Nemcsak a 20. században történt események hatottak negatívan a magyar tudományos életre, hanem az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni megtorlás időszaka is. Fizikusok, matematikusok, csillagászok, statisztikusok, kémikusok, feltalálók, orvosok is beálltak katonának, akár tanulmányaik megszakításával is, de a távolmaradók sem feltétlenül úszták meg a meghurcolást. A Magyar Tudós Társaság (az akkori MTA) működése leállt, és 1858-ig is eltartott, mire újra tagot választhattak és nagygyűlést tarthattak. Majd a Bach-korszak germanizálási kísérlete kezdődött, de nem sikerült: a közoktatás továbbra is magyar nyelven folyt, az egyetemeken sokan továbbra is magyarul tanítottak – például Jedlik Ányos -, és legfeljebb a jobb osztrák tankönyveket használták, magyarra fordítva. Az alábbiakban azok következnek, akik valamilyen módon megszenvedték a szabadságharc eseményeit.

1. Than Károly kémikus

A kémia egyetemi oktatásának megreformálója. Az viszont kevéssé ismert, hogy jóval az egyetemi képzése előtt, mindössze 14 (!) évesen állt be katonának a szabadságharc idején. Vagyis gyerekként harcolt: előbb lövész, majd tűzmester beosztást kapott Bem seregében. A fegyverletétel után kezdte meg előbb gyógyszerész, majd kémiai tanulmányait. A pesti egyetemre került, innentől jelentős fejlődésen ment át az eddigi kémiaoktatás: többek között az egyetem új kémiai intézete is az ő tervei alapján indult el. A később épült, hasonló intézetek szervezésekor Birminghamben, Champaigneban, Rómában, Grazban és Aachenben is Than intézete volt a minta (ma a Múzeum krt. 4/b. alatt található). 1871-től haláláig az MTA alelnöke is volt.

Than Károly

2. Csányi Dániel matematikus, vízépítő mérnök

Klapka György segítségére volt a komáromi védművek munkálatainál. 1850-ben a Debreceni Egyetem fizika tanszékén tanított, de rá egy évre letartóztatták, másfél évig vallató fogságban volt, majd hat évet ténylegesen le is töltött a 12-ből, amire ítélték. Szabadulása után volt országgyűlési képviselő is, és újra Debrecenben kezdett tanítani egy új, mértani és csillagászati tanszéken. Még a börtönben is matematikai írásain dolgozott.

3. Duka Tivadar orvos, jogász

A Batthyány-kormány alatt a Pénzügyminisztériumban dolgozott. Majd Görgey Artúr titkára és parancsőrtisztje lett. A világosi fegyverletétel után megszökött az orosz fogságból, és emigrált: Drezda és Párizs után Londonba ment, ahol az orvosi diplomáját szerezte. Ő az első magyar, aki itt kapott diplomát.

A brit hadsereg katonaorvosaként Indiába vezényelték, majd itt is alapított családot. Kőrösi-Csoma Sándor munkásságát kezdte el kutatni, gyűjtötte hagyatékát, kéziratait, és magyar lapokba küldte ismeretterjesztő cikkeit. Több ezer darabból álló, kelet-indiai témájú gyűjteményt adományozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a kolozsvári Erdélyi Múzeumnak. Idős korában visszatért Nagy-Britanniába, és egy kisvárosban halt meg.

Duka Tivadar

4. Greguss Gyula természettudós, műfordító

Honvédtüzérnek állt, részt vett a schwechati csatában, újoncokat képzett ki Debrecenben és Nagyváradon. Windischgrätz Budapestre vonulásakor az egyik utolsó volt, aki elhagyta a várost: az ágyúit ökrökkel vontatta ki. Végül a temesvári csata után, osztrák fogságból elmenekülve jutott el Szarvasra, a bátyjához.

Rövid időre ugyan letartóztatták, de utána folytathatta tanulmnyait: Bécsben akár tanszéke is lehetett volna, ő mégis visszajött Magyarországra, Leiningen-Westerburg Károly özvegyéhez, nevelőnek. Végül középiskolai tanár, majd igazgató lett, fizika könyveket írt, a termodinamika kutatója is volt.

