáry Krisztián: Igazi hősök, Corvina Kiadó, 2014.,https://www.facebook.com/igazihosok?fref=tshttp://epa.oszk.hu/00700/00775/00052/2003_03_17.html

A Stanford magyar professzora a hejőkeresztúri iskolában

A Stanford magyar professzora a hejőkeresztúri iskolában

A Stanford magyar professzora a hejőkeresztúri iskolában

ctt2w3buwaavgbv.jpgÁgi, azaz Rachel Agnes Lotan, a Stanford Egyetem tanárképző intézetének nyugalmazott vezetője múlt héten hazánkba látogatott, hogy jelen legyen a hejőkeresztúi oktatási modell országos terjedésének újabb fázisánál. A Kovácsné dr. Nagy Emese és csapata által először Hejőkeresztúron elindított Komplex Instrukciós Program ma már egyre ismertebb, köszönhetően az áldozatos szakmai munkának: már több mint tízezer gyereknél több mint ezer pedagógus alkalmazza azt.

Egyszer dolgoztam egy tanárnővel, negyedikeseket tanított. A gyerekek kísérletet végeztek, ahol meg kellett valamit melegíteniük. Az elektromos főzőlap hirtelen lángra kapott. A csoportban volt két lány, akinek volt megoldási javaslata: a fehér lány azt mondta, hogy locsolják le vízzel a tüzet, de elektromos eszközről lévén szó ez nyilván nagyon rossz ötlet volt. A másik lány, aki mexikói bevándorlók lánya volt, halkan azt javasolta, hogy húzzák ki az áramból a főzőlapot. A tanárnő addig máshol volt a teremben, de a kiabálására felfigyelve odament, és gyorsan kihúzta az konnektorból a főzőlapot. Ezután megkérdezte a gyerekeket, hogy ki hallotta, hogy a mexikói származású lány a jó megoldást javasolta. A gyerekek közül senki sem jelezte, ami azt mutatja, hogy nem figyeltek oda rá.

Pedig éppen azért tudta a jó megoldást a problémára, mert az anyja több műszakban dolgozott, és megtanította neki, hogy hogyan melegítse meg a testvéreinek az ételt, amikor ő nincs otthon, és azt is, hogy azonnal húzza ki a mikrót az áramból, ha valami baj van. A lány olyat tudott, amivel életeket lehet megmenteni, de ezt az iskolában mégsem értékelte senki. A tanároknak az ilyen képességekre kell odafigyelniük, és elérniük, hogy a gyerekek érezzék, hogy a közösség értékeli az ilyen tudást is” – mesélte múlt héten az Indexnek Rachel Agnes Lotan professzor asszony.

Jól mutatja ez, hogy milyen szemléletet érvényesítenek a KIP-es tanárok azokon az órákon, ahol a gyerekek sokszor nagyon eltérő képességekkel és családi háttérrel dolgoznak. Ezt képviseli az itthon Hejőkeresztúri modell - KIP néven ismert oktatási program is, amely már 16 éve működik sikeresen a nevet adó borsodi Hejőkeresztúron. A professzor szerint minden gyereknek jár a méltányos oktatás, azaz nemcsak ugyanazt kell mindenkinek biztosítani, hanem akinek szüksége van rá, arra jobban oda kell figyelni. Tisztában kell lenni azzal, honnan, milyen körülmények közül érkezik a gyerek, mert csak ennek ismeretében lehet úgy fejleszteni őt, és olyan helyzeteket teremteni, amelyek javítják az osztályban a társai között elfoglalt státuszát.

A történet Kaliforniában kezdődött, ahol a Stanford Egyetemen a csoporton belüli dinamikát, érvényesülési képességet kutató Elizabeth Cohen és a nyelvtanár Rachel Agnes Lotan közel harminc éves kutatómunkával kifejlesztette a Complex Instruction Programot (Komplex Instrukciós Program).

Utóbbi Erdélyben született, gyermekkorában vándorolt külföldre a családja, a mai napig beszél magyarul és románul is, négy másik nyelv mellett. Középiskolai nyelvtanárként elnyert egy ösztöndíjat a Stanfordra. Itt jött rá, hogy az amerikai iskolákban a főleg spanyol anyanyelvű gyerekek dolga mennyivel nehezebb, hiszen alig tudnak angolul. Ez különösen nehezítette az amúgy sem egyszerű közös tanulásukat az angol anyanyelvű gyerekekkel. Így kezdődött a módszer kidolgozása - hogy egyáltalán csak a nyelvi nehézségeket sikerüljön csökkenteni -, amely végül sokkal többet tett az osztályokon belüli különbségek leküzdéséért is, és amely mára USA-szerte elismert programmá vált.

Itthon Kovácsné dr. Nagy Emesének, a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola igazgatójának és csapatának köszönhető, hogy a KIP a gyakorlatban is alkalmazhatóvá vált. Amikor 16 évvel ezelőtt igazgató lett, legsürgetőbbnek a gyerekek magatartásának a rendezését és alulmotiváltságuk megszüntetését tartotta. Kereste és megtalálta a megoldást a Komplex Instrukciós Programban. A módszer az Amerikai Nagykövetség által támogatott pályázaton keresztül, egy alapítvány segítségével érkezett el Magyarországra. De az igazgatónő saját költségén Kaliforniába is kiutazott, hogy mind a KIP alkalmazását segítő tanárképzést, mind a Stanford Egyetemhez tartozó iskolákban folyó munkát megismerje. Az ott tapasztaltak nagyban hozzájárultak a KIP formálásához, hazai körülményekhez történő igazításához. Ma a program hazai viszonyokra adaptált, azaz 60%-ban saját, egyedi kerettel bír. A KIP sikertörténete több mint tíz évre nyúlik vissza, amikor is a program hazai terjesztése megkezdődött más iskolákban is.

emese_2.jpg

Nagy Emese és Rachel Lotan

Csak Stanfordban 30 doktori disszertáció született a témában, de nagyon sok megfigyelést végeztünk a gyerekek között is. Kovácsné dr. Nagy Emesének, a hejőkeresztúri iskola igazgatójának, a Miskolci Egyetem docensének nagy érdeme, hogy azon dolgozott, hogyan illene az amerikai módszer ide, Magyarországra. Mert nem lehet valamit csak megvenni Stanfordból, és egy az egyben alkalmazni, azt át kell dolgozni, hogy itt is működjön a koncepció.

– nyilatkozta Rachel Agnes Lotan.

A hejőkeresztúri iskolában a tanulók az országos kompetenciamérésen elérik az országos átlagot, matematikából pedig már volt olyan év, ahol a fővárosi iskolák átlagánál is jobban teljesítettek, pedig a gyerekek több mint 70%-a rendkívüli nehézségekkel küzd a mindennapokban. Van, aki nevelőszülőknél lakik, van, akit nagyszülők nevelnek és sokan élnek csonka családban is. Mindennapos jelenség, hogy a többgyermekes család egyetlen kis szobában él, nincs folyó víz, és az sem ritka, hogy az áramot kikapcsolják és télen nincs fűtés. Ennek ellenére a szülők támogatják az iskolában folyó munkát, hiszen látják, hogy a gyerekük sikereket ér el.

„Tanulóink közel háromnegyede hátrányos helyzetű, minden tízedik gyermek állami gondozott, 10 százalékuk pedig sajátos nevelési igényű. Büszkék vagyunk arra, hogy mindezek ellenére az iskolánkban végzett gyermekek egytől-egyig továbbtanulnak, sőt, 70 százalékuk érettségit adó intézményben folytatja tanulmányait – mondja az igazgatónő.

Sokuk nyer országos versenyt. A stratégiai gondolkodást segítő táblajátékok alkalmazásának köszönhetően 2010-től hazánkat minden évben hejőkeresztúri gyerek is képviseli a Dáma Európa Bajnokságon. Mindegy, hogy roma, félig roma, vagy nem roma, akár pedagógus gyerek (merthogy ők is ebbe az iskolába járnak), szép eredményeket érnek el. A stratégia kidolgozott: a gyerekekkel először táblajátékokat játszatnak, figyelemösszpontosítást, türelmet, tervezést tanítanak, majd a matematika- és a nyelvtudásukat erősítik. A szókincs is nagyon fontos: Nagy Emese több előadásában is elmondta és tudományosan is alátámasztotta, hogy egy hátrányos helyzetű gyerek számára sokszor már az elsős olvasókönyv szövege is olyan nehezen értelmezhető, mint többségünknek az első idegen nyelvű tankönyv. Amit egy átlagos, hazai középosztálybeli családnak nem könnyű elképzelnie, azt a hejőkeresztúriak a munkájukon keresztül bemutatják: szociális háttértől függetlenül, bárhol születhetnek és születnek is tehetséges gyerekek, akiket sikeressé lehet tenni. Az átlagember számára elképzelhetetlen nehézségeket küzdenek le, hogy egyáltalán iskolába járjanak és az oktatásban bent maradjanak.

file5y44ojhc2k01cx6nu53l_1.jpgAz iskolát volt szerencsém meglátogatni néhány éve, és a tanórákra is beülhettem. A gyerekek az összes tanórának mindössze 20%-ában tanulnak a program szerint. A bevezetés után fél évvel észrevehető, pozitív változás következik be a gyerekek viselkedésében. A tanítási óra sikerélményt ad számukra, mivel a feladatokon keresztül megmutathatják többféle képességüket. Emlékezetes volt egy nyolcadikos roma lány, aki kémiából nagyon jó prezentációt tartott. A pedagógusoknak 2-3 hónapra van szükségük ahhoz, hogy jártasak legyenek az alkalmazásában, onnantól azonban naponta látják, érzékelik munkájuk sikerét és eredményét.

Az órákon az osztály kisebb csoportokban életszerű feladatokat old meg. Minden feladat nyílt végű, innovatív gondolkodást igénylő, azaz mód van a többféle megoldásra. Mindenki segítségére szükség van: a feladatok megoldásában a gyengébb teljesítményű tanulóknak is, azaz nem csak a jó képességűeknek és jó tanulóknak van lehetőségük az érvényesüléshez (utóbbiaknak a további 80% tanítási óra még mindig lehetőséget ad a kibontakozáshoz).

A hejőkeresztúriak vezetésével a program terjesztésében a KIP-es iskolák pedagógusai vállalnak jelentős szerepet: a képzett iskolák száma a jelenlegi 44-ről hamarosan 70-re emelkedik, amelyből 20 Borsod megyében található. A KIP-re képzett iskolák nem csak egy tréning keretében sajátítják el a módszert, hanem pár éven keresztül erős segítséget kapnak a munkájukhoz: ezt Nagy Emese és csapata végzi, a kezdeti időszakban egy-egy iskola több száz óratervét néznek át és formálják azokat. Ez is mutatja, hogy a program sikeres alkalmazása nagy odafigyelést igényel. Az iskolákban a munkát, a digitális eszközök tanórai használatának elterjesztését a Vodafone segíti: az elmúlt hónapokban közel kétezer tabletet adott létszámarányosan a KIP-es iskoláknak. A programot jelenleg több mint tízezer tanuló és több mint ezer pedagógus alkalmazza. 

„Eltelt egy hónap. Óravázlat javításban nem volt hiányom, de rettenően tetszik ez a munka. Nagyon szeretem csinálni. Arról nem beszélve, hogy egy nagyon jó társaságot kaptam. Ha már csak a levelezéseket, az óravázlatok minőségét és mennyiségét nézem, egy nagyon szívét, lelkét odaadó csapatról van szó” - mondja egy csongrád megyei (pitvarosi) iskolát utókövető mentor a mentorált iskoláról.

Tizenöt évig voltam a tanárképző intézet vezetője Stanfordban. Munkám során azt tapasztaltam, hogy az eredményes munkához közelebb kell hozni egymáshoz az egyetemet, azaz az elméletet és az iskolákat, vagyis a gyakorlatot. Jelenleg óriási szakadék tátong a kettő között. Ez viszont a sikeres munka egyik gátja. Emesének azért is nagyon becsülöm a munkáját, mert ő képes az egyetem és az iskolák között hidat építeni. Ebben pedig óriási lehetőségek rejlenek.

– mondja a professzor.

Tavaly a KIP-ről két könyv is megjelent, amelyekből megismerhetőek a program elvei, módszerei. Mint itt is olvasható, a hátrányos helyzetű tanulók többsége csupán nyelvi kifejezőkészség hiányossága – és nem észbeli képessége – miatt nem alkalmas a komplex ismeretek elsajátítására. Egy szegényesebb beszédmodellű családból érkező gyereknek szóértési gondja van, amely szövegértési problémához vezet. Az értelmiségi családból érkező gyerek feltöltődhet az iskolában, a szegényebb viszont nem érti az iskolai nyelvezetet, amely hiányosság állandósulhat, végül a gyerek végképp leszakad, és később sem tud a társadalmi hierarchiában komolyabb pozíciót kiharcolni magának. Mégis a pedagógusok egy csoportja koncentrációzavarnak tekinti, ha a gyereket nem köti le a feladat, holott a szókincs bővítése után ez elkerülhetővé válna. Ezért van szükség az osztálymunka újragondolására.

A programot a középiskolák is alkalmazzák, például a balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója és pedagógusai:

  • A lemorzsolódás elenyésző. A most végzett eladó szakmacsoportban (ahol bevezették a KIP-et) a 24 főből 17 szakmai vizsgát tehetett, míg a pék szakmacsoportban a 12 főből csak 3 tesz szakmai vizsgát most (ez utóbbi csoport nem volt benne a programban). A hiányzások nagymértékben csökkentek.
  • A diákok viselkedése pozitív irányban változott, amelynek a fegyelmi bizottság örül a legjobban, a státuszkezeléssel az osztályok jobb közösséget alkotnak.
  • A tanárok szívesen mennek be azokba az osztályokba is, ahol eddig sok gond volt.
  • A diákok nem csak szeretik a KIP-es órákat, hanem már követelik is. Bátrabban kommunikálnak és érvényesülnek. Azért is várják a bemutató órákat, hogy nyilvánosság előtt szerepelhessenek.
  • Van életcéljuk és elképzelésük a jövőjüket illetően, többen akarnak érettségit szerezni a szakmájuk mellé. 

A program a hazai tanárképzésben 2009-től jelent meg: a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetéből és az ELTE fejlesztőpedagógia szakáról kikerülve e módszer ismeretével kezdhetik meg munkájukat a pályakezdő pedagógusok is, amely képzésben K. Nagy Emese szintén jelentős szerepet vállal.

És végül néhány vélemény a gyerekektől:

„Itt sokkal jobb tanulni, mint máshol, mert itt játékosan tanulunk. A tanárok kedvesek, nagyon sokat segítenek.”

„Amikor csoportban vagyunk, nem izgulok, mert tudom, hogy nem jegyre megy, hanem dicséret jár érte.”

 „A generációs órákat szeretem, mert itt vannak a szülők, velük izgalmas. Az osztálytársaimmal szeretek együtt dolgozni. Az órákon szabadon fantáziálhatok.”

 „Van kitől segítséget kérni és nincs kitől félni.”

„Szeretek ide járni, mert kedvesek a tanárok. Most van ugye továbbtanulás. Arra biztatnak, hogy mindenki azt az iskolát írja be elsőnek, ami lenni akar. Nagyon törődnek velünk. Szóval nemcsak leadják az anyagot. Szeretnek minket.”

 

Itt gyerekeknek és felnőtteknek szóló, programozást oktató oldalakat ismerhetsz meg: 15 menő oktatójáték, hogy megtanulj programozni.

 

Képek és forrás: K. Nagy Emese (2015): KIP-könyv I-II. Miskolci Egyetemi Kiadó, 2015. http://index.hu/gazdasag/2016/05/16/rachel_lotan_iskola_befogado_oktatas/, http://www.boon.hu/nem-szamit-honnan-jott/3065902, http://www.eszak.hu/helyi/2016/05/17/az-a-fontos-hogy-a-gyerek-hova-tart.eszak#vnf1,http://kutyu.hu/cikk/vodafone_tablagepek_iskolaknak, https://twitter.com/sfusdmath/status/665255952245899264, https://hu.wikipedia.org/wiki/Komplex_Instrukci%C3%B3s_Program, http://www.hejokereszturiskola.hu/, http://komplexinstrukcio.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=112&Itemid=142      

Colleen Bell: a mérnöki pályákon nőként is el lehet érni sikereket!

Colleen Bell: a mérnöki pályákon nőként is el lehet érni sikereket!

Colleen Bell: a mérnöki pályákon nőként is el lehet érni sikereket!

13102721_935390223245637_7626479078173067537_n_1.jpgColleen Bell budapesti amerikai nagykövet is részt vett a Lányok Napja rendezvényen, amely tizenhét városban, ezerhatszáz középiskolás lánnyal zajlott április 28-án. Amellett, hogy több multinacionális cégnél 2020-ra a középvezetés ötödének nőkből kell állnia, a mai fiataloknak többnyire elképzelése sincs egyes szakmákról, vagy arról, hogy a szülei mit is dolgoznak. Pedig a pályaválasztóknak helyesen kell felmérniük esélyeiket a jövőt illetően, hiszen a most zajló negyedik ipari forradalomban nagy számban tűnhetnek el a ma jellemzően nők által ellátott munkakörök, miközben a lányok az iskolában ugyanolyan jól teljesítenek. Az eseményt szervező Nők a Tudományban Egyesület 2020-ra megduplázná a műszaki karokon tanuló nők arányát, hozzájárulva egzisztenciális biztonságuk növeléséhez. 

A Lányok Napja kezdeményezés a „Take your Child to Work Day” elnevezésű amerikai kezdeményezésből indult el, mindkét programot évente április utolsó csütörtökén rendezik meg.

Ennek köszönhetően Colleen Bell, az Amerikai Egyesült Államok nagykövet asszonya is csatlakozott a programhoz. A tavalyi GE-nél tett látogatása után idén a Ustream-re esett választása.

„Őszintén remélem, hogy a hasonló rendezvények inspirálólag hatnak rátok. Bátorítok minden lányt, hogy küzdjön az álmaiért, hiszen a természettudományos, műszaki és informatikai pályákon nőként is el lehet érni sikereket! Mi azért vagyunk itt, hogy ezt erősítsük bennetek!” – hangsúlyozta Bell.

A résztvevők szerelhettek turbinát, megtudhatták, hogyan készül kedvenc műanyag kockajátékuk, összerakhattak egy játékprogramot, megtervezhették életük első weboldalát vagy tesztelhették a streamelés alapjait okostelefonjukon. Fény derült arra is, hogy az informatikusok nemcsak a számítógép előtt kuksolnak egész nap, hogyan biliárdoznak az atomokkal a kutatók, vagy hogy egyes helyeken a kreativitást ping-ponggal és csocsóval fejlesztik.

A pályaválasztóknak és szüleiknek arra is gondolniuk kell, hogy helyesen mérjék fel az esélyeiket a jövőt illetően, hiszen a most zajló negyedik ipari forradalomnak köszönhetően nagy számban tűnhetnek el ma jellemzően nők által választott szakmák.

Ugyanakkor a műszaki pályák versenyképesek, kreatívak, rugalmasak, folyamatosan megújulnak, és biztos megélhetést nyújtanak. Ahhoz azonban, hogy az előítéleteket és a rögzült sztereotípiákat leküzdhessék a mai középiskolások, választásukat támogató tanárokra, szülőkre és nagyobb tájékozottságra is szükségük lenne. A korábbi évek programjai után kitöltött kérdőívekből valamint több, a témában készült tanulmányból is kiderül, hogy a mai fiataloknak többnyire semmilyen elképzelése nincs egyes szakmákról, sőt nagy részük azt sem tudja, hogy a szülei mit dolgoznak.

A lányokra eleve jellemző a nemi sztereotípiákból adódó önbizalomhiány, és sokszor a saját szüleik és tanáraik sem támogatják ezen a pályán őket, pedig iskolai eredményeik semmivel sem rosszabbak fiú társaiknál. Érdekesebbnek találnák a matematika, fizika és kémiai tanulmányaikat, ha több, interaktív, tudományos kísérleteket is magába foglaló tanórájuk lenne.

Ugyanakkor a cégek érdeke is a programban való részvétel, hiszen közvetlen toborzásra van lehetőségük, másrészt pedig több multinacionális cégnél 2020-ra a középvezetés ötödének nőkből kell állnia. A cél nyilván nem a kvótarendszer bevezetése, hanem az attitűdváltozás elérése és a sztereotípiák leépítése.

A Lányok Napja hazai elindítója a Nők a Tudományban Egyesület, hosszú távú céljuk, hogy megfordítsák a lányok pályaválasztási szokásaiban ma még uralkodó trendet és felhívják figyelmüket a természettudományokhoz, technológiához, mérnöktudományokhoz és informatikához szorosan kapcsolódó pályákra.

A programhoz tizenhét város elkötelezett cégei csatlakoztak, amelyek szintén tesznek a női munkavállalók arányának növeléséért.

„Mi a Ustreamnél fontosnak tartjuk, hogy a nők minden szakmában, így az informatikában is akadályok nélkül helyezkedhessenek el és próbálhassák ki magukat. Az ilyen kezdeményezéseket azért támogatjuk, mert olyan lehetőségeket mutatnak meg a középiskolásoknak, amelyekkel az iskolapadban nem feltétlenül találkoznak” - mondja Fehér Gyula, a Ustream társalapítója.

evosoft.jpg

„Mi az evosoftnál hiszünk abban, hogy a mérnöki szakmának nem jó az elférfiasodás, sokkal több női mérnökre van szüksége a világnak!” – mondja Dr. Várady Péter, az evosoft hungary Kft. ügyvezetője.

telekom.jpg

„Mivel a Magyar Telekom és T-Systems Magyarország piacvezető a hazai infokommunikáció területén, fiatal munkatársaink óriási szakmai kihívásokkal találják magukat szemben. Számos olyan innovációval találkozhatnak, amely itt jelenik meg először Magyarországon. A legújabb technológiákkal ismerkedhetnek meg, olyan projektekbe kapcsolódhatnak be, mint pl. a digitális város, amelyek európai szinten is egyedülállóak" – mondja Somorjai Éva humán erőforrás vezérigazgató-helyettes.

evopro.jpg

„Az evopro mérnökirodánál a nemzetközi projektekben szerzett tapasztalataink alapján fontos megjegyezni, hogy a hatékonysághoz a szakmai profizmuson és a nyelvtudáson felül sokban hozzátesz, ha a mérnökcsapatban női munkatársak is megfelelő arányban szerepelnek. Ennek biztosításához az első lépés, hogy a lányok már az általános és középiskolában is mutassanak érdeklődést a reáltárgyak iránt, hogy a későbbiekben a pályaválasztáskor a mérnöki és természettudományi képzésekre is megfelelő számú hölgy jelentkező legyen” – áll az evopro irányelveiben.

ge.jpg

“A GE Power-nél hiszünk abban, hogy a folyamatos technológiai innovációhoz szükség van fiatal, dinamikus, elkötelezett szakemberekre, akikkel egy közös fejlődési utat bejárva érhetjük el vállalati és egyéni sikereinket. A veresi gyárban nem teszünk különbséget munkavállallók között semmilyen diszkriminatív alapon; csak az számít, hogy ki mennyire ért a szakmájához, hogyan viszonyul a munkatársaihoz és mennyire elkötelezett a rá bízott feladat iránt. Remélem, hogy a nálunk szerzett pozitív tapasztalatok segíthetik őket abban, hogy a mérnöki pálya felé orientálódjanak és nekünk pedig lehetőséget nyújt arra, hogy megmutassuk, milyen szép és izgalmas szakma a miénk” – mondja Lencsés Gergő, a GE Power & Water veresegyházi gyárának vezetője.

Itt egy másik kiemelkedő kezdeményezésről olvashatsz: A Stanfordtól Hejőkeresztúrig – a hivatalos tanévnyitó margójára

 

Képek: Lányok Napja

Hogyan oldjunk fel két Nobel-díjat egy délután alatt?

Hogyan oldjunk fel két Nobel-díjat egy délután alatt?

Hogyan oldjunk fel két Nobel-díjat egy délután alatt?

bohr2.jpg1940-ben a nácik lerohanták Dániát és bevonultak Koppenhágába. A híres fizikus, Niels Bohr tudta, hogy bajban van: nála, az Elméleti Fizikai Intézetben volt ugyanis két kollégája Nobel-díja. Hogy ez miért volt baj? Max von Laue, a hitleri politika ellenzője, és a zsidó származású James Franck küldték el neki korábban díjaikat megőrzésre. Titokban, mert Németországból tilos volt aranyat kivinni, a díjak pedig 23 karátos aranyból készültek. A tetejében pedig a nevük is rajtuk szerepelt, ami egyenlő volt a beismeréssel. Mindez Niels Bohrra, mint a díjak őrzőjére nézve főbenjáró bűnnek minősült volna, ha a Gestapo megtalálja azokat. A probléma abszurd, de hatásos megoldásában Hevesy György volt segítségére.

Bohr évek óta segítette zsidó kollégáit, sokakat ő hívott intézetébe dolgozni Hitler hatalomra jutása után, és többen innen mentek tovább Nyugatra. Még 1933-ban a Rockefeller Alapítvány létrehozott egy alapot, amely segítségével sok zsidó tudósnak segítettek elmenekülni Németországból: Bohr és az alapítvány vezetésének egyezsége volt, hogy az általa alapított intézet jelenti majd az átmeneti állomást.

Hevesy György, a szintén zsidó származású, később Nobel-díjas magyar kémikus is Bohr intézetében dolgozott akkoriban, és ahogy beért a laborba, érthető módon gondterhelten találta Bohrt, aki elmondta neki, miért aggódik, és kérte, hogy találjanak megoldást. De az aranyat nehéz kezelni, szinte lehetetlen bármi közé elrejteni, könnyen észrevehető, ezért először nem tudták, mitévők legyenek. Hevesy azt mondta, ássák el a kertben, de ez nem bizonyult jó ötletnek, ismerve a nácik alaposságát – Bohr biztos volt benne, hogy felásnák a kertet, és megtalálnák a díjakat. Hevesynek ekkor támadt egy ötlete: „Úgy döntöttem, feloldom (azokat).” Királyvizet készített, és beletette a két díjat.

„Míg a megszálló erők Koppenhága utcáin masíroztak, én Laue és Franck érméinek feloldásával voltam elfoglalva” – írta később Hevesy. Azért ez nem volt kézenfekvő megoldás: az arany nem keveredik bármivel és nem is oldható fel bármiben – ezért választotta Hevesy a királyvizet, amely háromnegyed rész sósavból, és egy rész salétromsavból áll. Nagyon lassan, de végül oldódni kezdtek a díjak: előbb barackszínű, majd narancssárga oldat keletkezett. Hevesy pedig elrejtette egy félreeső polcon, és ettől kezdve már nem tűnhetett fel senkinek. Néhány helyen olvasható, hogy Hevesy annak tudatában volt kénytelen órákig várni az oldódást, hogy a nácik bármikor rájuk nyithatnak. Ehhez képest az Urbanlegends emlékeztet, hogy Hevesy azt írta, magát az intézetet csak három év múlva szállták meg a németek, bár vonulni láthatta és hallhatta őket.

Az esetleges kudarc von Laue-t is nagyon rosszul érintette volna: ő Németországban maradt, sokak szerint ő jelentette kompromisszumok nélkül a náci politikát elítélő, zsidó honfitársait titokban kimenekítő tudóst, akit megfosztottak tudományban betöltött pozíciójától. Ha a díj előkerült volna, a náci ügyészséggel kellett volna szembenéznie. James Franck pedig ekkor már az USA-ban volt, Laue és Bohr segítségével kijutva Németországból.

Hevesy is menekülni kényszerült később, 1943-ban, amikor Stockholmba ment. A háború után tért csak vissza, és meg is találta az oldatot, ahol hagyta. A nácik kifosztották ugyan az intézetet is, de senkinek nem tűnt fel, hogy az ott a polcon valójában oldott arany. Nem sokkal később Hevesy kémiai eljárással ugyanúgy visszanyerte belőle az aranyat, és megküldte a Nobel-díj bizottságnak. Ők pedig – nem tudni, hogy ebből az aranyból-e -, de új díjakat készítettek, és végül 1952-ben újra átadták azokat a két díjazottnak.

bohr_es_einstein.jpg

Bohr és Einstein

Niels Bohr maga is díjazott volt - az atomok szerkezete és a kvantumelmélet megértéséhez való hozzájárulásáért kapta, - de az ő díja nem volt nála: még 1940-ben egy aukción elárvereztette, hogy abból támogasson egy finn humanitárius segélyszervezetet. A vásárló névtelen maradt, de az érmét a vétel után elküldte a dán Történeti Múzeumnak, ahol ma is kiállítva látható.

Később Bohr is elmenekült, miután a németek számára kiderült, hogy édesanyja zsidó családból származott: a dán ellenállás menekítette ki családjával a tengeren, Svédországba. Másnap, 1943. szeptember 30-án maga kérte V. Gusztáv svéd királyt, hogy nyilvánosan jelentse be: Svédország kész befogadni a zsidó menekülteket. Október 2-án a svéd rádióban hangzott el, hogy segítséget nyújtanak a Dániából menekülőknek. A történészek ma is vitatkoznak azon, mennyire lehetett valóban Bohr befolyással erre az eseményre: van, aki szerint neki köszönhető, mások szerint az események kiszélesedésére ő már nem volt hatással. Akárhogy is, több mint 7 000 zsidó menekülhetett át Svédországba ezután.

Október 6-án Bohr már úton volt Nagy-Britanniába, ahová azonnal meghívták, miután megtudták, hogy elmenekült hazájából. Csakhogy nehéz volt a németek elől elbújni, ezért brit segítséggel, egy Mosquito típusú kis gépen jutott át Skóciába, amellyel gyorsan és nagy magasságban kerülték el a németeket Norvégia felett. Igaz, ő ejtőernyővel felszerelkezve és oxigénmaszkban a hátsó részben feküdt, egy ideig pedig az eszméletét is elvesztette, mert nem hallotta meg, amikor a pilóta rászólt, hogy kapcsolja be az oxigén ellátást. Egy héttel később fia is átkelt egy ilyen „járattal”, és személyi asszisztenseként lett állandó kísérője.

Bohr később Nagy-Britanniából vett részt a Manhattan projektben, tett látogatást Los Alamosban is, de úgy vélte, a bombát nélküle is képesek előállítani. Egyre nagyobb szószólója lett viszont annak, hogy a világgal meg kell osztani a nukleáris kutatásokra vonatkozó információkat, különösen a szovjetekkel. Ezt azonban sem Roosevelt, sem Churchill nem támogatta, amikor személyesen is találkozott velük. Egészen 1950-ig maradt egyedül ezzel a véleménnyel, amikor a szovjetek végrehajtották az első nukleáris teszteket. Bohr egyre inkább hangsúlyozta, hogy csak a nemzetközi ellenőrzés szabhat határt a nukleáris fegyverkezési verseny elszabadulásának. Javaslatára végül megalakult a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. És ő lett az első, aki megkapta az Atom a Békéért Díjat, 1957-ben (utána Hevesy következett).

A háború után egyébként visszatért Dániába, ahol újra a dán tudományos akadémia elnöke lett. Részt vett a CERN megalapításában: 12 ország fogott össze, hogy a háború után már megakadályozzák a kutatók USA-ba irányuló további emigrációját, és megalakították genfi székhellyel a kutatóintézetet, amelynek első főigazgatója, Victor Weisskopf szerint Bohr nélkül sosem jöhetett volna létre az összefogás.

Bohr ameddig tudta, a világháború alatt maga működtette az Elméleti Fizikai Intézetet, amelynek alapítója is volt, és használta azt emberek kimenekítésére: Guido Beck, Felix Bloch, James Franck, Hevesy György, Otto Frisch, Hilde Levi, Lise Meitner, George Placzek, Eugene Rabinowitch, Stefan Rozental, Erich Ernst Schneider, Teller Ede, Arthur von Hippel és Victor Weisskopf is neki köszönheti, hogy Nyugatra vagy Svédországba távozhatott. Ma az intézet az ő nevét viseli.

Itt egy másik kalandos életről olvashatsz.

 

Képek és forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Niels_Bohr, http://www.npr.org/sections/krulwich/2011/10/03/140815154/dissolve-my-nobel-prize-fast-a-true-story, http://www.sindark.com/2009/02/16/hiding-nobel-prize-medals/, http://www.urbanlegends.hu/2015/04/nobel-aranyermeket-oldott-fel-a-magyar-kutato/, https://en.wikipedia.org/wiki/Max_von_Laue    

Biotechnológiától az űrtevékenységig - magyar kutatónőket díjaztak

Biotechnológiától az űrtevékenységig - magyar kutatónőket díjaztak

Biotechnológiától az űrtevékenységig - magyar kutatónőket díjaztak

szt_0708.jpgIdén márciusban harmadszor adták át a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat a biotechnológia, anyagtechnológia, információs technológia és most először az űrtevékenység terén dolgozó kutatónőknek. Az elismerést olyan, szakterületükön kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatónők kaphatják, akik készek részt vállalni a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítéséből a fiatal lányok körében, így inspirálva környezetüket. A díjak odaítéléséről az alapító Nők a Tudományban Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia közösen döntött. Fontos ez azért is, mert itthon a nők aránya a kutatói pályán még mindig alacsony: a természettudományokban 23%, a műszaki tudományokban 18%.

Az idei díjazottak:

Információs technológia

„A díj szerintem bátorítást adhat azoknak a lányoknak, asszonyoknak, akik nőies pályán indultak el, mert a társadalmi normák, családi elvárások szerint ezt kellett tenniük, de nem érzik ott elég jól magukat, vagy a lelkük mélyén mást szeretnének csinálni, hogy merjenek másba is belefogni, hiszen például az informatika logikus és egyszerű, mégis képes olyan komplex és gyönyörű dolgok modellezésére, amilyenek a fizikai, kémiai, biológiai rendszerek körülöttünk” –  mondja Dr. Nagy Szilvia egyetemi docens. Szűkebb szakterülete a waveletek, azaz hullámocskák. Ezeknek a világszerte elterjedt képtömörítésen kívül rengeteg alkalmazási lehetősége van, a legtöbb fizikai rendszer modellezésére, illetve sokféle jel analizálására alkalmas a waveleteken alapuló eszközrendszer.

Űrtevékenység

Korsós Marianna Brigitta csillagász: „A pályázatra való jelentkezésben a fő motivációm az volt, hogy esetleg az egyik példája lehessek azoknak a  kutatónőknek, akik a  fizika területén dolgoznak, illetve bátorítsam azokat a fiatal lányokat, akik ezen tudományterületen szeretnének dolgozni a jövőben.” Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa. Egy új, nagyenergiájú napkitöréseket biztonsággal előrejelző módszer kidolgozásával foglalkozik.  Az űridőjárás pontos előrejelzése  nagyon fontos, hiszen a napkitörések kritikus fennakadásokat okozhatnak a GPS és telekommunikációs műhold-rendszereinkben, illetve az elektromos magasfeszültségű távvezetékeinkben túlfeszültségek léphetnek fel, melyek lokálisan megszakíthatják a folyamatos áramellátást. A szoláris eruptív események mind nemzet-,  mind pedig gazdaságbiztonsági szempontokból óriási káoszt is okozhatnak a mai high-tech világunkban.

Strádi Andrea  - az MTA tudományos segédmunkatársa, szintén az űrtevékenység terén végzett kutatói munkájáért jutalmazták különdíjjal. Az ionizáló sugárzás mérése fontos ott, ahol potenciálisan nagy dózis érheti az ott élő és/vagy munkájukat végző személyeket. Földi körülmények között jól feltárt az ilyen típusú sugárzás eloszlása, de a XX. század közepe óta érinti az asztronauták egészségét is, hogy a megfelelő árnyékolási módokat alkalmazhassuk. Igazi kihívás a védelem tervezése ilyen körülmények között, hiszen egy űrjárművön a lehető legkisebb tömegű és térfogatú anyagokat érdemes felhasználni, mert óriási energiát igényel a pályára állítás.

Anyagtechnológia

„Kisgyermekes anyaként a kutatásba történő visszatérés egy igen intenzív érzelmi és szakmai hullámvasutat jelent. A Nők a Tudományban Kiválósági Díj egy pozitív visszajelzés arra, hogy folytassam a kutatást, hogy jó helyen vagyok, és hogy továbbra is érdemes ezen a területen kamatoztatni tudásomat” – mondja Dr. Jedlovszky-Hajdú Angéla, aki kollégáival olyan multifunkcionális részecskéket próbál előállítani, amelyek egyszerre alkalmazhatók az orvosi diagnosztikában és a terápiában is.  

Biotechnológia

„Számomra a díj egy elismerése annak, hogy a családom és a mentoraim sikeresen szerettették meg velem a kutatást, és sikeresen támogatnak azon az úton, ahol egy nő szívvel-lélekkel és fáradhatatlan szorgalommal élhet a hivatásának” – mondta a díj átvételekor Dr. Kapuy Orsolya, a Semmelweis Egyetem adjunktusa. Kutatásai fókuszpontjában a sejtszintű élet-halál döntési folyamatot irányító hálózat dinamikai viselkedésének a megértése áll, fontos gyógyászati lehetőségként, a molekuláris kísérletes biológiai módszereket a számítógépes matematikai modellekkel ötvözve.

Az idei díjazottakat Dr. Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, Prof. Dr. Hargittai Magdolna akadémikus, a Nők a Tudományban Kiválósági Díj 2015 fővédnöke és Dr. Groó Dóra, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke köszöntötték márciusban.

Barnabás Beáta szerint ma már több nő végez az egyetemeken, mint férfi, a PhD-fokozatot szerzők között sincs nagy különbség a két nem között, de a nők közül sokan nem a tudomány területén dolgoznak tovább. Az EU tagállamai­ban 2014-ben átlagosan 33% volt a női kutatók aránya (itthon 31%), az MTA kutatóhálózatában pedig tavaly meghaladta a 36%-ot. Azonban a hazai akadémikusok alig 7%-a nő. A Nobel-díjasok körében is hatalmas a különbség a két nem között. Orvosi, fizikai és kémiai területen mindössze tizennyolc nő kapott elismerést: az elismert tudósok 3%-a nő.

Hargittai Magdolna akadémikus rámutatott arra, hogy az anyaság és a tudományos karrier összeegyeztethető. Tavaly megjelent könyvében - Nők a Tudományban - határok nélkül - számtalan női tudós életén át mutatja ezt be. Felhívta a figyelmet Rosalyn Yalow, a '77-es orvosi Nobel-díj egyik nyertesének üzenetére: „Fontos, hogy legalább mi, nők bízzunk magunkban. A világ nem engedheti meg magának, hogy elveszítse a népesség felének a tehetségét, ha meg akarja oldani az előttünk álló rengeteg problémát.”

Az egyesület országos hálózat, tagjai női és férfi kutatók, egyetemi oktatók, mérnökök a tudomány és innováció minden területéről, akik közös elkötelezettséggel képviselik a nemek közötti esélyegyenlőség ügyét a tudomány és kutatás területén.

Sokat tesznek azért, hogy vonzóvá tegyék a technológiaorientált szakmákat középiskolás lányok számára is, csökkentve a mérnök és informatikus szakemberhiányt. Szemléletformáló, stratégiai együttműködéseket alakítanak ki cégekkel és egyetemekkel, annak érdekében, hogy együttes összefogással, szektorokon átnyúló kooperációkkal tegyenek a nők alulreprezentáltsága ellen a tudományos és technológiai területeken.

Például a Lányok Napja nevű országos rendezvénnyel, ahol középiskolás lányok eddig villámlabort, szuperszámítógépet, napelemes versenyautót vagy tévé méretű hologramot nézhettek meg – többek között az IBM, a Google, a T-Systems, a HP, az Ericsson vagy a BME által nyújtott programokban. Idén április 28-án lesz a következő Lányok Napja.

Fotó: Szigeti Tamás

10 tudós és feltaláló a szabadságharc oldalán

10 tudós és feltaláló a szabadságharc oldalán

10 tudós és feltaláló a szabadságharc oldalán

wikipedia_1.jpgNemcsak a 20. században történt események hatottak negatívan a magyar tudományos életre, hanem az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni megtorlás időszaka is. Fizikusok, matematikusok, csillagászok, statisztikusok, kémikusok, feltalálók, orvosok is beálltak katonának, akár tanulmányaik megszakításával is, de a távolmaradók sem feltétlenül úszták meg a meghurcolást. A Magyar Tudós Társaság (az akkori MTA) működése leállt, és 1858-ig is eltartott, mire újra tagot választhattak és nagygyűlést tarthattak. Majd a Bach-korszak germanizálási kísérlete kezdődött, de nem sikerült: a közoktatás továbbra is magyar nyelven folyt, az egyetemeken sokan továbbra is magyarul tanítottak – például Jedlik Ányos -, és legfeljebb a jobb osztrák tankönyveket használták, magyarra fordítva. Az alábbiakban azok következnek, akik valamilyen módon megszenvedték a szabadságharc eseményeit.

 

1. Than Károly kémikus

A kémia egyetemi oktatásának megreformálója. Az viszont kevéssé ismert, hogy jóval az egyetemi képzése előtt, mindössze 14 (!) évesen állt be katonának a szabadságharc idején. Vagyis gyerekként harcolt: előbb lövész, majd tűzmester beosztást kapott Bem seregében. A fegyverletétel után kezdte meg előbb gyógyszerész, majd kémiai tanulmányait. A pesti egyetemre került, innentől jelentős fejlődésen ment át az eddigi kémiaoktatás: többek között az egyetem új kémiai intézete is az ő tervei alapján indult el. A később épült, hasonló intézetek szervezésekor Birminghamben, Champaigneban, Rómában, Grazban és Aachenben is Than intézete volt a minta (ma a Múzeum krt. 4/b. alatt található). 1871-től haláláig az MTA alelnöke is volt.

800px-than_karoly-orszag_vilag_1880.jpg

Than Károly

 

2. Csányi Dániel matematikus, vízépítő mérnök

Klapka György segítségére volt a komáromi védművek munkálatainál. 1850-ben a Debreceni Egyetem fizika tanszékén tanított, de rá egy évre letartóztatták, másfél évig vallató fogságban volt, majd hat évet ténylegesen le is töltött a 12-ből, amire ítélték. Szabadulása után volt országgyűlési képviselő is, és újra Debrecenben kezdett tanítani egy új, mértani és csillagászati tanszéken. Még a börtönben is matematikai írásain dolgozott.

 

3. Duka Tivadar orvos, jogász

A Batthyány-kormány alatt a Pénzügyminisztériumban dolgozott. Majd Görgey Artúr titkára és parancsőrtisztje lett. A világosi fegyverletétel után megszökött az orosz fogságból, és emigrált: Drezda és Párizs után Londonba ment, ahol az orvosi diplomáját szerezte. Ő az első magyar, aki itt kapott diplomát.

A brit hadsereg katonaorvosaként Indiába vezényelték, majd itt is alapított családot. Kőrösi-Csoma Sándor munkásságát kezdte el kutatni, gyűjtötte hagyatékát, kéziratait, és magyar lapokba küldte ismeretterjesztő cikkeit. Több ezer darabból álló, kelet-indiai témájú gyűjteményt adományozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a kolozsvári Erdélyi Múzeumnak. Idős korában visszatért Nagy-Britanniába, és egy kisvárosban halt meg.

 

duka_tivadar.jpgDuka Tivadar

 

4. Greguss Gyula természettudós, műfordító

Honvédtüzérnek állt, részt vett a schwechati csatában, újoncokat képzett ki Debrecenben és Nagyváradon. Windischgrätz Budapestre vonulásakor az egyik utolsó volt, aki elhagyta a várost: az ágyúit ökrökkel vontatta ki. Végül a temesvári csata után, osztrák fogságból elmenekülve jutott el Szarvasra, a bátyjához.

Rövid időre ugyan letartóztatták, de utána folytathatta tanulmnyait: Bécsben akár tanszéke is lehetett volna, ő mégis visszajött Magyarországra, Leiningen-Westerburg Károly özvegyéhez, nevelőnek. Végül középiskolai tanár, majd igazgató lett, fizika könyveket írt, a termodinamika kutatója is volt.

greguss_gyula.jpg

 Greguss Gyula

 

5. Jedlik Ányos matematikus, fizikus, filozófus és történész

1840-től a Pesti Egyetemen (a mai ELTE) kezdett tanítani. Az egyetem épületében lakott, a fizika szertár mellett: ez számára nagyon hasznosnak bizonyult, sokszor az éjszaka közepén is átment a szertárba kísérletezni, ha épp támadt egy jó ötlete. 1844-ben törvény szerint magyar lett a közoktatás nyelve, Jedlik pedig 1846-tól dékán lett a bölcsészkaron és magyarul nyitotta meg a tanévet: "... Nincs egyéb hatalom tehát e földön, mint a tudományok varázsereje, melly mind egyeseknek, mind köztársaságoknak annyira óhajtott jóllétét eszközölhetné és biztosíthatná."

Ugyan nem politizált, 1848 márciusában azonban hasonló, tanulásra ösztönző beszéde sokkal inkább lázítóan hatott az akkori diákságra. Egy évre rá nem taníthatott tovább, és a szertár kulcsait is elvették tőle. Ő pedig nemzetőrnek állt: őrséget vállalt, árkot ásott, ott segített, ahol szükség volt rá. Szabadidejében pedig egyetemi tankönyvének kéziratát rendezgette. Pest lövésének megkezdésekor azért nehezen, de kimentette szertára felszerelését. A szabadságharc után visszavették ugyan az egyetemre, de csak németül taníthatott hivatalosan (ezt a gyakorlatban nem tartotta be), és tapasztalta, hogy a tudományos élet teljesen leállt. 1858-ban azonban végre ülésezhetett az MTA, amely néhány óra alatt felvette a tagjai közé, és egyetemi tankönyvét díjazták is. Néhány év múlva már elismert tudós volt itthon, 1873-ban pedig szintén díjat nyert a Világkiállításon, a Siemens vezette zsűritől az ún. feszültségsokszorozójáért.

Két világkiállításon is sikerrel szerepelt, ennek ellenére mégsem vált széleskörben ismertté nemzetközi szinten. Ez azért is történhetett, mert zárkózott volt, felismeréseit nem mindig hozta nyilvánosságra, még a dinamó-elv kapcsán sem, pedig emellett villanymotort és villanyvilágítást tökéletesített, az optika, fénytan és hullámtan terén kutatott, és persze mindenki tudja, hogy nélküle nincs vagy később lett volna szódavíz.

 

6. Martin Lajos matematikus, feltaláló

Itthon ő foglalkozott először a a repülőgép, illetve a kormányozható léghajó elméletével. Helikopterszerű, kerékpár meghajtású szerkezete 2-3 méterre tudott emelkedni. 1848-ben ő is megszakította mérnöki tanulmányait, hogy harcoljon. A világosi fegyverletételkor megszökött a cári előőrsök elől, és bujkált egy ideig, de elfogták, és bebörtönözték. Ezután besorozták az osztrák seregbe, itt először hadmérnök, 1860-tól pedig mérnök lett. Visszament Kolozsvárra, és az egyetemen matematikát és csillagászatot tanított. Propellerrel, gőzturbinával, szélerőgépek kutatásával is foglalkozott, sokoldalú és jövőbelátó volt, ami a technológiát illeti. Az általa fejlesztett hajócsavart a Lloyd nevű brit cég kezdte használni.

 

7. Fényes Elek statisztikus

A magyar statisztika megalapozója. 1848-ban Szemere Bertalan megbízta az Országos Statisztikai Hivatal szervezésével, a Belügyminisztérium munkatársaként. Később fogságba került. Szabadulása után felvették az MTA tagjai közé, majd visszavonták tagságát, amikor kormányzati és ellenzéki lapokba egyaránt írni kezdett. Bár az MTA egyik később alelnöke elintézett neki egy alacsony nyugdíjat, végül elszegényedve halt meg, pedig hatkötetes statisztikai műve nemcsak az MTA nagydíját érdemelte ki, hanem máig alapműnek számít.

 

8. Kondor Gusztáv csillagász, geodéta, matematikus

1848-ig Krauze Gusztávnak hívták, már Pesten járt egyetemre, amikor megszakította tanulmányait a szabadságharc miatt. Hadnagyi rangig vitte, részt vett a branyiszkói, kápolnai, verpeléti, hatvani és nagysallói csatákban is, majd Klapka György irányítása alatt védte a komáromi várat. Karrierje nem tört meg: később lediplomázott, Bécsben is tanult, az akkor már Budapesti Tudományegyetem (ELTE) bölcsészettudományi karának dékánja lett, majd csillagászatot oktatott, és mindent megtett a gellérthegyi csillagvizsgáló helyreállításáért.

kondor_gusztav_1897-41.JPG Kondor Gusztáv

 

9. Irinyi János feltaláló, kémikus

A biztonsági gyufa feltalálója alaposan kivette részét már a forradalomból is: a hagyomány szerint részt vett még a 12 pont megszövegezésében is, egyes vélemények szerint ő írta azokat. Még 1836-ban adta el találmányát egy Bécsben élő kereskedőnek, mivel akkoriban magyar szabadalomra nem volt lehetőség – osztrák szabadalmat pedig nem akart. Így bár a kereskedő gazdagodott meg, azért Irinyi a kapott pénzen Berlinben tanulhatott. Három évvel később hazajött, de nem tudott tanárként elhelyezkedni, ezért gyújtógyárat alapított. Bár kapott engedélyt, és komoly konkurenciája lett a kereskedőnek is, akinek találmányát korábban eladta, de több versenytárs is akadt addigra, akik együtt ellehetetlenítették: gyára bezárt.

1849-ben a Kossuth-kormány megbízást adott neki a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetésére, amiért a szabadságharc leverése után Pesten raboskodott öccsével együtt. 1850-ben kiengedték, ő pedig visszavonult vidékre. Kémiai írásai alapján igazi tehetség volt, akinek karrierje azonban megbicsaklott, és a szabadságharc után nem tudta és nem is akarta folytatni azt a körülmények miatt, így soha többé nem publikált. A szakma egyik nagy veszteségének tartják máig.

irini.jpgIrinyi János 

 

10. Nagy Károly csillagász

Kora legnagyobb obszervatóriumát hozta létre itthon Nagy Károly, a 19. századi polihisztor, akit még az USA hetedik elnöke is fogadott. Charles Babbage matematikus miatta lett az akkori MTA tagja. Számtalan tudományágban tevékenykedett, matekkönyvet írt, először készített magyar feliratú föld- és égtekét. 1849-ben mindent hátra kellett hagynia, amikor meghurcolták. Egyetértett a szabadság eszméjével, és folyamatosan követte az eseményeket, például 1842-ben még Kossuth mellett is dolgozott a Pesti Hírlapnál. Az 1848. március 15-i események tehát nem érték váratlanul, de mivel sem Széchenyi lassabb, sem Kossuth gyorsabb reformtörekvéseivel nem értett egyet, inkább meghúzódott Bicskén. 1849-ben, már a megtorlás idején, egy rosszakarója feljelentette, és házkutatást tartottak nála az osztrákok. Találtak egy kék alapon fehér csillagos zászlót, és mivel szerintük bőven elég volt a hasonlóság ahhoz, hogy amerikai zászlónak tekintsék, elhurcolták Bicskéről.

Mielőtt Pestre indultak, egy éjszakára ágyúkerékhez kötözték. Ezután a magyar Bastille-nak nevezett Neugebaude-ba („Újépület”) vitték, amely a mai budapesti Szabadság tér helyén állt, eredetileg katonai erőd volt, ide szállították a foglyokat a szabadságharc bukása után. Itt végezték ki Batthyány Lajost és Perényi Zsigmondot is. Nem sokáig tartották bent, de amikor kiszabadult, eldöntötte: nem marad tovább az országban. Ezután csak francia és német nyelven jelentek meg természettudományos könyvei, és Párizsban halt meg Bicske helyett, ahol élete főműve már ekkor pusztulni kezdett. Itt írtam róla bővebben.

 

Képek és forrás: wikipedia.org, mek.oszk.hu, http://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/jedlik-anyos, http://mek.oszk.hu/05200/05230/pdf/Jedlik_tudostarsai1858.pdf, http://mek.oszk.hu/00000/00038/html/1837.htm, https://hu.wikipedia.org/wiki/Than_Károly, http://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/irinyi-janos, https://hu.wikipedia.org/wiki/Kondor_Guszt%C3%A1v, http://tudosnaptar.kfki.hu/localhost/egyen.php?namenev=kondor&nev5=Kondor+Guszt%E1v, https://hu.wikipedia.org/wiki/Martin_Lajoshttps://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1nyi_D%C3%A1niel, http://www.mtva.hu/en/sajto-es-fotoarchivum/kesz-greguss-gyula-fizikus-185-eve-szueletett, http://csoma.mtak.hu/hu/dukativadar.htm,  https://hu.wikipedia.org/wiki/Greguss_Gyula, https://hu.wikipedia.org/wiki/Duka_Tivadar

Nők a tudományban - ideális ajándék nőknek (is)

Nők a tudományban - ideális ajándék nőknek (is)

Nők a tudományban - ideális ajándék nőknek (is)

borito2.jpgMelyik országban lehet egy nő azért vezető tudományterületen, mert az a férfiak számára nem vonzó pálya? Melyik tudományágban van a legkevesebb Nobel-díjas nő? Meddig nem kaptak fizetést a CERN fizikusnői? Melyik női tudós volt Manchester főpolgármestere, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia elnöke, vagy thai hercegnő? Nem gyakran jelenik meg magyar szerzőtől olyan könyv, amely egy New Yorkban már megjelent könyv magyar kiadása, és Nobel-díjas ajánlója is van. Hargittai Magdolna kémikus, az MTA tagja írta meg 65 női tudós történetét, amelyek részben interjúin is alapulnak, 17 ország áttekintésével - köztük India, Törökország, Oroszország vagy Japán kevésbé ismert kutatónőivel, Európa és az USA mellett. 

 „Egyszer, az 1970-es évek elején, az „üzemi négyszög” – a laboratórium vezetője, a párttitkár, a személyzetis és a szakszervezeti titkár – magához kérette Istvánt. Közölték vele, hogy nem helyes, ha a férj együtt dolgozik a feleségével. Nem voltak ellenségesek, és őszintén elmondták, hogy ha István nem lenne olyan sikeres, a környezete sokkal kevesebbet törődne a körülményeivel. István erre nyugodtan azt válaszolta, rendben van, majd másik munkahely után néz….A „négyszög” tagjai, persze, biztosak voltak abban, hogy a feleségnek, vagyis nekem kell távoznom – logikusan számíthattak erre a megoldásra. István válasza után a megbeszélés gyorsan véget ért, és azután soha többet nem esett szó az ügyről. Mivel semmilyen rendelet nem tiltotta, hogy férj és feleség együtt dolgozzon, hosszú éveken át közösen folytattuk a kutatásainkat” – írja a Széchenyi-díjas Hargittai Magdolna kémikus, a BME kutatóprofesszora és az Észak-Karolinai Egyetem díszdoktora.

Férjével, a szintén kémikus Hargittai Istvánnal több évtizede írnak a tudományról, interjúztak már például Teller Edével is. A szerzőt saját példája is arra ösztönözte, hogy megvizsgálja a nők tudományban betöltött szerepét, érvényesülési lehetőségeiket, hiszen többször tapasztalta, hogy a világ más részein is hasonló problémákba ütköznek főleg a család és munka egyensúlyát tekintve.

Az eredetileg a New York-i Oxford University Press kiadónál angolul megjelenő „Nők a tudományban határok nélkül” című kötetben csillagászok, fizikusok, kémikusok, biológusok és orvosok is szerepelnek, ahol a szerző külön fejezetet szentel például az orosz, török és indiai kultúrában dolgozóknak, illetve a vezetői pozícióba jutott kutatónőknek, de magyar nők kevésbé ismert története is olvasható.

Kevés kivételtől eltekintve a nők a 19. század végén jelenhettek meg végre a tudományban, persze leginkább férjük oldalán – ha kutathattak is mellettük, azért fizetés nem járt. Sokszor elsikkadt eredményeik számontartása, mert az a férj nevén jelent meg a közös munka miatt. Még Nobel-díjasokkal is előfordult, hogy csak azon az egyetemen kutathattak, ahol férjük is. A CERN még a ’60-as években sem biztosított fizetést a fizikus férjek fizikus feleségeinek, mondván, hogy ott túl sok van belőlük.

Leginkább a nepotizmus – azaz rokonok helyzetbe hozásának – tiltása volt az indok, amikor a feleséget nem szívesen alkalmazták, ugyanakkor nem is volt lehetőség sokáig arra, hogy a feleség máshol kutatói munkát kapjon. Felismerve a jelenséget, maguk a férjek is segíteni próbáltak, költöztek, ha arra volt szükség, váltogatták a sorrendet a szerzők nevénél a közös publikációkban, vagy egyenesen külön publikáltak.

De a gyerekek nevelése és a háztartás is az esetek többségben a nőre hárult. Például Mildred Dresselhausnak, aki fizikusként az MIT katonai laboratóriumában magnetooptikával foglalkozott, azért kellett munkahelyet váltania, mert mire összekészítette a 4 gyereküket reggelente, 8.30-ra ért csak be, 8.00 helyett, és a sokadik leszidás után inkább váltott. „Csupa agglegény tört pálcát felettem” – mondta. Az MIT-n maradt ugyan, saját kutatást kezdett, és végül férje, Gene is nála kezdett dolgozni. Esetükben kivételesen a feleség lett ismertebb.

Ahogy mások is hihetetlen teljesítményt nyújtottak a sokszor nehéz körülmények ellenére: volt, aki Manchester főpolgármestere volt, egyikük a Princetont vezette, más thai hercegnőként szakított a tradíciókkal és kémikus lett.

Kerstin Fredga csillagász a svéd „NASA” és a Svéd Királyi Tudományos Akadémia elnöke is volt, utóbbinál a fizikai, kémiai és közgazdasági Nobel-díjak odaítélésének folyamatáért felelt. Korábban rakéták felbocsátásával foglalkozott az USA-ban, ahol sokkal nehezebbnek ítélte a körülményeit, mint Svédországban. Kerstin tűéles képet fest a helyzetről: „Véleményem szerint egyetlen dolgot tehetünk: szigorúan a tudományos érdem alapján kell kinevezni a professzorokat. Az egyik szabályunk előírja, hogy két, azonos kvalitású pályázó esetén annak kell megkapnia az állást, aki az alulreprezentált nemhez tartozik – tehát nő és férfi egyaránt lehet, esete válogatja. A természettudományokban rendszerint a nő kapja, a bölcsészettudományokban inkább a férfi.”

Maria Goeppert Mayert, Marie Curie mellett máig az egyetlen fizikai Nobel-díjast apja ösztönözte a tudományos pályára: „Nem nőnek akarlak nevelni – úgy értette, nem háziasszonynak - … aki nem lát túl a mindennapi teendőkön” – mondta lányának, aki hallgatott rá, és fizikus lett. Göttingenben tanult és dolgozott Max Born mellett, majd kémikus férjével, Joe Mayer-rel együtt az USA-ba költöztek. A nácik megerősödésével Németországban maradt családtagjaik nem voltak biztonságban, ez és a gyerekek nevelése, és az USA-ban női mivolta miatti elhelyezkedési nehézségek együtt már nagy megterhelést jelentettek. A férjének a Johns Hopkins Egyetemen ajánlottak állást, de Mariát nem vették fel. „Senkit sem érdekelt, hogy jobban értett a kvantummechanikához, mint a Johns Hopkins összes akkori fizikaprofesszora” – írja a szerző. Végül mentora Teller Ede lett: ő segített, hogy dolgozhasson a Chicagoi Egyetemen.

Amikor viszont Joe-t a Johns Hopkins nem véglegesítette, tovább költöztek, és míg férjét felvette a New York-i Columbia Egyetem, Maria-t ismét nem akarták.  Az egyik, hamarosan Nobel-díjas professzor, Isidor Rabi szerint a nők idegrendszere „…egyszerűen más. Nem engedi, hogy koncentráljanak. Azt hiszem, ezen nem is érdemes vitatkozni, így van és kész. Mehetnek a nők is kutatóknak, és elég jól végzik majd a dolgukat, de átütő eredményeket ne várjunk tőlük – mondta. A már Nobel-díjas Harold Urey kémikus szerencsére másképp gondolta, ezért felvette Mariát – de ő is fizetés nélkül.

Itt ismerte meg Enrico Fermi-t, aki a fasiszta Olaszországból menekült, és aki a magfizikát ajánlotta neki. Maria hallgatott rá, és ez három dolgot hozott az életébe: egy titkos projektet az uránhasadás terén, egy másikat Tellertől, a Manhattan-terv részeként, és a további, háború utáni közös munkát Tellerrel és újra Fermivel, amikor Maria felfedezte az atommag héjszerkezetét és elkészítette annak modelljét, amelyért 1963-ban Nobel-díjat kapott. Bár ő kiemelkedő példája a kutató, feleség és anya szerepének összehangolására, és több férfi kollégája pozitív hozzáállására, mégis jogosan gondolta azt, hogy „házassága sok egyetemi embert mentett fel az alól, hogy munkaerőként számoljon vele”.

„Hargittai Magdolna inspiráló történeteket oszt meg velünk olyan nőkről, akik ügyüket sikerre vitték. Ez a különböző kultúrákon bátran átívelő könyv olyan női tudósokkal ismertet meg bennünket, akik képesek voltak életükben egyensúlyt teremteni, és akik rászolgáltak mélységes tiszteletünkre” – mondja Roald Hoffman kémiai Nobel-díjas professzor a Nők a tudományban határok nélkül c. könyvről.

A szerző a felsoroltakon kívül még sok más kutatónő izgalmas életét mutatja be, egyben törekszik a kiegyensúlyozottságra a nők nehézségeit illetően, amelyek még a tudományos szféra történetét is végigkísérik. „Eddig is tudtuk, hogy minden „dolgozó” nő a világ minden országában találkozik előítéletekkel, diszkriminációval, a nők lenézésével, háttérbe szorításával. Mindenütt meg kell küzdenie a munka és a családi élet, gyereknevelés összeegyeztetésével. Hargittai Magdi interjúiból most azt tudjuk meg, hogy mindez a Nobel-díj árnyékában jottányival sincs másképp” – írja Ferge Zsuzsa szociológus akadémikus, az ELTE professzor emeritusa.

Itt még több női tudós életéről olvashatsz.

 

Forrás: Hargittai Magdolna: Nők a tudományban határok nélkül, Akadémiai Kiadó, 2015., http://www.alexandra.hu/scripts/cgi/webshop.cgi/GetBook?SessionID=02034E268711D6E414F6E56470D9BCA3124E8ADA5C880935AF3297A25AB89B022F6F2A106742E1C67593CACFCDRRRDRYFZKDHPBFEGKXCNUZKQBBFKP3B979A0AE844B9B595F4AD3A97ACC53D87AB0C07E6CFA4DD345902&TabSheet=book&Page=1&SrcWord=&SrcField=sf&SrcCategory=&CategoryID=ALJ,&BookID=744804&GotoBook=True&Price=&CBStock=CHECKED&CBDiscount=&LastDays=20&navsource=toplista

Magyar csillagász is a Ceres törpebolygó felfedezői között

Magyar csillagász is a Ceres törpebolygó felfedezői között

Magyar csillagász is a Ceres törpebolygó felfedezői között

ceres.jpgHónapokig folyt a találgatás: mi okozhatja a Ceresről látszó tükröződést? Már vadabb elképzelések is napvilágot láttak, amikor kiderült, hogy sómezők fénylenek. Egy rejtéllyel kevesebb lett, viszont érdemes megjegyezni, hogy a törpebolygó felfedezésében komoly szerepe volt Zách János Ferencnek is. Zách Pesten született, de bejárta egész Európát, és mindenhol megfigyeléseket végzett, még If várában is. A francia forradalomtól Napóleon bukásáig kerülgette a csatatereket munka közben a nemzetközi csillagászat egyik megalapozója és menedzselője: többek között Seeberg, Nápoly és a Gellért-hegy is neki köszönhette csillagvizsgálóját. Élete végén támogatója özvegyével járta Európát, amelyről még barátjuk, Goethe is írt.

Egy Nápolyba tartó expedíció 1815. január 2-án éppen elhagyta Genova kikötőjét. Máskor 4-5 nap elég lett volna, de éjszaka viharba kerültek, és Korzikához sodródtak. 7 napot vártak a javításra. Újra elindultak, de az első éjszakán megint orkán tört ki, most Elba szigetéhez sodorva a hajót. A kapitány tudta, hogy Nápoly uralkodója, - az akkor már ide száműzött Napóleon sógora - Joachim Murat nem akar úgy tűnni, mint aki kapcsolatban van a volt császárral, ezért nem mertek kikötni. A kapitány lehorgonyzott a sekély vízben, 1 km-re a parttól. Velük utazott Zách János Ferenc, a kor híres csillagásza, aki épp Murat felkérésére tartott Nápolyba, csillagvizsgálót építeni.

Jól látta, hogy nem az időjárás az igazi probléma: a hajósok még mindig a Kolumbusz által használt tájékozódási eszközöket használták: egyetlen megbízható csillagászati kalendáriumuk vagy hajózási táblázatuk sem volt. Bár 26 ágyút is szállítottak, a tájékozódást csak egy hat hüvelykes tükörrel ellátott szextáns szolgálta, egy angol hajós ajándéka. A kapitány végül Záchot kérdezte meg a következő holdfázis kezdetéről, aki percnyi pontosságra megadta a kért adatokat eszközeivel, de látta, hogy a kapitánynak fogalma sincs az árapály jelenségről. Hamarosan kikötöttek Nápolyban, Zách pedig terjedelmes cikket írt a korabeli hajózás szakmai problémáiról.

De ez csak kis része volt munkásságának, amellyel megalapozta a csillagászok nemzetközi együttműködését, segített megtalálni a Cerest, és jó néhány csillagvizsgáló felállításában is közreműködött a Monarchiában nem túl megbecsült tudós.

Édesapja még Morvaországból költözött Pestre, és amikor már egész Pest orvosának számított, nemesi címet kapott Mária Teréziától (akkoriban 11 ezren laktak itt). Zách János Pesten született 1754-ben, a kórházban, amely a mai Főpolgármesteri Hivatal épületében működött. Hamar Bécsbe került és igazi lehetőségeket is Nyugaton talált: a szakma Franz Xaver Zachként jobban ismeri. Zách Veszprémben és Pesten tanult a piaristáknál, majd a bécsi Hadmérnök Akadémiára küldték. Innen került a Lembergi Egyetemre Joseph Liesganig mellé, és részt vehetett a – fizikailag megterhelő – munkában, amellyel az Ausztria térképének elkészítéséhez szükséges pontokat térképeztek fel. Itt kezdődött soha meg nem szűnő ellentéte is Liesganiggal, főnökével, aki Zách szerint pontatlanul dolgozott, és tudományos körökben túlértékelt volt. Állításait bizonyítani is tudta, de ezzel életre szóló versengés vette kezdetét kettejük között.

1780-ban II. József császár megszüntette Zách tanári állását Lembergben, takarékossági okokból. Zách még időpontot is kért a császártól, hogy megtarthassa állását, de a találkozás sem vezetett eredményre. A lembergi csillagvizsgálóban is betöltött posztot, utódja pedig Martinovics Ignác lett, aki akkor még innen küldte jelentéseit Bécsbe.

Zách Párizsba, majd Londonba ment, és itt talált először igazi támogatókat munkájához: Szászország londoni követénél, Hans Moritz von Brühl grófnál kapott szállást. A gróf jó kapcsolatokat ápolt a londoni udvarral, mivel az akkor uralkodó III. György édesanyja szász-gothai hercegnő volt. Zách itt találkozott a német William Herschellel, az Uránusz felfedezőjével. Herschel nővére, a szintén csillagász Caroline írásaiból tudni, hogy az uralkodó és felesége gyakran megfordult Herscheléknél. Ebbe a társaságba került be Zách is.

Megmutatták neki egy 17. századi csillagász, Thomas Harriot feljegyzéseit, amely egy rejtélyes számsor volt. Senki nem tudta addig megfejteni, Zách viszont alapos matematikai képzést kapott még Veszprémben, ezért rájött, hogy az a későbbi felfedezőjéről, Edmond Halley-ről elnevezett üstökös egy korábbi, pontos megfigyelésének leírása. A Halley üstökös azért is fontos, mert az ezzel kapcsolatos számítások alapozták meg az üstökösök későbbi kutatását. Meg is jelentették Zách megfejtését egy csillagászati évkönyvben, innentől pályája felfelé ívelt, az angol tudományos élet egyik elismert szereplőjévé vált.

Időközben pedig új pártfogója lett II. Ernő szász-gothai herceg személyében, aki nemcsak lelkes amatőr csillagász volt, hanem támogatta is a tudományt, például saját kastélya tetején is csillagvizsgálót működtetett. Vele Zách beutazta Franciaországot és Londonba is visszajártak. Anyagi támogatása adta a hátteret ahhoz, hogy a csillagász ki tudja teljesíteni kutatásait, és részt vegyen a nemzetközi tudományos életben. Ezt leginkább az 1789-ben kitört francia forradalom akadályozta, barátjának levélben írt arról, hogy az időközben hatalomra került Robespierre több tudóst is kivégeztetett: így Jean Sylvain Bailly-t, az első csillagászattörténeti könyv íróját is. De ekkor halt meg Zách öccse, Károly is.

A herceg közben megbízást adott egy csillagvizsgáló felállítására. Ennek helye Seeberg lett, oxfordi mintára készült, és a kor legmodernebb obszervatóriumának számított már indulásakor, 1792-ben. A Gellért-hegyi csillagvizsgálót is ennek mintájára építették később, Zách egyik kollégája, Pasquich János koordinálásában, aki Záchnál tanult, és akinek József nádor volt a támogatója: ő fizette az obszervatóriumot is.

A kor új irányzata ekkor már a bolygókutatás volt, Zách pedig katalizálni akarta a nemzetközi munkát. Elindította a világ első, nemzetközi csillagászati folyóiratát, hogy felgyorsítsa a munkát, az addigi évkönyvek mellett. Minden új matematikai eredményt is közzétett, hogy minél szélesebb körben lehessen azokat hasznosítani, ahogy a csillagászok is valósággal zarándokoltak Záchhoz Seebergbe, az ottani felszerelés miatt. Megszervezte az első nemzetközi csillagászati konferenciát is.

Zách és Johann Hyeronimus Schroeter szervezni kezdték a Mars és a Jupiter között feltételezett, hiányzó bolygó keresését. Leveleket küldtek a legjobb csillagászoknak, amelyben felosztották közöttük az égbolt releváns részeit. Még úton volt a levél, amikor Giuseppe Piazzi, a palermói csillagvizsgáló igazgatója megtalálta a Cerest teljesen véletlenül, majd el is vesztette szem elől. Ezzel felfedezte a kisbolygót, és bizonyította, hogy nem egy nagyobb bolygót kell keresni, hanem kisebb bolygók együttesét ezen a helyen. Viszont, amikor legközelebb várta volna az érkezését, már nem találta meg.

Zách biztatni kezdte Karl Friedrich Gauss matematikust, hogy a Bode-féle csillagtérkép és az általa készített Nap-tábla használatával kidolgozza azt a matematikai módszertant, amely újra a Cereshez vezetett. Végül 1801. december 7-én Gauss számításai alapján Zách újra megtalálta a Cerest, amelyet addigra „elveszett kisbolygónak” hívtak. Tőle függetlenül Heinrich Olbers is megtalálta, és sokan őt tartják a felfedezőnek, de az valójában Piazzi volt. Hivatalosan is megerősítették a felfedezést, Gauss pedig a Göttingeni Egyetem matematika professzora és csillagvizsgálójuk vezetője lett. Olbers még egy kisbolygót fedezett fel a közös munka során: „Megint egy új bolygó! Jaj, ha én hazarepülhetnék, és Budán figyelhetném meg a Cerest és a Pallast! Látja, még mindig az »Igaz Madgyar« szív dobog bennem.”  - írta haza Zách Schedius Lajosnak, a kor vezető akadémikusának. De nem mehetett, még mindig a Liesganiggal való korábbi konfliktusai miatt nem volt szívesen látott itthon – nemzetközi karrierje részben emiatt is indult, kényszerből. Zách és Gauss ezután felmérték Poroszországot is, térképének elkészítéséhez. Gauss Záchot tartotta később egyik példaképének.

1804-ben azonban meghalt pártfogója, a herceg. Ekkor már egy ideje a hercegné szeretője volt. Charlotte Amalie fiatalon, 18 évesen lett a herceg felesége, és egykorúak voltak Záchcsal. Érdeklődése a csillagászat és a tudományok iránt vetekedett férjével, műveltnek tartották, aki egyenrangú résztvevője volt minden tudományos összejövetelnek. Záchcsal való kapcsolata a herceg családja előtt is ismert volt, akik a tudomány támogatására sem szántak több pénzt. Menniük kellett, annak ellenére, hogy a hercegnek is megvoltak a maga kalandjai, miután a herceg és a hercegné fia került a trónra, aki Eisenberget jelölte ki anyjának lakhelyül. Goethe Zách jóbarátja volt, annyira, hogy egyik műve, a „Wilhelm Meister’; Wanderjahre" nagy valószínűséggel Zách és a hercegné szerelméről szól. De 2002-ben kiadták magának a hercegné visszaemlékezéseit is, amelyben ír kettejük kapcsolatáról.

1806-ban innen is el kellett költözniük: a napóleoni háborúk kirobbanásakor, a jénai csata néhány kilométerre tőlük zajlott, egyértelmű volt, hogy nem maradhatnak. 1808-ban már Marseilles-t voltak kénytelenek otthagyni, az angol hadihajók garázdálkodása miatt: „Kalózhajóval szeltük át a tengert, ahonnan távcsővel jól meg lehetett figyelni, ahogy az angolok »vadásznak« a távolban, láttuk még az ágyúzás nyomait és az égő hajókat. Kiadtam a parancsot, hogy én veszem át a hajó irányítását, mint egy igazi gyáva férfi, és mint egy csillagász. Ma távcsövemmel láttam az utolsó hadihajót. Az igazat megvallva, öt napig tartott, míg Marseille-ből Genovába értünk.”

Mindenhol próbálta pozitívan felfogni a változásokat, és kisebb csillagvizsgálókat működtetni, de már egyik sem volt fogható Seeberghez. Azért mindent megtett, például megmászta a Mount St. Victoire-t, hogy méréseket végezzen, amit segített a katonai akadémián és Ausztria feltérképezése során szerzett erős fizikuma. If várába is ellátogatott, ahol a Monte Christo grófja játszódik. A sziget parancsnoka még az állami fogházat is kinyitotta előttük. A rabokat nemcsak látták, de beszélni is tudtak velük. Méréseikkel If várának parancsnoki szobája és a Marseille-i Csillagvizsgáló közötti hosszúságkülönbséget 10”06-nak állapították meg.

1813-ban, a lipcsei csata után újból menekülni kényszerültek. Napóleont száműzték, de néhány pozícióban még rokonai maradtak, így sógora, Murat állt Nápoly élén. Ő szintén akart csillagvizsgálót, amellyel Záchot bízta meg. Ekkor történt a kalandos odaút, megérkezésük után pedig el is indult a munka. De befejezni nem tudta: Napóleon szökése után, a 100 napos uralom alatt sógora újból melléállt, akit Napóleon ismételt bukása után kivégeztek. Záchék még maradtak néhány hónapot, és ez elég volt ahhoz, hogy Nápoly későbbi csillagászati életét megalapozza, majd visszamentek Párizsba, majd újra Genovába.

1827-ig volt a hercegnővel, az ő halála után még 5 évig élt, végül a kolera áldozatául esett. Számtalan kitüntetést kapott egész Európában, de itthon nem ismerték el igazán munkáját. Bárói címet kapott ugyan korábban, de hadmérnök bátyja révén (Antal egykori iskolájuk, a Monarchiában nagyon jelentős Wiener Neustadt-i Katonai Akadémia vezetője lett). Amikor Schedius gratulált neki, azt írta, hogy nem érzi magáénak a bátyja révén kapott elismerést, hiába tértek ki csillagászati munkájára: „mint pudli a boltba”, mondta arra, hogy keveredett bele a díjba. „Az én hazám nem akarja nyilvánosan elismerni érdemeimet. Angliából, Spanyolországból, Franciaországból, Svájcból, Dániából, Olaszországból, Oroszországból, sőt még Amerikából is kaptam elismerő oklevelet, csak hazámból nem kaptam soha semmi hivatalos megbecsülést…” Ezt azért is mondhatta, mert az akkori MTA felvette ugyan tagjai közé 1832-ben, halála évében, de még az sem ismert, hogy végül eljutott-e hozzá az értesítő. A brit tudományos akadémiának ekkor már közel 30 éve tagja volt.

A Ceresről visszatükröződő sómezők ugyan hónapokig lázban tartották a világot, de a figyelmet megérdemli a felfedezéséhez vezető összmunka is, amelynek katalizátora egy morvaországi családból származó, magát mindvégig magyarnak tartó csillagász érdeme is volt.

Itt egy később élt, Bicskén a Gellért-hegyinél is modernebb csillagvizsgálót üzemeltető csillagászról olvashatsz: Ágyúhoz kötözték 1849-ben a reformkor csillagászát.

Díjazott lettem!

 

 

Képek és forrás: NASA/JPL, VARGHA DOMOKOSNÉ: ZÁCH JÁNOS FERENC (1754–1832) CSILLAGÁSZhttp://mek.niif.hu/05400/05454/05454.pdf http://www.matud.iif.hu/04dec/07.html http://www.csillagaszat.hu/tudastar/csilltort/magyar-csillagaszattortenet/magyar-18-19-sz-csillagaszata/zach-janos-ferenc-pasquich-janos-es-tittel-peter-pal/http://index.hu/tudomany/2015/10/02/nasa_megoldottuk_a_fenylo_urfolt_rejtelyet/

Díjazott lettem!

Díjazott lettem!

Díjazott lettem!

liebster.pngNagy öröm ért a napokban, amikor a Yoga Pop blog szerzőjétől megkaptam a Liebster award nevű díjat. Amikor elkezdtem a blogolást, reméltem – és most is remélem -, hogy egyre több ember érdeklődését tudom felkelteni az információs társadalom, a digitális írástudás, az IT és a tudomány világa iránt. Mindig öröm számomra, amikor egyre többen olvasnak, vagy csatlakoznak Facebook oldalamhoz, és ezt az örömöt sikerült még tovább fokozni, amikor díjazott lettem. Ezúton is nagyon köszönöm a lehetőséget!

A díjat pedig most én is átadom másoknak. :)

 

Mi is ez a Liebster award?

A díjra bloggerek jelölhetik egymást, Németországból indult, innen származik a neve is. Ha valaki megkapja, továbbadja 5-10 másik kezdő bloggernek, hadd örüljenek ők is, hadd sütkérezzenek ők is a dicsfényben. Nem kötelező továbbadni a jelölést, de miért is szakítaná meg az ember a sort, hiszen díjat kapni mindenki szeret.

Mint minden játékban, itt is vannak – kismértékben folyamatosan változó, de nagyjából állandó – szabályok (mert azért ez egy jól kitalált játék):

  • írd meg, hogy kitől kaptad a díjat, linkeld be a posztodba a blogját,
  • írj 10 olyan dolgot magadról, ami nem köztudott,
  • válaszolj a jelölő személy által feltett kérdésekre,
  • nevezd meg az új jelölteket és tegyél fel tíz kérdést nekik.

 

10 dolog tehát rólam, ami nem köztudott:

  • Balkezes vagyok, de suliban a táblára mindig jobb kézzel írtam.
  • Áltisiben tesiórán ipari mennyiségűt szenvedtem, és felnőttként csak jóval később kezdtem el sportolni (rendszertelenül), amit utólag már sajnálok.
  • Gyerekkoromban régész, csillagász, grafikus vagy őslénykutató akartam lenni.
  • Élek-halok a sós karamellás csokiért.
  • A környékünk egyetlen gimijébe jártam - egy gazdag földbirtokos, a falu főbírójának vagyonából alapították 1926-ban, aki végrendeletében kikötötte, hogy a szegények gyerekeinek „gymnasium” kell. Első igazgatója a Sorbonne-on tanult, később kultuszminiszteri államtitkár lett, fizika könyvet is írt. Közel 70 évvel később én is szegény diák lettem itt, és nélkülük talán a helyi varrodában végeztem volna. Nem győzök hálás lenni nekik (töriből például a legjobb felvételit írtam később, kb. 1600 jelentkező közül).
  • Főzni nem tudok, szinte az összes szakácskönyvet megkaptam már ajándékba, de fejlődés, az nincs.
  • Az információs társadalom a szívügyem, ennyire szép és változatos feladattal eddig nem találkoztam.
  • Egyik legnagyobb élményem Jordánia volt, azon belül is Petra, a sziklába vájt város. Senki ne akarjon spórolni a kihagyásával, ha odautazik, hogy helyette csak a strandon lehessen. :)
  • Az előítéleteket, különösen a szexizmust és a rasszizmust tartom az egyik legpusztítóbb dolognak. Igazi tehetségeket veszítünk el, sokkal jobbat érdemlő embereket bántunk ezek miatt.
  • Kedvenc idézetem Albert Einsteintől származik, a közönyről: "A világ egy veszélyes hely, de nem azok miatt, akik gonoszságokat követnek el, hanem azok miatt, akik ezt tétlenül nézik."

 

A kérdésekre a válaszok:

Ha nem ebben a témában blogolnál, mi lenne, amiről még szívesen írnál?

Valószínűleg művészi témájú blogom lenne.

Volt-e olyan negatív kritikád a blogolás kapcsán, amit nagyon a szívedre vettél?

Igen, még a blogírás elején, amikor férfiak egy feltalálónőről szóló poszthoz fűztek szexista kommentárt. 

Melyik az a blog, ahová szívesen írnál vendégposztot?

Egyik kedvencem Nyáry Krisztián munkássága, főleg az ennek nyomán született Igazi hősök c. könyv. Tulajdonképpen közvetve már teljesült a vendégposzt, mert megengedte, hogy Kozma Lászlóról írjak a könyvből, és ki is tették a könyv hivatalos Facebook oldalára, amiért nagyon hálás vagyok.

Hogyan folytatnád a mondatot: A blogolás nekem olyan, mint…

egy izgalmas utazás egy olyan helyen, ahol még soha nem jártam.

Mitől tartasz a legjobban?

Általában megijeszt, hogy mennyi tehetséges, de szegény gyerek kallódhat el, ha nem kapnak elég segítséget a kibontakozáshoz.

Mi az, amire a legbüszkébb vagy?

Most éppen erre a díjra. 

Mit tettél legutóbb a belső békéd érdekében?

Elfogadtam az adott helyzetet, és elengedtem az azzal kapcsolatos rossz érzéseket.

Hogyan relaxálsz, vezetsz le egy stresszes nap után?

Sétálok vagy jógázok.

Ha csak egy dolgot kívánhatnál most, ami biztosan valóra válna, mi lenne az?

Nehéz a választás. :) Azt hiszem, egy előítélet mentesebb világot.

Jóga vagy pilates?

Jóga. :)

 

Következzenek, akiknek továbbadom a díjat:

Sportpszichó – pszichológia nemcsak sportolóknak

Tudomány – a tudomány minden ágában otthonosan mozgó szerző blogja

Insider blog – a hazai startupkultúra fejlődéséért

Északi Napló – tolerancia felsőfokon

The Silicon Valley Life - élet a Szilícium-völgyben

 

És a nekik szánt kérdéseim:

Foglalkoztál-e a blog előtt írással rendszeresen?

Mire vagy általában a legbüszkébb?

Mi szerettél volna lenni gyerekkorodban?

Mit szeretnél elérni a bloggal?

Hol élnél a legszívesebben és miért?

Hogyan népszerűsíted a blogot?

Mi a kedvenc idézeted?

Mi az, ami leginkább inspirál?

Mi az eredeti foglalkozásod?

Ki a példaképed?

 

Gratulálok nekik a bloghoz, és remélem, tovább terjed a díj, hogy minél több remek blogot ismerhessünk meg! :)

10 szubjektív programötlet a 10 éves Kutatók Éjszakájára

10 szubjektív programötlet a 10 éves Kutatók Éjszakájára

10 szubjektív programötlet a 10 éves Kutatók Éjszakájára

kutatok_ejszakaja.pngDrónbicikli, digitális holografikus mikroszkóp, igazi Enigma a II. világháborúból, több száz robot közös rajza, szélcsatorna versenyautóval, az ország egyetlen sebészrobotja és programozás oktatás lányoknak is mind elérhető ingyen egyetlen éjszaka alatt. Már 10. éve rendezik meg szeptember 25-én a Kutatók Éjszakáját. Ennek apropóján készítettem egy szubjektív válogatást az ingyenes programokból, amelyeket szerintem érdemes felkeresni IT, fizika, matematikai vagy csillagászati témája miatt.

 

1. Igazi Enigma Szegeden

Szegeden meg lehet nézni egy igazi Enigmát, a II. világháborúból, amely a németek titkos rejtjelező gépe volt. Annyira különleges az esemény, hogy egész Lengyelországban csak 3 darab van belőle, ebből az egyik nézhető most meg. Egyben hangsúlyozni szeretnék a szervezők ezzel a lengyel kódfejtők sikerét, akik mindenkinél előbb fejtették meg részben a gép által küldött kódokat. A gépet a lengyel hírszerzés egyszerűen megvásárolta, mert kereskedelmi forgalomban is kapható volt és katonai változata is létezett. Mindez később igazi segítség volt a brit Alan Turingnak és csapatának, de a lengyel matematikusok érdemei sajnos feledésbe merültek.

Helyszín: Szegedi Tudományegyetem TTIK Bolyai Intézet - Bolyai terem, 16.00-18.00 

2. Rekordkísérlet az Ericssonnál

Az Ericsson Roboskicc Challenge keretében a cég K+F Központjában gyerekek és felnőttek saját kezükkel készíthetik el firkabotjukat, ami több száz társával együtt rajzolja majd meg a világ legnagyobb roboskicc képét. Emellett a Nők a Tudományban Egyesület szervezésében 16.00-23.00 között óránként adnak elő kutatónők arról, hogy miért jó kutatónak lenni.

Helyszín: Ericsson Magyarország Kft., 1117 Budapest, Irinyi József u. 4-20. 

3. Informatikatanárok előadásai szülőknek (is)

A több ezer tagot számláló Informatika- és Számítástechnika Tanárok Egyesülete (ISZE) 1991 óta létezik, az országban elsőként oktattak és oktatnak ma is nem informatika tanárokat, már akkor jelen voltak, amikor először kezdték az iskolákban országosan terjeszteni a számítógépeket, illetve kötelezően oktatni gyerekeknek az informatikát 1996-tól. Tőlük első kézből értesülhetünk az IT legújabb trendjeiről, és az informatikaoktatás helyzetéről, a gyerekek informatikai tehetséggondozásáról.

Külön érdekességük, hogy három hölgy vezeti őket hosszú évek óta: 

Elnökük Fülöp Márta Marianna, tiszteletbeli elnök Dr. Kőrös Andrásné Dr. Mikis Márta, aki írt már díjnyertes tankönyvet is és főtitkáruk Dr. Bánhidi Sándorné.

ISZE Tehetségsegítő Tanács, Utazás az informatika körül. Helyszín: 1133 Budapest, Kárpát u. 9.

4. Logiscool – programozósuli gyerekeknek

Az egyre növekvő, iskolai képzésen kívüli képzésben programozást oktató Logiscool Budapesten 5 helyszínen és 8 másik városban is nyílt estét tart: Óbuda, Buda, Budaörs, Nyugati, Zugló, Dél-Pest, Gödöllő, Dunakeszi, Szentendre, Kecskemét, Szeged, Debrecen, Győr, Pécs, Tatabánya, Eger is a helyszínek között! A gyerekek számítógépes játékot készíthetnek, és robot programozással is ismerkedhetnek, jó fej egyetemisták tolmácsolásában. A legjobb alkalom benézni egy Logiscool órára ingyen. 

5. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Látogatás a Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumban, ahol a BME hallgatói által fejlesztett versenyautó szélcsatorna tesztelését lehet megnézni. A névadás nem véletlen, hiszen Kármán Tódor az amerikai légierő szentjének is nevezett gépészmérnök, fizikus világhírű repülési intézeteket hozott létre, az ő segítségével indult a szuperszonikus repülés és az amerikai rakétatechnika fejlődése, a NASA Jet Propulsion Laboratory (Sugárhajtási Laboratórium) azonos nevű elődének alapítója volt. Róla itt írtam. 

6. MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet

Élőben látható három (egy egymotoros kisméretű, és két kétmotoros nagyméretű) pilóta nélküli modellrepülőgép és kipróbálható lesz az úgynevezett hardware-in-the-loop szimuláció, ahol számítógépes szimulációban kézzel és robotpilótával is vezethető a repülőgép. És még digitális holografikus mikroszkóp, okos gyár egymással kommunikáló gépekkel, virtuális kiállítás okostelefonon.

Helyszín: 1111 Budapest, Kende utca 13-17.

7. Óbudai Egyetem

A legnagyobb robotfelhozatal, köztük olyannal, amelyből az országban csak egy van: a da Vinci sebészrobot. És még NAO humanoid robot, FANUC ipari robotkar, Oculus Rift, KUKA mobil manipulátor.

Helyszín: Kiscelli utca 82, Bejczy Antal iRobottechnikai Központ.

Skool, yes she codes - Lányok és a kódolás, szintén programozással lehet ismerkedni, főleg lányoknak.

Helyszín: Budapest, Bécsi út 96/B, Neumann János Informatikai Kar. 

8. Polaris Csillagvizsgáló

Többféle teleszkópot is bemutatnak Galilei és Newton távcsöveitől a goto-vezérlésű kupolai távcsövön át egészen a legnagyobb, 40 cm-es túra-Dobsonukig.

Helyszín: 1037 Budapest, Laborc u. 2/c. (Óbudai Szabadidőpark). 

9. Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium

Fizikai kísérletek nemcsak 10 éveseknek! Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus és Neumann János középiskolája, amelynek tanára, Rátz László a matekoktatás megújítója volt, még Franciaországtól is kapott kitüntetést. Egész életében egyetlen munkahelye volt, ez az iskola, amelynek még igazgatói posztjáról is lemondott, hogy újra legyen ideje a tanításra. Teller Ede is hozzá járt matekra, túlzás nélkül állítható, hogy tanítványain keresztül formálta a 20. század természettudományát. Már csak ezért a hangulatért is érdemes megnézni a sulit.

Helyszín: Budapest, Városligeti fasor 17-21, 1071

10. Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.

Mobilitás és nők a tudományban sátorral gondoltak a nők tudományban való részvételére, számtalan más program, például a Csillagok háborúját idéző drónbicikli mellett. De Bay Zoltán egyedi fejlesztésű akusztikai eszközeit is működtetni fogják közben óránként, például egy szabadalommal világszerte védett műszaki innováció, a 360 fokban egyenletesen, teljes hangspektrumban sugározni képes radiális hangsugárzó.

Helyszín: 1116 Budapest, Fehérvári út 130. 

Részletesen a programok: http://kutatokejszakaja.hu/2015/programok/, ahol pontos helyszínek és térkép is elérhető.

Itt pedig programozást oktató oldalak közül válogathatsz.

 

A Stanfordtól Hejőkeresztúrig – a hivatalos tanévnyitó margójára

A Stanfordtól Hejőkeresztúrig – a hivatalos tanévnyitó margójára

A Stanfordtól Hejőkeresztúrig – a hivatalos tanévnyitó margójára

mk_3_1_mta1.jpgA fővárosi iskolák átlagánál is voltak már jobbak matekból egy Borsod megyei általános iskola tanulói, pedig közel 70%-uk hátrányos helyzetű. Az idei hivatalos tanévnyitó helyszíne volt a hejőkeresztúri általános iskola, amely az országos kompetenciamérésen eléri az országos átlagot. A gyerekek mind továbbtanulnak, főleg szakközépiskolában, ahol érettségit is szereznek, pedig jóval nehezebb körülmények között nőnek fel, mint az átlagos családokban. Mindezt két nő tette lehetővé, a Stanfordon a módszert kidolgozó, erdélyi származású Rachel Lotan professzor, és a hejőkeresztúri iskola igazgatója, Kovácsné dr. Nagy Emese, aki 15 évvel ezelőtt elindította itthon a sikertörténetet.

Az idei hivatalos tanévnyitónak a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola adott helyet, ami jó alkalom felhívni a figyelmet arra, hogy pontosan mit is tud ez az intézmény.

A történet Kaliforniában kezdődött, ahol a Stanford Egyetemen Elizabeth Cohen és Rachel Lotan közel harminc éves kutatómunkával kifejlesztette a Complex Instruction Programot (Komplex Instrukciós Program, KIP). Rachel Lotan Erdélyben született, gyermekkorában vándorolt külföldre családja, a mai napig beszél magyarul és románul is, négy másik nyelv mellett. Középiskolai nyelvtanárként elnyert egy ösztöndíjat a Stanfordra. Itt jött rá, hogy az amerikai iskolákban a bevándorló, főleg spanyol nyelvű gyerekek dolga mennyivel nehezebb a tanulás során, hiszen alig tudnak angolul. Ez különösen nehezítette az amúgy sem egyszerű közös tanulásukat az angol anyanyelvű gyerekekkel. Így kezdődött a módszer kidolgozása, hogy egyáltalán csak a nyelvi nehézségeket sikerüljön csökkenteni, amely ma már USA-szerte elismert programmá vált.

„Amerikában, ha valakinek spanyol akcentusa van és sötét a bőre színe, más megítélés alá esik, mint például az, akinek francia az akcentusa és a bőre színe olyan, mint a többi társáé, ez a világon mindenhol így van. Egy osztályban az is meghatározza valakinek a státuszát, hogy milyenek a jegyei, ez a módszer arra épül, hogy mindenféle státuszbéli különbséget felszámoljunk. Azt akartuk elérni, hogy az osztályok igazságos osztályok legyenek, hiszen minden gyereknek joga van tanulni. Nem számít, hogy egy gyereknek milyen a bőre színe, nem számít a háttere, nem számít, hogyan tud beszélni.

Az osztály munkájában mindenki egyformán vegyen részt, hiszen a tanulás interakciók során valósul meg. Interakció van tanár és gyerek között, interakció jön létre gyerek és gyerek között is, sőt interakciónak nevezhetjük azt, ami a gyerek és a könyv között létrejön. Ez az interakció a tanulás központja. Akinek jobb státusza van, jobb háttérrel rendelkezik, az többet beszél, jobban részt vesz az osztály munkájában, így jobban tanul, ha el tudjuk törölni ezeket a státuszbéli különbségeket, mindenki egyformán aktív a közös interakcióban, így javulnak a tanulási eredmények is. Mindenkiben ott van a lehetőség, meg kell keresni, hogy ki miben ügyes, ki mit tud. Egyforma esélyt kell teremteni minden gyerek számára!” – mondta Rachel Lotan 2011-ben, amikor Magyarországon járt, és igazolta, hogy itt is eredményes a módszerük. Amit ott középiskolában dolgoztak ki, azt részben átdolgozták Hejőkeresztúron általános iskolára és a gyerekek együtt tanulásának a beszéden kívül más vonatkozásaira is, így az itthon hejőkeresztúri modellként is ismert. 

Hogy ez kinek köszönhető?

Az iskola igazgatójának, Kovácsné dr. Nagy Emesének. Ő agrármérnökként dolgozott, de két lánya születése után mérnöktanárként úgy döntött, pályát módosít, és tanár lesz. Nyékládházán dolgozott, onnan hívták át Hejőkeresztúrra tanítani, amely jóval kisebb település intézménye volt. Neki mégis megtetszett, és elvállalta. A gyerekek pedig rosszak voltak, ami egyre jobban megnehezítette a tanulást. Látta, hogy ez hosszútávon nem tartható, ezért a megoldáson kezdett gondolkodni. Amely végül egy amerikai követség által szervezett oktatási lehetőség formájában érkezett el: Kaliforniába utazott támogatással, és a Stanford Egyetemen elsajátíthatta Rachel Lotan módszerét. Hazatérte után pedig, 2001-ben kiterjesztették az egész tantestületre, és kezdetét vette a sikertörténet.

A gyerekek az országos kompetenciamérésen elérik az országos átlagot, matematikából pedig volt olyan év, amikor jobbak voltak annál, sőt, a fővárosi iskolák átlagánál is. Közel 70%-uk hátrányos helyzetű, főleg roma diák, mégis mindannyian továbbtanulnak, többségük szakközépiskolában, ahol le is érettségiznek. A gyerekek nehéz körülmények között nőnek fel: bár az iskola szinte minden szülőre is kihat, akik szintén változnak, amikor látják, hogy a gyerekük mennyire szeret iskolába járni, de még így is az átlagos család számára elképzelhetetlen nehézségekkel küzdenek a mindennapokban.

„Szívszorító látvány fogad olykor, ha családlátogatásra megyek. Egyetlen, alig fűtött szobában gyakran tízen, tizenketten alszanak, ágyon, matracon vagy földre terített ruhákon. S miközben kora reggel apja, anyja még az ágyban, meleg takaró alatt fekszik, s kisebb testvérei is ott szuszognak, az iskolás gyerek felkel, megmosdik, szépen felöltözik – arra az egy-két darab jobb ruhájára mindenki nagyon vigyáz – és elindul az iskolába. Egy átlagos családban, ahol reggel mindenki a gyerek körül sürög, noszogatja, ébresztgeti, szendvicset csomagol, teát főz, el se tudják képzelni, mekkora lelkierőre van szüksége abban a másik környezetben élő gyereknek, hogy egyáltalán eljöjjön az iskolába” – mondja az igazgató.

„Azzal is számoltunk, hogy a mi gyerekeink többsége otthon nem tanul: vagyis csak azt tudja, amit az órákon magába szív. A KIP-es órákon először is megtanítjuk kommunikálni a gyerekeket. Olyan szókincsük, érvelési gyakorlatuk lesz, amellyel önbizalmat szereznek, s bármikor, bármilyen közegben képesek megszólalni. Rádöbbennek, hogy a szegénység, az otthoni környezet, a származás, a bőrszín nem jelenti azt, hogy ők tehetségtelenek.” 

file5y44ojhc2k01cx6nu53l.jpg

Hogy csinálják?

A szókincs fejlesztése után a gyerekek táblajátékokat játszanak: go, sakk, dáma a leggyakoribbak. Ezek fejlesztik a logikus gondolkodást, a stratégiai képességeket. A tanárok akár saját maguk is el tudják készíteni a játékokat, néhány forint ráfordítással már fejleszthetőek a gyerekek készségei. Sokuk nyer országos versenyt, egy roma kislány pedig 2. helyezést ért már el a dáma Európa-bajnokságon.

Ezután jön az erős matematikai alapok elsajátítása, amire olyan jól figyelnek, hogy az iskola az országos kompetenciamérésen meghaladja az országos átlagot, de volt olyan év, hogy még a fővárosi (!) átlagot is. A nyelvtanítás is erős: saját fejlesztésű e-learning módszerükkel, a Tabello programmal gyakorolhatnak a gyerekek, amellyel kimutathatón rövidebb ideig tart ugyanannyi tananyag megtanulása.

Az iskolát volt szerencsém meglátogatni néhány éve, és beülhettem az órákra is. A gyerekek az összes tanórának mindössze 20%-ában tanulnak a módszer alapján, amely már bőven elég arra, hogy kb. fél év után a viselkedésük javuljon, és jobban kezdjenek érdeklődni. Innentől ugyanis már bevonva érzik magukat az órák történéseibe, míg a tanárok esetében 2-3 hónap, mire elkezdenek belejönni, és ők maguk is látják, hogy a munkájuknak hamarosan komoly eredménye lesz.

Mindezt csoportmunkával érik el. Az osztály kisebb csoportokban életszerű feladatokat old meg. Minden feladat nyílt végű, azaz mód van a többféle megoldásra. Mindenkinek van szerepe: a gyengébb teljesítményűekre is szükség van a megoldáshoz, azaz nem versengeni kell, hanem együttműködni: nem tudnak csak a jó tanulók érvényesülni (nekik viszont megmarad a lehetőség erre az órák 80%-ában, ezért nem neheztelnek). Láttam például egy nyolcadikos roma lányt kémiából nagyon jó prezentációt tartani, amire még mindig emlékszem. Közben használnak tanulói laptopot, projektort, digitális táblát, amelyekhez pályázatok révén jutottak. A gyerekek láthatóan jól érzik magukat, bukás és igazolatlan hiányzás egyáltalán nem is jellemző náluk.

Eddig tíz másik iskola vette át a programjukat, például Budapesten a VI. és a IX. kerületben is. Utóbbi a programnak köszönheti, hogy nem zárták be, miután sok diák másik iskolát választott inkább. A módszer átvétele után viszont az elvándorlás megállt, és ismét teljes osztályokat tudtak indítani. A VI. kerületi iskola pedig rengeteg hátrányos helyzetű, és fegyelmi problémákkal küzdő gyereket oktatott, amíg szintén a KIP segítségével pozitívan nem változtak a dolgok (az iskola igazgatója azóta kitüntetést kapott az oktatási tárcától).

Jelenleg Miskolcon folytatják a program adaptálását, ahol szintén jelentős javulást várnak a programtól. Kovácsné dr. Nagy Emese részt vett a Geomatech programban is, amely matematikai és természettudományos tárgyakból segít tanároknak és diákoknak életszerű, használható e-learning anyagok fejlesztésével. A Miskolci Egyetem docenseként pedig a tanárképzésben is oktatja a módszert.

A gyerekek szerint:

„Amikor csoportban vagyunk, nem izgulok, mert tudom, hogy nem jegyre megy, hanem dicséret jár érte.”

„Az osztálytársaimmal szeretek együtt dolgozni. Az órákon szabadon fantáziálhatok.”

„Akartam okos lenni, de lusta voltam tanulni. Szeretek okosnak lenni, mert jó okosnak lenni. A sok tanár bácsi és néni sokat dolgozott vele, hogy okosok legyünk.”

„Van kitől segítséget kérni, és nincs kitől félni.”

„Szeretek ide járni, mert kedvesek a tanárok. Most van ugye továbbtanulás. Arra biztatnak, hogy mindenki azt az iskolát írja be elsőnek, ami lenni akar. Nagyon törődnek velünk. Szóval nem csak leadják az anyagot. Szeretnek minket.” 

Mit mond egy tanár?

„Szerdán megtartottam első KIP-es órámat!! Szuper volt! Az osztályommal (7. o.) tartottam. Jelenleg ők az iskola »rémei«. Mi vagyunk a suli legnépesebb osztálya, több tanulási és magatartási zavarral küzdő gyerek van itt. Év elejétől kezdve csoportmunkában dolgozunk, és rendszeresek a közösségfejlesztő játékok is. A szerdai órám legnagyobb élménye, eredménye az volt, hogy azok a gyerekek, akik csoportmunkáról eddig hallani sem akartak, már a keddi földrajzóránkon is aktívan vettek részt. A szerdai KIP-es órán pedig mintha csoda történt volna, ők vállalták a beszámoló szerepét. Maga az óra nagyon jó volt. Nem hittem volna, hogy ilyen nagyszerűen oldják meg a gyerekek a feladataikat. A csoportmunkák esztétikusak, humorosak, szépek voltak. A csemetéim káromkodás nélkül, egymást meghallgatva dolgoztak. Sőt elismerték a másik csoport munkáját is!! Számomra az volt a legzavaróbb (a bent levő több kolléga szerint is), hogy nem kellettem a gyerekeknek. Önállóan dolgoztak! Már-már zavarban éreztem magam. Minimális segítséget persze adtam nekik. A munkát időben fejeztük be. Megbeszéltük, hogyan dolgoztak, hogyan érezték magukat, mi volt a probléma. Egy-egy egyéni feladatot is vissza tudtam kérdezni. A kollégáim beszámolói szerint, amióta ezzel a módszerrel tanítunk, javult a munkamorál, főleg azoknál a gyerekeknél látványosan, akiknek a magatartásával komoly gondok vannak. A »rémecskéim« ma úgy vártak az osztályfőnöki órát, hogy a termet kérés és veszekedés nélkül átrendezték, és csendben a székeiken ültek. Nem kellett becserkésznem őket a becsengetéskor az órára. Az órán egymást meghallgatva beszélgettünk! Más bolygóra kerültem? Ez az én osztályom? Teljesen fel vagyok dobódva! Be kell vallanom, már rég éreztem magam ilyen jól, mint tanár. A többi kollégám is hasonlóan vélekedik erről. Nem hittem volna, hogy ez a módszer ilyen rövid idő alatt is látványos változásokat eredményez. Mi ezt tapasztaltuk!”

A program hivatalos oldala: http://www.komplexinstrukcio.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=62&Itemid=102

Az első képen Kovácsné dr. Nagy Emese a jobb oldalon látható.

 

Képek és forrás: http://nol.hu/belfold/20120302-a_hejokereszturi_csodaiskola-1300982, http://index.hu/video/2013/11/26/hejokereszturi_modell/, http://www.epresso.hu/posts/5961-hejokereszturi-altalanos-iskola-maskent-mint-masok, http://civilzona.nlcafe.hu/2015/06/05/ket-no-akiknek-egy-falu-koszonheti-a-boldogsagat/, http://web.stanford.edu/group/scspi/affiliates/cv/lotan_rachelCV.pdf, http://moderniskola.hu/cikk/%E2%80%9Eminden-gyereknek-joga-van-tanulni%E2%80%9D, http://hiszem.hu/hejokeresztur_es_miskolc, http://www.boon.hu/lehet-meg-tobb-%E2%80%9Ecsodaiskola%E2%80%9D/1890455  

10 nő a „tech” szektorból, aki extrém nehézséggel küzdött a férfiak uralta társadalomban

10 nő a „tech” szektorból, aki extrém nehézséggel küzdött a férfiak uralta társadalomban

10 nő a „tech” szektorból, aki extrém nehézséggel küzdött a férfiak uralta társadalomban

agora14.jpgA történelemben sosem volt könnyű dolga azoknak, akik úttörők voltak a maguk területén. Különösen igaz ez néhány női tudósra, tech szakemberre is, akiknek sokszor a férfiakhoz képest is több nehézséggel kellett szembenézniük. Hátsó ajtó az egyetemre, professzori címtől való tiltás, fizetés nélküli kutatói munka, férfiak Nobel-díjhoz vagy nagy felfedezésekhez segítése, politikai okokból karrierről való lemondás, vagy akár gyilkosság áldozatává válás jelölték ki az utat a nők közül többeknek. Még maga Marie Curie, közülük máig a legismertebb is támadások célpontja volt magánélete miatt, ahelyett, hogy második Nobel-díjának örülhetett volna.

 

1. Amalie „Emmy” Noether – Einstein kedvenc matematikusa, aki 7 évig dolgozott fizetés nélkül 

Német fizikus, matematikus volt, a modern algebra megalapozójaként tartják számon. Erlangenben és Göttingenben is tanult, de csak miután engedélyezték a nők számára egyetemek látogatását. Ledoktorálhatott, de habilitációját elutasították, mert nők nem lehettek akkor professzorok. Így a fizika fellegvárának is tartott Göttingeni Egyetemre sem jelentkezhettek nők, csak az I. világháború után. Ekkor, egy kivétel szabály miatt tudott habilitálni 1919-ben, de első, fizetett állását csak 1923-ban kapta meg. Erlangenben csak ketten voltak nők, és mire Emmy végre fizető munkát kapott, már hét éve dolgozott fizetés és cím nélkül.

1933-ban azonban zsidó származása miatt nem taníthatott tovább. Nyugalommal fogadta a hírt, és órákat kezdett szervezni a saját lakásán, hogy továbbra is a matematika tanításra koncentrálhasson. Egyik tanítványa egyszer a Sturmabteilung (SA) nevű náci félkatonai szervezet egyenruhájában jelent meg, de ő nem akadt fenn ezen, sőt, később nevetve mesélte a történetet másoknak. Nem sokkal később azonban az USA-ba emigrált, ahol a Princeton vendégprofesszora lett, főleg Einstein segítségével.

„Messze a legjelentősebb, kreatív matematikai zseni, aki született, amióta a nők részt vehetnek a felsőoktatásban”

– mondta Emmy-ről.

 

2. Cecilia Payne-Gaposchkin – a Harvard első női doktora, akinek felfedezését kollégája publikálta 

cecilia.jpgA 20. század kiemelkedő csillagászainak egyike volt. 1919-ben cambridge-i ösztöndíjat nyert, de ebben az időben nők itt nem szerezhettek P.h.D fokozatot (egészen 1948-ig), ezért megpályázott egy ösztöndíjat a Harvardra, amelyet elnyert. A Harvard obszervatóriumában dolgozott. Akkoriban a tudósok még nem jöttek rá, milyen anyagból állnak a csillagok. Úgy gondolták, sokféle anyag alkotja őket, akárcsak a Földet, de elméletüket nem tudták igazolni.

Cecilia jött rá, hogy a fő alkotóelemük a hidrogén (és a hélium), amelyet igazolt a disszertációjában. Azonban az akkor már ismert Henry Norris Russell csillagász, miután elolvasta a munkáját a publikálás előtt, azt javasolta, hogy inkább hagyja ki ezt a részt, mert szembemegy az addig általánosan elfogadott nézettel. Cecilia hallgatott rá, és kihagyta, viszont négy évvel később Russellnek eszébe jutott, hogy mégiscsak publikálja ezt a tényt, miután ő maga is igazolta. Ugyan röviden elismerte, hogy ezt előtte Cecilia már felfedezte, de ennek ellenére sokáig nem őt tartották a hivatalos felfedezőnek, hanem Russelt. Cecilia pályája ettől függetlenül felfelé ívelt, egészen a tanszékvezetésig jutott. Ő volt az első nő egyébként, aki a Harvardon doktorált.

 

3. Harriet Brooks – akinek le kellett mondania egyetemi állásáról, mert férjhez ment 

Az első kanadai nő, aki atomfizikus lett. Ernest Rutherford első mesterképzést elvégző hallgatója lett a kanadai McGill Egyetemen, ezt követően Rutherford munkatársaként a tórium radioaktív folyamatait kutatta. Az abból kinyert radioaktív "gőzről" kimutatta, hogy jóval alacsonyabb a molekuláris sűrűsége, mint a tóriumé, amelyből keletkezett. Azaz nem lehetett gáz halmazállapotú tórium. Ez a felfedezés vezette Rutherfordot és társát, Soddy-t ahhoz a hipotézishez, hogy a radioaktivitás szubatomos változás - sugárzással együttjáró spontán átalakulás. Úgy tűnt, hogy a radioaktív átalakulások energiája jóval nagyobb, mint bármely kémiai (tehát molekuláris) reakcióé. Rutherford 1908-ban részben ezért Nobel-díjat kapott. Harriet Marie Curie mellett is dolgozott, sokan Curie után őt tartják korának legjelentősebb női atomfizikusának.

