Kora legnagyobb obszervatóriumát hozta létre itthon Nagy Károly, a 19. századi polihisztor, akit még az USA hetedik elnöke is fogadott. Charles Babbage matematikus miatta lett az akkori MTA tagja. Számtalan tudományágban tevékenykedett, matekkönyvet írt, először készített magyar feliratú föld- és égtekét, melyek nagy részét Battyhány Kázmér támogatásával iskoláknak adományozta, de még Kossuth mellett is dolgozott a Pesti Hírlapnál. 1849-ben mindent hátra kellett hagynia, amikor meghurcolták. Ezután csak francia és német nyelven jelentek meg természettudományos könyvei, és Párizsban halt meg Bicske helyett, ahol élete főműve már ekkor pusztulni kezdett.

Apja gyógyszerész volt, ennek hatására Bécsben kémiából doktori fokozatot ért el, mellette matematikát, természettant tanult és gyakornokoskodott a bécsi csillagvizsgálóban is: az igazgatóval, Joseph Littrow-val egész életében barátok maradtak. Öt nyelven beszélt, és tanult közgazdaságtant is, végül ez hozta meg számára a karrier lehetőségét: az ott élő Károlyi Lajos grófnak pénzügyi gondjai támadtak, miután túlzásba vitte a hedonista életmódot. A sok mulatás és kártyázás miatt kialakult zavaros pénzügyeit Nagy tette rendbe. Olyan jó munkát végzett, hogy Károlyi beajánlotta először apósához, Kaunitz herceghez, majd Batthány Kázmér grófhoz. Az ő nagybirtokának pénzügyeit ettől fogva szintén Nagy Károly kezelte. Nem sokkal később pedig elkezdődött közös munkájuk az oktatás terén is.

Közben a Magyar Tudós Társaság levelező, majd rendes tagja lett, és Kaunitz segítségével beutazta Franciaországot, Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat is. Minden útján megismerkedett valakivel, aki hatással volt munkájára: Franciaországban Francois Aragóval, a párizsi obszervatórium igazgatójával - itt döntötte el, hogy önálló tudományos intézetet szeretne Magyarországon alapítani. A brit Charles Babbage matematikus korai, mechanikus számológépen dolgozott, ennek elvét vele is megismertette. (Végül számológépéhez a világ első programját Ada Lovelace, a költő George Byron lánya írta meg. A gép életükben nem készült el, későbbi kutatások igazolták munkájuk helyességét.) A Babbage-féle hétjegyű logaritmustáblát Nagy Károly fordította le magyarra, és még Londonban kiadta 1834-ben, és nemrég előkerült hagyatékából egy kép Babbage részlegesen elkészült differenciális számolóműjéről, amelyből arra következtetnek, hogy ő is meg akarta építeni. Sőt, a rajz korábbi minden eddig ismertnél.

Az USA-ban pedig a polgári demokráciát, az oktatást és a népművelés akkor legmodernebb módszereit tanulmányozta. Washingtonban fogadta még az USA akkori, 7. elnöke, Andrew Jackson is, miután a francia miniszterelnök, Jaques Laffitte beajánlotta hozzá, mint figyelemreméltó csillagászt, majd az American Philosophical Society (APS), az amerikai filozófiai társaság levelező tagja lett. Nagyban hozzájárult az APS és az akkori MTA közötti szakmai kapcsolathoz: az APS elnöke, Peter Dupanceu, és maga Babbage is a Magyar Tudós Társaság külső tagjai lettek. Amikor nem utazott, Bécsben lakott, 1831-ben, a lengyel forradalom leverése után lengyel nemeseket támogatott anyagilag, és segített nekik Párizsba szökni. Ekkor már minden készen állt, hogy Nagy Károly hazatérve kamatoztassa tudását.

Rajz a hagyatékból Babbage gépéről

1837-ben Bécsben alakult egy társaság, amely a magyar népművelést tűzte ki célul. A tagok között ott voltak Nagy támogatói: Battyhány Kázmér, Klauzál Imre és még Károlyi Lajos is. Ők fizették két könyve kiadását: az 1500 példányban megjelenő „Kis számító” és folytatása, a „Kis geometria” az első modern matematika tankönyvnek számítottak, amelyeket szegény gyerekeknek szántak.

Néhány év múlva pedig nem mással, mint Vörösmarty Mihállyal látott hozzá az első magyar nyelvű föld- és égteke (azaz földgömb és éggömb) elkészítéséhez, jórészt Batthyány Kázmér költségén. Nem tudni, pontosan mennyi készült el, a köszönőlevelek alapján 200 darabra becsülik: szintén adományvolt iskoláknak, több mint tízezer ezüst forint értékben.

Nem sokkal később a társaság tagjai Pestre költöztek, hogy hatékonyabban valósíthassák meg a népművelést. Nagy Károly ezt követően került Bicskére, ahol Batthyány uradalmi igazgatójaként tevékenykedett. Célja volt, hogy új, bicskei birtokán csillagászati megfigyeléseket végezhessenek, így hozzálátott az akkori világ talán legmodernebb obszervatóriumának megépítéséhez.

