Idén márciusban harmadszor adták át a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat a biotechnológia, anyagtechnológia, információs technológia és most először az űrtevékenység terén dolgozó kutatónőknek. Az elismerést olyan, szakterületükön kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatónők kaphatják, akik készek részt vállalni a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítéséből a fiatal lányok körében, így inspirálva környezetüket. A díjak odaítéléséről az alapító Nők a Tudományban Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia közösen döntött. Fontos ez azért is, mert itthon a nők aránya a kutatói pályán még mindig alacsony: a természettudományokban 23%, a műszaki tudományokban 18%.

Az idei díjazottak:

Információs technológia

„A díj szerintem bátorítást adhat azoknak a lányoknak, asszonyoknak, akik nőies pályán indultak el, mert a társadalmi normák, családi elvárások szerint ezt kellett tenniük, de nem érzik ott elég jól magukat, vagy a lelkük mélyén mást szeretnének csinálni, hogy merjenek másba is belefogni, hiszen például az informatika logikus és egyszerű, mégis képes olyan komplex és gyönyörű dolgok modellezésére, amilyenek a fizikai, kémiai, biológiai rendszerek körülöttünk” –  mondja Dr. Nagy Szilvia egyetemi docens. Szűkebb szakterülete a waveletek, azaz hullámocskák. Ezeknek a világszerte elterjedt képtömörítésen kívül rengeteg alkalmazási lehetősége van, a legtöbb fizikai rendszer modellezésére, illetve sokféle jel analizálására alkalmas a waveleteken alapuló eszközrendszer.

Űrtevékenység

Korsós Marianna Brigitta csillagász: „A pályázatra való jelentkezésben a fő motivációm az volt, hogy esetleg az egyik példája lehessek azoknak a  kutatónőknek, akik a  fizika területén dolgoznak, illetve bátorítsam azokat a fiatal lányokat, akik ezen tudományterületen szeretnének dolgozni a jövőben.” Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa. Egy új, nagyenergiájú napkitöréseket biztonsággal előrejelző módszer kidolgozásával foglalkozik.  Az űridőjárás pontos előrejelzése  nagyon fontos, hiszen a napkitörések kritikus fennakadásokat okozhatnak a GPS és telekommunikációs műhold-rendszereinkben, illetve az elektromos magasfeszültségű távvezetékeinkben túlfeszültségek léphetnek fel, melyek lokálisan megszakíthatják a folyamatos áramellátást. A szoláris eruptív események mind nemzet-,  mind pedig gazdaságbiztonsági szempontokból óriási káoszt is okozhatnak a mai high-tech világunkban.

Strádi Andrea  - az MTA tudományos segédmunkatársa, szintén az űrtevékenység terén végzett kutatói munkájáért jutalmazták különdíjjal. Az ionizáló sugárzás mérése fontos ott, ahol potenciálisan nagy dózis érheti az ott élő és/vagy munkájukat végző személyeket. Földi körülmények között jól feltárt az ilyen típusú sugárzás eloszlása, de a XX. század közepe óta érinti az asztronauták egészségét is, hogy a megfelelő árnyékolási módokat alkalmazhassuk. Igazi kihívás a védelem tervezése ilyen körülmények között, hiszen egy űrjárművön a lehető legkisebb tömegű és térfogatú anyagokat érdemes felhasználni, mert óriási energiát igényel a pályára állítás.

Anyagtechnológia

„Kisgyermekes anyaként a kutatásba történő visszatérés egy igen intenzív érzelmi és szakmai hullámvasutat jelent. A Nők a Tudományban Kiválósági Díj egy pozitív visszajelzés arra, hogy folytassam a kutatást, hogy jó helyen vagyok, és hogy továbbra is érdemes ezen a területen kamatoztatni tudásomat” – mondja Dr. Jedlovszky-Hajdú Angéla, aki kollégáival olyan multifunkcionális részecskéket próbál előállítani, amelyek egyszerre alkalmazhatók az orvosi diagnosztikában és a terápiában is.  

Biotechnológia

„Számomra a díj egy elismerése annak, hogy a családom és a mentoraim sikeresen szerettették meg velem a kutatást, és sikeresen támogatnak azon az úton, ahol egy nő szívvel-lélekkel és fáradhatatlan szorgalommal élhet a hivatásának” – mondta a díj átvételekor Dr. Kapuy Orsolya, a Semmelweis Egyetem adjunktusa. Kutatásai fókuszpontjában a sejtszintű élet-halál döntési folyamatot irányító hálózat dinamikai viselkedésének a megértése áll, fontos gyógyászati lehetőségként, a molekuláris kísérletes biológiai módszereket a számítógépes matematikai modellekkel ötvözve.

Az idei díjazottakat Dr. Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, Prof. Dr. Hargittai Magdolna akadémikus, a Nők a Tudományban Kiválósági Díj 2015 fővédnöke és Dr. Groó Dóra, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke köszöntötték márciusban.

Barnabás Beáta szerint ma már több nő végez az egyetemeken, mint férfi, a PhD-fokozatot szerzők között sincs nagy különbség a két nem között, de a nők közül sokan nem a tudomány területén dolgoznak tovább. Az EU tagállamai­ban 2014-ben átlagosan 33% volt a női kutatók aránya (itthon 31%), az MTA kutatóhálózatában pedig tavaly meghaladta a 36%-ot. Azonban a hazai akadémikusok alig 7%-a nő. A Nobel-díjasok körében is hatalmas a különbség a két nem között. Orvosi, fizikai és kémiai területen mindössze tizennyolc nő kapott elismerést: az elismert tudósok 3%-a nő.

Hargittai Magdolna akadémikus rámutatott arra, hogy az anyaság és a tudományos karrier összeegyeztethető. Tavaly megjelent könyvében - Nők a Tudományban - határok nélkül - számtalan női tudós életén át mutatja ezt be. Felhívta a figyelmet Rosalyn Yalow, a '77-es orvosi Nobel-díj egyik nyertesének üzenetére: „Fontos, hogy legalább mi, nők bízzunk magunkban. A világ nem engedheti meg magának, hogy elveszítse a népesség felének a tehetségét, ha meg akarja oldani az előttünk álló rengeteg problémát.”

Az egyesület országos hálózat, tagjai női és férfi kutatók, egyetemi oktatók, mérnökök a tudomány és innováció minden területéről, akik közös elkötelezettséggel képviselik a nemek közötti esélyegyenlőség ügyét a tudomány és kutatás területén.

Sokat tesznek azért, hogy vonzóvá tegyék a technológiaorientált szakmákat középiskolás lányok számára is, csökkentve a mérnök és informatikus szakemberhiányt. Szemléletformáló, stratégiai együttműködéseket alakítanak ki cégekkel és egyetemekkel, annak érdekében, hogy együttes összefogással, szektorokon átnyúló kooperációkkal tegyenek a nők alulreprezentáltsága ellen a tudományos és technológiai területeken.

Például a Lányok Napja nevű országos rendezvénnyel, ahol középiskolás lányok eddig villámlabort, szuperszámítógépet, napelemes versenyautót vagy tévé méretű hologramot nézhettek meg – többek között az IBM, a Google, a T-Systems, a HP, az Ericsson vagy a BME által nyújtott programokban. Idén április 28-án lesz a következő Lányok Napja.

Fotó: Szigeti Tamás