Joan Clarke és az Enigma
A Kódjátszma Alan Turing brit kódfejtő életéről szól, fókuszban a II. világháború alatt a híres német Enigma-kód feltörésével. Kódfejtőket toboroznak a munkához, akiknek Turing speciális kvízét kell megfejteniük, ha be akarnak kerülni. Jelentkezik egy nő is, Joan Clarke: megoldja a feladványt, és a csapat része lesz, amely becslések szerint két évvel rövidítette le a háborút, legalább 14 millió ember életét mentve meg. Joan a valóságban nemcsak Alan Turing munkatársa volt, hanem a menyasszonya is, de soha nem házasodhattak össze. Minimális spoiler!
A Kódjátszma (The Imitation Game) című filmben a brit hírszerzésnél rejtélyes csapat szerveződik a II. világháború alatt. Céljuk a híres és addig feltörhetetlen Enigma-kód ...
Alice Zielinski az MIT-re jár (Massachusetts Institute of Technology), űrkutatással kapcsolatos és villamosmérnöki tanulmányokat folytat, gyakornok volt a NASA-nál és a Boeing-nél. Emellett pedig feltűnő jelenség, és a kettőt együtt nem sikerül a másik nemnek jól kezelnie. Annyira nem, hogy Alice-nek elege lett, és megírta, milyen megjegyzésekkel szembesül, amióta mérnöknek készül. Azóta továbbgyűrűzött a történet, bizonyítva, hogy rajta kívül sokakat érint a probléma, és ő öt tanulságot vont le az eddigiek alapján. 
A hidrogénbomba atyja, Teller Ede már az atombombán is dolgozott Oppenheimernek, később mégis ellene vallott, mert akadályozta a munkáját. A fizikusvilágot is megosztotta, ezért a politikusok felé fordult. Ronald Reagan tanácsadójaként sokan bírálták a csillagháborús terve miatt, holott része volt a Szovjetunió összeomlásában, és Közép-Kelet Európa felszabadulásában. Neki köszönhető az is, hogy az USA-ban nem volt Csernobilhez hasonló baleset, mégis Ignobel-díjjal „jutalmazták”. Amikor 1990-ben hazalátogatott, nemcsak a tudóst ünnepelték, hanem a Szovjetunió összeomlásában játszott szerepét is. A nemzetközi tudományos világ viszont megosztott volt az esetében, miszerint politizálhat-e egy tudós. Igaz rá, hogy minden eszközzel ...
Albert Einsteint, a világhírű tudóst senkinek sem kell bemutatni. Négy írásával megalapozta a modern fizikát, melyek közül az egyikért, a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek leírásáért Nobel-díjat kapott. Azaz nem a relativitáselméletért, mert az olyan vitákat generált évekkel később is, hogy nem merték megkockáztatni az ennek okán való díjazást. Ő írta alá a híres, Franklin D. Rooseveltnek címzett levelet is, melyben az akkori amerikai elnök figyelmét felhívja egy tudóscsoport - köztük Szilárd Leó és Wigner Jenő - nevében annak veszélyeire, ha a németek előbb elkészítik az atombombát. A TIME magazin 1999-ben az Évszázad emberének választotta. Elméleti fizikusként gyakorlatias és barátságos volt. Szállóigévé ...
Samantha Cristoforetti, az első olasz űrhajósnő november végén érkezett két férfi kollégájával a Nemzetközi Űrállomásra. Több ezer jelentkező közül választották ki az addig vadászpilótaként dolgozó gépészmérnököt. Twitteren és Facebookon is folyamatosan tudósít átélt élményeiről, miközben 92 percenként kerülik meg a Földet. 
Kozma László villamosmérnöknek Nyáry Krisztián állít emléket „Igazi hősök” című könyvében, 32 másik magyar példakép mellett. Kozma itthon is alig ismert, pedig Európában ő készítette az első számológépet. Találmányokat tervezett koncentrációs táborban, az Andrássy út 60. és a kommunizmus bebörtönzöttjeként, és végül meghurcolva, bocsánatkérés nélkül, de legalább a Műegyetemen tanítva alkothatta meg az első magyar elektronikus számítógépet. 
