Einstein összes
Egy posztban az eddigi összes történet Einsteinről! Albert Einsteint, a világhírű tudóst senkinek sem kell bemutatni. Négy írásával megalapozta a modern fizikát, melyek közül az egyikért, a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek leírásáért Nobel-díjat kapott. Azaz nem a relativitáselméletért, mert az olyan vitákat generált évekkel később is, hogy nem merték megkockáztatni az ennek okán való díjazást. Ő írta alá a híres, Franklin D. Rooseveltnek címzett levelet is, melyben az akkori amerikai elnök figyelmét felhívja egy tudóscsoport - köztük Szilárd Leó és Wigner Jenő - nevében annak veszélyeire, ha a németek előbb elkészítik az atombombát. A TIME magazin 1999-ben az Évszázad emberének választotta. Elméleti ...
Egy 2023. februári kutatás alapján a főnökük miatt mondanak fel a felsőfokú végzettségű munkavállalók leggyakrabban, közel 60%-ban. Ezt követi az elismerés hiánya, a sok stressz és a rossz munkahelyi légkör, amelyek szintén felvetik a vezetők felelősségét is. Emellett a Semmelweis Egyetem stresszkutatása szerint az alkalmazottak 40%-a szenved el bántalmazást. Pedig fontos, hogy a gyermekvédelem, illetve a családon belüli, kapcsolati erőszak mellett a munkahelyeken elkövetett bántalmazás is figyelmet kapjon, mert ez is olyan terület, amely meghatározza mindennapjainkat. 
Steven Zhang az Airtable korábbi szoftvermérnöke. Mielőtt elfogadta az állást, 22 interjú után összesen 18 ajánlatot kapott. Most az ő rangsorolása következik a 10 legnehezebb interjúról, amin átment, köztük a Google és az Uber felvételije. 
Képzeld el, hogy Karikó Katalin inkább tartósan háztartásbeli lett volna a kutatómunka helyett. Képtelenség? Pedig sok magasan kvalifikált nővel megtörtént nem is olyan régen, és megtörténhet ma is. Például az 1990-es években a Harvard üzleti karán diplomázott nők több mint fele később végleg elhagyta a munkaerőpiacot – írja Sheryl Sandberg. Ez a legjobb üzleti képzés a világon, a jelentkezők tizedét veszik fel és a tandíj csillagászati: átszámítva akár 62 millió forint. Mégis, sok nőnek a diploma után véget ért a pályafutása. És vajon miért nem engedték be Margaret Atwood-ot sem hallgatóként a Harvard könyvtárába? 
Április 26-án közel 3000 középiskolás lány ismerkedhet a technológiai pályákkal 77 helyszínen, 22 településen a Lányok Napja 2018 keretében. A pályaválasztás előtt állók betekinthetnek a műszaki egyetemek, kutatóintézetek és cégek életébe, amelyek megnyitják laboratóriumaikat, műhelyeiket és irodáikat, találkozókat szerveznek női professzorokkal, informatikusokkal és mérnökökkel. 
Az Európai Űrügynökség (ESA) újabb 65 ezer euró, azaz több mint 20 millió Ft értékű pályázatot hirdetett, idén második alkalommal. Olyanok jelentkezését várják, akik űrtechnológiát vennének át új termékük, szolgáltatásuk fejlesztéséhez. Számtalan példát ismerünk, mi mindenre használják már az eredetileg űrkutatáshoz fejlesztett technológiákat. Az ilyen jellegű, saját fejlesztést finanszírozó támogatások Magyarországon is elérhetővé váltak: a legnagyobb európai űrtevékenységgel foglalkozó szervezet high-tech innovációs adatbázisa felhasználható hazai cégek számára, amelyre a rendszerváltás óta kellett várnunk. A jelentősége pedig ahhoz mérhető tudományos szempontból, mint katonai szempontból a ...
Az amerikai Forbes körüljárta, hogyan lehet csökkenteni a tech szektorban jelenlévő szexizmust, miután több férfi is hozzájuk fordult tanácsért, mert tudni akarják, mit tehetnek személyesen, hogy ezek a jelenségek abbamaradjanak, a Szilícium-völgy kontraproduktív kultúrája sokszínűséget támogatóvá váljon, és főleg ne veszítsen emiatt szakterületük tehetséges munkaerőt. Nem a nők az egyetlenek tehát, akiket megdöbbent a növekvő zaklatás, fenyegetettség, előítéletek vagy más, szakmai akadályozók az olyan magasra értékelt cégeknél is, mint az Uber, a Tesla, a Google, vagy akár a startupokat támogató Binary Capital. 
