A mindössze 30 éves magyar mérnök nyereséges vállalkozását hagyta itthon 1874-ben, hogy az USA-ba menjen, de szakmája helyett egy dolog foglalkoztatta: az aranyásás. Puskás Tivadar talált is aranyat, jogait érvényesíteni az aranyláz korában mégsem tudta. Más elfoglaltság után kellett néznie, és hamarosan már Edisonnal dolgozott találmányok terjesztésén. Majd hazatért, hogy Bell telefonjának útját egyengesse az első európai telefonközpont formájában, amely végül egész iparágat indított el nálunk is. Utolsó találmánya, a telefonhírmondó, ma is információtechnológiai világszenzációnak számít.

A „magyar Edison”-ként is emlegetett Puskás Tivadar kalandvágya olyan erős volt, hogy egyik napról a másikra az USA-ba költözött, és Coloradoban vásárolt földet, ahol arany után kutatott. Talált is, a saját földjén, a saját bányájában, de ennek ellenére sem tudta érvényesíteni jogait, az aranybányászat körüli szabályozatlanságok miatt (ami még enyhe kifejezés az aranyláz korára). Felfigyelt viszont az amerikaiak „startup” kultúrájára, annak ezernyi új találmányával. Jól értett hozzá, hogy megítélje egy fejlesztés valódi értékét: lebuktatott például egy csalót, aki állította, hogy találmánya fűtőanyag nélkül is működik. Puskás képes volt megvenni a szomszéd házat, és alagutat fúrni a kerítés alatt, hogy leleplezze a „feltalálót”. A csaló 3 millió dollárt ígért a hallgatásáért, de őt nem hatotta meg, és cikket írt róla.

Ekkoriban történt, hogy a skót Alexander Graham Bell süketnémákat oktató tanár siketeknek segítő eszközöket fejlesztett. Erős volt a motivációja: nagyapja, apja és bátyja is beszédtechnikát tanított, édesanyja és felesége pedig siketek voltak. 1871-ben megalkotta az első, gyakorlatban is használható telefonkészüléket, melynek szabadalmát 1876. február 14-én jelentette be, csak két órával előzve meg az amerikai Elisha Gray-t. Így októberben a philadelphiai világkiállításon új találmányként a Bell-féle telefonkészüléket mutatták be.

Puskás ekkor már ismerte Thomas Alva Edisont, aki nagy hatással volt rá. Edison a Gray-féle technológiát vásárolta meg, és kezdte továbbfejleszteni, ebben pedig ő is részt vett: amikor Bell találmánya megjelent, beszélt Edisonnak a telefonközpontról, amelyet közös munkával hoztak létre, több készülék sikeres összekapcsolásával. Charles Scribner nevén szabadalmaztatták, 1877-ben pedig Bostonban indították el az elsőt. Edison később elismerte, hogy az ötlet maga Puskástól származott. Kevesen tudják, hogy a nemzetközileg egységesen használt „halló”-t is ő találta ki a tesztelésnél. Két évvel később szénmikrofonnal látták el a készülékeket, egyesítve Bell, Edison és Puskás találmányait. Ő pedig eközben visszatért Európába.

Kitartására nemcsak ez volt jellemző: fiatalon megtanulta, hogy egyedül saját magára számíthat. Pesten született, az erdélyi Ditróból származó nemesi családban. Bécsben és a Műegyetemen is mérnöknek tanult, de édesapja korai halála után, az örökölt kevés pénzből Angliába ment. A nyelvet gyorsan megtanulta: leborotváltatta a haját, hogy biztosan ne akarjon kimozdulni tanulás helyett. Majd Erdélybe került, ahol az angol vasúttársaság főmérnökeként részt vett a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó vasúthálózat kiépítésében. De már akkor vállalkozni akart, ezért nyitott egy jegyirodát az 1873-as bécsi Világkiállításon. Szép nyereséghez jutott, de megunta az egy helyben ülést és inkább az USA-ba ment aranyat ásni.

Amerikai kalandjai után visszatérve, elismert mérnökként Edison találmányait értékesítette Párizsban. Nem maradt az Egyesült Államokban, holott fényes karrier várhatott volna rá ott is. Az vezette, hogy a találmányok előnyei Európába, így Magyarországra is eljussanak. Komolyabb vagyonra, és még több tapasztalatra tett szert a vállalkozások működtetése és növekedése terén. 35 évesen Edison igazgatósági taggá nevezte ki részvénytársaságánál. Köztiszteletnek örvendett, esküvői tanúja a walesi herceg volt, a későbbi VII. Edward király, aki lelkesedett a technikai újdonságokért.

