Az első modern számítógép fejlesztője kikerülhetetlen az informatikában: még mindig az ő elve alapján működik szinte az összes számítógép, amelyből nem akart szabadalmat és bizniszt, ezért inkább publikálta, mert az egész emberiség tulajdonának tartotta. Igazi csodagyerekként hatjegyű számokkal fejben számolt, több nyelven beszélt, fotografikus memóriája volt. Középiskolás korában már egyetemi tanárok oktatták. Világhírű játékelméletét a póker ihlette, volt hadnagy is és a legfiatalabb egyetemi tanár az USA-ban. Számtalan tudományágat fejlesztett, főleg a matematikát, amely munkáját néha még egyetemi szinten sem tudják követni. Második felesége számítógépe programozója volt. Halálának évfordulóján aktuális a kérdés: Neumann országa hogy áll ma az informatikaoktatással?

„Ha rákom van, megkapom a Fermi-díjat” – mondta már betegen Neumann János. Megkapta, a Szabadság éremmel együtt. És csontrákja volt, egy korábbi áttéteként, a betegséget pedig az a sugárfertőzés okozta, amelynek Los Alamosban volt kitéve az atombomba projektnél. Utolsó napjaiban is egy számítástechnikai könyvön dolgozott. A számológép és az agy címmel jelent meg halála után, előszavában második felesége, Neumann Klára így ír:

„1955. március 15-én mint az Atomenergia Bizottság újonnan kinevezett tagja, hivatali esküt tett… Három hónappal később, augusztusban, tevékeny és feszült életvitelünk, amelynek fő mozgatója férjem fáradhatatlan és lenyűgöző szelleme volt, hirtelen megszakadt. Johnny bal vállában súlyos fájdalmak léptek fel. A műtét során csontrákot állapítottak meg. A következő hónapok váltakozó reményben és kétségbeesésben teltek el. Egy ideig abban bíztunk, hogy a váll megbetegedése a szörnyű kór egyetlen megnyilvánulása volt, s a tünetek hosszú ideig nem fognak visszatérni, de azután újra jelentkeztek a leírhatatlan fájdalmak és kínok, s halomba döntötték reményeinket. Johnny ez idő alatt lázasan dolgozott…November végén jött a következő roham: a vizsgálat megállapította, hogy a betegség több helyen megtámadta a gerincét és a járásban is súlyos nehézségeket okozott…1956 januárjától kezdve már csak tolószékben tudott közlekedni, de még mindig részt vett megbeszéléseken, tolószéken bejárt a hivatalába,… Márciusban azonban minden csalóka reményünk szertefoszlott, és többé gondolni sem lehetett arra, hogy Johnny bárhova is el tudna még utazni… minden erőfeszítése ellenére sem tudta határidőre megírni valamennyi tervezett előadását; a tragikus sors úgy hozta, hogy a kézirat befejezetlen maradt.”

Szarkasztikus humora volt fő ismertetőjele, nagyon pozitív és vidám embernek tartották. Legnagyobb vonzereje mégis hihetetlen intelligenciája volt, amellyel szinte bármilyen problémát meg tudott oldani, és meg is akart: ajtaja mindig nyitva állt mások előtt.

Teller Ede szerint:„1) Neumann János bármely állítást be tudott bizonyítani. 2) Bármi, amit Neumann bebizonyított, az úgy is van.”

A Nobel-díjas Fred Reines szerint: „Ha valaki fölvetett egy problémát, és Neumann nem adott rá rögtön egy megoldást, akkor az a probléma megoldhatatlan.”

De mi volt az a tehetség, amelynek ezt a hírnevet köszönheti? Már kiskorában csodagyerek volt: két hatszámjegyű számot simán osztott egymással fejben, apjával ógörögül is tudott beszélni, és nyolcévesen már kiolvasta a 44 kötetes világtörténelmet. Egész lapokat jegyzett meg első ránézésre, fotografikus memóriája volt. Latinul is tudott, németül anyanyelvi szinten beszélt. 

