Minden idők egyik legnagyobb tudósa karácsonykor született. Nemcsak gravitációval foglalkozott: vezette a brit Királyi Pénzverdét és bitófára juttatott egy pénzhamisító csalót évekig tartó magánnyomozással. Mélyen vallásos volt, de hitt az alkímia tanaiban is, amely még tudományos gondolkodását is fejlesztette. Sőt, a világvégét jövendölők sorából sem maradt ki - volt is megdöbbenés, amikor több száz év után kiderült a nyilvánosság számára szerteágazó érdeklődése. Magánéletéről azonban máig nem tudunk semmit.

1699-ben a brit pénzverde igazgatójának nevezték ki Isaac Newtont. A zákózott tudós első ránézésre furcsa választásnak tűnt - bár három éve dolgozott már ott -, munkáját azonban nagyon komolyan vette. Erre szüksége is volt, mert hamarosan élete egyik legnagyobb kihívásával szembesült.

William Chaloner korának leghírhedtebb sorozathamisítója volt. Ehhez csapatokat szervezett, melyek összes tagját bármikor kész volt feladni, hogy megússza a büntetést. Legnagyobb dobása az új 100 fontos bankjegy bevezetésekor volt, amelyre még nem tudták felkészíteni az embereket modern tájékoztatás híján: mindenki csak forgalomba kerüléskor láthatta, így senki nem tudta addig, hogy néz ki az új bankjegy. Ezt kihasználva Chaloner és legújabb csapata elhitette az emberekkel, hogy a náluk lévő már az új bankjegy. Kész vagyont szedett össze, mire egyik nyomdásza feljelentette, ő pedig mindenkit feladott. Nemhogy nem büntették meg, de megtarthatta vagyonát, és még 200 font jutalmat is kapott. Egy pamfletben a pénzverdét és Newtont is korrupcióval vádolta, akinek elfogyott a türelme, és elhatározta: lebuktatja a csalót. Szisztematikusan, négy éven keresztül járt utána az összes esetének. Megkeresett minden érintettet, begyűjtve számtalan meggyőző erejű bizonyítékot, melyekkel feljelentést tett. Chalonert perbe fogták, és az akkori törvények szerint halálra ítélték. A tudós alapos volt, kizárta a lehetőségét, hogy bármilyen kiskaput kihasználva, egyezséggel újra megmenekülhessen, így az ítéletet végrehajtották, és a csalót minden próbálkozása ellenére felakasztották.

A matematikus, fizikus, csillagász és filozófus Newton karácsonykor, 1642. december 25-én született az akkor Nagy-Britanniában még érvényes Julian-naptár alapján (az Európa többi részén ekkor már elfogadott Gergely-naptár szerint január 4-én). Apja meghalt születése előtt az angol polgárháborúban, anyja újraházasodott, és egy időre nagyanyjára hagyta a kisfiút. Kistermetű volt, ezért sok sérelem érte gyerekként, ugyanakkor ez hajtotta, hogy mindenkinél jobb legyen. Így is lett, 18 éves korára kitűnő bizonyítványa volt. A Cambridge Egyetemen, a Trinity College hallgatójaként diplomázott, itt kezdte el olyan csillagászok, mint Kepler és Galilei munkáját tanulmányozni. 

1665-ben bizonyította a binomiális tételt. Ezután kezdte kialakítani matematikai kalkulus-elméletét. Nem sokkal lediplomázása után az egyetem a nagy pestisjárvány elleni védekezésül bezárt, így a következő két évben otthon foglalkozott kalkulussal, optikával és a gravitációval - szinte minden meghatározó munkáját ekkor készítette elő. Amikor az egyetem újra kinyitott, oktató lett. Olyan sokra tartotta egy tanára, Isaac Barrow, hogy lemondott a javára a katedráról, és Newtont kinevezték professzornak.

Az ismert történet szerint ekkoriban kertjében sétálva a leeső almáról jutott eszébe, hogy miért a Föld középpontja felé esnek a tárgyak, miért nem oldalra vagy felfelé? Valójában gyermekkori otthona ablakából látta ezt, csak később kezdte szemléltetésként mesélni a történetet, de még Voltaire is a kerti verzióra esküdött. Főműve „A természetfilozófia matematikai alapelvei”, amelyben ír a tömegvonzás törvényéről, az égitestek és a Földön lévő tárgyak mozgásának törvényszerűségéről, matematikailag igazolja Kepler bolygómozgási törvényeit és megalapozza a mechanikát. Munkásságával segítette a heliocentrikus világkép terjedését és megalkotta az analízist (differenciál- és integrálszámítás), a német Gottfried Leibniz mellett.

Parlamenti képviselő lett 1688-ban, de hamar abbahagyta, mert nem bírta a légkört, és visszatért Cambridge-be. Nem sokkal később a Királyi Pénzverde felügyelője, majd igazgatója lett. Bevezette a recézést a fémpénzek oldalán, a bevésések alapján látható volt, ha körbevágták azokat, hogy veszítsenek a súlyukból. Akkoriban maguk a pénzverők nem a legjobb munkát végezték, könnyű volt hamisítani művüket, ezt igazgatóként a forgalomban lévő érmék 10%-ánál bizonyította. Ezután leplezte le Chalonert is.

1703-ban a brit Királyi Természettudományos Társaság elnökévé választották, majd hamarosan lovaggá ütötte Anna királynő. Newton mélyen vallásos volt: hitte, hogy mindent Isten teremtett, hogy ő és így a világ is megismerhető, ha kitartóan keresi a válaszokat. Ez volt a hajtóereje minden kutatásának. Különösen érdekelte a Jelenések könyve, ő is megjövendölte a világvégét, 2060-ra téve a dátumot. Még a Trinity College oktatójaként építtetett egy laboratóriumot: azt hitték, kémiai kísérleteket folytat, valójában az alkímia hatása alá került, és egyszerű fémből próbált aranyat előállítani. Korának egyik legismertebb gondolkodójaként annyi időt fordított erre, mint tudományos munkájára, az utókor pedig problémamegoldó képessége fejlesztőjének tartja e tevékenységét, például a modern távcső megalkotása esetében. 

Könyvtárában volt még néhány asztrológiai könyv is, de többségük teológiai témájú volt, és csak 12%-uk kapcsolódott mindazon tudományokhoz, melyekhez ma kötjük a nevét. Halála előtt interjút adott unokaöccsének készülő életrajzához, és meggyőződését fejezte ki, hogy vallási témájú munkássága maradandóbb lesz, mint bármi más, amit alkotott. Mindez több száz évig nem volt ismert még a tudományos közösség számára sem. Annál nagyobb volt a megdöbbenés, amikor a 20. század elején néhány aukción nyilvánosságra került pár - egyáltalán nem tudományos - írása.

Polihisztor léte, sokoldalú képességei nehezen tudtak volna ennél szélesebb spektrumon mozogni: a merőben gyakorlatias képességeket igénylő pénzverési munka felügyeletétől tudományos munkásságán át az alkímiáig terjedt érdeklődése és elszántsága. Azonban magánéletéről nem maradt fenn semmilyen információ. 

Képek és forrás: Godfrey Kneller/American Geophysical Union, matt-dawson.co.uk, posttopinfo.com, http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1643_januar_4_sir_isaac_newton_szuletese, http://hu.wikipedia.org/wiki/Isaac_Newton, http://www.staff.science.uu.nl/~gent0113/astrology/newton.htm