A Földön az élet minden nappal egyre jobban függ a világűrtől, anélkül, hogy ezt igazán érzékelnénk. Elég csak a technológiai fejlődésre gondolni, vagy arra, hogy hamarosan hétköznapivá válhat az űrturizmus. De mi történne, ha egy nap a GPS nem mutatná az utat, a tévében szünetjel lenne, vagy, ami rosszabb, nem tudnánk előre jelezni a következő hurrikánt? Akár 700 ezer, 28 ezer km/órás sebességgel közlekedő űrszemét, és a növekvő törmelékfelhője nemcsak a globális kommunikációt, hanem végső soron a Föld lakosságát is veszélyezteti, amely folyamat visszafordíthatatlanná válhat. Mivel minden nagy ütközés megelőzése nehéz és költséges is, egyre sürgetőbb a megoldás keresése. 
Az eddigi legmagasabb résztvevőszámmal, 1840 diáklány ismerkedett a technológiai pályákkal a Lányok Napján, országszerte 77 helyszínen, ami rekord a program történetében. Kimutatások szerint több tízezer mérnöki állás betöltetlen ma hazánkban. Ez a hiány jelentősen csökkenthető lenne, amennyiben a lányok legalább olyan arányban választanának mérnöki pályát, mint amilyen arányban teszik ezt a fiúk. Az eseményt szervező Nők a Tudományban Egyesület 2020-ra megduplázná a műszaki karokon tanuló nők arányát, hozzájárulva egzisztenciális biztonságuk növeléséhez. 
Amikor Elizabeth Dozier 31 éves matematika tanárnő elfogadta a chicagói Fenger középiskola igazgatói posztját, sejtette, hogy nem lesz egyszerű dolga, de a valóság felülmúlta addigi elképzeléseit is. Két hete töltötte be a posztot, amikor az iskolától nem messze 15, többségében Fenger diák verekedett össze. Nem volt náluk fegyver, de az ott talált deszkákkal fejbe vágták a 16 éves Derrion Albertet, aki elvesztette az eszméletét. Ez nem volt elég, ahogy a földön feküdt, többen is fejbe rúgták, aminek következtében életét vesztette. 
Negyedszer adták át a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat az információs technológia, a műszaki tudományok és az agrártudományok terén dolgozó kutatónőknek. 
Tévedni emberi dolog, mi sem mutatja jobban, mint hogy a legnagyobbakkal is előfordul. A következőkben 30 olyan, a technológiai fejlődéssel, találmányokkal kapcsolatos jóslatot olvashatsz, amelyeket többségében a téma akkor elismert szakértői hangoztattak. Akiknek többnyire még életükben szembesülniük kellett hibájukkal, hiszen a fejlődés korábban is robbanásszerű volt, ezért akár néhány év már megcáfolta a legjobb szakértőt is. Ma, tekintve az infokommunikáció napról napra a szemünk előtt zajló változásait, még tanulságosabbak a lenti esetek. 
Február 11-e a Nők és Lányok a Tudományban nemzetközi napja, az ENSZ döntésének köszönhetően. Ma a kutatóknak csak 30%-a nő, Magyarországon ez az arány még kisebb, 27%, amelynek növelése érdekében az UNESCO főigazgatója, Irina Bokova emelte fel a szavát legutóbb. Ennek történelmi okai is vannak, a nők később szerezhettek érettségit, diplomát, doktori címet, de kutatói munkát is, illetve sokáig fizetést sem kaptak egyetemi tanári, kutatói állásokban. A következő 15 nő többsége ezekben az időkben játszott úttörő szerepet a saját területén. 
Kevés ember van a történelemben, akiről olyan nehéz lenne megmondani, hogy több ember életét mentette-e meg, mint amennyi haláláért felelhet, mint Fritz Haberről. Amikor karrierje váratlan fordulatot vett, mert önként a hadiipar felé fordult, még nem tudhatta, hogy az egyik, általa kifejlesztett mérges gáz lesz az alapja a nácik által használt Zyklon-B gáznak. Felesége, Clara Immerwahr, Németország első kémiából doktorált nője öngyilkos lett férje találmányának bevetésekor, Haber több rokonát pedig szintén az általa kifejlesztett gázzal ölték meg koncentrációs táborokban. 