Harriet 1904-ben került a Barnard College-ra. Állásáról azonban le kellett mondania, mert akkoriban az volt a szabály, hogy ha egy nő férjhez megy, egyetemi munkáját fel kell adnia. Egy évig tudta csak húzni az időt, amíg jegyben járt vőlegényével. 1907-ben azonban férjhez ment, és abbahagyta a fizikát. Felmondólevelében azért megírta a véleményét a nőket érintő diszkriminációról, de többet nem tehetett. Hátralévő életét Montrealban töltötte családjával, végül betegségben hunyt el, amely összefüggésbe hozható a radioaktív anyagokkal folytatott kísérletezéssel.  

 

4. Alexandriai Hüpathia – akit megöltek 

800px-hypatia_portrait2.pngAz ókor egyik kiemelkedő egyéniségének számító egyiptomi hellén filozófus, csillagász és matematikus, az alexandriai könyvtárt vezető Theon lánya volt. Hüpathia Athénban tanult filozófiát, majd hazatért Alexandriába és tanítani kezdett, főleg újplatonista és arisztotelészi filozófiát. I. sz. 400-tól a platonikus iskola vezetője lett. Emellett aritmetikai és csillagászati művekhez írt magyarázatokat. Még távoli vidékekről is érkeztek előadásaira, a férfiak gyűlését is látogatta, és ott is elismerték tudását. Jó kapcsolatokat ápolt a politikusokkal is, köztük a római prefektussal, Oresztésszel is.

De neki volt egy ellensége, a keresztény Kürillosz püspök, aki Hüpathia ellen hangolta a tömegeket. Hüpathia ismerte a keresztény tanokat, de a hellenizmushoz maradt hű, így egy idő után pogánynak bélyegezték. A politikai légkör csak fokozta az ellene irányuló feszültségeket, például meg kellett semmisíteni minden művet, amely nem volt összhangban a kereszténység tanításaival, és ez érvényes volt az alexandriai könyvtárra is.

415-ben, egy nap, amikor Hüpathia hazafelé tartott, dühös, keresztény tömeg támadt rá. Mágiával és hipnotizálással vádolták, de őt hibáztatták a Kürillosz és Oresztész közötti viszályért is. A Cesáriumnak nevezett templomba hurcolták, és megölték. Egyes források szerint letépték a ruháját, testét kövekkel kaszabolták össze, testrészeit pedig Alexandria szerte szétszórták. Mások szerint vadakkal tépették szét, maradványait elégették. Ahogy műveit is, mindössze egyetlen levél maradt fenn kézírásával. Halála után az alexandriai matematikai iskola is hanyatlásnak indult. Meggyilkolása után a tömeg úgy éltette Kürillosz püspököt, mint aki megtisztította a pogány nőtől Alexandriát. A kutatók szerint Hüpathia meggyilkolásával példát akartak statuálni, korai boszorkányüldözésként, amely később a középkorban terjedt el. Egyben a bájos és mindenkivel kedves Hüpathia a szép és okos nő küzdelmének szimbóluma lett a férfiak uralta társadalomban. 

 

5. Stephanie „Steve” Shirley – férfinak kellett kiadnia magát, hogy megbzíást kapjon 

damesteve2.jpgHatéves volt a zsidó származású kislány, amikor Németországból kimenekítették a szülei 1939-ben, akikkel csak később találkozott újra Angliában. Középiskolában már emelt szintű matekot akart tanulni, de lányoknak ez nem volt elérhető. Végül sikerült elintézni, hogy egy fiú középiskolába járhasson át. Estin szerzett matekból diplomát, közben már programozásból tartotta fenn magát. A ’60-as években Shirley úgy döntött, hogy szoftverfejlesztő céget alapít. Csakhogy akkoriban egy nő a férje engedélye nélkül még bankszámlát sem nyithatott, plusz a hardverekhez adták a szoftvert, tehát piaca sem nagyon volt ötletének. De nem adta fel: létrejött az F. I. Group, és miután nőkkel senki nem akart üzletelni, üzleti levelezését Steve-ként kezdte intézni. Mire létrejött az üzlet, már késő volt visszamondani, amikor kiderült, hogy egy nő a megbízott. Végül több mint 70 női alkalmazottja volt, távmunkában végeztek olyan megrendeléseket, mint a Concorde fekete dobozához szükséges programozás.

Azonban 13 év múlva életbe lépett végre az egyenlő bánásmódot kimondó Sex Discrimination Act, és kinek kellett ezért férfiakat is alkalmaznia? Shirleynek, hiszen súlyosan diszkriminálta a férfi munkavállalókat. :) Cégét ’96-ban vezette be a tőzsdére, 2000-ben Xansa néven már 6000 embert foglalkoztatott és 1,2 milliárd dollárt ért.

"Az a tény, hogy majdnem meghaltam a holokauszt idején, arra ösztönöz, mindennap úgy éljek, hogy elmondhassam, érdemes volt megmenteni az életem. Nem hagyhatom, hogy mások határozzanak meg engem és azt, amit csinálok. Új dolgokat kell létrehoznom, nem hagyhatom, hogy a konvenciók halasztásra kényszerítsenek”

– mondja most is, 80 felett. 

 

6. Lise Meitner – aki nem kapta meg megérdemelt Nobel-díját 

lise2.jpgOsztrák-svéd atomfizikus volt, ő adta az elméleti magyarázatot az első maghasadásra. Mivel lányok a 19-20. század fordulóján nem járhattak Bécsben gimnáziumba, ezért magántanulóként, 22 évesen szerezte meg az érettségit, majd a bécsi egyetemen foglalkozott a radiokativitással. Végül Berlinbe került továbbképzésre, de a nők itt sem voltak egyenrangú hallgatók a férfiakkal: csak a hátsó bejáraton közlekedhetett, és nem látogathatta az előadó- és kísérletező termeket. Ez a szabály 1909-ig volt érvényben. Lise itt kezdett dolgozni Otto Hahn-al. Közösen fedezték fel a radioaktív visszalökődést és a radioaktív atommagokat. Hahn-al mintegy 30 évig dolgoztak együtt, megszakításokkal. Az I. világháború alatt Lise röntgennel gyógyított egy hadi kórházban, Hahn pedig a mérgesgáz projekten dolgozott. A háború után Lise is saját részleget kapott, mint Hahn, és karrierje felfelé ívelt: docens lett, '23-ban Auger előtt felfedezte az Auger-effektust, majd a magfizika professzora lett.

Csakhogy zsidó származású volt, így 1933-ban megvonták a tanítási jogát, de a nem állami Vilmos Császár Intézetben tovább dolgozhatott, még mindig Hahn-al. '38-ban viszont nem volt többé maradása, Svédországba szökött. Hahn még itt is utánaküldte kérdéseit, és kérte, hogy publikálja elméleti magyarázatát egy folyamatról, amelyben az urán széthasad. Így jelent meg publikációja a maghasadás elméleti magyarázataként, amelyre Lise a szintén fizikus unokaöccsével jött rá. Lise számolta ki Einstein híres egyenlete alapján, hogy kb. 200 millió elektronvolt szabadul fel maghasadáskor, megalapozva az atomfegyverek technikai fejlesztését és az atomenergia használatát (Niels Bohr ennek hallatán azt mondta: „Ó, milyen ostobák voltunk mind!”)

Bár az USA folyamatosan kérte Lise-t, hogy vegyen részt az atombomba fejlesztésén, ő pacifista lévén nemet mondott, és Svédországban maradt. '44-ben Otto Hahn kémiai Nobel-díjat kapott, Lise nem. Dirk Coster holland fizikus, aki segített Lise-nek Svédországba szökni, ezt írta neki: „Otto Hahn, a Nobel-díj! Bizonyára megérdemelte. Kár viszont, hogy Önt 1938-ban Berlinből megszöktettem (…) Különben ön is mellette lett volna. Bizonyára úgy lett volna igazságos.” Lise '47-ig a stockholmi egyetem magfizikai részlegét vezette. Foglalkozott az atom békés célú felhasználásával, a radioaktivitás hatásaival és Hahn-al még egy sor izotópot fedeztek fel. Annak ellenére, hogy háromszor is jelölték Nobel-díjra, egyszer sem kapta meg. Úgy gondolják, azért, mert nem tudott végig Hahn mellett dolgozni. Nyilván, hiszen menekülni és távolmaradni kényszerült. 

 

7. Geraldyn "Jerry" Cobb és a Mercury 13 – aki kétszer is lecsúszott az űrhajós karrierről 

Az amerikaiak közül a Földet először megkerülő John Glenn akadályozta meg, hogy az USA küldjön először nőt a világűrbe. A legesélyesebb Geraldyn „Jerrie” Cobb jobban teljesített a teszteken, mint a vadászpilóta férfiak, és még Lyndon Johnson alelnökig is eljutott, de '63-ban végképp elbukott. Egy kongresszusi meghallgatáson Glenn azt mondta, nem támogatja a női űrhajósok indítását, mert szerinte ez pénzpocsékolás, hiszen rengeteget költöttek a férfiak kiképzésére, és ők alkalmasak erre a feladatra, valamint: „a nők társadalmi helyzetüknél fogva nem alkalmasak arra, hogy hősként képviseljék az űrben az amerikai népet”. Glenn megnyilvánulása hozzájárult, hogy a meghallgatás végén közölték Jerrie-vel: hiába a sok éves felkészülés, nem utazhat. Pár hónap múlva indult Valentyina Tyereskova szovjet textilgyári munkásnő a világűrbe, aki ezzel az első női űrhajós lett.

'99-ben Jerrie újra esélyt kapott, hogy idős emberként vizsgálják az űr rá gyakorolt hatását, de ekkor is épp a már szenátor Glenn juthatott csak ki. Jerrie misszionárius pilótaként végzett munkájáért béke Nobel-díj jelölést kapott, 14 másik díja mellett, de reményei élete nagy lehetőségét illetően végleg elszálltak. Róla itt írtam: John Glenn és Jerrie Cobb harca a kilövésért az űrbe.

 

8. Hedy Lamarr – a WiFi anyja, aki egy fillért sem kapott találmányáért 

150115-hedy-lamarr-03.jpgMond valamit az, hogy frekvenciaugratásos adásmód? De a WiFi és más vezeték nélküli technológiák már ismerősek? Alapjuk az említett technológia, ennek egyik úttörője volt a ’40-es években az istenített amerikai színésznő, Hedy Lamarr. A világ legszebb nőjének is nevezett filmsztárnak 25 filmjében többek között Clark Gable, Judy Garland és Spencer Tracy voltak a partnerei. Ünnepelt színésznőként azonban nem lelkesedett a partikért, inkább találmányokkal kísérletezett. Szomszédjával közös találmányuk – Nikola Tesla elvi megfogalmazása alapján - képes lett volna torpedókat rádióvezérléssel irányítani, lehallgatás vagy megzavarás nélkül, ami frekvenciaugratásos adásmóddal védte a jelküldést felderítés és zavarás ellen, hogy a torpedók jobban célba találjanak.

Már ha a szabadalom után a katonaság alkalmazza a II. világháborúban, de ez elmaradt. Nem kértek egy civil találmányból, de titokban használták a kubai rakétaválság idején, ahol be is vetették, majd a szabadalom lejárta után megkapták az amerikai cégek szabad felhasználásra. Ebből született a mai WiFi is. Hedy végül 84 évesen a feltalálói Oscar-díjat nyerte el. Majdnem élete végéig kellett várnia munkája elismerésére, de pénzt sosem látott a találmányból. Itt olvashatsz többet róla: A WiFi feltalálója a világ legszebb geek színésznője.

 

9. Péter Rózsa - a pesti gettó rabja 

mta_peter_rozsa_1.jpgMagyar matematika és fizika tanárnő. Zsidó származása miatt 1939-ben elbocsátották, majd gettóba zárták, de túlélte. Az ELTE professzora volt, ő kezdte el az egyetemen a halmazelmélet és a logika oktatását. A matematikatudományok doktora, ismert műve a „Játék a végtelennel”, amely a bölcsészekhez hozza közel a tantárgyat (Matematika kívülállóknak alcímmel). A könyvet több nyelvre lefordították.

 

10. Marie Curie – házánál összegyűlt tömeg elől kellett kimenekítenie gyerekeit 

Még Marie Curie, a világhírű, kétszeres Nobel-díjas fizikus és kémikus életében is volt olyan időszak, amikor nem számítottak szakmai érdemei: második Nobel-díja átvétele előtt nem örülhetett, mert kollégájával folytatott viszonya miatt még gyerekeit is egy időre ki kellett menekítenie házából, hogy az odagyűlt csőcseléktől megmentse őket. Erről itt írtam: Einstein így vigasztalta Marie Curie-t.

 

 

 

Az első képen az Agóra című filmben Hüpathiát halála előtt viszik a Cesariumba.

Képek és forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Alexandriai_H%C3%BCpatiahttp://tudosnaptar.kfki.hu/localhost/egyen.php?namenev=paynegaposchkin&nev5=Payne-Gaposchkin,+Ceciliahttps://en.wikipedia.org/wiki/Cecilia_Payne-Gaposchkin, https://hu.wikipedia.org/wiki/Lise_Meitner, http://www.washingtonpost.com/news/comic-riffs/wp/2015/03/23/emmy-noether-google-doodle-why-einstein-called-her-a-creative-mathematical-genius/, https://en.wikipedia.org/wiki/Emmy_Noether, http://www.virtualmuseum.ca/edu/ViewLoitLo.do;jsessionid=3011C3F313AB93D1C230A9368FFB8321?method=preview&lang=EN&id=4007, https://en.wikipedia.org/wiki/Harriet_Brooks, http://encyclopedia.jrank.org/articles/pages/7025/Brooks-Harriet.html, http://personalbranding.blog.hu/2015/06/20/steve_151, http://www.steveshirley.com/home   

Nikola Tesla, az elektromosság atyja Pestről indította karrierjét

Nikola Tesla, az elektromosság atyja Pestről indította karrierjét

Nikola Tesla, az elektromosság atyja Pestről indította karrierjét

tesla.jpgA történelmi Magyarország területén született, és beszélt is magyarul a zseniális Nikola Tesla, akit az elektromosság korának atyjaként tisztelhetünk, mégpedig Edison helyett. Tesla igazi, humánus geek volt, míg Edison üzletember, aki sok feltaláló helyett aratta le a babérokat. Az egyik volt Tesla is, de amikor őt is átverte az addig istenített példakép, otthagyta és a nulláról újrakezdve bizonyította, hogy meghaladta Edison tudását. De nem ő volt az egyetlen, akivel küzdenie kellett, Marconi még Nobel-díjat is kapott Tesla találmányáért, a rádióért, míg végül a bíróság igazságot nem szolgáltatott.

1884-ben a mindössze 28 éves Nikola Tesla élete nagy lehetősége előtt állt a new yorki kikötőben. Épp felvette Thomas Alva Edison, az általa istenített példakép, és megkapta beugró munkáját: a világ akkor leggyorsabb utasszállító hajója ott vesztegelt, mert elromlott mindkét áramfejlesztője és nem volt rajta világítás. Tesla petróleumlámpánál állt neki késő este javítani, hiába kérték, hogy várja meg a reggelt. Egész éjjel fent volt, de hajnalra kész lett, a hajó pedig pontban tízkor kifuthatott a kikötőből, jelentős kötbér kifizetését spórolva meg Edisonnak.  

Így került a Menlo Parkba, az Edison által alapított tudományos-ipari komplexumba, ahonnan Európából, pontosabban Párizsból és Budapestről érkezett, zsebében mások mellett Puskás Tivadar ajánlólevelével. Egyre komolyabb feladatokat kapott Edisontól, mint legszorgalmasabb beosztottja. Annyira, hogy egy megbízásnál 50 ezer dollárt (kb. 14 millió Ft-ot, a 19. században) helyezett kilátásba, ha Tesla elvégzi a munkát. A gyakran meghibásodó motorok és generátorok feltérképezésével biztosítania kellett az Edison nevéhez fűződő egyenáramú elektromos hálózat zavarmentes üzemeltetését. Tíz hónapig dolgozott, saját tervei alapján kijavította a hibákat és stabilizálta a rendszert. Amúgy is vékony teste még tíz kilót fogyott a munka miatt, és betegen, de elkészült.

1886-ban kérte a megígért pénzt Edisontól, aki csak ennyit mondott: „Tesla, te nem érted a mi amerikai humorunkat”. Egy fillért sem fizetett neki prémiumként, Tesla pedig felmondott, és otthagyta a céget. Mivel amúgy sem volt túl jó fizetése, nem volt félretett pénze sem. Elölről kellett kezdenie mindent, fizikai munkát végzett, és alig volt mit ennie, 30 éves korában. Így vett néhány centjéből papírt és tollat, és tervezni kezdte élete nagy találmányát, amely már régóta a fejében volt.

Nikola Tesla horvát-szerb-amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök, filozófus Horvátországban született 1856-ban, szerb családban, a terület pedig akkoriban a Magyar Királysághoz tartozott. Apja a szerb kisebbség papja volt, anyja pedig egy pópa lánya. A legenda szerint születésekor nagy vihar volt, és folyamatosan villámlott, ezért a dajka babonásan azt mondta, hogy a sötétség gyermeke lesz. Azonban anyja nem hagyta magát, és rávágta, hogy „Nem, a világosság gyermeke”. Kézenfekvő volt, hogy belőle is pap lesz, de már nagyon korán érdeklődni kezdett a mérnöki tudományok iránt. Anyja kisebb szerkezeteket készített neki, amelyeknek ő rögtön elkészítette a továbbfejlesztett változatát. Apja azonban tántoríthatatlan maradt, és ragaszkodott a papi hivatáshoz.

Még kicsi volt, amikor bátyja a szeme láttára leesett egy lóról, és meghalt. Innentől kezdődtek azon fóbiái és képzelgései, amelyek egész életében elkísérték. Nem sokkal később elkapta a kolerát, és úgy tűnt, nem lehet megmenteni. Az orvos azt ajánlotta, találjon valamit az apa, amiért élni akar Nikola, különben fel fogja adni. Az apa ekkor mondta neki, hogy ha annyira szeretné, lehet mérnök, nem kell papnak mennie. Ennek a hatását persze nem lehet igazolni, de tény, hogy pár nap múlva jobban lett, majd hamarosan már az iskolában vethette rá magát a fizikára.

Grazban és Prágában járt műszaki egyetemre, bár nem tudta ezeket befejezni anyagi és családi okokból, majd kapott egy ajánlatot, méghozzá Puskás Tivadartól, aki Budapesten működtette telefonközpontját. Ez volt élete első komoly munkahelye, és ő nagyon igyekezett: alig aludt, rengeteget dolgozott, és feltalálta az első hangszórót a telefonok kihangosításához. De Puskás mégsem fizetett jól. Anyagi gondjai támadtak, új lehetőségre volt szüksége: ezt kapta meg egy párizsi munka formájában, a Continental Edison Company kötelékében, ahol Európában utazgató szerviz mérnök lett, és az egyenáramú erőművek működési rendellenességeit kellett javítania. Thomas Alva Edisont már akkor istenítette, aki „innovációs” központot működtetett az USA-ban, a Menlo Parkban, és a nevéhez fűződött az egyenáram alkalmazása, amely valóban szenzációnak számított. Azért Puskás Tivadar is komoly ajánlást írt neki.

Tesla Budapesten még egyszer járt később. Nemcsak jó emlékei voltak innen, a munka miatti hajszoltság itt hozta elő régi fóbiáit, és ez súlyosbodott tisztaságmániává, annyira, hogy kezet sem volt hajlandó fogni senkivel. Ezen végül barátja, Szigeti Antal enyhített azzal, hogy rávette a rendszeres futásra. Saját bevallása szerint egy ilyen alkalommal a Városligetben jutott eszébe hirtelen a váltóáram rendszerének megvalósítási módja, amelyet a homokba rajzolt le gyorsan. (Bár ennek nem volt jelentősége, mivel fotografikus volt a memóriája: mindent inkább megjegyzett, ezért komplett találmányai után nem maradt fenn leírás). Egyébként magyarul is beszélt, 7 másik nyelv mellett.

tesla_colorado_adjusted_slideshow_1.jpgRégóta foglalkoztatta a probléma, hogy az egyenáram hátrányait hogy lehetne kiküszöbölni: ugyanis azt nagy távolságra már nem lehetett eljuttatni, azaz lakótömbönként lett volna szükség egy erőműre, ami képtelenség. Ugyanígy érdekes, hogy a liftek egyenárammal csak kb. a 40 emeletig jutnának el. Az első változatot találmányából már 1883-ban megépítette egy strasbourgi kiküldetésen, azonban még jó pár évet kellet várnia, hogy a nyilvánosság elé tárhassa, és ezután sem volt egyszerű dolga. 1884-ben európai lehetőségeinek beszűkülése után akart Tesla Edisonnak dolgozni, és így is lett: felvették a Menlo Parkba. Innen került aztán olyan szerencsétlen helyzetbe az Edisonnal történtek miatt, hogy egy ideig alkalmi munkákkal tartotta fent magát.

A szerencse George Westinghouse képében érkezett meg végül, aki már korábban is felfigyelt rá, de csak most tudta meg, hogy otthagyta Edisont. Szerződést ajánlott neki, és közösen kezdtek dolgozni. Most már havi 2000 dollárért és egyéb, valóban kifizetett jutalmakért tökéletesíthette tovább a váltóáramos rendszert. És ezzel vette kezdetét a harc, amelyet az „Áramok háborújának” neveztek el, és amelyben főleg Edison vetett be mindent abból, amit a félig utcán, korán munkával töltött gyermekkorától sajátított el, azért, hogy mindig mindenből ő kerüljön ki győztesen, és az övé legyen a legnagyobb haszon.

Hogy az egyenáram népszerűsége töretlen maradjon, a váltóáramról gyakran szponzorált negatív cikkeket, főleg halálos kimenetelű baleseteknél, de odáig is elment, hogy több állatot ellopatott, majd az árammal agyonütött kedvenceket visszajuttatta a gazdáiknak azzal, hogy ezért nem szabad otthon váltóáramot használni. Végül még egy elefántot is, nagy közönség előtt árammal ütött agyon, hogy a váltóáram „veszélyeire” hívja fel a figyelmet. Elrettentése olyan jól működött, hogy a ’60-as évekig tartott, mire az egyenáramot mindenhol lecserélték váltóáramra.

Nem ez volt az egyetlen ütközésük: Tesla találta fel a radart is, amelyet hivatalosan Robert A. Watson Watt nevéhez kötnek, aki 1935-ben szabadalmaztatta. Csakhogy Tesla 1917-ben, 18 évvel Watt előtt már megkereste az USA haditengerészetét az ötlettel, ami különösen aktuális volt a német tengeralattjárók miatt. És ki volt akkor a haditengerészet kutatás-fejlesztési döntőbizottságának tagja? Thomas Edison. Aki mindenkit meggyőzött, hogy nem praktikus most a háborúban támogatni ezt.

Edison és Tesla azonban inkább üzleti ellenfelek voltak, bár Tesla keserűen jött el Edisontól, mégsem gyűlölték egymást, ezt fontos leszögezni. 1889-ben Tesla minden váltóárammal kapcsolatos szabadalmi jogáról lemondott Westinghouse javára, amelyért 220 ezer dollárt kapott (kb. 60 millió forintot akkoriban). Innentől elvonult Colorado Springsbe, hogy minden más tervével foglalkozhasson. Ez pedig számtalan, az akkor élők számára elképesztő találmányt jelentett, amelyet időnként látványosan mutatott be a közönségnek. 1899-ben kísérleteket folytatott a drótnélküli energiaátvitellel (mint a Tökéletes trükkben, de olyan szerkezetet nem épített, mint ott). Kísérleti berendezéseivel több százezer volt elektromos feszültséget hozott létre, amellyel képes volt mesterséges villámok előállítására is. Rájött, hogy a villámlás mellékjelenségeként rendkívül alacsony frekvenciájú rádióhullámok kerülnek kisugárzásra, amelyek gyakorlatilag akadálytalanul képesek behatolni a földfelszínbe is. Ezzel a felfedezésével megtalálta azt a frekvenciát, amellyel a Föld elektromágnesesen rezonál. 40 kilométer távolságból, vezeték nélkül működtetett 200 villanyizzót, és 40 m hosszú mesterséges villámokat keltett, felhasználva az ionoszféra energiáját.

Ő találta fel a vízzel hajtott erőművet, amellyel 1896-ban a Niagara segítségével oldották meg Buffalo (New York állam) áramellátását. Laboratóriumában gömbvillámot is előállított, ami azóta sem sikerült senkinek. Egy interjúban a vezeték nélküli kommunikációról is beszélt, már 1908-ban: „Kísérleteimre támaszkodva ki merem jelenteni, hogy nincs messze az az idő, amikor egy new yorki üzletember a berendezésem birtokában lediktálja utasításait Londonban tartózkodó titkárnőjének. Egy nagyon egyszerű és olcsó, mindenki számára hozzáférhető szerkezet segítségével zenét vagy politikai beszédeket hallgathat, esetleg egy másik kontinensen tartózkodó pap prédikációját. Ugyanezzel a berendezéssel bármilyen kép, rajz, írott vagy nyomtatott szöveg is továbbítható lesz, akárhová a Földön, másodperceken belül.” Persze nem hittek neki, de az interjúkban jól mutatott csodabogár természete, ezért gyakran keresték az újságírók.

Volt egy ötlete egy fegyverről. Azt állította, hogy "olyan hatalmas energiával rendelkezik, hogy a védekező ország határától 200 mérföldre is képes elpusztítani 10 ezer ellenséges repülőt, és a hadseregeket." Még katonai teszteket is végeztek, majd Tesla jegyzetei hirtelen eltűntek. 1923-tól már nem adott be több szabadalmat. Megint kezdett elszegényedni, beköltözött egy panzióba, és ott maradt haláláig: 86 évesen, szívrohamban halt meg. Hogy feladta, annak is köszönhető, hogy ötleteivel hiába bombázta a hadsereget, leveleit válaszra sem méltatták. Mégis, két nappal a halála után Edgar J. Hoover, az FBI alapítója és első igazgatója lefoglaltatta mindenét, amit nála találtak. Márpedig ez sem volt kevés, még ha nem is jegyzetelt le mindent: több fontos elméleti és gyakorlati részecskefizikai és gravitációs kutatáson kívül a nevéhez kötődik a többfázisú villamos hálózat, a váltakozóáramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, és még a rádió feltalálása is.

A rádiót a világ sokáig Marconinak, Tesla korábbi asszisztensének tulajdonította, aki 1909-ben még fizikai Nobel-díjat is kapott ezért. Tesla beperelte, és végül bizonyítást nyert, hogy a rádiót Tesla találta fel. Amikor Marconi világhírű lett azzal, hogy elküldte az első transzatlanti jelet, Tesla így reagált: „Marconi jó kolléga. Hadd folytassa. 17 szabadalmamat használja.”  1943-ban, már halála után az USA Legfelsőbb Bírósága döntötte el, hogy megvonja Marconitól a rádió feltalálásához fűződő jogokat.

2013-ban az Indiegogo-n indult kampányban 1,37 millió dollárt gyűjtöttek össze Tesla tornyának megmentésére, amelyet így helyre tudnak állítani. Szintén egy kampányban gyűlt össze pénz a szobrára Palo Altoban. Tesla fogalmazta meg a WiFi technológia működési elvét is, amelyet később Hedy Lamarr amerikai színésznő és feltalálótársa az ő elvei alapján valósított meg. Erről itt olvashatsz.

 

Képek és forrás: Wikimedia Commons, www.tesla.hu, http://theoatmeal.com/comics/tesla , http://konteo.blogrepublik.eu/2011/02/23/nikola-tesla-2-0/ http://archive.wired.com/science/discoveries/news/2008/01/dayintech_0104# http://www.pbs.org/newshour/rundown/5-things-you-didnt-know-about-nikola-tesla/, http://index.hu/tudomany/til/2015/03/03/edison_evtizedekre_visszavetette_az_elektromossag_fejlodeset/   http://www.urbanlegends.hu/2012/04/nikola-tesla-budapest-valtoaram/, http://caselaw.findlaw.com/us-supreme-court/320/1.html , http://mult-kor.hu/cikk.php?id=19698

Kármán Tódor, az amerikai légierő szentje

Kármán Tódor, az amerikai légierő szentje

Kármán Tódor, az amerikai légierő szentje

canaryislands_tmo_2015140.jpgMiért hívják Kármán Tódort, a magyar, kivándorolt tudóst az amerikai légierő szentjének? A NASA melyik laboratóriumát alapította? Mi köze a Kármán-féle örvénysornak a Tacoma-híd összeomlásához? Mi történt, amikor a tudós találkozott 1945-ben német exfőnökével? Vészi Margit újságíró, festő milyen hatással volt a 20. század űrrepülésének fejlődésére? Hogy segítették a humán tárgyak az aerodinamikát? Érdekes állomások egy világhírű magyar életéből. 

Kármán Tódor épp befejezte disszertációját Göttingenben, amikor el kellett volna döntenie, mivel akar foglalkozni. Apja pedagógus volt, a kiegyezés után a Nemzeti Oktatásügyi Tanács főtitkára volt, és bár a hazai oktatás egyik úttörőjeként tartják számon a nyelvész, filológus Kármán Mórt, mégis már korábban azt tanácsolta fiának, hogy menjen külföldre tanulni. Így került barátjával, Vészi Gyulával most Párizsba, ahol közösen béreltek lakást, és a Sorbonne-on többek között Marie Curie előadásait hallgatták.

A lakótársakat néha meglátogatta Gyula nővére, Vészi Margit, aki akkor éppen szobrásznak tanult és egy újságnak is írt, és akiért Kármán is lelkesedett. (Később grafikus, festő lett és haditudosítóként is dolgozott.) Ő jelent meg egy nap azzal, hogy másnap történelmi esemény várható: először lesz két kilométeres repülés Európában, és ő fog tudósítani róla. Végül rávette Kármánt, hogy hajnali ötre kivigye a Párizs melletti katonai gyakorlótérre. Kármán már tudott a Wright-fivérek által korábban a Kitty Hawk motoros géppel végrehajtott felszállásról, és a brazil Alberto Santos Dumont 1906-ban Európában végzett első nyilvános útjáról. Mégis Henry Farman bátorsága nyűgözte le leginkább, aki nemrég megtette az egy kilométeres távot, és ezt duplázta most meg. Kármán számára sorsdöntő pillanat volt, és ezt részben köszönhette Vészi Margitnak is.

Ma a világon bárhol, ha valaki hivatásos pilóta szeretne lenni, vagy csak egyszerűen hobbiból repülni tanulna, az első dolog, amit megtanítanak neki, az aerodinamika - azaz a levegő mozgása tudományának - alapjai. Néhány alapfogalom után pedig rögtön az a törvényszerűség következik, hogy miért nem lehet egy hosszú pálcát a vízben egyenesen és gyorsan húzni. Azért, mert a fluidumban áramlás közben - megfelelő feltételek között - örvények alakulnak ki, ezek leválásakor pedig káros oszcillációk lépnek fel. :) Magyarul: bizonyos sebesség felett a pálca a mozgás síkjára merőlegesen szabályos hullámokat rajzol a felszínre. Ez a leszakadó örvények sorozata, amely mozgást a térbeli áramlások egyik jellemző alapmodellje okozza, amely prizmatikus vagy hengeres testek mögött alakul ki, és a testről leváló szakadási felületek felbomlásaként a test mögött, két párhuzamos síkban egymással ellentétes forgó örvényszálakat alakítanak ki, amelyeknek a visszahatása hozza rezgésbe a pálcát.

Erős szélben ezért zúgnak a magas oszlopok, rezonálnak a villanyvezetékek. A jelenség látható az első fényképen is, a Kanári-szigeteknél. Ez a Kármán-féle örvénysor, amelynek felfedezője Kármán Tódor magyar gépészmérnök, fizikus volt.

"Századunk egyik tudósának sem volt akkora befolyása valamely katonai ágazatra, mint Kármánnak a II. világháborút közvetlenül megelőző, a háború alatti, majd a háborút követő években az Egyesült Államok légierejére" – írja az életéről megjelent Örvények és repülők című könyv előszava. Nemcsak a szilárdságtan, aerodinamika, hanem az asztronautika egyik úttörője is volt, ezért Ciolkovszkij, Oberth, Goddard, von Braun és Koroljov neve mellett Kármán Tódornak is helye van az űrhajózás történetében. Ez is az egyik oka, hogy az amerikai légierő, az USAF "szentjének" tekintik Amerikában. Sajátos szemszögből közelítette a kérdést, ugyanis amíg a Wright-fivérek műszaki szempontból tekintettek a repülésre, Ludwig Prandtl, az aerodinamika atyja pedig csak elméleti szempontból, addig Kármán volt az, aki végül ötvözni tudta a kettőt, és megépítette a hidat az aerodinamika elmélete és a repülőgép-mérnöki szakma között.

Már kisgyerekként fejben szorzott hatjegyű számokat, akárcsak később Neumann János. Azonban apja nem akarta, hogy matematikus legyen, mert bűvészmutatványnak tartotta, és megtiltotta neki a számolást. Három évig humán tárgyakat tanult, de később nem bánta meg: úgy gondolta, ez segítette a gyakorlatiasságát, főleg, hogy az elméleti szakemberekkel elismertethette az alkalmazott tudományok jelentőségét. Apja munkásságának része volt a középiskolai tehetséggondozás, ennek egyik eredménye lett a Trefort utcai Mintagimnázium, ide került Kármán is (ahogy Teller is), és végre rávethette magát a matekra. De a latin, történelem és földrajz tanítása is a mindennapi életre vonatkoztatott példákból állt, amiért szintén hálás maradt gimnáziumának.

1963_jfk_and_von_karman_medal.jpg

A National Medal of Science érem átvételekor

Innen került a Műegyetemre, apja tanácsára szintén nem az elméletet, hanem a mérnöki tanulmányokat választotta. Bánki Donát mellett gyakornokoskodott, és a Ganz-gyár működésébe is beleláthatott. Farman repülése után nem sokkal, még 1908-ban Ludwig Prandtl Göttingenbe hívta, hogy a Zeppelin-programon dolgozzanak a német kormány megbízásából – nem először, ugyanis a Műegyetem után Göttingenben szerezte meg a doktoriját, szintén Prandtl mellett dolgozva. Itt véglegesítette a már említett Kármán-féle örvénysort, amely kimutathatón okozója volt később a Tacoma-híd 1940-es összeomlásának is.

Göttingenben végül nem maradt tovább. Egy ideig Selmecbányán tanított, majd 1913-ban kinevezték az Aacheni Aerodinamikai Intézet igazgatójának, amely címet 16 éven át megtartotta. Az intézetet ő fejlesztette repülésügyi központtá, főleg szervezőkészségének köszönhetően: több nagy gyártóval is szerződést kötöttek, és végül ezen a téren lehagyták Göttingent is. Ebben az időszakban találkozott először Neumann Jánossal, aki neki köszönhette, hogy végül a matematika felé indult későbbi karrierje, amire így emlékezett: „Aacheni professzorságom első évében beállított hozzám egy pesti bankár 17 éves fiával. Furcsa dolgot kért tőlem: beszéljem le Jancsit arról, hogy matematikus legyen. Azt mondta:  ’A matematikusok nem értenek a pénzkereséshez!’ – elbeszélgettem a fiával. Káprázatos feje volt... Azt gondoltam, hogy szégyen volna őt elterelni attól, amire természetes hajlama vezeti. Jancsi esetében azt tanácsoltam a papának, hogy kössön fiával kompromisszumot: hadd tanuljon vegyészmérnökséget.” Innen már egyenes útja volt Neumannak a matematika felé.

Az első világháborúban Kármánt Bécsbe hívták be, ahol szintén repüléskutatással foglalkozott: kísérleteztek Asbóth Oszkárral egy helyből felszállni képes, lebegő megfigyelőeszközön, amelyet PKZ néven szabadalmaztattak. A háború után visszatért Magyarországra, és közoktatási népbiztos-helyettes lett, a Tanácsköztársaság idején. Ennek bukása után helyzete reménytelen lett, a Magyar Aero Szövetség is kizárta soraiból, ráadásul egy barátjánál kellett bujkálnia, ezért visszament Aachenbe. 

Az USA sokáig nem tulajdonított kiemelt jelentőséget a légierő fejlesztésének. Daniel és Harry Guggenheim voltak, akik felismerték ezt a hibát, és létrehozták alapítványukat, amely 2,5 millió dollárral támogatta a Cal Tech, a Kaliforniai Egyetem aeronautikai laboratóriumát, a GALCIT-ot. Az egyetem fizikusa, Robert Millikan hívta meg végül Kármánt vezetőnek, aki nehezen hagyta el Aachent. Édesanyja és nővére is vele költöztek. Mindez 1930-ban történt, addigra a Németországban egyre romló politikai helyzet is arra ösztönözte a zsidó származású Kármán családot, hogy az USA-ba költözzenek. Németország nagyban köszönheti Kármánnak a repülésügy terén elért sikereit, amelyre később a német hadsereg is támaszkodott. Légierejük nem lett volna olyan fejlett, ha Kármán munkássága nem alapozza meg, bár ezt ő nem sejthette. Ugyanakkor Kármán is itt ismerte fel a hadsereg jelentőségét: még disszertációjához a fegyvergyáros Krupp nyújtott támogatást neki.

Kármán szervezőkészsége az USA-ban is megmutatkozott: a világ legjelentősebb repülésügyi központjává fejlesztette az intézetet. Kis túlzással startuppereket fedezett fel, amikor lelkes egyetemi hallgatók rakétakutatásait kezdte támogatni. A történet úgy kezdődött, hogy megkereste az egyetemről három hallgató, hogy segítsen nekik űrrakétát építeni. Addigra szinte mindenki elutasította őket, de Kármán nem. Létrehozta a Rocket Research Group-ot, ahol szilárd és folyékony hajtóanyagú rakéta-hajtóművek elméletét kezdték kidolgozni. Csak „öngyilkosok klubjának” hívták, mert előfordult, hogy felrobbant, amivel épp kísérleteztek. A vezetője Frank Malina, Kármán tanítványa lett, de itt kezdte karrierjét a kínai Hszüe-sen Csien is, aki később a Kínai Népköztársaság interkontinentális és űrrakéta programjának vezetője lett.

Ebből nőtte ki magát egy vállalkozás, amikor a háború miatt az amerikai hadsereg invesztálni kezdett a rakétákkal hajtott repülőkkel kapcsolatos kísérletekbe: 1939-től már egyre több megrendelést kapott az egyetem, amely egyedüli szereplő lett a piacon, köszönhetően Kármánnak, hiszen a többi amerikai egyetem nem ismerte fel időben a lehetőséget.

1943-ban Kármán felhívta a figyelmet a ballisztikus rakétakísérletek szükségességére, amikor a németek először vetették be a V2-t. Ekkor vált a Kármán és Malina alapította Jet Propulsion Laboratory (Sugárhajtási Laboratórium) a nagy hatótávolságú ballisztikus rakétafegyverek, valamint az űrhajózási hordozórakéták kifejlesztésének, és az űrkísérleteknek első amerikai központjává. Később a NASA-hoz került (ma is ez a neve). Kármán kapcsolata az amerikai hadsereggel ekkor kezdett erősödni. 1945-ben, a II. világháború végén Németországba látogatott, vezérőrnagyként, és kihallgatta az ottani kutatókat, Ludwig Prandtl, egykori főnöke irodájában. Még Ludwig Prandtl-t is. Bár jelentésében azt írta, egy tudósnak sem volt jelentős kapcsolata a német sereggel. Több mérnököt, köztük von Braunt is ekkor vitték az USA-ba, onnantól a segítségükkel zajlott tovább a rakétafejlesztés.

Haláláig megmaradt formális kapcsolata a hadsereggel, annak ellenére, hogy sokáig küzdött annak rövidlátásával. A katonai vezetők nem hittek abban, hogy a ballisztikus rakéták pontosan célba érnek nagy távolságra, vagy a műholdak felbocsátásának lehetőségében. Ezért maradt le az USA a szovjetek mögött az űrkutatásban. Mégis ő nevezhető az amerikai űrkutatás és műholdtervezés hajtóerejének. Kutatásai adtak teret a szuperszonikus repülésnek, így később a Concorde gépek üzembe állításának is, ő tervezte a szuperszonikus gép szárnyát, és leírta a hangsebességnél a gépre ható erőket. Tisztázta a gépre a felszálláskor és kanyarodáskor ható erőket is, számos balesetveszélyes helyzetet és magát a repülést biztonságosabbá téve. Nevéhez fűződik a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia is, amelynek ő lett az elnöke.

Utoljára 1962-ben, egy évvel halála előtt járt Magyarországon: itt is kiadták tankönyvét, amelyben eredetileg amerikai diákoknak magyarázta el a repülésben felmerülő műszaki problémák gyakorlatias, matematikai megoldását, de magyar nyelvű kiadását már nem érhette meg, egy évre rá meghalt Aachenben, ahová egy ideje tért vissza. Száznál több könyvet és tanulmányt írt, közülük jó néhány a repüléstechnika alapművének számít. Neki adták először a National Medal of Science érmet, hét egyetemen volt egyetemi doktor, kilenc helyen a tudomány doktora és kilenc egyetem avatta díszdoktorrá.

 

Képek és forrás: http://matektabor.berzsenyi.hu/2014/karman-todorhttp://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz9703/peter.htmlhttp://www.fizikaiszemle.hu/archivum/fsz0206/szentesi0206.htmlhttp://web.archive.org/web/20090301164409/http://www.sulinet.hu/termeszetvilaga/archiv/2001/0101/37.htmlhttp://www.jetfly.hu/rovatok/jetfly/emberek/karman_04.11.29./http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2006/tv0605/almar.htmlhttps://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rm%C3%A1n_T%C3%B3dor, kiss.caltech.edu, http://earthobservatory.nasa.gov/IOTD/view.php?id=85989

15 menő oktatójáték, hogy megtanulj programozni

15 menő oktatójáték, hogy megtanulj programozni

15 menő oktatójáték, hogy megtanulj programozni

codeavengers.pngSokaknak nincs munkája vagy épp jobb munkát keresnek a jelenleginél, míg mások pályamódosításra kényszerülnek. De nemcsak nekik, hanem mindenkinek érdemes elgondolkodni a programozás – lassan általánossá váló képességének – elsajátításán. Egy próbát mindenképp megér, hiszen a technológia használata mellett akár létre is hozhatod azt. 15 olyan weboldal és app következik, ahol felnőttek és gyerekek is játszva tanulhatnak.

„Ma már minden gyerek a gép előtt ül, előbb látnak táblagépet, mint a nagyszülőket, hamarabb tudják megnyitni a programokat, mint járnának. Több egyetem és néhány szülő is arra jutott, hogy Ideje ebből előnyt kovácsolni: miért ne tanulhatnának valamit játékosan, amivel később nagyon jól kereshetnek. Az angol sajnos alap, de ez talán hamar áthidalható” – írja az Index. Különösen fontos lett a kérdés, amióta lecsökkent az informatikaórák száma. De nemcsak a jövő generációi, hanem a felnőttek is segíthetnek magukon különböző élethelyzetekben, ha megtanulják akár a programozás alapjait – a logikát és a problémamegoldó képességet mindenképp fejleszti, és még az elhelyezkedésben is segíthet, hiszen számtalan helyen keresnek programozót, és tovább is képzik a munkavállalókat e téren.

A következőkben a legnépszerűbb, többségében ingyenes weboldalakat és alkalmazásokat mutatom be, amelyek gyerekeket és felnőtteket is észrevétlenül, addiktív módon tanítanak.

Főleg, de nemcsak gyerekeknek:

1. Kodable: egészen kicsi gyerekek is kipróbálhatják, nincs benne szöveg, tehát olvasni sem kell tudni hozzá, nemhogy angolul. Alapvetően puzzle játék, 45 szintig ingyenes, a Pro verzió 7 dollár, azaz kb. 2000 Ft.

2. Alice: 3D környezetben tanítja programozni a gyerekeket, akik saját játékot vagy animációt hozhatnak létre.

3. Lightbot: egy kedves robot segítségével az egyszerűbb alapok tanulhatóak, de néhány bonyolultabb metódusa is megjelenik a programozásnak. Egy kanadai hallgató tervezte, egy órás játék ingyenes.

4. Scratch és Scratch Jr.: magyarul is elérhető 7 éves és annál idősebb gyerekek számára, hogy elsajátítsák a programozás alapjait. Az MIT tervezte és annyira népszerű, hogy már világnapja is van május 9-én. Mindez nemcsak a Scratch népszerűsítéséről, hanem a minél fiatalabb korban történő, kódolás fejlesztésével javítható problémamegoldó képesség hangsúlyozásáról is szól. A Scratch Jr. pedig 5-7 éves gyerekeknek készült. A mottójuk: „A kódolás az új írástudás!”. Saját számítógépes játékot, vagy appot lehet tervezni, amelyet utána kipróbálhat az egész Scratch közösség, és visszajelzéseket kaphat a készítő.

5. A code.org oldalán számtalan programból lehet választani, az egyik legnépszerűbb a Jégvarázs szereplőivel készített játék, illetve többek között a szoftverfejlesztő és modell Lyndsey Scott általi mentorálás. 

6. Khan Academy: bármilyen korú olvasni tudó gyereknek érdekes. Ingyenes, oktatóvideói a programozás mellett matematikai készségeket fejlesztenek, és felkeltik a tudomány iránti érdeklődést is. Érdemes a szülőnek létrehozni egy családi fiókot, és a gyerekek külön is csatlakozhatnak ehhez. Minden korosztálynak ajánlott.

7. Bitsboard: már bekerült egyszer a Top 5 Oktatási App közé az amerikai App Store-ban. Minden korosztály találhat itt addiktív játékokat, amellyel készíthet egy appot. Ingyenes, de iOS 7-et igényel, iPad-re és iPhone-ra tölthető le.

8. SpaceChem: díjnyertes játék, tabletekre tervezve. Szerepjáték, amelyben reaktor mérnököt kell alakítani, aki bonyolult erőműveket tervez, miközben számtalan fenyegetéstől kell azokat megvédenie, és közben programozási feladatokat teljesíteni.

9. Code Monster: egy apa fejlesztése, aki szerette volna saját gyerekét programozni látni. Platformfüggetlen, a kódot és a hozzá tartozó magyarázatot osztott képernyőn láthatjuk. A Java alapjait segít megismerni, 12 év felett.

10. Machineers8-14 éveseket célzó, díjnyertes játék. A fejlesztők szerint a gyerekek panaszkodtak, hogy az oktató játékok sokszor olyanok, mint a csokiba mártott brokkoli, ezt szerették volna kiküszöbölni ezzel a játékkal. Elsősorban a logikát és a folyamatok megértésének képességét fejleszti, a demo elérhető egyelőre.

machineers.png 

Inkább felnőtteknek, akár haladó szintig:

11. Codecademy: Python, Ruby, PHP, HTML, vagy JavaScript nyelven tanítja a programozás alapjait, de betekintés nyújt az alkalmazások közötti átjárók, az úgynevezett API-k világába is.

12. Code Avengers: „Miért csak használod a technológiát? Amikor létre is hozhatod.” – áll honlapjukon a mottó. HTML, CSS, JavaScript nyelveket lehet elsajátítani alapszinten.

13. Code School: HTML, CSS, JavaScript (keretrendszerek is!), Git, Ruby, iOS, Objective-C nyelveken segít haladó szintre jutni, a használatához középszintű tudás már szükséges. Ez nem ingyenes, 29 dollárba, azaz kb. 8200 Ft-ba kerül havonta.

14. Tree House: HTML, CSS, JavaScript, Ruby, iOS, Android, UX, Java, Python, PHP nyelveket lehet tanulni. Ingyenes próba van 14 napig, majd 25-49 dollárba, azaz 7-14 ezer Ft/hó a költsége. Akár kezdőként is el lehet jutni vele haladó szintre.

15. SQLZOO: Itt SQL-t tanulhatunk ingyen, kezdőtől haladóig. 

+1 Egy magyar fejlesztés, Geomatech a programozás hátterét adó egyéb tárgyak, úgymint a matek és fizika tudást fejleszti, de a kémia, biológia és környezetismeret tárgyakkal való küzdelemben is segít, főleg középiskolásoknak, amelyben fő fegyverük a témák megszerettetése: látványos tananyagokkal, például a jegygyűrű optikájával.

Ha beíratnád gyermeked profi programozásoktatásra, azt is megteheted: a Skool, a Kódgarázs és a Logischool iskolákat ezért hozták létre. Alapvetően azonban a közoktatás, vagyis az iskolák feladata lenne, ha lenne rá elég idő. Az informatika tanártól is érdemes segítséget kérni a szülőknek, ha programozás oktatásról van szó, főleg, ha időt tudnak szakítani, hogy valamely oktatóprogramot használják az órákon.

Az agykutatás eredményeiről olvashatsz itt.

Képek és forrás: http://www.techtimes.com/articles/48947/20150428/15-best-apps-for-homeschooling-scratch-and-scratch-jr-dragon-box-splash-math-khan-academy-and-more.htm , http://childrensmd.org/uncategorized/top-15-apps-web-sites-kids-2015-edition/, http://index.hu/tech/2013/05/08/fakocka_helyett_programozzon_a_gyerek/, http://ithub.hu/blog/post/7_weboldal_ahol_kodolni_tanulhatunk/ , http://venturebeat.com/2014/06/03/12-games-that-teach-kids-to-code/view-all/

John Glenn és Jerrie Cobb harca a kilövésért az űrbe

John Glenn és Jerrie Cobb harca a kilövésért az űrbe

John Glenn és Jerrie Cobb harca a kilövésért az űrbe

glenn.jpgAz amerikaiak közül a Földet először megkerülő John Glenn akadályozta meg, hogy az USA küldjön először nőt a világűrbe. A legesélyesebb Geraldyn „Jerrie” Cobb jobban teljesített a teszteken, mint a vadászpilóta férfiak, és még Lyndon Johnson alelnökig is eljutott, de 1963-ban végképp elbukott. Pár hónap múlva indult Valentyina Tyereskova szovjet textilgyári munkásnő a világűrbe, aki ezzel az első női űrhajós lett. 1999-ben Jerrie újra esélyt kapott, hogy idős emberként vizsgálják az űr rá gyakorolt hatását, de ekkor is épp a már szenátor Glenn juthatott csak ki. Jerrie misszionárius pilótaként végzett munkájáért béke Nobel-díj jelölést kapott, 14 másik díja mellett, de reményei élete nagy lehetőségét illetően végleg elszálltak.

Geraldyn M. Cobb, vagy ahogy később hívták, „Jerrie” apja alezredes volt, és korán lehetőséget adott lányának a repüléssel való ismerkedésre: amikor a II. világháború alatt apja Texasban állomásozott, a 12 éves kislány életében először repülhetett. 16 évesen megszerezte a pilótaengedélyt, és hivatásos női softball játékosi fizetéséből megvehette első gépét, hogy a repülésből élhessen. 18 évesen nemcsak megszerezte a kereskedelmi pilótaengedélyt is, hanem a légierő instruktora lett, és leendő pilótákat oktatott.

Egy évet járt ugyan az oklahomai főiskolára, de jobban szeretett a helyi reptéren karbantartani és elvállalt minden munkát, amely a repüléssel kapcsolatos - légi permetezést, csővezetékek ellenőrzését vagy repülésoktatást. Komolyabb feladatot azért sem kaphatott, mert sok férfi pilóta tért vissza a háborúból, akik folytatták munkájukat a hagyományosan férfi szakmának tekintett repülésben. Később Jerrie Floridába ment, hogy egy pilótaállást megszerezzen, de nem kapta meg a munkát, és nem maradt pénze a hazaútra sem. Ezért beállt titkárnőnek a miami reptérhez.

Itt találkozott Jack Forddal, aki háborús veterán pilóta volt, és egy nemzetközi légi szállítmányozási cég vezetője, aki éppen pilótát keresett, hogy segítsen két gépet eljuttatni Dél-Amerikába. Jerrie lelkesen jelentkezett, és Ford, vonakodva bár, de felfogadta. Miután az egyik géppel Columbiában landolt Ford, ő egyedül ment tovább, és sikeresen elért Peruba. A következő három évben minden típusú repülőgépet vezetett világszerte a B-17 bombázó repülőig bezárólag. Forddal egymásba szerettek, és eljegyezték egymást, de két év múlva a férfi tragikus baleset áldozata lett: gépe felrobbant a Csendes-óceán felett.

'55-ben Jerrie visszament Oklahomába. Több sebességi és magassági repülési rekordot is megdöntött. Ő lett az első nő, aki repült a párizsi repülőszalonon, amely a legnagyobb ilyen jellegű kiállításnak és légishow-nak számított. Kollégái az év pilótájának nevezték, és elnyerte az Amelia Earhart Aranymedált is. A Life magazin a 100 legfontosabb amerikai fiatal közé választotta, 8 másik nő mellett. Pilótaként, egyben menedzserként egyre több tapasztalatot szerzett, amíg rá nem talált élete nagy lehetősége.

’59-ben az USA elindította a Mercury 7 programot, olyan tagokkal, mint John Glenn vagy Alan Shepard. A cél az volt, hogy egy amerikait Föld körüli pályára juttassanak. Szigorú orvosi, pszichológiai és szimulációs teszteken kellett átmenniük. Az orvosi tesztek készítésében résztvevő Dr. W. Randolph Lovelace-t érdekelni kezdte, hogy nők is űrhajósok lehetnének-e. Még a Szovjetunióban is járt, ahol hallotta, hogy nagyon is alkalmasnak találják a nőket, és már keresik a jelölteket. Gyakorlatias oka is volt ennek: a nők kevesebb oxigént használnak el, kevesebbet esznek és könnyebbek is. Akkoriban a kisméretű és kevésbé erős rakéták miatt nagyon is számított minden kiló veszteség. De emellett minden téren egyetértettek azzal, hogy a nők alkalmasak a feladatra, és így gondolta Lovelace is. Visszatérve sürgetni kezdte ugyanezt az USA-ban. 

Ezért indulhatott el egy másik program is Mercury 13 néven, amely 13 nőnek adta meg ugyanazt a lehetőséget, mint amit a férfiaknak, azaz, hogy kiválaszthatják őket egy űrutazásra. De a körülmények és lehetőségek nem voltak ugyanazok, csak a már említett tesztek, amelyek ugyanolyan követelményeket támasztottak a nők elé is.

Az első jelölt pedig Jerrie lett, akit egy konferencián Lovelace elhívott a klinikájára, ahol az orvosi teszteket végezte. '60 februárjában egy hetet töltött itt, mialatt 80 különböző, köztük néhány megterhelő orvosi vizsgálaton esett át. Az eredményei jók lettek, de Lovelace aggódott, hogy ha csak egyetlen női jelöltet tud magával vinni a NASA-hoz, nem lesz elég meggyőző. Megkérte hát Jerrie-t, hogy írjon össze még 24 női pilótát, és végül 12 másik nőt is beválasztottak a programba: így jött létre a Mercury 13, félhivatalosan. A legfiatalabb közülük 21 éves volt, a legidősebb 40: Jane Hart, repülőgép és helikopter pilóta, mellesleg 8 gyerekes családanya.

