Mi történt idén a mesterséges intelligenciával kapcsolatos pánikkal?
A Goldman Sachs szerint a ChatGPT és más AI-eszközök 7%-kal is növelhetik a globális GDP-t, miközben 300 millió munkavállaló állását váltanák ki. Az új technológiák régóta ígérik, hogy feleslegessé teszik még magukat a programozókat is. Mekkora ennek az esélye?
Az OpenAI ChatGPT új korszakot nyitott - olyan korszakot, melyben a mesterséges intelligencia vágyálomból nagyon is valós, fenyegető kérdéssé vált a munkavállalók számára. Úgy tűnt, nincs olyan dolog, amit ne tudna megtenni. Tavaly év végén már sok szakértő arra figyelmeztetett, hogy a chatbotok a fehérgalléros állások tömeges kihalásához fognak vezetni.
Sok munkavállaló azt hihette, hogy a gyorséttermekben hamburgert sütő vagy a gyárakban összeszerelő robotok jelentik majd a munkahelyek megszűnésének első hullámát. A generatív AI fénysebességű fejlődése azonban azt jelentheti, hogy a biztosnak tartott tudásalapú munkahelyek is gyorsabban veszélybe kerülhetnek. Ide tartoznak a kreatív munkakörök is, melyeket nehezen automatizálhatóknak hittek, például a marketing, a zene vagy a grafikai tervezés terén.
Ugyanis kutatók azt találták, hogy a "kitettségi görbe felfelé ívelő" - mondja Mark Muro, a Brookings Institution vezető munkatársa, aki a technológia, emberek és munkahelyek kölcsönhatásaival foglalkozik. Ez azt jelenthetné, hogy a magasan képzett emberek a legveszélyeztetettebb munkavállalók.
Ennek alapja, hogy az AI akár hamarosan képes lesz sok olyan feladatot elvégezni, melyeket eddig szakemberekre bíztak: például a marketingstratégiák, biztosítástervezés, programozás, fordítás és még sok más. Bár van okunk azt gondolni, hogy az AI áldás lehet a munkavállalók számára, mégis sok, tudásalapú munkakörben dolgozó embernek érdemes lett időnként a „háta mögé néznie”.
Az új technológiák régóta ígérik, hogy feleslegessé teszik a szoftverfejlesztő mérnököket is. Így nemrég a programozók is hozzászámítódtak a szerkesztőkhöz, fordítókhoz és másokhoz, akik attól tartanak, hogy hamarosan a mesterséges intelligencia váltja fel őket.
A programozókat korábban is fenyegette veszély. Az új technológiáktól mindig is azt várták, hogy felforgatják a mérnök szakmákat, azonban ezek az innovációk nem tudták megszüntetni a programozók iránti óriási igényt. Sőt, gyakran még nélkülözhetetlenebbé tették őket.
Régóta kongatják a vészharangot a programozásnál
Zeb Larson szerint, aki szoftverfejlesztő és történész, ahhoz, hogy megértsük, honnan ered a programozók eltűnéséről szóló jóslat - és miért túlzó -, vissza kell tekintenünk a programozás és a számítástechnika fejlődésére. A szoftverre sok korai számítástechnikai úttörő csak utólag kezdett gondolni, mert a hardvert és a rendszerszervezést tekintették a terület igazi sikerének. John Backus, a FORTRAN fordítóprogramot fejlesztő egykori csapat vezetője szerint számára például a programozókat "fejlesztőknek" vagy "mérnököknek" nevezni olyan, mintha a takarítókat "gondnokoknak" neveznék, és ezzel azt próbálnák színlelni, hogy munkájuk fontosabb, mint amilyen valójában.
Ráadásul sok korai programozó nő volt, és a szexista kollégák gyakran titkároknak nézték őket.
Bár a programozók egy olyan ember szemében, mint Backus, alantas pozíciót foglaltak el, mégis nélkülözhetetlenek voltak - megmentették a hozzá hasonlókat attól, hogy a programozás, hibakeresés és tesztelés rutinfeladataival foglalkozzanak.
Annak ellenére, hogy létfontosságú szerepet töltöttek be, a fejlesztők mégis gyakran rosszul illeszkedtek a vállalati hierarchiába. Kezdetben autodidakta módon tanultak, és olyan programokon dolgoztak, amelyeket egyedül ők találtak ki, így nem volt egyértelmű helyük a meglévő részlegeken belül, és azt is bonyolult volt megoldani, hogy ki legyen a főnökük.
Ezért a szoftverfejlesztés számos modern jellemzőjét úgy alakították, hogy egyszerűsítsék a programozókkal való kapcsolattartást, így a compilereket, azaz fordítóprogramokat is, amelyek valamely programozási nyelven írt programot képesek a számítógép számára lefordítani. A FORTRAN-nak lehetővé kellett volna tennie a tudósok és mások számára, hogy programozók segítsége nélkül írjanak programokat. A COBOL angol nyelvű szintaxisát annyira egyszerűnek tervezték, hogy a menedzserek teljesen megkerülhessék a fejlesztőket. A vízesés modellt azért találták ki, hogy egységesítsék és rutinszerűvé tegyék az új szoftverek fejlesztését. Az objektumorientált programozásnak pedig olyan egyszerűnek kellett volna lennie, hogy végül minden felhasználó maga végezze a fejlesztést.