Bár itthon és a világ más részein is a mérnök szakmában az egyik legnagyobb a munkaerőhiány, mégis vannak olyan szempontok, amelyeket érdemes figyelembe venni a pályakezdő mérnököknek, hogy minél könnyebb legyen elhelyezkedniük: 
November 17-től várják az információs technológia, a műszaki és agrártudományok területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatal kutatónők pályázatait. A Magyar Tudományos Akadémián november 16-án rendezett kerekasztal beszélgetésen emellett olyan kérdésekre is keresték a választ, mint például, hogy milyen speciális nehézségekkel néznek szembe a kutatónők pályafutásuk során, léteznek-e generációs különbségek, hogyan lehetne növelni a nők elismertségét, és milyen kezdeményezések segíthetnék őket az előrejutásban. 
A mindössze 30 éves magyar mérnök nyereséges vállalkozását hagyta itthon 1874-ben, hogy az USA-ba menjen, de szakmája helyett egy dolog foglalkoztatta: az aranyásás. Puskás Tivadar talált is aranyat, jogait érvényesíteni az aranyláz korában mégsem tudta. Más elfoglaltság után kellett néznie, és hamarosan már Edisonnal dolgozott találmányok terjesztésén. Majd hazatért, hogy Bell telefonjának útját egyengesse az első európai telefonközpont formájában, amely végül egész iparágat indított el nálunk is. Utolsó találmánya, a telefonhírmondó, ma is információtechnológiai világszenzációnak számít. 
„Délre mentem, néha az utcán éltem, néha csatlakoztam más utcagyerekek bandájához, máskor árvaházakban laktam, és az idő legnagyobb részében éheztem. Az emlékeim ebből a négy évből élénkek, de nem egybefüggők; inkább pillanatképek sorozata. Némelyikük leírhatatlanul brutális, némelyikük elfogadható” – mondja Mario R. Capecchi genetikus, molekuláris biológus, aki 2007-ben megosztva nyerte az orvosi Nobelt, amelyhez megrázó gyerekkoron át vezetett az útja. 
Megálmodom, megtervezem, megvalósítom – idén is elindult a Nők a Tudományban Egyesület „♀tervezem - Okosjövő lányoknak" programsorozata. A program pályaválasztás előtt álló diáklányoknak segít orientálódni és lehetőséget biztosít, hogy székesfehérvári cégeknél betekintést nyerjenek a természettudományokhoz, technológiához, mérnöktudományokhoz és matematikához szorosan kapcsolódó szakmákba. 
Egy, a Humanitárius Világnap alkalmából kiállított fotósorozat háborúval, természeti katasztrófával sújtott övezetekben élő vagy onnan elmenekült gyerekeket mutat be, akik már most készülnek, illetve készülnének választott hivatásukra a nehéz körülmények ellenére is. Ma 130 millió ember függ az ENSZ segélyszervezeteinek támogatásától, köztük sok gyerek. Két fotós, Vincent Tremeau és Meredith Hutchison két évet töltött ezeken a helyeken, és fotózta az ott élő 6-18 év közöttieket, akik „beöltöztek” sok más mellett mérnöknek, asztronautának vagy tanárnak. 
A NASA történetének egyik legjelentősebb munkatársa, Katherine Johnson matematikus, fizikus a héten töltötte be a 98-at. Charles Bolden, a NASA vezetője emlékeztet mindenkit arra a történelmi pályára, amelyet az „emberi számítógépnek” is nevezett afroamerikai Katherine Johnson járt végig, amikor kulcsszerepet játszott az Apollo 11 Holdra küldésében. Vagy a Földet először amerikaiként körberepülő John Glenn küldetésénél, aki nem volt hajlandó vállalni a repülést, míg Katherine le nem ellenőrizte a számítógépek számításait. A 18 évesen már főiskolát végzett színesbőrű nő olyan korban lett példakép, amikor társadalmi csoportjában az általános iskola elvégzése is ritka volt. 
A New York Times hozta le nemrég Sandberg írását arról, hogy tényleg olyan rosszul bánnak-e egymással a nők a munkahelyen, hogy valójában nők vagy férfiak hátráltatják-e a nők előrejutását, és milyen pozitív hozadékai vannak a nők közötti munkának. Egy kutatóval közösen sikerült ismét a sztereotípiák mögé látnia, és felfedni olyan összefüggéseket, amelyek sokak számára meglepőek lesznek. 