Azonban az orvosi tesztek után, amelyet még Lovelace klinikáján meg tudtak csinálni, elakadtak: mivel nem volt hivatalos kapcsolat a NASA-val, a légierő nem volt hajlandó megcsinálni a szimulációs és pszichológiai teszteket, miközben a férfiak szimulációs tesztje már javában folyt az ohio-i Wright légi kiképző központban.

A nők pszichológiai tesztjét végül egy oklahomai pszichiáter professzor végezte el, akit Jerrie győzött meg, hogy segítsen. A szimulációs vizsgát pedig az amerikai tengerészet orvosi akadémiája vállalta, azzal a feltétellel, hogy ha Jerrie tesztje jól sikerül, megcsinálják a többiekét is. Átment a vizsgán, és kérte, hogy a NASA erősítse meg szándékát a nőket illetően. A NASA azonban nemet mondott, azzal, hogy nem időszerű a program. Ezzel együtt a tengerészet is kihátrált a projektből: Lovelace 6 nappal az ígért szimulációs teszt előtt mindenkit értesített, hogy nem fog tudni vizsgázni. Az eredmények alapján így Jerrie volt az egyetlen a nők között, aki teljesítette a program mindhárom fázisát, ugyanakkor jobb teljesítményt is nyújtott, mint az akkor vadászpilótákból toborzott férfiak. 

De a NASA hajthatatlan volt. Arra hivatkoztak, hogy csak vadászpilóta alkalmas igazán az űrrepülésre, de az igazi ok nem ez volt, hanem a félelem, hogy egy nő meghal az űrben. "Ha elvesztettünk volna egy nőt, mert úgy döntünk, hogy nőt küldünk fel egy férfi helyett, minket kasztráltak volna" - mondta Chris Kraft, a Mercury program repülési igazgatója egy év múlva. 

A már említett Jane Hart egy szenátor felesége volt. Bevetette a kapcsolatait, leveleket írt Washingtonba, és nyilatkozni kezdett a sajtónak. Végül Lyndon Johnson, NASA kapcsolattartásért is felelős alelnökig jutottak, aki udvariasan meghallgatta őket, majd azt mondta, hogy ez a NASA hatásköre, nem az övé. Segítségükre volt Liz Carpenter, Johnson asszisztense is, aki szintén fontosnak tartotta a női űrhajósok ügyét. Ő előkészített egy levelet az alelnök nevében a NASA-nak, amelyben indítványozzák Jerrie űrmisszióba való bekerülésének lehetőségét, és aláírásra benyújtotta hozzá. Johnson azonban nem volt hajlandó mérlegelni. Áthúzta a levéltervezet szövegét, és azt írta rá: „ezt most fejezzük be”.

Jerrie és Jane Hart még egy kongresszusi meghallgatást is kilobbiztak, arra hivatkozással, hogy a NASA diszkriminálja a nőket. Meghallgatták John Glenn-t is, az akkor már híres űrhajóst, aki első amerikaiként kerülte meg a Földet. Glenn azt mondta, nem támogatja a női űrhajósok indítását, mert szerinte ez pénzpocsékolás, hiszen rengeteget költöttek a férfiak kiképzésére, és ők alkalmasak erre a feladatra, valamint: „a nők társadalmi helyzetüknél fogva nem alkalmasak arra, hogy hősként képviseljék az űrben az amerikai népet”. Glenn megnyilvánulása hozzájárult, hogy a meghallgatás végén közölték Jerrie-vel: hiába a sok éves felkészülés, nem utazhat. Glenn sokak szerint csak védte a küldetésre várakozó férfiakat, azonban a lehetőség a nők számára elúszott a meghallgatás végeztével.

jerrie.jpgItt közlik vele, hogy nem folytathatja (balra)

Három év politikai huzavona és a vitatható meghallgatás után ’63-ban törölték a Mercury 13 programot: a nők, akik mindent feladtak azért, hogy részt vehessenek benne, kénytelenek voltak feladni a reményt, hogy valaha is űrutazók lehetnek. 

Jerrie a NASA tanácsadójaként folytatta és egyben misszionárius pilóta lett, hogy az Amazonas környékén élő őslakosokhoz segélyszállítmányokat juttasson el. Nem volt egyszerű dolga, az Andok-hegység és az Amazonas esőerdői repülővel akkor még veszélyesnek számítottak: ő új légiútvonalakat dolgozott ki saját maga rajzolta térképeivel olyan területek felett, amelyek nagyobbak voltak, mint az USA. ’73-ban Nixon is kitüntette, mint a világ legjobb pilótanőjét. De jelen volt több űrmisszió indításakor is, például Eileen Collins, a Columbia katasztrófája utáni első küldetés női parancsnokának három indulásánál is. Találkozott az akkor First Lady Hillary Clintonnal, és a NASA vezetőjével, aki támogatta, hogy Jerrie kapjon egy esélyt az űrutazásra.

Épp akkoriban, '98-ban kezdték az űrnek az emberi testre gyakorolt hatásait kiterjesztetten vizsgálni, így például azt, hogyan reagál az idősödő ember szervezete az űrhajózásra. És kinek volt akkora szerencséje 77 évesen, hogy idősen is az űrbe juthatott, az első ilyen szempontból vizsgált alanyként?

John Glennek. Aki ’67-ben politikai pályára lépett, és azóta Ohio demokrata párti szenátora volt, és aki természetesen vállalta az ezzel járó lehetséges megpróbáltatásokat. Jerrie-nek is erre lehetett volna esélye egy évre rá, a NASA ugyanis ekkor már szerette volna, ha a férfi után egy idős nő is kiutazik a világűrbe, de erre nem került sor. Az idő tlet, és közbejött a Columbia katasztrófája 2003-ban, amely után Jerrie második lehetősége is elúszott. Jelenleg egy ikerpárt vizsgálnak hasonló célból: Scott Kelly egy évet tölt az űrben, testvére pedig a Földön maradt. Visszatérése után lehet majd következtetni arra, hogy az esetleges Mars misszió során hosszabb távon hogy reagálna az emberi test az űrhajózásra. Kelly viszont még fiatal, idősödő emberek utazása nincs napirenden azóta sem.

Nyugdíjba vonulásáig Jerrie misszionárius pilóta volt, amely munkájáért 1981-ben béke Nobel-díjra jelölték, emellett 14 másik díjat vagy jelölést kapott szakmájában. Rekordjai és humanitárius tevékenysége miatt sokakat inspirált, hogy ezt a pályát válasszák. Kudarca után 20 évet kellett várni arra, hogy amerikai nő először Föld körüli pályán keringjen (a fizikus Dr. Sally Ride), és 32 évet, hogy űrmisszióban részt vegyen. Nem így a szovjeteknél, akik hivatalosan is propagálták a női űrhajósok szükségességét, illetve ebben is a világelső szerepére törekedtek: nem sokkal Jerrie elutasítása után, ’63-ban elindult az űrbe Valentyina Tyereskova textilgyári munkásnő, a világ első női űrhajósaként. Az USA pedig elesett a lehetőségtől, hogy ebben első legyen, sőt, Tyereskova útja olyan rosszul sikerült, hogy az amerikai űrhajózásra is évtizedekre kihatott. De ez már egy másik történet.

Itt Gagarin és Komarov barátságáról olvashatsz.

Képek és forrás: http://www.neatorama.com/2013/04/15/Women-in-Space-The-Mercury-13/, enquirer.com, http://www.nationalaviation.org/z-cobb-geraldyn-jerrie-m/, http://www.mercury13.com/jerrie.htm, http://holgypilota.blog.hu/2012/02/09/geraldyn_es_a_nasa_buktahttp://en.wikipedia.org/wiki/Jerrie_Cobb.

A hős, aki miatt Gagarin leöntötte Brezsnyevet

A hős, aki miatt Gagarin leöntötte Brezsnyevet

A hős, aki miatt Gagarin leöntötte Brezsnyevet

komarov_1.jpgAz űrhajózás világnapja április 12-e, Jurij Gagarin 54 éve ezen a napon a világon elsőként kijutott a világűrbe. Kevésbé ismert, hogy egyik legjobb barátja, Vlagyimir Komarov néhány évvel később úgy vesztette életét egy küldetésben, hogy mindketten előre tudták: nem fog élve visszatérni, mégsem tehettek semmit. Gagarin nem heverte ki barátja halálát, és többször bírálta Brezsnyevet. Egy évre rá már ő sem volt életben, balesete körülményei pedig számtalan összeesküvés elmélethez vezettek.

1967-ben Brezsnyevnek zseniális ötlete támadt, hogyan ünnepeljék meg a kommunizmus fennállásának 50. évfordulóját: „páros űrutazást” talált ki, azaz elindul egy űrrakéta, majd másnap csatlakozik hozzá egy újabb, két űrhajóssal, a már ott lévő kollégájuk pedig átkúszik hozzájuk. Brezsnyev egyértelművé tette, hogy ezt végig kell csinálni. Az utazást az új, Szojuz-1 rakétára erősített űrkabinnal tervezték. Ez lett a Szojuz első, embert szállító útja, utasának pedig Vlagyimir Komarovot jelölték ki, helyettesének Jurij Gagarint, a legjobb barátját.

Komarovnak sem ez lett volna az első útja - 1964-ben a Voszhod fedélzetén már részt vett két kollégájával egy küldetésben -, de ekkor Gagarin már sztárnak számított nemcsak a szovjeteknél, hanem az egész világon: mindössze 27 évesen, 1961. április 12-én, 54 évvel ezelőtt az első ember volt, aki a világűrbe repült. 3500 alkalmas pilóta közül választották, és bár az első jelölt German Tyitov volt, a legenda szerint az indulás reggelén mégis inkább Gagarin fotójára bökött Hruscsov. A valóságban akkor már két napja tudták, hogy Gagarin fog repülni, aki mindössze 108 percet, az eddigi legrövidebb időt töltötte az űrben egy Vosztok űrhajó fedélzetén, mégis történelmet írt, viszonylag biztonságos körülmények között lezajlott küldetésével. Azért nem minden a terv szerint haladt, a tartalék változatot kellett igénybe venni, mert nem vált szét időben a kabin és a műszaki egység. Végül 7 km magasan repült ki a kabinból.

Gagarin azonban ’67-ben, a tervezett újabb küldetés előtt megvizsgálta a Szojuz-1-et másokkal együtt, és 230 műszaki hibát találtak, ezért el akarta halasztatni az indítást. De ezt senki nem merte Brezsnyevvel közölni. Ezért Gagarin írt egy tízoldalas jelentést, és odaadta barátjának, Venjamin Ruszajevnek, aki a KGB-nek dolgozott. Ő sem tudta célba juttatni: bárki, aki olvasta vagy tudott róla, elvesztette az állását, lefokozták vagy Szibériába küldték diplomatának.

Egy hónap múlva még mindig nem történt semmi. Komarov is találkozott az akkor már szintén lefokozott Ruszajevvel, aki azt mondta neki: „Nem fogom tudni megakadályozni ezt a repülést.” Próbálta Komarovot biztatni, hogy kétgyermekes apaként tagadja meg a feladatot, de ő nem akarta: „Ha nem vállalnám, a tartalékpilótát küldenék. Az pedig Jura” – vagyis Gagarin, akinek ez volt a beceneve, és akit addigra töröltek a programból. „És akkor ő halna meg helyettem. Meg kell őt védenünk” – mondta Komarov, és elsírta magát, tudva, hogy nagy valószínűséggel nem fogja túlélni az utazást. Egy amerikai nemzetbiztonsági munkatárs, Perry Fellwock is hallotta, hogy Komarov indulás előtt elmondja kollégáinak: tudja, hogy meg fog halni.

A küldetés kezdete 1967. április 23. volt, ekkor Gagarin is megjelent és követelte, hogy adjanak neki szkafandert, holott már nem számoltak vele. Megpróbálta kierőszakolni, hogy ő mehessen a barátja helyett, megmentve ezzel az életét. Természetesen nem engedélyezték.

Komarov elindult. A Szojuz-1 problémái azinte azonnal jelentkeztek: két napelemes táblának kellett volna kinyílnia az űrhajón, de csak a jobboldali működött, azaz feleannyi áramhoz jutott, mint amennyire a működéshez szüksége volt. Akadozott a navigációs rendszer és csak az ultra rövidhullámú rádióadót tudta használni, de legalább kapcsolatban maradt az irányítóközponttal, amely a problémákat észlelve már a Föld első megkerülése után vörös riadókészültségben volt. Nem sikerült olyan szögbe állítania az űrhajót, hogy az egyetlen napelemtáblát a lehető legjobban kihasználhassa, ezért a Szojuz rendszerei sorban kezdtek leállni. Komarov kikapcsolta az automata stabilizáló rendszert és kézzel irányította a segédhajtóműveket, de ez is egyre rosszabbul ment.

A Föld ötödik megkerülése után arra utasították, hogy hagyja sodródni a Szojuzt, a hetedik és tizenharmadik kör között pedig teljesen megszakadt köztük a kapcsolat. „Próbáljon kicsit aludni” – mondták neki, majd kilenc órán keresztül nem tudott beszélni a központtal. A második Szojuz indítását április 24-én leállították, és utasították Komarovot a tizenhetedik körnél, hogy kezdje meg a visszatérést, és manuálisan navigálva, folyamatosan fékezve próbálja uralni az űrhajót. Ez azonban már zuhanás volt. Az irányítóközpontban is elismerték, hogy valószínűleg nem fogja túlélni az érkezést.

Komarov is tudta, hogy nincs remény. A feleségét, Valentyinát lakásukból, egy szovjet lakótelepről sürgősen az irányítóközpontba vitték: itt búcsúztak el egymástól, és beszélték meg, hogy mit mondjon a feleség a gyerekeknek. A küldetést a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Alekszej Koszigin felügyelte (aki '80-ig pozícióban maradt). Koszigin hősnek nevezte a visszatérő űrhajóst, amikor beszélt vele, és sírni kezdett, az eseményeket Törökországban lehallgató amerikaiak jegyzőkönyve szerint.

A Föld légkörébe érve Komarov már alig tudott fékezni. Bár mindent megtett, hogy irányítsa az űrhajót, amennyire lehet, és az atmoszféra stabilizáló hatásával megtámogatva már-már úgy tűnt, végül megcsinálja a lehetetlent. De nem így történt. 644 km/órával csapódott a Földbe, ezt megelőzően a főernyő nem nyílt ki, a tartalék pedig rácsavarodott az űrhajóra, amelyet így Komarovnak esélye sem volt elhagyni. A szerkezet több mint 60 km-rel messzebb ért Földet, mint tervezték, és becsapódáskor azonnal felrobbant. A közelben lévő parasztok homokot tudtak csak szórni az égő roncsra, ahonnan nem sokkal később előkerültek Komarov földi maradványai. Az erről készült fotó körbejárta a világot: az összeégett test körül szovjet tisztek állnak lesújtva.

Az amerikaiak hallották a 40 éves Komarov utolsó szavait is, aki azt kiabálta, hogy egyre nagyobb a hő a kabinban, és a mérnököket szidta sírva, amiért betették az összetákolt űrhajóba. A felvételen azt mondja: „gyilkosság”. 

Ő volt az első ember, aki meghalt egy űrutazás során. A szovjetek leállították egy időre a Szojuz kísérleteket. A tragédiát Szergej Koroljov mérnök - Gagarin Vosztok űrhajója, és egyben a Szojuz tervezője - már nem érhette meg, egy évvel azelőtt ugyanis meghalt egy műtét közben. Ő maga a Gulagot is megjárta Sztálin idején, és szervezete nem bírta a további terhelést. Nem sokkal később a szovjetek elvesztették vezető szerepüket az USA-val folytatott űrversenyben.

Gagarin sosem heverte ki a történteket: néhány héttel később nyilatkozott a Pravda-nak, amelyben a tisztségviselőket okolta, amiért a halálba hajszolták Komarovot. Meglátogatta Ruszajevet is otthonában, de nem akart ott maradni, mert tartott a lehallgatástól. A liftben sem tudtak beszélni, ezért összevissza kerengtek a lépcsőházban. Gagarin teljesen megváltozott: nyoma sem volt annak a fiatal, életvidám embernek, aki korábban volt. Depresszív állapotba került amiatt, hogy nem tudta megakadályozni Komarov tragédiáját, és egyre feldúltabb lett a beszélgetés közben.

"Azt mondta, muszáj elérnie valahogy Brezsnyevet, és ha rájön, hogy tisztában volt a helyzettel, és mégis engedte megtörténni mindezt, pontosan tudni fogja, mit tegyen" - idézte Ruszajev Gagarint, akit megkért, hogy legyen óvatos, és bármit tervez, előtte beszéljenek. Nem tudni, végül mi történt, de Gagarin később többször is bírálta Bresznyevet, és él egy legenda, amely szerint egyszer ráöntött egy pohár italt is. Nincs erre bizonyíték, de az erről írók nagyon valószínűnek tartják, szemben a többi elmélettel, amely Gagarin halála körül keringett sokáig. Ruszajev végül szintén Szibériában kötött ki, mint más kollégái.

Gagarin egy év múlva, ’68-ban halt meg, repülőgép balesetben, amikor a hivatalos jelentés szerint egy manőver közben földbe csapódott MIG-15 gépével. Rengeteg összeesküvés elmélet keringett a baleset igazi okáról – az alkoholizmustól a földönkívüliekig – azonban nemrég nyilvánosságra hozták, mi történt. Egy vadászgép, amelyet éppen teszteltek, nem 10 ezer méteres magasságban repült, hanem füstölve, 4-500 méteren, és túl közel került a Gagarin vezette géphez, amely így az ütközést elkerülendő kezdett el manőverezni. 50 másodperccel később lezuhantak társával. Évtizedekig hallgattak erről, mert kellemetlen volt a szovjet vezetésnek, hogy ilyen körülmények között vesztette el nemzeti hősét, bár sokan még mindig nem tudják eldönteni, hogy baleset volt, vagy Brezsnyev döntése. Akiről egyébként azt gondolják, hogy nem ismerhette Gagarin jelentését, legalábbis nem Komarov küldetése előtt.

1969. július 21-én, amikor Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin kiszálltak az űrhajóból, hogy rálépjenek a Hold felszínére, többek közt egy medált is vittek magukkal, Jurij Gagarin és Vlagyimir Komarov tiszteletére.

A történetet részletesen Alan Shepard és Deke Slayton "Moonshot" című könyve írja le.

 

Képek és forrás: http://www.npr.org/blogs/krulwich/2011/05/02/134597833/cosmonaut-crashed-into-earth-crying-in-rage, http://mult-kor.hu/20110325_az_amerikaiak_is_hallottak_komarov_utolso_szavait, http://moonshot.blog.hu/2013/12/09/komarov_halala, http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20110410-jurij-gagarin-50-eve-indult-az-elso-ember-a.html , http://mult-kor.hu/cikk.php?id=13237http://index.hu/tudomany/2013/06/16/kiderult_mi_okozta_gagarin_halalat/ 

Az agykutatás 10 igazán meglepő eredménye

Az agykutatás 10 igazán meglepő eredménye

Az agykutatás 10 igazán meglepő eredménye

telegraph.jpgHogy tanulhatunk meg fél év alatt kínaiul? Fedezünk-e fel még ma is alapvető agyi funkciót? Hány éves korunkig fejlődik e szervünk? Létezik-e a bal/jobb agyfélteke dominancia? Neumann az emberi agy mintájára tervezte meg a számítógépet? Az agyunk még mindig számtalan titkot rejteget, a most következő tízből van olyan, amelyet talán még nem ismersz. 

1. Nincs olyan, hogy bal-jobb agyfélteke megosztottság vagy dominancia.

Évek óta sokan gondolják, hogy valaki vagy bal agyféltekés – vagyis elemző és logikus, vagy jobb agyféltekés – azaz intuitív és kreatív. Egész iparág épült erre, ezért sokaknak úgy tűnhet, hogy ez egy természeti törvény. De nem az. Stephen M. Kosslyn kognitív neurológus több mint 30 évig volt a Harvard pszichológia professzora, és úgy látja, nincs olyan, hogy domináns agyfélteke, vagy, hogy a két agyfélteke külön dolgozik. Bizonyos funkciókat valamennyire eltérő módon látnak el, azonban ez a különbség sokkal finomabb, mint ahogy az a köztudatba bekerült. Például, ha nézünk valamit, a bal agyfélteke a részletek megfigyeléséért felel, míg a jobb az egész alakjának az érzékeléséért. A két agyfélteke mindig együtt dolgozik, egy rendszerként. A fejünk nem aréna, ahol folyamatos a verseny a két agyfélteke között, és hol az egyik győz, hol a másik, ezért nincs is olyan, hogy csak az egyiket használnánk valamire.

Ennek gyökerei egyébként a ’60-as évekre nyúlnak vissza, ahol kísérleteket kezdtek olyan epilepsziás betegekkel, akiknél szenvedéseiket enyhítve, műtét során átvágták a corpus callosumot, a fő idegköteget, amely mindkét agyféltekéhez csatlakozik.  Néhányan beleegyeztek, hogy a kaliforniai egyetemen Robert Sperry vizsgálja őket. A doktor figyelmeztette az érdeklődő sajtót, hogy félrecsúszhat az értelmezés a vizsgálatról, de nem figyeltek rá. 1973-ban a The New York Times Magazine „Bal vagy jobb agyféltekések vagyunk” címmel cikket közölt, amely így kezdődött: „Két különböző személyiség lakik a fejünkben. Az egyik verbális, logikus, domináns, a másik művészi.” Két év múlva ezt átvette a TIME, a Harvard Business Review és a Psychology Today is. Sperry hiába mondta, hogy a kísérletben megfigyelt polaritás általában véve csak egy ötlet, mely nagyon könnyen mitizálható, de senki nem hallgatott rá, és a bal-jobb agyfélteke dominancia világszerte elterjedt.

2. Bizonyították, hogy lehet egyszerre szeretni és utálni valakit.

Egy kutatásban vizsgálták a jelenséget, és tapasztalták, hogy az utált személyekre gondolva a kísérleti alany agyában négy terület aktiválódik. Ami a meglepetés: MRI vizsgálatok kimutatták, hogy amikor valaki a szerelmére gondol, a ugyanebből a négy területből kettő szintén aktiválódik.

3. Az otthoni erőszak ugyanolyan hatással van a gyerekek agyára, mint a katonákéra a háború.

Mindkét esetben az agy veszélyt érzékelő területei aktiválódnak, gyerekek esetében az otthoni erőszak pedig kimutathatóan szorongáshoz vagy depresszióhoz vezethet. Egy kísérletben agressziót mutató férfi vagy nő arcáról készült fotókat mutattak átlagosan 12 éves gyerekeknek. Amelyik gyerek nem tapasztalt otthoni agressziót, annak agya semmilyen változást nem mutatott, aki viszont igen, annál kimutatható volt a veszélyérzet fokozódása. A veterán katonák reakciója szintén ez volt.

4. Nem bizonyított, hogy csak agyunk 10 %-át használjuk.

Az agyunk nagy részét igenis használjuk, csak nem egyszerre minden részét. Erre abból is következtetnek, hogy a teljes oxigén és glükóz szükségletünk 20 %-át használja fel az agy, illetve komoly fejsérülések következtében kicsi a túlélés esélye, vagy maradandó károsodás valószínű (ugyanakkor sok elvesztett képességet újra megtanulhat valaki agysérülés után). Azaz nem jellemző, hogy az agynak 90%-a olyan funkció nélküli terület lenne, melynek sérülése nem jár következményekkel. Az agy minden egyes ismert részének feladata van, PET és fMRI vizsgálatok még álmunkban is az agy különböző területein megjelenő, folyamatos tevékenységet mutatnak valamilyen szinten.

A mítosz eredete nem ismert: mondhatta Einstein, aki úgy értette, hogy az emberek lehetőségeikhez képest használnak csak 10 %-ot, de ugyanerről írt egy pszichológus, William James még 1908-ban, csak arány nélkül, ezt ferdíthette el Dale Carnegie egyik sikerkönyvének előszavában annak írója, saját maga téve hozzá a 10 %-ot.

5. A fogyókúra miatti koplalás arra kényszerítheti az agyat, hogy „megegye” magát.

Az agy 60 %-ban zsírból áll. Tudósok szerint, ahogy más testrésznél is előfordulhat, ebben az esetben is az agysejtek saját magukat emésztik, azaz lebontják. Mindezt a tápanyag hiánya miatt, utolsó energiaforrásként, ahogy az éhségérzet erősödik. Azonban annyiban bonyolultabb a helyzet, hogy inkább a sejtlebomlás és -megújulás helyes egyensúlyának felborulásáról van szó, ezért fontos figyelni a megfelelő étkezésre és testmozgásra. Normál esetben az ún. autofágia folyamata éppen a helyes sejtmegújulást szolgálja. 

6. Agyunk a késő negyvenes éveinkig fejlődik.

Korábban azt gondolták, hogy már kora gyermekkorban megáll az agy fizikai fejlődése, de agyi képalkotó vizsgálatok kimutatták, hogy jócskán változik még ezt követően. A homlok mögötti prefrontális kéreg még a harmincas-negyvenes éveinkben is alakul, márpedig ez a kulcsa annak, hogy mi tesz minket emberré: a döntéshozást, tervezést, szociális interakciókat és sok személyiségjegyet is ez határoz meg.

A tanulás megváltoztatja az agyat. Neuroplaszticitásnak vagy agyi plaszticitásnak hívjuk a folyamatot, amely során az élet egész területére vonatkozó változásokat képes produkálni agyunk. Ez három okból történhet:

I. Kisgyermekkorban, amikor az éretlen agy szerveződik.

II. Agysérülés esetén: ilyen például a szélütés, amely után a felnőttek sok esetben újratanulnak beszélni, járni, sportolni és más tevékenységeket végezni. Ez azért lehetséges, mert a stroke által elpusztított agyterületek helyett új területekre szervezi az agy ezeket a képességeket.

III. Tanulás útján: ha szakértők vagyunk valamiben, az adott képességgel összefüggő agyi területek növekedni fognak. Jó példa az a vizsgálat, amely londoni buszvezetőket és taxisokat hasonlított össze. Úgy találták, hogy a taxisok hippocacampusa - amely a bonyolult térbeli eligazodáshoz szükséges információk használatához szükséges - nagyobb, mert a taxisok számtalan útvonalon keresztül tudnak és kell is közlekedniük, míg a buszvezetők útvonalai kötöttek, és így csak azokra kell koncentrálniuk.

Ugyanilyen agyi különbségek vannak a kétnyelvűek-egynyelvűek, valamiben profik és amatőrök vagy felkészült és felkészületlen egyetemi hallgatók között. Akik pedig jók a kapcsolatépítésben, azoknak az amigdalája, az agy mandula alakú, érzelmek feldolgozásáért felelős központja nagyobb.

7. Az agy akkor fejlődik legjobban, ha lelkesedéssel, motivációval használjuk.

Ez gyerekekre és felnőttekre egyaránt igaz. Dr. Gerald Hüther professzor, a téma kutatója szerint, ha elég izgalmas a tananyag, aktiválódik a középső agy érzelmi központja, amely elindítja a hatékony tanulás folyamatát. Ez akkor is igaz, ha kedvelünk egy jó tanárt, vagy akár szerelmesek vagyunk: például egy 85 éves német is megtanulhat kínaiul akár fél év alatt, ha beleszeret egy mondjuk 65 éves kínai nőbe. Ha ez nem sikerül, sokkal inkább a motiváció hiányának tudható be, mint a képesség hiányának.

Ugyanakkor, egy iskolai tananyagot meg lehet tanulni a jutalom reményében (jó jegyek, dicséret) vagy a büntetés elkerülése érdekében (bukás megelőzése) is, de itt lelkesedésről már szó nincs, ezért nagy az oktatás felelőssége, hogy fenntartsa a lelkesedést, és ne túlélni tanítson meg elviselhetetlen környezetben. A félelem egyébként is nagyon rosszul hat az agyra általában, nemhogy a kreativitásra és tanulásra: félelem esetén olyan agyi területek aktiválódnak, amelyeknek fő funkciója a túlélés biztosítása. Ebben a helyzetben egy szorongó, félő gyerek már végképp nem fog jól teljesíteni, de ez igaz a felnőttek munkahelyi környezetére is.

A professzor szerint az agy kitűnő anatómiai – szerkezeti példa: anélkül tud folyamatosan növekedni, hogy abszurd módon akár felrobbanna. A mennyiségi tanulás helyett a minőségi tanulás a kulcs fejlődéséhez, a jövő kihívása pedig annak megértése, hogy nem a versengés, hanem az egymással együttműködő kapcsolatok építése a legfontosabb.

8. Magyar kutatók február végén fedezték fel az idegpályát, amely eddig nem ismert módon köti össze a mozgásért, a figyelemért és az öntudatért felelős agyközpontokat.

A mozgás és a tudat szabályozásában alapvető fontosságú idegpályát írtak le az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetében, amely olyan agyi központba vetül, melynek sérülése esetén nem vagyunk képesek önálló cselekvésre, és öntudatunkat is elveszíthetjük. Az idegpálya ezt az agyi központot képes befolyásolni, például gátolja a mozgásokat és az agyat nyugalmi állapotba helyezi: egy kísérleti egérrel igazolták, hogy a rohanó állat rögtön megállt ennek stimulálására, majd annak megszűntével újra futni kezdett. Embereknél és állatoknál nagyon hasonlóak ennek szerkezeti tulajdonságai. Egyrészt tehát egy alapvető, ősi funkcióról van szó, másrészt ez jelzi, hogy az agy még mindig rengeteg titkot rejt – mondja Acsády László kutatásvezető.

9. Egy szuperszámítógép segítségével sikerült modellezni az emberi agy egy másodperces tevékenységét.

Japánban, Okinawában használták ehhez a világ negyedik legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépét, amelynek negyven percig tartott a szimuláció megvalósítása még úgy is, hogy 705 024 processzormaggal és 1,4 millió gigabájt memóriával rendelkezik. További cél volt a szimulációs technológia és a K számítógépnek nevezett eszköz határainak feszegetése is: ezzel 1,73 milliárd idegsejtet és 10,4 billiárd szinapszist sikerült szimulálni (az emberi agyban kb. 100 milliárd agysejt van). Úgy tervezik, hogy a következő évtizedre sikerülhet a teljes agyi tevékenységet szimulálni.

Raymond Kurzweil, az optikai karakterfelismerő programok és beszédszintetizátorok úttörője (amellyel a látássérültek használni tudják a számítógépet), író, jövőkutató szerint 2023-ra már ezer dollárért kapható lesz olyan számítógép, amely az emberi agy gyorsaságával képes számolni. Ennél kicsit óvatosabb a fenti becslés.

10. Neumann János utolsó könyve a „A számológép és az agy” címmel jelent meg, már halála után.

Neumann a modern számítógép tervezésénél tanulmányozta az emberi agyat és annak mintájára alkotta meg gépét, de a különbségeket is hangsúlyozta. Korábban már Turing is gondolt erre a számítógépek első matematikai modellje, a Turing-gép alkotásakor, megelőzve a számítógépet. 1943-ban McCulloch és Pitts megalkotta az idegrendszer első matematikai modelljét, amellyel az idegrendszer logikai szerkezetét jellemezték. A modern számítógépek elkészítésekor két szinten is hasonlóságot feltételeztek a számítógépek és az idegrendszer között: az elemi hardver és a matematikai modellek szintjén. '56-ban Kleene bizonyította, hogy a Turing-gépek és az ún. McCulloch–Pitts-neuronok ekvivalensek. Az organizációs elvek azonban különböznek: Neumannt néha azzal vádolták, hogy miatta tekintünk antropomorfként a számítógépekre, de ez nem helytálló, mert Neumann könyvében a különbségeket is hangsúlyozza. Ő a kibernetikusok hatására próbált az önszerveződés és visszacsatolás terén hasonlóságokat találni.

Az biztos, hogy a túlzott hasonlítás nem helyes: a számítógép olyan örök életű rendszer, amelyet a meghalás fenyeget. Ez akkor következhet be, ha bármelyik komponense kiesik a rendszerből. Az agyunk ugyanakkor véges életű rendszer, amely képes akár egyes részeinek kiesésével is megküzdeni.

 

Képek és forrás: 

http://www.iflscience.com/health-and-medicine/common-science-myths-most-people-believe, http://www.telegraph.co.uk/news/science/science-news/8677200/Dieting-forces-brain-to-eat-itself-scientists-claim.html , http://index.hu/tudomany/2013/10/05/autofagia_vagy_rakgen_kap_nobel-dijat/, http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-2070226/Violent-homes-effect-brains-children-combat-does-soldiers.htmlhttp://ideas.time.com/2013/11/29/there-is-no-left-brainright-brain-divide/, http://www.telegraph.co.uk/news/health/news/8204782/Brain-only-fully-matures-in-middle-age-claims-neuroscientist.html , http://sharpbrains.com/blog/2008/02/26/brain-plasticity-how-learning-changes-your-brain/, http://www.telegraph.co.uk/technology/10567942/Supercomputer-models-one-second-of-human-brain-activity.html, http://en.wikipedia.org/wiki/Predictions_made_by_Ray_Kurzweil#2023 http://www.telegraph.co.uk/news/health/10970652/Meet-the-man-who-can-help-your-brain-live-longer.html    http://www.hrportal.hu/hr/aki-fel-az-nem-kreativ-es-nem-tanul-igy-latja-az-agykutato-20150325.html http://www.webbeteg.hu/cikkek/neurologia/17364/magyar-agykutatok-felfedezese, http://hvg.hu/tudomany/20101227_kozossegi_viselkedes, http://hvg.hu/instant_tudomany/20150108_Kimutattak_ezert_szeretjuk_es_utaljuk_egy, http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/interju/neuro.html, http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_agykapacit%C3%A1s_10_sz%C3%A1zal%C3%A9k%C3%A1nak_m%C3%ADtosza, http://en.wikipedia.org/wiki/Predictions_made_by_Ray_Kurzweil#2023.    

Ágyúhoz kötözték 1849-ben a reformkor csillagászát

Ágyúhoz kötözték 1849-ben a reformkor csillagászát

Ágyúhoz kötözték 1849-ben a reformkor csillagászát

bicskei_udvozlettelmod.jpgKora legnagyobb obszervatóriumát hozta létre itthon Nagy Károly, a 19. századi polihisztor, akit még az USA hetedik elnöke is fogadott. Charles Babbage matematikus miatta lett az akkori MTA tagja. Számtalan tudományágban tevékenykedett, matekkönyvet írt, először készített magyar feliratú föld- és égtekét, melyek nagy részét Battyhány Kázmér támogatásával iskoláknak adományozta, de még Kossuth mellett is dolgozott a Pesti Hírlapnál. 1849-ben mindent hátra kellett hagynia, amikor meghurcolták. Ezután csak francia és német nyelven jelentek meg természettudományos könyvei, és Párizsban halt meg Bicske helyett, ahol élete főműve már ekkor pusztulni kezdett.

Apja gyógyszerész volt, ennek hatására Bécsben kémiából doktori fokozatot ért el, mellette matematikát, természettant tanult és gyakornokoskodott a bécsi csillagvizsgálóban is: az igazgatóval, Joseph Littrow-val egész életében barátok maradtak. Öt nyelven beszélt, és tanult közgazdaságtant is, végül ez hozta meg számára a karrier lehetőségét: az ott élő Károlyi Lajos grófnak pénzügyi gondjai támadtak, miután túlzásba vitte a hedonista életmódot. A sok mulatás és kártyázás miatt kialakult zavaros pénzügyeit Nagy tette rendbe. Olyan jó munkát végzett, hogy Károlyi beajánlotta először apósához, Kaunitz herceghez, majd Batthány Kázmér grófhoz. Az ő nagybirtokának pénzügyeit ettől fogva szintén Nagy Károly kezelte. Nem sokkal később pedig elkezdődött közös munkájuk az oktatás terén is.

Közben a Magyar Tudós Társaság levelező, majd rendes tagja lett, és Kaunitz segítségével beutazta Franciaországot, Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat is. Minden útján megismerkedett valakivel, aki hatással volt munkájára: Franciaországban Francois Aragóval, a párizsi obszervatórium igazgatójával - itt döntötte el, hogy önálló tudományos intézetet szeretne Magyarországon alapítani. A brit Charles Babbage matematikus korai, mechanikus számológépen dolgozott, ennek elvét vele is megismertette. (Végül számológépéhez a világ első programját Ada Lovelace, a költő George Byron lánya írta meg. A gép életükben nem készült el, későbbi kutatások igazolták munkájuk helyességét.) A Babbage-féle hétjegyű logaritmustáblát Nagy Károly fordította le magyarra, és még Londonban kiadta 1834-ben, és nemrég előkerült hagyatékából egy kép Babbage részlegesen elkészült differenciális számolóműjéről, amelyből arra következtetnek, hogy ő is meg akarta építeni. Sőt, a rajz korábbi minden eddig ismertnél.

Az USA-ban pedig a polgári demokráciát, az oktatást és a népművelés akkor legmodernebb módszereit tanulmányozta. Washingtonban fogadta még az USA akkori, 7. elnöke, Andrew Jackson is, miután a francia miniszterelnök, Jaques Laffitte beajánlotta hozzá, mint figyelemreméltó csillagászt, majd az American Philosophical Society (APS), az amerikai filozófiai társaság levelező tagja lett. Nagyban hozzájárult az APS és az akkori MTA közötti szakmai kapcsolathoz: az APS elnöke, Peter Dupanceu, és maga Babbage is a Magyar Tudós Társaság külső tagjai lettek. Amikor nem utazott, Bécsben lakott, 1831-ben, a lengyel forradalom leverése után lengyel nemeseket támogatott anyagilag, és segített nekik Párizsba szökni. Ekkor már minden készen állt, hogy Nagy Károly hazatérve kamatoztassa tudását.

de1b2.jpg

Rajz a hagyatékból Babbage gépéről

1837-ben Bécsben alakult egy társaság, amely a magyar népművelést tűzte ki célul. A tagok között ott voltak Nagy támogatói: Battyhány Kázmér, Klauzál Imre és még Károlyi Lajos is. Ők fizették két könyve kiadását: az 1500 példányban megjelenő „Kis számító” és folytatása, a „Kis geometria” az első modern matematika tankönyvnek számítottak, amelyeket szegény gyerekeknek szántak.

Néhány év múlva pedig nem mással, mint Vörösmarty Mihállyal látott hozzá az első magyar nyelvű föld- és égteke (azaz földgömb és éggömb) elkészítéséhez, jórészt Batthyány Kázmér költségén. Nem tudni, pontosan mennyi készült el, a köszönőlevelek alapján 200 darabra becsülik: szintén adományvolt iskoláknak, több mint tízezer ezüst forint értékben.

Nem sokkal később a társaság tagjai Pestre költöztek, hogy hatékonyabban valósíthassák meg a népművelést. Nagy Károly ezt követően került Bicskére, ahol Batthyány uradalmi igazgatójaként tevékenykedett. Célja volt, hogy új, bicskei birtokán csillagászati megfigyeléseket végezhessenek, így hozzálátott az akkori világ talán legmodernebb obszervatóriumának megépítéséhez.

Oktatási és tudományos központként akarta működtetni, ahol matematikusokat, természettudósokat képzett volna tovább, könyvtárát - egyes források alapján – mintegy tízezer könyvre duzzasztotta. Az épületek nagy része el is készült, és beszerezte a csillagászati műszerek többségét. A kor legmodernebb csillagvizsgálója épült fel 1849-re, amely korszerűbb volt szinte a világ összes akkori csillagvizsgálójánál. Kevés emlék maradt fenn arról, milyen volt, amikor üzemelt, csak Nagy egyik munkatársának leveleiből lehet tudni, hogy még a göttingeni csillagvizsgálóból is érkezett egy ott vendégeskedő bostoni csillagász, Benjamin Gould, akit lenyűgözött az intézet, és később az Astronomical Journalban is írt róla. Nagy Károly egy mauzóleumot is építtetett halott öccsének, Mihálynak. Vörösmartynak is akart adni a földjéből, végül évjáradék lett belőle, ezután a költő évente meglátogatta.

foldgomb-1840_2_1.jpg

Az első magyar iskolai földgömb

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc azonban közbeszólt: ő egyetértett a szabadság eszméjével, és folyamatosan követte az eseményeket, például 1842-ben még Kossuth mellett is dolgozott a Pesti Hírlapnál. Az 1848. március 15-i események tehát nem érték váratlanul, de mivel sem Széchenyi lassabb, sem Kossuth gyorsabb reformtörekvéseivel nem értett egyet, inkább meghúzódott Bicskén. 1849-ben, már a megtorlás idején, egy rosszakarója feljelentette, és házkutatást tartottak nála az osztrákok. Találtak egy kék alapon fehér csillagos zászlót, és mivel szerintük bőven elég volt a hasonlóság ahhoz, hogy amerikai zászlónak tekintsék, elhurcolták Bicskéről.

Mielőtt Pestre indultak, egy éjszakára ágyúkerékhez kötözték (a források ellentmondanak egymásnak, van, aki szerint már a börtönben tették ezt vele, de Horvai Ferenc csillagász - a Magyar Űrkutatási Iroda munkatársa, aki tíz éve kutatja a témát -, azt gondolja, hogy nem a börtönben, hanem még Bicskén őrizték így, Pestre indulás előtt). Ez nem járt fizikai fájdalommal, de nagyon megalázó volt az akkor 52 éves csillagásznak. Ezután a magyar Bastille-nak nevezett Neugebaude-ba („Újépület”) vitték, amely a mai budapesti Szabadság tér helyén állt, eredetileg katonai erőd volt, ide szállították a foglyokat a szabadságharc bukása után. Itt végezték ki Battyhány Lajost és Perényi Zsigmondot is. Nem sokáig tartották bent, de amikor kiszabadult, eldöntötte: nem marad tovább az országban. A legenda szerint szabadulásáért cserébe ő maga ajánlotta fel a császárnak (vagyis az államnak) a csillagvizsgálót, cserébe viszont pénzt is kapott érte, így tudott aztán előbb Bécsbe, majd Párizsba menni. Ebben közrejátszott az is, hogy a történtekbe belebetegedett, az osztrák hatóságok elől menekülő Vörösmarty ezt írta neki: 

„Sötét eszmék borítják eszemet 
Szívemben istenkáromlás lakik 
Kívánságom: vesszen ki a világ 
S e földi nép a legvégső fokig”

Úgy érezhette, képtelen tovább itt maradni. Támogatója, Batthyány Kázmér szintén menekülni kényszerült, hiszen a harcokban is részt vett, majd az 1849-es Szemere-kormány  tagjaként ő volt Magyarország első külügyminisztere, sőt, egy ideig még a távollévő hadügyminiszter (Görgey Artúr, majd Aulich Lajos) helyett is ő írt alá a bukásig.

Nagy Károly politikai közírói munkásságára is érdemes kitérni, jellemzően ironikus és nagyon szókimondó volt, egyik bírálója szerint: „egyetlen humorista politikai írója Magyarországnak”. Széchenyi például ezt írta naplójába 1841-ben: „Waldstein utján elküldtem a Főhercegnek Nagy Károly Marat-ját.”

Azaz a Daguerreotyp című könyvét, amelyet saját pénzén Pozsonyban adatott ki. Név nélkül, ennek ellenére elkapkodták. Könyvét csak azoknak ajánlotta olvasásra, „kiknek szemeiket sem hártya nem borítja, sem valamely idegjáték lesütésre indítja”, illetve „Azoknak, kiknek szívök elég lágy a benyomások felvételére... azoknak, kiknek testök egyenes vonalban nyúlik.” Ajánlója nem meglepő, a könyvében közgazdászként elemzi az ország akkori gazdasági helyzetét, így a mezőgazdaság túlsúlyát, a védővámokat és az ősiséget visszahúzó erőknek nevezi, javasolja a közteherviselést, és a polgárosodást. A magyar parasztot „fehér rabszolgának” nevezte, okkal, utalva körülményeikre és arra, hogy mindenkinek egyenlő jogokkal kell rendelkeznie. Mindebből látható, mennyire egyetértett az 1848-as eszmékkel.

De minden törekvése közül az oktatás fejlesztése, a szemléletformálás volt a legnagyobb szívügye. „Számos magyart tudok, kinek asztala hajlik a válogatott étkekkel telt tálok alatt, de kinek bútorait egy könyv sem terheli.” – írta. Az oktatás teljes rendszerét tanulmányozta, és a gyakorlatias képzésre, sőt, már az akkori tudományok gyors változására, az ehhez való alkalmazkodásra figyelmeztetett. Javasolta, hogy megyénként küldjenek külföldre tanulni fiatalokat, például Franciaországba matematikát és fizikát.

Miközben megvetette az atillában nemzetieskedőket, kifejtette: „A nemzetek, ha erkölcseikben és intézményeikben a nemzeti érzelem nem tudott meggyökerezni, a külső formákhoz ragaszkodnak és szokásaikhoz, ezek legyenek hű képviselői valamely fogalomnak, mely valósulni nem tud.” Szerinte az ilyen nemzetek megvetik a kozmopolitákat, ő viszont nagyon is az volt, ezért ő ebben hitt: „családomat önöm elébe helyezem, hazámat családomon felül, hazámon felül pedig az emberi nemzetet”, és: „Nemzetiség! Sublim fogalom, hevítő érzelem, közszeretet, közjogok, azaz egyenlőség, de főleg szabadság nélkül, üres hang és tökéletesen semmi. Ha a semminél valami semmibbet tudnék, azt tenném ide.”

1951_1.jpg

A csillagvizsgáló főműszere az Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban (fotó: Csillagászati évkönyv, 1951., Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány/Facebook)

A csillagvizsgáló műszerekre a bécsi udvar is szemet vetett, de a magyar udvari kancelláriának sikerült megakadályozni, hogy hozzájussanak. A felszereltség nagyságának érzékeltetésére néhány adat: 46 műszert kapott az Országos csillagvizsgáló, 21-et a Pesti Egyetem, a Műegyetem 33-at, az MTA 31-et, közöttük a Nagy Károly-féle első magyar ég- és földgömböket. A Magyar Nemzeti Múzeum pedig megkapta a ritka ásványtárát. A csillagvizsgálóban volt a Daguerre-féle berendezés, azaz az első magyarországi fényképezőgép és az első hazai etalonok, amelyeket még Párizsban vett: Arago rendelése volt, de nem tudta kifizetni. Nagy Károly szorgalmazta, hogy legyen egységes mértékrendszer nálunk is.  

Az osztrák elnyomó politikát elutasította, de Bécset szerette: Párizzsal együtt ezek a városok, mint másoknak, számára is a tudomány fellegvárát jelentették. Ezt követően költözött végleg Párizsba, ahol újra találkozott Batthyány Kázmérral. 1856-tól felajánlotta az MTA-tól kapott tiszteletdíját egy természettudományos pályázat kiírására, ahol bármilyen, a tárgykörhöz tartozó munkával lehetett pályázni. 1868. március 2-án halt meg Párizsban. Még itt sem nyugodhatott sokáig: két évvel később Bismarck ostrom alá vette a várost. Lövészárkokat ástak még a temetőkben is, és a dinamittal töltött gránátok miatt a temetővel együtt Nagy Károly sírja is megsemmisült.

hegyikastely_1.jpg

torony_1.jpg

A jelenlegi állapot. Fotók: NKCSKA

A birtok Bicske és Mány között található: az ún. „Hegyikastély”, a csillagvizsgáló tornya és egy Pollack Mihály által a tudós öccsének tervezett mauzóleum ma már romokban hevernek, a csillagvizsgáló összeomlásához egy ágyúlövés vezethetett, amely elég mély lyukat ütött a falba ahhoz, hogy már ne tudják helyreállítani. Az egykori csillagász életét és munkásságát, birtokának történetét és építészetét, a helyreállítás és megóvás lehetőségeinek feltárását a Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány végzi.

Az első képen a csillagvizsgáló épülete látható egy korábbi képeslapról, a fotót Horvai Ferencnek köszönöm (a képen nem Nagy Károly látható).

Itt az első programozóról, Ada Lovelace-ról és Charles Babbage-ról olvashatsz.

 

Képek és forrás: Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány: https://www.facebook.com/NagyKarolyCsillagaszatiKozhasznuAlapitvany?pnref=storyhttp://feol.hu/hetvege/a-kalandos-eletu-tudos-titkai-1609818http://mek.oszk.hu/03200/03286/html/tudos1/babbage/babbage.html   Vargha Domokosné: Egy reformkori polihisztor: http://www.matud.iif.hu/99jul/martonj.htmlhttp://tudtor.kfki.hu//tudos1/babbage/vargha.htmlhttp://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Bicske/pages/nagy_karoly/017_visszavonulas.htmhttp://www.oszk.hu/terkepgaleria

16 hihetetlen tény, amit tudnod kell Albert Einsteinről

16 hihetetlen tény, amit tudnod kell Albert Einsteinről

16 hihetetlen tény, amit tudnod kell Albert Einsteinről

einstein.jpgKi volt az a magyar, aki segítséget adott neki a relativitáselmélethez? Mekkora része van sikerében első feleségének? Mi köze Yodához? Gondolkodott-e, hogy anyát vagy lányát vegye feleségül? Hogy szólt bele a politika a Nobel-díjába? Melyik szerve járta be befőttesüvegben Amerikát egy Buick csomagtartójában? 136 éve született Albert Einstein, minden idők (talán) leghíresebb tudósa. Kérdések vele kapcsolatban, amelyekre nem biztos, hogy tudod a választ. 

1. Einsteinnek tanulási nehézségei voltak?

Inkább beszélni tanult meg lassan, annyira, hogy szülei már orvost is felkerestek emiatt. Ez egyben segítette, hogy lassabban szemléljen olyan, mások számára hétköznapi dolgokat, mint a tér és az idő. Ötévesen apjától egy iránytűt kapott, ez keltette fel érdeklődését a mágneses mező természete iránt. És még egy dologban fejlődött másképp: képekben kezdett gondolkodni szavak helyett. Lázadt a tekintély ellen is, egy iskolaigazgató kiutasította, egy másik azt mondta neki, hogy nem fogja sokra vinni. De ez a tulajdonsága segítette később zsenivé válását: az akkor elfogadott tudományos álláspont megkérdőjelezéséhez szükség volt rá, hogy szembe merjen menni a tekintélyelvűséggel. (Később ugyanígy küzdött az USA-ban a mccarthyzmus túlkapásai ellen.)

Egyes kutatók szerint gyerekkorában az autizmus vagy Asperger-szindróma enyhe tüneteit mutatta: a nagyon erős rendszerezési igényt és alacsony motivációt az empátiára. A betegek különleges tehetsége a rajzban, matematikában vagy zenében épp a rendszerezésre való erős igényüknek köszönhető, és így lehetett Einsteinnél is, Simon Baron Cohen, a cambridge-i egyetem professzora szerint. Azonban elismeri: nincs rá bizonyíték, hogy Einsteinnél ezek a tünetek hosszú távon fennálltak volna, hiszen már tinédzserkorában fontosak voltak számára a barátok, a kommunikáció és a társasági élet.

einst_maja.jpg

Testvérével, Majával

2. Tényleg megbukott matekból?

Egy széles körben elterjedt nézet szerint megbukott matematikából, amelyet „ahogy mindenki tudja” fordulattal könyvek százai és a Google keresése alapján 500 ezer weboldal közöl, sok alulteljesítő diák megnyugtatására. Állításként még a korabeli, híres „Ripley Hiszed vagy nem!” című újság hasábjain is megjelent.  Ezt mutatta meg egy rabbi Einsteinnek a Princetonon, aki jót nevetett: már 15 éves kora előtt értette a differenciál- és integrálszámítást. Általános iskolásként messze a legjobb volt matekból, bőven meghaladva az iskolai követelményeket. Ez saját magának kitűzött cél is volt: szülei megvették a haladó matematikakönyveket, és a nyári szünetet is azokkal töltötte, aritmetika, geometria és algebra voltak a kedvencei, külön próbált saját bizonyítási módokat találni, például a mindannyiunk kedvence Pitagorasz-tételhez.

Megbukott viszont a zürichi főiskola felvételijén, de akkor sem matekból vagy fizikából, hanem a többi tárgyból. Egy évvel később újra megpróbálta, ekkor felvették.

3. Einstein képekben gondolkodott szavak helyett?

Igen. Nagy áttörései sokkal inkább vizuális elképzeléseiből jöttek, mintsem laboratóriumi kísérletezésből. 16 éves volt, amikor elképzelte, hogy milyen lenne egy fénysugár mellett lovagolni. Ha így elérnénk a fény sebességét, akkor mellettünk a fényhullámok állónak tűnnének. Tudta ugyan, hogy Maxwell elektromágneses hullámokat leíró egyenletei ezt nem teszik lehetővé, de mivel úgy gondolta, hogy a természet csodáit a matematika nyelvén lehet leírni, ezért elképzelte, hogy az egyenletek hogyan reflektálnak a valóságra. Tíz évét töltötte el a képzeletét használva, amíg elő nem állt a speciális relativitás elméletével.

Elképzelt egy száguldó vonatot, amelynek mozgás közben két végén ugyanakkor csap le egy-egy villám. Egy ember a töltésről ezt egyidejűnek érzékelné, a vonaton utazó viszont nem.  Éppen azért, mert a vonat sebesen halad előre, utóbbi a vonat elején becsapó villámot egy másodperccel hamarabb venné észre, mint a vonat végénél a másikat. Ebből jött rá, hogy az egyidejűség függ a mozgásunk állapotától, és ezért nincs olyan, hogy abszolút idő. Az idő relatív. Ez a speciális relativitáselmélet.

relativitas_kezirasa.jpg4. Hogy született az általános relativitáselmélet?

Elképzelt egy személyt, ahogy szabadesésben zuhan. Ennek árnyalására gondoljunk a zuhanó liftben lévő emberekre: lebegnek a kamrában, és ha bármi kiesik a zsebükből, nem zuhan le, hanem velük együtt lebeg – pont, mint egy zárt kamrában a világűrben, ahol csökken a gravitáció. Ugyanígy képzeljünk el egy személyt, aki felfelé gyorsulva halad egy kamrában az űrbe a Földről. Ezen a ponton úgy érzi, hogy lehúzza a súlya a padlóra, ahogy visszahúzza őt a gravitáció. Ebből, a gravitáció és a gyorsulás közötti összefüggésből vezette le Einstein az általános relativitáselméletet.

Ahogy Einstein leírta, a gravitáció az idő és a tér egyfajta görbülete. Ehhez képzeljük el, hogy egy tekegolyót gurítunk egy trambulinon – a szövet úgy görbül, ahogy a golyó gördül rajta. Ezután dobjunk oda pár billiárd golyót: ezek elkezdenek a tekegolyó felé gurulni. Nem azért, mert valamilyen titokzatos hatás okozza, hanem a mód miatt, ahogy a trambulin szövete görbül. Most képzeljük el, hogy ez történik az idő és a tér négydimenziós szövetével is. Ez persze nehéz gyakorlat, de nem hiába ő volt Einstein - fogalmaz a Time. Képes volt rá, hogy előálljon egy elmélettel, amely megmutatja, mennyit számít a tér görbülete, illetve hogy befolyásolja ez a görbült tér a mozgást.