 Greguss Gyula

5. Jedlik Ányos matematikus, fizikus, filozófus és történész

1840-től a Pesti Egyetemen (a mai ELTE) kezdett tanítani. Az egyetem épületében lakott, a fizika szertár mellett: ez számára nagyon hasznosnak bizonyult, sokszor az éjszaka közepén is átment a szertárba kísérletezni, ha épp támadt egy jó ötlete. 1844-ben törvény szerint magyar lett a közoktatás nyelve, Jedlik pedig 1846-tól dékán lett a bölcsészkaron és magyarul nyitotta meg a tanévet: "... Nincs egyéb hatalom tehát e földön, mint a tudományok varázsereje, melly mind egyeseknek, mind köztársaságoknak annyira óhajtott jóllétét eszközölhetné és biztosíthatná."

Ugyan nem politizált, 1848 márciusában azonban hasonló, tanulásra ösztönző beszéde sokkal inkább lázítóan hatott az akkori diákságra. Egy évre rá nem taníthatott tovább, és a szertár kulcsait is elvették tőle. Ő pedig nemzetőrnek állt: őrséget vállalt, árkot ásott, ott segített, ahol szükség volt rá. Szabadidejében pedig egyetemi tankönyvének kéziratát rendezgette. Pest lövésének megkezdésekor azért nehezen, de kimentette szertára felszerelését. A szabadságharc után visszavették ugyan az egyetemre, de csak németül taníthatott hivatalosan (ezt a gyakorlatban nem tartotta be), és tapasztalta, hogy a tudományos élet teljesen leállt. 1858-ban azonban végre ülésezhetett az MTA, amely néhány óra alatt felvette a tagjai közé, és egyetemi tankönyvét díjazták is. Néhány év múlva már elismert tudós volt itthon, 1873-ban pedig szintén díjat nyert a Világkiállításon, a Siemens vezette zsűritől az ún. feszültségsokszorozójáért.

Két világkiállításon is sikerrel szerepelt, ennek ellenére mégsem vált széleskörben ismertté nemzetközi szinten. Ez azért is történhetett, mert zárkózott volt, felismeréseit nem mindig hozta nyilvánosságra, még a dinamó-elv kapcsán sem, pedig emellett villanymotort és villanyvilágítást tökéletesített, az optika, fénytan és hullámtan terén kutatott, és persze mindenki tudja, hogy nélküle nincs vagy később lett volna szódavíz.

6. Martin Lajos matematikus, feltaláló

Itthon ő foglalkozott először a a repülőgép, illetve a kormányozható léghajó elméletével. Helikopterszerű, kerékpár meghajtású szerkezete 2-3 méterre tudott emelkedni. 1848-ben ő is megszakította mérnöki tanulmányait, hogy harcoljon. A világosi fegyverletételkor megszökött a cári előőrsök elől, és bujkált egy ideig, de elfogták, és bebörtönözték. Ezután besorozták az osztrák seregbe, itt először hadmérnök, 1860-tól pedig mérnök lett. Visszament Kolozsvárra, és az egyetemen matematikát és csillagászatot tanított. Propellerrel, gőzturbinával, szélerőgépek kutatásával is foglalkozott, sokoldalú és jövőbelátó volt, ami a technológiát illeti. Az általa fejlesztett hajócsavart a Lloyd nevű brit cég kezdte használni.

7. Fényes Elek statisztikus

A magyar statisztika megalapozója. 1848-ban Szemere Bertalan megbízta az Országos Statisztikai Hivatal szervezésével, a Belügyminisztérium munkatársaként. Később fogságba került. Szabadulása után felvették az MTA tagjai közé, majd visszavonták tagságát, amikor kormányzati és ellenzéki lapokba egyaránt írni kezdett. Bár az MTA egyik később alelnöke elintézett neki egy alacsony nyugdíjat, végül elszegényedve halt meg, pedig hatkötetes statisztikai műve nemcsak az MTA nagydíját érdemelte ki, hanem máig alapműnek számít.

8. Kondor Gusztáv csillagász, geodéta, matematikus

1848-ig Krauze Gusztávnak hívták, már Pesten járt egyetemre, amikor megszakította tanulmányait a szabadságharc miatt. Hadnagyi rangig vitte, részt vett a branyiszkói, kápolnai, verpeléti, hatvani és nagysallói csatákban is, majd Klapka György irányítása alatt védte a komáromi várat. Karrierje nem tört meg: később lediplomázott, Bécsben is tanult, az akkor már Budapesti Tudományegyetem (ELTE) bölcsészettudományi karának dékánja lett, majd csillagászatot oktatott, és mindent megtett a gellérthegyi csillagvizsgáló helyreállításáért.