Az emberek szorongása, hogy matematikával foglalkozzanak, képes befolyásolni az azzal kapcsolatos képességeiket. Amikor a szorongó egyén ráadásul általános iskolai tanár, félelme kihathat diákjaira, főleg az azonos neműekre. Például az Egyesült Államokban az általános iskolai tanítók több mint 90%-a nő, a körükben kiemelkedően magas matektól való szorongás negatívan befolyásolja lány tanítványaikat, elbizonytalanítva őket, hogy elég jók-e a tárgyból. 
A nemrég nálunk járt Chris Hadfield bevallottan tériszonyos, mégis több mint 20 év kitartó munka áll mögötte. Ő az első a világűrbe kijutott több mint 500 űrhajósból, aki igazán fel tudta hívni a figyelmet munkája jelentőségére, miután a Nemzetközi Űrállomáson elénekelte David Bowie Space Oddity című számát, amelyet 32 millióan láttak. A közvélemény újra felfigyelt a lenyűgöző szakmára, amely az USA-ban egyszercsak annyira hétköznapivá vált, hogy már a tévé sem közvetítette a kilövéseket. Érezte, hogy tennie kell valamit, holott pályája jóval több, mint éneklés az ISS-en, könyveiben, interjúkban adott tanácsait pedig mindenki hasznosíthatja. 
„I’ll ask Joe.” (Majd megkérdezem Joe-t.) – mondogatta gyakran Henry Ford egy fontosabb döntés előtt. Joe-t, vagyis Galamb Józsefet, a Makóról indult, egykori szegénysorból származó mérnököt, aki nélkül sokak szerint a Fordot is rövid úton felvásárolta volna a Chrysler vagy a General Motors, így viszont azok versenytársa lett. Az általa tervezett modell, a Ford-T minden idők egyik legnépszerűbb autója, amely egy időben a világ autóinak felét tette ki. 
A Nobel-díjas Wigner Jenő és kollégái, Teller Ede, Szilárd Leó, Neumann János vagy Kármán Tódor is nagy hátránnyal indultak volna az akkori magyar oktatás nélkül. A mezőnyből kiemelkednek a külföldön is elismert Fasori Evangélikus Gimnázium és a Trefort utcai Mintagimnázium, miután egy időben ontották magukból tudósainkat, akik később Nyugaton alakították a 20. század világpolitikáját. Felmerül a kérdés: mit tudtak akkor, amit a világ legtöbb iskolája nem? 
Ági, azaz Rachel Agnes Lotan, a Stanford Egyetem tanárképző intézetének nyugalmazott vezetője múlt héten hazánkba látogatott, hogy jelen legyen a hejőkeresztúi oktatási modell országos terjedésének újabb fázisánál. A Kovácsné dr. Nagy Emese és csapata által először Hejőkeresztúron elindított Komplex Instrukciós Program ma már egyre ismertebb, köszönhetően az áldozatos szakmai munkának: 
Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet is részt vett a Lányok Napja rendezvényen, amely tizenhét városban, ezerhatszáz középiskolás lánnyal zajlott április 28-án. Amellett, hogy több multinacionális cégnél 2020-ra a középvezetés ötödének nőkből kell állnia, a mai fiataloknak többnyire elképzelése sincs egyes szakmákról, vagy arról, hogy a szülei mit is dolgoznak. Pedig a pályaválasztóknak helyesen kell felmérniük esélyeiket a jövőt illetően, hiszen a most zajló negyedik ipari forradalomban nagy számban tűnhetnek el a ma jellemzően nők által ellátott munkakörök, miközben a lányok az iskolában ugyanolyan jól teljesítenek. Az eseményt szervező Nők a Tudományban Egyesület 2020-ra megduplázná a műszaki karokon tanuló nők ...
1940-ben a nácik lerohanták Dániát és bevonultak Koppenhágába. A híres fizikus, Niels Bohr tudta, hogy bajban van: nála, az Elméleti Fizikai Intézetben volt ugyanis két kollégája Nobel-díja. Hogy ez miért volt baj? Max von Laue, a hitleri politika ellenzője, és a zsidó származású James Franck küldték el neki korábban díjaikat megőrzésre. Titokban, mert Németországból tilos volt aranyat kivinni, a díjak pedig 23 karátos aranyból készültek. A tetejében pedig a nevük is rajtuk szerepelt, ami egyenlő volt a beismeréssel. Mindez Niels Bohrra, mint a díjak őrzőjére nézve főbenjáró bűnnek minősült volna, ha a Gestapo megtalálja azokat. A probléma abszurd, de hatásos megoldásában Hevesy György volt segítségére. 