Az általános relativitás érvényes az egymáshoz képest gyorsulva mozgó elemekre is. A gravitáció nem egy erő többé (ahogy Newton gondolta), hanem a tér-idő görbületének következménye. Az általános relativitáselmélet egy geometriai elmélet, mely szerint a tömeg és az energia meggörbíti a téridőt, és ez hat a szabad részecskék mozgására, sőt még a fényére is. Az elmélet felhasználható a világegyetem fejlődésével kapcsolatos modellek felállítására, és így a kozmológia alapvető eszköze lett, hogy megérthessük a világegyetem azon tulajdonságait, amelyeket csak Einstein halála után fedeztek fel.

5. Ki volt az a magyar, aki Einsteint első munkahelyéhez segítette?

Grossmann Gyula, aki Budapesten egy gyár társtulajdonosa volt. Einstein a fiával, Marcellel együtt járt főiskolára, aki később ismert matematikus lett és dolgozott is Einsteinnel, sőt, inputot adott a relativitáselmélethez, amikor ellátta geometriai információkkal. 1905-ben, amikor még nem fogadták el Einstein doktori disszertációját, hogy akadémiai munkához juthasson, Grossmann Gyula segített neki, hogy ne maradjon munka nélkül. Így is heti 6 napot volt kénytelen robotolni szabadalom vizsgálóként a svájci szabadalmi hivatalban. Azokat a kérelmeket vizsgálta, amelyhez fizika kellett, sokszor még ki is javította a tervezési hibákat, hogy nyerjenek.

albert_einstein_1898_a_zurichi_politechnikum_utan.jpg6. Melyik volt „A csodák éve”?

1905, munkába állásának éve. A hivatali munka mellett szabadidejében írt négy tanulmányt: az első leírja a fényelektromos jelenséget. A második bizonyította az atomok és molekulák létezését, a harmadik a speciális relativitásról szólt, miszerint nincs abszolút idő, a negyedik pedig leírta az E=mc2 egyenletet, vagyis a test nyugalmi energiája (E) megegyezik a tömegének (m) és a fénysebesség (c) négyzetének szorzatával, azaz a tömeg és az energia arányosak egymással, amely máig a fizika leghíresebb egyenlete. De ma is őrzi kéznyomát a televízió, az atomenergia, a lézerek, az űrutazás, sőt a félvezetők is. 1905-öt ezért egy fizikai szaklap a "csodák évének" nevezte el.

7. Volt egy házasságon kívüli lánya?

Igen. A szerb származású Mileva Maric és Einstein a zürichi főiskolán ismerkedtek meg, ő volt az egyetlen női hallgató. Szenvedélyesen egymásba szerettek, és lett egy kislányuk, mielőtt összeházasodtak volna: Liserl Újvidéken született, ahol Mileva is, az ő szüleinél, Einstein nem volt jelen. Liserl sorsa ismeretlen: egyes dokumentumok szerint korán meghalt skarlátban, mások szerint örökbe adták. Később Einstein és Maric összeházasodtak és még két fiuk született, Hans Albert és Eduard. Utóbbi skizofréniában szenvedett.

8. Segített Einsteinnek első felesége a négy tanulmány megírásában?

A matematikai vonatkozásokat ő ellenőrizte, illetve elviselte Einsteint akkoriban. Nehéz utólag különválasztani a munkájukat, de az írásaik és Einstein későbbi nyilatkozatainak elemzése alapján a koncepció minden esetben a híres tudósé volt. A házasság tönkrement, Einstein alkut ajánlott: ha esetleg Nobel-díjat nyerne valamelyik tanulmányért, a mellé adott pénzdíjat Milevának adja, ha elválnak. Ő egy hetet gondolkodott, majd elfogadta. Férje tanulmányai viszont olyan radikálisak voltak akkoriban, hogy csak 1921-ben nyert. A válási papírokat ’19-ben írták alá, Einstein megérzését mutatja, hogy írásba adta már akkor, hogy az összeget megkapja Maric. Sokan úgy tudták, hogy lekötelezettnek érezte magát a volt feleségének, aki szintén karriert csinálhatott volna, néhány történész viszont tagadja, hogy asszisztálhatott Einsteinnek. Tény, hogy Liserl születésekor Mileva nem tudta megírni diplomamunkáját, és később sem fejezte be az egyetemet. Egy anekdota szerint, amikor Einstein első írását publikálásra adta egy tudományos lapnak, még szerepelt rajta a felesége neve társszerzőként, de később kihúzta onnan. Mikor a lapnál megkérdezték, miért tette, azt mondta: „Wir sind ein Stein.” (Egy kő vagyunk.)

ein_mha.jpg

Milevával

9. Igaz, hogy a válás után megromlott kapcsolata idősebbik fiával?

Több szempontból is, és ezt később sem tudták áthidalni. Hans az anyja elhagyásával vádolta apját. Mileva végül 1923-ra hozzájutott a Nobel-díj pénzjutalmának a kamataihoz (az összeg le volt kötve a fiúk nevére), de ez kevés volt a megélhetésükhöz. Később pedig, amikor Hans nősülni készült, apja ellenezte azt, például olyan okokból, hogy nem tartotta vonzónak a menyasszonyt. Szerinte szerencsevadász nő volt, és miután az esküvőt nem tudta megakadályozni, könyörgött fiának, hogy ne vállaljanak gyereket, mert csak nehezebb lesz a válás (érdekesség, hogy Einstein anyja utálta ennyire Milevát). Hans később a Berkeley Egyetem hidraulika professzora lett, apja kevés vagyonát végül rá hagyta.

10. A saját unokatestvérét vette feleségül a válása után?

Valószínűleg már viszonya volt Elzával, és ez is közrejátszhatott válásában. Ennél is meghökkentőbb, hogy azon gondolkodott: Elza lányát, Ilsét veszi el inkább. Ilse azonban atyai barátjának tekintette, és bár felnézett rá, jó érzéke volt ahhoz, hogy elkerülje a frigyet. Ezért a tudós Elzát vette el, és együtt maradtak Einstein élete végéig. Második felesége sok helyre elkísérte. 

1931_charlie_chaplinnel_a_city_lights_bemutatasan.jpg

Charlie Chaplinnel és Elzával

11. Miért tartott olyan sokáig, mire Einstein Nobel-díjat kapott?

1905-ös tanulmányait kezdetben érthetetlennek és nem bizonyítottnak titulálták. Először 1910-ben jelölte a díjra a kémiai Nobel-díjas Wilhelm Ostwald, aki egyébként 9 évvel korábban elutasította Einstein álláspályázatát. Ostwald idézett is a speciális relativitáselméletből, de a bizottság – tartva magát Alfred Nobel végakaratához, miszerint a díjat a legfontosabb felfedezésnek vagy találmánynak kell adni – elutasította a jelölést, mert nem érezték úgy, hogy megfelel az elmélet a végakaratnak. 1919-re fordult a kocka, amikor Einstein megelégelte a sok támadást, és mindenkit meginvitált egy kísérletre: napfogyatkozás volt, ez kellett ahhoz, hogy a gravitációs fényelhajlást bizonyítani lehessen, és először itt mérték meg tudósok, hogy a csillagfény közel kerülve a Naphoz, hogyan görbül meg annak gravitációjától. A bizonyíték megtette hatását: a New York Times hatalmas szalagcímmel hozta: „Einstein diadalmaskodik.” És ő elindult azon az úton, amely világhírűvé tette. Rá egy évre, mindenki arra számított, hogy díjazott lesz, de amíg eddig a tudományos világ fanyalgott, most a politika szólt közbe, egész pontosan az antiszemitizmus: a kritikusai szemében hirtelen jött ismertsége miatt azzal támadták, hogy magamutogató. Helyette Charles-Edouard Guillaume nyert, aki olyan fémötvözeteket állított elő, amelyek alkalmasak voltak praktikus használatra, például mérőrúdként - írja a Time.

1921-re Einstein hatalmas népszerűséget és támogatást kapott, és a bizottság érezte a felelősségét, de még mindig nem álltak készen, hogy a szerintük vitatott relativitáselméletért díjat adjanak neki. A „megmentő” Carl Wilhelm Oseen, az uppsalai egyetem fizikusa lett. Ő javasolta a taktikát, hogy díjazzák a népszerű tudóst, de ne nevezzék meg a relativitáselméletet. Így kapta meg Einstein a fizikai Nobel-díjat, az indoklás szerint: „az elméleti fizika terén tett szolgálataiért, különösen a fényelektromos jelenség törvényének felfedezéséért”.   

einstein-yoda-stuart_freeborn.jpg

Jobbra Stuart Freeborn, Yoda tervezője

12. Tényleg róla mintázták Yodát és E.T.-t?

Részben. Yoda külsejét a maszkmester főleg saját magáról mintázta, de a szemeit és a szem körüli ráncait Einsteintől kölcsönözte, hogy bölcsességet sugalljon. Ahogy E.T. esetében is, ahol maga Steven Spielberg kérte a tervezőt, hogy a tudós kinézetéből is merítsen ötletet a lényhez.  

13. Örült a róla elnevezett utcának szülővárosában?

Nem igazán. 1920-ban Ulm város főpolgármestere a tübingeni egyetemnél érdeklődött: tényleg jelentős Einstein munkássága? Miután az egyetem a második Newtonnak nevezte őt, 1922-ben, a fizikai Nobel-díj után, utcát neveztek el róla. Amikor a főpolgármester 50. születésnapjára az Einsteinstraße-ról is beszámolt neki, Einstein így válaszolt: „A rólam elnevezett utcáról hallottam már. Vigasztalt a gondolat, hogy én nem vagyok felelőssé tehető azért, ami az utcában történik.” ’33-ban azonban átnevezték az utcát a nem-zsidó német filozófus Fichte után, majd ’45-ben újra visszakeresztelték Einsteinstraße-re. A tudós így reagált: „Az utcanevek fura történetéről annak idején tudomást szereztem, és nem kevéssé mulattam rajta. Azt már nem tudom, hogy változott-e a helyzet azóta, és még kevésbé, hogy mikor kerül sor a következő átnevezésre, de a kíváncsiságomat fékezni tudom. (...) Szerintem egy semleges név, mondjuk a ’Szélkakas utca’ a németek politikai lényéhez jobban illene, és feleslegessé tenné a későbbi átkeresztelgetést.”

hegedul.jpg

 

14. Einstein mentett zsidókat a II. világháború alatt?

Igen, Németországból végleg az USA-ba költözött 1932-ben, és ott eskü alatt tett nyilatkozattal segítette vízumhoz jutni az Európából menekülő zsidókat. Cionista szervezeteknek gyűjtött pénzt, és részben ő alapította a Nemzetközi Mentő Egyletet. Távozása után a német fizikusok két részre szakadtak: a nemzetiszocialisták azzal vádolták, hogy „zsidó fizikát” művel az „árja fizikával” szemben. Támadta Nobel-díjas is (Johannes Stark), vagy a magyar Lénárd Fülöp, míg mások, mint Heisenberg, védték őt. Egyébként ő az egyetlen amerikai állampolgár, akinek valaha idegen állam vezetését felkínálták: 1952-ben felkérték, hogy legyen Izrael elnöke, de ő udvariasan visszautasította.

15. Tényleg ellopták az agyát a boncolásakor?

A Princeton boncorvosa, Thomas Stoltz Harvey végezte az eljárást, és Einstein agyát – további vizsgálatokra, de a család engedélye nélkül – eltulajdonította, és egy befőttesüvegben tárolta közel 20 évig. Később kirúgták, mert nem volt hajlandó lemondani a szervről. Már Hans Einstein engedélyével küldte meg néhány darabját különböző egyetemeknek. Rájöttek, hogy Einstein agyának az a területe, amely a rendszerező és a matematikai képességekért felel, jóval nagyobb volt, mint egy átlagos emberé. Ami ennél is morbidabb, hogy a ’90-es években Harvey elindult meglátogatni Einstein unokáját, és vitte magával a befőttesüveget egy Buick csomagtartójában. A vele utazó Michael Paterniti író könyvet írt az esetről „Utazás keresztül Amerikán Einstein agyával” címmel.

1998-ban Harvey végül átadta princetoni utódának a maradványokat: miután ilyen sokáig védelmezte, mint egy szent ereklyét, egyszerűen, csendben odaadta a princetoni orvosi egyetemnek, amely városban Einstein 20 évig élt és tanított. „Végül is, belefáradsz a felelősségbe, hogy nálad van ez a dolog…átgondoltam ezt az elmúlt évben.” – mondta Harvey. 

albert_einstein_1919_nyri_vitorlazas.jpg

Imádott vitorlázni, de úszni nem tudott. Néha bejelentette, hogy megy vitorlázni, és aggódhatott a család

16. Kik voltak azok a magyarok, akik együtt dolgoztak Einsteinnel?

Grossmann Marcellen kívül többek között Kemény János matematikussal, a BASIC programnyelv kidolgozójával, Lánczos Kornél matematikus, fizikussal (neki levélben írta: „Ön az egyetlen, általam ismert ember, akinek ugyanaz a beállítottsága a fizikával kapcsolatban, mint nekem…”), Balázs Nándor fizikussal, valamint Szilárd Leóval is dolgozott, aki Einstein felfedezettje volt és akivel még modern hűtőt is feltaláltak (és összehozták az atombombát).

További közös munkájukról, és Szilárd nem mindennapi történetéről itt olvashatsz.

  

 

Képek és forrás: Pinterest, Oren Jack Turner/Wikipedia, http://www.urbanlegends.hu/2015/03/einstein-a-szorakozott-es-segitokesz-professzor/, http://content.time.com/time/photogallery/0,29307,2085230,00.html, http://content.time.com/time/health/article/0,8599,2096138,00.html, http://content.time.com/time/magazine/article/0,9171,993017,00.html, http://www.neatorama.com/2007/03/26/10-strange-facts-about-einstein/, http://www.neatorama.com/2008/09/10/6-things-inspired-by-einstein/, http://hu.wikipedia.org/wiki/Albert_Einstein, http://hu.wikipedia.org/wiki/Relativit%C3%A1selm%C3%A9letfouryoursvalley.com.    

7 magyar látássérült programozó

7 magyar látássérült programozó

7 magyar látássérült programozó

7.pngKevesen gondolnák még ma is, hogy egy vak személy képes olyan szellemi munka ellátására, mint a programozás. Még kevesebben tudják, hogy ennek lehetőségét, az informatikai „fehér botot” itthon egy látássérült nő, Vaspöri Teréz és látó férje, Arató András teremtették meg. Nekik köszönhető, hogy a beszédszintézises számítógép a vak emberek elérhető árú, iskolai számítógépe lett. Azóta több látássérült érdeklődő is a programozó szakmát választotta, akikre büszkék lehetünk: egyikük még a látássérült diákok részére szervezett NASA űrtáborban is járt. 

Amikor arról megy a vita, hogyan lehetne minél több egészséges gyerekből szakmunkás, érdemes elgondolkodni azon, hogy egy testi fogyatékkal élő is mennyire megtalálhatja számításait az életben. Pedig ők igazán nagy hátránnyal indulnak: közülük például a vakok és gyengénlátók 85 ezren vannak, a foglalkoztatottságuk mindössze 15 %-os. A most következő személyek az informatika segítségével nem pusztán elkerülték, hogy látássérültként ne kosárfonóként kelljen dolgozniuk, hanem ki is teljesedtek a programozói munkakörben. 

 

v_t.jpgVaspöri Teréz 

A neve megkerülhetetlen a vak embereknek fejlesztett számítógépek terén. Férje, Arató András villamosmérnök a KFKI-ban dolgozott (ma Wigner Fizikai Kutatóközpont), és eszébe jutott még ’78-ban, hogy az ott fejlesztett TPA (Tárolt Programú Analizátor) számítógépekhez használt terminálba építsenek egy kártyát. A kártyában volt egy fix, szűkített nagybetűs, ascii-to-braille konverzió. Ennek tesztelését bízták a vak Vaspöri Terézre, aki már dolgozott az Országos Tervhivatal számítóközpontjában is. A kezdetben munkakapcsolatból házasság lett, Teréz pedig az új fejlesztések állandó programozójaként kezdett dolgozni. Így születtek a BraiLab számítógépek: a gép kijelző nélkül, hangszóróval kommunikál a felhasználóval. 

Ez 1985-ben készült el, alapja egy HomeLab gép volt (egy testvérpár, Lukács József és Endre tervezték), és bár nem ez volt az első beszédszintézises rendszer (azt a Nyelvtudományi Intézet készítette el), de ez lett a vak felhasználók első, elérhető árú, sztenderd iskolai számítógépe. Érdekesség, hogy kétszer négy kilobájt ROM-hely felhasználása elég volt az eredményhez. ’87-ben és ’90-ben még két továbbfejlesztett változata is elkészült. A PC-k elterjedésével hozzájuk kötve az akkor már hordozható, kis hangszóró nagyságú dobozt, megszólalt a gép egy DOS-os rezidens program segítségével. A Windows megjelenése azonban megakasztotta a folyamatokat. Majd a 2000-es évek elején megjelent a JAWS szoftver a Windowshoz, amelyhez magyar beszédszintetizátor szoftvert a BME TMIT fejlesztett. 

most.jpgMobil Segítőtárs

De a házaspárnak vannak egészen friss fejlesztéseik is: a TalkPad autisták kommunikációját teszi lehetővé. A Mobil Segítőtárs (MOST) pedig vakok számára segíti az okostelefon használatot, nyílt forráskódú rendszerrel, tehát bárki számára továbbfejleszthető. Ennek egyszerűsített változatával pedig siketvakok kommunikálhatnak Morse jelekkel, a telefon rezgőfunkcióját használva. 

 

szuhaj_mihaly.jpgSzuhaj Mihály 

Programozó és programtervező matematikus, az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány vezetője. Látását gyermekkorában veszítette el, egy betegség következményeként. Sokáig remélte gyerekként, hogy ez csak átmeneti állapot, míg végül megértette, hogy nem lesz képes látni. A szüleitől kapott egy BraiLab gépet, az említett Arató-Vaspöri házaspár fejlesztését, majd leérettségizett. A szülei féltették, azt akarták, maradjon otthon, hogy ők vigyázhassanak rá. De nem ezt választotta: Budapestre jött, és elvégzett egy számtek tanfolyamot. Annyira megtetszett neki, hogy jelentkezett az ELTE programozó matematikus szakára, ahol azt mondták neki, ha sikerül a felvételije, szívesen látják. Nagyon felkészült: matematikát, fizikát és angolt is tanult, napi 12 órán keresztül. Amikor eljött a felvételi, szerencsére neki csak szóbeli felvételije volt (nyilván nem voltak akkor még felkészülve vak jelentkezők írásbeli felvételijére), de az két órán keresztül tartott, az egész gimnáziumi tananyagot végigkérdezték, miközben a látókra 10-10 perc elég volt. Felvették. 

Az egyetem sem volt egyszerű: első féléve nehezen ment, hiszen nem volt tananyag Braille-ben. Ráadásul az informatika már akkor is rohamosan változó terület volt, még a látó egyetemisták is küzdöttek, hogy mindig a legfrissebb tananyagot szerezzék meg, illetve sokszor az oktatónál jegyzeteltek jelentették az egyetlen aktuális anyagot. Ezt pedig ő nyilván nem tudta írásban követni. Később talált felolvasókat, akik segítettek neki. Egy év múlva a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége minden egyetemista tagjának adott egy IBM gépet, így könnyebb lett a tanulás. Amikor végzett az egyetemen, régi felolvasótársainak hálából készített egy „felolvasói diplomát”, amit beletettek a programozói diplomájukba, így azzal együtt vették át a diplomaosztón. A tanulmányi osztály segített neki, hogy teljes legyen a barátai meglepetése, amikor „két” diplomát kapnak. 

Az álláskeresés sem volt egyszerű: az önéletrajzába még nem írta bele, hogy vak, mert úgy gondolta, rögtön félretennék azt, de amikor interjúra hívták, elmondta a telefonban. Mindenhol meglepődtek, és azt mondták, majd visszahívják. De nem hívták. Végül ő maga hívta fel az akkori Recognita Rt-t, akikkel a szakdolgozata miatt már korábban is kapcsolatban állt. Behívták, és felvették. A cég akkoriban döntötte el, hogy elkészít egy kifejezetten a vak felhasználóknak szánt optikai karakterfelismerő programot, amely fejlesztésben ő is szerepet kapott. A Recognita Reader 3 olyan jól sikerült, hogy elnyerte az EU Információs Technológia Díját ’97-ben, ahol a díjátadáson ő is ott lehetett, mint a cég egyetlen vak dolgozója. Később informatikatanár diplomát is szerzett.

Ezt követően az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány (Infoalap) vezetésében vállalt szerepet, amely a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége kezdeményezésére 2000-ben jött létre. Több látássérült kollégájával is azért dolgoznak, hogy a Magyarországon élő látássérült embereket a szükséges segédeszköz-szoftverekkel ellátott számítógépekhez juttassák. De ösztönzik a látássérült emberek oktatásban, képzésben, munkaerőpiacon való részvételét, a cégek vak emberek részére való hardver adományozási hajlandóságát és azokat is, akik vak felhasználók számára szoftver vagy hardver formájában segédeszközt fejlesztenek. Az alapítványról itt olvashatsz: www.infoalap.hu.

2003-ban a Magyar Hírlap az Év emberének választotta.

 

Hammer Attila

A Neumann János Szakközépiskolában végzett, programozóként ő felelt a Beszélő Linux, a BeLin fejlesztésért, szintén az említett Infoalap alapítvány munkatársaként. Fejlesztésük lehetővé teszi, hogy vak és gyengénlátó emberek nyílt forráskódú, ingyenes szoftvereket is használhassanak.

 

Bodnár Attila

Szegeden végzett, hobbiból vált hivatásává a programozás, illetve főként a webfejlesztés. Jelenleg is Szegedről dolgozik egy liverpooli székhelyű fejlesztő cégnek távmunkában, amellyel egy-egy projekten dolgoznak. Civil szervezeteknek segít, önkéntesként is, főleg akadálymentes webes felület kialakításában, hiszen a szervezetek sokszor nem engedhetnek meg maguknak drága fejlesztéseket. Hozzá köthető a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesületének oldala is: http://vagycsome.hu/. A jövőben is szeretne segítségére lenni sorstársainak, hogy megkönnyítse mindennapjaikat.

Szerinte nehéz látássérültként a munkaerőpiacon elhelyezkedni, különösen, ha – mint az ő esetében – a látásvesztés felnőttként jelentkezik. Alkalmazkodni kell az új élethelyzethez, bizonyos kompetenciák elvesznek, ő például sitebuilderként dolgozott, és mivel ez a szakterület nagyon sok vizuális elemet tartalmaz, egyértelmű volt, hogy itt nem tud többé érvényesülni. A nyílt munkerőpiacon látássérültként, nagyon specális tudással lehet igazán elhelyezkedni, ő akkor önkéntesként és gyakornokként próbált visszakapaszkodni a munka világába. Ez egy évébe telt, napi 150 km-t ingázott, de megérte, lett munkája egy szerethető közösségben. Hobbit is talált: ha nem a gép mellett ül, akkor vakfocizik. Még Európa Kupán is volt Csehországban. Szeret utazni, akár stoppol is, ami szerinte még úgy is kivitelezhető, ha valaki nem lát. Spanyolországig jutott tavaly, idén pedig szabadsága alatt Iránba tervez utazni. Attila Linkedinen is jelen van: https://www.linkedin.com/in/bodiati.

 

nasa_1.jpg

Látássérült fiatalok a NASA-nál

Ócsvári Áron 

Jelenleg az ELTE hallgatója, mellette az Infoalapnál dolgozik, illetve a Net-média Alapítványnál önkéntes programozó. Php, Python, C++, Java és Sql (MySql, Oracle Sql) programnyelveket is használ, nyert már innovációs díjat a Magyar Tudományos és Innovációs Szövetségtől, illetve IBM ösztöndíjat is. 

2010-ben elsőként utazhattak magyar látássérült fiatalok a NASA látássérült fiatalok számára szervezett, amerikai űrtáborába, és ő lett az első, társával együtt, egy pályázat nyerteseként. Huntsville-ben töltöttek egy hetet, amely az amerikai űrkutatás szülőföldje. Eredetileg Rocket Citynek hívták, itt dolgozott Wernher von Braun is, a nácik korábbi rakétafejlesztő tudósa, akit Németországból hoztak ide többekkel a II. világháború után. A Rakéta Parkban a V1 rakétától a Shuttle-ig látható minden fontos mérföldköve az űrutazásnak. A Davidson Centerben pedig egy eredeti Saturn V. rakéta, az első kapszulák, az űrruhák, a holdkomp és egy Holdról származó kő is ki van állítva. 

A NASA komolyan veszi az egyhetes programot: Áron már első nap szimulátorban utazott a „Mars felszínén”, falat mászott, és kipróbálta az „egyhatodos” széket is. Utóbbi minden lépéskor felfelé húzta, demonstrálva, hogy a Holdon csak egyhatoda a gravitáció a földinek. Fel kellett mászniuk egy 15 méter magas rúdon és megállni a tetején egy korong nagyságú helyen, majd venni egy 90 fokos fordulatot és leugrani, tesztelve az egyensúly érzéküket, amihez kötéllel voltak kibiztosítva. A tábornak ezt a részét egyébként viccesen 51-es körzetnek hívják. Áron merült is: hogy megtapasztalhassák a súlytalanságot, nyolc méter mélyre kellett merülnie búvár segítségével. Közben kézjelekkel kommunikáltak az oktatóval, aki a karját fogva jelezte neki, hogy mi a tennivaló. A hatodik napon vizsgázniuk kellett a tanultakból, hat órán át, és sikeres vizsga esetén kaptak oklevelet, Áron például hajózó mérnök „lett”. 

Itthon pedig a TEDX Youth konferencián is adott már elő saját szoftveréről. A klasszikus Tili-toli játékot készítette el elsőként: az ő játéka nem tartalmaz grafikai támogatást, így csak a hangok alapján van lehetőség tájékozódni a játéktáblán, ezáltal a látó emberek is kipróbálhatják, milyen lehet csak a fülükre hagyatkozva játszani. Ez egyszemélyes logikai játék, amit 3x3, 4x4, vagy 5x5-ös méretű táblán játszanak. A táblán a mérettől függően, 9-25 mező található, amelyeken 1-től 8, 15, vagy 24-ig számok helyezkednek el. Egy mezőre lépve, elhangzik a hozzátartozó szám, viszont a képernyőn semmi nem látható, így fejleszti a memóriát. A táblák utolsó mezője egy üres mező (melynek egyedi hangja van), ez a mező helyet tud cserélni a szomszédjaival, így rendezhetőek a számok. A játék célja az, hogy az összekevert számokat az üres mező mozgatásával sorba rendezzük.

www.vaknavi.hu útvonaltervező vak felhasználóknak született: nekik a Google maps térképe nehezen használható, mert a képernyőolvasó szoftvert megzavarja a megjelenített térkép. Az ő "lebutított" útvonaltervezője csak szöveges információkat jelenít meg, de a budapesti tömegközlekedés is tervezhető vele. Áron tagja a Látássérültek Szabadidős Sportegyesületének, amely sportprogramokat szervez (látó önkéntesek bevonásával), ehhez fejlesztése tesztüzemként már elérhető: http://program.lassegyesulet.hu. Kedvence a falmászás, az egyesület színeiben már évek óta űzi ezt a sportot.

Hét éve pedig honosította egy barátjával az ingyenes NVDA-t (Nonvisual Desktop Access, www.nvda.hu), amely a vak/gyengénlátó felhasználónak felolvassa a képernyőn megjelenő szöveget, munkájukhoz a Net-média Alapítvány biztosítja a technikai hátteret. Hogy miért lett programozó? Az informatika világa mindig is érdekelte, a problémák megoldása kihívást jelentett számára.

 

Németh Dávid 

Az Óbudai Egyetem hallgatója. Három alkalmazása is elérhető a Google Play Áruházban: egy látássérülteket segítő és egy játékalkalmazás két verziója.

Az előbbi segítségével NFC címkékre írhatóak fel tárgyak megnevezései, majd azok később leolvastathatóak okostelefonnal. Az alkalmazás segíthet a sok hasonló tárgyat megkülönböztetni látássérülteknek, például a fűszereket a konyhában vagy tisztítószerek dobozait. (A Near Field Communications egy rövid hatótávolságú rádiós átvitel. Léteznek passzív és aktív NFC tagek /címkék/, előbbiek nem rendelkeznek saját tápellátással, az NFC képes eszközből, mobiltelefonból érkező frekvenciát használják a tárolt adatok küldésére az olvasó eszköz irányába.) Az öntapadós NFC címkéket a dobozra ragasztva, annak tartalma könnyen megkülönböztethető: https://play.google.com/store/apps/details?id=hu.gersoft.nfclabeler.

A játék neve Accessible Memory: ebben szín, szám, kép vagy hangeffekt alapján kell kártyákat párosítani, látássérült felhasználók az Android Talkback nevű képernyőolvasójának segítségével a kártyák értékeiről visszajelzést kapnak, felolvasásra kerül a lap színe, az azon szereplő kép vagy számérték. Próbaverzió: https://play.google.com/store/apps/details?id=hu.gersoft.accessiblememoryAccessible Memory Pro: https://play.google.com/store/apps/details?id=hu.gersoft.accessiblememorypro.

Látó programozókkal többször dolgozott, nagyon pozitív véleménye van a segítőkészségükről. Szerinte a képernyőolvasók már nagyban segítik, hogy összetett feladatokat is el tudjon végezni a látássérült felhasználó vagy fejlesztő, de arra is szükség van, hogy a rendszer alkotói is betartsanak olyan szabályokat, amelyek az akadálymentes használatot segítik elő.
 

A Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolában az informatika és programozás gyakorlat kivételével, minden óra a többi diákkal együtt zajlott, azonos körülmények között és azonos számonkéréssel. Amíg a többiek papírra jegyzeteltek, ők egy másik látássérült osztálytársával notebookkal követték az órákat. Eleinte az iskola segítségével, majd 2004-től pályázhattak saját notebookra. A szakmai órákat látássérült tanár tartotta, aki korábban szintén az iskola tanulója volt. A képernyőolvasóval nehezen kezelhető feladatok helyett kaptak mást, de alapvetően követték a hagyományos tanrendet. Már 12 évesen programozott Turbo Pascalban. Szerinte egy látássérült ember esetében, ahol a lehetőségek lényegesen korlátozottabbak, jó, ha minél hamarabb megvan a cél, hogy mivel akar foglalkozni. Barátoktól, ismerősöktől mindig tudott segítséget kérni egy probléma megoldásában, de sok dolgot maga igyekezett elsajátítani.

 

Torma Zsolt

iOS fejlesztőként dolgozik, itt látható, ahogy iPhone-ra fejleszt appot, ahol csak egy dolog az egér használatának kiváltása: http://prog.hu/mediatar/video/220/Igy+fejleszt+iPhone-ra+egy+vak+programozo.html. Szintén egy Arató-Vaspöri házaspár által tervezett Homelab 4 típusú gépbe szeretett bele, annyira, hogy rögtön tudta, ezzel akar foglalkozni. Ma már iOS fejlesztőként dolgozik, és nagyon szereti a munkáját.

Kezdetben maga is tanított, majd az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál volt rendszergazda és programozó is, többek között. A negyedik generációs iPOD-tól kezdve érdeklődött az iOS fejlesztés iránt, végül egy MacBook-kal felszerelkezve kezdett el tanulni, majd egy kis cégnél helyezkedett el. Azóta is élete legjobb döntésének tartja, mert szerinte olyan jól elvégezték az akadálymentesítést az Apple termékein, hogy a VoiceOverrel együtt ugyanakkora esélye van a gép előtt, mint egy látónak. 

Képes Gábor Arató-Vaspöri házaspárról szóló cikkében bővebben ír a technikai részletekről: https://njszt.hu/sites/default/files/mu_2013_juli-aug.pdf.

 

 

 

Képek és forrás: www.moma.org, www.nava.hu, http://infoalap.hu, http://slideplayer.hu/slide/2059804/, http://files.remlac.hu/konyveim/00_remenyiklaszlo_a7kotetszovegesvaltozata/fejezetekrebontva_01akikasotetbenislatnak/20_szuhaj_mihaly_28_felallasban_vilagsz%C3%ADnvonalon.htm, http://orientpress.hu/139015, http://linux.network.hu/blog/linux-klub-hirei/2012-10-15-a-feher-bot-napja-alkalmabol-megjelent-a-beszelo-linux-legujabb-3-0-kiadasa-a-be-lin-3-0, http://www.infoalap.hu/hirek/?hir_reszlet=262, http://appleblog.blog.hu/2014/05/09/egy_ios-fejleszto_aki_mellesleg_vak_torma_zsolt

Polgár Judit a 30 legokosabb ember között

Polgár Judit a 30 legokosabb ember között

Polgár Judit a 30 legokosabb ember között

polgar_j.jpgA világhírű magyar sakkozónő is felkerült a legokosabb embereket rangsoroló listára, egyedüli magyarként. Főleg az IQ és eredmények alapján választották ki az ott szereplőket, bár annak megítélése, ki mennyire okos, még így is szubjektív. Ennek ellenére megpróbálták a lehetetlent. A listán számos fizikus, matematikus vagy IT szakember is szerepel, de olyanok is, mint a tévés személyiség Rick Rosner, nem kis meglepetést okozva. A legfiatalabb közülük pedig mindössze 24 éves.

Polgár Judit az egyik legfiatalabb a listán, és már 2012-ben is kiválasztották, akkor egy tízfős listán szerepelt egyedüli nőként. A SuperScholar nevű oktatási oldal az IQ és az elért szakmai eredmények alapján rangsorolta a résztvevőket. Érdekes végiggondolni ennek kapcsán, hogy vajon mi dönti el, mennyire okos valaki? És hogy mennyire okos az okos ember? Az intelligenciahányados alapján jellemző adatok: 

  • az emberek fele 90-110 közötti IQ-val rendelkezik,
  • 2,5 % a 70 alatti pontszám, azaz a mentálisan sérült embereké,
  • 2,5 % a nagyon magas intelligenciával rendelkezők aránya, 130-as IQ felett,
  • illetve az emberek 0,5 %-a számít zseninek 140-es IQ felett,
  • a többi megoszlik a 70-90 és a 110-130 tartomány között. 

2012-ben még nem állítottak fel sorrendet a bírálók, tavaly azonban igen, az azóta is érvényes lista így alakul: 

30. Paul Allan (62): a Microsoft társalapítója, aki megmutatta, hogy kell a zsenialitást gazdagságra váltani. 14,2 milliárd dollárjával a világ 48. leggazdagabb embere. A SAT teszten - amely a legtöbb amerikai egyetem egységes felvételi tesztjének számít -, a maximális pontot érte el, bár, ahogy Bill Gates, ő is otthagyta az egyetemet, majd Új-Mexikóban megalapították a Microsoftot. Sokak szerint egyike a világ legnagyobb emberbarátainak, már 1,5 milliárd dollárt adományozott többek között tudományos és technológiai célokra (160-170 közötti IQ). 

29. Christopher Langan: sajátos utat járt be. Négyévesen már tudott olvasni, később 100 %-os lett a SAT tesztje, annak ellenére, hogy egy részénél egyszerűen elaludt. Akár a Good Will Huntingban Matt Damon, ő is otthagyta az iskolát és portásnak állt, miközben saját kognitív-elméleti modelljét dolgozta ki az univerzumról. 1999-ben mérte meg egy neuropszichológus az IQ-ját, amelyet 195-210 közé tett.

 

polgar_judit.jpg28. Polgár Judit (38): a sakktörténet legjobb női sakkozója, 25 éven keresztül vezette a női sakkranglistát megszakítás nélkül, majd férfi versenyeken kezdett indulni: 15 évesen minden idők legfiatalabb férfi sakk nagymestere lett ilyen módon, Bobby Fischer rekordját megdöntve. Többek között Kaszparovot is legyőzte, 2002-ben, a beszédes című „Russia vs The Rest of the World 2002” tornán. Ő is hét sakk Oscar-díjas, mint Kaszparov, a díj korábbi időszakából, az újat, a Caissa-díjat 2012-ben kapta meg a Nemzetközi Sakkszövetségtől. Nővérei is sakknagymesterek voltak a férfi kategóriában. Ők hárman hihetetlen képességeiket édesapjuknak és édesanyjuknak, Polgár Lászlónak és Altberger Klárának köszönhetik, akik pedagógusként maguk tanították lányaikat, és bebizonyították, hogy nevelési módszereikkel a gyerekek már korai éveikben is különleges teljesítményre képesek. „A zseni nem születik, hanem azzá nevelik.” – mondta édesapja, aki örül, hogy lányai lettek, mert ezzel bizonyíthatta, hogy a nők is ugyanolyan szellemi teljesítményre képesek, mint a férfiak. Bár nem volt egyszerű magántanítványként oktatni lányaikat, akkoriban ezért folyton el akarták venni őket tőlük, és intézetbe vinni, holott ők tanárok voltak. Karpovnak például több tucat edzője volt, ugyanilyen feltételekkel még jobb eredményt is elérhettek volna lányaiknál, de anyagilag ezt nem engedhették meg akkoriban. Több diplomás és 4-8 nyelven beszél mindhárom testvér. Judit visszavonult tavaly a versenyzéstől, és az általa létrehozott „Polgár Judit Sakk Alapítvány a Képességfejlesztésért” nevű szervezetet menedzseli, neki is köszönhetően 2013-tól általános iskolában választható tárgy lett a sakk. A Kaszparovval és más híres sakkozókkal való játszmái lépéseit itt tudod megnézni: http://juditpolgar.com/hu/kedvenc-jatszmaim.

 

vossavant2.jpg27. Marylin vos Savant (68): filozófus, író, rekorder. A Guinness Rekordok Könyve 1986-ban a legokosabb embernek nevezte, 228-as IQ-ja miatt. A Stanford-Binet intelligencia tesztet 10 évesen teljesítette, 1937-ben. Bár a tesztet kifejezetten gyerekeknél alkalmazták, később az eredményt mégis megtámadták, és egy másik teszttel 186-os eredményt állapították meg nála, azonban a vitát nem sikerült lezárni. A Guinness '90-ben ettől függetlenül visszavonta a címet. Több könyvet is írt, magyarul az "Agyépítés" érhető el. 1989-ben őt és férjét, Robert Jarvikot – aki az első sikeres mesterséges szívet tervezte – New York legokosabb párjának nevezte a New York magazin.

26. John H. Sununu (75): Kubában született, a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) doktorált, a Tuft Egyetemen tanított, majd a mérnöki tudományok dékánhelyettese lett. ’83-’89. között New Hampshire kormányzója lett, majd a Fehér Ház személyzeti főnöke, ahonnan ’91-ben távozni kényszerült, miután utazási kiváltságokkal való visszaéléssel vádolták meg (IQ:180). 

 

neildegrassetyson.jpg25. Neil deGrasse Tyson (56): nagyhatású fizikus, asztrofizikus és kutató az Amerikai Természettudományi Múzeumban, és társigazgatója a New York-i Hayden Planetáriumnak. Rengeteget szerepel a médiában, öt évig saját tudományos show-műsora volt, a Kozmosz: Történetek a világegyetemről, Carl Sagan korábbi műsorához hasonlóan. Tyson is osztja Carl Sagan meggyőződését, hogy a kozmikus perspektíva lehet az, amely megmentheti a Földet és az emberiséget is. „Azok az emberek, akik igazán felfogják a kozmikus perspektívát, soha nem fognak háborúba vezetni embereket. Mert ez egyszerűen nem történhet meg. Ha megvan a kozmikus perspektívánk, és itt ez a kis Földnek nevezett porszem, akkor azt kérdezzük, ’Mégis mit akarsz csinálni? Itt vagy, egy képzeletbeli vonal egyik oldalán a homokban, és meg akarod ölni az embereket a túloldalon, miért is?’ A kozmikus perspektívát nem hordozza magában elég ember ebben a világban. Pedig az egész életünket megváltoztatná.” A NASA is kitüntette és egy aszteroidát is róla neveztek el. A közösségi oldalakon is jelen van: a Twitteren több mint 3 millióan követik (https://twitter.com/neiltyson), a Facebookon 2,5 millióan (https://www.facebook.com/neildegrassetyson).   

24. Kim Ung-Yong (52): sokan vitáznak arról, hogy ki számít csodagyereknek, ő azonban vitathatatlanul az volt. Szöulban született, két éves korában már koreaiul, japánul, angolul és németül beszélt folyékonyan, négyévesen főiskolai kurzusokat hallgatott. Nyolc éves volt, amikor a NASA az USA-ba hívta, hogy ott folytassa tanulmányait, és tiniként már nekik dolgozott. De annyit, mintha egy gép lenne. Nem voltak barátai, és magányos volt. Később visszatért Szöulba, ledoktorálni (IQ: 210).

23. Mislav Predavec (47): horvát matematika professzor, 190-es IQ-val. Már kora gyermekkorában látszott a tehetsége, mindig gyorsabb és jobb volt a többieknél. Zágrábban tanít, emellett a GenerIQ alapítója, amely a Mensa HungrIQa-hoz hasonló közösség. 2012-ben a World Genius Directory listán a harmadik legokosabb lett.

 

manahel_thabet_posing_in_library_1.png22. Manahel Thabet: jemeni közgazdász és tudós, 2008-ban, mindössze 25 évesen a legfiatalabb lett, aki valaha ledoktorált pénzügyi tervezésből, magna cum laude minősítéssel. Jelenleg kvantum matematikai témájú, második doktoriján dolgozik. 2012-ben előállt egy 350 oldalas képlettel, amellyel leírja a távolságot az űrben, a fény használata nélkül. Már kapott díjat humanitárius erőfeszítéseiért is az ENSZ kötelékében. 

21. Rick Rosner (54): sokakat meglep, hogy a televíziós forgatókönyvíró rákerült a listára, amelyre főleg 192-es IQ-ja jogosítja fel. Főleg a Jimmy Kimmel Live! tv-show-hoz köthető munkája. Nem átlagos géniusz: önéletrajzában olyan munkák szerepelnek, mint görkorcsolyás pincér, kidobóember, aktmodell és chippendale. Még húszas éveiben is a középiskolában maradt, saját akaratából.

20. Chris Hirata (32): 13 évesen elnyerte a Nemzetközi Fizikai Diákolimpia aranyérmét, amellyel a legfiatalabb címbirtokos lett. 14 évesen kezdte az egyetemet, fizikusként végzett, és 16 évesen már a NASA-nak dolgozott (az akkor mért 226-os IQ-jával). Nem kisebb volt a feladata, mint megvizsgálni a Marson való landolás lehetőségét. A Princetonon le is doktorált fizikából. Kutatja például a sötét energiát, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást vagy az általános relativitáselméletet. Egy korábbi középiskolai tanára szerint, ha azt mondaná róla, hogy Chris egy a millióhoz, még azzal is alábecsülné szellemi képességeit.

19. Steven Pinker (60): Kanadában született, pszichológia professzor a Harvardon, ezt megelőzően az MIT-n tanított. 2004-ben szerepelt a TIME magazin legbefolyásosabb gondolkodók és tudósok listáján. Talán legismertebb könyve „Az üres palatábla: az emberi természet cáfolata” című munkája.

18. Ivan Ivec (38): horvát matematikus, középiskolában tanít, és IQ-teszt specialista. A már említett Mislav Predavec és ő közösen dolgoztak ki IQ teszteket. Ivec IQ-ja 174, de tartja magát ahhoz, hogy a tesztek nem feltétlenül alkalmasak minden esetben a magas intelligencia hányados kimutatására, mert tapasztalata alapján sok nagyon is intelligens ember lassú ezek megoldásában. 

 

kasparov.jpg17. Garri Kaszparov (51): Bakuban született, a leghíresebb sakk világbajnok, egyben a valaha volt legfiatalabb sakkvilágbajnok címének birtokosa, amióta 22 évesen nyert a világbajnokságon. Már tízévesen az akkori sakk nagymester Mihail Botvinnikkel edzett. ’96-ban legyőzte az IBM Deep Blue számítógépét, de a következő évben vesztett a gép továbbfejlesztett változata ellen. 2003-ban pedig döntetlent ért el a géppel szemben. Polgár Judittól is kikapott. 2005-ben visszavonult a sakktól, politikai aktivista és író lett (IQ: 190).

16. Terence Tao (39): ausztrál csodagyerek, 9 évesen ő is főiskolai hallgató volt, 13 évesen elnyerte a Nemzetközi Matematikai Diákolimpia aranyérmét, amely rekordot ma is ő tartja. 18 volt, amikor már elvégezte a mesterképzést az egyetemen, és 20, amikor a princetoni doktoriját megkapta. Matematika professzor a Los Angeles-i egyetemen. 2006-ban pedig elnyerte a Fields érmet, a matematikai Nobel-nek is nevezett díjat. 

15. Scott Aaronson (33): az MIT villamosmérnöki és informatikai karának docense, a kvantum számítógépek kapacitását és korlátait kutatja. 23 évesen doktorált a Berkeley-n. Több díjat is elnyert a számítási elméletek kutatása terén.

14. Nikola Poljak (32): fizikus és kutató a zágrábi egyetemen, egyben a CERN munkatársa, és részt vett a genfi Nagy Hadronütköztető kísérleteiben is. 

 

alan_guth.jpg13. Alan Guth (67): az MIT fizika professzora, szintén fiatalon doktorált az MIT-n. Híres elmélete a kozmikus felfúvódás (infláció), 1978-ból, amely széles körben elfogadottá vált, és sokkal jobban megvilágította, hogyan vált lehetővé a világegyetem nagymértékű, ugrásszerű növekedése.

12. Donald Knuth (75): a Stanford professzora. Úttörőnek számít az IT kutatásában, ismert műve A programozás művészete. Az algoritmikus elemzések atyjaként emlegetik. ’78-ban alkotta meg a TeX-et, amely a nyílt forráskódú szoftverekhez készült, és az egyik legbonyolultabb tipográfiai keretrendszer egyben. Sok más díj mellett a Grace Murray Hopper-díj első elnyerője, amely a híres, egyik korai modern számítógép, az ENIAC programozónőjéről kapta a nevét. 

11. Noam Chomsky (86): filozófus, kognitív tudós, politikai megfigyelő. A modern nyelvészet atyja, aki a mesterséges intelligenciától a zeneelméletig szinte mindenre hatott. Az MIT professzora, és aktív politikai kérdésekben: az USA külpolitikája, az államkapitalizmus és a tömegmédia üzenetei az őt legjobban érdeklő kérdések. Több mint 100 könyvet írt eddig. 

10. Evangelos Katsioulis (40): a görög orvos rögtön a görög lapok címoldalára került, amikor 2013-ban Az Év Géniuszának választotta a World Genius Directory. 198-as IQ-ja van, orvosi kutatásokkal és technológiával foglalkozik, filozófus és pszichofarmakológiából doktorált. 2001-ben megalakította a World Intelligence Network IQ közösséget, és ő maga is 28 másik ilyen jellegű közösség tagja. 

 

carlsen.jpg9. Magnus Carlsen (24): jelenlegi sakkvilágbajnok, a legfiatalabb a listán. 2009-ben már Garri Kaszparov edzette, egy év múlva sakk nagymester lett, és rákerült a világranglistára. 2013-ban lett világbajnok. Eddig négy sakk Oscart nyert, még hét kell, hogy utolérje Kaszparovot. A média nevezte már a sakk Justin Bieberének is, miután a G-Star Raw modellje lett. 

8. Shahriar Afshar (42): iráni-amerikai fizikus, nevéhez fűződik a Harvardon végrehajtott Afshar optikai kísérlet, amely a kvantummechanikai komplementaritás elméletét vizsgálja.   

7. Akshay Venkatesh (33): indiai matematikus és egykori csodagyerek. 16 évesen kitüntetéssel végezte az egyetemet matematika szakon Ausztráliában. A Princetonon szerezte a doktoriját, jelenleg a Stanford matematika karának fiatal tanára. 

6. Saul Kripke (73): filozófia professzor a New York-i egyetemen. Hatévesen megtanult óhéberül. Egy közvélemény kutatásban az elmúlt kétszáz év 7. legnagyobb filozófusának választották. Matematikai logikával, matematikai filozófiával, metafizikával foglalkozik. 

 

4-ruth-lawrence_17.jpg5. Ruth Lawrence (43): brit matematikus, szintén csodagyerek volt. 13 évesen diplomázott matekból, majd fizikából, ’89-ben doktorált matekból, szintén Oxfordban, 17 évesen. Jelenleg a jeruzsálemi egyetem Einstein Matematikai Intézetében kutatja a matematika olyan területeit, amelyekhez csak évek múlva fog eljutni a tudomány és a technológia, hogy a gyakorlatban igazolja a munkáját. 

4. Grigorij Perelman (48): kicsit különc orosz matematikus. 2002-ben igazolta a Poincare-sejtést, az egyik legnehezebb matematikai problémát. Majd otthagyta a matematikai pályát, és meglehetősen szerény körülmények között élt édesanyjával. Rá egy évre jelölték a Fields-éremre, de elutasította: „Nem érdekel a pénz és a hírnév. Nem szeretném, ha a nevem egy kijelzőn lenne, mint valami állaté az állatkertben.” – mondta. 2010-ben már egymillió dollárt próbáltak neki adni a Clay Millenium díjjal, de ezt sem fogadta el. „Értem, hogy kell irányítani az univerzumot. Miért futnék, hogy szerezzek egymilliót?” – mondta.

3. Sir Andrew Wiles (61): brit matematikus. 1995-ben bizonyította a 358 éves Fermat-sejtést (Fermat törvényévé téve ezzel), amely széles körben a világ legnehezebb matematikai problémájának számított. Munkásságáért lovaggá ütötték, emellett 15 különböző matematikai és tudományos díj tulajdonosa.

2. Edward Witten (63): történész és fizikus, a Princetonon tanít. Főleg húrelmélettel, M-elmélettel, kvantumgravitációval és szuperszimmetriával foglalkozik. Nevezték már a legnagyobb élő elméleti fizikusnak, és a 2004-es TIME szerint az egyik legnagyobb hatású tudós ma a Földön. Egy sor díja között a Fields-érem is megtalálható.

 

hawking_1.jpg1. Stephen Hawking (73): az elméleti fizikus talán a legismertebb mindannyiuk közül. Nevét nemcsak az elméleti fizika terén végzett kutatásai, hanem tudományt népszerűsítő tevékenysége miatt is világszerte ismerik. Hét könyve is bestseller lett, 14 díjat kapott eddig (IQ: 160). Mindezt úgy, hogy több mint ötven éve küzd betegségével, az ALS-el. Amikor diagnosztizálták, depressziós lett, és majdnem feladta kutatásait, de első felesége, Jane Wilde arra motiválta, hogy folytassa a munkáját, és végül világhírű tudós lett belőle. 

Milyen témákról olvasnál szívesen? A link végén a többiek szavazatát is megnézheted. 

 

Képek és forrás: MTI, http://www.juditpolgar.com/en/node/62, http://superscholar.org/smartest-people-alive/, http://www.sciencealert.com/this-controversial-infographic-lists-the-10-smartest-people-in-the-world  http://hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1r_Judit, http://www.hetek.hu/hatter/200208/eletre_szolo_szabadsag, http://www.life.hu/horoszkop/20121003-marilyn-vos-savant-a-vilag-legokosabb-embere.html, http://marilynvossavant.com/photo-galleries/, http://www.brainpickings.org/tag/neil-degrasse-tyson/, http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d2/Manahel_Thabet_Posing_In_Library.png, http://sportgeza.hu/sakk/2014/08/13/visszavonult_polgar_judit_a_sakkozastol/, http://en.wikipedia.org/wiki/Stephen_Hawking#mediaviewer/File:Physicist_Stephen_Hawking_in_Zero_Gravity_NASA.jpg, http://www.telegraph.co.uk/news/celebritynews/9948532/My-brief-encounter-with-Magnus-Carlsen-the-Justin-Bieber-of-chess.htmlhttp://www.nytimes.com/2014/03/18/science/space/detection-of-waves-in-space-buttresses-landmark-theory-of-big-bang.html?_r=0.      

A 6 legnépszerűbb írás az elmúlt két hónapban

A 6 legnépszerűbb írás az elmúlt két hónapban

A 6 legnépszerűbb írás az elmúlt két hónapban

esa_int.jpgJanuár-február hónapokban több alkalom is adódott, hogy tudósok életén keresztül hívjam fel a figyelmet az IT és a tudomány fontosságára, és a nők szerepére ezeken a területeken akár a jelenben, akár a múltban. A cikkek közül a legaktuálisabb Neumann János jelentősége, amely kapcsán fontos kérdés, hogy áll ma Magyarországon az informatika oktatása, illetve mit lehetne tenni a helyzet javításáért? A végén pedig szavazhatsz is, hogy miről szeretnél a jövőben olvasni a blogon.

1. 25 kevésbé ismert idézet Albert Einsteintől

fourwallsonly.jpgIdén 110 éves a négy írás, melyekkel megalapozta a modern fizikát, és amelyek közül az egyikért, a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek leírásáért Nobel-díjat kapott. Azaz nem a relativitáselméletért, mert az olyan vitákat generált évekkel később is, hogy nem merték megkockáztatni a svédek az ennek okán való díjazást. A TIME magazin 1999-ben az Évszázad emberének választotta. Elméleti fizikusként gyakorlatias és barátságos volt. Az élet számtalan területére vonatkoztatható bölcsességei a ma emberének is segítenek.

 

2. 30 kevésbé ismert idézet Stephen Hawkingtól

hawking.jpgA legjobb férfi főszereplő Oscar-díját a Stephen Hawkingot játszó Eddie Redmayne kapta, A mindenség elméletében nyújtott alakításáért. Stephen Hawkingot azonban enélkül sem kell már senkinek bemutatni. A világhírű tudós, akit sokan jelenleg a legokosabb embernek tartanak, az elméleti fizika legérdekesebb problémáihoz kapcsolódó munkájának és a tudomány népszerűsítése terén elért eredményeinek is köszönheti hírnevét. 30 idézet mutatja meg sajátos szemléletét.

 

3. 10 igazán meglepő tény az űrről

sts-63_crew-760x581.jpgTudtad, hogy néhány csillag hűvösebb lehet, mint az emberi test? Ki volt az a nő, aki a Columbia űrsikló katasztrófáját követő küldetés parancsnokságát elvállalta? Melyik náci fejlesztésen alapultak az első űrhajók? Többek között ezekre is választ ad a cikk.

 

4. Neumann János és az InternetKon

njdog.jpgA modern számítógép atyja ma is kikerülhetetlen az informatikában. Még mindig az ő elve alapján működik szinte az összes számítógép, amelyből nem akart szabadalmat és bizniszt, ezért inkább publikálta, mert az egész emberiség tulajdonának tartotta. Igazi csodagyerekként hatjegyű számokkal fejben számolt, de később is ő ellenőrizte számítógépe számításait. Zsenialitása számtalan más területre is kiterjedt, és egyben halálának évfordulóján aktuális a kérdés, hogy áll Neumann hazájában az informatikaoktatás? (Rosszul, ezért kérdést fogalmaztam meg az InternetKonhoz.)

 

5. Angela Merkel, a leghíresebb mai fizikusnő

reuters.jpgNemcsak fizikus, hanem kvantumkémiából doktorált, és kutatóként dolgozott, mielőtt politikus lett. Helmut Kohl pártfinanszírozási botránya után magához ragadta a hatalmat, ami olyan jól sikerült, hogy már háromszor választották kancellárrá. Így kancellárként ő az első, aki nő, az egykori NDK-ból származik, és még fizikus is. Németország oktatási pénzeit 60 %-kal emelte, amióta először megválasztották, jelenleg pedig a programozás oktatását tervezi az általános iskola 2. évfolyamától. Na, de mi az a kvantumkémia? Ez is kiderül a cikkből.

