A legjobb férfi főszereplő Oscar-díját a Stephen Hawkingot játszó Eddie Redmayne kapta, A mindenség elméletében nyújtott alakításáért. Stephen Hawkingot azonban enélkül sem kell már senkinek bemutatni. A világ legokosabb élő emberének tartott elméleti fizikus nemcsak a tudományos életre hatott munkásságával, hanem felvállalta a tudomány népszerűsítését laikusoknak, ennek is köszönhetően ismertsége jóval túlnőtt kollégái hírnevén. Az ALS-ben szenvedő, az orvosok által előrejelzett halála időpontját már több mint 50 évvel túlélő, kerekesszékhez kötött tudós életéről több film készült, a legújabb, A mindenség elmélete inkább magánéletére koncentrál. Az alábbiakban 30 korábbi és egészen friss idézetét is olvashatod, az emberi természettől a földönkívüli intelligenciáig terjedő témákban.

Emberi természet 

1. „Az élet tragikus lenne, ha nem lenne vicces.” 

2. „A csendes embereknek vannak a leghangosabb gondolataik.” 

3. „Észrevettem, hogy még azok az emberek is, akik azt állítják, hogy minden előre elrendeltetett, és azon semmit nem változtathatunk, körülnéznek, mielőtt átmennének az úttesten.” 

4. „A mennyország egy tündérmese azoknak, akik félnek a sötéttől.” 

5. „Amikor legközelebb valaki panaszkodik, hogy hibáztál, mondd neki, hogy ez jó dolog is lehet. Hiszen tökéletlenség nélkül nem létezhetnénk.”

Élet testi fogyatékkal 

6. „Kísérleti fizikusként nagyon nehéz hírnévre szert tenni. Általában egy nagy csoport tagjaként kell dolgozni egy évekig tartó kísérleten. Ezzel szemben az elméleti fizikus egyetlen délután alatt, vagy az én esetemben ágyban fekve ki tud találni valami érdekes ötletet, amelyet azután önállóan vagy egy-két kollégájával együtt papírra vet - és máris híressé válik.” 

7. „Ha fogyatékkal élsz, az valószínűleg nem a te hibád, de nem jó dolog ezért a világot hibáztatni, vagy azt várni, hogy megsajnáljanak. Pozitívan kell hozzáállni és a legjobbat tenni az adott helyzetben, hogy magadra találj; ha valaki mozgássérült, nem engedheti meg magának, hogy pszichésen is sérült legyen. A testi fogyatékos embereknek olyasmikre kell összpontosítani erejüket, amelyek végrehajtását megmaradt képességeik lehetővé teszik. Attól tartok, hogy a Paralimpia számomra nem vonzó, de ezt könnyen mondom, mert soha nem szerettem az atlétikát egyébként. Másrészt, a tudomány egy nagyon jó terület a fogyatékkal élők számára, mert főként az elméről szól. Persze, a legtöbb, kísérleteket folytató munka kizárható az ilyen embereknél, de az elméleti munka szinte ideális. Saját fogyatékosságom nem jelent hátrányt a magam területén, amely az elméleti fizika. Sőt, segít megúszni az olyan oktató és adminisztratív munkákat, amelyekbe egyébként bevonnának.” 

Eutanázia 

8. (Az öngyilkosság vagy az eutanázia) „igen nagy hiba, akármilyen szörnyűnek is tűnik az élet, mindig lehet valamit tenni. Amíg az élet kitart, addig a remény is.” Ugyanakkor: 

9. „Úgy gondolom, hogy azoknak az embereknek, akik végstádiumú betegségben szenvednek, és nagy fájdalmakat élnek át, meg kell adnunk a lehetőséget arra, hogy befejezhessék életüket, és megszabadulhassanak a szenvedésektől. Az állatokat nem hagyjuk szenvedni, akkor az embereket miért hagynánk?” (Már több mint ötven évvel élte túl az orvosok által előrejelzett halálát, harminc éve lélegeztetőgépre tették, de felesége nem engedte lekapcsolni, aminek személy szerint természetesen örül.) 

Fizika 

10. „A célom egyszerű. Ez a világegyetem teljes megértése, hogy miért olyan, amilyen, és miért létezik egyáltalán.” 