Idén márciusban harmadszor adták át a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat a biotechnológia, anyagtechnológia, információs technológia és most először az űrtevékenység terén dolgozó kutatónőknek. 
Nemcsak a 20. században történt események hatottak negatívan a magyar tudományos életre, hanem az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni megtorlás időszaka is. Fizikusok, matematikusok, csillagászok, statisztikusok, kémikusok, feltalálók, orvosok is beálltak katonának, akár tanulmányaik megszakításával is, de a távolmaradók sem feltétlenül úszták meg a meghurcolást. A Magyar Tudós Társaság (az akkori MTA) működése leállt, és 1858-ig is eltartott, mire újra tagot választhattak és nagygyűlést tarthattak. Majd a Bach-korszak germanizálási kísérlete kezdődött, de nem sikerült: a közoktatás továbbra is magyar nyelven folyt, az egyetemeken sokan továbbra is magyarul tanítottak – például Jedlik Ányos -, és legfeljebb a jobb ...
Képes lehet-e agyunk annyi információt tárolni, mint a teljes internet? Az Avatar című film már a valóság? Miért sakkozzunk? Elveszi-e a mesterséges intelligencia a munkánkat? Kreatívabb-e a gazdag gyerek? Melyik játékban nyert már megint egy számítógép az emberrel szemben? Újabb tények az agyműködésről, mesterséges intelligenciáról és agyunk gyerekkori fejlődéséről. 
Obama bejelentette, arra fogja kérni a Kongresszust, emeljék meg 4 milliárd dollárral, azaz több mint 1100 milliárd forinttal az amerikai oktatás támogatását, a hangsúlyt az informatikaórára helyezve. A kétségkívül hatalmas mérföldkőnek számító lépésnek azonban volt több előzménye is, ezek közül is kiemelkedik a The Hour of Code, azaz a Kódolás Órája, amely már világeseménnyé bővült. Néhány napja jött ki a szervező code.org jelentése a tavaly decemberi egy hetes rendezvényről, amely szerint már 195 millió alkalommal próbálták ki az oldalukon a programozást. 
Melyik országban lehet egy nő azért vezető tudományterületen, mert az a férfiak számára nem vonzó pálya? Melyik tudományágban van a legkevesebb Nobel-díjas nő? Meddig nem kaptak fizetést a CERN fizikusnői? Melyik női tudós volt Manchester főpolgármestere, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia elnöke, vagy thai hercegnő? Nem gyakran jelenik meg magyar szerzőtől olyan könyv, amely egy New Yorkban már megjelent könyv magyar kiadása, és Nobel-díjas ajánlója is van. Hargittai Magdolna kémikus, az MTA tagja írta meg 65 női tudós történetét, amelyek részben interjúin is alapulnak, 17 ország áttekintésével - köztük India, Törökország, Oroszország vagy Japán kevésbé ismert kutatónőivel, Európa és az USA mellett. 
Hónapokig folyt a találgatás: mi okozhatja a Ceresről látszó tükröződést? Már vadabb elképzelések is napvilágot láttak, amikor kiderült, hogy sómezők fénylenek. Egy rejtéllyel kevesebb lett, viszont érdemes megjegyezni, hogy a törpebolygó felfedezésében komoly szerepe volt Zách János Ferencnek is. Zách Pesten született, de bejárta egész Európát, és mindenhol megfigyeléseket végzett, még If várában is. A francia forradalomtól Napóleon bukásáig kerülgette a csatatereket munka közben a nemzetközi csillagászat egyik megalapozója és menedzselője: többek között Seeberg, Nápoly és a Gellért-hegy is neki köszönhette csillagvizsgálóját. Élete végén támogatója özvegyével járta Európát, amelyről még barátjuk, Goethe is írt. 
Nagy öröm ért a napokban, amikor a 
Drónbicikli, digitális holografikus mikroszkóp, igazi Enigma a II. világháborúból, több száz robot közös rajza, szélcsatorna versenyautóval, az ország egyetlen sebészrobotja és programozás oktatás lányoknak is mind elérhető ingyen egyetlen éjszaka alatt. Már 10. éve rendezik meg szeptember 25-én a Kutatók Éjszakáját. Ennek apropóján készítettem egy szubjektív válogatást az ingyenes programokból, amelyeket szerintem érdemes felkeresni IT, fizika, matematikai vagy csillagászati témája miatt. 
