Ki volt az a magyar, aki segítséget adott neki a relativitáselmélethez? Mekkora része van sikerében első feleségének? Mi köze Yodához? Hogy szólt bele a politika a Nobel-díjába? Melyik szerve járta be befőttesüvegben Amerikát egy Buick csomagtartójában? 136 éve született Albert Einstein, minden idők (talán) leghíresebb tudósa. Kérdések vele kapcsolatban, amelyekre nem biztos, hogy tudod a választ. 

1. Einsteinnek tanulási nehézségei voltak?

Inkább beszélni tanult meg lassan, annyira, hogy szülei már orvost is felkerestek emiatt. Ez egyben segítette, hogy lassabban szemléljen olyan, mások számára hétköznapi dolgokat, mint a tér és az idő. Ötévesen apjától egy iránytűt kapott, ez keltette fel érdeklődését a mágneses mező természete iránt. És még egy dologban fejlődött másképp: képekben kezdett gondolkodni szavak helyett. Lázadt a tekintély ellen is, egy iskolaigazgató kiutasította, egy másik azt mondta neki, hogy nem fogja sokra vinni. De ez a tulajdonsága segítette később zsenivé válását: az akkor elfogadott tudományos álláspont megkérdőjelezéséhez szükség volt rá, hogy szembe merjen menni a tekintélyelvűséggel (később ugyanígy küzdött az USA-ban a mccarthyzmus túlkapásai ellen).

Egyes kutatók szerint gyerekkorában az autizmus vagy Asperger-szindróma enyhe tüneteit mutatta: nagyon erős rendszerezési igényt és alacsony motivációt az empátiára. A betegek különleges tehetsége a rajzban, matematikában vagy zenében épp a rendszerezésre való erős igényüknek köszönhető, és így lehetett Einsteinnél is, Simon Baron Cohen, a cambridge-i egyetem professzora szerint. Azonban elismeri: nincs rá bizonyíték, hogy Einsteinnél ezek a tünetek hosszú távon fennálltak volna, hiszen már tinédzserkorában fontosak voltak számára a barátok, a kommunikáció és a társasági élet.

Testvérével, Majával

2. Tényleg megbukott matekból?

Egy széles körben elterjedt nézet szerint megbukott matematikából, amelyet „ahogy mindenki tudja” fordulattal könyvek százai és Google keresés alapján 500 ezer weboldal közöl, sok alulteljesítő diák megnyugtatására. Állításként még a korabeli, híres „Ripley Hiszed vagy nem!” című újság hasábjain is megjelent. Ezt mutatta meg egy rabbi Einsteinnek a Princetonon, aki jót nevetett: már 15 éves kora előtt értette a differenciál- és integrálszámítást. Általános iskolásként messze a legjobb volt matekból, bőven meghaladva az iskolai követelményeket. Ez saját magának kitűzött cél is volt: szülei megvették a haladó matematikakönyveket, és a nyári szünetet is azokkal töltötte, aritmetika, geometria és algebra voltak a kedvencei, külön próbált saját bizonyítási módokat találni, például a mindannyiunk kedvence Pitagorasz-tételhez.

Megbukott viszont a zürichi főiskola felvételijén, de akkor sem matekból vagy fizikából, hanem a többi tárgyból. Egy évvel később újra megpróbálta, ekkor felvették.

3. Einstein képekben gondolkodott szavak helyett?

Igen. Nagy áttörései sokkal inkább vizuális elképzeléseiből jöttek, mintsem laboratóriumi kísérletezésből. 16 éves volt, amikor elképzelte, hogy milyen lenne egy fénysugár mellett lovagolni. Ha így elérnénk a fény sebességét, akkor mellettünk a fényhullámok állónak tűnnének. Tudta ugyan, hogy Maxwell elektromágneses hullámokat leíró egyenletei ezt nem teszik lehetővé, de mivel úgy gondolta, hogy a természet csodáit a matematika nyelvén lehet leírni, ezért elképzelte, hogy az egyenletek hogyan reflektálnak a valóságra. Tíz évet töltött el a képzeletét használva, míg elő nem állt a speciális relativitáselmélettel.

