2015. már 13.

7 magyar látássérült programozó

írta: KovácsBernadett
7 magyar látássérült programozó

7.pngKevesen gondolnák még ma is, hogy egy vak személy képes olyan szellemi munka ellátására, mint a programozás. Még kevesebben tudják, hogy ennek lehetőségét, az informatikai „fehér botot” itthon egy látássérült nő, Vaspöri Teréz és látó férje, Arató András teremtették meg. Nekik köszönhető, hogy a beszédszintézises számítógép a vak emberek elérhető árú, iskolai számítógépe lett. Azóta több látássérült érdeklődő is a programozó szakmát választotta, akikre büszkék lehetünk: egyikük még a látássérült diákok részére szervezett NASA űrtáborban is járt. 

Amikor arról megy a vita, hogyan lehetne minél több egészséges gyerekből szakmunkás, érdemes elgondolkodni azon, hogy egy testi fogyatékkal élő is mennyire megtalálhatja számításait az életben. Pedig ők igazán nagy hátránnyal indulnak: közülük például a vakok és gyengénlátók 85 ezren vannak, a foglalkoztatottságuk mindössze 15 %-os. A most következő személyek az informatika segítségével nem pusztán elkerülték, hogy látássérültként ne kosárfonóként kelljen dolgozniuk, hanem ki is teljesedtek a programozói munkakörben. 

 

v_t.jpgVaspöri Teréz 

A neve megkerülhetetlen a vak embereknek fejlesztett számítógépek terén. Férje, Arató András villamosmérnök a KFKI-ban dolgozott (ma Wigner Fizikai Kutatóközpont), és eszébe jutott még ’78-ban, hogy az ott fejlesztett TPA (Tárolt Programú Analizátor) számítógépekhez használt terminálba építsenek egy kártyát. A kártyában volt egy fix, szűkített nagybetűs, ascii-to-braille konverzió. Ennek tesztelését bízták a vak Vaspöri Terézre, aki már dolgozott az Országos Tervhivatal számítóközpontjában is. A kezdetben munkakapcsolatból házasság lett, Teréz pedig az új fejlesztések állandó programozójaként kezdett dolgozni. Így születtek a BraiLab számítógépek: a gép kijelző nélkül, hangszóróval kommunikál a felhasználóval. 

Ez 1985-ben készült el, alapja egy HomeLab gép volt (egy testvérpár, Lukács József és Endre tervezték), és bár nem ez volt az első beszédszintézises rendszer (azt a Nyelvtudományi Intézet készítette el), de ez lett a vak felhasználók első, elérhető árú, sztenderd iskolai számítógépe. Érdekesség, hogy kétszer négy kilobájt ROM-hely felhasználása elég volt az eredményhez. ’87-ben és ’90-ben még két továbbfejlesztett változata is elkészült. A PC-k elterjedésével hozzájuk kötve az akkor már hordozható, kis hangszóró nagyságú dobozt, megszólalt a gép egy DOS-os rezidens program segítségével. A Windows megjelenése azonban megakasztotta a folyamatokat. Majd a 2000-es évek elején megjelent a JAWS szoftver a Windowshoz, amelyhez magyar beszédszintetizátor szoftvert a BME TMIT fejlesztett. 

most.jpgMobil Segítőtárs

De a házaspárnak vannak egészen friss fejlesztéseik is: a TalkPad autisták kommunikációját teszi lehetővé. A Mobil Segítőtárs (MOST) pedig vakok számára segíti az okostelefon használatot, nyílt forráskódú rendszerrel, tehát bárki számára továbbfejleszthető. Ennek egyszerűsített változatával pedig siketvakok kommunikálhatnak Morse jelekkel, a telefon rezgőfunkcióját használva. 