A fővárosi iskolák átlagánál is voltak már jobbak matekból egy Borsod megyei általános iskola tanulói, pedig közel 70%-uk hátrányos helyzetű. Az idei hivatalos tanévnyitó helyszíne volt a hejőkeresztúri általános iskola, amely az országos kompetenciamérésen eléri az országos átlagot. A gyerekek mind továbbtanulnak, főleg szakközépiskolában, ahol érettségit is szereznek, pedig jóval nehezebb körülmények között nőnek fel, mint az átlagos családokban. Mindezt két nő tette lehetővé, a Stanfordon a módszert kidolgozó, erdélyi származású Rachel Lotan professzor, és a hejőkeresztúri iskola igazgatója, Kovácsné dr. Nagy Emese, aki 15 évvel ezelőtt elindította itthon a sikertörténetet. 
A történelemben sosem volt könnyű dolga azoknak, akik úttörők voltak a maguk területén. Különösen igaz ez néhány női tudósra, tech szakemberre is, akiknek sokszor a férfiakhoz képest is több nehézséggel kellett szembenézniük. Hátsó ajtó az egyetemre, professzori címtől való tiltás, fizetés nélküli kutatói munka, férfiak Nobel-díjhoz vagy nagy felfedezésekhez segítése, politikai okokból karrierről való lemondás, vagy akár gyilkosság áldozatává válás jelölték ki az utat a nők közül többeknek. Még maga Marie Curie, közülük máig a legismertebb is támadások célpontja volt magánélete miatt, ahelyett, hogy második Nobel-díjának örülhetett volna. 
A történelmi Magyarország területén született, és beszélt is magyarul a zseniális Nikola Tesla, akit az elektromosság korának atyjaként tisztelhetünk, mégpedig Edison helyett. Tesla igazi, humánus geek volt, míg Edison üzletember, aki sok feltaláló helyett aratta le a babérokat. Az egyik volt Tesla is, de amikor őt is átverte az addig istenített példakép, otthagyta és a nulláról újrakezdve bizonyította, hogy meghaladta Edison tudását. De nem ő volt az egyetlen, akivel küzdenie kellett, Marconi még Nobel-díjat is kapott Tesla találmányáért, a rádióért, míg végül a bíróság igazságot nem szolgáltatott. 
Miért hívják Kármán Tódort, a magyar, kivándorolt tudóst az amerikai légierő szentjének? A NASA melyik laboratóriumát alapította? Mi köze a Kármán-féle örvénysornak a Tacoma-híd összeomlásához? Mi történt, amikor a tudós találkozott 1945-ben német exfőnökével? Vészi Margit újságíró, festő milyen hatással volt a 20. század űrrepülésének fejlődésére? Hogy segítették a humán tárgyak az aerodinamikát? Érdekes állomások egy világhírű magyar életéből. 
Sokaknak nincs munkája vagy épp jobb munkát keresnek a jelenleginél, míg mások pályamódosításra kényszerülnek. De nemcsak nekik, hanem mindenkinek érdemes elgondolkodni a programozás – lassan általánossá váló képességének – elsajátításán. Egy próbát mindenképp megér, hiszen a technológia használata mellett akár létre is hozhatod azt. 15 olyan weboldal és app következik, ahol felnőttek és gyerekek is játszva tanulhatnak. 
Az amerikaiak közül a Földet először megkerülő John Glenn akadályozta meg, hogy az USA küldjön először nőt a világűrbe. A legesélyesebb Geraldyn „Jerrie” Cobb jobban teljesített a teszteken, mint a vadászpilóta férfiak, és még Lyndon Johnson alelnökig is eljutott, de 1963-ban végképp elbukott. Pár hónap múlva indult Valentyina Tyereskova szovjet textilgyári munkásnő a világűrbe, aki ezzel az első női űrhajós lett. 1999-ben Jerrie újra esélyt kapott, hogy idős emberként vizsgálják az űr rá gyakorolt hatását, de ekkor is épp a már szenátor Glenn juthatott csak ki. Jerrie misszionárius pilótaként végzett munkájáért béke Nobel-díj jelölést kapott, 14 másik díja mellett, de reményei élete nagy lehetőségét illetően ...
Hogy tanulhatunk meg fél év alatt kínaiul? Fedezünk-e fel még ma is alapvető agyi funkciót? Hány éves korunkig fejlődik e szervünk? Létezik-e a bal/jobb agyfélteke dominancia? Neumann az emberi agy mintájára tervezte meg a számítógépet? Az agyunk még mindig számtalan titkot rejteget, a most következő tízből van olyan, amelyet talán még nem ismersz. 