Apja bankár volt, a magyar király nemesi címet adományozott neki (azaz Ferenc József osztrák császár), ezért hívhatták fiát John von Neumannak, akit így ismer az egész világ. A zsidó származású család a mai Bajcsy-Zsilinszky út 62-ben lakott, öt lakásban. A híres fasori Evangélikus Gimnáziumba járt, itt barátkozott össze Wigner Jenővel is. Matematika tanáruk Rátz László volt, aki számtalan tehetséget nevelt, és később még az igazgatói posztról is lemondott, hogy újra taníthasson. Hamar észrevette Neumann tehetségét, és szabadidejében is foglalkozott vele, ingyen. A fiú gazdag apja fizetni akart, de nem fogadta el, sőt egy idő után úgy látta, jobb, ha egyetemi tanárokat kerít mellé. Így Szegő Gábor, Ortvay Rudolf, Kürschák József, Fekete Mihály és Fejér Lipót egyetemi matematika és fizikatanárok mind szerepet játszottak Neumann életében már középiskolás korában. 

Kármán Tódor is találkozott a fiatal Neumannal, amire így emlékezett: „Aacheni professzorságom első évében beállított hozzám egy pesti bankár 17 éves fiával. Furcsa dolgot kért tőlem: beszéljem le Jancsit arról, hogy matematikus legyen. Azt mondta: ’A matematikusok nem értenek a pénzkereséshez!’ – elbeszélgettem a fiával. Káprázatos feje volt. 17 évesen önállóan tanulmányozta a különböző végteleneket, ami pedig az absztrakt matematika egyik legmélyebb problémája, és érdekes elméleteket dolgozott ki rájuk. Azt gondoltam, hogy szégyen volna őt elterelni attól, amire természetes hajlama vezeti. Jancsi esetében azt tanácsoltam a papának, hogy kössön fiával kompromisszumot: hadd tanuljon vegyészmérnökséget.”

Így lett vegyészmérnök, Budapesten, Berlinben és Zürichben is tanult, le is doktorált. Zürichben egy tanára, Pólya György (világhírű matematikus, a heurisztika kidolgozója, amelyet a mesterséges intelligencia kutatásban is használnak) mutatott diákjainak egy tételt, amelyet eddig senki nem tudott bizonyítani és hozzátette, hogy ez nehéz feladat is lenne. Öt perc múlva jelentkezett Neumann, kiment a táblához és bizonyította. Pólya bevallása szerint megijedt tőle. Miután ledoktorált, David Hilbert, a kor vezető matematikusa Göttingenbe hívta, a matematika és fizika fellegvárába. Utóbbi iskolát - a kvantummechanika bölcsőjét – Max Born vezette, Bohr, Fermi, Oppenheimer, Wigner és Teller is megfordultak nála. Ahogy Heisenberg és Schröder is, a fizika nagy alakjai, akik éppen nem tudtak eldönteni egy vitát, amikor Neumann már ott volt. Hilbert megkérte, tisztázza a kérdést, végül egy vektor megalkotásával bizonyította, hogy mindkettejüknek igaza van, csak két különböző oldalról közelítették a problémát. Heisenberg, mint a kvantummechanika megalapozója, Hilbert pedig az axiomatikus gondolkodás terén volt hatással Neumannra, aki maga „A kvantummechanika matematikai megalapozása” könyvét tartotta élete fő művének.

Második feleségével Princetoni házukban, kutyájukkal, Inverzzel

1930-tól vendégoktató volt a Princetonon - ezzel az USA legfiatalabb egyetemi tanára lett 29 évesen -, az ingázást három évig bírta, a fasizmus előretörésével elhagyta Németországot. Még kétszer visszajött, házasodni, először Köves Mariettával, tőle született lánya, a közgazdász Marina Whitman-Neumann (a General Motors egykori alelnöke). Válásuk után Dán Klárát vette el (Neumann Klára), akit ő tanított matekra, később számítógépe első programozója lett. A Princetonra hívta Wignert is, majd együtt dolgoztak Los Alamosban az atombombán. Neumann a robbanási lökéshullámokat és ballisztikai lőelemtáblázatokat elemezte, rengeteg gépi számolással. De volt katonai tanácsadó is, hadnagy, Kármán Tódor javaslatára, akinek aerodinamikai kísérleteit segítette.