 

szuhaj_mihaly.jpgSzuhaj Mihály 

Programozó és programtervező matematikus, az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány vezetője. Látását gyermekkorában veszítette el, egy betegség következményeként. Sokáig remélte gyerekként, hogy ez csak átmeneti állapot, míg végül megértette, hogy nem lesz képes látni. A szüleitől kapott egy BraiLab gépet, az említett Arató-Vaspöri házaspár fejlesztését, majd leérettségizett. A szülei féltették, azt akarták, maradjon otthon, hogy ők vigyázhassanak rá. De nem ezt választotta: Budapestre jött, és elvégzett egy számtek tanfolyamot. Annyira megtetszett neki, hogy jelentkezett az ELTE programozó matematikus szakára, ahol azt mondták neki, ha sikerül a felvételije, szívesen látják. Nagyon felkészült: matematikát, fizikát és angolt is tanult, napi 12 órán keresztül. Amikor eljött a felvételi, szerencsére neki csak szóbeli felvételije volt (nyilván nem voltak akkor még felkészülve vak jelentkezők írásbeli felvételijére), de az két órán keresztül tartott, az egész gimnáziumi tananyagot végigkérdezték, miközben a látókra 10-10 perc elég volt. Felvették. 

Az egyetem sem volt egyszerű: első féléve nehezen ment, hiszen nem volt tananyag Braille-ben. Ráadásul az informatika már akkor is rohamosan változó terület volt, még a látó egyetemisták is küzdöttek, hogy mindig a legfrissebb tananyagot szerezzék meg, illetve sokszor az oktatónál jegyzeteltek jelentették az egyetlen aktuális anyagot. Ezt pedig ő nyilván nem tudta írásban követni. Később talált felolvasókat, akik segítettek neki. Egy év múlva a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége minden egyetemista tagjának adott egy IBM gépet, így könnyebb lett a tanulás. Amikor végzett az egyetemen, régi felolvasótársainak hálából készített egy „felolvasói diplomát”, amit beletettek a programozói diplomájukba, így azzal együtt vették át a diplomaosztón. A tanulmányi osztály segített neki, hogy teljes legyen a barátai meglepetése, amikor „két” diplomát kapnak. 

Az álláskeresés sem volt egyszerű: az önéletrajzába még nem írta bele, hogy vak, mert úgy gondolta, rögtön félretennék azt, de amikor interjúra hívták, elmondta a telefonban. Mindenhol meglepődtek, és azt mondták, majd visszahívják. De nem hívták. Végül ő maga hívta fel az akkori Recognita Rt-t, akikkel a szakdolgozata miatt már korábban is kapcsolatban állt. Behívták, és felvették. A cég akkoriban döntötte el, hogy elkészít egy kifejezetten a vak felhasználóknak szánt optikai karakterfelismerő programot, amely fejlesztésben ő is szerepet kapott. A Recognita Reader 3 olyan jól sikerült, hogy elnyerte az EU Információs Technológia Díját ’97-ben, ahol a díjátadáson ő is ott lehetett, mint a cég egyetlen vak dolgozója. Később informatikatanár diplomát is szerzett.

Ezt követően az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány (Infoalap) vezetésében vállalt szerepet, amely a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége kezdeményezésére 2000-ben jött létre. Több látássérült kollégájával is azért dolgoznak, hogy a Magyarországon élő látássérült embereket a szükséges segédeszköz-szoftverekkel ellátott számítógépekhez juttassák. De ösztönzik a látássérült emberek oktatásban, képzésben, munkaerőpiacon való részvételét, a cégek vak emberek részére való hardver adományozási hajlandóságát és azokat is, akik vak felhasználók számára szoftver vagy hardver formájában segédeszközt fejlesztenek. Az alapítványról itt olvashatsz: www.infoalap.hu.

2003-ban a Magyar Hírlap az Év emberének választotta.

 

Hammer Attila

A Neumann János Szakközépiskolában végzett, programozóként ő felelt a Beszélő Linux, a BeLin fejlesztésért, szintén az említett Infoalap alapítvány munkatársaként. Fejlesztésük lehetővé teszi, hogy vak és gyengénlátó emberek nyílt forráskódú, ingyenes szoftvereket is használhassanak.

