2014. dec 12.

Ada Lovelace, az első geek nő

írta: KovácsBernadett
Ada Lovelace, az első geek nő

ada_lovelace2.jpgA zseniális költő, George Byron egyetlen törvényes gyermeke Ada Lovelace néven világszerte ismert, de Magyarországon még keveset hallani a nevét. Ő az, akinek a világ első számítógépes programját köszönhetjük, ráadásul a 19. században, jóval a modern számítógép feltalálása előtt írta. Halála után kritikusai próbálták elfedni jelentőségét, a tudomány puszta népszerűsítőjeként vagy a későbbi tudósok útjának előkészítőjeként aposztrofálva munkáját. De már életében olyanok ismerték el, mint Charles Babbage vagy Michael Faraday, az USA programnyelvet nevezett el róla és létezik az Ada Lovelace Day, a tudományos pályán dolgozó nők nemzetközi napja. 

Lord Byron és a matematikus Annabella Milbanke házassága nem sikerült túl jól: néhány hónappal lányuk, Ada Augusta születése után a feleség elhagyta férjét a csecsemővel együtt, és egyedül nevelte gyermekét. Byron lemondott a lányával való együttélés lehetőségéről, és elhagyta Angliát. Igyekezett tudni lánya életéről, de néhány év múlva meghalt, így Ada soha nem ismerhette meg. Anyja saját jogán nemesi rangot örökölt, jólétben éltek. Gyerekkorát csak az árnyékolta be, hogy jó pár rokon figyelte folyamatosan, nem hatalmasodik-e el rajta az őrület: anyja attól tartott, hogy örökölte Byron fékezhetetlen, vad természetét. Ezért gondoskodott róla, hogy Ada költészetnek a közelébe se mehessen, helyette matematikára tanították. Szerencséjére, mert korán kiderült tehetsége egy olyan korban, amikor nem volt szokás, hogy a nők tudományos pályára lépjenek.

charlesbabbage.jpgCharles Babbage

Ada életének fordulópontja volt, hogy megismerte Charles Babbage matematikust 1833-ban, aki hajózási és csillagászati táblázatokhoz modern analitikus eszközt, egy korabeli "számítógépet" fejlesztett éppen. Korábbi találmánya, a differenciálgép kudarcba fulladt. És éppen el volt akadva az új találmánnyal is. Nem jutott tovább, mert az akkori Anglia „tudósai” (még maga a szó sem létezett ekkor) közömbösek maradtak, nem volt segítségére senki. Ada meghívást kapott hozzá egy közös ismerősön keresztül, és megnézhette a gépet, amely teljesen lenyűgözte. Innentől mindent megtett, hogy olyan sokat mehessen Babbage-hoz, amennyit csak lehet. Közben férjhez ment, ekkor kapta a Lovelace grófnője címet.

De a találmányt nem felejtette el: Luigi Menabrea olasz matematikus írt Babbage gépéről, ezt kezdte el fordítani 1842-ben. Közel egy évig tartott, az írás és Babbage gépének folyamatos vizsgálatával a fordítást olyan saját jegyzetekkel és számításokkal látta el, amelyek megoldották a találmány problémáját. Valójában az első algoritmust alkotta meg, amellyel rá lehetett volna venni a gépet, hogy egyetlen paranccsal utasítássorozatot hajtson végre. Az analitikai gép lyukkártyákkal programozható lett volna. Ez megint csak forradalmi ötlet volt a számítógép történetében, bár maga az eszköz nem teljesen új, hiszen a szövőgépnél korábban is alkalmazták. A gép egy olyan mechanikus számológépet is működtetett volna, amely már létező számítások eredményeit formulázta volna meg lyukkártyasorozatok segítségével. A terv számos olyan módszert vezetett be, amelyeket a modern számítógépek alkalmaznak. Azonban sem Ada, sem Babbage életében nem épült meg, így soha nem derül ki, elindulhatott-e volna a számítástechnika 100 évvel korábban? 

Ada három gyermeket szült, és nagyon korán, 37 éves korában halt meg, hónapokig tartó betegségben. Utolsó éveiben szenvedélyes szerencsejátékos volt: matematikai érdeklődésből kezdte, de nem tudta abbahagyni. Óriási összegeket vesztett, halála után feltalálótársa és jóbarátja, Babbage igyekezett ennek bizonyítékait eltüntetni, kímélve emlékét az utókor támadásaitól.

De nemcsak ezért támadták: „Tényleg Ada Lovelace lett volna az első programozó?”- tették fel a kérdést sokszor, sok helyen. „Csak hozzájárult Babbage zsenialitásához”, „nem is ment neki a matek”, „jelentős munkát végzett a tudomány népszerűsítésében”, „annyit el kell ismerni, hogy egyengette az utána jövő tudósok útját” – csak néhány, szabad fordításban azokból a kritikákból, amit halála után kapott, de volt olyan, aki mániás depressziósnak nevezte. A támadások oka Babbage egyik írása, aki szerint minden algebrai munkát Ada végzett, de pont az algoritmust csak ellenőrizte. Az angol nyelvű és a magyar Wikipédia oldal is eltérően ítéli meg a kérdést. Az angol nyelvű oldalon el lehet mélyedni a kritikusok és támogatók vitájában, de annyi biztos, hogy a fordítás és saját jegyzetei elkészülte után a kor olyan tudósai, mint például Michael Faraday, elismerték és befogadták maguk közé. Az utólagos kísérletek mind igazolták az algoritmus helyességét, amely alapján a világ róla tartja azt, hogy a világ első számítógépes programjának megalkotója volt. Nemcsak Babbage törekvésének egyik megértője volt: látta azt is, milyen elvek alapján fognak majd működni a későbbi számítógépek, és hogy matematikai feladatok mellett bármi másra, például zene lejátszására is alkalmasak lesznek.

Jelentőségét többen hangsúlyozzák: a Microsoft termékek eredetiségét igazoló hologramon ő látható, az amerikai védelmi minisztérium számára 1980-ban fejlesztett programnyelvet róla nevezték el ADA-nak, és 2009 óta minden évben október második keddjén lányok és nők egyre szélesebb tömegeit ösztönzik a nemzetközi Ada Lovelace Day alkalmából, hogy válasszák az informatikai, tudományos szakmákat. És legfőképp tekintsék egyformán természetesnek a nők és férfiak jelenlétét ezeken a pályákon. Ada Augusta Lovelace december 10-én született, rövid élete végén kérésére apja, Byron mellé temették.

 

Kép: Anita Borg Intézet, Facebook, primermagazine.com, Wikipédia

http://www.sdsc.edu/ScienceWomen/lovelace.htmlhttp://en.wikipedia.org/wiki/Ada_Lovelacehttp://www.nlcafe.hu/ezvan/20141014/geek-nok-realtudomanyok/http://hu.wikipedia.org/wiki/Charles_Babbage

Szólj hozzá

tudomány programozás informatika Geek Nő