Karrierje meglepő módon az USA-ban ért be, több tudományághoz is hozzájárult: a kvantumfizika, matematika, statisztika, hidrodinamika, szociológia, közgazdaságtan mellett a számítástechnika terén is maradandót alkotott. 1928-ban a minimax tétellel alapozta meg a játékelméletet (azt a lehetőséget kell választani, amelyik minimalizálja a maximális veszteséget, vagy amelyik maximalizálja a minimális nyereséget). És pókerrel: Tellerrel, Wignerrel, Stan Ulammal és Enrico Fermivel rengeteget kártyáztak Los Alamosban. Írt egy tanulmányt a pókerről, ebből fejlődött ki az elmélet. Ezt követte a kétszemélyes játékok stratégiája és az operációkutatás. A koreai háború idején például ennek a kiértékelése volt az oka, hogy az USA nem támadta meg Kínát (de az egész hidegháború fegyverkezési versenye is leírható ezzel).

Már fiatalon dolgozott a kettesalapú elektronikus számítógépen, matematikai munkája miatt. Az egyik korai számítógép, az amerikai ENIAC tervezőivel nem értett egyet, annak egy fejlesztőjével, Goldsteinnel kezdett dolgozni a tárolt programmal vezérelt számítógépen. A korábbi gépek külön tárolt adat- és programtárolóit egy tárban fogta össze, hogy gyorsabban lehessen programozni. Még ma is a világ összes számítógépe ezen a róla elnevezett „Neumann-elven” működik. Azóta sem sikerült megnyugtatóan enélkül gépet fejleszteni, pedig voltak és vannak rá kísérletek. Az övét tekintjük az első modern számítógépnek. Ez volt az EDVAC, egy változata pedig az IAS vagy JONIAC, miután mindenki Johnny-nak vagy Jancsinak hívta. Tőle származik a kettes számrendszer alkalmazása, a memória és az utasítások rendszere. A logikai felépítés az emberi agy működését követte. Először itt alkalmazták a programmódosítást programmal és a képernyőt is, nyomtatás helyett. Híres volt arról is, hogy saját maga ellenőrizte fejben a gépe számításait, és sokszor ő volt a gyorsabb (akkoriban ez kb. 10 mp volt a gépnek).

Emberi nagyságát mutatja, hogy a Neumann-elvet soha nem engedte szabadalmaztatni. Voltak, akik megpróbálták, válaszul egy publikációban nyilvánosságra hozta, így már bárki használhatta. 

Azt mondta…, hogy a számítógép nem egy vagy több emberé, hanem az egész emberiségé, nem egy ember találta ki, hanem matematikusok és mérnökök hada, ezért mélyen ellene volt annak, hogy ebből egy vagy két ember hasznot húzzon vagy üzletet csináljon. Azóta megváltozott a világ, a számítástechnika és a számítógép a világ legnagyobb üzlete és az emberek életét, körülményeit lényegesen befolyásoló eszköz lett, amiről nem szabad elfelejtenünk, hogy a megalkotásához talán az egyik legnagyobb "építő-követ" hazánkfia, Neumann János adta. – mondja Kovács Győző villamosmérnök, informatikus. 

Hol tart ma az informatikaoktatás Neumann hazájában?

Az 1980-as években kezdtek a közoktatásban informatikát oktatni (Commodore 64), majd az 1995-ös NAT alapján csak 2000-ben indult a kötelező informatika óra terjedése, az akkori kerettantervek alapján, Pokorni Zoltánnak köszönhetően. Az óraszám a 21. században is növekedett a 2003-as és 2008-as kerettantervek szerint. 2012-ben azonban az önálló informatika eddig elért óraszáma összesen 62%-kal kevesebb lett, azaz kevesebb mint a felére zuhant vissza, a '95-ös NAT szintjére, amelyet a tanárok által készített, Index cikkben is szereplő táblázat jól mutat (az évfolyamok tömbösített óraszámváltozásai jelennek meg).