 

6. Szilárd Leó, a leghíresebb magyar sci-fi író

einstien-slizard2.jpgAz atombomba tervezője egymaga kampányolt a bomba kifejlesztésért, és a Rooseveltnek szóló levél értelmi szerzőjeként biztosította, hogy elkezdődhessen az érdemi munka. Németország kapitulációja után szinte egyedül küzdött, hogy ne vessék be a bombát Japánban. Bár minden követ megmozgatott, és kibírta még a CIA zaklatását is, nem érte el célját. Egész hátralévő életében harcolt a békéért, és még sci-fi regényt is írt ennek érdekében.

 

+1. 20 magyar tudós a holokauszt árnyékában

foto_9_tabla.jpgHány magyar tehetség nem tudott soha kibontakozni vagy akár halt bele az elhurcolásába? Merül fel a kérdés az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 70. évfordulóján. A világhírű, még időben emigrált tudósok mellett számtalan tehetség karrierje itthon megtört, többen meghaltak. Kik voltak azok a számítástechnikával foglalkozók, fizikusok, matematikusok, akik maradtak és elszenvedték, vagy túl sem élték a holokausztot?

Az első képen Angela Merkel az asztronauta Alexander Gersttel (kép: www.esa.int).  

Szavazás

30 kevésbé ismert idézet Stephen Hawkingtól

30 kevésbé ismert idézet Stephen Hawkingtól

30 kevésbé ismert idézet Stephen Hawkingtól

hawking_2.jpgA legjobb férfi főszereplő Oscar-díját a Stephen Hawkingot játszó Eddie Redmayne kapta, A mindenség elméletében nyújtott alakításáért. Stephen Hawkingot azonban enélkül sem kell már senkinek bemutatni. A világ legokosabb élő emberének tartott elméleti fizikus nemcsak a tudományos életre hatott munkásságával, hanem felvállalta a tudomány népszerűsítését laikusoknak, ennek is köszönhetően ismertsége jóval túlnőtt kollégái hírnevén. Az ALS-ben szenvedő, az orvosok által előrejelzett halála időpontját már több mint 50 évvel túlélő, kerekesszékhez kötött tudós életéről több film készült, a legújabb, A mindenség elmélete inkább magánéletére koncentrál. Az alábbiakban 30 korábbi és egészen friss idézetét is olvashatod, az emberi természettől a földönkívüli intelligenciáig terjedő témákban.

 

Emberi természet 

1. „Az élet tragikus lenne, ha nem lenne vicces.” 

2. „A csendes embereknek vannak a leghangosabb gondolataik.” 

3. „Észrevettem, hogy még azok az emberek is, akik azt állítják, hogy minden előre elrendeltetett, és azon semmit nem változtathatunk, körülnéznek, mielőtt átmennének az úttesten.” 

4. „A mennyország egy tündérmese azoknak, akik félnek a sötéttől.” 

5. „Amikor legközelebb valaki panaszkodik, hogy hibáztál, mondd neki, hogy ez jó dolog is lehet. Hiszen tökéletlenség nélkül nem létezhetnénk.”

 

Élet testi fogyatékkal 

6. „Kísérleti fizikusként nagyon nehéz hírnévre szert tenni. Általában egy nagy csoport tagjaként kell dolgozni egy évekig tartó kísérleten. Ezzel szemben az elméleti fizikus egyetlen délután alatt, vagy az én esetemben ágyban fekve ki tud találni valami érdekes ötletet, amelyet azután önállóan vagy egy-két kollégájával együtt papírra vet - és máris híressé válik.” 

7. „Ha fogyatékkal élsz, az valószínűleg nem a te hibád, de nem jó dolog ezért a világot hibáztatni, vagy azt várni, hogy megsajnáljanak. Pozitívan kell hozzáállni és a legjobbat tenni az adott helyzetben, hogy magadra találj; ha valaki mozgássérült, nem engedheti meg magának, hogy pszichésen is sérült legyen. A testi fogyatékos embereknek olyasmikre kell összpontosítani erejüket, amelyek végrehajtását megmaradt képességeik lehetővé teszik. Attól tartok, hogy a Paralimpia számomra nem vonzó, de ezt könnyen mondom, mert soha nem szerettem az atlétikát egyébként. Másrészt, a tudomány egy nagyon jó terület a fogyatékkal élők számára, mert főként az elméről szól. Persze, a legtöbb, kísérleteket folytató munka kizárható az ilyen embereknél, de az elméleti munka szinte ideális. Saját fogyatékosságom nem jelent hátrányt a magam területén, amely az elméleti fizika. Sőt, segít megúszni az olyan oktató és adminisztratív munkákat, amelyekbe egyébként bevonnának.” 

 

Eutanázia 

8. (Az öngyilkosság vagy az eutanázia) „igen nagy hiba, akármilyen szörnyűnek is tűnik az élet, mindig lehet valamit tenni. Amíg az élet kitart, addig a remény is.” Ugyanakkor: 

9. „Úgy gondolom, hogy azoknak az embereknek, akik végstádiumú betegségben szenvednek, és nagy fájdalmakat élnek át, meg kell adnunk a lehetőséget arra, hogy befejezhessék életüket, és megszabadulhassanak a szenvedésektől. Az állatokat nem hagyjuk szenvedni, akkor az embereket miért hagynánk?” (Már több mint ötven évvel élte túl az orvosok által előrejelzett halálát, harminc éve lélegeztetőgépre tették, de felesége nem engedte lekapcsolni, aminek személy szerint természetesen örül.) 

 

Fizika 

10. „A célom egyszerű. Ez a világegyetem teljes megértése, hogy miért olyan, amilyen, és miért létezik egyáltalán.” 

11. „A fizika összes elmélete ideiglenes, amennyiben mind hipotézis csupán: sosem lehet bizonyítani őket. Akárhány ízben egyeznek is a kísérletek eredményei az elmélet jóslataival, sosem lehetünk biztosak benne, hogy a következő eredmény is alátámasztja majd az elméletet.” 

12. „Ahogy most írok, egy új elmélet megtalálásának kilátásai már sokkal jobbak, mert sokkat többet tudunk az univerzumról. De óvakodnunk kell az elbizakodottságtól – sok hibánk volt emiatt ezelőtt….1928-ban a Nobel-díjas fizikus Max Born látogatók csoportjának ezt mondta a göttingeni egyetemen: ’A fizikának, ahogy tudjuk, hat hónap múlva vége lesz.’ Magabiztossága Dirac akkori felfedezésén alapult, miszerint egy egyenlettel leírható az elektron. Azt gondolták, egy hasonló egyenlet lesz majd a protonhoz, amely az egyetlen ismert másik részecske volt ekkoriban, és ezzel vége is az elméleti fizikának. Azonban a neutron és a nukleáris erők már kopogtattak valaki másnak a fejében is. Mikor ezt mondom, azért még mindig hiszem, hogy van ok az óvatos optimizmusra, hogy talán közel járunk a természet végső törvényei keresésének végéhez.” 

 

Tudomány és a közbeszéd kapcsolata

13. „A közvélemény viszonya a tudományhoz jelenleg ellentmondásos. Egyrészt természetesnek veszi az életszínvonal javulását, amelyet a tudomány és a technika újabb eredményei tesznek lehetővé, másrészt viszont bizalmatlan a tudománnyal szemben, mert nem érti azt.” 

14. „Fontos, hogy az emberek tisztában legyenek a természettudományok alapvető kérdéseivel, mert csak így hozhatnak megfontolt döntéseket a tudomány és a technika eredményeivel egyre jobban átszőtt világunkban.” 

15. „Amikor előadtam Japánban, megkértek, hogy ne említsem az univerzum összeomlásának lehetőségét, mert hatással lehet a tőzsdére. Azonban mindenkit megnyugtathatok, aki aggódik a befektetései miatt: kicsit korai lenne az eladás. Ha az univerzumnak vége is lesz egyszer, az még 20 milliárd évig nem fog bekövetkezni.” 

wdhwk.jpg

 

Film és valóság. A mindenség elmélete főszereplői (Felicity Jones és Eddie Redmayne), illetve Stephen Hawking Jane Wilde mellett (jobb oldali kép)

Időutazás 

16. „Még ha fel is fedeznek a jövőben valamilyen más elméletet, akkor sem hiszem, hogy az időutazás bármikor is megvalósulhat. Ha megvalósulhatna, akkor mostanra már elözönlöttek volna bennünket a jövőből érkezett turisták.” Ugyanakkor: 

17. "Az az igazság, hogy mindenfelé féreglyukak vesznek körül minket, csak túl kicsik, hogy lássuk azokat. A tér és az idő mélyedéseiben és hasadékaiban alakulnak ki. Semmi nem sima vagy szilárd. Ha bármit elég közelről veszünk szemügyre, lyukakat és redőket fedezünk fel bennük. Ez egy alapvető fizikai elv, ami az időre is vonatkozik….Elméletileg egy időalagút vagy féreglyuk nemcsak arra képes, hogy egy másik bolygóra eljuttasson minket. Ha mindkét vége egyazon helyre esik és a távolság helyett az idő választja el őket egymástól, akkor az űrhajó ugyanoda, csak egy másik múltba érkezik meg. Talán a dinoszauruszok szemtanúi lehetnének egy űrhajó leszállásának.” (De, mivel a féreglyukak túl kicsik, felnagyítva összeomlanának.)

18. "Az idő úgy folyik, mint egy folyó és úgy tűnik, mintha mindannyian kérlelhetetlenül haladnánk ezzel az időáramlattal. Az idő azonban más tekintetben is hasonlít a folyóhoz. Különböző helyeken, különböző sebességekkel folyik, és ez a kulcsa a jövőbe való utazásnak."

19. (Einstein ismerte fel, hogy az anyag magával vonszolva az időt, lelassítja azt, ezért múlik lassabban az idő a Földön, mint az űrben.) "Egy fekete lyuk drámai hatást gyakorolhat az időre, jobban lelassítja, mint bármi más a galaxisban, ezáltal egy természetes időgéppé válik."

20. De: „Sajnálom, hogy csalódást kell okoznom a sci-fi rajongóknak, mert nincs lehetőség a fekete lyukakat más univerzumokba való utazásra használni. Ha beleugranál egy fekete lyukba, az energiád főbb tömege visszajutna belőle az univerzumunkba, és szétroncsolt formában tartalmazna információt arról, hogy ki voltál, de olyan állapotban, hogy azt nehéz lenne rekonstruálni. Ez olyan, mint egy enciklopédia elégetése.” 

21. (Egy további megoldás a fénysebességet megközelítő sebességű utazás lehet.) "Az időutazáshoz ennél (az Apolló űrhajó sebességénél, azaz 40 ezer km/óránál) kétezerszer gyorsabban kell haladnunk. Ehhez egy jóval nagyobb hajóra van szükség, egy igazi gigantikus űrjárműre, ami elég nagy a közel fénysebességre való gyorsításhoz szükséges üzemanyag mennyiség szállítására. A kozmikus sebességhatár megközelítéséhez hat teljes évre lenne szükség teljes energián. Elméletben képesek lennénk rendkívüli távolságok megtételére egy emberi élet leforgása alatt. A galaxis peremét 80 év alatt érhetnénk el." (Ezek az idézetek mutatják, hogy Hawking elméletei előrehaladottak, jóval később lesz tényleges igazolásuk vagy cáfolatuk.)

cumberbatch.png

Benedict Cumberbatch. Nem, nem a Kódjátszmából, hanem Hawking BBC által készített élettörténetéből, 2004-ben.

 

Mesterséges intelligencia 

22. „Vannak, akik szerint a számítógépek soha nem mutathatnak valódi intelligenciát, bármilyenek is legyenek. Számomra azonban úgy tűnik, hogy ha az emberekben a nagyon bonyolult kémiai felépítésű molekulák képesek úgy működni, hogy intelligensekké tesznek bennünket, akkor a hasonlóan bonyolult elektronikus áramköröket tartalmazó számítógépek ugyancsak intelligens működést tanúsíthatnak. Ha viszont intelligensek, akkor még náluk is bonyolultabb és intelligensebb számítógépeket tudnak tervezni.” 

23. "Moore törvénye szerint a számítógépek minden másfél évben megduplázzák a sebességüket és memóriájukat. A veszély az, hogy a számítógépek intelligenciát fejlesztenek ki és átveszik az uralmat. Az embert fékezi a lassú biológiai evolúció és nem tud majd versenyezni a mesterséges intelligenciával." 

 

Földönkívüli intelligencia

24. „Egy tréfásnak szánt, de valójában morbid megjegyzés szerint azért nem tudtunk mindeddig kapcsolatba lépni a földönkívüliekkel, mert amikor valamely civilizáció eléri a mi mostani fejlettségi szintünket, akkor instabillá válik és elpusztítja önmagát. Én azonban optimista vagyok. Nem hiszem, hogy az emberi faj arra vetemedne, hogy beadja a kulcsot, éppen most, amikor a dolgok egyre izgalmasabbá válnak.” 

25. „Az én matematikai agyam szerint a számok önmagukban arra ösztönöznek, hogy teljesen racionális a földönkívüliek léte. Az igazi kihívás inkább az, hogy milyenek valójában. Elég csak magunkra nézni, hogy lássuk, az intelligens élet olyas valamivé is alakulhat, amivel nem akarunk találkozni. Azt hiszem, léteznek hatalmas hajóik, és felhasználták az összes erőforrását a bolygójuknak. Néhány fejlett idegen talán nomád lesz, meghódítható és gyarmatosítható bolygókat keresnek. Ha az idegenek meglátogatnak minket, az eredmény sokkal inkább olyan lesz, mint amikor Kolumbusz megérkezett Amerikába, ami nem volt valami kedvező az amerikai őslakosoknak.”

 

Az emberiség jövője 

26. „Mi csak fejlett majomfajta vagyunk egy átlagos csillag egy kisebb bolygóján. De mégis értjük a világegyetemet. Ez tesz bennünket valami nagyon különlegessé.” 

27. „Évmilliókon át az emberiség úgy élt, mint az állatok. Aztán történt valami, ami felszabadította a képzelet hatalmát. Megtanultunk beszélni, és megtanultunk hallgatni. A beszéd lehetővé tette a gondolatok kommunikációját, amely biztosítja, hogy az emberek együttműködjenek a lehetetlen felépítésében. Az emberiség legnagyobb vívmányai beszélgetés által születtek, legnagyobb kudarcai pedig a beszélgetés hiányából fakadtak. De ennek nem kell így lennie. Legnagyobb reményeink valósággá válhatnak a jövőben. A technológia a rendelkezésünkre áll, a lehetőségek határtalanok. Csak annyit kell tennünk, hogy biztosítjuk a kapcsolattartást.” (British Telekom reklám) 

28. „Az emberi vonás, amelyen a leginkább változtatnék, az agresszió. A barlanglakó ősemberek korában ez előnyt adhatott a túléléshez, a több élelem, élettér vagy egy társ megszerzéséhez, akivel utódot lehetett nemzeni, de manapság félő, hogy mindannyiunkat elpusztít.”

29. „Ha sikerülne megszüntetni az atomháború lehetőségét, még mindig maradna számos veszély, amely valamennyiünket elpusztíthat. Egy vicc szerint eddig azért nem sikerült Földön kívüli civilizációkkal felvennünk a kapcsolatot, mert a civilizációk megsemmisítik saját magukat, amikor a mi fejlettségi szintünket elérik. Én azonban bízom a közvélemény józan belátásában, és abban, hogy ennek nem kell bekövetkeznie.” 

30. „Ha mi vagyunk az egyetlen intelligens faj a galaxisban, biztosítanunk kell a túlélésünket. Azonban jelenleg a történelmünk egyre veszélyesebb időszaka kezdődik. Fokozatosan növekszik a népesség, illetve a véges erőforrások kihasználása a Földön. Emellett egyre jobban fejlődik a technológiánk, amelynek segítségével a környezetet pozitív és negatív módon is változtathatjuk. Már az is elég nehéz feladat lesz, hogy elkerüljük a katasztrófát a következő évszázadban, nem beszélve az azt követő ezer, vagy egymillió évről. A hosszútávú túlélésünk szempontjából az egyetlen megoldás, ha felhagyunk azzal, hogy csak befelé figyeljünk és megkezdjük a terjeszkedést a világűrbe. Az elmúlt száz év során rendkívüli fejlődésen mentünk keresztül, azonban, ha a következő évszázadot át akarjuk vészelni, a jövőnk az űrben van. Ezért támogatom az emberekkel végrehajtott űrrepülések fejlesztését. Ha a következő kétszáz év során el tudjuk kerülni a globális katasztrófát, az emberi faj megmenekülhet, mivel addigra kijutunk a világűrbe.” 

Itt egy másik zseniális tudós, Albert Einstein idézeteit olvashatod: 25 kevésbé ismert idézet Albert Einsteintől.

Szavazz Te is! Milyen témákról olvasnál szívesen? 

 

 

Forrás: Megan Lee, Pinterest, disabilityand.me, historyvshollywood.com, http://www.hawking.org.uk/, http://en.wikiquote.org/wiki/Stephen_Hawking,  http://www.citatum.hu/szerzo/Stephen_Hawking, http://www.origo.hu/tudomany/20120105-stephen-hawking-70-eves-a-new-scientist-interjuja.html, http://hvg.hu/tudomany/20100810_stephen_hawking_jovo_urutazas_urkutatas, http://sg.hu/cikkek/74272/idoutazas-stephen-hawkinggal, http://www.telegraph.co.uk/news/science/space/7631252/Stephen-Hawking-alien-life-is-out-there-scientist-warns.html, http://www.dailymail.co.uk/home/moslive/article-1269288/STEPHEN-HAWKING-How-build-time-machine.html, http://hvg.hu/tudomany/20141208_Ijeszto_joslattal_allt_elo_Stephen_Hawkin, http://www.nyest.hu/hirek/hawking-az-eutanazia-mellett-ervel.       

Orosz fizikusok: kutatás halálfélelemben

Orosz fizikusok: kutatás halálfélelemben

Orosz fizikusok: kutatás halálfélelemben

10505447_740529842697687_3613016747549128797_n.pngOroszország történelme hasonlóan zaklatott, mint azoké az államoké, amelyeket ők szálltak meg a Szovjetunió idején. Több Nobel-díjas vagy arra jelölt fizikusuk is van, mégis, jó részük teljesítményei ellenére sem kerülhette el Sztálin börtöneit vagy munkatáborait. Maga a szovjet űrrepülés atyja, a szovjetek kezdetben vezető űrhatalmi szerepét a végkimerüléséig biztosító Koroljov a börtönt és a szibériai Gulagot is megjárta az országban, ahol bármi megtörténhetett. Végül Hruscsov a Nobel-díját sem engedte átvenni, egy ritka cinikus indoklással.

Ha Nobel-díjat sokan nem is kaptak, egy halom Sztálin- és Lenin-díjat igen, sokuknak ezek voltak az elérhető legmagasabb kitüntetések a nyugati világtól minden szempontból elzárkózó Szovjetunióban. És az öröm, amikor újra külföldi tudományos konferenciákra járhattak, ahol találkozhattak régi, nyugati kollégáikkal. Jelentős fizikusait országuk akkor sem kímélte, mikor épp nem Szibériában vagy börtönben voltak, mert az embertelen munkatempó ugyanúgy okozhatta végzetüket. Néhányuk története egyáltalán nem mindennapi:

letoltes_1.jpgLev Landau 

Bakuban született, ott és Leningrádban tanult fizikát, matematikát és kémiát. De leginkább nem az órái, hanem a sajtóban akkor kibontakozó kvantumfizikai hírek kötötték le. Mint ahogy Szilárd Leót, Teller Edét és Wigner Jenőt is, akik közül Tellerrel barátok is voltak. A harkovi egyetem fizika tanszékvezetőjeként valódi műhelymunka szerveződött körülötte. Ő segített Tisza László fizikusnak is, aki kommunista szimpatizáns volt, és Teller barátja. Budapesten börtönbe zárták, szabadulása után nem kapott munkát, ezért Teller kérésére a harkovi egyetemen szerzett neki állást. Landau a sztálini tisztogatásokat megúszta, de sok kollégáját, barátját vesztette el (például Subnyikov és Rozenkevics fizikusokat, akiket kivégeztek). Végül Ernest Rutherford tanítványa, az egyik moszkvai hazalátogatásakor határzár miatt ott ragadt Pjotr Kapica hívta dolgozni - a kényszer maradásáért cserébe neki felszerelt - moszkvai Fizikai Problémák Intézetébe. 

Már egy éve itt volt, mikor 1938-ban letartóztatták két kollégájával együtt szovjetellenes tevékenységért. Előkerült egy röplap, amelyen hármójuk neve szerepelt, és amely a diktatúra helyett valódi szocializmust követelt. Reménytelen volt a helyzetük: ennél sokkal kevesebbért is halál járt. Kapica és Niels Bohr is levelet írt Sztálinnak, kérték, hogy Landaut fiatal korára való tekintettel engedjék el. Nem kaptak választ. Ekkor Kapica saját életét kockáztatva tovább küzdött: levelet írt Molotovnak és Berijának, az államvédelem főnökének, amelyben személyesen vállalt kezességet Landauért. Végül egy év után kiengedték, egyik társa 10 év börtönt kapott, a másik 20 évet munkatáborban töltött. (Tisza László visszajött Budapestre, ő mondta el Tellernek, hogy bánnak Landauval.) 

Landau újra kialakította műhelyét és fáradhatatlanul dolgozott tovább: 1942-ben kapta meg a Nobel-díjat a szuperfolyékonyságot magyarázó elméletéért. Dolgozni többé nem tudott egy autóbaleset következményeként. Híres maradt arról, hogy indokolt esetben nyers tudott lenni a hatalom képviselőivel is, de a jó érvek nélküli diákok is erre számíthattak. Ennek ellenére más iskolák hallgatói is az ő szakmai műhelyébe jártak. Bebörtönzött barátjának nyíltan, rendszeresen pénzt küldött, és Kapicával is tartotta a kapcsolatot.

kapica.jpgPjotr Kapica

Mert őt elüldözték, amikor a szovjet atomprogramban nem volt hajlandó részt venni. Kapica 1978-ban kapott megosztott Nobel-díjat az alacsony hőmérsékletek fizikájának kutatásáért. Egyik alapítója a Nobel-békedíjas Pugwash-konferenciáknak, az atomfegyverek betiltását célzó tudósmozgalomnak, Szilárd Leóval együtt. Kapica nemcsak Landau életét mentette meg, sokan neki köszönhették szabadulásukat, akikre talán kivégzés vagy munkatábor várt volna. Sőt, odáig ment, hogy levélben kérte Sztálint Berija felmentésére, látva, milyen pusztítást végez. Életét annak is köszönhette, hogy korábban Rutherford mellett dolgozott, és Nyugaton sokat látott a bombák készítéséről. Más tudósok is szinte csak annak köszönhették életüket, hogy nagyerejű fegyverek készítésében vették hasznukat. Így érezte például Vitalij Ginzburg is - aki 2003-ban kapott Nobel-díjat -, amikor politikailag megbízhatatlannak minősítették, és hajszálon múlt az élete.

kurcsatov.jpgIgor Kurcsatov 

A szovjet nukleáris program atyjának nevezik. Nemhogy nem utasította vissza az abban való közreműködést, de élére is állt. 30 évesen a fizikai tudományok doktora volt. A leningrádi Műszaki Fizikai Kutatóintézetbe került, 1940-től már ő is publikált az uránhasadásról, és megbízták az első szovjet bomba fejlesztésével. Sztálin 1948-at adta meg határidőnek, és személyesen Beriját küldte felügyelni a munkát. A szovjet ügynökök ellopták a bomba részleges dokumentumait, azokból is dolgoztak, de az azokban már leírt minden kísérletet újra el kellett végezniük, mert Berija félt a dezinformációtól. Az amerikaiak végül megelőzték őket (a németek pedig abba is hagyták a kísérleteket). Kurcsatov a kudarc után atomreaktorokkal foglalkozott, az elsőt öt kollégájával együtt indította el.

Az ő vezetése alatt készült emellett az első ciklotron, Európa első atomreaktora, a világ első termonukleáris bombája, ipari etomerőműve, tengeralattjáró-atomreaktora és atomjégtörő-reaktora. Többek között négyszeres Sztálin-díjas, ötszörös Lenin-díjas és háromszoros Szocialista Munka Hőse volt. Kollégái generálisnak hívták, mert mindenben azonnal kezdeményező szerepet vállalt, ami csak érdekelte. A rohamtempót, amelyet diktált, nemcsak mások, ő maga sem bírta: részleges bénulása lett, és korán, 57 évesen halt meg. Nevét egy elem, a kurcsatóvium őrizte a szovjeteknél. De miután az amerikaiak tudták csak újra előállítani, rutherfordium lett belőle.  

sakharov_photo.PNGAndrej Szaharov 

Nagyapja társadalmi igazságosságért küzdő ügyvéd volt, apja pedig fizikatanár, béke iránti vágyát és természettudományos érdeklődését volt kitől örökölnie. A fizika szak elvégzése után csak nehéz fizikai munkát kapott, de folyamatosan küldte írásait Moszkvába, végül így figyeltek fel rá. A háború után kutatói állást kapott a tudományos akadémián, és Kurcsatov mellett részt vett az atombomba projektben. 

1953-ban az első kísérleti hidrogénbomba robbantást is végrehajtották, főleg az amerikaiaktól lopott tervek alapján (ahogy az atombombánál). Teller ezt megelőzően egyedül vívta szélmalomharcát az USA-ban, hogy előbb kész legyenek a fegyverrel, amelynek terveiről akkor nem tudták, hogy a szovjetek is ismerik. Ez később derült ki, így Teller jelentősége is, akit addigra már szinte kiközösített a tudóstársadalom az USA-ban, mert politizálni kezdett a béke hidrogénbombával való - abszurd, de működőképes - biztosítása érdekében. Így kb. fél évvel előzték csak meg a sikeres amerikai kísérletek a szovjetekét.

Szaharov ’61-ben megcsinálta a Cár bombát, amely meghaladta Teller bombájának kapacitását. Szerencsére ekkor már inkább az atom békés célú felhasználása felé irányultak a kutatások, így Szaharov is egy fúziós reaktoron kezdett dolgozni. Nem ítélte meg olyan negatívan Tellert, mint sok amerikai tudós: azt gondolta, ők ketten hasonlóak, hiszen mindketten a hidrogénbombával járultak hozzá a törékeny béke fenntartásához, ha már a szuperhatalmak a fejük felett rivalizáltak. Ugyanakkor később ellenezte Teller csillagháborús terveit, és ez ösztönözte, hogy kiálljon a nyilvánosság elé a béke fennmaradásáért. Miután egyre több államnak lett atomfegyvere, ő is hasonló változáson ment át, mint Szilárd: félt egy atomháború lehetőségétől és levelet írt a moszkvai vezetésnek figyelmeztetésként. Választ nem kapott, és ilyen témájú esszéjét sem engedték publikálni. Ő azonban nem adta fel, szamizdat formájában kezdte terjeszteni írását, amely még a New York Timesben is megjelent. 

A pártvezetés eltávolította a katonai fejlesztések közeléből, végül részecskefizikával és kozmológiával kezdett foglalkozni. De törekvéseit nem adta fel: mozgalmat szervezett, már nemcsak a békéért, hanem az emberi jogokért, és egy demokratikusabb Szovjetunióért. 1970-ben alapított, Emberi Jogok Bizottsága a Szovjetunióban nevű szervezetéért öt év után béke Nobel-díjas lett. Egy ideig békén hagyták, de amikor 1980-ban bírálni kezdte a szovjetek afganisztáni bevonulását, betelt a pohár: letartóztatták. Nyizsnyij Novgorodba internálták, ahol hét évig volt házi őrizetben. Ezalatt sokszor zaklatták kijelölt lakhelyén, és éhségsztrájkba is kezdett, hogy felesége életmentő műtétre mehessen az USA-ba. Végül 1986-ban Gorbacsov gondoskodott szabadságáról, és ő azonnal újra belevetette magát a politikába. Az első demokratikusan választott kongresszus tagja lett, de egy év múlva meghalt. Emlékére alapította az Európa Parlament a Szaharov-díjat.  

koroljov.jpg

Koroljov az alsó sorban középen, mellette balra Gagarin

Szergej Koroljov 

A Szovjetunióban a kommunizmus szinte minden büntetési formáját átélő tudós élete a legjobb példa az abszurd munkakörülményekre, annak ellenére, hogy úttörő munkát végzett, ráadásul még hírnevet sem szerezhetett magának. Ukrán származású szovjet rakétatervező mérnök volt, a szovjet űrutazás atyja. A világ első embert szállító űrhajója, a Vosztok-1 tervezője, de nevéhez fűződik az első műhold, és a Szputnyik nevű rakétaprogram is. Hogy mennyi múlt az ő munkáján, jól mutatja: korai halála után annak ellenére, hogy szovjet űrhajós járt először az űrben, a szovjet űrprogram elakadt, a Holdra sem ők jutottak fel, és a vezető űrhatalom szerepét is az USA vette át. Nevét mégsem lehetett nyilvánosságra hozni, a szovjet propaganda szerint vigyázni kellett, nehogy idegen országok ügynökei megöljék őket (holott a CIA már rég tudta a nevét). Mindenhol így hívták: a „Főkonstruktőr”. 

Ácsnak tanult, és már dolgozott 1923-ban, mikor belépett a helyi repülőklubba, Odesszában. Egy évre rá repült először, és tervezett is egy vitorlázórepülőt, amit megépítettek neki. Végül beiratkozott a kijevi műszaki főiskolára, majd Moszkvába költözött. Repülőgépek tervezésével foglalkozott diploma után, majd sugár- és rakétahajtás kutatásába kezdett, hajtóművei hamarosan felkeltették a Vörös Hadsereg érdeklődését, és szponzorálni kezdték a munkáját kutatótársaival (Sugárhajtás Kutatási Csoport volt a nevük – GRID néven ismert). A GRID hamarosan összeolvadt a Gázdinamikai Laboratóriummal és ő az intézet vezetője lett. Megszületett kislánya, és élete minden szempontból sínen volt. 

Karrierje robbanásszerű növekedését Sztálin törte ketté. Nem úszta meg az 1938-ban kezdődött óriási tisztogatást. Több millió ember kivégzése és bebörtönzése mellett Koroljovot is felforgató tevékenységgel vádolták. 10 évet kapott, miután bűnösnek találták abban, hogy a folyékony hajtóanyagú rakétákat preferálta a központilag támogatott szilárd hajtóanyagúakkal szemben. 

Az ítélet után néhány hónappal Szibériába, a Gulagra került, ahol egy aranybányában kellett dolgoznia. A kolimai munkatáborban évi 30 %-os volt a halálozási arány. Elvesztette összes fogát, eltört az állkapcsa, és szívproblémái kezdődtek. De túlélte, és valamivel később felülvizsgálták ügyét Moszkvában. Visszahozták egy börtönbe, közben skorbutot kapott és majdnem meghalt. Befolyásos barátai elérték, hogy ne küldjék vissza a munkatáborba. Helyette szellemi rabszolgaként a börtönben dolgozhatott különböző projekteken, de hasonló intenzitással, mint egy bányában (ezt Magyarországon is alkalmazták, például Kozma Lászlónál). Először a TU-2 bombázón dolgozott, majd Valentyin Gluskohoz került, aki később a világ legnagyobb tolóerejű rakétáját, az Enyergiját tervezte. 1944 júniusában végül felmentették, de nem hagyhatta el Glusko irodáját, a háború miatt.

Egy évre rá viszont már Becsület érdemrendet kapott, a Vörös Hadsereg ezredese lett, és Németország szovjet megszállás alatti részére küldték, ahol a V2 rakétákról gyűjtött dokumentációt. Főkonstruktőr lett az RKK Enyergija akkori elődjénél, és hadifogoly német mérnökökkel folytatták tovább a munkát. Egy év múlva kész volt az első szovjet ballisztikus rakéta, amely az akkor már politikailag sem problémás folyékony hajtóanyagú volt. Az R1-et továbbiak követték, az R7 már a világ első interkontinentális ballisztikus rakétája volt, amely 5,4 tonnányi atomrobbanófejet 7 000 km-re is eljuttathatott. Néhány év múlva a Szovjet Kommunista Párt (SZKP) és 1957-re a szovjet tudományos akadémia tagja is lett. Elismerték, hogy büntetése igazságtalan volt.

Még ebben az évben olvasott az amerikaiak ötletéről, hogy műholdat küldjenek az űrbe. Az ő ötlete volt, hogy előzzék meg őket, így még abban az évben az R7-ből megszületett a Szputnyik-1, amelyet fellőttek. A világsiker a szovjeteké lett, Hruscsov pedig további sikereket követelt. A Szputnyik-2 elindult az űrbe, Lajka kutyával. 1961. április 12-én pedig a Vosztok-1 fedélzetén egy ember is, Jurij Gagarin. A szovjetek öröme határtalan volt, ebben a pillanatban vezető űrhatalom voltak. Érdeklődésük a Hold felé irányult, az R7 fejlesztése után szabályosan lőni kezdték, 3 rakétával, ezekből a középső el is találta (a Luna-2), melynek célja az erőfitogtatás volt. Ezzel együtt elkezdtek dolgozni a Holdra szálláson. 

Amely végül nem valósult meg, két okból. Koroljov a Gulagon olyan rossz fizikai állapotba került, és a későbbiekben az űrverseny miatt olyan keményen dolgozott, hogy szervezete nem bírta tovább, és korán, 59 évesen meghalt egy rutinműtét közben. De volt más ok is, amiért életében sem haladtak: később tudta meg, hogy valójában tudós kollégája, a börtönévek alatti főnöke, Glusko jelentette fel, és miatta került a Gulagra. Ezzel olyan ellenségeskedés kezdődött köztük, amely aláásta a közös munkát, és szintén okolható a holdraszállással kapcsolatos munka megakadásáért. 

Nobel-díjra is jelölték, de nem vehette át: Hruscsov cinikusan azt mondta neki, hogy az nem egyetlen ember eredménye, hanem az egész szovjet népé. 

A szovjet tudósok motivációja nem minden esetben világos: hírnév iránti vágy ugyanúgy mozgathatta őket, mint a hazaszeretet, még olyan esetben is, mint Koroljov, aki a Gulagot is megjárta. De volt, aki szenvedett az országban uralkodó állapotok miatt, ilyen volt Lev Landau, vagy a mindenáron békéért harcoló Szaharov is. Vagy Kapica, aki el tudott menekülni, hogy ne kelljen elvei ellenére dolgoznia, és ettől még a tudományos élet a mai napig számon tartja.

A leghíresebb orosz (irodalmi) Nobel-díjas, Alekszander Szolzsenyicin 11 évet töltött börtönökben és munkatáborokban, ez alapján írt könyve, az 1973-as A GULAG szigetvilág megjelenése után megfosztották állampolgárságától és kiutasították. 1994-ben tért csak vissza, nem sokkal később meghalt. Eredetileg matematikát, fizikát és irodalmat tanult, dolgozott is matematikatanárként.

Itt az atombomba magyar tervezőjéről olvashatsz.

 

Képek és forrás: wikipedia.org, davebruns.com, http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz9801/talalk.htmlhttp://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2008/tv0805/solt.html http://hu.wikipedia.org/wiki/Szergej_Pavlovics_Koroljovhttp://hu.wikipedia.org/wiki/Pjotr_Leonyidovics_Kapica, http://mult-kor.hu/20100107_igor_vasziljevics_kurcsatov, http://www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/1980_januar_22_andrej_szaharov_letartoztatasa/http://aranylaci.freeweb.hu/koroljov/koroljov.htmhttp://www.europarl.europa.eu/sakharovprize/hu/home/andrei-sakharov.htmlhttp://posztinfo.hu/arckepcsarnok/arckepcsarnok-oroszorszag/arckepcsarnok-oroszorszag-tudomany/a-szovjet-atomfizika-generalisa-avagy-van-e-kurcsatovium/http://hu.wikipedia.org/wiki/Alekszandr_Iszajevics_Szolzsenyicin#mediaviewer/File:Vladimir_Putin_with_Aleksandr_Solzhenitsyn-1.jpghttp://hvg.hu/tudomany/20091204_hidrogenbomba_szovjet_fizikus_kutatas.

10 alig ismert tipp a biztonságos netezéshez

10 alig ismert tipp a biztonságos netezéshez

10 alig ismert tipp a biztonságos netezéshez

A biztonságos netezés annyira fontos lett, hogy már nemzetközi napja is van évek óta. Okkal, hiszen a világháló néha még mindig olyan, mint a Vadnyugat. Az elmúlt években több kamasz is öngyilkos lett, mert zaklatták a neten a társai, de a felnőtt lét sem garancia a tudatos internet használatra. Ideje átgondolni: le van tiltva idegenek előtt a Facebook idővonalad, vagy bárki megnézheti bulifotóidat, nemcsak az ott ismerős főnököd? A hackert ismered, de mi az a cracker? Hogy lehet a legjobb szándékkal is pornográf képet továbbítani? Mit tegyünk, hogy gyermekeink otthonosan mozoghassanak az interneten, félelem nélkül? 

A Biztonságosabb Internet Napot minden évben február második hetének második napján tartják világszerte, és ennek oka, hogy sokak szerint az internet olyan, mintha a Vadnyugaton élnénk. Nemcsak a számítógépes vírusok, hanem a vírusirtóval ki nem védhető támadások vagy személyes adataid védtelensége miatt, nem beszélve a gyerekek internet használatáról. Egy információbiztonsági mérnöknek nem újdonság, annál inkább az lehet az átlagos netezőnek a következő tíz tipp, amelyek alig ismert veszélyekre, jelenségekre hívják fel a figyelmet: 

1. Facebook idővonal: talán nem is érted, miért van ez itt, hiszen mindenki jól ismeri a közösségi oldalt. Ugyan a betörők még inkább az USA-ban jöttek rá: érdemes figyelni, mikor írja ki valaki a Facebookra a mexikói nyaralás idejét, de nálunk is találkozni idegenek adatlapjaival, ahol pontosan azt látod, amit ismerősei. Ha nálad is ez a helyzet, és nem szeretnéd, hogy saját üzenőfalad is ilyen legyen, a beállításoknál adhatod meg, ki láthassa, amit posztolsz. Ugyanígy előzetes engedélyhez kötheted, hogy egy fotón megjelöljenek, vagy írjanak az idővonaladra. Adott tartalmat még ismerőseiden belül is megoszthatsz úgy egy csoportban, hogy más ne tudja megnézni, akkor sem, ha valaki tovább osztja (csoportok létrehozása opció). Ha törlöd is egy fotód, később is elérhető a kép korábbi URL címén, csak nem lesz látható. Ezért érdemes kétszer is átgondolni, milyen fotót teszel fel.

2. A számítógép feltörése vétség, a Btk. szerint bűncselekményt követ el az, aki egy számítástechnikai rendszerbe annak védelmét szolgáló intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép vagy: belépési jogosultságai kereteit túllépve, vagy azt megsértve bent marad, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ehhez szükséges olyan védelmi rendszer, amelyet az elkövető támad, illetve a belépés jogosulatlan kell legyen. A bűncselekmény akkor is megvalósul, ha idegen vezeték nélküli (WLAN) hálózatba törnek be, és utána idegen számla terhére interneteznek, vagy adatokat manipulálnak.

3. Tiltott pornográf felvételekkel való visszaélést akaratlanul is megvalósíthatsz. Ezek fényképek, video, film, vagy képfelvételek, melyek a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvést, ábrázolást tartalmaznak, 18 év alatti személyről. Elég, ha egy számítógépen egy ilyen kép megtalálható, vagy csak e-mailben más részére továbbítják. Hogy lehet akaratlanul is megvalósítani egy ilyet? Ha például a Facebookon segítséget kérnek, amelyben egy közlekedési baleset után hiányosan öltözött gyerek fotójának megosztását kérik az azonosítása vagy családja megtalálása érdekében, a lehető legjobb szándékkal megosztott fotóval is elkövetik ezt a bűncselekményt.

4. Ha valahol pornográf, erőszakos vagy rasszista tartalommal találkozol, két internet hotline-nál is jelentheted: http://www.biztonsagosinternet.hu/bejelentes vagy http://internethotline.hu/tart/index/31/Bejelentes. Mindkettő továbbítja a rendőrségre, és a kapcsolódó adminisztrációt is ellátják, hogy ne a bejelentőnek kelljen. Tagjai az INHOPE nevű, internet hotline-ok nemzetközi szervezetének is, így ha külföldön működtetett, magyar nyelvű káros tartalommal találkozik valaki, felgyorsítható az oldal megszüntetése.

5. Az online játékok veszélyei: ez már nemcsak gyerekek játéka, sőt, a játékosok többsége nagykorú. A legtöbb játékkal csak akkor lehet játszani, ha adminisztrátori jogokkal rendelkezel. Egy számítógép támadás során viszont az admin jogokkal együtt átvehetik a számítógép felett az uralmat. Ha nem tudsz csak felhasználóként bejelentkezni, inkább olyan gépen játssz, amelyen nem tárolsz fontos adatokat. Ez LAN partikra különösen érvényes.

6. Hackerek és crackerek: a hacker idegen számítógép rendszerbe jut be és átveszi az ellenőrzést. Ezt teheti kíváncsiságból, küldhet figyelmeztetést a tulajdonosnak a biztonsági részekről (pl. a Google fizet azoknak, akik ezt teszik), vagy dolgozhat akár megbízásra, fizetésért. A cracker az, aki rossz szándékkal tör be egy rendszerbe és ott kárt okoz. A média nem tesz különbséget, mindenkit hackernek hív, pedig van a rosszindulatú hackerekre külön szó. Script Kiddie-nek pedig azt hívják, aki rosszindulatú támadásához már kész programot, például vírust használ. Ha fertőzött a géped vírussal, ezekről ismerheted fel: nem indul el a gép, az operációs rendszer nem fér hozzá bizonyos meghajtókhoz, az ikonok nem úgy néznek ki, mint szoktak, nem tudsz adatot változtatni vagy tárolni, vagy az adatokhoz való hozzáférés jóval tovább tart, mint eddig.

7. Gyerekek biztonsága: átlagosan 9 éves korban kezdenek netezni, de ez akár korábban is kezdődhet majd (ahol van erre lehetőség). Nem mindegy, milyen körülmények között kezdik, és foglalkozik-e ezzel a szülő. Például itt a Facebook kérdése. Hivatalosan 13 éves kortól lehet regisztrálni, de sokszor a kicsik is 13 évesnek állítják be magukat az adatoknál. Ezt nem lehet ellenőrizni, bár szülőként az első gondolatod biztos az, hogy te majd gondoskodsz róla, hogy ne regisztrálhasson. De akár már regisztrált kortársa is segít neki, csak a szülő nem tud majd róla. És hogy mennyire érdemes ezt komolyan venni? Egy ifjúságvédelemmel foglalkozó, középkorú férfitól hallottam, hogy az ő gyereke nincs a Facebookon, mert ő azt nem engedte meg. Kiderült, hogy a gyerek 15 éves. Ha szakmabeli szülők sem állnak két lábbal a földön ebben a kérdésben, te se vedd könnyedén! Egy 15 évesnél persze természetes, hogy közösségi oldal használó. De ha még kicsi, próbáld megértetni vele, hogy várnia kell. Ha mondjuk 10 éves, nem árt beszélgetni vele az oldalról, hátha kiderül, hogy már fent van. Leszidás helyett inkább próbálj beszélgetni vele erről - bármilyen nehéz az első megdöbbenés után -, és meggyőzni, hogy úgy szabályos, ha vártok, amíg legalább 13 lesz. 13 éves kora után természetesen fontold meg, hogy valamilyen módon te, és akár egy, az oldalon fent lévő tanár is ismerősei legyetek - persze nem erős kontroll jelleggel -, és rendszeresen beszélj vele arról, milyen élmények érik ott, próbál-e idegen ismerkedni vele, stb. (ez persze nagyobb gyerekekre is igaz). Ezzel együtt életszerű arra gondolni, hogy a 13 év alatti sem fog esetleg szót fogadni, ezért időnként bizalmi légkört teremtve érdeklődj, csinált-e mégis profilt magának? Ez nem jelenti, hogy minden gyerek 13 év alatt regisztrál is, de jobb inkább beszélgetni erről, mint meglepődni, akár valamilyen negatív hozadék kapcsán. Maga a Facebook tervezi ezt a korhatárt feloldani, és szülői engedélyhez kötni. Kérdéses, hogy ez megoldás lehet-e, mindenesetre a struccpolitikánál jobb, mert most nem tudják megmondani, hány millió 13 év alatti van fent hamis életkorral.

8. Gyerekeknél fokozottan fennáll a veszély, hogy internetes zaklatás, vagy akár pedofília áldozatai lehetnek. Nemcsak azért, mert kicsik, hanem néha éppen az olyan szülő miatt is, aki digitálisan írástudatlannak számít, ami külön nehezíti a helyzetet. Magyarországon a felnőttek közel fele nem vagy alig használ számítógépet és internetet. És nem a szülők mentén válik ketté a társadalom ebből a szempontból: rengeteg szülő utálja a gépet vagy fél tőle, maximum a gyerek miatt megveszi, és hagyja, hogy azzal lekösse magát. A szülők mindennap elmondják a gyerekeiknek, hogy nézzenek szét az úton, ha átmennek, vagy ne álljanak szóba idegenekkel, de a nem használóknál különösen fennáll, hogy nem tudhatják, mit csinál a gyerek a neten. Vagyis nem ismeri pontosan azt, amitől akár meg kell védenie őt. Pedig kutatások szerint minden 3. gyereket zaklattak már a neten, akár felnőttek is, de legtöbbször saját kortársai. Cyberbullyingnak hívják a jelenséget angolul, és sok esetben végződött öngyilkossággal. Egy 15 éves kanadai tinédzser esete talán a legtipikusabb: Amanda Todd 2012-ben chatelt egy férfival, aki rávette, hogy megmutassa a melleit, majd zsarolni és fenyegetni kezdte, hogy nyilvánosságra hozza a képet, amit róla készített, ha nem teszi meg újra. Amanda nem engedett neki, mire a férfi összes Facebook ismerősének elküldte a képet. Három éven keresztül zaklatták társai folyamatosan, és több öngyilkossági kísérlete is volt a végzetes előtt. De nemet tudott mondani, és a szülei is próbáltak segíteni neki. Iskolát is váltott, de a zaklatás – amit a kép elindított – újrakezdődött. Ezért nem lehet teljes mértékben az internetet vádolni, sokkal inkább a lány mindenkori környezetét, de jól mutatja, hogy az internet gyerekek számára sokszor olyan, mint a Vadnyugat. Felnőttként gondolhatják sokan, hogy az ő hibája, de ő egy 15 éves gyerek volt. Ahogy már írtam, bizalmas légkörben, beszélgetéssel sokat tehet egy szülő. Kamaszkorban persze sokszor akadozhat a normális kommunikáció a szülővel, hiszen van, hogy csak a kortársaikra hallgatnak. Az ő véleményük annyira fontos, hogy a Facebookon – ha ismerősök lettetek – akár le is tilthat, ha ott próbálod nevelni, a barátai előtt. Nemrég jöttek csak rá, hogy a fiatalok elhagyják a Facebookot, de nemcsak azért, mert nekik unalmas, hanem mert ott vannak már a szülők és tanárok is. Ezért fontos az empátia. Gyerekeknél előfordul, hogy jószándékúan megadják valakinek a jelszavukat, majd az illető akár zaklató levelet küld a nevükben másoknak. A szülő szerepe nagyon fontos, hogy ennek lehetőségére figyelmeztessen.

9. Ingyen szűrőszoftver: ingyen letölthető, káros tartalmat szűrő szoftvereket kell biztosítani a szolgáltatóknak előfizetőik számára. A nagyobbak szoftvereit itt elérheted: http://www.hirkozlesitanacs.hu/gyermekvedelmi-szuroszoftverek-a-het-tagok-honlapjain/. Emellett fontos, hogy ne féljen a gyerek az internettől. Nem megoldás a teljes eltiltás, hiszen számtalan segítséget nyújt már a kicsik számára is, akár játékról vagy tanulásról van szó. Nincs könnyű helyzetben egy szülő, hiszen egyszerre kell vigyáznia a gyerekére a neten, és egyben ösztönöznie annak használatára. De mindenképp érdemes kiegyensúlyozottan kezelni a kérdést, amelyben akár egy szűrőszoftver jó kiindulási alap lehet. A rendszeres beszélgetést azonban nem helyettesíti, hiszen máshol szoftver nélkül találkozhat számára megrázó, káros tartalommal. 

10. Bízd részleteiben az informatika tanárra a biztonságos netezés oktatását! Akárj kér tőle tanácsot! Ha csak nem vagy információbiztonsági mérnök, vagy nem ezzel foglalkozol napi szinten, akkor jobb, ha a tanár mondja el az alapvető, szülők által is átadandó információkon túl az informatika órán, mire kell figyelni. Nekik egyetemi diplomájuk van, informatikát csak ezzel oktathatnak itthon, és a téma a kötelező minimum része a tananyagban, kihagyni nem fogja. A szülőnél az is gond lehet, ha valamit esetleg rosszul tanít meg, ez is olyan, mint mondjuk a nyelvtanulás: utána annál nehezebb javítani. 

Itt olvashatsz bővebben az informatika óra fontosságáról, és a mai oktatása körüli gondokról. 

Képek és még több hasznos információ: www.pexels.com, www.biztonsagosinternet.hu, www.saferinternet.hu, http://otthonaneten.hu/kiemelt/posztolod-vagy-tovabbkuldod/, http://neked8.mediaunio.hu/neked8/szulok/tippek-szuloknek/#.VOD7Z-aG_54,  http://en.wikipedia.org/wiki/Suicide_of_Amanda_Todd 

Gyerekeknek: http://www.bibianeten.hu/, http://neked8.mediaunio.hu/neked8/diak/tippek-diakoknak/#.VOD7UOaG_54, http://www.bigyoo.hu/honlapok/honlapok-gyerekeknek/weboldalak/.

Szilárd Leó, a leghíresebb magyar sci-fi író

Szilárd Leó, a leghíresebb magyar sci-fi író

Szilárd Leó, a leghíresebb magyar sci-fi író

szilard.jpgSzilárd Leó fizikus, az atombomba tervezője Neumannhoz hasonló polihisztor volt. Nem ösztöndíj okán távozott Magyarországról külföldre: úgy megverték a Műegyetemen hallgatók, hogy a lépcsőn is leesett. Megérzéseinek többször köszönhette életét és eredményeit. És a világ is: először szinte egymaga küzdött az atombomba megvalósításáért, majd azért, hogy ne vessék be Japánban. Nem sikerült: a bombát ledobták, Groves tábornok pedig még internálni is akarta, majd a CIA szállt rá. Saját magát gyógyította ki a rákból egy új terápia kidolgozásával, és H. G. Wells író is hatott rá, végül sci-fiben próbálta elmondani, amit az emberek máshogy nem értettek meg.

"Szilárd Leó volt a legképzeletdúsabb ember, akivel életemben találkoztam. Talán ezt a kijelentést jobban méltányolják, hogy ha figyelembe veszik, hogy Albert Einsteint is nagyon jól ismertem." – mondta róla Wigner Jenő. 1898. február 11-én született Budapesten a zsidó származású fizikus, eredeti neve Spitz Leó volt, vezetéknevüket kétéves korában magyarította Szilárdra a család. A Bajza u. 28. alatt laktak. Már korán érdekelni kezdte a fizika, amikor egyik testvére fertőző betegséget kapott, és nem mehettek a közelébe, ő csinált egy drót nélküli távírót, azon beszélgettek egymással. A VI. kerületbe járt középiskolába, majd 1917-ben az Osztrák-Magyar Monarchia tüzérségébe került, de betegeskedései miatt leszerelt. 

Elkezdte a Műegyetemet, de nem tudta befejezni. Nem külföldi ösztöndíj miatt távozott az országból: 1919-ben saját, baloldali röplapját terjesztette az igazságos adózásról, emiatt hallgatótársai megverték a Műegyetemen, még a lépcsőn is leesett. Abba kellett hagynia az egyetemet, év végén pedig már a Berlinbe tartó vonaton ült. Újból egyetemista lett, de fizikusok hatására a műszaki tanulmányokat fizikaira váltotta. Megismerte Einsteint, aki tehetségének felfedezője volt, és már akkor gyakran hazakísérte tanárát. Diplomamunkája nagy visszhangot keltett: korát megelőzve tisztázza az értelem információtermelő szerepének és a hőtan II. főtételének összefüggését, ami az informatika és az agykutatás kiindulópontja, az információelmélet és a kibernetika előfutára. Neumann János is erre épített a kvantummechanikai méréselmélet kidolgozásakor. A következő években több szabadalmat is beadott, hármat Einsteinnel közösen: a részecskegyorsítóét, az elektronmikroszkópét és egy hűtőszekrényét is, miután Einsteinnel olvasták, hogy egy anya megfulladt gyerekeivel a hűtőjéből kijutó kén-dioxid miatt. Elektromágneses szivattyújuk ezt már megakadályozta, és remélték, hogy az AEG-et érdekelni fogja találmányuk, de nem. Az elvet később az USA-ban használták az atomreaktor fejlesztésénél, és ma is így hűtik a tenyésztőreaktorokat (olyan reaktor, ami több nukleáris üzemanyagot termel, mint amennyit elhasznál). Érdekes elképzelni Einsteint, ahogy cégeknek értékesít, viszont Szilárd rászorult a pénzre: tanársegédi fizetése alacsony volt, ezért is szabadalmaztatott folyton. 

Hitler hatalomra jutása után rossz érzés fogta el. A Reichstag felgyújtását követő napon vonatra szállt, hogy Ausztriába meneküljön. A pályaudvarok mindenhol kongtak az ürességtől: az emberek nem féltek. Miután megérkezett, másnap a németek lezárták a német-osztrák határt a zsidók előtt, és mindegyiküket leszállították a vonatokról. „Az embernek nem kell sokkal okosabbnak lennie a többinél, ha boldogulni akar az életben, az is elég, ha csak egy nappal megelőzi őket.” De Bécsben sem volt sokáig, inkább Londonba ment.

Itt vágta el a nukleáris láncreakció gordiuszi csomóját: állítólag a városban sétálva, egy közlekedési lámpa zöldre váltásakor a lámpára nézve jutott eszébe, hogy ha lenne egy olyan kémiai elem, amely két neutront bocsát ki, miután elnyelt egy neutront, akkor ezzel az elemmel létre lehet hozni a nukleáris láncreakciót, ha fel lehetne halmozni belőle a kritikus mennyiséget. Vagyis az anyag felrobban. Méghozzá iszonyatos energiát felszabadítva, Albert Einstein 1905-ben közölt egyenlete szerint, ahol a tömeg minden grammja a fénysebesség négyzetének szorzatával egyenlő energiát termel. Ernest Rutherford, az első radioaktív bomlás megfigyelője, a brit tudományos akadémián holdkórosnak nevezte azt, aki hisz abban, hogy az atommaghasadás valaha is energiát fog termelni. Ezután ment be Szilárd Rutherfordhoz azzal, hogy szerinte ez működik. Rutherford kidobta. Felháborodása valahol érthető: ő annak is örült, hogy már 1-2 atommaghasadást meg tudott csinálni, erre beállít valaki, aki szerint láncreakcióval millió-, trillió-, kvadrillió számút át lehetne alakítani. Utána elment a fizikusokhoz, de ők is kidobták. Csak a kémikusok hallgatták meg. 

