Képzeld el, hogy Karikó Katalin inkább tartósan háztartásbeli lett volna a kutatómunka helyett. Képtelenség? Pedig sok magasan kvalifikált nővel megtörtént nem is olyan régen, és megtörténhet ma is. Például az 1990-es években a Harvard üzleti karán diplomázott nők több mint fele később végleg elhagyta a munkaerőpiacot – írja Sheryl Sandberg. Ez a legjobb üzleti képzés a világon, a jelentkezők tizedét veszik fel és a tandíj csillagászati: átszámítva akár 62 millió forint. Mégis, sok nőnek a diploma után véget ért a pályafutása. És vajon miért nem engedték be Margaret Atwood-ot sem hallgatóként a Harvard könyvtárába?

Nagy valószínűséggel azok a nők lépnek ki a munkaerőpiacról, akiknek férje vagy párja nagyon sokat keres, vagy nagyon keveset. Az USA-ban 2006-ban a bérskála közepén lévő férfiak 20%-ának nem dolgozott a felesége (a legalsó és a legfelső negyed közötti kereset). Ezzel szemben a legszegényebbek között ez az arány már 52% volt, és a legmagasabb keresetű 5%-nál is 40% - írja Sheryl Sandberg, a Facebook volt ügyvezetője 2013-as könyvében (Lean in).

Az okok nagyon különbözőek: a legszegényebbeknél nem jut pénz gyermekfelügyeletre, ezért a nőnek otthon kell maradnia (ami az USA-ban és Nyugat-Európában is drága). A jól kereső férfiak párjánál viszont más oka van az otthonmaradásnak: minél több időt tölt a férfi hetente az állásában, annál inkább otthon marad a nő: a férfi teljes munkaidős állása esetén a nő 44%-kal nagyobb valószínűséggel hagyja ott munkáját.

Ez nincs másként még a Harvardon sem. A Harvard Business School (üzleti kar) egykori diákjait mérték fel 2007-ben, amiből kiderült, hogy míg az ott végzett férfiak foglalkoztatási rátája sosem csökkent 91% alá (ez nem meglepő), addig a 2000-es évek elején diplomázott nők esetében ez az arány 81%, az 1990-es évek elején diplomázó nőknél pedig egyenesen 49% volt. Vagyis 51%-uk hullott ki tartósan a munkaerőpiacról.

A felmérés nem tért ki arra, hogy az érintettek saját vállalkozást vagy alapítványt indítottak-e, de akár végleg otthon maradhattak. Nehéz elképzelni, hogy a férj továbbra is főállásban volt, miközben a feleség sikeres vállalkozást épített fel. Emellett tudjuk azt is, hogy a magánéletben még a dolgozó, magasabb keresetű nők is gyakran görcsösen ragaszkodnak a hagyományos szerepekhez a háztartásban, hogy ne történjen a négy fal között demaszkulinizáció. Még ők is, annak érdekében, hogy megvédjék párkapcsolatukat, magukra vállalják az otthoni teendők oroszlánrészét, ami krónikus kimerüléshez vezethet.

Egy másik kutatás is alátámasztja a fentieket. Eszerint a szintén a Harvardon 1981-ben, 1985-ben és 1991-ben végzett, minimum két gyereket nevelő egykori hallgatóknál a férfiak 90%-a dolgozott főállásban, míg a nőknek csak 38%-a.

Azaz előfordulhat, hogy ekkoriban a végzett, kétgyermekes nők akár 62%-a a Harvard után egyszerűen háztartásbeli lett.

Napjainkban a Harvard Business School nyújtja a legjobb üzleti képzést az egész világon, valószínűleg az ő idejükben sem volt másképp. Például az MBA képzésre ma csak a jelentkezők tizedének sikerül bejutni. A felvételi követelmények a minél magasabb görgetett átlag az alapképzésből, 730-750 feletti eredmény matematikai, verbális és analitikus írásbeli képességeket mérő teszteken, kiváló referenciák, nagyon erős szakmai profil.

A tandíj évente az MBA szakon akár 86.000 dollárba (közel 30 millió forint), az alapképzés 50.000 dollárba kerül (17 millió forint). A megélhetés sok mindentől függ, évi átlag 20.000 dollár minimum szükséges (7 millió forint). Sőt, az egyetem honlapja alapján az idei tanév akár 180.000 dollárba is kerülhet mindennel együtt. Azaz 62,5 millió forintba a jelenlegi árfolyam alapján.

Maga a képzés olyan, mint egy szimulált vállalati munkahely: rengeteg projektmunka van, csapatban kell együttműködni, folyamatosan feladatokon dolgoznak, az órák gyakorlatiasak, a tanárok elvárják a kimagaslóan aktív órai részvételt.

Képzelhető, milyen mértékben veszett kárba az emberi tudás még 20 évvel ezelőtt is. Ha a Harvardon ez zajlott, mi a helyzet más egyetemeken? Összehasonlításként például a Yale-n is hasonló volt a helyzet, ahol a ’80-as években végzett hallgatók közül a nők 44%-a hagyta el a munkaerőpiacot. A férfiaknak csak 10%-a.

A tendencia persze sokat javult, ez látszik a 2000-es évekbeli adatokból, de nem feledteti, mi történt rengeteg kimagasló tudású nő karrierjével, és történhet ma is.

Mindez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az amúgy is kevés női vezetők még kevesebben legyenek.  Más kutatások szerint az adatok szakmánként azért eltérnek: a családos nők diploma után 15 évvel is a munkaerőpiacon vannak 94,2%-ban, ha orvosok. Bölcsészeknél ez az arány 85,5%, jogászoknál 77,6%, közgazdászoknál 71,7%. Mindez több kutatásból derült ki, amelyet részben a Harvard üzleti iskolájának karrier irodája bocsátott Sandberg rendelkezésére 2012-ben.

Nemcsak az üzleti karra jellemzők problémák, amelyek főleg a múltban gyökereznek. Például Margaret Atwood világhírű írónő arról beszélt A szavak ereje című dokumentumfilmben - aki a Harvardon végzett angol szakon -, hogy a ’60-as években már nemcsak hallgató, költő is volt, de női mivolta miatt nem engedték be a Harvard Lamont Könyvtárba, ahol a kortárs szövegeket lehetett olvasni. Azaz csak férfiak mehettek be.

„Senki nem vette észre, hogy A szolgálólány meséje a Harvard angol tanszékéről szól” – mondta.

 Itt Sandberg egy korábbi, a The New York Timesban megjelent írását olvashatod a vezető pozícióban lévő nőkről.

Csatlakozz a Facebook közösséghez.

 Szavazás

Forrás: https://forbes.hu/uzlet/top-egyetem-uzlet-harvard-engame/, https://www.topuniversities.com/university-rankings/university-subject-rankings/2017/business-management-studies, https://www.hbs.edu/mba/financial-aid/tuition-assistance/Pages/cost-of-attendance.aspx, Történetében először női tagokkal bővült a Harvard színtársulata | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál (ujszo.com), https://wmn.hu/ugy/58575-ha-tobb-penzt-visz-haza-a-no-nagyobb-az-eselye-a-valasnak--a-kenyerkereso-nemenek-hatasa-a-parkapcsolatokra

Kép innen.