11. „A fizika összes elmélete ideiglenes, amennyiben mind hipotézis csupán: sosem lehet bizonyítani őket. Akárhány ízben egyeznek is a kísérletek eredményei az elmélet jóslataival, sosem lehetünk biztosak benne, hogy a következő eredmény is alátámasztja majd az elméletet.” 

12. „Ahogy most írok, egy új elmélet megtalálásának kilátásai már sokkal jobbak, mert sokkat többet tudunk az univerzumról. De óvakodnunk kell az elbizakodottságtól – sok hibánk volt emiatt ezelőtt….1928-ban a Nobel-díjas fizikus Max Born látogatók csoportjának ezt mondta a göttingeni egyetemen: ’A fizikának, ahogy tudjuk, hat hónap múlva vége lesz.’ Magabiztossága Dirac akkori felfedezésén alapult, miszerint egy egyenlettel leírható az elektron. Azt gondolták, egy hasonló egyenlet lesz majd a protonhoz, amely az egyetlen ismert másik részecske volt ekkoriban, és ezzel vége is az elméleti fizikának. Azonban a neutron és a nukleáris erők már kopogtattak valaki másnak a fejében is. Mikor ezt mondom, azért még mindig hiszem, hogy van ok az óvatos optimizmusra, hogy talán közel járunk a természet végső törvényei keresésének végéhez.” 

Tudomány és a közbeszéd kapcsolata

13. „A közvélemény viszonya a tudományhoz jelenleg ellentmondásos. Egyrészt természetesnek veszi az életszínvonal javulását, amelyet a tudomány és a technika újabb eredményei tesznek lehetővé, másrészt viszont bizalmatlan a tudománnyal szemben, mert nem érti azt.” 

14. „Fontos, hogy az emberek tisztában legyenek a természettudományok alapvető kérdéseivel, mert csak így hozhatnak megfontolt döntéseket a tudomány és a technika eredményeivel egyre jobban átszőtt világunkban.” 

15. „Amikor előadtam Japánban, megkértek, hogy ne említsem az univerzum összeomlásának lehetőségét, mert hatással lehet a tőzsdére. Azonban mindenkit megnyugtathatok, aki aggódik a befektetései miatt: kicsit korai lenne az eladás. Ha az univerzumnak vége is lesz egyszer, az még 20 milliárd évig nem fog bekövetkezni.” 

Film és valóság. A mindenség elmélete főszereplői (Felicity Jones és Eddie Redmayne), illetve Stephen Hawking Jane Wilde mellett (jobb oldali kép)

Időutazás 

16. „Még ha fel is fedeznek a jövőben valamilyen más elméletet, akkor sem hiszem, hogy az időutazás bármikor is megvalósulhat. Ha megvalósulhatna, akkor mostanra már elözönlöttek volna bennünket a jövőből érkezett turisták.” Ugyanakkor: 

17. "Az az igazság, hogy mindenfelé féreglyukak vesznek körül minket, csak túl kicsik, hogy lássuk azokat. A tér és az idő mélyedéseiben és hasadékaiban alakulnak ki. Semmi nem sima vagy szilárd. Ha bármit elég közelről veszünk szemügyre, lyukakat és redőket fedezünk fel bennük. Ez egy alapvető fizikai elv, ami az időre is vonatkozik….Elméletileg egy időalagút vagy féreglyuk nemcsak arra képes, hogy egy másik bolygóra eljuttasson minket. Ha mindkét vége egyazon helyre esik és a távolság helyett az idő választja el őket egymástól, akkor az űrhajó ugyanoda, csak egy másik múltba érkezik meg. Talán a dinoszauruszok szemtanúi lehetnének egy űrhajó leszállásának.” (De, mivel a féreglyukak túl kicsik, felnagyítva összeomlanának.)

18. "Az idő úgy folyik, mint egy folyó és úgy tűnik, mintha mindannyian kérlelhetetlenül haladnánk ezzel az időáramlattal. Az idő azonban más tekintetben is hasonlít a folyóhoz. Különböző helyeken, különböző sebességekkel folyik, és ez a kulcsa a jövőbe való utazásnak."

