Megbukott tesiből a Nobel-díjas Wigner Jenő
Neumann János pedig énekből. De most nem utóbbiról, vagy az oktatás gyengeségeinkre való fókuszálásáról lesz szó, hanem Wigner Jenő fizikusról, aki a Manhattan-tervben való részvétele és az első kísérleti atomreaktor megtervezése mellett a világ legszerényebb embere volt. És aki sokáig ingadozott az apja kívánsága szerinti bőrcserző üzemvezetés és a kvantummechanika között, míg utóbbi győzött. Nevét viseli itthon a svájci CERN agyközpontjának felét kitevő MTA adatközpont is.
„1913 egy szombat délelőttjén a 11 éves Wigner Jenő, második osztályos gimnáziumi tanuló a matematikatanárához igyekezett. A félszeg kisfiú betegsége miatt hónapokra kimaradt az iskolából, úgy tűnt, évet is kell halasztania. A fasori evangélikus gimnáziumban az 50 éves Rátz Lászlónál kellett különbözeti vizsgát tennie, aki azonnal felfigyelt különleges matematikai képességeire” – írja Nyáry Krisztián. Így indult Wigner Jenő pályája. Először vegyészmérnök akart lenni apja kérése szerint, nyomdokába lépve az újpesti Mauthner bőrgyár üzemvezetésében. Apa és fia között a viszony nem volt túl bizalmas, apja gyakran viccelődött: „Ne bántsátok Jenőt, különösen a fejét ne, az a leggyengébb része!” Az apai kérés miatt Berlinbe utazott továbbtanulni, miután a Műegyetem untatta Rátz gimnáziumi órái után.
De nemcsak a bőrcserző technika, hanem a fizika fellegvára is volt akkoriban Berlin, ami hamar előhívta gimnáziumi emlékeit. Vegyészmérnökként diplomázott, és itt ismerte meg másik mentorát, Polányi Mihályt, de az előadásokra nem járt be, helyette fizikusok társaságát kereste. Szilárd Leóval is itt lettek barátok. Hazatérése után egy ideig dolgozott a bőrgyárban, de hamar visszahívták Berlinbe kutatni, és apja végül lemondott fiával kapcsolatos terveiről. Wignerben azért volt lelkifurdalás, egy ideig nem tudta elengedni a bőrcserzést, de végül győzött a kvantummechanika. Csoportelmélet módszer a kvantummechanikában című művét, amely egy ma is használatos eszköze az elméleti fizikának, 1933-ban adták ki. Közben 1930-tól a Princeton Egyetemre hívták tanítani Neumann Jánossal együtt.
Szilárd Leó és Teller Ede mellett ő is a híres, Rooseveltnek szóló levél egyik szerzője. Amit Einstein szignált, és amiben felhívják a figyelmet a német atomfizika háborús veszélyeire, majd javasolják, hogy az USA is kezdjen ilyen kutatásokat. Roosevelt erre engedélyt is adott, a kísérletet Manhattan-tervnek nevezték el.
Wigner az atombombához vezető történelmi pillanatra – az első szabályozott nukleáris láncreakció elindítására - így emlékezett:
„Egy teremben álltam és figyeltem Enrico Fermit. Délután volt, 1942. december 2-a. Az Egyesült Államok a II. világháborúban harcolt. Úgy éreztük, hogy a háború megnyeréséhez meg kell csinálnunk az atombombát…Enrico Fermi be akarta indítani a világ első szabályozott nukleáris láncreakcióját…A terem közepén fekete grafittéglából és fadarabokból összeállított nagy kupac. A kupac alsó része négyzet alakú, a teteje annál keskenyebb volt. Ma ezt a kupacot atomreaktornak hívnánk...Hogy mit kerestem abban a teremben? Egy csoportot vezettem, amely ennél nagyobb reaktort tervezett...Az én feladatom technikailag bonyolultabb volt, mint Fermié… De mindannyian tudatában voltunk Fermi munkájának középponti fontosságával...A detektor elkezdett ketyegni... Az uránium ütközött a neutronokkal és még több neutron keletkezett...ahogy a szabályozórudat teljesen kihúzták, a detektor egyre hangosabban ketyegett. Tudtuk, hogy létrejött a magreakció. Felszabadítottuk az atommag energiáját és sikeresen szabályoztuk ezt az energiát.... Fermi olyan kis teljesítményre tervezte a reaktort, hogy ne öljön meg bennünket... Erre a pillanatra készülve tíz hónappal korábban Princetonban vettem egy üveg olasz Chianti bort és elhoztam Chicagóba...Fermi a Chianti felirat alatt aláírta a címkét…valamennyien odaírtuk a nevünket…E történelmi pillanat résztvevőit nem örökítette meg hivatalos jegyzőkönyv, a csoport összetételét később a Chianti címkéjén lévő aláírásokból rekonstruálták.”
