Képes lehet-e agyunk annyi információt tárolni, mint a teljes internet? Az Avatar című film már a valóság? Miért sakkozzunk? Elveszi-e a mesterséges intelligencia a munkánkat? Kreatívabb-e a gazdag gyerek? Melyik játékban nyert már megint egy számítógép az emberrel szemben? Újabb tények az agyműködésről, mesterséges intelligenciáról és agyunk gyerekkori fejlődéséről.

1. Még több memória, mint gondoltuk

Tízszer nagyobb lehet az agy memóriakapacitása, mint korábban hitték. Akár annyi információ tárolására is alkalmas lehet, mint a teljes internet. Ugyan a korábbi mérések sem voltak eddig egységesek, most egy új kutatás alapján következtettek a lényegesen nagyobb kapacitás lehetőségére. A lényeg az idegsejtek közötti kommunikáció, azaz szinapszis, amely 26 különböző terjedelemben működhet: ezt nevezik szinaptikus plaszticitásnak, azaz méretváltoztatási képességnek, a szállított információ intenzitása szerint. Most megállapították, hogy a rövid- és hosszútávú memóriánk tekintetében egyaránt minden egyes szinapszis 4,7 bit generálására képes, amely alapján a tízszeres kapacitásra következtetnek. Az eredmény egyben azt is segítheti, hogy a jövőben agyunk mintájára még jobb számítógépeket építhessünk. 

2. Sakkozni jó

A sakk számtalan képességet, és magát a személyiséget is fejleszti. Ebből néhány: fejleszti az analizáló és szintetizáló képességet, memóriát, elvont (absztrakt) és logikus gondolkodást, multitasking képességet, az összefüggések felismerésének képességét, a gondolkodás divergens (széttartó, több megoldást nyújtó) jellegét, koncentrációt, kreativitást, a módszeres és hatékony gondolkodást, a tanulási képességet. A sakk személyiségfejlesztő hatásai: a gyerekek megtanulják, hogy az ellenfelet nem szabad lebecsülni, kritikus helyzetekből is ki lehet jutni, többféle megoldás lehetséges egy adott problémára, a kitartást vagy a vereség elviselését is tanítja. Nagyon jó példa híres sakkozónőnk, Polgár Judit és testvérei, akiket szüleik magántanulóként tanítottak iskola helyett, erről itt olvashatsz bővebben.

3. Avatar projekt

Már a valóságban is folynak kísérletek arra, hogy az emberi agy és a számítógép között kapcsolat jöhessen létre. Az USA védelmi minisztériumának kutatásokért felelős részlege, a DARPA, kockacukor nagyságú implantátumot ültetne katonák agykérgébe. Ezzel olyan kapcsolat jöhet létre, amely az emberi agy idegsejtjeinek elektrokémiai nyelvét egyesekké és nullákká, azaz a számítógép által értelmezhető bináris kódokká fordítaná le. Ezzel valós idejű kapcsolat jönne létre, és a gondolat által vezérelt számítógéppel kommunikálva többféle feladat is ellátható lenne, például a terep közeli felderítése, emberek helyszíni bevetése nélkül. Mindez később a mindennapi életben is használható lenne: az ideg-, gerincvelő- és agyi sérüléseket követően az alapvető testi funkciók helyreállítását segíthetné a fejlesztés, hiszen a számítógépek szintén küldenének jeleket vissza az agyba, stimulálva legalább 100 ezer neuront.

4. A kreativitás jelentősége

A tehetséges gyerekekre (és felnőttekre) az alábbiak jellemzők:

• gyorsan és könnyedén sajátítják el az új ismereteket,
• korán érnek, teljesítményük és képességeik az életkorukhoz képest sokkal magasabb szintűek,
• nagy szókinccsel rendelkeznek, korán kezdenek olvasni, folyékonyan fejezik ki magukat és jó helyesírók,
• gyors felfogásúak, helyesen következtetnek, intellektuálisan elmélyültek, logikusak,
• kiterjedt ismereteik vannak a világról, egy szituációnak több összetevőjére is reagálnak, szociális téren tájékozottak.