Az atombomba korábban is születhetett volna, Nagy-Britanniában: 1936-ban beadott titkosított szabadalma már a bomba elvét írta le. 8 ezer fontot akart, hogy megvizsgálhassa a periódusos rendszert, a berilliumra, a brómra és végül az uránra gyanakodott, de visszautasították. A menekültstátuszt viszont megkapta még egy évvel azelőtt, így folytathatta magfizikai kutatásait, de még Fermit sem tudta akkoriban meggyőzni. 1938-ban, a müncheni egyezménynél megint elfogta a rossz érzés, amikor a Szudéta-vidéket egyszerűen Németországhoz csatolták, többek között a britek beleegyezésével, így a brit politika gyengesége miatt New Yorkba költözött. 

Itt jött rá arra, hogy az urán lesz a megfelelő anyag, és itt kapta a hírt, hogy volt berlini kollégái a Naturwissenschaft 1939. januári számában közölték - azaz nyilvános -, amit ő még titkosítva kezelt Londonban. Nem volt több idő gondolkodni. Elvégezték Fermivel Chicagoban az urán-víz kísérletet, amit ő erőltetett, és tőlük függetlenül Marie Curie veje, Frédéric Joliot-Curie is elvégzett, őket igazolva. Szilárd próbálta megakadályozni a publikálást, érezve a közeledő háborút, de Joliot-Curie nem ment bele, mert félt, hogy Szilárdék hamarabb szabadalmaztatják, ezért nyilvánosságra kerültek eredményeik. Ezután Szilárd még egy cikkét publikálták, annak ellenére, hogy kérte, ne tegyék. Mások hírnév iránti vágya miatt még szorosabb lett a verseny az idővel. Látva a németek erősödését, ő győzte meg Fermit a bomba katonai jelentőségéről, amit később annyira megbánt. Mi volt az a pillanat, amikor tudta, hogy a láncreakció működhet? Ezt mondta: „ez egy márciusi este volt, a chicagói egyetemnek egy földszinti sötét laboratóriumában, ahol volt egy képernyő, és tudtuk, hogy ha az ernyőn megjelenik egy bizonyos oszcillogram, akkor működik a reakció. Leültünk, bekapcsoltuk a készüléket, és az oszcillogram megjelent. Ültünk, és néztük egy pár percig. Utána kikapcsoltuk és hazamentünk vacsorázni. Aznap este tudtam, hogy a világ egy nagyon nagy probléma irányába halad.” 

eleanor_roosevelt_szilard.jpgEleanor Roosevelttel

Írtak egy levelet az USA elnökének, Franklin D. Rooseveltnek, amelyben figyelmeztetik annak veszélyeire, ha az atombombát a németek csinálják meg hamarabb. Értelmi szerzője Szilárd volt, nem kis munkával. Abban hitt, hogy jobb rögtön az elnökkel kommunikálni, biztos, ami biztos. Tudta, hogy az elnököt nem érdekli majd, ezért kellett egy név, amelyet még ő is ismert: Albert Einstein. A levelet szinte mindenki ismeri, bár érdekes, hogy sikerült ezt célba juttatni: Szilárd és Wigner elutaztak Einsteinhez, aki akkor már az USA-ban volt, hogy meggyőzzék. Einstein nem szerette az atomfizikát, de azért negyedóra alatt megértette, miről van szó, és támogatta. Utána Szilárd németül megfogalmazta a levelet és elpostázta Einsteinnek. Ő átnézte, kijavította és visszapostázta Szilárdnak (több javítás is volt). A végső verziót Wigner lefordította angolra, és ezúttal Szilárd Tellerrel vitte aláíratni Einsteinhez (Wigner Kaliforniában volt). 

Az elnök jóbarátjának, a bankár Alexander Sachsnak adták még augusztusban, de az elnök csak októberben olvasta el. Október elején együtt reggelizett Sachs-al, aki felhozta a kérdést, de Rooseveltet nem érdekelték tudományos kérdések, mikor nagyobb baja is volt: elkezdődött egy újabb világháború. Sachs ezért sztorizni kezdett: „Robert Fulton amerikai mérnök meglátogatta Bonaparte Napóleont, felajánlotta neki, hogy lapátkerekes hajókat készít számára. ’Hajók vitorlák nélkül? Micsoda ostoba ötlet!’ – fakadt ki a korzikai. Nos, ha akkor Napóleonnak egy kis fantáziája lett volna, másképp alakul a tizenkilencedik század európai történelme.” – fűzte hozzá. Az elnök hosszas gondolkodás után egy üveg Napóleon-korabeli konyakot hozatott fel a pincéből. Bár kaptak 6 ezer dollár támogatást, éppen a hadsereg húzódozott az atombomba ötletétől.

Egészen Pearl Harborig, utána viszont ez lett a prioritás: elindult a Manhatten-terv, és elkészült a bomba. Az első atommáglyát, és a nukleáris láncreakciót Fermi vezetésével a chicagoi egyetem focipályája alatti laboratóriumban hozták működésbe. "Esetleg folytathatjuk magyarul" – fordult a többiekhez ekkoriban Szilárd egy megbeszélésen, amit a Manhattan-terv, azaz az atombomba projekt kapcsán tartottak épp, amikor a katonai vezető, Groves kiment a mosdóba. Csak magyarok maradtak az asztalnál. Az anekdota fennmaradt, jelezve a magyar tudósok egykor nagyszámú jelenlétét a nemzetközi tudományos életben és a világpolitika alakulásánál.

Persze ez okozott is problémát az őket lehallgatóknak, akik nem beszélték a nehéz nyelvet. Megfigyelésből pedig nem volt hiány, különösen Szilárd esetében. Ő tényleg azt hitte, ha a fizikusok fejlesztik a bombát, ők is mondhatják meg, mit tegyenek vele, de óriásit kellett csalódnia. Ahogy követte az európai eseményeket, látta, hogy Németország bomba nélkül is kapitulálni fog. És ugyan nem tudták, de a németek már rég leálltak a bombával, mert nem voltak eredményeik. „A Németország elleni háború megnyerése után már semmiféle alapos ok nem volt arra, hogy a bombát ledobják Japánra. A japánok már nem nyerhették meg a háborút, miután Németország elvesztette. Ezért Chicagóban sokan úgy érezték, hogy súlyos hiba lenne, és erkölcsileg is igazolhatatlan, ha bombákat vetnének be a Japánok ellen.” Amiért addig harcolt, a katonaság ellenében, kezdett egyre veszélyesebbé válni, éppen miattuk. Groves tábornokkal, a projekt katonai vezetőjével egyre nőtt köztük a feszültség, miután Szilárd a többi tudóst is győzködni kezdte, ami odáig fajult, hogy Groves még internáltatni is akarta, de a hadügyminiszter nem ment bele. Ezután Groves a CIA-t vette rá, hogy megfigyelés alá helyezzék, és számtalan jelentés tárgya lett. Annyira lelkiismeretesen próbálta elejét venni, hogy pusztításra használják a bombát, hogy már a németek segítőjének tekintették, pedig erről szó sem volt. Szilárd tudott erről, de semmit nem tehetett ellene. Később, a további kutatásoknál, amelyek Los Alamosban folytak még szigorúbb titoktartás mellett, Szilárd már résztvevő sem lehetett. Németország kapitulációja után előkészített egy újabb levelet Rooseveltnek, sok tudós aláírásával, hogy ne vessék be a fegyvert. De az elnök a levél beérkezése utáni napon meghalt. Utóda Harry S. Truman lett, de elhallgatták előle a levelet. És Japán még mindig harcolt.

Szilárd beszélt az új külügyminiszter jelölttel és Oppenheimerrel, a tudósok vezetőjével is, de még utóbbi is a bombázás mellett volt. Ezután szervezett egy tudóscsoportot a Nobel-díjas James Franck vezetésével titlakozásul, javasolták, hogy csak mutassák be a bomba erejét a Japánoknak egy lakatlan helyen, de Oppenheimer és Fermi is elvetették azt. 1945. július 1-jén Szilárd elindított egy petíciót Trumannak. Még Teller is ellenezte: „hogy véletlenül mi készítettük ezt a borzalmas fegyvert, nem tesz bennünket felelőssé, hogy beleszóljunk, hogyan alkalmazzák azt.” Oppenheimer pedig, aki később hangoztatta: egy tudós kutasson, ne politizáljon, kampányolni kezdett, hogy dobják le városokra a bombát. Július 4-én mégis már 68 tudós írta alá a petícióját. Értesítették Grovest, aki nem ellenezte, de kérte, hogy titkosítsa azt, így juttassa el neki. Pár napra rá hírszerzők adták oda Grovesnak az aláírók névsorát, és a petíció nem volt titkosítva. 

Groves július 12-én megjelent „közvéleményt kutatni”. 150 tudósból 127 Szilárd mellett volt, és kifejezték, hogy nem szeretnék a bombázást. Szilárd végül 155 tudós aláírását szerezte meg (Teller is egyetértett végül, de Oppenheimer kérésére nem írta alá). Miután az első bombakísérlet sikeres volt, Groves mámoros hangulatban külön kérte, hogy nagyon figyeljék Szilárdot. A petíció helyettesénél maradt, és csak az utolsó pillanatban, július 31-én adták oda a hadügyminiszternek, amikor a bombát előkészítették. Már nem ért semmit.

A hiroshimai bomba megölt 70 ezer embert. Másnap Szilárd elutazott Einsteinhez, aki nagyon feldúlt volt. „Soha nem szabad egyáltalán semmit csinálni.” – mondta. Három nap múlva Nagaszakira is ledobtak egy bombát, megölve 40 ezer embert, mert az amerikai katonaság szerette volna látni, hogy miben más a plutóniumbomba, és demonstráljanak a szovjeteknek. 

hirosima_atomrobbants_5.jpgHiroshima a támadás után

Öt év alatt legalább 200 ezer ember halt meg a bombák következményeiben. De elő volt készítve augusztus 20-ára egy harmadik is. Kokurára és Niigatára ugyanez várt volna. Olyan városokat jelöltek ki, ahol nem volt gyújtóbombázás, és mérhető volt (vagy lett volna) a pusztítás. Végül Japán kapitulált, de nem Nagaszaki után, hanem, amikor az USA külügyminisztere megígérte, hogy a császár a helyén marad. Jó pár tudóst – köztük a magyarokat is – életük végéig lelkifurdalás gyötörte. (Wigner járt is Japánban, és sokakat megkérdezett a bombáról, azzal próbálta nyugtatni magát, hogy az ottaniak szerint a bomba nélkül Japán soha nem adta volna meg magát.) A Szilárd keltette aktivitás azért ragadós lett: létrejött az Atomtudósok Társasága, akik ’45 óta kiadják a tekintélyes Bulletin of the Atomic Scientists folyóiratot, melynek jelképe a "doomsday clock" (a végítélet órája), az óra, amely a nukleáris Armageddon előtti időt mutatja a lap címoldalán. Ezt nemrég előre állították éjfél előtt három percre (két perccel), ami baljós vélemény tőlük 2015-ben.

A háború után Szilárd felhagyott elkeseredésében a fizikával, és biológiával foglalkozott. Küzdött a fegyverkezési verseny csökkentéséért, úgy, hogy a szovjetekre is hatni próbált: Levél Sztálinnak címmel publikált egy újságban, amelyben úgy győzködte mindkét felet a leszerelésről, hogy közben senkit nem hibáztatott. Hruscsov idején Moszkvába utazott, ott gondoskodott róla, hogy Teller családja az USA-ba mehessen. A kubai rakétaválság idején is közvetített, javasolta a forródrótot az USA és a SZU között, amire először legyintettek, de a válság után azonnal kiépítették. Megrögzött agglegény képét sugallta: két bőröndben volt a holmija, még az USA-ban is. Rettegett, hogy kitör az atomháború, ezért mindig kész volt elhagyni az USA-t, ha ez bekövetkezik. Többnyire hotelekben lakott, Magyarország után már sehol nem érezte otthon magát. 1930-ban már megismerte feleségét, Gertrude Weisst (Trudit), de csak később vette el, és még akkor sem laktak együtt, csak élete végén. 

792.jpgFeleségével

Ötleteihez a sci-fi világából merített: hatással volt rá H. G. Wells, a 19-20. század fordulójának ismert írója, akinek több regényét megfilmesítették: Az időgép, Dr. Moreau szigete vagy a Világok harca a legismertebbek. Mint Verne Gyulát, őt is foglalkoztatta a tudomány robbanásszerű fejlődésének társadalomra gyakorolt hatása. Egyik könyvében, A fölszabadult világban, 1914-ben megjósolja az atommáglyát és az atomháborút is (használja az atomic bomb kifejezést). Ezért is fordult Szilárd később az írás felé: novellája, az 1961-es A delfinek hangja - amely sci-fibe bújtatott politikai szatíra - középpontjában egy tudóscsoport áll, akik megtanulnak a delfinek nyelvén, és közvetíteni kezdik üzeneteiket (spoileres, vigyázz :). Az állatok egyre több tudományos ötletet osztanak meg az emberekkel a tudósokon keresztül, végül már a nukleáris fegyverek leszerelését is levezénylik úgy, hogy azokat ne lehessen újból aktiválni. A tudósok ekkor bejelentik, hogy hazudtak, egyáltalán nem értenek a delfinek nyelvén, csak nem maradt más remény, hogy hatni tudjanak az emberiségre. Meglehetősen rossz állapotba került, mire megkapta az Atom a békéért díjat.

Szeretett későn kelni, délben még a kádban sziporkázott, hogy mi mindent lehetne megvalósítani. Magyarul Szilárd már nem beszélt az USA-ban, csak egyszer. Amikor nála is megállapították a sugárfertőzés okozta rákot, ami addigra megölte Neumannt, annyit mondott: nem jó megöregedni. De más nem látszott rajta: közegészségtan egyetemi tanár feleségével megtervezték a gyógyulását. Ő maga fejlesztette ki a radioterápiát, saját magának számolta ki a radioaktív dózisokat. Meggyógyult, bár azt hitte, csak elodázta a dolgot, amikor jobban lett, de boncolása nem mutatott ki évekkel később, 1966-ban semmilyen rákos elváltozást. Végül álmában, szívrohamban halt meg. Kérésére hamvai egyharmadát héliumos léggömbre kötözték, egyharmada az USA-ban van, egyharmada pedig a Kerepesi temetőben.

Itt egy hozzá hasonló polihisztorról, Neumann Jánosról és a mai informatikaoktatás körüli gondokról olvashatsz

 

 

Képek és forrás: Pinterest, boston.com, omikk.bme.hu, http://www.utsandiego.com/news/2014/feb/25/history-physics-ucsd/http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz0110/zseni.htmlhttp://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz9703/lanoue.htmlhttp://ujszo.com/cimkek/tudomany/2008/02/11/szilard-leo-az-egyik-legsokoldalubb-magyar-zseni http://www.termeszetvilaga.hu/tv98/tv9804/szilard.htmlhttp://hu.wikipedia.org/wiki/Szil%C3%A1rd_Le%C3%B3

Neumann János és az informatikaoktatás

Neumann János és az informatikaoktatás

Neumann János és az informatikaoktatás

neumann0.jpgAz első modern számítógép fejlesztője kikerülhetetlen az informatikában: még mindig az ő elve alapján működik szinte az összes számítógép, amelyből nem akart szabadalmat és bizniszt, ezért inkább publikálta, mert az egész emberiség tulajdonának tartotta. Igazi csodagyerekként hatjegyű számokkal fejben számolt, több nyelven beszélt, fotografikus memóriája volt. Középiskolás korában már egyetemi tanárok oktatták. Világhírű játékelméletét a póker ihlette, volt hadnagy is és a legfiatalabb egyetemi tanár az USA-ban. Számtalan tudományágat fejlesztett, főleg a matematikát, amely munkáját néha még egyetemi szinten sem tudják követni. Második felesége számítógépe programozója volt. Halálának évfordulóján aktuális a kérdés: Neumann országa hogy áll ma az informatikaoktatással?

„Ha rákom van, megkapom a Fermi-díjat” – mondta már betegen Neumann János. Megkapta, a Szabadság éremmel együtt. És csontrákja volt, egy korábbi áttéteként, a betegséget pedig az a sugárfertőzés okozta, amelynek Los Alamosban volt kitéve az atombomba projektnél. Utolsó napjaiban is egy számítástechnikai könyvön dolgozott. A számológép és az agy címmel jelent meg halála után, előszavában második felesége, Neumann Klára így ír:

„1955. március 15-én mint az Atomenergia Bizottság újonnan kinevezett tagja, hivatali esküt tett… Három hónappal később, augusztusban, tevékeny és feszült életvitelünk, amelynek fő mozgatója férjem fáradhatatlan és lenyűgöző szelleme volt, hirtelen megszakadt. Johnny bal vállában súlyos fájdalmak léptek fel. A műtét során csontrákot állapítottak meg. A következő hónapok váltakozó reményben és kétségbeesésben teltek el. Egy ideig abban bíztunk, hogy a váll megbetegedése a szörnyű kór egyetlen megnyilvánulása volt, s a tünetek hosszú ideig nem fognak visszatérni, de azután újra jelentkeztek a leírhatatlan fájdalmak és kínok, s halomba döntötték reményeinket. Johnny ez idő alatt lázasan dolgozott…November végén jött a következő roham: a vizsgálat megállapította, hogy a betegség több helyen megtámadta a gerincét és a járásban is súlyos nehézségeket okozott…1956 januárjától kezdve már csak tolószékben tudott közlekedni, de még mindig részt vett megbeszéléseken, tolószéken bejárt a hivatalába,… Márciusban azonban minden csalóka reményünk szertefoszlott, és többé gondolni sem lehetett arra, hogy Johnny bárhova is el tudna még utazni… minden erőfeszítése ellenére sem tudta határidőre megírni valamennyi tervezett előadását; a tragikus sors úgy hozta, hogy a kézirat befejezetlen maradt.”

Szarkasztikus humora volt fő ismertetőjele, nagyon pozitív és vidám embernek tartották. Legnagyobb vonzereje mégis hihetetlen intelligenciája volt, amellyel szinte bármilyen problémát meg tudott oldani, és meg is akart: ajtaja mindig nyitva állt mások előtt.

Teller Ede szerint:„1) Neumann János bármely állítást be tudott bizonyítani. 2) Bármi, amit Neumann bebizonyított, az úgy is van.”

A Nobel-díjas Fred Reines szerint: „Ha valaki fölvetett egy problémát, és Neumann nem adott rá rögtön egy megoldást, akkor az a probléma megoldhatatlan.”

De mi volt az a tehetség, amelynek ezt a hírnevet köszönheti? Már kiskorában csodagyerek volt: két hatszámjegyű számot simán osztott egymással fejben, apjával ógörögül is tudott beszélni, és nyolcévesen már kiolvasta a 44 kötetes világtörténelmet. Egész lapokat jegyzett meg első ránézésre, fotografikus memóriája volt. Latinul is tudott, németül anyanyelvi szinten beszélt. 

Apja bankár volt, a magyar király nemesi címet adományozott neki (azaz Ferenc József osztrák császár), ezért hívhatták fiát John von Neumannak, akit így ismer az egész világ. A zsidó származású család a mai Bajcsy-Zsilinszky út 62-ben lakott, öt lakásban. A híres fasori Evangélikus Gimnáziumba járt, itt barátkozott össze Wigner Jenővel is. Matematika tanáruk Rátz László volt, aki számtalan tehetséget nevelt, és később még az igazgatói posztról is lemondott, hogy újra taníthasson. Hamar észrevette Neumann tehetségét, és szabadidejében is foglalkozott vele, ingyen. A fiú gazdag apja fizetni akart, de nem fogadta el, sőt egy idő után úgy látta, jobb, ha egyetemi tanárokat kerít mellé. Így Szegő Gábor, Ortvay Rudolf, Kürschák József, Fekete Mihály és Fejér Lipót egyetemi matematika és fizikatanárok mind szerepet játszottak Neumann életében már középiskolás korában. 

Kármán Tódor is találkozott a fiatal Neumannal, amire így emlékezett: „Aacheni professzorságom első évében beállított hozzám egy pesti bankár 17 éves fiával. Furcsa dolgot kért tőlem: beszéljem le Jancsit arról, hogy matematikus legyen. Azt mondta: ’A matematikusok nem értenek a pénzkereséshez!’ – elbeszélgettem a fiával. Káprázatos feje volt. 17 évesen önállóan tanulmányozta a különböző végteleneket, ami pedig az absztrakt matematika egyik legmélyebb problémája, és érdekes elméleteket dolgozott ki rájuk. Azt gondoltam, hogy szégyen volna őt elterelni attól, amire természetes hajlama vezeti. Jancsi esetében azt tanácsoltam a papának, hogy kössön fiával kompromisszumot: hadd tanuljon vegyészmérnökséget.”

Így lett vegyészmérnök, Budapesten, Berlinben és Zürichben is tanult, le is doktorált. Zürichben egy tanára, Pólya György (világhírű matematikus, a heurisztika kidolgozója, amelyet a mesterséges intelligencia kutatásban is használnak) mutatott diákjainak egy tételt, amelyet eddig senki nem tudott bizonyítani és hozzátette, hogy ez nehéz feladat is lenne. Öt perc múlva jelentkezett Neumann, kiment a táblához és bizonyította. Pólya bevallása szerint megijedt tőle. Miután ledoktorált, David Hilbert, a kor vezető matematikusa Göttingenbe hívta, a matematika és fizika fellegvárába. Utóbbi iskolát - a kvantummechanika bölcsőjét – Max Born vezette, Bohr, Fermi, Oppenheimer, Wigner és Teller is megfordultak nála. Ahogy Heisenberg és Schröder is, a fizika nagy alakjai, akik éppen nem tudtak eldönteni egy vitát, amikor Neumann már ott volt. Hilbert megkérte, tisztázza a kérdést, végül egy vektor megalkotásával bizonyította, hogy mindkettejüknek igaza van, csak két különböző oldalról közelítették a problémát. Heisenberg, mint a kvantummechanika megalapozója, Hilbert pedig az axiomatikus gondolkodás terén volt hatással Neumannra, aki maga „A kvantummechanika matematikai megalapozása” könyvét tartotta élete fő művének.

njdog.jpgMásodik feleségével Princetoni házukban, kutyájukkal, Inverzzel

1930-tól vendégoktató volt a Princetonon - ezzel az USA legfiatalabb egyetemi tanára lett 29 évesen -, az ingázást három évig bírta, a fasizmus előretörésével elhagyta Németországot. Még kétszer visszajött, házasodni, először Köves Mariettával, tőle született lánya, a közgazdász Marina Whitman-Neumann (a General Motors egykori alelnöke). Válásuk után Dán Klárát vette el (Neumann Klára), akit ő tanított matekra, később számítógépe első programozója lett. A Princetonra hívta Wignert is, majd együtt dolgoztak Los Alamosban az atombombán. Neumann a robbanási lökéshullámokat és ballisztikai lőelemtáblázatokat elemezte, rengeteg gépi számolással. De volt katonai tanácsadó is, hadnagy, Kármán Tódor javaslatára, akinek aerodinamikai kísérleteit segítette.

Karrierje meglepő módon az USA-ban ért be, több tudományághoz is hozzájárult: a kvantumfizika, matematika, statisztika, hidrodinamika, szociológia, közgazdaságtan mellett a számítástechnika terén is maradandót alkotott. 1928-ban a minimax tétellel alapozta meg a játékelméletet (azt a lehetőséget kell választani, amelyik minimalizálja a maximális veszteséget, vagy amelyik maximalizálja a minimális nyereséget). És pókerrel: Tellerrel, Wignerrel, Stan Ulammal és Enrico Fermivel rengeteget kártyáztak Los Alamosban. Írt egy tanulmányt a pókerről, ebből fejlődött ki az elmélet. Ezt követte a kétszemélyes játékok stratégiája és az operációkutatás. A koreai háború idején például ennek a kiértékelése volt az oka, hogy az USA nem támadta meg Kínát (de az egész hidegháború fegyverkezési versenye is leírható ezzel).

neumann-janos-2-660x4402.jpg

Már fiatalon dolgozott a kettesalapú elektronikus számítógépen, matematikai munkája miatt. Az egyik korai számítógép, az amerikai ENIAC tervezőivel nem értett egyet, annak egy fejlesztőjével, Goldsteinnel kezdett dolgozni a tárolt programmal vezérelt számítógépen. A korábbi gépek külön tárolt adat- és programtárolóit egy tárban fogta össze, hogy gyorsabban lehessen programozni. Még ma is a világ összes számítógépe ezen a róla elnevezett „Neumann-elven” működik. Azóta sem sikerült megnyugtatóan enélkül gépet fejleszteni, pedig voltak és vannak rá kísérletek. Az övét tekintjük az első modern számítógépnek. Ez volt az EDVAC, egy változata pedig az IAS vagy JONIAC, miután mindenki Johnny-nak vagy Jancsinak hívta. Tőle származik a kettes számrendszer alkalmazása, a memória és az utasítások rendszere. A logikai felépítés az emberi agy működését követte. Először itt alkalmazták a programmódosítást programmal és a képernyőt is, nyomtatás helyett. Híres volt arról is, hogy saját maga ellenőrizte fejben a gépe számításait, és sokszor ő volt a gyorsabb (akkoriban ez kb. 10 mp volt a gépnek).

Emberi nagyságát mutatja, hogy a Neumann-elvet soha nem engedte szabadalmaztatni. Voltak, akik megpróbálták, válaszul egy publikációban nyilvánosságra hozta, így már bárki használhatta. 

Azt mondta…, hogy a számítógép nem egy vagy több emberé, hanem az egész emberiségé, nem egy ember találta ki, hanem matematikusok és mérnökök hada, ezért mélyen ellene volt annak, hogy ebből egy vagy két ember hasznot húzzon vagy üzletet csináljon. Azóta megváltozott a világ, a számítástechnika és a számítógép a világ legnagyobb üzlete és az emberek életét, körülményeit lényegesen befolyásoló eszköz lett, amiről nem szabad elfelejtenünk, hogy a megalkotásához talán az egyik legnagyobb "építő-követ" hazánkfia, Neumann János adta. – mondja Kovács Győző villamosmérnök, informatikus. 

Hol tart ma az informatikaoktatás Neumann hazájában?

Az 1980-as években kezdtek a közoktatásban informatikát oktatni (Commodore 64), majd az 1995-ös NAT alapján csak 2000-ben indult a kötelező informatika óra terjedése, az akkori kerettantervek alapján, Pokorni Zoltánnak köszönhetően. Az óraszám a 21. században is növekedett a 2003-as és 2008-as kerettantervek szerint. 2012-ben azonban az önálló informatika eddig elért óraszáma összesen 62%-kal kevesebb lett, azaz kevesebb mint a felére zuhant vissza, a '95-ös NAT szintjére, amelyet a tanárok által készített, Index cikkben is szereplő táblázat jól mutat (az évfolyamok tömbösített óraszámváltozásai jelennek meg).

infoora.png

Végül bevezették az integrált oktatást, ez azt jelenti, hogy más tanároktól várják az informatika egyes témaköreinek ilyen módon szétbontott oktatását, például etika tanártól a szövegszerkesztést, stb. Informatika tanár először 11-12 éves korában találkozik a gyerekkel (a hatodikossal, úgy, hogy ez eddig negyedikben, sok helyen másodikban megtörtént). Nincs kötelező informatika óra például a középiskola utolsó két évfolyamán sem, amely az informatika, mint választható érettségi tárgyból készítette fel a gyerekeket, akik közül eddig rendszerint közel 30 ezren vizsgáztak, azaz az érettségizők harmada. Szakiskolában jelenleg választható, de nem fér már be a tesi mellé úgy, hogy közben még szakmát is gyakorolni kell. Ez a 62%-hoz képest még nagyobb csökkenést jelenthet összesen, ha valahol emiatt nem lett az órarend része, mert a táblázat közzétételekor még tervezés alatt volt. Az esélyegyenlőség itt jelentősen csorbul, ha arra gondolunk, hogy eddig is a hátrányos helyzetű gyerekek választották főként ezt a képzést.

Az integrált oktatás Nyugat-Európában több helyen működik, de nagyfokú felkészültség és beruházás mellett, és még így sem jött be nekik. Jó példa a német közoktatás, ahol régen bevezették az integrált oktatást, majd már évekkel ezelőtt rájöttek, hogy nincs elég informatikus az országban, és most éppen tervezik általános másodiktól a kötelező programozás oktatást. Amit bevezetett már Nagy-Britannia vagy Ukrajna, de Romániában is erős az infoóra. 

eisenhowerrel.jpgEisenhowerrel, már kerekesszékben, a Szabadság érem átvételekor

Neumann János fiatalon, 53 évesen halt meg, 1957. február 8-án. Az MIT és az UCLA versengett érte, végül az UCLA-nak igent mondott, de már nem tudta elkezdeni. Sosem derül ki, mit adhatott volna még a világnak, de jellemző, hogy matematikai munkássága egy részét még egyetemi szinten sem tudják követni. A világ válságjelenségei láttán a tudomány felelősségét és feladatait hangsúlyozta:

A fejlődés ellen nincs gyógymód. Meg fog hiúsulni minden olyan törekvés, hogy biztonsági csatornákat találjunk a haladás mai, robbanékony változatai számára. Csak a szükséges emberi tulajdonságokat emelhetjük ki: türelem, rugalmasság, intelligencia - írta.

Utolsó könyve itt érhető el, felesége bevezetőjével. Az első kép számítógép alkatrészekből készült, Szegeden látható, az Agóra informatika történeti állandó kiállításán, amelyet a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság alapított.

Még több magyar tudóssorsról, benne Neumannról is egy további infót itt olvashatsz. 

 

 

Képek és forrás: http://index.hu/tech/2012/10/19/digitalis_analfabetizmust_josolnak_a_tanarok, https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10152756766619855&set=a.165101444854.116423.614474854&type=1&pnref=story, http://njszt.hu/neumann/az-njszt-rol/nevadonkrol/neumann-laudacio, https://www.facebook.com/MarinaVonNeumannWhitman/timeline, http://www.math.bme.hu/~petz/nj.html, http://www.math.u-szeged.hu/~kovzol/SzAAMT-2001/beadott/GubaK/Ki%20volt%20Neumann%20J%E1nos%28v%E9gleges%29.htm, http://hu.wikiquote.org/wiki/Neumann_J%C3%A1nos, http://sg.hu/cikkek/50258/50-eve-halt-meg-neumann-janos, http://hu.wikiquote.org/wiki/Neumann_J%C3%A1nos, http://hu.wikipedia.org/wiki/Neumann_J%C3%A1nos, http://www.agoraszeged.hu/program/szamitogepvaros-neumann-relikviakkalhttp://pestisracok.hu/neumann-janos-a-legkivalobb-marslako-pesti-mese/http://informatikatortenet.network.hu/blog/informatika_tortenet_klub_hirei/az-informatika-oktatas-tortenete.  

10 igazán meglepő tény az űrről

10 igazán meglepő tény az űrről

10 igazán meglepő tény az űrről

sts-63_crew-760x581.jpgTudtad, hogy néhány csillag hűvösebb lehet, mint az emberi test? Hogy hidrogénbombát robbantottak az űrben? Mennyibe kerül a szkafander?  Ki volt az a nő, aki a Columbia űrsikló katasztrófáját követő küldetés parancsnokságát elvállalta? Melyik náci fejlesztésen alapultak az első űrhajók? A világűr rejtélyes és emberi ésszel gyakran szinte felfoghatatlanok jelenségei, de az emberek is meglepőek tudnak lenni, ha kettejük viszonyáról van szó. Lehet, hogy ismerted a következő 10 tény valamelyikét, de mindet biztos nem.

 

I. 12 millió dollárba, azaz több mint 3 milliárd forintba kerül egy szkafander, amelyet az űrhajósok viselnek az űrséta során. A Földön 127 kilogrammot nyomó speciális ruha már jóval modernebb, mint egykori társai, amelyek csak puha szövetből álltak. A mai szkafander puha és kemény anyagokból is készül, 13 rétegből áll. Csak néhány funkciója: biztosítja a testben keletkező hőfelesleg elvezetését egy vékony, műanyag csövekkel felszerelt, hideg vizet keringtető fehérneműben, felel a kommunikációért és csekkolja az életjeleket (pl. légzés, szívritmus), van rajta tartalék oxigénpalack és ivóvíztartály. Speciális pelenka is tartozik hozzá, mivel a rendszerint több órás űrben tartózkodás alatt az asztronauták (vagy ahogy az oroszok hívják, a kozmonauták) nem tudnak csak úgy mosdóba menni. Az első űrruhák tervezésekor egyébként még gombostű menedzser is volt, aki nyilvántartotta az összest, nehogy egy a ruhában maradjon és akár rövidzárlatot okozzon.

 

II. 1962-ben az amerikaiak kísérleti hidrogénbomba robbantást hajtottak végre az űrben, a Csendes-óceán felett, 250 mérföldes magasságban (ez nagyjából a Nemzetközi Űrállomás jelenlegi magassági szintje). Még ennél is abszurdabb, hogy ez miért történt meg: ez volt az első alkalom, amikor valaminek a felfedezése után azonnal kiadták a parancsot, hogy fel kell robbantani.  James Van Allen amerikai tudós ismertette felfedezését tudományos körökben, miszerint a Föld mágneses mezejét egy sugárzási öv tartja a helyén, amely nagy energiájú - főleg proton és neutron – részecskékből áll (ezek ma a „Van Allan sugárzási övek”: kettő van belőle, egy belső és egy külső sugárzási öv, de nemrég kezdtek felfedezni egy harmadikat is). Hosszú évek múlva, az életrajza írása közben egy történész bizonyítékot talált, hogy még aznap, amikor mindezt sajtótájékoztatón bejelentették, Van Allan beleegyezett, hogy a katonaság bombát robbantson a magnetoszférában. Egyszerűen meg akarták nézni, meg tudják-e zavarni az övet?  1958-ban atomkísérlettel próbálkoztak, amely nem okozott érzékelhető változást, de az 1962-es hidrogénbomba már igen. Százszor erősebb volt a hiroshimai atombombánál. Annyira kiterjesztette mesterségesen a Van Allan övet, hogy az egész Csendes-óceánon, Hawaiitól Új-Zélandig lehetett látni azt. Az okot a hidegháborúval magyarázzák, itt is dominált a „ha mi nem, a szovjetek megcsinálják” elv, és valóban, a SZU szintén foglalkozott az atom- és hidrogénbomba robbantással az űrben (de nem tudni róla, hogy megtették volna).

 

III. A Nemzetközi Űrállomáson dolgozók naponta 15-16 napfelkeltét és ugyanennyi napnyugtát látnak. Mivel 92 percenként kerülik meg a Földet (27 700 km/órás sebességgel), emiatt 45 percenként látják valamelyik jelenséget. Az Űrállomás a legdrágább, amit ember valaha épített (150 milliárd dollár, azaz 40,5 billió forint), és szabad szemmel is látható bolygónkról. Az ottlévők sokkal több csillagot látnak, mint a Földről, mert szélesebb a látóterük. 2000-től dolgoznak ott űrhajósok állandóan, a leghosszabb időt Valerij Poljakov töltötte fent, több mint 438 napot. Idén indul az amerikai Scott Kelly, aki több mint egy évet marad majd az űrállomáson, hogy utána tanulmányozhassák a súlytalanság rá gyakorolt hatását. A cél, hogy a 2030-as évek végéig eljusson az ember a Marsra, amelyet Obama jelentett be januárban. Ezt is szolgálja Kelly küldetése.

 

IV. A Wow! szignál. Egy erős, keskenysávú rádiójelet fogtak az ohioi egyetemen 1977-ben. Jerry R. Ehman fogta a jelet 72 másodpercig, majd vége lett, és többet nem volt érzékelhető. Harmincszor hangosabb volt, mint egy átlagos rádiójel. A médiában onnantól nagy visszhangot kapott a történet, és a tudósok sem zárták ki, hogy mesterséges eredetű, vagyis földönkívüli intelligencia jele volt. Ehman annyira meglepődött, hogy ráírta a Wow! kommentet, innen a jel neve, amely a Nyilas csillagkép melletti csillagok közül érkezett. Számtalan alkalommal próbálták azóta is újra elfogni.

wow_signal.jpg

Ehman a téma szerelmese lett, bár egyszer már ő maga is kizárta a földönkívüli intelligenciától való eredetét, és úgy gondolta, hogy a Földről indult és talán egy űrszemétről verődött vissza, de ezt visszavonta, és tovább kutatott. Arra mások is felhívták a figyelmet, hogy ha ez földönkívüli civilizáció, nagyon fejlettnek kell lennie, mert a jel küldése 2,2 gigawattos (2,2 millió kilowatt) erősségű jeladót igényelt, miközben a Földön 2500 kilowatt a legerősebb jeladó kapacitása. 2012-ben az areciboi obszervatórium az eset 35. évfordulóján 10 ezer Twitter üzenetet és hírességek videóit, például Stephen Colbert-ét (!) küldte el az űrbe arra a helyre, ahonnan a jel érkezett. Minden egyes üzenet fejlécében ugyanazt küldték el, hogy a címzett értse a szándékosságot, hogy intelligens küldőtől érkezik. De mivel nem tudni, hogy pontosan honnan érkezett, így azt sem, hogy milyen távolságot kellene megtenni az üzenetnek. Ez is az egyik oka, hogy azóta sem jöhetett válasz.

 

V. 2011-ben felfedeztek egy hatalmas vízgőztározót, tőlünk 12 milliárd fényévre. A Földön lévő vízmennyiség 140 billiószorosára becsülik az itt jelenlévő vizet. Az egészet egy fekete lyuk látja el energiával - annyival, mint ezer billió Nap tenné -, tehát egy kvazárként működik. Ez is bizonyítja, hogy a víz is a világegyetem alkotóeleme. Víz van a Tejútrendszerben is, de jóval kevesebb, mint amit most felfedeztek, és jéggé van fagyva.  

 

VI. A Kínai Nagy Fal valójában nem látszik az űrből, de a kínai légszennyezettség igen. Még 2013-ban a Terra műhold készített egy fotót, amelyen jól látszik a szmog mértéke:

urszmog.jpgA fehér foltok felhők és köd, a szmog szürke színnel látható 750 mérföldön.

 

VII. Az első eszköz, amely elérte a világűrt, a V2 német rakéta volt a II. világháborúban. Egyben ez volt az alapja az ember későbbi világűrbe juttatására használt űrhajóknak is. Már 1932-től fejlesztették elődjét, a V1-et, Wernher von Braun vezetésével. A II. világháborúban katonai projekt lett, a 3. tesztrepülése sikerült. A hajtóművek megfelelő pillanatban való leállításáról egy analóg számítógép elektrolit alapú összegintegrátora gondoskodott. A lengyel ellenállás észlelte a tesztet, és jelentették a brit hírszerzésnek. Ezután többször bombázták a britek a teszthelyszínt, de nem sikerült megsemmisíteni. 1944-ben vetették be Nagy-Britannia és Belgium ellen több mint 3 ezer alkalommal, de harmada, valamivel több mint ezer jutott el a célig. Közel háromezren haltak meg rakétatámadásban, de tízezren a rakéta készítése közben Németországban, ahol embertelen körülmények között rabszolgaként dolgoztatták koncentrációs táborok foglyait. Még az egyik tesztrepülésnél a V2 elérhette a világűrt, amely nem volt tervezett, de ezzel az első ember alkotta eszközként jutott oda. A háború után a német rakétatudósokat az amerikaiak és a szovjetek kezdték foglalkoztatni. Maga Braun az USA-ba került 40 másik mérnökkel, részt vett a Saturn V kifejlesztésében, amely a V2 technológián alapult, és eljuttatta a Holdra az amerikai űrhajósokat. A szovjetek pedig a Szputnyik és Vosztok rakétákat fejlesztették ez alapján, amellyel szintén a világűrbe jutottak.

 

VIII. Egyes csillagok olyan hűvösek, hogy akár meg lehet őket érinteni. Fontos csillagászati szakkifejezések következnek: ezek a barna törpék és az Y-törpék. Előbbiekből 14-et találtak, majd még hatot, amelyek a leghidegebb csillagok az eddig ismertek közül (ezek az Y-törpék). Viszonylag közel helyezkednek el, "mindössze" 9 fényévnyi távolságra. Annyira halványak, hogy szabad szemmel nem láthatóak, csak infravörös távcsővel. Felfedezni őket olyan élmény, mint találni egy eddig rejtett lakást a háztömbben, a NASA kutatók szerint, akik remélik, hogy egyre közelebb is felfedeznek majd ilyen csillagokat.

 

IX. Az űrturizmus jó ideje lehetséges, 20-25 millió dollárba kerülnek az utak, de a jövőben a tervek szerint már 200 ezer dollárért is kijuthat valaki nem űrhajósként az űrbe. Az eddigiek Oroszország segítségével utaztak, az első  Dennis Tito amerikai üzletember volt, 2001-ben. Az első nő Anousheh Ansari iráni-amerikai üzletasszony, mérnök volt 2006-ban. A magyarok közül Charles Simonyi volt űrturista kétszer is, ő Simonyi Károly fizikus fia, szoftverfejlesztő, üzletember. Ő lett ezzel a második magyar az űrben. Természetesen mindenkinek részt kell vennie egy felkészítő programban.

commander_eileen_collins_-_teny_az_urrol.jpg

Eileen Collins, az első képen pedig egyik csapatával látható

X. 20 évvel ezelőtt, 1995. február 3-án indult el az űrbe Eileen Collins ezredes, akinek 4 útja során – melyből kettőnél a küldetés parancsnoka volt – történelmi jelentőségű feladatokat hajtottak végre: megteremtették a dokkolás lehetőségét a MIR űrállomáshoz, pályára állították a Chandra űrtávcsőt (a Hubble, a Compton és a Spitzer mellett). Ezzel tudták tanulmányozni például a galaxisunkban lévő fekete lyukat. Utolsó küldetése a Columbia katasztrófája után demonstráció volt, hogy a NASA biztonságosan tud feljuttatni embereket az űrbe. Ekkor próbálták ki az új biztonsági intézkedést, mely szerint az űrsikló megfordul a tengelye körül, hogy minden oldaláról lássák az állomáson, nem sérült-e meg? A Nemzetközi Űrállomáson lévő asztronauták közben fotózzák, majd ezeket elemzik. (A Columbia katasztrófáját a sérült burkolat okozta). Ezt Eileen Collins személyesen végezte el. Utolsó küldetése után visszavonult, hogy a családjával lehessen.

Az űrhajósnőkről korábban itt írtam. 

 

 

Képek és forrás: NASA, Wikipédia, http://www.howstuffworks.com/space-suit4.htm, http://www.npr.org/blogs/krulwich/2010/07/01/128170775/a-very-scary-light-show-exploding-h-bombs-in-space, http://www.todayifoundout.com/index.php/2011/02/astronauts-on-the-international-space-station-see-numerous-sunrises-sunsets-everyday/, http://en.wikipedia.org/wiki/Wow!_signal, http://io9.com/5833976/nasa-scientists-have-discovered-stars-that-are-cool-enough-to-touch, http://io9.com/5833976/nasa-scientists-have-discovered-stars-that-are-cool-enough-to-touch, http://www.theatlantic.com/china/archive/2013/12/chinas-air-pollution-is-so-awful-you-can-see-it-from-space/282272/, http://hu.wikipedia.org/wiki/V%E2%80%932, http://444.hu/2015/02/03/20-indult-eloszor-az-urbe-a-vilagtortenelem-legnagyobb-noi-urhajosa/http://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%B0rturizmus.

Angela Merkel, a leghíresebb mai fizikusnő

Angela Merkel, a leghíresebb mai fizikusnő

Angela Merkel, a leghíresebb mai fizikusnő

vogue.pngAngela Merkel német kancellárként több tekintetben is az első: nő, fizikus és az egykori NDK-ban nőtt fel. A Forbes szerint az ötödik legbefolyásosabb ember, és a legbefolyásosabb nő a világon.  2015-ben a Time az Év Emberének választotta. 35 évesen lett tudósból politikus, volt ifjúsági és nőügyi miniszter, de foglalkozott reaktorokkal is. Kvantumkémiából doktorált, és később sem felejtette el az oktatás fontosságát. Karrierjében áttörést jelentett, amikor a fő mentorának számító Helmut Kohl botrányba keveredett, ő pedig azonnal elhatárolódva az őt csak „Lányom”-nak hívó Kohl-tól, megszerezte a hatalmat. De mit csinált, amikor Putyin kutyája megrohanta? Melyik nő a példaképe? Mit lehet tudni a sajtó elől bujkáló férjéről? Mit tudott róluk a Stasi anno? 

Hatalmát nem populizmussal, hanem gyakorlatias politikával tartotta meg a mai napig. Jelenlegi, második férjével egy háromszobás, bérelt lakásban élnek, és egy nyaralóba vonulnak el, már ha nem a foci vb-n szurkol éppen a német csapatnak. Pragmatikusságát és puritán életvitelét többek szerint szüleinek és a tudományos pályán szerzett elemző képességének köszönheti. Édesapja félig lengyel, lelkészként három gyerekét, köztük Angela-t vallásos nevelésben részesítette, akinek korán megmutatkozott matematikai tehetsége. A Lipcsei Egyetemen végezte el a fizika szakot és utána 12 évig dolgozott a Kelet-Berlini Egyetem fizikai kémiai intézetében. A Stasi, a keletnémet titkosrendőrség őt is figyelte, így az első állásinterjún leendő munkaadója tudta róla, hogy: 1. farmert mert venni magának, 2. nyugati rádiócsatornák műsorát hallgatja. Azonban ez nem zavarta, ettől még el tudott helyezkedni. Kvantumkémiából doktorált, 1986-os disszertációja a szénhidrogének láncreakcióiról szól. (A kvantumkémia a kémiai jelenségeket, reakciókat, az atomok és molekulák alap- és gerjesztett állapotait vizsgálja, számítógéppel végzett kvantumelméleti számításokon alapul.)

Akkor már túl volt egy váláson, első férjét, a szintén fizikus Ulrich Merkelt az egyetemen ismerte meg, és nevét válása után is megtartotta (eredetileg Angela Dorothea Kasner). Annak ellenére, hogy újra férjhez ment Joachim Sauerhez, a berlini Humboldt Egyetem kvantumkémia professzorához, aki otthon a "nadrágot hordja", bevallásuk szerint. Gyerekük nem született, magánéletük tabunak számít, férje még a választási győzelmei után sem áll fel mellé az emelvényre. Egy nyaralásuk alkalmával pedig inkább egyedül ment fapados gépen Olaszországba, minthogy akár fizessen a felesége melletti helyért a kormány repülőgépén. 

Férjét sokan az egyik legjobb elméleti kémikusnak tartják, aki - mivel nem volt tagja a Kommunista Pártnak - nem utazhatott tudományos útra sem, amíg a Vasfüggöny le nem hullott. "A trükk az volt, hogy minden reggel bele tudj nézni a tükörbe, de anélkül, hogy kidobnának az egyetemről." - mondta a lavírozásról, amit az NDK-ban folytatnia kellett. Házasok voltak, amikor megismerkedtek, de erről nem beszélnek. Merkel disszertációjának előszavában írt köszönetet Sauernek, a Stasi pedig nyilvántartotta, hogy túl sokat ebédeltek együtt. A Fal leomlása után férje San Diegoban dolgozott, ahol egy szoftvert fejlesztettek, amellyel a drogok szerkezetét tanulmányozták. Hazatérte óta is jelentős munkát végez. Ismerősei szerint, mivel nem nyilatkozik, a német sajtó támadja, holott rendes ember, méltó párja Merkelnek. Emellett tagja a szélesebb körnek, akik közül a Nobel-díjasokat választják - írja a Reuters "Ne hívd őt Mr. Merkelnek!" címmel.

reuters.jpgAngela Merkel 1989-ben, 35 éves korában kezdett politizálni. Képviselő lett, majd Helmut Kohl nőügyi és ifjúsági, később a környezetvédelemért és a reaktorok biztonságáért felelős minisztere. Erről kellett lemondania a választások elvesztésekor. De ellenzékben is utat tört magának: már pártja, a CDU főtitkára volt 1998-ban, amikor a kitört a Kohl-botrány: Helmut Kohl nem akart elszámolni egy 1,5-2 millió márkás, ismeretlen eredetű adománnyal. A jogszabályok kötelezték az átláthatóságra, de azzal érvelt, hogy megígérte, titokban tartja az adományozókat. Merkel gyorsan fejtette ki véleményét a sajtóban, miszerint ez megengedhetetlen a vezetőjétől. Egy évre rá belebukott a párt elnöke is, Wolfgang Schäuble. Vizsgálat indult mindkettejük ellen, és a pártnak szüksége volt valakire, akit nem érintett a botrány. Merkel pont ilyen volt, emellett hitelesen tudta adni az egyszerű, egykori keletnémet politikust, és pártja krízismenedzsereként átvette Schäuble helyét 2000-ben.

2005-ben pedig megnyerte a választást, először. Első kampányában nem jósoltak neki nagy jövőt: esetlen volt, nem tűnt kameraképesnek, rosszul kezelte a sajtót és nem operált populista jelszavakkal. Utóbbi szokását máig megőrizve nyert és ezt most már harmadjára ismételte meg, miközben tisztában van vele: a demokrácia attól szép, hogy valaki csak ideiglenesen kapja meg a hatalmat. Nagy sikerének tartják, hogy megoldotta az euroválságot (bár sokan kritizálják is e téren), része volt Berlusconi lemondatásában, és dicsérik határozott hozzáállását az amerikai lehallgatási botrányhoz, amelynek ő is alanya volt. 2015-ben a Times az Év Emberének választotta, előtte 2014-ben pedig a The Times brit lap, "A nő, akire szükségünk van a veszélyes férfiakkal teli világban" címszóval, utalva a Merkelre jellemző nyugodt hozzáállásra. És a lehallgatási botrány miatt felemás kapcsolatokra is az USA-val, de az ukrán válság kirobbanása óta nem Obama volt az egyetlen, aki folyamatos kihívást jelentett számára.

merkel.jpegMerkel fél a kutyáktól, amióta egy korábban megharapta. 2007-ben, amikor Oroszországba látogatott, tudta ezt Putyin is, akinek kutyája sajtónyilvános egyeztetésük közepén bement a szobába. Merkel megfeszült, és nem mert megmozdulni - a kollégái pedig dühösek voltak az oroszokra, miközben Putyin szája sarkában elégedett mosoly jelent meg. Merkel azonban nem haragudott: "megértem őt, miért kellett ezt csinálnia - bizonyítani akarta, hogy férfi, mert fél a saját gyengeségétől" - mondta. Az orosz gazdasági kapcsolatok fontosak Németország számára, és nem csinál titkot abból, hogy saját hazája érdekeit nagyon is szem előtt tartja, amikor akár az EU külpolitikáját formálja. Az ukrán válság azonban olyan pont a két ország kapcsolatában, amely hosszú időre rányomja majd bélyegét a német és az uniós külpolitikára, és meghatározó lesz az egész EU-nak, hogy kezeli hosszútávon Putyint.

A munkanélküliség hazájában 5,4%-os, fele az uniós átlagnak, köszönhetően az átgondolt foglalkoztatáspolitikának. Az oktatásnak is hasznára van a kancellársága: közel 60%-kal nőttek az oktatásra és kutatásra fordított összegek, amióta először megválasztották. Segít a legjobb német egyetemeknek felzárkózni a hasonló, világhírű brit és amerikai társaikhoz. Létrehozott egy alapot (Oktatási és Kutatási Paktum), amely a 16 tartománnyal egyetértésben pluszpénzt juttat a kiemelt tudományos szervezeteknek az inflációt meghaladóan, tehát valódi segítséget jelent. Bírálói szerint ő is csak egy politikus, aki a választásokra koncentrál, mintha nem is lenne fizikus, azonban a számok ennek ellentmondanak. Másrészt azt mindenki elismeri, hogy az ellenzék jóval kevesebb támogatást adna. 

A közoktatásban a tartományok önállóságot is élveznek: a fő irányokat központilag jelölik ki, de ezen belül van mozgástér. Az önálló informatika óra csökkentésével régebben áttértek annak más tantárgyakban való oktatására, de észrevették, hogy nem tett jót a gyerekek informatika tudásának. Sokáig indiai, pakisztáni vagy más nemzetiségűek pótolták a fennálló IT mérnökhiányt, azonban sokan közülük hazatértek hazájuk IT fejlődésével párhuzamosan, vagy más országba mentek, és a német oktatás hosszú évek óta nem tudja pótolni hiányukat. Ezért szándékukban áll a programozás oktatását minden diáknak kötelezővé tenni, ahogy a brit alsósoknál, Németország internetes megbízottja, Gesche Joost szerint. 

joost_1.jpg

Gesche Joost

A 60 éves Merkel példaképének Marie Curie-t tartja, a lengyel származású francia fizikus és kémikust csodálja, amiért az adott korban helyt tudott állni a férfiak világában, és első nőként Nobel-díjat kapott (ráadásul kettőt is). Azt nem szereti viszont, ha másokhoz hasonlítják, például kifejezetten elutasítja, hogy Margaret Thatcherhez mérjék teljesítményét.

A beceneveket ő sem úszta meg. Bár a történelem során sok férfi uralkodó is kapott gúnynevet, ez ma már nem jellemző. De ahogy Thatcher "Vaslady" volt, Golda Meir "az egyetlen férfi a kormányban", vagy Indira Gandhi például "vén boszorkány" Richard Nixon szerint, úgy Merkel is megkapta már, hogy "vasasszony". Ez egy ideje alábbhagyott, és "Mutti" lett belőle, jól mutatva, hogy a férfiak siker esetén pozitív megerősítést kapnak, míg a nőkre hajlamosak az emberek ferde szemmel nézni, még akkor is, ha egyébként elismerik teljesítményüket. Ennek ellenére pályája legnagyobb kihívása előtt állhat most, pártja támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt, új koalíciós partnereket kell találnia, és a német szélsőjobb is bejutott a parlamentbe, a nácizmus bukása óta először.

Bár az elején sem tűnt sokak számára egyértelműnek politikai karrierje, amikor még "Mädchen"-nek hívták. Mégis a 2000 óta eltelt időszakban senki nem tudott mellette tényezővé válni. Tudja jól, hogy politikusok jönnek és mennek: egyes tartományokból jelentek meg erős vezetők, mint Roland Koch Hesse-ből, Christian Wulff Alsó-Szászországból vagy Jürgen Rüttgers Észak-Rajna-Wesztfáliából, mégis kiírták magukat a politikai reflektorfényből vagy integrálódtak Merkel politikájába. 

 

Borítókép

Képek és forrás: reuters.com, http://hu.wikipedia.org/wiki/Angela_Merkel, http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/angela-merkel-a-rekorder-hatvan-eve-431416, http://physicsworld.com/cws/article/news/2013/sep/19/former-physicist-angela-merkel-seeks-third-term-as-german-chancellor, http://www.dw.de/angela-merkel-from-physics-to-politics/a-15794765, http://www.reuters.com/article/2012/05/16/us-germany-sauer-idUSBRE84F07420120516, http://sg.hu/cikkek/109831/programozast-tanulhatnak-a-nemet-also-tagozatosok

20 magyar tudós a holokauszt árnyékában

20 magyar tudós a holokauszt árnyékában

20 magyar tudós a holokauszt árnyékában

foto_9_tabla.jpgHány magyar tehetség nem tudott soha kibontakozni vagy akár halt bele az elhurcolásába? Merül fel a kérdés az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 70. évfordulóján. A világhírű, még időben emigrált tudósok mellett számtalan tehetség karrierje itthon megtört, többen meghaltak. Kik voltak azok a számítástechnikával foglalkozók, fizikusok, matematikusok, akik maradtak és elszenvedték, vagy túl sem élték a holokausztot?