Elképzelte, hogy egy száguldó vonat két végén ugyanakkor csap le egy-egy villám. Egy ember a töltésről ezt egyidejűnek érzékelné, a vonaton utazó viszont nem. Éppen azért, mert a vonat sebesen halad előre, utóbbi a vonat elején becsapó villámot egy másodperccel hamarabb venné észre, mint a vonat végénél a másikat. Ebből jött rá, hogy az egyidejűség függ a mozgásunk állapotától, és ezért nincs olyan, hogy abszolút idő. Az idő relatív. Ez a speciális relativitáselmélet.

4. Hogy született az általános relativitáselmélet?

Elképzelt egy személyt, ahogy szabadesésben zuhan. Ennek árnyalására gondoljunk a zuhanó liftben lévő emberekre: lebegnek a kamrában, és ha bármi kiesik a zsebükből, nem zuhan le, hanem velük együtt lebeg – pont, mint egy zárt kamrában a világűrben, ahol csökken a gravitáció. Ugyanígy képzeljünk el egy személyt, aki felfelé gyorsulva halad egy kamrában az űrbe a Földről. Ezen a ponton úgy érzi, hogy lehúzza a súlya a padlóra, ahogy visszahúzza őt a gravitáció. Ebből, a gravitáció és a gyorsulás közötti összefüggésből vezette le Einstein az általános relativitáselméletet.

Ahogy Einstein leírta, a gravitáció az idő és a tér egyfajta görbülete. Ehhez képzeljük el, hogy egy tekegolyót gurítunk egy trambulinon – a szövet úgy görbül, ahogy a golyó gördül rajta. Ezután dobjunk oda pár billiárd golyót: ezek elkezdenek a tekegolyó felé gurulni. Nem azért, mert valamilyen titokzatos hatás okozza, hanem a mód miatt, ahogy a trambulin szövete görbül. Most képzeljük el, hogy ez történik az idő és a tér négydimenziós szövetével is. Ez persze nehéz gyakorlat, de nem hiába ő volt Einstein - fogalmaz a Time. Képes volt rá, hogy előálljon egy elmélettel, amely megmutatja, mennyit számít a tér görbülete, illetve hogy befolyásolja ez a görbült tér a mozgást.

Az általános relativitás érvényes az egymáshoz képest gyorsulva mozgó elemekre is. A gravitáció nem egy erő többé (ahogy Newton gondolta), hanem a tér-idő görbületének következménye. Az általános relativitáselmélet egy geometriai elmélet, mely szerint a tömeg és az energia meggörbíti a téridőt, és ez hat a szabad részecskék mozgására, sőt még a fényére is. Az elmélet felhasználható a világegyetem fejlődésével kapcsolatos modellek felállítására, és így a kozmológia alapvető eszköze lett, hogy megérthessük a világegyetem azon tulajdonságait, amelyeket csak Einstein halála után fedeztek fel.

5. Ki volt az a magyar, aki Einsteint első munkahelyéhez segítette?

Grossmann Gyula, aki Budapesten egy gyár társtulajdonosa volt. Einstein a fiával, Marcellel együtt járt főiskolára, aki később ismert matematikus lett és dolgozott is Einsteinnel, sőt, inputot adott a relativitáselmélethez, amikor ellátta geometriai információkkal. 1905-ben, amikor még nem fogadták el Einstein doktori disszertációját, hogy akadémiai munkához juthasson, Grossmann Gyula segített neki, hogy ne maradjon munka nélkül. Így is heti 6 napot volt kénytelen robotolni szabadalom vizsgálóként a svájci szabadalmi hivatalban. Azokat a kérelmeket vizsgálta, amelyhez fizika kellett, sokszor még ki is javította a tervezési hibákat, hogy nyerjenek.