19. (Einstein ismerte fel, hogy az anyag magával vonszolva az időt, lelassítja azt, ezért múlik lassabban az idő a Földön, mint az űrben.) "Egy fekete lyuk drámai hatást gyakorolhat az időre, jobban lelassítja, mint bármi más a galaxisban, ezáltal egy természetes időgéppé válik."

20. De: „Sajnálom, hogy csalódást kell okoznom a sci-fi rajongóknak, mert nincs lehetőség a fekete lyukakat más univerzumokba való utazásra használni. Ha beleugranál egy fekete lyukba, az energiád főbb tömege visszajutna belőle az univerzumunkba, és szétroncsolt formában tartalmazna információt arról, hogy ki voltál, de olyan állapotban, hogy azt nehéz lenne rekonstruálni. Ez olyan, mint egy enciklopédia elégetése.” 

21. (Egy további megoldás a fénysebességet megközelítő sebességű utazás lehet.) "Az időutazáshoz ennél (az Apolló űrhajó sebességénél, azaz 40 ezer km/óránál) kétezerszer gyorsabban kell haladnunk. Ehhez egy jóval nagyobb hajóra van szükség, egy igazi gigantikus űrjárműre, ami elég nagy a közel fénysebességre való gyorsításhoz szükséges üzemanyag mennyiség szállítására. A kozmikus sebességhatár megközelítéséhez hat teljes évre lenne szükség teljes energián. Elméletben képesek lennénk rendkívüli távolságok megtételére egy emberi élet leforgása alatt. A galaxis peremét 80 év alatt érhetnénk el." (Ezek az idézetek mutatják, hogy Hawking elméletei előrehaladottak, jóval később lesz tényleges igazolásuk vagy cáfolatuk.)

Benedict Cumberbatch. Nem, nem a Kódjátszmából, hanem Hawking BBC által készített élettörténetéből, 2004-ben.

Mesterséges intelligencia 

22. „Vannak, akik szerint a számítógépek soha nem mutathatnak valódi intelligenciát, bármilyenek is legyenek. Számomra azonban úgy tűnik, hogy ha az emberekben a nagyon bonyolult kémiai felépítésű molekulák képesek úgy működni, hogy intelligensekké tesznek bennünket, akkor a hasonlóan bonyolult elektronikus áramköröket tartalmazó számítógépek ugyancsak intelligens működést tanúsíthatnak. Ha viszont intelligensek, akkor még náluk is bonyolultabb és intelligensebb számítógépeket tudnak tervezni.” 

23. "Moore törvénye szerint a számítógépek minden másfél évben megduplázzák a sebességüket és memóriájukat. A veszély az, hogy a számítógépek intelligenciát fejlesztenek ki és átveszik az uralmat. Az embert fékezi a lassú biológiai evolúció és nem tud majd versenyezni a mesterséges intelligenciával." 

Földönkívüli intelligencia

24. „Egy tréfásnak szánt, de valójában morbid megjegyzés szerint azért nem tudtunk mindeddig kapcsolatba lépni a földönkívüliekkel, mert amikor valamely civilizáció eléri a mi mostani fejlettségi szintünket, akkor instabillá válik és elpusztítja önmagát. Én azonban optimista vagyok. Nem hiszem, hogy az emberi faj arra vetemedne, hogy beadja a kulcsot, éppen most, amikor a dolgok egyre izgalmasabbá válnak.” 

25. „Az én matematikai agyam szerint a számok önmagukban arra ösztönöznek, hogy teljesen racionális a földönkívüliek léte. Az igazi kihívás inkább az, hogy milyenek valójában. Elég csak magunkra nézni, hogy lássuk, az intelligens élet olyas valamivé is alakulhat, amivel nem akarunk találkozni. Azt hiszem, léteznek hatalmas hajóik, és felhasználták az összes erőforrását a bolygójuknak. Néhány fejlett idegen talán nomád lesz, meghódítható és gyarmatosítható bolygókat keresnek. Ha az idegenek meglátogatnak minket, az eredmény sokkal inkább olyan lesz, mint amikor Kolumbusz megérkezett Amerikába, ami nem volt valami kedvező az amerikai őslakosoknak.”

Az emberiség jövője 

26. „Mi csak fejlett majomfajta vagyunk egy átlagos csillag egy kisebb bolygóján. De mégis értjük a világegyetemet. Ez tesz bennünket valami nagyon különlegessé.” 