Oktatási és tudományos központként akarta működtetni, ahol matematikusokat, természettudósokat képzett volna tovább, könyvtárát - egyes források alapján – mintegy tízezer könyvre duzzasztotta. Az épületek nagy része el is készült, és beszerezte a csillagászati műszerek többségét. A kor legmodernebb csillagvizsgálója épült fel 1849-re, amely korszerűbb volt szinte a világ összes akkori csillagvizsgálójánál. Kevés emlék maradt fenn arról, milyen volt, amikor üzemelt, csak Nagy egyik munkatársának leveleiből lehet tudni, hogy még a göttingeni csillagvizsgálóból is érkezett egy ott vendégeskedő bostoni csillagász, Benjamin Gould, akit lenyűgözött az intézet, és később az Astronomical Journalban is írt róla. Nagy Károly egy mauzóleumot is építtetett halott öccsének, Mihálynak. Vörösmartynak is akart adni a földjéből, végül évjáradék lett belőle, ezután a költő évente meglátogatta.

Az első magyar iskolai földgömb

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc azonban közbeszólt: ő egyetértett a szabadság eszméjével, és folyamatosan követte az eseményeket, például 1842-ben még Kossuth mellett is dolgozott a Pesti Hírlapnál. Az 1848. március 15-i események tehát nem érték váratlanul, de mivel sem Széchenyi lassabb, sem Kossuth gyorsabb reformtörekvéseivel nem értett egyet, inkább meghúzódott Bicskén. 1849-ben, már a megtorlás idején, egy rosszakarója feljelentette, és házkutatást tartottak nála az osztrákok. Találtak egy kék alapon fehér csillagos zászlót, és mivel szerintük bőven elég volt a hasonlóság ahhoz, hogy amerikai zászlónak tekintsék, elhurcolták Bicskéről.

Mielőtt Pestre indultak, egy éjszakára ágyúkerékhez kötözték (a források ellentmondanak egymásnak, van, aki szerint már a börtönben tették ezt vele, de Horvai Ferenc csillagász - a Magyar Űrkutatási Iroda munkatársa, aki tíz éve kutatja a témát -, azt gondolja, hogy nem a börtönben, hanem még Bicskén őrizték így, Pestre indulás előtt). Ez nem járt fizikai fájdalommal, de nagyon megalázó volt az akkor 52 éves csillagásznak. Ezután a magyar Bastille-nak nevezett Neugebaude-ba („Újépület”) vitték, amely a mai budapesti Szabadság tér helyén állt, eredetileg katonai erőd volt, ide szállították a foglyokat a szabadságharc bukása után. Itt végezték ki Battyhány Lajost és Perényi Zsigmondot is. Nem sokáig tartották bent, de amikor kiszabadult, eldöntötte: nem marad tovább az országban. A legenda szerint szabadulásáért cserébe ő maga ajánlotta fel a császárnak (vagyis az államnak) a csillagvizsgálót, cserébe viszont pénzt is kapott érte, így tudott aztán előbb Bécsbe, majd Párizsba menni. Ebben közrejátszott az is, hogy a történtekbe belebetegedett, az osztrák hatóságok elől menekülő Vörösmarty ezt írta neki: 

„Sötét eszmék borítják eszemet 
Szívemben istenkáromlás lakik 
Kívánságom: vesszen ki a világ 
S e földi nép a legvégső fokig”

Úgy érezhette, képtelen tovább itt maradni. Támogatója, Batthyány Kázmér szintén menekülni kényszerült, hiszen a harcokban is részt vett, majd az 1849-es Szemere-kormány  tagjaként ő volt Magyarország első külügyminisztere, sőt, egy ideig még a távollévő hadügyminiszter (Görgey Artúr, majd Aulich Lajos) helyett is ő írt alá a bukásig.

Nagy Károly politikai közírói munkásságára is érdemes kitérni, jellemzően ironikus és nagyon szókimondó volt, egyik bírálója szerint: „egyetlen humorista politikai írója Magyarországnak”. Széchenyi például ezt írta naplójába 1841-ben: „Waldstein utján elküldtem a Főhercegnek Nagy Károly Marat-ját.”

Azaz a Daguerreotyp című könyvét, amelyet saját pénzén Pozsonyban adatott ki. Név nélkül, ennek ellenére elkapkodták. Könyvét csak azoknak ajánlotta olvasásra, „kiknek szemeiket sem hártya nem borítja, sem valamely idegjáték lesütésre indítja”, illetve „Azoknak, kiknek szívök elég lágy a benyomások felvételére... azoknak, kiknek testök egyenes vonalban nyúlik.” Ajánlója nem meglepő, a könyvében közgazdászként elemzi az ország akkori gazdasági helyzetét, így a mezőgazdaság túlsúlyát, a védővámokat és az ősiséget visszahúzó erőknek nevezi, javasolja a közteherviselést, és a polgárosodást. A magyar parasztot „fehér rabszolgának” nevezte, okkal, utalva körülményeikre és arra, hogy mindenkinek egyenlő jogokkal kell rendelkeznie. Mindebből látható, mennyire egyetértett az 1848-as eszmékkel.