 

Bodnár Attila

Szegeden végzett, hobbiból vált hivatásává a programozás, illetve főként a webfejlesztés. Jelenleg is Szegedről dolgozik egy liverpooli székhelyű fejlesztő cégnek távmunkában, amellyel egy-egy projekten dolgoznak. Civil szervezeteknek segít, önkéntesként is, főleg akadálymentes webes felület kialakításában, hiszen a szervezetek sokszor nem engedhetnek meg maguknak drága fejlesztéseket. Hozzá köthető a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesületének oldala is: http://vagycsome.hu/. A jövőben is szeretne segítségére lenni sorstársainak, hogy megkönnyítse mindennapjaikat.

Szerinte nehéz látássérültként a munkaerőpiacon elhelyezkedni, különösen, ha – mint az ő esetében – a látásvesztés felnőttként jelentkezik. Alkalmazkodni kell az új élethelyzethez, bizonyos kompetenciák elvesznek, ő például sitebuilderként dolgozott, és mivel ez a szakterület nagyon sok vizuális elemet tartalmaz, egyértelmű volt, hogy itt nem tud többé érvényesülni. A nyílt munkerőpiacon látássérültként, nagyon specális tudással lehet igazán elhelyezkedni, ő akkor önkéntesként és gyakornokként próbált visszakapaszkodni a munka világába. Ez egy évébe telt, napi 150 km-t ingázott, de megérte, lett munkája egy szerethető közösségben. Hobbit is talált: ha nem a gép mellett ül, akkor vakfocizik. Még Európa Kupán is volt Csehországban. Szeret utazni, akár stoppol is, ami szerinte még úgy is kivitelezhető, ha valaki nem lát. Spanyolországig jutott tavaly, idén pedig szabadsága alatt Iránba tervez utazni. Attila Linkedinen is jelen van: https://www.linkedin.com/in/bodiati.

 

nasa_1.jpg

Látássérült fiatalok a NASA-nál

Ócsvári Áron 

Jelenleg az ELTE hallgatója, mellette az Infoalapnál dolgozik, illetve a Net-média Alapítványnál önkéntes programozó. Php, Python, C++, Java és Sql (MySql, Oracle Sql) programnyelveket is használ, nyert már innovációs díjat a Magyar Tudományos és Innovációs Szövetségtől, illetve IBM ösztöndíjat is. 

2010-ben elsőként utazhattak magyar látássérült fiatalok a NASA látássérült fiatalok számára szervezett, amerikai űrtáborába, és ő lett az első, társával együtt, egy pályázat nyerteseként. Huntsville-ben töltöttek egy hetet, amely az amerikai űrkutatás szülőföldje. Eredetileg Rocket Citynek hívták, itt dolgozott Wernher von Braun is, a nácik korábbi rakétafejlesztő tudósa, akit Németországból hoztak ide többekkel a II. világháború után. A Rakéta Parkban a V1 rakétától a Shuttle-ig látható minden fontos mérföldköve az űrutazásnak. A Davidson Centerben pedig egy eredeti Saturn V. rakéta, az első kapszulák, az űrruhák, a holdkomp és egy Holdról származó kő is ki van állítva. 

A NASA komolyan veszi az egyhetes programot: Áron már első nap szimulátorban utazott a „Mars felszínén”, falat mászott, és kipróbálta az „egyhatodos” széket is. Utóbbi minden lépéskor felfelé húzta, demonstrálva, hogy a Holdon csak egyhatoda a gravitáció a földinek. Fel kellett mászniuk egy 15 méter magas rúdon és megállni a tetején egy korong nagyságú helyen, majd venni egy 90 fokos fordulatot és leugrani, tesztelve az egyensúly érzéküket, amihez kötéllel voltak kibiztosítva. A tábornak ezt a részét egyébként viccesen 51-es körzetnek hívják. Áron merült is: hogy megtapasztalhassák a súlytalanságot, nyolc méter mélyre kellett merülnie búvár segítségével. Közben kézjelekkel kommunikáltak az oktatóval, aki a karját fogva jelezte neki, hogy mi a tennivaló. A hatodik napon vizsgázniuk kellett a tanultakból, hat órán át, és sikeres vizsga esetén kaptak oklevelet, Áron például hajózó mérnök „lett”. 