27. „Évmilliókon át az emberiség úgy élt, mint az állatok. Aztán történt valami, ami felszabadította a képzelet hatalmát. Megtanultunk beszélni, és megtanultunk hallgatni. A beszéd lehetővé tette a gondolatok kommunikációját, amely biztosítja, hogy az emberek együttműködjenek a lehetetlen felépítésében. Az emberiség legnagyobb vívmányai beszélgetés által születtek, legnagyobb kudarcai pedig a beszélgetés hiányából fakadtak. De ennek nem kell így lennie. Legnagyobb reményeink valósággá válhatnak a jövőben. A technológia a rendelkezésünkre áll, a lehetőségek határtalanok. Csak annyit kell tennünk, hogy biztosítjuk a kapcsolattartást.” (British Telekom reklám) 

28. „Az emberi vonás, amelyen a leginkább változtatnék, az agresszió. A barlanglakó ősemberek korában ez előnyt adhatott a túléléshez, a több élelem, élettér vagy egy társ megszerzéséhez, akivel utódot lehetett nemzeni, de manapság félő, hogy mindannyiunkat elpusztít.”

29. „Ha sikerülne megszüntetni az atomháború lehetőségét, még mindig maradna számos veszély, amely valamennyiünket elpusztíthat. Egy vicc szerint eddig azért nem sikerült Földön kívüli civilizációkkal felvennünk a kapcsolatot, mert a civilizációk megsemmisítik saját magukat, amikor a mi fejlettségi szintünket elérik. Én azonban bízom a közvélemény józan belátásában, és abban, hogy ennek nem kell bekövetkeznie.” 

30. „Ha mi vagyunk az egyetlen intelligens faj a galaxisban, biztosítanunk kell a túlélésünket. Azonban jelenleg a történelmünk egyre veszélyesebb időszaka kezdődik. Fokozatosan növekszik a népesség, illetve a véges erőforrások kihasználása a Földön. Emellett egyre jobban fejlődik a technológiánk, amelynek segítségével a környezetet pozitív és negatív módon is változtathatjuk. Már az is elég nehéz feladat lesz, hogy elkerüljük a katasztrófát a következő évszázadban, nem beszélve az azt követő ezer, vagy egymillió évről. A hosszútávú túlélésünk szempontjából az egyetlen megoldás, ha felhagyunk azzal, hogy csak befelé figyeljünk és megkezdjük a terjeszkedést a világűrbe. Az elmúlt száz év során rendkívüli fejlődésen mentünk keresztül, azonban, ha a következő évszázadot át akarjuk vészelni, a jövőnk az űrben van. Ezért támogatom az emberekkel végrehajtott űrrepülések fejlesztését. Ha a következő kétszáz év során el tudjuk kerülni a globális katasztrófát, az emberi faj megmenekülhet, mivel addigra kijutunk a világűrbe.” 

Itt egy másik zseniális tudós, Albert Einstein idézeteit olvashatod: 25 kevésbé ismert idézet Albert Einsteintől.

Szavazz Te is! Milyen témákról olvasnál szívesen? 

Forrás: Megan Lee, Pinterest, disabilityand.me, historyvshollywood.com, http://www.hawking.org.uk/, http://en.wikiquote.org/wiki/Stephen_Hawking,  http://www.citatum.hu/szerzo/Stephen_Hawking, http://www.origo.hu/tudomany/20120105-stephen-hawking-70-eves-a-new-scientist-interjuja.html, http://hvg.hu/tudomany/20100810_stephen_hawking_jovo_urutazas_urkutatas, http://sg.hu/cikkek/74272/idoutazas-stephen-hawkinggal, http://www.telegraph.co.uk/news/science/space/7631252/Stephen-Hawking-alien-life-is-out-there-scientist-warns.html, http://www.dailymail.co.uk/home/moslive/article-1269288/STEPHEN-HAWKING-How-build-time-machine.html, http://hvg.hu/tudomany/20141208_Ijeszto_joslattal_allt_elo_Stephen_Hawkin, http://www.nyest.hu/hirek/hawking-az-eutanazia-mellett-ervel.