Párizsban, majd később Budapesten Puskás kezdte kiépíteni az első telefonközpontokat, testvérével, Ferenccel. Hogy ezt megtehette, nemcsak elszántságának, hanem Magyarország akkori, találmányokra való nyitottságának is volt köszönhető. És kockázatvállaló természetének is: a pesti bankok nem adtak hitelt a telefontársaság létrehozására, így ő maga finanszírozta meg. A telefonközpont berendezést az amerikai Bell Telephone Company, a készülékeket pedig Edison gyára szállította Magyarországra, de még a szerelést is az USA-ból érkezett munkások végezték, annyira új volt a technológia.

Testvérével bemutatókat tartott, amire felfigyelt Kemény Gábor iparért felelős miniszter: 20 évre kizárólagos jogot adott nekik, hogy Budapesten távbeszélőket építsenek. Két évre rá megnyitották a budapesti telefonhálózatot. 1882-re már egy magyar cég is foglalkozott a távíró és távbeszélő huzalok gyártásával, akik a Margit-hídon lefektették az első telefonkábelt, és elindították az első alközpontot a Pénzügyminisztériumban. Pozsonyban, Aradon és Szegeden létesültek az első vidéki hálózatok.

Neki dolgozott egy ideig Nikola Tesla is. Nem tudta befejezni anyagi és családi okokból tanulmányait, de szerencsére kapott egy ajánlatot a Ganz gyártól, ami miatt Budapestre jött. Itt ismerkedett meg Puskás Ferenccel, aki bejuttatta bátyjához. Tesla később az USA-ba ment. Edisont már akkor istenítette, ezért a Menlo Park lett a célja, Puskás ajánlásával a zsebében.

Azonban a gyors fellendülés után Puskásnak komoly nehézségekkel kellett szembenéznie: Ferenc nem bírta a megterhelést és 36 évesen meghalt. Hazahívta Amerikában tanuló öccsüket, és együtt vezették tovább a céget. Hitelezőkre is szükségük volt, akik egy idő után érvényesíteni akarták követeléseiket, miután visszaesett a forgalom. Próbált másba is fektetni és több lábon állni, de ezek a befektetések is csak vitték a pénzt. Be akarta vezetni Magyarországon a villanyvilágítást, de nem talált partnereket.

Ekkor Baross Gábor miniszter államosította a céget: adósságait átvállalták, és csak bérlő lehetett korábbi tulajdonában, igaz, kizárólagos jogot kapott a tevékenységre. A miniszter műegyetemi végzettségű mérnököket vetetett fel, és a fejlődés újból lendületet vett: az első teljesen magyar gyártású távbeszélő készülékek is megjelentek. Budapesten 1887-ben már 959 távbeszélő állomás üzemelt. Úgy tűnt, a fiatal mérnökök mellett Puskás háttérbe szorul, de őt nem ilyen fából faragták: a telefont tovább akarta fejleszteni informáló, kultúrát terjesztő eszközzé, így született meg a telefonhírmondó ötlete. Ez az eddig ismert első elektronikus hír- és műsorszolgáltató közeg a világon, a rádió és az internet őse, amelyet már kizárólag neki tulajdonítanak.

Az első telefonhírmondót Budapesten nyitotta meg, miután szabadalmaztatta telefonújság néven, amely egy beszélő hangját megsokszorozva, tetszés szerinti hallgatókészülék között osztotta szét. Hamarosan létrejött a budapesti hálózat, függetlenül a meglévő telefonvonalaktól és készülékektől. Híreket közöltek, óránként frissítve. “A Telefonhírmondó korunknak legelmésebb találmánya. Egy élő hírlap, mely minden nyomtatott hírt megelőz, a nap eseményeit odahozza helyünkbe: nappal értesít, tudósít, este pedig a színházi élvezeteket osztja szét otthon ezereknek. Fő- és székvárosunknak ez az egyik legérdekesebb speczialitása” – mondta Jókai Mór.

Puskás Tivadar nagy érdeme a kiemelkedő szervezőkészsége, és hogy felismerte: nem helyes, ha elszigetelten dolgozik találmányain, így az egész világra hatott vállalkozásainak inkubátorként való működtetésével. Végül a telefonhírmondó, élete nagy találmányának európai népszerűsítő körútját már nem élhette meg: kevéssel az indulás előtt szívrohamban meghalt, mindössze 48 évesen.

Itt Nikola Tesláról olvashatsz.

Képek és forrás: http://www.fizikaiszemle.hu/archivum/fsz9409/hl9409.html, http://www.epa.oszk.hu/00300/00342/00058/pcs9409.html, http://www.wjp.hu/2015/09/13/530/, https://en.wikipedia.org/wiki/Alexander_Graham_Bell, https://hu.wikipedia.org/wiki/Pusk%C3%A1s_Tivadar_(m%C3%A9rn%C3%B6k), https://hu.wikipedia.org/wiki/Telefonk%C3%B6zpont, http://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/puskas-tivadar