Február 11-e a Nők és Lányok a Tudományban nemzetközi napja, az ENSZ döntésének köszönhetően. Ma a kutatóknak csak 30%-a nő, Magyarországon ez az arány még kisebb, 27%, amelynek növelése érdekében az UNESCO főigazgatója, Irina Bokova emelte fel a szavát legutóbb. Ennek történelmi okai is vannak, a nők később szerezhettek érettségit, diplomát, doktori címet, de kutatói munkát is, illetve sokáig fizetést sem kaptak egyetemi tanári, kutatói állásokban. A következő 15 nő többsége ezekben az időkben játszott úttörő szerepet a saját területén.

Űrkutatás, csillagászat 

1. Vera Rubin

A sötét anyag névadója. A sötét anyag megfoghatatlan alkotóeleme az univerzumnak, bár egy részét ismert elemek alkotják - fekete lyukak, kihunyt csillagok, bolygók, de semmilyen elektromágneses kibocsátása nincs, szintén nem érzékelhető, csillagászati eszközökkel közvetlenül nem figyelhető meg, jelenlétére csak az általa kifejtett gravitációs hatásból lehet következtetni. Arányát kb. 23 %-ra teszik. Vera Rubin 1970-ben az Androméda-galaxist vizsgálva arra jutott, hogy a galaxis szélén lévő csillagok ugyanolyan gyorsan mozognak, mint a közepén lévők, amely az akkori ismeretek szerint lehetetlen volt. A gravitáció kevés lett volna, hogy bent tartsa őket, ki kellett volna repülniük a világűrbe, de ez mégsem történt meg. Azaz vagy Newton tévedett ezt illetően, vagy létezik egy extra anyag, amely a visszahúzásért felelős, de nem mérhető a csillagászok számára. Így kapta a jelenség a sötét anyag nevet, elméletét pedig röpke egy évtized alatt el is fogadta a tudomány.

2. Sally Ride

Az első amerikai nő volt, aki az űrben járt, 1983-ban. Az orosz Valentyina Tyereskova utazása után az amerikaiak közel 20 évet vártak női űrhajós felküldésével, ezért kiemelt jelentősége volt annak, hogy sikeres lesz-e a küldetése. 8000 jelentkezőből választották ki, és kétszer is utazott. Eredetileg teniszező akart lenni, de az egyetemen meglátott egy újságcikket, amelyben a NASA női fizikusokat keresett. Tagja volt a Challenger űrrepülőgép katasztrófáját vizsgáló csapatnak. 1989-ben fizikaprofesszor lett a Kaliforniai Egyetemen, illetve kinevezték a Kaliforniai Űrintézet igazgatójának. 

3. Eileen Collins

21 évvel ezelőtt, 1995. február 3-án indult el az űrbe Eileen Collins ezredes, akinek 4 útja során – melyből kettőnél a küldetés parancsnoka volt – történelmi jelentőségű feladatokat hajtottak végre: megteremtették a dokkolás lehetőségét a MIR űrállomáshoz, pályára állították a Chandra űrtávcsőt (a Hubble, a Compton és a Spitzer mellett). Ezzel tudták tanulmányozni például a galaxisunkban lévő fekete lyukat. Utolsó küldetése a Columbia katasztrófája után demonstráció volt, hogy a NASA biztonságosan tud feljuttatni embereket az űrbe. Ekkor próbálták ki az új biztonsági intézkedést, mely szerint az űrsikló megfordul a tengelye körül, hogy minden oldaláról lássák az állomáson, nem sérült-e meg. A Nemzetközi Űrállomáson lévő asztronauták közben fotózzák, majd ezeket elemzik (a Columbia katasztrófáját a sérült burkolat okozta). Ezt Eileen Collins személyesen végezte el az űrsiklóval.    

IT 

4. Ada Lovelace

A világ első számítógépes programját neki köszönhetjük. Életének fordulópontja volt, hogy megismerte Charles Babbage matematikust 1833-ban, aki hajózási és csillagászati táblázatokhoz egy korabeli "számítógépet" fejlesztett éppen, de elakadt. Lovelace megnézhette a gépet, amely lenyűgözte: Luigi Menabrea olasz matematikus írt róla, ezt kezdte el fordítani 1842-ben, az írás és Babbage gépének folyamatos vizsgálatával a fordítást saját számításokkal látta el, amelyek megoldották a találmány problémáját.