Kora legnagyobb obszervatóriumát hozta létre itthon Nagy Károly, a 19. századi polihisztor, akit még az USA hetedik elnöke is fogadott. Charles Babbage matematikus miatta lett az akkori MTA tagja. Számtalan tudományágban tevékenykedett, matekkönyvet írt, először készített magyar feliratú föld- és égtekét, melyek nagy részét Battyhány Kázmér támogatásával iskoláknak adományozta, de még Kossuth mellett is dolgozott a Pesti Hírlapnál. 1849-ben mindent hátra kellett hagynia, amikor meghurcolták. Ezután csak francia és német nyelven jelentek meg természettudományos könyvei, és Párizsban halt meg Bicske helyett, ahol élete főműve már ekkor pusztulni kezdett. 
Ki volt az a magyar, aki segítséget adott neki a relativitáselmélethez? Mekkora része van sikerében első feleségének? Mi köze Yodához? Hogy szólt bele a politika a Nobel-díjába? Melyik szerve járta be befőttesüvegben Amerikát egy Buick csomagtartójában? 136 éve született Albert Einstein, minden idők (talán) leghíresebb tudósa. Kérdések vele kapcsolatban, amelyekre nem biztos, hogy tudod a választ. 
Kevesen gondolnák még ma is, hogy egy vak személy képes olyan szellemi munka ellátására, mint a programozás. Még kevesebben tudják, hogy ennek lehetőségét, az informatikai „fehér botot” itthon egy látássérült nő, Vaspöri Teréz és látó férje, Arató András teremtették meg. Nekik köszönhető, hogy a beszédszintézises számítógép a vak emberek elérhető árú, iskolai számítógépe lett. Azóta több látássérült érdeklődő is a programozó szakmát választotta, akikre büszkék lehetünk: egyikük még a látássérült diákok részére szervezett NASA űrtáborban is járt. 
A világhírű magyar sakkozónő is felkerült a legokosabb embereket rangsoroló listára, egyedüli magyarként. Főleg az IQ és eredmények alapján választották ki az ott szereplőket, bár annak megítélése, ki mennyire okos, még így is szubjektív. Ennek ellenére megpróbálták a lehetetlent. A listán számos fizikus, matematikus vagy IT szakember is szerepel, de olyanok is, mint a tévés személyiség Rick Rosner, nem kis meglepetést okozva. 
Január-február hónapokban több alkalom is adódott, hogy tudósok életén keresztül hívjam fel a figyelmet az IT és a tudomány fontosságára, és a nők szerepére ezeken a területeken akár a jelenben, akár a múltban. A cikkek közül a legaktuálisabb Neumann János jelentősége, amely kapcsán fontos kérdés, hogy áll ma Magyarországon az informatika oktatása, illetve mit lehetne tenni a helyzet javításáért? A végén pedig szavazhatsz is, hogy miről szeretnél a jövőben olvasni a blogon. 
Idén 110 éves a négy írás, melyekkel megalapozta a modern fizikát, és amelyek közül az egyikért, a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek leírásáért Nobel-díjat kapott. Azaz nem a ...
A legjobb férfi főszereplő Oscar-díját a Stephen Hawkingot játszó Eddie Redmayne kapta, A mindenség elméletében nyújtott alakításáért. Stephen Hawkingot azonban enélkül sem kell már senkinek bemutatni. A világ legokosabb élő emberének tartott elméleti fizikus nemcsak a tudományos életre hatott munkásságával, hanem felvállalta a tudomány népszerűsítését laikusoknak, ennek is köszönhetően ismertsége jóval túlnőtt kollégái hírnevén. Az ALS-ben szenvedő, az orvosok által előrejelzett halála időpontját már több mint 50 évvel túlélő, kerekesszékhez kötött tudós életéről több film készült, a legújabb, A mindenség elmélete inkább magánéletére koncentrál. Az alábbiakban 30 korábbi és egészen friss idézetét is ...
Mi ötször forróbb bolygónkon, mint a Nap körüli légkör? Hogy vezet egy fonalféreg legoautót? Miért szúrjuk el a matektesztet? Mi köze a napraforgónak a radioaktivitáshoz? Mit köszönhet az űrkutatás egy katolikus papnak? Mennyi ideig kellene vezetnünk, ha autóval szeretnénk bejárni az univerzumot? Ezekre is választ adnak a most következő válogatásban szereplő tudományos tények. Lehet, hogy ismered valamelyiket, de mindegyiket biztos nem. 