6. Melyik volt „A csodák éve”?

1905, munkába állásának éve. A hivatali munka mellett szabadidejében írt négy tanulmányt: az első leírja a fényelektromos jelenséget. A második bizonyította az atomok és molekulák létezését, a harmadik a speciális relativitásról szólt, miszerint nincs abszolút idő, a negyedik pedig leírta az E=mc2 egyenletet, vagyis a test nyugalmi energiája (E) megegyezik a tömegének (m) és a fénysebesség (c) négyzetének szorzatával, azaz a tömeg és az energia arányosak egymással, amely máig a fizika leghíresebb egyenlete. De ma is őrzi kéznyomát a televízió, az atomenergia, a lézerek, az űrutazás, sőt a félvezetők is. 1905-öt ezért egy fizikai szaklap a "csodák évének" nevezte el.

7. Volt egy házasságon kívüli lánya?

Igen. A szerb származású Mileva Maric és Einstein a zürichi főiskolán ismerkedtek meg, ő volt az egyetlen nő a hallgatók között. Egymásba szerettek, és lett egy kislányuk, mielőtt összeházasodtak volna: Liserl Újvidéken született, ahol Mileva is, az ő szüleinél. Einstein nem volt jelen. Liserl sorsa ismeretlen: egyes dokumentumok szerint korán meghalt skarlátban, mások szerint örökbe adták. Később Einstein és Maric összeházasodtak és még két fiuk született, Hans Albert és Eduard. Utóbbi skizofréniában szenvedett.

8. Segített Einsteinnek első felesége a négy tanulmány megírásában?

A matematikai vonatkozásokat ő ellenőrizte, illetve elviselte Einsteint akkoriban. Nehéz utólag különválasztani a munkájukat, de az írásaik és Einstein későbbi nyilatkozatainak elemzése alapján a koncepció minden esetben a híres tudósé volt. A házasság tönkrement, Einstein alkut ajánlott: ha esetleg Nobel-díjat nyerne valamelyik tanulmányért, a mellé adott pénzdíjat Milevának adja, ha elválnak. Ő egy hetet gondolkodott, majd elfogadta. Férje tanulmányai viszont olyan radikálisak voltak akkoriban, hogy csak 1921-ben nyert. A válási papírokat ’19-ben írták alá, Einstein megérzését mutatja, hogy írásba adta már akkor, hogy az összeget megkapja Maric. Sokan úgy tudták, hogy lekötelezettnek érezte magát a volt feleségének, aki szintén karriert csinálhatott volna. Tény, hogy Liserl születésekor Mileva nem tudta megírni diplomamunkáját, és később sem fejezte be az egyetemet. Egy anekdota szerint, amikor Einstein első írását publikálásra adta egy tudományos lapnak, még szerepelt rajta a felesége neve társszerzőként, de később kihúzta onnan. Mikor a lapnál megkérdezték, miért tette, azt mondta: „Wir sind ein Stein.” (Egy kő vagyunk.)

9. Igaz, hogy a válás után megromlott kapcsolata idősebbik fiával?

Több szempontból is, és ezt később sem tudták áthidalni. Hans az anyja elhagyásával vádolta apját. Mileva végül 1923-ra hozzájutott a Nobel-díj pénzjutalmának kamataihoz (az összeg le volt kötve a fiúk nevére), de ez kevés volt a megélhetésükhöz. Később pedig, amikor Hans nősülni készült, apja ellenezte azt, például olyan okokból, hogy nem tartotta vonzónak a menyasszonyt. Szerinte szerencsevadász volt, és miután az esküvőt nem tudta megakadályozni, könyörgött fiának, hogy ne vállaljanak gyereket, mert csak nehezebb lesz a válás (érdekesség, hogy Einstein anyja utálta ennyire Milevát). Hans később a Berkeley Egyetem hidraulika professzora lett, apja kevés vagyonát végül rá hagyta.

10. A saját unokatestvérét vette feleségül a válása után?

Valószínűleg már viszonya volt Elzával, és ez is közrejátszhatott válásában. Ennél is meghökkentőbb, hogy azon gondolkodott: Elza lányát, Ilsét veszi el inkább. Ilse azonban atyai barátjának tekintette, és bár felnézett rá, jó érzéke volt ahhoz, hogy elkerülje a frigyet. Ezért a tudós Elzát vette el, és együtt maradtak Einstein élete végéig. Második felesége sok helyre elkísérte. 