Ennek fontos eleme a kreativitás, a problémák újszerű megoldása. Jellemző az ilyen emberekre:

• tevékeny,
• kíváncsi,
• pozitív az énképe,
• önbizalma nagy,
• nonkonform,
• kitartó,
• munkaszerető,
• autonóm,
• konstruktívan kritikus szemlélet és széles körű érdeklődés jellemzi,
• önmagával szemben kevéssé kritikus.

A kreativitás érdekes aspektusa, hogy nem függ össze a jó anyagi helyzettel: egy kutatás szerint a gazdaságilag előnyös és hátrányos helyzetű, 8-9 éves tanulókat összehasonlítva az egyik társadalmi osztályból származó gyerekek nem bizonyultak konzisztens módon kreatívabbnak, mint egy másik társadalmi osztályból származók.

Egyik csoportnak sem egyszerű: a nem hátrányos helyzetűekre a szocializációs nyomások és elvárások hathatnak rosszul, míg a tipikusan hátrányos helyzetű gyerekek – bár spontán és flexibilis problémamegoldók bizonyos esetekben – komoly önbizalomhiánnyal küzdenek a vizsgálat tanúsága szerint. Azért megnyugtató, hogy a kreativitás stabil emberi jellemző, még felnőttkorban is megmarad. 

5. A szegénység károsan hat az agyra kisgyerekkorban

A fenti jó hírre némileg rácáfol, hogy egyes agyi funkciókat viszont nagyon is negatívan befolyásol a rossz anyagi körülmények között nevelkedés. Ez már eddig is ismert volt, de most pontosan sikerült mérni az összefüggést a szegénységben töltött gyerekkor és a neurológiai funkciók romlása között. Egy kísérlet során 105 gyereket vizsgáltak 12 évig, és rájöttek, hogy az óvodáskorú gyerekek közül a szegények már az iskoláskor kezdetén mutathatják a klinikai depresszió tüneteit. Ugyanis a hippokampusz és az amygdala is – az agy hangulatot, memóriát, tanulást és érzelmeket szabályozó területei – gyengébben kapcsolódtak más agyi területekhez. Természetesen további, pontosító vizsgálatok szükségesek, de már most kimondható, hogy a gyerekeknél az információfeldolgozás képességét, ezzel együtt iskolai teljesítőképességét biztosan gyengíti a szegénység. Fontos ezért a korai beavatkozás a veszélyeztetett gyerekeknél: a stresszcsökkentés, az érzelmi biztonságot nyújtó szülői odafigyelés és az inspiráló környezet kialakítása.

Fan Hui nem örül (hexus.com)

6. A Google számítógépe nyert góban egy emberrel szemben

Sakkban, scrabble-ben vagy kvízjátékban már régóta nyernek a gépek az emberrel szemben, de a 2500 éves, bonyolult góban most először sikerült a Google alkotta számítógépnek győznie. A Google tulajdonában lévő DeepMind fejlesztette a gépet, amely először döntetlent játszott Fan Hui európai bajnokkal, majd ötször nyert. A Google szerint ez a mesterséges intelligencia Apollo-programja.

Profi játékosok 30 millió lépését táplálták gépekbe, amelyek egymást legyőzve új technikákat is felfedeztek, hogy emberekkel való játékban győzhessenek. A lényeg a mintázatok felismerése, amelyben a mesterséges intelligenciának fejlettnek kell lennie. Időközben Mark Zuckerberg is bejelentette, hogy hasonló projekten dolgoznak, mint a Google. 

