Hány magyar tehetség nem tudott soha kibontakozni vagy akár halt bele az elhurcolásába? Merül fel a kérdés az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 70. évfordulóján. A világhírű, még időben emigrált tudósok mellett számtalan tehetség karrierje itthon megtört, többen meghaltak. Kik voltak azok a számítástechnikával foglalkozók, fizikusok, matematikusok, akik maradtak és elszenvedték, vagy túl sem élték a holokausztot?

1930 táján maga Klebelsberg Kuno, vallási és közoktatási miniszter, az oktatás reformere meglátogatta a Göttingeni Egyetemet. Az egyetem adminisztratív vezetője, Justus Theodor Valentiner ebédjén Göttingen legismertebb tudósai, köztük ott dolgozó magyarok is jelen voltak, amikor az alábbi történt Max Born, a göttingeni fizika iskola akkori Nobel-díjas vezetője szerint: Klebelsberg azt kérdezte, „mit gondolok a magyar matematikusokról és fizikusokról. Válaszom a magyar kollégáim dicshimnusza volt. Megemlítettem először is régi barátaimat, Haar (Alfréd) és Kármán (Tódor) nevét, azután Pólya (Györgyét) Zürichből és másokat, akikre nem mind emlékszem ma már, végül pedig a fiatal generációt, akik akkor éppen Göttingenben voltak, Neumann Jánost, Wigner Jenőt és Teller Edét. Ennél a pontnál éreztem, hogy (a Nobel-díjas James) Franck sípcsonton rúg az asztal alatt, mire abbahagytam a beszédet és hagytam, hogy Franck folytassa. Számomra érthetetlen volt, miért kellett Francknak olyan erőszakosan megszakítania engem, amíg csak a fogadás végeztével meg nem magyarázta. Mindenki, akit megemlítettem, zsidó volt, és ezért az antiszemita kormány szemében egyáltalán nem magyar.”

Klebelsberg, aki minden eddiginél többet tett a magyar oktatásért és kutatásfejlesztésért, ezen belül különösen a műszaki- és természettudományokért, tudta, hogy Nyugaton szégyennek számít a diszkrimináló törvény. Kettős beszédet folytatott, mint mások: a Nyugatnak azt mondta, amit hallani akart, itthon pedig védte a kormány intézkedéseit, például az országgyűlésben: „Adják vissza nekünk a régi Nagy-Magyarországot, akkor majd hatályon kívül fogjuk tudni helyezni a numerus clausust.” Amelyből aztán numerus nullus lett. Klebelsberg persze felismerte, hogy az elvándorló tehetségeket vissza kell tartani, de nem a zsidókra gondolt. 1927-ben írta Bethlennek: “A törvényt tehát majd revideálnunk kell, de nem azért, hogy a zsidó egyetemi hallgatók ezreit megint nyakára bocsássuk a nemzetnek, hanem azért, hogy bizonyos racionális enyhítéssel az intézmény lényegét megmentsük.” 1928-ra Bethlen enyhített a törvényen, de addigra a társadalmi következményeket már nem lehetett orvosolni. Klebelsberg 1931-ig volt oktatási miniszter, és a háború végéig már nem volt olyan utóda, aki közel egy évtizedig pozícióban maradt volna. A nyilas hatalomátvételkor maga Szálasi Ferenc töltötte be ideiglenesen a posztot. Klebelsberg persze nem egyedül volt egy antiszemita kormány tagja, de az ő példája jól mutatja, hogy egyetlen politikus sem maradt ki a zsidókat korlátozó intézkedésekből.

A holokauszt 6 millió, de más becslések szerint akár 9-11 millió ember életét követelte, ebből Auschwitz több mint egymillióét. Túlnyomórészt zsidók, de mellettük romák, homoszexuálisok, fogyatékkal élők, szembeszegülő papok és Jehova Tanúi is haltak meg koncentrációs táborokban (utóbbiak főleg a hadbavonulást tiltó elveik miatt). Magyarországon, ahogy máshol is, a folyamat jóval korábban kezdődött 1944-nél, az említett, már a Horthy-korszak elején életbe lépő numerus clausus, azaz zárt szám törvény miatt sokan nem tanulhattak tovább. Többen már az 1920-as években Nyugatra menekültek, köztük ismert tudósaink is, akik világhírnevet szereztek maguknak az USA-ban.

1939-től hívtak be magyar zsidó férfiakat munkaszolgálatra, 1941-től ők a keleti fronton is munkaszolgálatot teljesítettek. 1944. október 15-én vették át a nyilasok a hatalmat Horthytól, de addigra már legalább ötszázezer zsidót deportáltak főleg Auschwitzba. A nyilasok további 100 ezer ember haláláért felelnek, a többiek a budapesti gettóba zárva várták a felszabadulást, sokan közülük szintén nem érték meg azt, 1945. január 17-ig. Az auschwitzi koncentrációs tábor 1945. január 27-én szabadult fel.