Végül bevezették az integrált oktatást, ez azt jelenti, hogy más tanároktól várják az informatika egyes témaköreinek ilyen módon szétbontott oktatását, például etika tanártól a szövegszerkesztést, stb. Informatika tanár először 11-12 éves korában találkozik a gyerekkel (a hatodikossal, úgy, hogy ez eddig negyedikben, sok helyen másodikban megtörtént). Nincs kötelező informatika óra például a középiskola utolsó két évfolyamán sem, amely az informatika, mint választható érettségi tárgyból készítette fel a gyerekeket, akik közül eddig rendszerint közel 30 ezren vizsgáztak, azaz az érettségizők harmada. Szakiskolában jelenleg választható, de nem fér már be a tesi mellé úgy, hogy közben még szakmát is gyakorolni kell. Ez a 62%-hoz képest még nagyobb csökkenést jelenthet összesen, ha valahol emiatt nem lett az órarend része, mert a táblázat közzétételekor még tervezés alatt volt. Az esélyegyenlőség itt jelentősen csorbul, ha arra gondolunk, hogy eddig is a hátrányos helyzetű gyerekek választották főként ezt a képzést.

Az integrált oktatás Nyugat-Európában több helyen működik, de nagyfokú felkészültség és beruházás mellett, és még így sem jött be nekik. Jó példa a német közoktatás, ahol régen bevezették az integrált oktatást, majd már évekkel ezelőtt rájöttek, hogy nincs elég informatikus az országban, és most éppen tervezik általános másodiktól a kötelező programozás oktatást. Amit bevezetett már Nagy-Britannia vagy Ukrajna, de Romániában is erős az infoóra. 

Eisenhowerrel, már kerekesszékben, a Szabadság érem átvételekor

Neumann János fiatalon, 53 évesen halt meg, 1957. február 8-án. Az MIT és az UCLA versengett érte, végül az UCLA-nak igent mondott, de már nem tudta elkezdeni. Sosem derül ki, mit adhatott volna még a világnak, de jellemző, hogy matematikai munkássága egy részét még egyetemi szinten sem tudják követni. A világ válságjelenségei láttán a tudomány felelősségét és feladatait hangsúlyozta:

A fejlődés ellen nincs gyógymód. Meg fog hiúsulni minden olyan törekvés, hogy biztonsági csatornákat találjunk a haladás mai, robbanékony változatai számára. Csak a szükséges emberi tulajdonságokat emelhetjük ki: türelem, rugalmasság, intelligencia - írta.

Utolsó könyve itt érhető el, felesége bevezetőjével. Az első kép számítógép alkatrészekből készült, Szegeden látható, az Agóra informatika történeti állandó kiállításán, amelyet a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság alapított.

Még több magyar tudóssorsról, benne Neumannról is egy további infót itt olvashatsz. 

Képek és forrás: http://index.hu/tech/2012/10/19/digitalis_analfabetizmust_josolnak_a_tanarok, https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10152756766619855&set=a.165101444854.116423.614474854&type=1&pnref=story, http://njszt.hu/neumann/az-njszt-rol/nevadonkrol/neumann-laudacio, https://www.facebook.com/MarinaVonNeumannWhitman/timeline, http://www.math.bme.hu/~petz/nj.html, http://www.math.u-szeged.hu/~kovzol/SzAAMT-2001/beadott/GubaK/Ki%20volt%20Neumann%20J%E1nos%28v%E9gleges%29.htm, http://hu.wikiquote.org/wiki/Neumann_J%C3%A1nos, http://sg.hu/cikkek/50258/50-eve-halt-meg-neumann-janos, http://hu.wikiquote.org/wiki/Neumann_J%C3%A1nos, http://hu.wikipedia.org/wiki/Neumann_J%C3%A1nos, http://www.agoraszeged.hu/program/szamitogepvaros-neumann-relikviakkal, http://pestisracok.hu/neumann-janos-a-legkivalobb-marslako-pesti-mese/, http://informatikatortenet.network.hu/blog/informatika_tortenet_klub_hirei/az-informatika-oktatas-tortenete.