Ezt vallja túlnyomó többsége annak a több mint 23 000 embernek, akiket az internettel kapcsolatban kérdeztek, megerősítve az ENSZ-t, amely már 2012-ben kijelentette ezt. A friss felmérés november közepéig zajlott a világ 24 országában, az Ipsos-CIGI közös kutatásaként. Más komoly tanulságokkal is szolgál: például az Edward Snowden-ügy kipattanása óta az emberek 64%-a fordít több figyelmet adatai online védelmére.

A 16-64 éves válaszadók 83%-a szerint a megfizethető internet hozzáférés alapvető emberi jog. Különösen a Közel-Keleten és Afrikában - ahol az emberek gyakrabban szembesülnek cenzúrával és a szólásszabadság korlátozásával - értettek jobban egyet ezzel az állítással: a válaszadók 90 százaléka mondta, hogy az internetelérés alapvető emberi jog (72% teljesen, 18% részben egyetért).

Ugyanezzel Észak-Amerikában az emberek 76 százaléka értett egyet, azonban csak 36 százalékuk nyilatkozta azt, hogy teljesen, 40 százalékuk pedig, hogy részben egyetért az állítással, Európában ez az arány 40-40%. A kutatás nem tesz egyértelműen különbséget a teljesen és a részben egyetért között, de a fenti infografika így is érzékelteti a véleményeket

A résztvevő országok: Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Egyiptom, Hongkong, India, Indonézia, Japán, Kenya, Mexikó, Nigéria, Pakisztán, Dél-Afrikai köztársaság, Dél-Korea, Tunézia, Törökország és az USA.

Európából: Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Lengyelország, Olaszország és Svédország. Különböző csoportok, többek között Észak-Amerika, a G8 országok, Európa, vagy Közel-Kelet/Afrika külön megnézhető, ezek alapján is láthatóak a különbségek a hozzájuk tartozó országokban a cenzúra hiánya vagy a jelenlévő cenzúra mértéke szerint.

Nem meglepő módon a többség szerint fontos az internet a jövőbeni:

• fontos információkhoz és tudományos ismeretekhez való hozzáférésük,
• szórakozásuk és rekreációjuk,
• közösségi kommunikációjuk,
• szólásszabadságuk és politikai véleménynyilvánításuk,
• illetve gazdasági kilátásaik és megélhetésük szempontjából. 

60%-uk hallott Edvard Snowdenről, közülük 39% a körülötte kipattanó ügy hatására tett biztonsági intézkedéseket. A „Mennyiben változott a viselkedésed az online világban tavalyhoz képest?” kérdésre adott válasz is érdekes:

• bizonyos weboldalakat és applikációkat kerülök (43%),
• rendszeresen cserélem a jelszavaimat (39%),
• saját magamat cenzúrázom online (28%),
• változtattam azon, kikkel kommunikálok online (18%),
• lezártam a Facebook vagy más közösségi média profilomat (11%),
• ritkábban használom az internetet (10%).

Mindössze 24%-uk nem tette/teszi a felsoroltakból egyiket sem.

Csak 36% gondolja, hogy a privát információk nagy biztonságban vannak az interneten, érdekes módon többségében épp a fejlődő országok:

Az elmúlt években többen kétségbe vonták, hogy mindenkinek joga lenne az internethez, például Vint Cerf matematikus és informatikus, akit gyakran neveznek az internet egyik atyjának, lévén vezetői és műszaki szempontból is tevékenyen részt vett az internet születésében. 2012-ben írta a New York Timesban, hogy a technológia segítheti az emberi jogokat, de önmagában nem az. Azonban emberi jogi szervezetek, így az Amnesty International is arra mutatnak rá, hogy az internet hozzáférés például Cerf szerinti nézete egyenlő az emberi jogok kifejezett korlátozásával. 

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2012 júliusában az internet hozzáférést és a szabad véleménynyilvánítást az interneten az emberi jogok közé sorolta. A mostani átfogó felmérés alapján a 24 ország túlnyomó többsége egyetért ezzel. Itt elérhető a kutatás kérdésenként tagolva: http://www.cigionline.org/internet-survey.

Infografika:

Ha tetszett a poszt, további érdekességekért csatlakozz Facebook oldalamhoz: https://www.facebook.com/monsooninfoblog. 

 Itt az internetadóról olvashatsz.

Forrás: pexels.com, http://www.digitalhungary.hu/media/A-szabad-internet-eleres-alapveto-emberi-jog-legalabbis-az-emberek-nagy-tobbsege-szerint/1615/, http://mashable.com/2014/11/27/internet-human-right-chart/