Tudósok, akik nem élték túl a zsidóüldözéseket:

1. Arany Dániel, matematikus. A középiskolai matematika oktatás volt az élete, de a valószínűségszámítás és a játékelmélet is érdekelte. A Középiskolai Matematikai Lapok alapítója, amelyet néhány év múlva átadott annak a Rátz Lászlónak, aki Neumann János és Wigner Jenő felfedezője. Kényszernyugdíjazták, majd feleségével együtt gettóba kerültek, ahol nem érték meg a felszabadulást. A Dohány utcai zsinagógában, tömegsírban nyugszanak hamvaik. Gettóba vonulása előtt még eladományozta könyvtárát, amelyet az ötvenes évekig őrzött a Műegyetem egy tanszéke, majd nyoma veszett annak.

2. Bauer Mihály, matematikus. A Műegyetem tanára, 1922-ben még díjazott, ünnepelt tehetség. Majd az egyetemen már nem léptették elő, az óráit antiszemita diákok gyakran zavarták meg. 1936-ban kényszernyugdíjazták, 1944-ben deportálták, ahonnan még hazajött, de egy év múlva meghalt.

3. Bródy Imre, fizikus. Göttingenbe ment, mikor tanársegédi karrierje itthon megtört, az említett Max Born a legtehetségesebb fiatalnak tartotta. Két év után hazajött az Egyesült Izzóban (Tungsram) dolgozni, Aschner Lipótnál, aki igazi műhelymunkát biztosított sokaknak. Feltalálta a kriptonlámpát, amelyhez gyárat is alapítottak 1937-ben. Aschnert felmentették, de a helyére kerülő Bay Zoltán egy ideig védeni tudta munkatársait, így Bródy mentességet kapott. Azonban feleségét és lányát deportálták 1944 nyarán, ezért feladta mentességét, és őt is Auschwitzba hurcolták. Mire odaért, családja halott volt. Fél évvel élte túl őket.

4. Csillag Pál, matematikus. 21 évesen már ledoktorált, a Goldberger textilgyár matematikusa volt. 1938-ban elvesztette állását, 1944-ben eltűnt.

5. Grünwald Géza, matematikus. Az approximációelmélet kutatója, Szegeden doktorált. Még munkaszolgálatosként meggyilkolták. Évente díjat adnak át tiszteletére a 30 év alatti matematikusoknak.

6. Kőnig Dénes, matematikus, a műegyetemi rektor Kőnig Gyula fia, Göttingenben tanult, majd a Műegyetem tanára lett. A gráfelmélet úttörője, a témában írt könyve (A véges és végtelen gráfok elmélete) ma is alapműnek számít. 1944 márciusa után ő maga is üldözött zsidóknak segített, októberben, a helyzet rosszabbra fordulásakor öngyilkos lett (van, aki szerint megölték).

7. Lázár Dezső, matematikus. A numerus clausus már érvényben volt, amikor lediplomázott. El sem tudott helyezkedni, ezért asztalosnak tanult, majd Kolozsváron kapott tanári állást. Életében csak egy publikációja jelenhetett meg, a halmazelméletről, de az olyan jól sikerült, hogy maga Neumann János intézte el a publikálást Erdős Pál javaslatára. 1942-től munkaszolgálatra hívták be, ahol aknát szedettek vele, majd hagyták elvérezni egy comblövéstől. Felesége és két kisgyereke Auschwitzban halt meg.

8. Schweitzer Miklós, matematikus. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi unokaöccse, annyira tehetségesnek tartották, hogy világsikert jósoltak neki, Fejér Lipót egyik kedvenc tanítványa volt. Szintén a holokauszt áldozata.

9. Steiner Lajos, geofizikus és meteorológus. Eötvös Loránd asszisztense volt, majd a Meteorológiai Intézetet igazgatta. Ő javasolta az időjárás jelentés bevezetését. 1944-ben öngyilkos lett, mielőtt elhurcolták volna.

10. Waldapfel László, matematika-fizika szakon végzett, matematikai-logikai problémák érdekelték, de már tanári kinevezést sem kapott. 1942-ben, munkaszolgálatosként halt meg végkimerülésben.

Akik túlélték a holokausztot:

11. Fejér Lipót, matematikus, egyetemi tanár. Gyerekkorában matematikából magántanár kellett mellé, aki annyira megszerettette vele a tárgyat, hogy annak egyetemi tanára lett. De már akkor, 1911-ben a növekvő ellenszenv miatt Eötvös Loránd közbenjárása kellett a kinevezéséhez. 1933-ban 15 amerikai egyetemen tartott előadást, de nem maradt külföldön. A felsoroltak közül sokakat tanított, igazi műhelyt teremtve. 1944-ben megfosztották a katedrától, gettóba zárták, majd elindították a Duna-partra kivégzésre. Egy honvédtiszt mentette meg. Több tanítványa haláláról tudott, sokak fényképét megőrizte. Nagyon megrendült attól, amit átélt, 1950-ben az ELTE tiszteletbeli doktorává avatásán ezt mondta: „Nagyrészt tanítványaimnak köszönhetem, hogy el nem pusztultam”.