7. Több sport – kognitív képességek megőrzése

Régóta ismert, hogy a kor előrehaladtával agyunk térfogata is csökken. Egy új kutatás szerint, ha fizikai állapotunk és vérnyomásunk rendben van, sokat tehetünk azért, hogy agyszövetünk mennyisége megmaradjon. Így, ha negyvenes éveinkben is odafigyelünk a mozgásra és az egészséges életmódra, 60 éves korunkig segíthetünk megvédeni agyunkat a zsugorodástól. Ebből tudható az is, hogy a 18-30 évesek közül a jobb állóképességűek 40 éves korukban jobban fognak teljesíteni a kognitív teszteken. Érdemes tehát felnőttkorban sportolni.

8. „GPS-sejtek” az agyban

2014-ben orvosi élettani Nobel-díjat kapott egy házaspár, May-Britt és Edward I. Moser, ill. John O’Keefe. Ők hárman térképezték fel az agyban azokat a sejteket, amelyek a térben való tájékozódást segítik. O’Keefe már 40 éve megfigyelte, hogy amikor a patkány a szoba azonos részében tartózkodik, azonos típusú idegsejt aktiválódik a hippokampuszban, míg más helyszínen más sejtek váltak aktívvá. A helyérzékelő sejtek kialakították az állat agyában a hely viszonyítási pontjait a tájékozódáshoz. 2005-ben ezt egészítette ki a Moser házaspár, akik felfedezték a rácssejteket, amelyek egyfajta koordinátarendszert alkotnak, lehetővé téve a precíz pozicionálást és az útvonal megtalálását. Később ezen sejtek pontos együttműködését modellezték.

May-Britt Moser a Nobel-díj átvételekor

9. A robotok akár 50 %-os munkanélküliséget is hozhatnak

Legalábbis 30 év múlva akár világszinten is, Moshe Vardi professzor szerint, aki a mesterséges intelligencia ilyen arányú fejlődése mellett legjobb esetben is arra számít, hogy sok ember nem tudja majd értelmesen lekötni magát, ha nem lesz tennivalója. Ennél is komolyabb kérdést vet fel a munkanélküliség lehetősége, mert szerinte a robotok és gépek szinte bármilyen munkát el tudnak majd végezni.

A technológia fejlődését nem tudjuk megállítani, ezért a társadalomnak megoldást kell találnia erre a nagyon is reális veszélyre a közeljövőben. Nemcsak ő szólalt fel: Stephen Hawking világhírű elméleti fizikus már évek óta rendszeresen figyelmeztetett a mesterséges intelligencia veszélyeire. Ő ennél is nagyobb kockázatot említett: az eddig csak filmekből ismert jelenséget, a gépek öntudatra ébredését. Szerinte az ember evolúciója ehhez képest sokkal lassabb, ezért figyelni kell a lehetséges következményekre. A tudósok egyébként nagyon megosztottak a kérdésben, sokak szerint ez nem veszélyes, hanem mindenképp pozitív fejlemény. 

Még több érdekességről itt olvashatsz: Az agykutatás 10 igazán meglepő eredménye

Ha tetszett a poszt, további érdekességekért csatlakozz Facebook oldalamhoz.

Képek és forrás: uphe.org, http://imageevent.com/, http://epa.oszk.hu/00000/00035/00116/2007-09-ta-Duro-Sakk.html, http://www.iflscience.com/brain/brain-s-memory-capacity-may-be-ten-times-greater-we-thought, http://444.hu/2016/01/27/a-google-szamitogepe-elvert-egy-embert-goban, http://www.iflscience.com/brain/darpas-neural-interface-will-let-brains-and-computers-communicate, http://www.iflscience.com/health-and-medicine/poor-physical-fitness-middle-age-linked-smaller-brain-size, http://www.origo.hu/tudomany/20141006-orvosi-elettani-nobel-dij-2014.html, http://www.iflscience.com/brain/poverty-affects-brain-connectivity-children-study-shows, http://pcworld.hu/kozelet/50-szazalek-fole-emelkedik-a-munkanelkuliseg-a-robotok-miatt.html,