Egymillió dollárra, azaz 245 millió forintra emelte a Google az Alan Turing-díj összegét, ami mérföldkő a programozás Nobel-díjának is nevezett elismerés történetében. A Benedict Cumberbatch főszereplésével készült, Turing életéről szóló a The Imitation Game című film pedig nemrég megnyerte a Torontói Filmfesztivál fődíját. De mindez nem az egyedüli, kicsit megkésett emlékezés a világ részéről a matematikus zseni előtt, akit elképesztő meghurcoltatás ért, holott becslések szerint két évvel rövidítette le a II. világháború hosszát, megmentve akár 14-21 millió ember életét.

A Google az Intellel közösen kezelt díj anyagi hátterét innentől egyedül fedezi, megnégyszerezve annak korábbi összegét. A díjat programozók elismerésére alapították, Alan Turing tiszteletére. 2009-ben Gordon Brown akkori brit miniszterelnök kért bocsánatot nyilvánosan Turing miatt, társadalmi nyomásra. „Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy Turing kiemelkedő tevékenysége nélkül a második világháború története nagyon másként alakult volna. A hála, amivel neki tartozunk, még borzasztóbbá teszi azt az embertelenséget, amiben része volt” – mondta. 2013 decemberében pedig II. Erzsébet angol királynőtől kapott posztumusz kegyelmet. De miért is kellett bocsánatot kérni és kegyelmet adni neki? 

Turing főleg a német Enigma kódjának megfejtőjeként ismert. Egyik legnagyobb sikerének tartják az ún. Naval Bombe (haditengerészeti kódfejtő) gép feltalálását - és ezzel a II. világháború elhúzódásának megakadályozását -, amelynek segítségével megfejthették a szövetségesek a németek Enigmán küldött üzeneteit. Maga Winston Churchill jelentette ki: Turingnak köszönhető, hogy a háború nem húzódott el még jobban. Churchill maga leginkább a német tengeralattjárók pusztításától félt, ezt sikerült megtörni Turing gépével 1943-ra. A BBC ír arról, hogy akár 14-21 millió ember életét is megmenthette ezzel. Ugyanakkor Turing közreműködése több évtizedig nem volt publikus.

Az Enigma a háborúban nagy gondot okozott: az elektromágneses gép a levelek szövegét véletlenszerűen kiválasztott betűkre cserélte, amelyet a gépben lévő rotorok egyedi beállításával szabályoztak. Több milliárd lehetséges állásba lehetett kapcsolni, így a levéltitkot megfejtő kombináció kitalálása gyakorlatilag lehetetlen volt; az eredeti beállítások ismerete nélkül senki nem tudta visszafejteni az eredeti szöveget. A lengyel titkosszolgálat megszerzett egy Enigmát, amit a britek is megvizsgálhattak, így lett az a Bombe prototípusa. Turing vette észre, hogy a kódolt üzenetek többnyire kiszámítható szavakat tartalmaztak; a katonai tisztviselők rendfokozata és neve például mindig ugyanazott szerepelt a levelekben. Megfigyelte, hogy az egyes karakterek hol tűnnek fel, így a kódfejtés hamarosan egy kódszavakból álló kirakós játékra kezdett emlékeztetni. A kódfejtő gép automatikusan felismerte az Enigma alkatrészeinek lehetséges állásait, és kizárta azokat a kombinációkat, amik nem adták volna ki az ismert karaktereket a megfelelő sorrendben. Végül matematikai alapon sikerült azonosítani a rotorok helyes pozícióját, így a kód megfejthetővé vált. Segítségére volt ebben csapata is, amelynek tagja volt egy nő, Joan Clarke is, akit el is jegyzett, de végül nem házasodhattak össze. A világháború végéig folyamatosan tökéletesítették módszerüket, és a kódfejtők következő generációiban Turing elméletét használták.  