Valójában az első algoritmust alkotta meg, amellyel rá lehetett volna venni a gépet, hogy egyetlen paranccsal utasítássorozatot hajtson végre. Az analitikai gép lyukkártyákkal programozható lett volna. A terv számos módszert vezetett be, amelyeket a modern számítógépek alkalmaznak. Azonban sem Lovelace, sem Babbage életében nem épült meg, így soha nem derül ki, elindulhatott-e volna a számítástechnika 100 évvel korábban?  

5. Joan Clarke

Tagja volt az Enigma kódfejtő csapatnak, amely Alan Turing vezetésével megfejtette a németek feltörhetetlennek hitt elektromágneses gépének működését. Alan Cambridge-ből ismerte Clarke-ot, ő hívta maga mellé dolgozni. A kód feltörésével becslések szerint két évvel rövidítették le a világháború idejét, és legalább 14 (de akár 21) millió ember életét mentették meg. Joanon kívül többségében is nők dolgoztak a Bletchley Parkban, a kódfejtés helyszínén. A háború egyes időszakaiban akár 12 ezren is, 80 %-uk nő volt. 

6. Erna Schneider Hoover

Az első szoftver szabadalmak egyikének tulajdonosa a világ egyik vezető kutatóintézete, a Bell Laboratories számítástechnikával foglalkozó részlegénél volt kutató. Az intézet telefonközpontjában a vezetékes, mechanikus kapcsolórendszer a nagy forgalom miatt gyakran elromlott. Hoover programja, az SPC (stored program control) képes volt a nagyszámú bejövő hívások kezelésére és a hívásfogadások irányítására. A módszert a telefontársaságok jelenleg is alkalmazzák, az e-mail forgalom alapja is az SPC.  

7. Grace Mary Hopper

Amazing Grace (Bámulatos Grace) 43 évet töltött a haditengerészetnél, miután a Yale-n matematikából doktorált és osztályelső lett a Midshipman’s School-ban. A programozás volt a szakterülete, az ő nevéhez fűződik az első gépi kódra fordító, ún. compiler program. A világháború kitörése után a Harvard Egyetemen kezdett dolgozni a Mark I, II és III számítógépekkel. Olyan programok fejlesztésével foglalkozott, amelyek lehetővé tették a kutatóknak és a laikusoknak, hogy önállóan tudjanak a számítógéppel dolgozni.

„A nők azért lesznek rendkívül jó programozók, mert van kitartásuk, és mindig a dolgok végére járnak.”

- mondta. 1966-ban nyugdíjba ment, de hat hónap sem telt el, amikor a tengerészeti vezetők visszahívták, mert nem tudták nélkülözni. Reagen 1985-ben ellentengernaggyá nevezte ki. 1996-ban felavatták a modern tengerészeti tervezés és számítástechnika szempontjából az akkor legtökéletesebb hajót, és USS Hopper-nek nevezték el.  

8. Gertrude Blanch 

A Mathematical Tables Project szakmai igazgatója volt, amely a National Bureau of Standards támogatásával dolgozott a második világháború alatt. A hadseregnek végeztek ballisztikai számításokat, a tengerészetnek pedig navigációs táblázatokat készítettek. Blanch 450 ember, köztük sok nő munkáját irányította. A hihetetlen mennyiségű számítási munka alapján létrejött táblázatokat később 28, hatalmas méretű kötetben publikálták, melyek a mai napig használatban vannak.

9. Margaret Hamilton

A NASA-nál dolgozott, ahol ki is tüntették. Eredetileg matematikus volt, de programozni is meg kellett tanulnia. Már a Manhattan Terv idején is elvárták, hogy a programozást nők csinálják, míg a fizikusok főleg elméleti kérdésekkel foglalkoztak. Ez egészen a ’80-as évekig működött, majd egyre több férfi jelent meg a pályán. Margaret Hamilton 31 évesen a holdraszállás navigációs programjának vezető szoftvermérnöke volt az Apollo Project keretében. Később saját céget alapított Hamilton Technologies néven, amelyet a mai napig ő vezet. 

Fizika 

10. Marie Curie

Az első, fizikai Nobel-díjat 1903-ban megosztva kapta professzorával, Henri Bequerellel és férjével, Pierre Curie-vel a radioaktív sugárzás felfedezése kapcsán végzett munkájukért. Az első nő volt, aki Nobel-díjat kapott, és aki két különböző tudományágban is díjazott lett. Megalapította Párizsban a Rádium Intézetet (ma a nevét viseli), amely még négy Nobel-díjast adott a világnak, köztük lányát, Iréne Joliot-Curie-t és férjét, Frédéric Joliot-Curie-t, aki tiszteletből felvette a Curie nevet. Ők az egyetlen család, ahol apja-lánya, anyja-lánya, és két férj-feleség Nobel-díjas. 

1911 januárjában a Francia Tudományos Akadémia megtagadta, hogy Marie Curie a tagja lehessen. Az ok: nő volt, ateista, és tudhattak kapcsolatáról a feleségétől különvált Paul Langevinnel, bár ezt soha nem nevezték volna az elutasítás okának. Az biztos, hogy tudományos teljesítménye alapján nehéz lett volna elvitatni tőle az akadémiai széket. 1962-ben tanítványa, Marguerite Perey volt az első nő, aki megkapta azt. 

11. Maria Goeppert Mayer

Marie Curie mellett máig az egyetlen fizikai Nobel-díjas nőt apja ösztönözte a tudományos pályára: 

„Nem nőnek akarlak nevelni – úgy értette, nem háziasszonynak - … aki nem lát túl a mindennapi teendőkön” 

– mondta lányának, aki hallgatott rá, és fizikus lett. Göttingenben tanult és dolgozott Max Born mellett, majd kémikus férjével, Joe Mayer-rel együtt az USA-ba költöztek. A férjének a Johns Hopkins Egyetemen ajánlottak állást, de Mariát nem vették fel. Senkit sem érdekelt, hogy jobban értett a kvantummechanikához, mint a Johns Hopkins összes akkori fizikaprofesszora. Végül mentora Teller Ede lett: ő segített, hogy dolgozhasson a Chicagoi Egyetemen.

Amikor viszont Joe-t a Johns Hopkins nem véglegesítette, tovább költöztek, és míg férjét felvette a Columbia Egyetem, őt ismét nem akarták. A már Nobel-díjas Harold Urey kémikus vette fel – de ő is fizetés nélkül. Goeppert-Mayer hallgatott Enrico Fermi-re, és magfizikával kezdett foglalkozni. Ez három dolgot hozott az életébe: egy titkos projektet az uránhasadás terén, egy másikat Tellertől, a Manhattan-terv részeként, és a további, háború utáni közös munkát Tellerrel és újra Fermivel, amikor felfedezte az atommag héjszerkezetét és elkészítette annak modelljét, amelyért 1963-ban Nobel-díjat kapott.

12. Csien-Siung Wu

Marie Curie által inspirált érdeklődésének középpontjába hamar a fizika került. 1936-ban az USA-ba költözött, 1940-ben doktorált, majd ajánlatot kapott a Princetontól, és az egyetem első női előadója lett. 1944-ben csatlakozott a Manhattan-tervhez, részt vett az uránérc-gazdagítás módszerének kidolgozásában. 1956-ban Csung-Dao Lee és Csen Ning Jang elméleti fizikusok felvetették a paritássértés jelenségének lehetőségét. Az egyik bizonyító kísérletet Lee-vel való konzultációja után Wu tervezte meg, ám a szükséges – majd 0 K-es – hőmérsékletet a Columbián nem tudták biztosítani, ezért Ernest Ambler brit kutató segítségét kérte, hogy Washingtonban az alacsony hőmérsékletű laboratóriumokban kísérletezhessenek. 1957-ben Lee és Jang Nobel-díjat kaptak, ő nem.

Matematika 

13. Alexandriai Hüpathia 

Az alexandriai könyvtárt vezető Theon lánya volt. Hüpathia Athénban tanult filozófiát, majd hazatért Alexandriába és tanítani kezdett, aritmetikai és csillagászati művekhez írt magyarázatokat. Elismert volt, de a keresztény Kürillosz püspök ellene hangolta a tömegeket. Hüpathia a hellenizmushoz maradt hű, így egy idő után pogánynak bélyegezték. A politikai légkör csak fokozta ezt, például meg kellett semmisíteni minden művet, amely nem volt összhangban a kereszténység tanításaival, és ez érvényes volt az alexandriai könyvtárra is.

