2017. dec 31.

Az év kedvenc posztjai

írta: KovácsBernadett
Az év kedvenc posztjai

simon-zhu-ji6hxqs6f_w-unsplash_2_small.jpg

Hamarosan véget ér az év, és elkezdődik 2018. Ebből az alkalomból összegyűjtöttem 2017-ből azokat az írásokat, melyek témái a legnagyobb hatással voltak rám, miközben készültek. Ezzel szeretnék minden kedves olvasómnak sikeres, boldog új évet kívánni! Olvasáshoz kattints a címekre. :) 

 

1. Akit azért fizetnek, hogy meghekkelje a Google Chrome-ot

tabriz.jpg

Parisa Tabriz 31 évesen lett a Chrome információbiztonsági csapatának vezetője, de a Fehér Háznak is volt már szüksége a tudására. Hogy dolgozik, akinek az a munkája, hogy úgy gondolkodjon, mint egy bűnöző? Melyik eset volt rá a legnagyobb hatással? Mit keres egy leendő kollégában? Mi a legnagyobb félelme a szakmájával kapcsolatban? Miért kell a jó PR a hekkereknek?

 

2. Az 51-es felvétel

kidman-photograph51-getty.jpg

Mára általánosan elfogadott, hogy a 20. század egyik legnagyobb jelentőségű tudományos felfedezése a DNS kettős hélix szerkezeti modelljének megalkotása, amelyért Watson, Crick és Wilkins 1962-ben Nobel-díjat kapott. A bizonyítékot egy röntgendiffrakciós felvétel jelentette: a Photo 51. Csakhogy azt a 32 éves Rosalind Franklin készítette, akit azonban kihagytak a világhírt jelentő elismerésből. Igaz, akkor már négy éve halott volt.

 

3. Így küzdött Einstein a nácizmus ellen

 

Albert Einstein már világhírű volt, amikor Hitler pártja megerősödött, majd átvette a hatalmat Németországban. A tudós nem maradt csendben: bár el kellett hagynia az országot, nem szűnt meg felhívni a figyelmet mindarra, ami hazájában folyt. Válaszul a tudományos akadémia közleményt adott ki ellene, barátai sem álltak ki mellette, vagy megfélemlítették őket, volt munkahelye náci "fajnemesítő" intézetet működtetett, vagyonát elkobozták, könyveit elégették, és nemzeti büszkeségnek számított az elüldözése. Nobel-díjas kollégáinak egy része pedig a fejébe vette, hogy meg kell tisztítani az általa művelt "zsidó fizikától" az "árja fizikát". 

 

4. Rekordot döntött itthon a lányok érdeklődése a mérnöki pálya iránt

ge_digital22017.jpg

Az eddigi legmagasabb résztvevőszámmal, 1840 diáklány ismerkedett a technológiai pályákkal a Lányok Napján, országszerte 77 helyszínen, ami rekord a program történetében. Kimutatások szerint több tízezer mérnöki állás betöltetlen ma hazánkban. Ez a hiány jelentősen csökkenthető lenne, amennyiben a lányok legalább olyan arányban választanának mérnöki pályát, mint amilyen arányban teszik ezt a fiúk. Az eseményt szervező Nők a Tudományban Egyesület 2020-ra megduplázná a műszaki karokon tanuló nők arányát, hozzájárulva egzisztenciális biztonságuk növeléséhez.

 

5. Ők azok a nők, akik kaphattak volna már fizikai Nobel-díjat - szavazással

peter_ginter_getty.jpg

Minden év októberében, amikor közeledik a fizikai Nobel-díj nyerteseinek megnevezése, a számtalan találgatás közepette egy dolog látszik biztosnak: hogy decemberben a Stockholmban díjat átvevő, és köszönőbeszédet mondó személy(ek) fehér férfi(ak) lesz(nek). Egyetlen kategória esetén sem kiegyenlített a nemek vagy nemzetiségek aránya: az összesen 923 díjból például 49-et nyertek nők, azaz kb. minden huszadikat, holott az emberiség fele nő. Azonban a fizika kategória még az átlagnál is rosszabb számokat mutat: az elmúlt 54 évben például egyetlen nő sem nyert.

 

6. Kutatónőket díjaztak az MTA-n

 

Negyedszer adták át a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat az információs technológia, a műszaki tudományok és az agrártudományok terén dolgozó kutatónőknek. Az elismerést olyan, szakterületükön kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatónők kaphatják, akik készek részt vállalni a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítéséből a fiatal lányok körében, így inspirálva környezetüket.

 

7. Tungsram: műhelyből világhírű multi

untitled_design_5.png

Kis távirdaszerelő műhelyből lett a világ egyik vezető izzógyártója a Tungsram, melynek exportbevétele egykor nagyobb volt, mint a teljes magyar mezőgazdaságé. Szakmai műhelye Bay Zoltán radarcsillagászati munkáját és a végül Auschwitzban elhunyt Bródy Imre kriptonlámpáját adta a világnak. Mentoruk, egyben a Műegyetem atomfizikai tanszékének alapítója, Aschner Lipót vezérigazgató már haldoklott, mire kimentették a mauthauseni koncentrációs táborból. Aschner visszatértéig Bay Zoltán mentette az ott dolgozókat, majd börtönbe került, de életben maradhatott, mert a tudása jobban kellett a németeknek, mint a nyilasoknak. A kommunizmus hadiipari elvárásainak azonban végképp nem akart megfelelni, ezért az USA-ba költözött.

Borítókép innen

Szólj hozzá

tudomány innováció sztereotípia csillagászat informatika fizika sötét anyag sötét energia feltaláló információbiztonság NASA Nobel-díj Tungsram Albert Einstein kettős hélix Bay Zoltán Aschner Lipót Bródy Imre Geek Nő e-Trend Marie Curie Maria Goeppert Mayer Mildred Dresselhaus Nők a Tudományban Kiválósági Díj Nők a Tudományban Egyesület Max Planck etikus hekker John Draper Parisa Tabriz Rosalind Elsie Franklin röntgendiffrakció John Randall DNS szerkezet kutatás Max Perutz röntgenkrisztallográfia Deborah Jin Lene Hau Jocelyn Bell Burnell radarcsillagászat kriptonlámpa