Charlie Chaplinnel és Elzával

11. Miért tartott olyan sokáig, mire Einstein Nobel-díjat kapott?

1905-ös tanulmányait kezdetben érthetetlennek és nem bizonyítottnak titulálták. Először 1910-ben jelölte a díjra a kémiai Nobel-díjas Wilhelm Ostwald, aki egyébként 9 évvel korábban elutasította Einstein álláspályázatát. Ostwald idézett is a speciális relativitáselméletből, de a bizottság – tartva magát Alfred Nobel végakaratához, miszerint a díjat a legfontosabb felfedezésnek vagy találmánynak kell adni – elutasította a jelölést, mert nem érezték úgy, hogy megfelel az elmélet a végakaratnak. 1919-re fordult a kocka, amikor Einstein megelégelte a sok támadást, és mindenkit meginvitált egy kísérletre: napfogyatkozás volt, ez kellett ahhoz, hogy a gravitációs fényelhajlást bizonyítani lehessen, és először itt mérték meg, hogy a csillagfény közel kerülve a Naphoz, hogyan görbül meg annak gravitációjától. A bizonyíték megtette hatását: a New York Times hatalmas szalagcímmel hozta: „Einstein diadalmaskodik.” És elindult azon az úton, amely világhírűvé tette. Rá egy évre, mindenki arra számított, hogy díjazott lesz, de amíg addig a tudományos világ fanyalgott, most a politika szólt közbe, egész pontosan az antiszemitizmus: a kritikusai szemében hirtelen jött ismertsége miatt azzal támadták, hogy magamutogató. Helyette Charles-Edouard Guillaume nyert, aki olyan fémötvözeteket állított elő, amelyek alkalmasak voltak praktikus használatra, például mérőrúdként - írja a Time.

1921-re Einstein hatalmas népszerűséget és támogatást kapott, és a bizottság érezte a felelősségét, de még mindig nem álltak készen, hogy a szerintük vitatott relativitáselméletért díjat adjanak neki. A „megmentő” Carl Wilhelm Oseen, az uppsalai egyetem fizikusa lett. Ő javasolta a taktikát, hogy díjazzák a népszerű tudóst, de ne nevezzék meg a relativitáselméletet. Így kapta meg Einstein a fizikai Nobel-díjat, az indoklás szerint: „az elméleti fizika terén tett szolgálataiért, különösen a fényelektromos jelenség törvényének felfedezéséért”.   

Jobbra Stuart Freeborn, Yoda tervezője

12. Tényleg róla mintázták Yodát és E.T.-t?

Részben. Yoda külsejét a maszkmester főleg saját magáról mintázta, de a szemeit és a szem körüli ráncait Einsteintől kölcsönözte, hogy bölcsességet sugalljon. Ahogy E.T. esetében is, ahol maga Steven Spielberg kérte a tervezőt, hogy a tudós kinézetéből is merítsen ötletet a lényhez.  

13. Örült a róla elnevezett utcának szülővárosában?

Nem igazán. 1920-ban Ulm város főpolgármestere a tübingeni egyetemnél érdeklődött: tényleg jelentős Einstein munkássága? Miután az egyetem a második Newtonnak nevezte őt, 1922-ben, a fizikai Nobel-díj után, utcát neveztek el róla. Amikor a főpolgármester 50. születésnapjára az Einsteinstraße-ról is beszámolt neki, Einstein így válaszolt: „A rólam elnevezett utcáról hallottam már. Vigasztalt a gondolat, hogy én nem vagyok felelőssé tehető azért, ami az utcában történik.” ’33-ban azonban átnevezték az utcát a nem-zsidó német filozófus Fichte után, majd ’45-ben újra visszakeresztelték Einsteinstraße-re. A tudós így reagált: „Az utcanevek fura történetéről annak idején tudomást szereztem, és nem kevéssé mulattam rajta. Azt már nem tudom, hogy változott-e a helyzet azóta, és még kevésbé, hogy mikor kerül sor a következő átnevezésre, de a kíváncsiságomat fékezni tudom. (...) Szerintem egy semleges név, mondjuk a ’Szélkakas utca’ a németek politikai lényéhez jobban illene, és feleslegessé tenné a későbbi átkeresztelgetést.”