Itthon pedig a TEDX Youth konferencián is adott már elő saját szoftveréről. A klasszikus Tili-toli játékot készítette el elsőként: az ő játéka nem tartalmaz grafikai támogatást, így csak a hangok alapján van lehetőség tájékozódni a játéktáblán, ezáltal a látó emberek is kipróbálhatják, milyen lehet csak a fülükre hagyatkozva játszani. Ez egyszemélyes logikai játék, amit 3x3, 4x4, vagy 5x5-ös méretű táblán játszanak. A táblán a mérettől függően, 9-25 mező található, amelyeken 1-től 8, 15, vagy 24-ig számok helyezkednek el. Egy mezőre lépve, elhangzik a hozzátartozó szám, viszont a képernyőn semmi nem látható, így fejleszti a memóriát. A táblák utolsó mezője egy üres mező (melynek egyedi hangja van), ez a mező helyet tud cserélni a szomszédjaival, így rendezhetőek a számok. A játék célja az, hogy az összekevert számokat az üres mező mozgatásával sorba rendezzük.

www.vaknavi.hu útvonaltervező vak felhasználóknak született: nekik a Google maps térképe nehezen használható, mert a képernyőolvasó szoftvert megzavarja a megjelenített térkép. Az ő "lebutított" útvonaltervezője csak szöveges információkat jelenít meg, de a budapesti tömegközlekedés is tervezhető vele. Áron tagja a Látássérültek Szabadidős Sportegyesületének, amely sportprogramokat szervez (látó önkéntesek bevonásával), ehhez fejlesztése tesztüzemként már elérhető: http://program.lassegyesulet.hu. Kedvence a falmászás, az egyesület színeiben már évek óta űzi ezt a sportot.

Hét éve pedig honosította egy barátjával az ingyenes NVDA-t (Nonvisual Desktop Access, www.nvda.hu), amely a vak/gyengénlátó felhasználónak felolvassa a képernyőn megjelenő szöveget, munkájukhoz a Net-média Alapítvány biztosítja a technikai hátteret. Hogy miért lett programozó? Az informatika világa mindig is érdekelte, a problémák megoldása kihívást jelentett számára.

 

Németh Dávid 

Az Óbudai Egyetem hallgatója. Három alkalmazása is elérhető a Google Play Áruházban: egy látássérülteket segítő és egy játékalkalmazás két verziója.

Az előbbi segítségével NFC címkékre írhatóak fel tárgyak megnevezései, majd azok később leolvastathatóak okostelefonnal. Az alkalmazás segíthet a sok hasonló tárgyat megkülönböztetni látássérülteknek, például a fűszereket a konyhában vagy tisztítószerek dobozait. (A Near Field Communications egy rövid hatótávolságú rádiós átvitel. Léteznek passzív és aktív NFC tagek /címkék/, előbbiek nem rendelkeznek saját tápellátással, az NFC képes eszközből, mobiltelefonból érkező frekvenciát használják a tárolt adatok küldésére az olvasó eszköz irányába.) Az öntapadós NFC címkéket a dobozra ragasztva, annak tartalma könnyen megkülönböztethető: https://play.google.com/store/apps/details?id=hu.gersoft.nfclabeler.

A játék neve Accessible Memory: ebben szín, szám, kép vagy hangeffekt alapján kell kártyákat párosítani, látássérült felhasználók az Android Talkback nevű képernyőolvasójának segítségével a kártyák értékeiről visszajelzést kapnak, felolvasásra kerül a lap színe, az azon szereplő kép vagy számérték. Próbaverzió: https://play.google.com/store/apps/details?id=hu.gersoft.accessiblememoryAccessible Memory Pro: https://play.google.com/store/apps/details?id=hu.gersoft.accessiblememorypro.