12. Kalmár László, matematikus. A kibernetika és számítástudomány úttörője. Az akkori szegedi egyetem tanára lett, majd megvonták tőle 1944-ben a bizalmat, és csak nehezen úszta meg a deportálást. Később rehabilitálták, és sokat tett a háború utáni matematika oktatás újjáélesztéséért.

13. Kozma László villamosmérnök, az első magyar számítógép alkotója. Mauthausent és Gunskirchent is megjárta. De volt az Andrássy út 60. foglya és a szocializmus bebörtönzöttje is, koncepciós per áldozataként, találmányai tervezését mégsem adta fel soha. 

14. Péter Rózsa, matematika és fizika tanárnő. 1939-ben elbocsátották, majd gettóba zárták, de túlélte. Az ELTE professzora volt, ő kezdte ott először a halmazelmélet és a logika oktatását, a matematikatudományok doktora. Ismert műve a Játék a végtelennel, amely a bölcsészekhez hozza közel a tantárgyat (Matematika kívülállóknak alcímmel). A könyvet több nyelvre lefordították.

15. Selényi Pál, fizikus, feltaláló. Eötvös Loránd halála után a kísérleti fizika előadója lett az egyetemen, de ottani karrierje kettétört. Ezután került ő is az Egyesült Izzóhoz. Több találmányát bejegyezték, az egyiket a fénymásolás megalapozójának tartják. 1939-ben kényszernyugdíjazták, betegen élte túl a munkaszolgálatot, később, élete végén még oktatott. Két fiát megölték.

Elvesztett tehetségek. A befutott, az ígéretes matematikusok és egy harmadik, név nélküli sor utal azokra, akiket nem ismerhettünk meg. Emléktábla az MTA Rényi Intézetében.

Néhány tudós, akik időben emigráltak:

16. Kármán Tódor, fizikus, gépészmérnök, matematikus. Az amerikai légierő szentjének hívják, a szuperszonikus légiközlekedés, rakétatechnológia, a hiperszonikus űrhajózás és az aerodinamika egyik úttörője. Bánki Donátnál végzett és dolgozott a Műegyetemen, az 1930-as években állása bizonytalanná vált, ekkor távozott az USA-ba.

17. Neumann János, matematikus: 1925-ben még Budapesten doktorált, öt évvel később a Princeton-on volt. 1934-ben heten javasolták az MTA tagjának, de ezt a címet már nem kaphatta meg. Három évvel később megkapta az USA-tól, az ottani Tudományos Akadémia tagja lett. Rövid élete alatt részt vett az atombomba elkészítésében, megalapozta sok más között a játékelméletet, és megalkotta az első modern számítógépet. Hihetetlen gyors észjárása volt, saját számítógépe számításait fejben ellenőrizte.

18. Szilárd Leó, fizikus. 1919-ben a politikai feszültségek miatt Berlinbe költözött, majd Londonba. 1938-ra már ott sem érezte magát biztonságban, és végleg az USA-ba távozott. Értelmi szerzője volt a Rooseveltnek szóló levélnek, amelyben Einstein aláírásával felhívták a figyelmét többekkel, pl. Teller Edével vagy Wigner Jenővel arra, hogy létfontosságú elkészíteni az atombombát, még a németek előtt. Jelentős szerepe volt az atombomba elkészítésében.

19. Teller Ede, atomfizikus, a hidrogénbomba atyja. A numerus clausus elől először Németországba ment, majd a Zsidó Kimenekítő Tanács segítségével végleg az USA-ba menekült, csak 1990-ben jött először haza. 

20. Wigner Jenő, fizikus. 1930-tól már a Princeton-on tanított. Az első kísérleti atomreaktor tervezője volt, szintén részt vett az atombomba elkészítésében, Nobel-díjas. Nevét viseli az MTA Wigner@CERN adatközpontja. 

A felsorolás természetesen nem teljes, még nincs komplex felmérés a tudomány holokauszt során elszenvedett veszteségeiről.

Még több tudósról itt olvashatsz, a szerző, Hargittai István kémikus szintén túlélő: http://www.matud.iif.hu/2013/09/02.htm#3.

Képek és forrás: mta.hu, mek.oszk.hu, bme.hu, http://www.maszol.ro/index.php/hatter/24042-a-holokauszt-aldozataira-emlekezik-hetfon-a-vilag, http://hu.wikipedia.org/wiki/Holokauszt, http://hu.wikipedia.org/wiki/Klebelsberg_Kuno#cite_note-4, http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9ter_R%C3%B3zsa, http://hu.wikipedia.org/wiki/Szil%C3%A1rd_Le%C3%B3, http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rm%C3%A1n_T%C3%B3dor, http://hu.wikipedia.org/wiki/Neumann_J%C3%A1nos, http://hu.wikipedia.org/wiki/Kalm%C3%A1r_L%C3%A1szl%C3%B3_%28matematikus%29, http://magyarzsido.hu/index.php?option=com_catalogue&view=detail&id=493&Itemid=29, http://emlekhely.btk.elte.hu/profile/waldapfel-laszlo/, http://hu.wikipedia.org/wiki/Fej%C3%A9r_Lip%C3%B3t.