1930 táján maga Klebelsberg Kuno, vallási és közoktatási miniszter, az oktatás reformere meglátogatta a Göttingeni Egyetemet. Az egyetem adminisztratív vezetője, Justus Theodor Valentiner ebédjén Göttingen legismertebb tudósai, köztük ott dolgozó magyarok is jelen voltak, amikor az alábbi történt Max Born, a göttingeni fizika iskola akkori Nobel-díjas vezetője szerint: Klebelsberg azt kérdezte, „mit gondolok a magyar matematikusokról és fizikusokról. Válaszom a magyar kollégáim dicshimnusza volt. Megemlítettem először is régi barátaimat, Haar (Alfréd) és Kármán (Tódor) nevét, azután Pólya (Györgyét) Zürichből és másokat, akikre nem mind emlékszem ma már, végül pedig a fiatal generációt, akik akkor éppen Göttingenben voltak, Neumann Jánost, Wigner Jenőt és Teller Edét. Ennél a pontnál éreztem, hogy (a Nobel-díjas James) Franck sípcsonton rúg az asztal alatt, mire abbahagytam a beszédet és hagytam, hogy Franck folytassa. Számomra érthetetlen volt, miért kellett Francknak olyan erőszakosan megszakítania engem, amíg csak a fogadás végeztével meg nem magyarázta. Mindenki, akit megemlítettem, zsidó volt, és ezért az antiszemita kormány szemében egyáltalán nem magyar.”

Klebelsberg, aki minden eddiginél többet tett a magyar oktatásért és kutatásfejlesztésért, ezen belül különösen a műszaki- és természettudományokért, tudta, hogy Nyugaton szégyennek számít a diszkrimináló törvény. Kettős beszédet folytatott, mint mások: a Nyugatnak azt mondta, amit hallani akart, itthon pedig védte a kormány intézkedéseit, például az országgyűlésben: „Adják vissza nekünk a régi Nagy-Magyarországot, akkor majd hatályon kívül fogjuk tudni helyezni a numerus clausust.” Amelyből aztán numerus nullus lett. Klebelsberg persze felismerte, hogy az elvándorló tehetségeket vissza kell tartani, de nem a zsidókra gondolt. 1927-ben írta Bethlennek: “A törvényt tehát majd revideálnunk kell, de nem azért, hogy a zsidó egyetemi hallgatók ezreit megint nyakára bocsássuk a nemzetnek, hanem azért, hogy bizonyos racionális enyhítéssel az intézmény lényegét megmentsük.” 1928-ra Bethlen enyhített a törvényen, de addigra a társadalmi következményeket már nem lehetett orvosolni. Klebelsberg 1931-ig volt oktatási miniszter, és a háború végéig már nem volt olyan utóda, aki közel egy évtizedig pozícióban maradt volna. A nyilas hatalomátvételkor maga Szálasi Ferenc töltötte be ideiglenesen a posztot. Klebelsberg persze nem egyedül volt egy antiszemita kormány tagja, de az ő példája jól mutatja, hogy egyetlen politikus sem maradt ki a zsidókat korlátozó intézkedésekből.

A holokauszt 6 millió, de más becslések szerint akár 9-11 millió ember életét követelte, ebből Auschwitz több mint egymillióét. Túlnyomórészt zsidók, de mellettük romák, homoszexuálisok, fogyatékkal élők, szembeszegülő papok és Jehova Tanúi is haltak meg koncentrációs táborokban (utóbbiak főleg a hadbavonulást tiltó elveik miatt). Magyarországon, ahogy máshol is, a folyamat jóval korábban kezdődött 1944-nél, az említett, már a Horthy-korszak elején életbe lépő numerus clausus, azaz zárt szám törvény miatt sokan nem tanulhattak tovább. Többen már az 1920-as években Nyugatra menekültek, köztük ismert tudósaink is, akik világhírnevet szereztek maguknak az USA-ban.

1939-től hívtak be magyar zsidó férfiakat munkaszolgálatra, 1941-től ők a keleti fronton is munkaszolgálatot teljesítettek. 1944. október 15-én vették át a nyilasok a hatalmat Horthytól, de addigra már legalább ötszázezer zsidót deportáltak főleg Auschwitzba. A nyilasok további 100 ezer ember haláláért felelnek, a többiek a budapesti gettóba zárva várták a felszabadulást, sokan közülük szintén nem érték meg azt, 1945. január 17-ig. Az auschwitzi koncentrációs tábor 1945. január 27-én szabadult fel.

Tudósok, akik nem élték túl a zsidóüldözéseket:

arany_daniel.PNG1. Arany Dániel, matematikus. A középiskolai matematika oktatás volt az élete, de a valószínűségszámítás és a játékelmélet is érdekelte. A Középiskolai Matematikai Lapok alapítója, amelyet néhány év múlva átadott annak a Rátz Lászlónak, aki Neumann János és Wigner Jenő felfedezője. Kényszernyugdíjazták, majd feleségével együtt gettóba kerültek, ahol nem érték meg a felszabadulást. A Dohány utcai zsinagógában, tömegsírban nyugszanak hamvaik. Gettóba vonulása előtt még eladományozta könyvtárát, amelyet az ötvenes évekig őrzött a Műegyetem egy tanszéke, majd nyoma veszett annak.

2. Bauer Mihály, matematikus. A Műegyetem tanára, 1922-ben még díjazott, ünnepelt tehetség. Majd az egyetemen már nem léptették elő, az óráit antiszemita diákok gyakran zavarták meg. 1936-ban kényszernyugdíjazták, 1944-ben deportálták, ahonnan még hazajött, de egy év múlva meghalt.

brody.jpg3. Bródy Imre, fizikus. Göttingenbe ment, mikor tanársegédi karrierje itthon megtört, az említett Max Born a legtehetségesebb fiatalnak tartotta. Két év után hazajött az Egyesült Izzóban (Tungsram) dolgozni, Aschner Lipótnál, aki igazi műhelymunkát biztosított sokaknak. Feltalálta a kriptonlámpát, amelyhez gyárat is alapítottak 1937-ben. Aschnert felmentették, de a helyére kerülő Bay Zoltán egy ideig védeni tudta munkatársait, így Bródy mentességet kapott. Azonban feleségét és lányát deportálták 1944 nyarán, ezért feladta mentességét, és őt is Auschwitzba hurcolták. Mire odaért, családja halott volt. Fél évvel élte túl őket.

4. Csillag Pál, matematikus. 21 évesen már ledoktorált, a Goldberger textilgyár matematikusa volt. 1938-ban elvesztette állását, 1944-ben eltűnt.

5. Grünwald Géza, matematikus. Az approximációelmélet kutatója, Szegeden doktorált. Még munkaszolgálatosként meggyilkolták. Évente díjat adnak át tiszteletére a 30 év alatti matematikusoknak.

konig_denes.jpeg6. Kőnig Dénes, matematikus, a műegyetemi rektor Kőnig Gyula fia, Göttingenben tanult, majd a Műegyetem tanára lett. A gráfelmélet úttörője, a témában írt könyve (A véges és végtelen gráfok elmélete) ma is alapműnek számít. 1944 márciusa után ő maga is üldözött zsidóknak segített, októberben, a helyzet rosszabbra fordulásakor öngyilkos lett (van, aki szerint megölték).

lazar_dezso.jpg7. Lázár Dezső, matematikus. A numerus clausus már érvényben volt, amikor lediplomázott. El sem tudott helyezkedni, ezért asztalosnak tanult, majd Kolozsváron kapott tanári állást. Életében csak egy publikációja jelenhetett meg, a halmazelméletről, de az olyan jól sikerült, hogy maga Neumann János intézte el a publikálást Erdős Pál javaslatára. 1942-től munkaszolgálatra hívták be, ahol aknát szedettek vele, majd hagyták elvérezni egy comblövéstől. Felesége és két kisgyereke Auschwitzban halt meg.

8. Schweitzer Miklós, matematikus. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi unokaöccse, annyira tehetségesnek tartották, hogy világsikert jósoltak neki, Fejér Lipót egyik kedvenc tanítványa volt. Szintén a holokauszt áldozata.

steiner.jpg9. Steiner Lajos, geofizikus és meteorológus. Eötvös Loránd asszisztense volt, majd a Meteorológiai Intézetet igazgatta. Ő javasolta az időjárás jelentés bevezetését. 1944-ben öngyilkos lett, mielőtt elhurcolták volna.

10. Waldapfel László, matematika-fizika szakon végzett, matematikai-logikai problémák érdekelték, de már tanári kinevezést sem kapott. 1942-ben, munkaszolgálatosként halt meg végkimerülésben.

34.jpg

Akik túlélték a holokausztot:

fejer.jpg11. Fejér Lipót, matematikus, egyetemi tanár. Gyerekkorában matematikából magántanár kellett mellé, aki annyira megszerettette vele a tárgyat, hogy annak egyetemi tanára lett. De már akkor, 1911-ben a növekvő ellenszenv miatt Eötvös Loránd közbenjárása kellett a kinevezéséhez. 1933-ban 15 amerikai egyetemen tartott előadást, de nem maradt külföldön. A felsoroltak közül sokakat tanított, igazi műhelyt teremtve. 1944-ben megfosztották a katedrától, gettóba zárták, majd elindították a Duna-partra kivégzésre. Egy honvédtiszt mentette meg. Több tanítványa haláláról tudott, sokak fényképét megőrizte. Nagyon megrendült attól, amit átélt, 1950-ben az ELTE tiszteletbeli doktorává avatásán ezt mondta: „Nagyrészt tanítványaimnak köszönhetem, hogy el nem pusztultam”.

kalmar.jpg12. Kalmár László, matematikus. A kibernetika és számítástudomány úttörője. Az akkori szegedi egyetem tanára lett, majd megvonták tőle 1944-ben a bizalmat, és csak nehezen úszta meg a deportálást. Később rehabilitálták, és sokat tett a háború utáni matematika oktatás újjáélesztéséért.

13. Kozma László villamosmérnök, az első magyar számítógép alkotója. Mauthausent és Gunskirchent is megjárta. De volt az Andrássy út 60. foglya és a szocializmus bebörtönzöttje is, koncepciós per áldozataként, találmányai tervezését mégsem adta fel soha. 

mta_peter_rozsa.jpg14. Péter Rózsa, matematika és fizika tanárnő. 1939-ben elbocsátották, majd gettóba zárták, de túlélte. Az ELTE professzora volt, ő kezdte ott először a halmazelmélet és a logika oktatását, a matematikatudományok doktora. Ismert műve a Játék a végtelennel, amely a bölcsészekhez hozza közel a tantárgyat (Matematika kívülállóknak alcímmel). A könyvet több nyelvre lefordították.

selenyipal.jpg15. Selényi Pál, fizikus, feltaláló. Eötvös Loránd halála után a kísérleti fizika előadója lett az egyetemen, de ottani karrierje kettétört. Ezután került ő is az Egyesült Izzóhoz. Több találmányát bejegyezték, az egyiket a fénymásolás megalapozójának tartják. 1939-ben kényszernyugdíjazták, betegen élte túl a munkaszolgálatot, később, élete végén még oktatott. Két fiát megölték.

mta_emlekteblaa_renyi_intezetben.jpgElvesztett tehetségek. A befutott, az ígéretes matematikusok és egy harmadik, név nélküli sor utal azokra, akiket nem ismerhettünk meg. Emléktábla az MTA Rényi Intézetében.

Néhány tudós, akik időben emigráltak:

16. Kármán Tódor, fizikus, gépészmérnök, matematikus. Az amerikai légierő szentjének hívják, a szuperszonikus légiközlekedés, rakétatechnológia, a hiperszonikus űrhajózás és az aerodinamika egyik úttörője. Bánki Donátnál végzett és dolgozott a Műegyetemen, az 1930-as években állása bizonytalanná vált, ekkor távozott az USA-ba.

17. Neumann János, matematikus: 1925-ben még Budapesten doktorált, öt évvel később a Princeton-on volt. 1934-ben heten javasolták az MTA tagjának, de ezt a címet már nem kaphatta meg. Három évvel később megkapta az USA-tól, az ottani Tudományos Akadémia tagja lett. Rövid élete alatt részt vett az atombomba elkészítésében, megalapozta sok más között a játékelméletet, és megalkotta az első modern számítógépet. Hihetetlen gyors észjárása volt, saját számítógépe számításait fejben ellenőrizte.

18. Szilárd Leó, fizikus. 1919-ben a politikai feszültségek miatt Berlinbe költözött, majd Londonba. 1938-ra már ott sem érezte magát biztonságban, és végleg az USA-ba távozott. Értelmi szerzője volt a Rooseveltnek szóló levélnek, amelyben Einstein aláírásával felhívták a figyelmét többekkel, pl. Teller Edével vagy Wigner Jenővel arra, hogy létfontosságú elkészíteni az atombombát, még a németek előtt. Jelentős szerepe volt az atombomba elkészítésében.

19. Teller Ede, atomfizikus, a hidrogénbomba atyja. A numerus clausus elől először Németországba ment, majd a Zsidó Kimenekítő Tanács segítségével végleg az USA-ba menekült, csak 1990-ben jött először haza. 

20. Wigner Jenő, fizikus. 1930-tól már a Princeton-on tanított. Az első kísérleti atomreaktor tervezője volt, szintén részt vett az atombomba elkészítésében, Nobel-díjas. Nevét viseli az MTA Wigner@CERN adatközpontja. 

A felsorolás természetesen nem teljes, még nincs komplex felmérés a tudomány holokauszt során elszenvedett veszteségeiről.

Még több tudósról itt olvashatsz, a szerző, Hargittai István kémikus szintén túlélő: http://www.matud.iif.hu/2013/09/02.htm#3.

 

Képek és forrás: mta.hu, mek.oszk.hu, bme.hu, http://www.maszol.ro/index.php/hatter/24042-a-holokauszt-aldozataira-emlekezik-hetfon-a-vilaghttp://hu.wikipedia.org/wiki/Holokauszt, http://hu.wikipedia.org/wiki/Klebelsberg_Kuno#cite_note-4, http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9ter_R%C3%B3zsa, http://hu.wikipedia.org/wiki/Szil%C3%A1rd_Le%C3%B3, http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rm%C3%A1n_T%C3%B3dor, http://hu.wikipedia.org/wiki/Neumann_J%C3%A1nos, http://hu.wikipedia.org/wiki/Kalm%C3%A1r_L%C3%A1szl%C3%B3_%28matematikus%29, http://magyarzsido.hu/index.php?option=com_catalogue&view=detail&id=493&Itemid=29, http://emlekhely.btk.elte.hu/profile/waldapfel-laszlo/, http://hu.wikipedia.org/wiki/Fej%C3%A9r_Lip%C3%B3t.  

Joan Clarke és az Enigma

Joan Clarke és az Enigma

Joan Clarke és az Enigma

finalreel_co_uk.jpgA Kódjátszma Alan Turing brit kódfejtő életéről szól, fókuszban a II. világháború alatt a híres német Enigma-kód feltörésével. Kódfejtőket toboroznak a munkához, akiknek Turing speciális kvízét kell megfejteniük, ha be akarnak kerülni. Jelentkezik egy nő is, Joan Clarke: megoldja a feladványt, és a csapat része lesz, amely becslések szerint két évvel rövidítette le a háborút, legalább 14 millió ember életét mentve meg. Joan a valóságban nemcsak Alan Turing munkatársa volt, hanem a menyasszonya is, de soha nem házasodhattak össze. Minimális spoiler!

A Kódjátszma (The Imitation Game) című filmben a brit hírszerzésnél rejtélyes csapat szerveződik a II. világháború alatt. Céljuk a híres és addig feltörhetetlen Enigma-kód megfejtése. A Bletchley Park-beli matematikusok, kódfejtők és titkos ügynökök csapatába egy nő, Joan Clarke (Keira Knightley) is jelentkezik, de a másik szobába akarják küldeni, ahol a titkárság munkatársait keresik. Ő nem hagyja magát, megfejti a feladványt és bekerül Alan Turing csapatába. Amikor megkérdezi tőle, hogy tud helytállni, miután folyamatosan bizonyít, a válasza így hangzik: „Egyetlen nőként dolgozok egy férfiakból álló csoportban, ezért nem engedhetem meg magamnak a luxust, hogy ostoba legyek”. Ő próbálja rávenni a magának való matematikust, hogy illeszkedjen be jobban munkatársai közé.

Alan eljegyzi, de valójában saját homoszexualitása elrejtésére használja kapcsolatukat. Amikor vizsgálatot kezdenek ellene, hogy megvédje, el akarja küldeni Joant, aki erre nem hajlandó, hanem kitart mellette. „Nem megyek sehová. Egész életemben azon aggódtam, mit gondolnak rólam a szüleim, vagy te, vagy a fiúk a csapatban, a lányok a másik részlegnél. Tudod, mit? Elég volt. Ez a legfontosabb munka, amit valaha csináltam, és nem fogom abbahagyni.” – mondja.

forumhungary.jpgJoan Clarke a valóságban is tagja volt az Enigma kódfejtő csapatnak, de nem a filmben szereplő módon került közéjük. Már a Cambridge Egyetemen ismerték egymást: ő és Alan nagyon jó barátok lettek. Alan az Enigma feltörésére indított munka elején elhívta maga mellé dolgozni. De nem egyszerű szívességből tette: Joan családja szintén akadémiai környezetben dolgozott, ő maga is nagyon okos nő volt, a csapat méltó tagja a feladathoz. A kód feltörésével becslések szerint két évvel rövidítették le a világháború idejét, és legalább 14 (de akár 21) millió ember életét mentették meg. 

Ahogy később mesélte, egy nap Alan odament hozzá, és megkérte a kezét. Ő igent mondott, majd megcsókolták egymást, bár addig nem volt köztük fizikai kontaktus. Másnap elmentek sétálni, mint azelőtt is sokszor, és a férfi ekkor beszélt neki homoszexualitásáról. Joan-t ez nem ijesztette el. Sokan felteszik a kérdést, hogy miért nem szakított rögtön, de ennek több oka is van: az akkori társadalmi felfogás szerint a házasság még nem volt egyenlő a szenvedélyes szerelemmel. Bár tudta, hogy a homoszexualitás nem fog megváltozni, tehát nem lesz köztük hagyományos kapcsolat, de régóta barátok voltak, és becsülték egymást. Az intellektuális közösség szintén nem elhanyagolható összekötő kapocs volt köztük, mindezek miatt maradhatott a férfi mellett.

Alan később felbontotta az eljegyzést, de békében váltak el. A háború után nem találkoztak többé. Joan később férjhez ment, ismerősei nagyon kedves, de titokzatos nőnek írták le, aki soha nem mesélt a múltjáról. Idős korában készült vele interjú, ebben beszélt a történetéről. Rajta kívül még két nő végzett fontos munkát, Margaret Rock és Mavis Lever. Utóbbi 1941 decemberében feltört egy Belgrád és Berlin között váltott, elkapott üzenetet. De többségében nők dolgoztak a Bletchley Parkban, főleg adminisztratív, ezen belül gyakran komplex munkakörben. A titoktartási követelményt annyira szigorúan vették, hogy az itt megismerkedő párok később házasságuk alatt sem mondták el egymásnak és családjuknak, milyen munkát végeztek pontosan. A háború egyes időszakaiban 12 ezren is dolgoztak itt, 80%-uk nő volt!

bbc_co_uk.jpg

Joan fiatalon

Egy játékban mindenki kipróbálhatja, hogy bekerülhetett-e volna a csapatba: a trailerben a 4. másodpercben megjelenik egy IP cím, Cumberbatch „Do you pay attention?” (Figyelsz?) kérdése alatt, amely elvezet Turing eredeti kvízéhez, ez és további feladványok itt találhatók: http://www.telegraph.co.uk/history/world-war-two/11151478/Could-you-have-been-a-codebreaker-at-Bletchley-Park.html. Valóban keresztrejtvénnyel toboroztak kódfejtőket. A szokatlan, eredeti gondolkodásmódot keresték, a képességet a számokkal és betűkkel való játékra. Ugyanezt tették aztán a csapatban is, ahol a munka nagyrészt egyfajta próbálkozás volt, betűk és számok behelyettesítése addig, amíg ki nem adták a helyes szöveget a kódok. Ez volt aztán az, amelynek segítségével félrevezették a németeket, hogy a D-Day, azaz az 1944. június 06-i partraszállás előtt ne számoljanak Normandiával, mint lehetséges helyszínnel. És ez a számításuk bejött, jelentősen növelve a sikert, és csökkentve a szövetségesek emberveszteségét.

Alan Turing elképesztő életéről, eredményeiről, és arról, hogy mit tettek vele, itt írtam.

 

Kép és forrás: http://www.historyvshollywood.com/reelfaces/imitation-game/, http://www.ibtimes.co.uk/imitation-game-who-was-real-joan-clarke-1474909, http://www.usnews.com/news/stem-solutions/articles/2014/12/22/the-imitation-game-gives-girls-a-computer-scientist-role-model, http://en.wikipedia.org/wiki/Mavis_Batey, http://hu.wikipedia.org/wiki/Bletchley_Park_M%C3%BAzeum, forumhungary.hu, bbc.co.uk, finalreel.co.uk.

5 tanulság egy nőtől az MIT-ról

5 tanulság egy nőtől az MIT-ról

5 tanulság egy nőtől az MIT-ról

alice1.jpgAlice Zielinski az MIT-re jár (Massachusetts Institute of Technology), űrkutatással kapcsolatos és villamosmérnöki tanulmányokat folytat, gyakornok volt a NASA-nál és a Boeing-nél. Emellett pedig feltűnő jelenség, és a kettőt együtt nem sikerül a másik nemnek jól kezelnie. Annyira nem, hogy Alice-nek elege lett, és megírta, milyen megjegyzésekkel szembesül, amióta mérnöknek készül. Azóta továbbgyűrűzött a történet, bizonyítva, hogy rajta kívül sokakat érint a probléma, és ő öt tanulságot vont le az eddigiek alapján.

A tipikus megjegyzések közül néhány:

Az MIT campusán

Ülök a padon az Infinite Corridor közelében, beszélgetek a legjobb barátommal. Odajön az egyik barátja, bemutatkozik.

– Helló, melyik iskolába jársz?

MIT-s kabát van rajtam. Mellettem a hátizsákom. Mindhárman az MIT épületében vagyunk.

– Diák vagyok itt, az MIT-n.

– Tényleg? 

Akárki a Starbucksban

– Min dolgozol?

– Nemzetközi kapcsolatokról szóló dolgozatot írok a globális politika kurzusra.

– Király! Ügyvédnek tanulsz? Hova jársz iskolába?

– Nem, mérnöki tanulmányokat végzek az MIT-n.

– Ó, szóval te egy zseni vagy? Pedig nem is látszol olyan elszálltnak. Volt valami szörnyű gyerekkori élményed, ami ennyire lehúzott?

– Hogy jön ez most ide?

– Ilyen kérdésekkel tényleg ügyvédnek kéne lenned. Nincs kedved egy kis szórakozáshoz?

– Bocs, szeretném befejezni a dolgozatomat.

Egy MIT partin

– Melyik iskolából jöttél? A BU-ról? A Wellesley-ről?

– Nem, MIT-s vagyok.

– Hülyéskedsz? Nem úgy nézel ki, mint aki az MIT-re jár.

– Pedig igen.

– Mi? Ez most komoly? Srácok, a csaj tényleg az MIT-re jár?

Itt olvasható az összes: http://index.hu/tech/2015/01/13/ezt_kapja_egy_szoke_no_az_mit-n/.

Még a középiskolában részt vett a NASA egyik robotika programjában. Amikor megkérdezte csoportmunka alatt a gyakorlatvezetőt, hogy tudna segíteni a probléma azonosításában, a válasz ez volt: „csak ülj ott és nézz szépen”. Egy nap végén, amikor a fiúk robotot szedhettek szét, és tisztíthatták, neki egy másik lánnyal együtt szemetet kellett kivinnie és padlót felmosni, mert nem nyúlhattak a robothoz.

Egy másik MIT-s, Kathryn Siegel hasonlókat élt meg, ő jelenleg a tech szektorban dolgozó nők helyzetét tanulmányozza. Egy mérnök a Bay Area-ban egyszer nem hitte el, hogy külseje alapján tényleg az MIT-ról jött. A toborzók azt feltételezték, hogy inkább frontend munkák érdeklik, mert ezek kevésbé komplex munkának számítanak a szakmában, holott az önéletrajza alapján sokkal többre képes. Abban mindketten egyetértenek, hogy nem az MIT-n ugyanazt tanulókkal van a gond, mert ők támogatóak, hanem a campuson belül másokkal. Az MIT elismerte, hogy Zielinski hallgató náluk, de csak annyit tettek hozzá a történethez, hogy igyekeznek mindenkinek megadni a támogatást.

Alice a mostani írásának megjelenése után kapott hideget-meleget, pedig nem számított ekkora nyilvánosságra. Meglepődött, mert nem tartja magát szokatlannak: mérnöknek tanul, mint sokan mások, nő, mint a lakosság fele és szőke, ami szintén nem ismeretlen jelenség. Szerinte meglepő, hogy olyan egyszerű dolog, mint a hajszín, és egy olyan összetett, mint az ember neme, együtt ilyen mértékben abszurddá teszi az idegenekkel való kommunikációt. Sok pozitív komment mellett negatívak is érkeztek, a leggyakoribbak ezek voltak:

„Csak egy újabb ’Social Media Darling’ keresi a figyelmet. Fogadok 5 dollárba, hogy egy napot se fog dolgozni mérnökként.”

„Ezt egy esszéhez tudnám hasonlítani, amely arról szól, milyen rossz, ha a srácok a Starbucksban elrontják a rendelését.”

„Példaként a valódi problémákra látogass rákos gyerekeket.”

„Hagyd abba a nyafogást és csinálj valami produktívat.”

 

Alice ennek kapcsán öt tanulságot fogalmaz meg a szakma és a magánélet terén:

1. A fenti megjegyzés típusok az okai annak, hogy a sértő szavak vagy tettek után az emberek nem mernek beszélni a problémájukról. Szerinte, ha valaki leírja a tapasztalatait egy betegségről, balesetről vagy természeti katasztrófáról, a külső körülményeket okoljuk. De ha valaki arról beszél, hogy bántják mások szavai, már hajlunk arra, hogy őt hibáztassuk. Elutasítjuk, azt kérve, hagyja abba a nyafogást vagy gondoljon a kevésbé szerencsésekre. A megjegyzések ez utóbbi típusát tartja a legrosszabbnak az érzéketlenség miatt. Lecsöndesítik, aki megszólalt, és a környezetét is. Az efféle ciklikus viselkedés, a megszólaló elhallgattatása ismerős: ez történik a családon belüli erőszak, a nemi erőszak és a rasszizmus esetében is. Ezt a viselkedést abba kell hagyni. Tudatossá kell válnunk abban, hogy állunk másokhoz, hogy kezeljük őket.

2. Minden tapasztalat és érzés értékes és tiszteletet érdemel. Sokszor gondolta, hogy megváltoztatja a külsejét, főleg befesti a haját barnára, hogy jobban elvegyülhessen, és kevesebb megjegyzést tegyenek rá, de a barna hajú nők ugyanazokat tapasztalják, ami vele történik. Ennek általában nem lenne jelentősége, de érteni kell, hogy az MIT-n kevés a szőke, nők és férfiak körében is, tehát egy 200 fős előadóban még inkább megtalálják a kommentárok. Ezért a hajszín különösen alapját képezi, ahogy rácsodálkoznak a speciális környezetben. De más külsővel is sokan megélnek hasonlót és az ő véleményük ugyanilyen fontos, arról ugyanígy beszélni kell.

3. Az emberekről szinte mindig külső alapján ítélünk, holott könnyen tévedhetünk. Ő például nem tartja magát nagyon okos, önjelölt, szőke szépségnek. A különcök útját járta be: ötödikes korában szemüveges és pattanásos volt, nadrágtartót hordott és divatjamúlt öltözékben mászkált. Gúnyolódás tárgya volt még a középiskola első felében is, és azóta is különcnek érzi magát.

4. Beszélni kell arról, hogy sokak szerint, ha valaki kiváltságos helyzetben van, nem is hiteles, amit mond, hiszen vele úgysem történik semmi rossz. Néhány megjegyzés szerint ő csak egy fiatal, kiváltságos helyzetű, szőke, fehér nő, aki a világszínvonalú MIT-n tanulhat. Igaz, az őt ért sérelmek enyhék, viszont nem kevesek, ha azt vesszük, hogy ez rengeteg nővel történik minden nap. De nem problémamentes az élete: tudja, milyen majdnem elveszteni egy szülőt, ha egy testvér súlyos beteg vagy túllenni egy szívműtéten. Emellett a saját életünkön túl észre kell venni, hogy a világon sokan néznek szembe nehéz kihívásokkal, szenvedéssel, bűncselekményekkel, elszomorító igazságtalanságokkal, és a legtöbb, amit tehetünk, hogy segítünk másokon.

5. A sebezhetőség a leginkább alábecsült emberi tapasztalat. Pedig amikor megnyílunk egymás előtt, és megosztjuk érzéseinket, sebezhetők leszünk, de ez is tesz széppé minden emberi kapcsolatot. És bár az internet turbulens környezet, ahol az anonimitás sokszor biztosítja az érthetetlen viselkedés lehetőségét, fontos, hogy ne lekezelően reagáljunk mások szavaira, mert a megnyilvánulásainkkal kiszolgáltatottá is tesszük magunkat. Ez mindannyiunk közössége, tekintet nélkül a faji, nemi, etnikai, orientációs, képzettségi, nemzetiségi vagy bármely más háttérre.

Itt munkahelyi szexizmus leküzdéséről olvashatsz.

Ismersz történeteket pro és kontra, amikor egy nő mérnöki pályán tanul vagy dolgozik, és lekezelően bánnak vele vagy épp ellenkezőleg, támogatják?

 

Kép és forrás: https://www.linkedin.com/in/alicezielinski, https://twitter.com/alicezielinskihttps://medium.com/@alicezielinski/afterword-mit-blonde-engineer-response-67dbd7d5fc2, http://www.boston.com/news/local/massachusetts/2015/01/13/blonde-mit-student-story-shows-belittled-female-engineers-are-not-alone/DpNSlyLFRRthsyycZPtljM/story.html.

A Nobel-díj elkerülte Teller Edét, az Ignobel nem

A Nobel-díj elkerülte Teller Edét, az Ignobel nem

A Nobel-díj elkerülte Teller Edét, az Ignobel nem

teller2.jpgA hidrogénbomba atyja, Teller Ede már az atombombán is dolgozott Oppenheimernek, később mégis ellene vallott, mert akadályozta a munkáját. A fizikusvilágot is megosztotta, ezért a politikusok felé fordult. Ronald Reagan tanácsadójaként sokan bírálták a csillagháborús terve miatt, holott része volt a Szovjetunió összeomlásában, és Közép-Kelet Európa felszabadulásában. Neki köszönhető az is, hogy az USA-ban nem volt Csernobilhez hasonló baleset, mégis Ignobel-díjjal „jutalmazták”. Amikor 1990-ben hazalátogatott, nemcsak a tudóst ünnepelték, hanem a Szovjetunió összeomlásában játszott szerepét is. A nemzetközi tudományos világ viszont megosztott az ő esetében, hogy politizálhat-e egy tudós. Igaz rá, hogy minden eszközzel védelmezte a szabad világot.

A magyar-amerikai atomfizikus Budapesten született zsidó családban 1908. január 15-én. Hálás volt a magyar nyelvnek, annak logikát fejlesztő hatása miatt. A numerus clausus törvény miatt 1926-ban Németországba távozott. Münchenben egy balesetben elvesztette bal lábfejét. Lipcsében doktorált, majd Enrico Fermi és Niels Bohr mellett dolgozott, magyar állami és Rockefeller-ösztöndíjjal. Elvette magyar szerelmét, de nászútja miatt a Rockefeller Alapítvány felmondta ösztöndíját. 1934-ben végleg az USA-ba emigrált. Már Szilárd Leó mellett volt a Columbia Egyetemen, amikor meghívták a Manhattan-tervbe Fermivel. A vezető Robert Oppenheimer volt, de nem igazán tudtak együttműködni. Teller inkább a hidrogénbombára koncentrált, és nem értett egyet a Hirosima után Nagaszakira is ledobott bombával sem. Utóbbiban plutónium volt a hasadóanyag, nem urán, és az amerikai vezetés mindenképp ki akarta próbálni. Teller alá akart írni egy petíciót, hogy ne dobjanak le atombombát, de Oppenheimer kérésére nem tette meg.

Reaktorbiztonsággal kezdett foglalkozni, nevéhez fűződik a Teller-effektus, azaz a grafitos reaktorokban rejlő kockázat felismerése, amely miatt ezeket leállították. Ugyanilyen volt a csernobili, ahol részben a Teller-effektus okozta a tragédiát. 1954-re Robert Oppenheimer körül elfogyott a levegő, és bizottságot alapítottak „megbízhatóságának kivizsgálására”. Mindenki Oppenheimer mellett volt, például Neumann János is, azonban Teller Ede így fogalmazott: „…úgy érzem, hogy országunk létfontosságú érdekeit szívesebben látnám olyan valakinek a kezében, akit jobban értek, és akiben, ennek megfelelően, jobban megbízom.” Valamint: „Amennyiben a kérdés a bölcsességre és az ítélőképességre vonatkozik, akkor az 1945 óta tanúsított cselekedetei alapján azt mondanám, hogy helyesebb lenne a biztonsági igazolást megtagadni.” Megítélése addig sem volt egyértelműen jó a tudósok között, de most nyíltan elpártoltak tőle.

teller.jpgA történet azonban árnyaltabb a szakmai véleménykülönbségeknél. Teller mindenkinél jobban látta, hogy a háború nem ér véget Németország kapitulációjával, és az új fenyegetést a szovjetek jelentik, akik ellopták az atombomba technológiáját, és ez várt volna a hidrogénbombára is. Mihamarabb el kellett készíteni a potenciálisan jóval pusztítóbb hidrogénbombát, hogy abszurd módon ez biztosítsa a status quo-t a szovjetekkel. Oppenheimer azt a véleményt osztotta, hogy most már le kell állni, a tudósok maradjanak a laboratóriumban és ne politizáljanak, akadályozva Teller terveit. Szinte csak Neumann, Wigner és Szilárd támogatták Tellert törekvéseiben, hiszen szintén totalitárius rendszerből menekültek, jól ismerve azt, szemben a demokráciában felnőtt tudósok naivitásával. Teller szélmalomharcot vívott, miközben az USA-nak fogalma sem volt, hogy nemcsak a hidrogénbomba tervei vannak meg a szovjeteknél, hanem már a munkálatokat is elkezdték. Ezt figyelembe véve érthető meg igazán Teller jelentősége. Az Atomenergia Bizottság leszavazta tervét, főleg Oppenheimer javaslatára, aki úgy érvelt, hogy az USA így példát mutat, hogy kell korlátozni a háború totalitását. Truman kül- és hadügyminiszterei azonban – Teller hatására – igennel szavaztak, és ő 1951-ben engedélyt kapott a fejlesztésre. Később ezért vallott Oppenheimer ellen.

Taktikája bevált, bombája alapozta meg a „kölcsönösen garantált megsemmisítés” (MAD politika) irányát, azonban úgy érezte, ez még nem elég a tartós egyensúlyhoz. Tovább lobbizott. Ebben a közegben nem voltak tudósok, akik keresztülhúzzák a számítását, vagy akár segítsenek abban, hogy szólnak, ha tervei nem megvalósíthatók. A politika így fogadta el fenntartás nélkül a csillagháborús terv néven ismert ötletét (Stratégiai Védelmi Kezdeményezés – SDI), amelyet már Ronald Reagan elnök tanácsadójaként készített elő. Itt már élt a propaganda eszközeivel, holott a kényszer ekkor, a ’80-as években már nem volt erős. A MAD helyett a védelemre tették ugyan a hangsúlyt, Gorbacsov mégis a status quo felrúgásának vette. A fő gondjuk persze az volt, hogy nem bírták a fegyverkezési versenyt, a szovjet blokk életfeltételeinek további romlását nem tudták vállalni. Ettől még meglepő volt, amikor Gorbacsov előállt, hogy kölcsönösen szereljék le a támadó fegyvereket, az SDI-t pedig tartsák kísérleti stádiumban. Teller mindvégig tanácsolta Reagan-nek, hogy ne engedjen az SDI kapcsán. Mindenki azt várta, hogy elfogadják az ajánlatot, de az amerikai elnök nemet mondott. Ebben a pillanatban Reagan valóban hazardírozott a világ sorsával. De a történelem végül őt igazolta: a Szovjetunió elvesztette a világméretű játszmát és összeomlott, a szovjet blokk részeként pedig felszabadult Közép-Kelet Európa is.

Teller egész életét végigkísérte az Oppenheimer miatt érzett lelkifurdalás, de mások sem kímélték: bár befolyása megmaradt az idősebb Bush-kormány végéig, mégis Dr. Strangelove-nak nevezve írtak róla könyvet Stanley Kubrick filmje alapján. 1962-ben John F. Kennedytől kapott Enrico Fermi-díjat, de Nobel-díjjal nem tüntették ki. 1991-ben, az Ignobel, a Nobel-díj paródiájaként felesleges, értelmetlen felfedezésekért osztott díj alapításakor a Béke kategóriában rögtön őt "díjazták", az indoklás így szól, utalva ellentmondásos megítélésére: „a béke ismert jelentésének megváltoztatására irányuló, egész életét betöltő erőfeszítéseiért”.

Családja Magyarországon maradt. Szülei és húga a pesti gettóban voltak a felszabadulásig, húga férje a holokauszt áldozata lett. Szabadulás után Tállyára telepítették őket, mire visszajöhettek Pestre, lakásukat elvesztették. Teller a családja fenyegetettsége miatt nem mert elmenni Szilárd Leóval egy moszkvai konferenciára, győzködni a szovjeteket a nukleáris fegyverek leszereléséről. Szilárd kérésére Jánossy Lajos küldött intézte el, hogy a családjával végre találkozhasson San Franciscóban. 1990-től minden évben hazajött, egyszer a paksi Energetikai Főiskolán zongorán Mozartot játszott a hallgatóknak. 

Egy levelezés alapján megfordult a fejében, hogy nem az USA-ba, hanem Japánba emigrál, amikor az még nem volt Hitler szövetségese. Japán szintén foglalkozott az atombombával, és senki nem szeret eljátszani a gondolattal: mi van, ha Teller Japánt választja?

Teller verse

„Keresni, várni, semmit sem akarni,
Szeretni, vágyni, egyedül maradni.
Nézni a világot becsukott szemekkel,
Látni azt, amit még nem látott ember.
Gyönyörködni titkos mély harmóniákban,
Emlékezni arra, mit sohasem láttam.
Szeretni, imádni a szent tisztaságot,
A szelet, a felhőt, a havat, az álmot.
Tenni a helyeset, nem kis örömpénzért,
Nem a túlvilági örök üdvösségért.
Tudni, hogy nincs cél, tudni, hogy nincs Isten,
Félni, hogy talán igazság sincsen.
Tudni: az ész rövid, az akarat gyenge.
Hogy rá vagyok bízva a vak véletlenre.
És makacs reménységgel mégis, mégis hinni.
Hogy amit csinálok, az nem lehet semmi…”

 

Itt egy másik, rendhagyó életet élő tudósról olvashatsz.

Képek és forrás: http://www.matud.iif.hu/08mar/03.htmlhttp://hu.wikipedia.org/wiki/Teller_Ede, http://hu.wikiquote.org/wiki/Teller_Ede, https://str.llnl.gov/str/April07/Libby.html, https://www.floridamemory.com/items/show/15448Kassai Tibor: Szemenszedett bölcsességek, Calibra Kiadó, Budapest, 1997.

25 kevésbé ismert idézet Albert Einsteintől

25 kevésbé ismert idézet Albert Einsteintől

25 kevésbé ismert idézet Albert Einsteintől

fourwallsonly.jpgAlbert Einsteint, a világhírű tudóst senkinek sem kell bemutatni. Négy írásával megalapozta a modern fizikát, melyek közül az egyikért, a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek leírásáért Nobel-díjat kapott. Azaz nem a relativitáselméletért, mert az olyan vitákat generált évekkel később is, hogy nem merték megkockáztatni az ennek okán való díjazást. Ő írta alá a híres, Franklin D. Rooseveltnek címzett levelet is, melyben az akkori amerikai elnök figyelmét felhívja egy tudóscsoport - köztük Szilárd Leó és Wigner Jenő - nevében annak veszélyeire, ha a németek előbb elkészítik az atombombát. A TIME magazin 1999-ben az Évszázad emberének választotta. Elméleti fizikusként gyakorlatias és barátságos volt. Szállóigévé vált idézeteiből válogattam össze olyanokat, amelyeket eddig nem biztos, hogy ismertél:

Önmagáról

1. "Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi."

2. "Én mindenkivel egyformán beszélek, a szemetessel ugyanúgy, mint az egyetem elnökével."

3. "Hogy megbüntessen a szaktekintélyek megvetéséért, a Sors belőlem is egy szaktekintélyt csinált."

Találmány magyarázat

4. "Nézzék, a távíró nem más, mint egy nagyon-nagyon hosszú macska. Meghúzzák a farkát New Yorkban és a feje Los Angelesben nyivákol. Értik ezt? Namármost, a rádió pontosan ugyanígy működik: itt beküldik a jelet, ott pedig megkapják. Az egyetlen különbség, hogy itt nincsen macska."

A relativitáselméletről

5. "Beszélgess egy csinos nővel egy órát, mintha csak egy perc lenne. Tartsd a kezed egy percig a forró kályhán, meglátod, egy órának fogod érezni. Na, ez a relativitás."

6. "Mióta a matematikusok megtámadták a relativitáselméletet, azóta én magam sem értem."

7. "Jelenleg minden kocsis és pincér azon vitatkozik, vajon helyes-e a relativitáselmélet vagy sem."

Életvezetési tanácsok

8. "Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja."

9. "Az összevisszaságban találd meg az egyszerűséget, a hangzavarban a harmóniát. A nehézségek közt mindig ott van a lehetőség."

10. "Ítéljen mindenki a saját véleménye szerint, saját olvasmányai alapján, de ne azok után, amiket mások mondanak neki."

11. "Milyen sivár az a kor, melyben könnyebb egy atomot szétrombolni, mint egy előítéletet!"

12. "Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. De a világegyetemben nem vagyok olyan biztos."

Karrier tipp

13. "Ha az életben elérhető sikert A-nak vesszük, akkor A=X+Y+Z. X a munka, Y a játék, Z pedig, hogy befogod a szád."

ein_mha.jpg

Első feleségével és egyik fiával

 

Társadalomról

14. "Azt nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztos, hogy botokkal és kövekkel."

15. "Mindenki tisztában van azzal a súlyos és fenyegető helyzettel, amiben az emberi társadalom van, de csak néhányan cselekednek helyesen."

16. "A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből."

Tudományról, irányzatokról

17. "Ne bánkódj, ha gondjaid vannak a matematikával, biztosíthatlak, az enyémek sokkal nagyobbak!"

18. "A tudomány csodálatos dolog, amíg nem abból kell megélned."

19. "A nukleáris láncreakció felfedezése semmivel sem kell, hogy közelebb vigye az emberiséget a pusztuláshoz, mint a gyufa feltalálása." Ugyanakkor: 

20. "Ha tudom, hogy a németek nem csinálják meg az atombombát, egy ujjamat se mozdítom."

21. "A tudomány legalapvetőbb gondolatai alapvetően egyszerűek, és szabályként bárki számára érthető nyelven megfogalmazhatóak."

22. "A horoszkóp egy olyan jóslat, melyet sorsunk kisebb-nagyobb eltérésekkel egyébként is bevált egyszer."

Vallásról

23. "Spinoza Istenében hiszek, aki a világ törvényszerű harmóniájában nyilvánul meg, és nem egy olyan Istenben, aki az emberek cselekedeteivel és végzetével foglalkozik" - válaszul Herbert S. Goldstein, New York rabbijának táviratára (1929. április 24.), amely így szólt: "Hisz ön Istenben? Stop. Válasz 50 szóig fizetve." Einstein 27 (német) szóval válaszolt.

Üzenete

24. "Kedves Utókor, ha nem lettetek igazságosabbak, békeszeretőbbek és általában véve értelmesebbek, mint amilyenek mi vagyunk (voltunk) - no, akkor vigyen el benneteket az ördög. Ezzel a jókívánsággal maradok (maradtam) tisztelettel: Albert Einstein" - Egy időkapszulában elhelyezett levél 1936-ból.

Kedvencem, a közönyről

25. "A világ egy veszélyes hely, nem azok miatt, akik gonoszságokat követnek el, hanem azok miatt, akik ezt tétlenül nézik."

+1 új

Nemrég megtalálták Einstein eddig ismeretlen levelét Marie Curie-hez. Curie-t néhány héttel a második Nobel-díja átvétele előtt a magánélete miatt támadták, amin Einstein nagyon felháborodott, és tollat ragadott:

"Meggyőződésem, hogy ön következetesen figyelmen kívül hagyja ezt a csőcseléket. Bárki ezek közül nem több a hüllőknél…Meg kell mondjam, csodálom az intellektusát, motiváltságát és becsületességét, és szerencsésnek tartom magam, hogy megismerhettem önt Brüsszelben."

Itt olvashatsz róla bővebben.

 

Képek és forrás: fourvallsonly.com, http://www.citatum.hu/szerzo/Albert_Einstein/2, http://hu.wikiquote.org/wiki/Albert_Einstein, http://en.wikiquote.org/wiki/Albert_Einstein, http://einstein.biz/quotes.php, http://th.physik.uni-frankfurt.de 

Top 10 fotó bolygónkról a Nemzetközi Űrállomástól

Top 10 fotó bolygónkról a Nemzetközi Űrállomástól

Top 10 fotó bolygónkról a Nemzetközi Űrállomástól

urfoto.jpgSamantha Cristoforetti, az első olasz űrhajósnő november végén érkezett két férfi kollégájával a Nemzetközi Űrállomásra. Több ezer jelentkező közül választották ki az addig vadászpilótaként dolgozó gépészmérnököt. Twitteren és Facebookon is folyamatosan tudósít átélt élményeiről, miközben 92 percenként kerülik meg a Földet. 

 

new_york_sam.jpg

10. New York

 

oman_s.jpg

9. Omán

 

hold_s.jpg

8. A Föld és a Hold (a kép alsó részén)

  

argentina_s.jpg

7. Argentína

 

montana_w_1.jpg

6. Montana

 

csendes_oceani_atollok_s.jpg

5. A Csendes-óceán atolljai

 

aral_to_kazahsztan_sam.jpg

4. Aral-tó

 

missouri_folyo_sam_c.jpg

3. Missouri

 

az_ocean_felett_w.jpg

2. Az óceán

 

barry_wilmore_izrael.jpg

1. Izrael

 

Itt olvashatsz az űrhajósnőkről

Képek: Samantha Cristoforetti és Barry Wilmore, International Space Station/Facebook, https://www.facebook.com/ISS?fref=tsSamantha Facebook oldala: https://www.facebook.com/ESASamanthaCristoforetti?fref=ts.

Az első magyar számítógép konstruktőr

Az első magyar számítógép konstruktőr

Az első magyar számítógép konstruktőr

2003_03_fig_kozma_06.jpgKozma László villamosmérnöknek Nyáry Krisztián állít emléket „Igazi hősök” című könyvében, 32 másik magyar példakép mellett. Kozma itthon is alig ismert, pedig Európában ő készítette az első számológépet. Találmányokat tervezett koncentrációs táborban, az Andrássy út 60. és a kommunizmus bebörtönzöttjeként, és végül meghurcolva, bocsánatkérés nélkül, de legalább a Műegyetemen tanítva alkothatta meg az első magyar elektronikus számítógépet.

Nyáry Krisztián irodalomtörténész legújabb kötete, az „Igazi hősök” olyan 19-20. században élt személyeknek állít emléket, akik sokszor nehéz történelmi időkben a poklot is megjárták vagy akár életüket adták az igazságért, amelyben hittek. Többen alig ismertek. Ilyen az első magyar számítógép, a MESZ-1 készítője, Kozma László villamosmérnök is. Kozma fiatalkorában a „numerus clausus” törvény értelmében zsidó származása miatt nem tudott továbbtanulni, ezért az Egyesült Izzónál telefonközpont kezelő lett. Tehetsége miatt a gyár mérnökeinek nagyvonalúságából bejutott a brünni egyetemre, majd az antwerpeni Bell Telephone gyárba 1930-ban. Európai országok, így Svájc, Hollandia vagy Olaszország automatikus telefonhálózatának kidolgozásában vett részt, több mint 25 szabadalom kapcsolódott a nevéhez.

1937-ben kezdett el foglalkozni az elektromechanikus (jelfogós) számológéppel. Még két helyen, az USA-ban zajlott ilyen munka: a Harvardon és a Bell Telephone-nál. Utóbbi elzárkózott az antwerpeni gyárral való együttműködéstől. Többek szerint mivel katonai célból fejlesztettek, az akkori politikai helyzetben már nem akarták megosztani az európai gyárral információikat. A verseny nem véletlenül folyt: Kozma számára is később lett világos, hogy az amerikai hadsereg vezetésének volt fontos a gyors számológép a lövedékek pontos irányzékához. Az egyik számológép gyorsabb volt, mint az övé, Kozmáék viszont már 1938-ban beadták a szabadalmi kérelmet, miközben a másik két gép csak 1940-re készült el. Gépével először jelent meg a modern számítógép több eleme, például a memória is.

Karrierje azonban megtört: amikor 1940-ben a németek megtámadták Belgiumot, tovább dolgozott, de később bujkálni kényszerült, majd 1942-ben elmenekült az országból, családjával együtt. Eljuthatott volna az USA-ba, de nem ment. Ahogy Kozma hazaérkezett 1942-ben, behívták munkaszolgálatra. Mauthausent is megjárta és Gunskirchenből, nagybetegen szabadult. Itt kezdett tervezni egy új típusú telefonközpontot angolul, a barakkba éjjelente bejutó világosságnál. Szabadulása után két gyermekét megtalálta, feleségét nem. Ismét elmehetett volna az USA-ba, de most felesége keresése miatt sem akart menni. Miután őt eltűntnek nyilvánították, újranősült. Elvállalta a Standard Villamossági Rt. műszaki igazgatói posztját (a Bell Telephone hazai leánycége). De a háborúban átéltek és a kiemelkedő teljesítményéért járó Kossuth-díj sem tudta megvédeni attól, ami következett.

„1949. november 25-én délután éppen színházba készült. Már indult volna a feleségéért a munkahelyéről, amikor elébe állt egy ávós egyenruhás férfi, és behívta a szomszéd szobába. ’Sárközi százados vagyok. Kérem, igazgató elvtárs, foglaljon helyet! Tessék, itt van egy ív tiszta papír. Legyen szíves részletesen leírni, hogy milyen szabotázsakció folyik a gyárban a felszabadulás óta. Kérem, kár lenne az időt vesztegetni, hiszen ön említette délután a telefonban, hogy estére színházjegyük van.’ A mérnök, aki szabadalmaiért nemrég kapta meg a Kossuth-díjat, csodálkozott a kérdésen, és elmondta, hogy a gyárban nem tud semmiféle szabotázsról. Innentől egy évig minden nappalt és éjszakát a színházban felvett öltönyében töltött: minden vád nélkül letartóztatták, és mivel nem volt alkalmas a hamis tanú szerepére, hosszú börtönbüntetésre ítélték.” – írja Nyáry Krisztián.

2003_03_fig_kozma_05.jpgA MESZ-1

Munkahelyét államosítani akarták, mint az egyetlen telefonközpontot gyártó céget a szovjet blokkban. Hogy a szabadalmakért ne kelljen fizetni, maradt a kémper: „amikor a gyár vezérigazgatója, Geiger Imre arról panaszkodott, hogy az utcán követik, Kozma azt mondta neki, hogy amíg jól végzik a munkájukat, nem érheti őket baj. Geigert nem nyugtatta meg kollégája derűlátása. Néhány nap múlva a családjával együtt megpróbálta elhagyni az országot, de a határnál lecsaptak rájuk, és letartóztatták őket.” – írja Nyáry Krisztián. Ezért vitték el Kozmát is, és bizonyíték hiányában tőle várták, hogy kitaláljon valamit. Hosszú idő után pár üzemi balesetet, nehézséget adott meg, ebből lett vallomás. Pont úgy kellett bemagolnia, mint „A tanú” című filmben, de végül nem került rá sor, mert féltek, hogy elrontja szerepét. Hihetően vallott mindenki, mert rövid büntetést ígértek, de nem így lett: Geigert kivégezték, a többieket 10-15 évre ítélték. Kozmát sem engedték el, az ígért két év helyett 15-öt kapott, amelyből ötöt töltött le: egy évet magánzárkában, majd a pesti Gyűjtőfogházban. Ezalatt először újraterveztették vele az antwerpeni számológépet, majd elvették jegyzetét. Később a fogház már száztagú tudóscsoportjában a híradástechnikával foglalkozók vezetője lett. Felesége csak 1953-ban tudta meg, hogy férje 15 éves büntetését tölti. Hamarosan találkozhattak, és 1954-ben, 52 évesen elengedték. A Műegyetemen kapott tanári állást, bocsánatkérést azonban soha. 1958 végére készült el a Műegyetemi Számítógép (MESZ-1), amely már nem érte el az amerikai kortárs gépek műszaki színvonalát, de oktatási célra megfelelt – olvasható az Igazi hősökben.

„Csak élete végén tudta meg, hogy a magyar állam a Szent Korona visszaadása előtt csendben óriási összeget fizetett jóvátételként az Európai Standard Gyáraknak. Cserébe senki sem bolygatta a koncepciós pert, és az ártatlanul kivégzett vagy meghurcolt áldozatok emlékét. Kozma László élete végéig dolgozott, idős korában részt vett az első magyar crossbar telefonközpont fejlesztésében és a magyar telefonhálózat automatizálásában. 81 éves korában halt meg, tanítványai tömege kísérte utolsó útjára, 1996-ban az amerikai IEEE Computer Society úgy határozott, hogy az első magyar számítógép-konstruktőrt felveszi a modern informatika megteremtőit felsoroló Computer Pioneer közösség tagjai közé.” „A náci koncentrációs tábor után azért nem Amerikába, hanem Magyarországra vezetett az útja, hogy hazájának megépítse az első automatikus számítógépet, és mellesleg modernizálja a magyar távközlést. Azért így is megcsinálta: a börtönben ülve, majd évtizedekig a rehabilitációjára várva is ezen dolgozott. Ha a háború után Nyugat felé veszi az irányt, ma a számítástechnika legnagyobb nemzetközi alakjai között tartanánk számon.” – összegzi Nyáry Krisztián, mit áldozott fel Kozma László, hogy hazájában dolgozhasson.

Egy másik magyar tudós életéről itt olvashatsz.

Képek és forrás: Nyáry Krisztián: Igazi hősök, Corvina Kiadó, 2014.,