Másképp is segített a háborúban: feltalálta a telefonlehallgatást megakadályozó Deliah nevű technológiát, amit a brit kormány nem, de a Bell Labs cég felhasznált a SIGSALY nevű, katonai felsővezetők kommunikációjának titkosítását célzó fejlesztéséhez. Ezután egy rövid ideig az MI6-nél, a brit titkosszolgálatnál dolgozott tovább kutatóként, de elképzeléseit nem tudta megvalósítani, ezért a Manchester Egyetemen folytatta kutatásait. Itt is készült el az első brit elektronikus számítógéppel: a Pilot Ace-re keresztelt gép a leggyorsabbnak számított akkoriban. Ugyan csak öt darab készült belőle, de alapját képezte a hidegháborúban a légiforgalmat figyelő számítógépeknek, és a Bendix-G15-nek, a világ első, korai személyi számítógépének is. Itthon főleg matematikusok és programozók ismerik nevét a Turing-gépről, ami nem gép, hanem logikai absztrakció, amivel szimulálni lehet a számítógépes algoritmusok működését (ezt Neumann János is kutatta). Enélkül valószínűleg nem lennének processzorok, amelyek működését sokszor ezzel modellezik az iskolákban. 1936-tól elkezdte kidolgozni, 1950-re pedig megszületett a Turing-teszt, amely egy gépről próbálja megállapítani, képes-e olyan válaszokat adni, mint egy ember. Ez a mesterséges intelligencia mérföldköve: a teszten a bíráló billentyűzet és monitor közvetítésével kérdéseket tesz fel két tesztalanynak, akiket így nem láthat, nem hallhat. A két alany egyike ember, a másik egy gép – és mindketten próbálják meggyőzni a kérdezőt, hogy ők gondolkodó emberek. Ha a kérdező öt perc faggatás után sem tudja megállapítani, a két alany közül melyik a gép, akkor a gép sikerrel teljesítette a tesztet. Maga Turing a 2000-es évekre tette, hogy a kérdezőt majd sikerül becsapni, de eddig ez nem történt meg. 

1951-ben és 1953-ban is díjakat kapott, de Turing sikerszériája valójában 1952-ig tartott, magánéletében olyan törést szenvedett el, ami korai halálához vezetett. Az akkori törvények szerint a homoszexualitás büntetendő volt, és neki viszonya volt egy másik férfival. Ez olyan rendőrségi nyomozás során derült ki, ahol ő volt az áldozat. Nyilvánosan meghurcolták, kémiai kasztrációra ítélték, és kényszerítették is a hormonkezelésre, amit azért vállalt, hogy ne kerüljön börtönbe. 1954-ben valószínűleg öngyilkos lett, ciánnal mérgezte meg magát. A tisztázatlan körülmények előhívták az összeesküvés elméletet: sokan gondolták, hogy megölték, attól félve, hogy a zseniális tudós zsarolhatóvá válik. Az ágya mellett egy félig megevett almát találtak: mivel a Hófehérke volt a kedvenc meséje, ezért jutottak sokan erre a következtetésre.  

Volt tehát miért bocsánatot kérni a brit kormánynak, amelyre erős társadalmi nyomás is kényszerítette. Az idén ősszel bemutatott film, a The Imitation Game is hatalmas siker, már megnyerte a Torontói Filmfesztivál fődíját, és sokan Oscar-esélyesnek tartják. A főszereplő Benedict Cumberbatch, aki a Sherlock Holmes című sorozatból is ismert, egy percig sem gondolkodott, mikor elvállalta a szerepet. „Rendkívüli ember volt, elég szomorú és bizarr, hogy mennyire nem ismerjük a munkássága eredményeit”- mondta. Szerinte nagy teher és felelősség Turing szerepe. Keira Knightley, Mark Strong és Charles Dance is partnerei a filmben, amely az Enigma körüli történésekre koncentrál. A magyarországi bemutató időpontja még nem ismert. 

Idén nyáron volt egy Turing-teszt, amelyet felkapott a média, ahol egy magát 13 éves ukrán fiúnak kiadó, ún. chatbot a zsűri 33 %-át meggyőzte, hogy ember, de kiderült: nem tekinthető nyertesnek több okból sem. De hogy a Turing-teszten még nem ment át gép, nem jelenti azt, hogy Turingnak nem lesz igaza egyszer. Például 2002-ben bizonyosodott be egy hipotézise, miszerint a hangyák olyan alakzatban rendezik el halott társaikat, mint az állatok bundájának vagy dél-tengeri kagylók héjának mintázata – ez a Turing-mintázat, amit már más rovarkolóniákban is megfigyeltek. Hosszasan lehetne sorolni még, mi mindent köszönhet neki a világ a matematika, kódfejtés, számítástechnika, morfogenezis vagy a programozás terén. Valószínűleg a jövőben is lesznek még hozzá köthető feltevések, amelyek bizonyítást nyernek. De a mindössze 41 évesen elhunyt zseni nem fejezhette be életművét, így soha nem derül ki, mi mindent adhatott volna még a világnak.

Ha tetszett az írás, ajánld másoknak vagy csatlakozz a Facebook oldalamhoz: https://www.facebook.com/monsooninfoblog. 

Fotó: femina.hu, mscollingwood.wordpress.com, koimoi.com.

http://index.hu/tech/2014/11/13/a_google_programozoi_nobel-dijat_alapitott/, http://www.bbc.com/news/technology-18419691, http://en.wikipedia.org/wiki/Bombe, http://hu.wikipedia.org/wiki/Turing-g%C3%A9p, http://www.kulturpart.hu/film/43606/brit_kodfejtorol_szolo_film_nyert_torontoban, http://index.hu/tech/2012/06/23/diszpaholy_az_orokkevalosagban/, http://index.hu/tudomany/antz/.