Látó programozókkal többször dolgozott, nagyon pozitív véleménye van a segítőkészségükről. Szerinte a képernyőolvasók már nagyban segítik, hogy összetett feladatokat is el tudjon végezni a látássérült felhasználó vagy fejlesztő, de arra is szükség van, hogy a rendszer alkotói is betartsanak olyan szabályokat, amelyek az akadálymentes használatot segítik elő.
 

A Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolában az informatika és programozás gyakorlat kivételével, minden óra a többi diákkal együtt zajlott, azonos körülmények között és azonos számonkéréssel. Amíg a többiek papírra jegyzeteltek, ők egy másik látássérült osztálytársával notebookkal követték az órákat. Eleinte az iskola segítségével, majd 2004-től pályázhattak saját notebookra. A szakmai órákat látássérült tanár tartotta, aki korábban szintén az iskola tanulója volt. A képernyőolvasóval nehezen kezelhető feladatok helyett kaptak mást, de alapvetően követték a hagyományos tanrendet. Már 12 évesen programozott Turbo Pascalban. Szerinte egy látássérült ember esetében, ahol a lehetőségek lényegesen korlátozottabbak, jó, ha minél hamarabb megvan a cél, hogy mivel akar foglalkozni. Barátoktól, ismerősöktől mindig tudott segítséget kérni egy probléma megoldásában, de sok dolgot maga igyekezett elsajátítani.

 

Torma Zsolt

iOS fejlesztőként dolgozik, itt látható, ahogy iPhone-ra fejleszt appot, ahol csak egy dolog az egér használatának kiváltása: http://prog.hu/mediatar/video/220/Igy+fejleszt+iPhone-ra+egy+vak+programozo.html. Szintén egy Arató-Vaspöri házaspár által tervezett Homelab 4 típusú gépbe szeretett bele, annyira, hogy rögtön tudta, ezzel akar foglalkozni. Ma már iOS fejlesztőként dolgozik, és nagyon szereti a munkáját.

Kezdetben maga is tanított, majd az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál volt rendszergazda és programozó is, többek között. A negyedik generációs iPOD-tól kezdve érdeklődött az iOS fejlesztés iránt, végül egy MacBook-kal felszerelkezve kezdett el tanulni, majd egy kis cégnél helyezkedett el. Azóta is élete legjobb döntésének tartja, mert szerinte olyan jól elvégezték az akadálymentesítést az Apple termékein, hogy a VoiceOverrel együtt ugyanakkora esélye van a gép előtt, mint egy látónak. 

Képes Gábor Arató-Vaspöri házaspárról szóló cikkében bővebben ír a technikai részletekről: https://njszt.hu/sites/default/files/mu_2013_juli-aug.pdf.

 

 

 

Képek és forrás: www.moma.org, www.nava.hu, http://infoalap.hu, http://slideplayer.hu/slide/2059804/, http://files.remlac.hu/konyveim/00_remenyiklaszlo_a7kotetszovegesvaltozata/fejezetekrebontva_01akikasotetbenislatnak/20_szuhaj_mihaly_28_felallasban_vilagsz%C3%ADnvonalon.htm, http://orientpress.hu/139015, http://linux.network.hu/blog/linux-klub-hirei/2012-10-15-a-feher-bot-napja-alkalmabol-megjelent-a-beszelo-linux-legujabb-3-0-kiadasa-a-be-lin-3-0, http://www.infoalap.hu/hirek/?hir_reszlet=262, http://appleblog.blog.hu/2014/05/09/egy_ios-fejleszto_aki_mellesleg_vak_torma_zsolt

Szólj hozzá

tech űrkutatás tudomány karrier programozás informatika fizika Linux iOS Microsoft NASA Arató András Geek Nő e-Trend Vaspöri Teréz BraiLab