 Kondor Gusztáv

9. Irinyi János feltaláló, kémikus

A biztonsági gyufa feltalálója alaposan kivette részét már a forradalomból is: a hagyomány szerint részt vett még a 12 pont megszövegezésében is, egyes vélemények szerint ő írta azokat. Még 1836-ban adta el találmányát egy Bécsben élő kereskedőnek, mivel akkoriban magyar szabadalomra nem volt lehetőség – osztrák szabadalmat pedig nem akart. Így bár a kereskedő gazdagodott meg, azért Irinyi a kapott pénzen Berlinben tanulhatott. Három évvel később hazajött, de nem tudott tanárként elhelyezkedni, ezért gyújtógyárat alapított. Bár kapott engedélyt, és komoly konkurenciája lett a kereskedőnek is, akinek találmányát korábban eladta, de több versenytárs is akadt addigra, akik együtt ellehetetlenítették: gyára bezárt.

1849-ben a Kossuth-kormány megbízást adott neki a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetésére, amiért a szabadságharc leverése után Pesten raboskodott öccsével együtt. 1850-ben kiengedték, ő pedig visszavonult vidékre. Kémiai írásai alapján igazi tehetség volt, akinek karrierje azonban megbicsaklott, és a szabadságharc után nem tudta és nem is akarta folytatni azt a körülmények miatt, így soha többé nem publikált. A szakma egyik nagy veszteségének tartják máig.

Irinyi János 

10. Nagy Károly csillagász

Kora legnagyobb obszervatóriumát hozta létre itthon Nagy Károly, a 19. századi polihisztor, akit még az USA hetedik elnöke is fogadott. Charles Babbage matematikus miatta lett az akkori MTA tagja. Számtalan tudományágban tevékenykedett, matekkönyvet írt, először készített magyar feliratú föld- és égtekét. 1849-ben mindent hátra kellett hagynia, amikor meghurcolták. Egyetértett a szabadság eszméjével, és folyamatosan követte az eseményeket, például 1842-ben még Kossuth mellett is dolgozott a Pesti Hírlapnál. Az 1848. március 15-i események tehát nem érték váratlanul, de mivel sem Széchenyi lassabb, sem Kossuth gyorsabb reformtörekvéseivel nem értett egyet, inkább meghúzódott Bicskén. 1849-ben, már a megtorlás idején, egy rosszakarója feljelentette, és házkutatást tartottak nála az osztrákok. Találtak egy kék alapon fehér csillagos zászlót, és mivel szerintük bőven elég volt a hasonlóság ahhoz, hogy amerikai zászlónak tekintsék, elhurcolták Bicskéről.

Mielőtt Pestre indultak, egy éjszakára ágyúkerékhez kötözték. Ezután a magyar Bastille-nak nevezett Neugebaude-ba („Újépület”) vitték, amely a mai budapesti Szabadság tér helyén állt, eredetileg katonai erőd volt, ide szállították a foglyokat a szabadságharc bukása után. Itt végezték ki Batthyány Lajost és Perényi Zsigmondot is. Nem sokáig tartották bent, de amikor kiszabadult, eldöntötte: nem marad tovább az országban. Ezután csak francia és német nyelven jelentek meg természettudományos könyvei, és Párizsban halt meg Bicske helyett, ahol élete főműve már ekkor pusztulni kezdett. Itt írtam róla bővebben.

Képek és forrás: wikipedia.org, mek.oszk.hu, http://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/jedlik-anyos, http://mek.oszk.hu/05200/05230/pdf/Jedlik_tudostarsai1858.pdf, http://mek.oszk.hu/00000/00038/html/1837.htm, https://hu.wikipedia.org/wiki/Than_Károly, http://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/irinyi-janos, https://hu.wikipedia.org/wiki/Kondor_Guszt%C3%A1v, http://tudosnaptar.kfki.hu/localhost/egyen.php?namenev=kondor&nev5=Kondor+Guszt%E1v, https://hu.wikipedia.org/wiki/Martin_Lajos,  https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1nyi_D%C3%A1niel, http://www.mtva.hu/en/sajto-es-fotoarchivum/kesz-greguss-gyula-fizikus-185-eve-szueletett, http://csoma.mtak.hu/hu/dukativadar.htm,  https://hu.wikipedia.org/wiki/Greguss_Gyula, https://hu.wikipedia.org/wiki/Duka_Tivadar