Egyes esetekben a programozók ellen is álltak ezeknek a változásoknak. Tartottak a fordítóprogramoktól, de aggodalmuk alaptalan volt. A FORTRAN és a COBOL például hosszú életű nyelvnek bizonyultak, de nem váltották le a programozókat. Sőt új, komplex feladatokat hoztak a számítástechnika világába, ami még nagyobb igényt teremtett a szakemberekre. Az első fordítóprogramot egyébként egy nő tervezte, Grace Hopper, aki az amerikai haditengerészetnél dolgozott, és a COBOL egyik tervezője is lett.
A történelmet szem előtt tartva szinte biztos, hogy helytelen elképzelés, hogy a ChatGPT minden szoftvermérnököt fel fog váltani. A mérnökök elküldése valószínűleg katasztrófához vezetne, amit rövid időn belül az újrafelvételük követne.
A ChatGPT sem jött el a programozó munkádért
Ésszerűbb javaslatok azt mutatják, hogy a nagy nyelvi modellek (LLM) helyettesíthetik a mérnöki munka unalmasabb részeit. Ha helyesen kérdezik őket, automatikus kitöltést vagy az adatok rendezését kínálhatják. Segítségükkel egy probléma lehetséges megoldási javaslatai is megadhatók, amelyeket utána átnézhetnek. Ez nem helyettesítené a más fejlesztőkkel való közös munkát, mivel az LLM-ek nem értik egy funkció tényleges követelményeit vagy a kódbázisban lévő kapcsolatokat, de felgyorsíthatná a folyamatokat. A CHatGPT ha valamit, akkor a kódolással járó unalmasabb munkát fogja megszüntetni.
Edsger Dijkstra holland matematikus, informatikus mondta: "Amíg nem voltak gépek, a programozás egyáltalán nem jelentett problémát. Amikor már volt néhány gyenge számítógépünk, a programozás enyhe problémává vált, és most, hogy már óriási számítógépeink vannak, a programozás ugyanilyen óriási problémává vált." A folyamatosan növekvő komplexitás így fog majd egyre több fejlesztőt igényelni.
Ez lett volna az az év, amikor az AI elveszi a munkánkat
Sokan más szakmák terén is kongatják a vészharangot. A Goldman Sachs áprilisi jelentése szerint a ChatGPT és más hasonló eszközök akár 7%-kal is növelhetik a globális GDP-t, miközben 300 millió munkavállalót váltanak ki. Elon Musk szerint az AI tömeges munkanélküliséghez fog vezetni, mert el fogunk jutni egy olyan szintre, ahol "nincs szükség munkahelyre"; Sam Altman, az OpenAI munkatársa júliusban azt mondta, hogy "a munkahelyek biztosan el fognak tűnni" (és nem vette észre, hogy hamarosan a saját állása is veszélybe kerül).
Valójában azonban kevés bizonyíték van arra, hogy a chatbotok tömeges elbocsátásokhoz vezetnének. A kevés konkrét jelentés egyike a Challenger, Gray & Christmas - egy olyan cégtől származik, amely a munkahelyek megszűnését követi nyomon. Októberi jelentésük szerint az USA-ban 100 munkahely szűnt meg a hónapban a mesterséges intelligencia miatt, egész évre vonatkozóan pedig körülbelül 4.000.
Ez soknak tűnhet, és az érintettek számára kemény csapás. De ezzel szemben az év eleje óta összesen 650.000 munkahely megszűnését is bejelentették, teljesen más okokból. Idén a legtöbb létszámleépítés (225 ezer) a gazdasági vagy piaci körülményeknek volt tulajdonítható, további 102 ezer egy üzlet, egység vagy részleg bezárása miatt történt - zárul a jelentés. A mesterséges intelligencia tehát a munkahelyek megszűnésének csak egy apró töredékéért felelős.
Az AI meg fogja változtatni az emberek szerepét, de a munkahelyek nem fognak hirtelen elpárologni. Sőt, egyesek szerint az AI munkahelyeket teremthet. A másik, hogy a ChatGPT vagy a Google Bard nem olyan hasznosak, mint remélték. És nem tudnak ügyfelekkel bánni, embereket menedzselni sem.
Még mindig túl korai megítélni, hogy az AI milyen hatással lesz a munkaerőpiacra. Amikor a chatrobotok hatásáról beszélnek, a következő néhány évre gondolnak, vagy évtizedekre? Mert fogalmunk sincs, hogy 20 év múlva melyek lesznek a legjelentősebb munkakörök.
Mindent egybevetve optimistábbnak kellene lennünk 2024-re: a mesterséges intelligencia (valószínűleg) nem jön el a munkánkért. Legalábbis még nem.
Itt programozást oktató oldalakat találsz.
https://www.wired.com/story/chatgpt-coding-software-crisis/
Kép innen.
Csatlakozz a Facebook közösséghez.