14. Einstein mentett zsidókat a II. világháború alatt?

Igen, Németországból végleg az USA-ba költözött 1932-ben, és ott eskü alatt tett nyilatkozattal segítette vízumhoz jutni az Európából menekülő zsidókat. Cionista szervezeteknek gyűjtött pénzt, és részben ő alapította a Nemzetközi Mentő Egyletet. Távozása után a német fizikusok két részre szakadtak: a nemzetiszocialisták azzal vádolták, hogy „zsidó fizikát” művel az „árja fizikával” szemben. Támadta Nobel-díjas is (Johannes Stark), vagy a magyar Lénárd Fülöp, míg mások, mint Heisenberg, védték. Egyébként ő az egyetlen amerikai állampolgár, akinek valaha idegen állam vezetését felkínálták: 1952-ben felkérték, hogy legyen Izrael elnöke, de udvariasan visszautasította.

15. Tényleg ellopták az agyát a boncolásakor?

A Princeton boncorvosa, Thomas Stoltz Harvey végezte az eljárást, és Einstein agyát – további vizsgálatokra, de a család engedélye nélkül – eltulajdonította, és egy befőttesüvegben tárolta közel 20 évig. Később kirúgták, mert nem volt hajlandó lemondani a szervről. Már Hans Einstein engedélyével küldte meg néhány darabját különböző egyetemeknek. Rájöttek, hogy Einstein agyának az a területe, amely a rendszerező és a matematikai képességekért felel, jóval nagyobb volt, mint egy átlagos emberé. Ami ennél is bizarrabb, hogy a ’90-es években Harvey elindult meglátogatni Einstein unokáját, és vitte magával a befőttesüveget egy Buick csomagtartójában. A vele utazó Michael Paterniti író könyvet írt az esetről „Utazás keresztül Amerikán Einstein agyával” címmel.

1998-ban Harvey végül átadta princetoni utódának a maradványokat: miután ilyen sokáig védelmezte, mint egy szent ereklyét, egyszerűen, csendben odaadta a princetoni orvosi egyetemnek, amely városban Einstein 20 évig élt és tanított. „Végül is, belefáradsz a felelősségbe, hogy nálad van ez a dolog…átgondoltam ezt az elmúlt évben.” – mondta Harvey. 

Imádott vitorlázni, de úszni nem tudott. Néha bejelentette, hogy megy vitorlázni, és aggódhatott a család.

16. Kik voltak azok a magyarok, akik együtt dolgoztak Einsteinnel?

Grossmann Marcellen kívül többek között Kemény János matematikussal, a BASIC programnyelv kidolgozójával, Lánczos Kornél matematikus, fizikussal (neki levélben írta: „Ön az egyetlen, általam ismert ember, akinek ugyanaz a beállítottsága a fizikával kapcsolatban, mint nekem…”), Balázs Nándor fizikussal, valamint Szilárd Leóval is dolgozott, aki Einstein felfedezettje volt és akivel még modern hűtőt is feltaláltak (és összehozták az atombombát).

További közös munkájukról, és Szilárd nem mindennapi történetéről itt olvashatsz.

Képek és forrás: Pinterest, Oren Jack Turner/Wikipedia, http://www.urbanlegends.hu/2015/03/einstein-a-szorakozott-es-segitokesz-professzor/, http://content.time.com/time/photogallery/0,29307,2085230,00.html, http://content.time.com/time/health/article/0,8599,2096138,00.html, http://content.time.com/time/magazine/article/0,9171,993017,00.html, http://www.neatorama.com/2007/03/26/10-strange-facts-about-einstein/, http://www.neatorama.com/2008/09/10/6-things-inspired-by-einstein/, http://hu.wikipedia.org/wiki/Albert_Einstein, http://hu.wikipedia.org/wiki/Relativit%C3%A1selm%C3%A9let, fouryoursvalley.com.