De minden törekvése közül az oktatás fejlesztése, a szemléletformálás volt a legnagyobb szívügye. „Számos magyart tudok, kinek asztala hajlik a válogatott étkekkel telt tálok alatt, de kinek bútorait egy könyv sem terheli.” – írta. Az oktatás teljes rendszerét tanulmányozta, és a gyakorlatias képzésre, sőt, már az akkori tudományok gyors változására, az ehhez való alkalmazkodásra figyelmeztetett. Javasolta, hogy megyénként küldjenek külföldre tanulni fiatalokat, például Franciaországba matematikát és fizikát.

Miközben megvetette az atillában nemzetieskedőket, kifejtette: „A nemzetek, ha erkölcseikben és intézményeikben a nemzeti érzelem nem tudott meggyökerezni, a külső formákhoz ragaszkodnak és szokásaikhoz, ezek legyenek hű képviselői valamely fogalomnak, mely valósulni nem tud.” Szerinte az ilyen nemzetek megvetik a kozmopolitákat, ő viszont nagyon is az volt, ezért ő ebben hitt: „családomat önöm elébe helyezem, hazámat családomon felül, hazámon felül pedig az emberi nemzetet”, és: „Nemzetiség! Sublim fogalom, hevítő érzelem, közszeretet, közjogok, azaz egyenlőség, de főleg szabadság nélkül, üres hang és tökéletesen semmi. Ha a semminél valami semmibbet tudnék, azt tenném ide.”

A csillagvizsgáló főműszere az Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban (fotó: Csillagászati évkönyv, 1951., Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány/Facebook)

A csillagvizsgáló műszerekre a bécsi udvar is szemet vetett, de a magyar udvari kancelláriának sikerült megakadályozni, hogy hozzájussanak. A felszereltség nagyságának érzékeltetésére néhány adat: 46 műszert kapott az Országos csillagvizsgáló, 21-et a Pesti Egyetem, a Műegyetem 33-at, az MTA 31-et, közöttük a Nagy Károly-féle első magyar ég- és földgömböket. A Magyar Nemzeti Múzeum pedig megkapta a ritka ásványtárát. A csillagvizsgálóban volt a Daguerre-féle berendezés, azaz az első magyarországi fényképezőgép és az első hazai etalonok, amelyeket még Párizsban vett: Arago rendelése volt, de nem tudta kifizetni. Nagy Károly szorgalmazta, hogy legyen egységes mértékrendszer nálunk is.  

Az osztrák elnyomó politikát elutasította, de Bécset szerette: Párizzsal együtt ezek a városok, mint másoknak, számára is a tudomány fellegvárát jelentették. Ezt követően költözött végleg Párizsba, ahol újra találkozott Batthyány Kázmérral. 1856-tól felajánlotta az MTA-tól kapott tiszteletdíját egy természettudományos pályázat kiírására, ahol bármilyen, a tárgykörhöz tartozó munkával lehetett pályázni. 1868. március 2-án halt meg Párizsban. Még itt sem nyugodhatott sokáig: két évvel később Bismarck ostrom alá vette a várost. Lövészárkokat ástak még a temetőkben is, és a dinamittal töltött gránátok miatt a temetővel együtt Nagy Károly sírja is megsemmisült.

A jelenlegi állapot. Fotók: NKCSKA

A birtok Bicske és Mány között található: az ún. „Hegyikastély”, a csillagvizsgáló tornya és egy Pollack Mihály által a tudós öccsének tervezett mauzóleum ma már romokban hevernek, a csillagvizsgáló összeomlásához egy ágyúlövés vezethetett, amely elég mély lyukat ütött a falba ahhoz, hogy már ne tudják helyreállítani. Az egykori csillagász életét és munkásságát, birtokának történetét és építészetét, a helyreállítás és megóvás lehetőségeinek feltárását a Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány végzi.

Az első képen a csillagvizsgáló épülete látható egy korábbi képeslapról, a fotót Horvai Ferencnek köszönöm (a képen nem Nagy Károly látható).

Itt az első programozóról, Ada Lovelace-ról és Charles Babbage-ról olvashatsz.

Képek és forrás: Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány: https://www.facebook.com/NagyKarolyCsillagaszatiKozhasznuAlapitvany?pnref=story, http://feol.hu/hetvege/a-kalandos-eletu-tudos-titkai-1609818, http://mek.oszk.hu/03200/03286/html/tudos1/babbage/babbage.html   Vargha Domokosné: Egy reformkori polihisztor: http://www.matud.iif.hu/99jul/martonj.html, http://tudtor.kfki.hu//tudos1/babbage/vargha.html, http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Bicske/pages/nagy_karoly/017_visszavonulas.htm, http://www.oszk.hu/terkepgaleria.