November 17-től várják az információs technológia, a műszaki és agrártudományok területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatal kutatónők pályázatait. A Magyar Tudományos Akadémián november 16-án rendezett kerekasztal beszélgetésen emellett olyan kérdésekre is keresték a választ, mint például, hogy milyen speciális nehézségekkel néznek szembe a kutatónők pályafutásuk során, léteznek-e generációs különbségek, hogyan lehetne növelni a nők elismertségét, és milyen kezdeményezések segíthetnék őket az előrejutásban.

A résztvevők, köztük például Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, egyetértettek abban, hogy bár a felsőoktatásban tanulók között jelenleg már többségben vannak a lányok, pályafutásuk során kevesen kerülnek közülük vezető pozícióba, és hasonló tendencia tapasztalható a tudományos ranglétrán való előrehaladás esetében is. Ők is tapasztalják, hogy már a PHD fokozat megszerzésénél összezárul az olló, és innentől kezdve a nőknél egy ún. szivárgó vezeték effektus figyelhető meg, azaz folyamatos a lemorzsolódás.

Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára még egy ún. labirintus metaforára is kitért. Véleménye szerint mind a vezető, mind pedig a tudós nők esetében a nők a vezetés útvesztőjében vannak, azaz folyamatos falakba ütköznek és hosszú időbe telik, amíg megtanulják, hogy lehet kikerülni azokat. Optimizmusra ad azonban okot, hogy a labirintusból van kiút, azaz el lehet jutni a célhoz. A labirintus összetevői:

1. az uralkodó előítéletek,
2. nők kompetenciájának megkérdőjelezése,
3. vezetési stílus,
4. munka és magánélet összehangolása,
5. kapcsolatépítés, az old boys network-be való bekerülés lehetősége,
6. tudományos karrierút férfiakra szabott,
7. Máté effektus: „akinek van, annak adatik, akinek nincs attól elvétetik”,
8. Matilda effektus, azaz a női kutatók munkájának eredményét inkább férfiaknak tulajdonítják,
9. a női tudósok kevésbé láthatók, sokkal kevesebb elismerést és díjazást kapnak,
10. a nem támogató légkör,
11. jóindulatú viszonyulás kérdése.

Kondorosi Éva, az MTA rendes tagja szerint korán eldől, kiből lesz kiváló kutató, hiszen már a tanulmányok alatt rendkívül meghatározó, milyen indíttatást kapnak tanáraiktól a fiatalok és milyen támogatást az intézetvezetőktől.

A megoldási javaslatoknál Lovász Anna (MTA) olyan pozitív példákat említett, mint például a tudományos konferenciák alatti gyerekellátást, ami lehetővé teszi fiatal anyáknak, hogy részt vehessenek konferenciákon, tehát ne kerüljenek ki a körforgásból, információáramlásból, kapcsolatépítésből és egyben láthatók maradjanak, mert megoldott a gyerekfelügyelet. A közönség soraiból is érkezett megfontolandó javaslat a társadalmi sztereotípiákra utalva annak jelentőségére, hogy a gyerek milyen példát lát a családban, és a nevelésben milyen fontos szerep jut a nőknek az arányosság javítása érdekében.

A női kutatók sokkal kevesebb elismerésben is részesülnek, mint férfitársaik. Viszont ismertség nem létezik díjak nélkül. Az lenne ideális, ha a nők ugyanolyan esélyekkel indulhatnának a nagy díjakért, mint a férfiak, de ennek minimális előfeltétele, hogy a felterjesztések között legyenek nők. Azon nem lehet, és nem is kívánnak változtatni, hogy az elbírálás és követelményrendszer kizárólag szakmai alapokon nyugszik, de azon lehetne változtatni, hogy a férfiak segítsék női kutatótársaikat, legyen arányosság a bírálóbizottságokban és az intézmények vezetői vegyék ki részüket a tudatosítás folyamatában.

A fentiekhez kapcsolódóan bejelentették, hogy jövőre negyedszerre is odaítélik a Kiválósági Díjat, melyre november 17-től lehet pályázni. Az elismerést olyan fiatal kutatónők nyerhetik el, akik kiemelkedő teljesítményt mutatnak fel szakterületükön, és aktív részesei a hazai tudományos életnek; mindemellett készek részt vállalni a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítéséből a fiatal lányok körében, így inspirálva környezetüket és a fiatal, pályaválasztás előtt álló korosztályt. A díjak odaítéléséről a Nők a Tudományban Egyesület és az MTA által felállított tudományos szakmai bizottság dönt. PhD fokozattal rendelkező, 40. életévüket a pályázat beadáskor még be nem töltött kutatónők pályázhatnak az agrártudományok, a műszaki tudományok és az információs technológia területeiről. A díj fővédnöke Prof. Hargittai Magdolna akadémikus.

A fiatal kutatók elismerésével szeretnék sikereiket hazai szinten is láthatóvá tenni, egyben megerősíteni őket abban, hogy teljesítményük az egész társadalom számára kiemelkedő fontossággal bír. A díjátadás 2017. március 8-án lesz a Magyar Tudományos Akadémia székházában.

Az idei nyertesekről itt olvashatsz.

Kép: MTA