Oroszország történelme hasonlóan zaklatott, mint azoké az államoké, amelyeket ők szálltak meg a Szovjetunió idején. Több Nobel-díjas vagy arra jelölt fizikusuk is van, mégis, jó részük teljesítményei ellenére sem kerülhette el Sztálin börtöneit vagy munkatáborait. Maga a szovjet űrrepülés atyja, a szovjetek kezdetben vezető űrhatalmi szerepét a végkimerüléséig biztosító Koroljov a börtönt és a szibériai Gulagot is megjárta az országban, ahol bármi megtörténhetett. Végül Hruscsov a Nobel-díját sem engedte átvenni, ritka cinikus indoklással. 
Szilárd Leó fizikus, az atombomba tervezője Neumannhoz hasonló polihisztor volt. Nem ösztöndíj okán távozott Magyarországról külföldre: úgy megverték a Műegyetemen hallgatók, hogy a lépcsőn is leesett. Megérzéseinek többször köszönhette életét és eredményeit. És a világ is: először szinte egymaga küzdött az atombomba megvalósításáért, majd azért, hogy ne vessék be Japánban. Nem sikerült: a bombát ledobták, Groves tábornok pedig még internálni is akarta, majd a CIA szállt rá. Saját magát gyógyította ki a rákból egy új terápia kidolgozásával, és H. G. Wells író is hatott rá, végül sci-fiben próbálta elmondani, amit az emberek máshogy nem értettek meg. 
Az első modern számítógép fejlesztője kikerülhetetlen az informatikában: még mindig az ő elve alapján működik szinte az összes számítógép, amelyből nem akart szabadalmat és bizniszt, ezért inkább publikálta, mert az egész emberiség tulajdonának tartotta. Igazi csodagyerekként hatjegyű számokkal fejben számolt, több nyelven beszélt, fotografikus memóriája volt. Középiskolás korában már egyetemi tanárok oktatták. Világhírű játékelméletét a póker ihlette, volt hadnagy is és a legfiatalabb egyetemi tanár az USA-ban. Számtalan tudományágat fejlesztett, főleg a matematikát, amely munkáját néha még egyetemi szinten sem tudják követni. Második felesége számítógépe programozója volt. Halálának évfordulóján aktuális a ...
Tudtad, hogy néhány csillag hűvösebb lehet, mint az emberi test? Hogy hidrogénbombát robbantottak az űrben? Mennyibe kerül a szkafander? Ki volt az a nő, aki a Columbia űrsikló katasztrófáját követő küldetés parancsnokságát elvállalta? Melyik náci fejlesztésen alapultak az első űrhajók? A világűr rejtélyes és emberi ésszel gyakran szinte felfoghatatlanok jelenségei, de az emberek is meglepőek tudnak lenni, ha kettejük viszonyáról van szó. Lehet, hogy ismerted a következő 10 tény valamelyikét, de mindet biztos nem. 
Angela Merkel német kancellárként több tekintetben is az első: nő, fizikus és az egykori NDK-ban nőtt fel. A Forbes szerint az ötödik legbefolyásosabb ember, és a legbefolyásosabb nő a világon. 2015-ben a Time az Év Emberének választotta. 35 évesen lett tudósból politikus, volt ifjúsági és nőügyi miniszter, de foglalkozott reaktorokkal is. Kvantumkémiából doktorált, és később sem felejtette el az oktatás fontosságát. Karrierjében áttörést jelentett, amikor a fő mentorának számító Helmut Kohl botrányba keveredett, ő pedig azonnal elhatárolódva az őt csak „Lányom”-nak hívó Kohl-tól, megszerezte a hatalmat. De mit csinált, amikor Putyin kutyája megrohanta? Melyik nő a példaképe? Mit lehet tudni a sajtó elől bujkáló ...
Hány magyar tehetség nem tudott soha kibontakozni vagy akár halt bele az elhurcolásába? Merül fel a kérdés az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 70. évfordulóján. A világhírű, még időben emigrált tudósok mellett számtalan tehetség karrierje itthon megtört, többen meghaltak. Kik voltak azok a számítástechnikával foglalkozók, fizikusok, matematikusok, akik maradtak és elszenvedték, vagy túl sem élték a holokausztot?