Büszke volt sikerükre, de az atombomba ledobása Hirosimára és Nagaszakira mély szomorúsággal töltötte el. Már 1941-ben dolgozott az atom békés célú felhasználásán, megtervezte az első kísérleti atomreaktort. A fizikai Nobel-díjat 1963-ban kapta meg „az atommag és az elemi részecskék elméletének kialakításában, különösen pedig az alapvető szimmetria-elvek felfedezésében és alkalmazásában nyújtott munkásságáért”. Nem győzött szerénykedni, mások mennyivel inkább megérdemelték volna. Híresen szerény volt: formális és kötetlen tudományos találkozókon, amikor valaki kapkodva előhozakodott a maga elméletével, gyakran megállította: „Nem értem!” Sohasem volt elbizakodott, sose félt, hogy bolondnak nézik. 50 év távollét után négyszer jött Magyarországra, de 1988-ban már túl gyenge volt megtartani székfoglalóját az MTA-n, amikor taggá választották.
Róla nevezték el az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontot, és a csillebérci MTA Wigner@CERN Adatközpontot is, amely a svájci Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) agyközpontjának felét jelenti 2013 óta. Az itt elhelyezett számítógépekkel az elemi részecskék tömegéért felelős, korábban megjósolt és immár szinte teljes bizonyossággal kimutatott Higgs-bozon tulajdonságait vizsgálják a kutatók, és innen továbbítják az adatokat a svájci Nagy Hadronütköztetőbe (LHC). Ez hatalmas nemzetközi tudományos siker: a CERN felhívására 28 országból érkeztek pályázatok és a magyarok többek között a svájciakat, a svédeket és a norvégokat megelőzve nyerték el a lehetőséget 2012-ben, hogy Magyarországon megépülhessen az első ultra szélessávú hálózatot használó adatfeldolgozó centrum. Forgalmának érzékeltetésére néhány jellemző:
- 100 gigabit per másodperc a sebessége
- a teljes magyar internet forgalomnak megfelelő adatmennyiséget küld át Svájcba
- az Országos Széchényi Könyvtár teljes adatállományának húszszorosát 20 másodperc alatt juttatja el.
A svájci CERN vezetését egyébként 15 férfi vezető után egy nő, az olasz Fabiola Gianotti vette át 2015 elején, tehát a Wigner Adatközpont vele fog együttműködni.
Wigner Jenő november 17-én született, 112 éve. Tudományos karrierje köszönhető az akkori magyar oktatásnak is. A budapesti evangélikus gimnázium magas követelményeiről Nyáry Krisztián írja: „kivételezni senkivel nem kivételeztek: miközben rendkívül sok energiát fordítottak a tehetséges diákok külön képzésére, közülük Wigner Jenőt testnevelésből, Neumann Jánost pedig énekből simán megbuktatták.”
Itt a magyar oktatás egykori sikereiről olvashatsz.
Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Facebook oldalamhoz: https://www.facebook.com/monsooninfoblog.
Képek: https://unsplash.com/photos/a-group-of-people-standing-around-a-metal-structure-wl7SwnwLjO4 http://cernopendays.wigner.mta.hu/, http://wigner.mta.hu/wignerdc/, vanityfair.it, oszk.hu
http://index.hu/tudomany/2013/06/13/mostantol_budapesten_a_cern_agya/
http://www.termeszetvilaga.hu/fizika_eve/tortenet/fiztort/benczegy.html
http://index.hu/belfold/2012/05/04/budapestre_teszi_szamitastechnikai_kozpontjat_a_cern/
http://index.hu/tudomany/2014/11/04/eloszor_vezeti_no_az_europai_reszecskekutatast/