Alig két hónapja elkezdtem írni egy blogot az információs társadalom és az informatikai pálya népszerűsítése érdekében, főleg, de nemcsak nőknek. Egy ilyen rövid ideje létező blog esetében érdekes lenne arról posztolni, hogy egész évben melyek voltak a legolvasottabb írások, ezért ez nem is lehet éves toplista. Ettől függetlenül a legnépszerűbb bejegyzések következnek a blog fennállása óta :) 
Minden idők egyik legnagyobb tudósa karácsonykor született. Nemcsak gravitációval foglalkozott: vezette a brit Királyi Pénzverdét és bitófára juttatott egy pénzhamisító csalót évekig tartó magánnyomozással. Mélyen vallásos volt, de hitt az alkímia tanaiban is, amely még tudományos gondolkodását is fejlesztette. Sőt, a világvégét jövendölők sorából sem maradt ki - volt is megdöbbenés, amikor több száz év után kiderült a nyilvánosság számára szerteágazó érdeklődése. Magánéletéről azonban máig nem tudunk semmit. 
A zseniális költő, George Byron egyetlen törvényes gyermeke Ada Lovelace néven világszerte ismert, de Magyarországon még keveset hallani a nevét. Ő az, akinek a világ első számítógépes programját köszönhetjük, ráadásul a 19. században, jóval a modern számítógép feltalálása előtt írta. Halála után kritikusai próbálták elfedni jelentőségét, a tudomány puszta népszerűsítőjeként vagy a későbbi tudósok útjának előkészítőjeként aposztrofálva munkáját. De már életében olyanok ismerték el, mint Charles Babbage vagy Michael Faraday, az USA programnyelvet nevezett el róla és létezik az Ada Lovelace Day, a tudományos pályán dolgozó nők nemzetközi napja. 
Vállalkozást indítani, startuphoz befektetőt találni Magyarországon sem könnyű, de hogy oldják meg ott, ahol még robbantanak is? Úgy, hogy a lakhelyüket elhagyni nem tudó, de internettel rendelkező fiatalok előtt az informatika széleskörű, reális munkalehetőséggé vált. Ha nehéznek érzed céged elindítását vagy felpörgetését, itt egy ösztönzés, hogy ezt újra átgondold. 
A mozikban futó Csillagok között (Interstellar) egyik tudósának szerepét eredetileg férfira írták, de Christopher Nolan rendező minimális változtatás mellett mégis Jessica Chastainre bízta Murph karakterét. Matthew McConaughey lányát játssza, aki magára marad gyerekként, miután űrhajós apja elindul élhető bolygót felkutatni a pusztulóban lévő Föld helyett. Kis lépés a mozinak, nagy lépés a tudománynak a gender gap terén, hiszen a mérnököknek, informatikusoknak és fizikusoknak csak ötöde, az űrhajósoknak tizede nő. Főleg utóbbinál volt nehéz a kezdet, bár az arányok lassan azért javulnak: vasárnap is indul egy nő az űrbe. 
Egymillió dollárra, azaz 245 millió forintra emelte a Google az Alan Turing-díj összegét, ami mérföldkő a programozás Nobel-díjának is nevezett elismerés történetében. A Benedict Cumberbatch főszereplésével készült, Turing életéről szóló film pedig nemrég elnyerte a Torontói Filmfesztivál fődíját. De mindez nem az egyedüli, megkésett emlékezés a világ részéről a matematikus zseni előtt, akit elképesztő meghurcoltatás ért, holott becslések szerint két évvel rövidítette le a II. világháborút, megmentve akár 14-21 millió ember életét. 
A végén egy NASA mérnök elmondja, hogy a tanultak az alapjai a programozásnak, és az ...
Sikeres nőket kérdeztek a tech iparból, szerintük mire van szüksége egy nőnek ebben a szakmában, hogy előre jusson? A válaszaik erre az ágazatra születtek, mégis több közülük általános érvényű: