Mond valamit az, hogy frekvenciaugratásos adásmód? Ugye nem? De a WiFi, GPS és más vezeték nélküli technológiák már ismerősek? Alapjuk az említett technológia, ennek egyik úttörője volt a ’40-es években az istenített amerikai színésznő, Hedy Lamarr. A világ legszebb nőjének nevezett filmsztárnak 25 filmjében többek között Clark Gable, Judy Garland és Spencer Tracy voltak a partnerei. Ünnepelt színésznőként szomszédjával közös találmányuk képes lett volna torpedókat rádióvezérléssel irányítani, lehallgatás vagy megzavarás nélkül. Már ha a szabadalom után a katonaság alkalmazza a II. világháborúban, de ez elmaradt. Végül 84 évesen kapta meg a feltalálói Oscar-díjat, majdnem élete végéig kellett várnia munkája elismerésére. 

Bécsben született, eredeti neve Hedwig Eva Maria Kiesler, apja osztrák bankár, anyja Budapestről származó zsidó zongorista volt. Tízévesen már négy nyelven beszélt, zongorázott, elvarázsolta a tudomány is, végül mégis színésznő lett 17 évesen. Egy náci szimpatizáns felesége lett, aki fegyvereket vitt Hitlernek. Sokat tanult tőle a fejlett haditechnológiákról házasságuk négy éve alatt: férje minden üzleti találkozóra és fegyvervásárra magával vitte - mint státusszimbólumot. Később megcsömörlött a fasizmustól és férjétől is, Londonba menekült. Jelentkezett egy szereplőválogatásra, és megkapta a szerepet Louis B. Mayertől, a Metro-Goldwyn-Mayer filmstúdió producerétől, de nem ajánlott neki jó gázsit, ezért nemet mondott és magabiztosan kisétált. Amikor megtudta, hogy Mayer melyik hajóval indul vissza az USA-ba, ő is felszállt. Mire megérkeztek, övé volt a szerep, heti 3000 dolláros gázsival 7 évre; egy év múlva már szupersztárnak számított.

Nem szerette Hollywoodot: nem ivott, nem kötötték le a partik, inkább barátokkal vacsorázott és diskurált az ötleteikről. Muszáj volt csinálnia valami mást is, nekiállt hát megvalósítani terveit: egy jelzőlámpa fejlesztést vagy tablettát, ami vízből kólát csinált, de nem sikerültek. Kudarcain csak nevetett: „Ennek olyan az íze, mint a gyógyszernek”.  

Amikor a II. világháborúban a német tengeralattjárók támadták az utasszállító hajókat, elhatározta, hogy segít a szövetségeseknek. A torpedókra gondolva – mint nehezen irányítható, hatalmas fegyverek – rádióvezérlésű megoldást akart: ha a jel gyorsan vált egyik frekvenciáról a másikra, akkor nem lehet kívülről megzavarni. Szomszédja, a zeneszerző George Antheil segítségével látott neki. Torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló adóberendezés született, ami frekvenciaugratásos adásmóddal védte a jelküldést felderítés és zavarás ellen, hogy a torpedók jobban célba találjanak. Véletlenül alakult így: Antheil egy 16 darab mechanikus (lyukszalagos) zongorára írt művet akart szinkronizálni. Ugyanígy oldotta meg a gyors rádiófrekvencia váltások koordinálását az adónál és vevőnél. Mivel a zongorán 88 billentyű van, a torpedóvezérlőnél is 88 frekvenciát használtak.

A szórt spektrum, azaz frequency of hopped spread spectrum (FHSS) története már 1903-ban elkezdődött. Nikola Tesla utalt munkáiban a rádiójelek levédésére, amivel a németek az I. világháborúban védekeztek a brit lehallgatás ellen. A leckét a britek is megtanulták: Tesla korábbi tanítványa, Jonathan Zenneck „Wireless Telegraphy” c. könyvét lefordítva használták is. Lamarrék ezt fejlesztették tovább, torpedókra alkalmazva.

A Titkos Kommunikációs Rendszer névre keresztelt találmányt szabadalmaztatták 1942-ben, ennek szövege ma is olvasható. Azonban a katonaság nem volt rá kíváncsi, presztízsveszteség lett volna civilektől fogadni bármit is. Szigorúan titkosnak minősítették a találmányt, a világháború enélkül zárult, és lejárt a szabadalom is.

Lamarr-t ezalatt biztatták, ne hagyjon fel színészi karrierjével, és használja azt a háború népszerűsítésére: áruljon háborús kötvényeket. Volt olyan alkalom, hogy egy este alatt hét millió dollárnyi kötvényt értékesített. Emellett pozíciót vállalt az első Nemzeti Találmányi Tanácsban is.

Közben a katonai kommunikáció már használni kezdte a rendszerüket. Szükség volt arra, hogy a vízbe helyezett bója, ami érzékeli a tengeralattjárót, képes legyen ezt az adatot védetten, repülőgépekre továbbítani. Főszerepet végül 1962-ben kapott a szórt spektrum kommunikációs technológia, azaz a WiFi alapja, a kubai Disznó-öbölbeli invázió idején: a Kubát blokád alá vonó hajókra is telepítették. Lamarr és társa egy fillért sem látott belőle, de számtalan magáncég előtt megnyílt az út a továbbfejlesztésre, így születtek meg a modern, vezeték nélküli technológiák, mint a WiFi.

Végül 1997-ben valakinek eszébe jutott a 84 éves színésznő és feltalálótársa, így megkapták a technikai úttörőknek járó díjat egy alapítványtól. Csak telefonon tudott bejelentkezni a díjátadón. Amikor először szóltak neki, hogy díjazni fogják, annyit mondott: „már itt volt az ideje”.

Az 1990-es években a CorelDRAW-t népszerűsítették vele, de előzetes engedélyt nem kértek tőle.

Még 1997-ben megkapta a feltalálók Oscar-díjának nevezett BULBIE™ Gnass Spirit of Achievement Award életműdíjat is. 2014-ben lett volna 100 éves, november 9-én, születésnapja tiszteletére tartják az Európai Feltalálók Napját, amelyet Ausztria, Németország és Svájc ünnepel, feltalálók kitüntetésével.   

A világ első programozója is nő volt, róla itt olvashatsz.

Fotó: hedylamarr.org, biography.com, little-wonders220.blogspot.hu, http://www.women-inventors.com/Hedy-Lammar.asp, http://inventionconvention.com/americasinventor/dec97issue/section2.html, http://www.npr.org/2011/11/27/142664182/most-beautiful-woman-by-day-inventor-by-night?ps=cprs, http://hu.wikipedia.org/wiki/Hedy_Lamarr, http://www.eetimes.com/document.asp?doc_id=1279374, http://en.wikipedia.org/wiki/Hedy_Lamarr#Shearer