415-ben egy nap, amikor Hüpathia hazafelé tartott, dühös keresztény tömeg támadt rá. Mágiával és hipnotizálással vádolták, a Cesáriumnak nevezett templomba hurcolták, és megölték. Halála után az alexandriai matematikai iskola is hanyatlásnak indult. A kutatók szerint Hüpathia meggyilkolásával példát akartak statuálni, egyfajta korai boszorkányüldözésként.

14. Szofja Kovalevszkaja

A világ első női egyetemi tanárai, professzorai között van. A 11 éves Szofja hálószobáját – elfogyott a tapéta – apja egyetemi matematikai jegyzeteivel tapétázták ki. A kislányt elbűvölték a rejtélyes jelek, amelyeket matematikus nagybátyja segített megérteni. Apja nehezen engedte, hogy Szentpéterváron egy professzornál matematika órákat vegyen. Ezért külföldre akart menni, amelyben csak a névházasság segíthetett, így férjhez ment 16 évesen.

Férjével Heidelbergbe mentek, de nőként ott sem iratkozhatott be az egyetemre, viszont részt vehetett az órákon. Olyan hatást tett professzoraira, hogy ajánlólevelet adtak neki a legelismertebb német matematikushoz, Karl Weierstrasshoz. Neki köszönhetően Kovalevszkaja 1874-re már három önálló dolgozatot publikált, amelyek tanára szerint egyenként felértek a doktori disszertációval. A göttingeni egyetemen volt arra precedens, hogy külföldinek távollétében doktori fokozatot adnak. Weierstrass ezért elküldte a három munkát és 1874 júliusában Kovalevszkaja summa cum laude doktori fokozatot kapott. Végül a stockholmi egyetemen 1884-ben egyetemi tanárrá nevezték ki.

15. Katherine Goble Johnson

14 évesen érettségizett, 18 évesen pedig summa cum laude végezte el a főiskolát. 1938-ban ő lett az első afroamerikai nő, aki doktori iskolába jelentkezhetett. 1953-ban a NASA előde, a NACA állást ajánlott neki a navigációval foglalkozó részlegen. Egy nap őt és egy kollégáját ideiglenesen a csak férfiakból álló repüléskutatási részlegbe irányították. A geometria terén mutatott tudása és villámgyors számításai miatt főnökei átvették. Az űrprogram indulása után pedig átkerült az űrrepülések ellenőrzését végző divízióhoz, számításaival Alan Shepard, az első amerikai űrhajós kilövése az űrbe biztonságosabb lett.

Amikor a NASA először kezdett számítógépeket használni, mindig őt hívták, hogy ellenőrizze a gépek számítását: 1962-ben, amikor John Glenn tervezett Föld körüli repülési pályáját számították, Glenn nem volt hajlandó repülni, amíg Johnson nem számolta át a tervezett küldetés adatait.

"Ha ő azt mondja, hogy a gép nem téved, megcsinálom"

- mondta. 1969-ben az Apollo 11 az általa ellenőrzött számítások alapján repült a Holdra, majd tért vissza, Neil Armstronggal és Buzz Aldrinnal. Egy évre rá az Apollo 13 küldetésén dolgozott, amikor az elektromos rendszert is károsító baleset után vissza kellett hozni a személyzetet a Földre, és nagy szerepe volt abban is, hogy a pálya újratervezése után négy nap alatt biztonságban visszaérjenek az űrhajósok. Obamától megkapta az Elnöki Szabadság-érmet, majd elvitték a NASA-ba, ahol felavatták a 40 millió dollárból épült új kutatórészleget, amelyet róla neveztek el. Életéről könyv és film is készült (A számolás joga, Hidden Figures).  

Itt további 10 tudósnőről olvashatsz.

Irina Bokova, az UNESCO főigazgatójának kezdeményezését itt lehet aláírni: http://unesdoc.unesco.org/images/0024/002470/247047e.pdf  

Képek és forrás: Rachel Ignotofsky: https://www.rachelignotofskydesign.com/women-in-science, Hargittai Magdolna: Nők a tudományban határok nélkül, Akadémiai Kiadó, 2015., https://nokert.hu/kategoriak/tudosok, https://hu.wikipedia.org/wiki/Alexandriai_H%C3%BCpatia,  https://hu.wikipedia.org/wiki/Sally_Ride, https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B6t%C3%A9t_anyag